EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32013R1275
Commission Regulation (EU) No 1275/2013 of 6 December 2013 amending Annex I to Directive 2002/32/EC of the European Parliament and of the Council as regards maximum levels for arsenic, cadmium, lead, nitrites, volatile mustard oil and harmful botanical impurities Text with EEA relevance
A Bizottság 1275/2013/EU rendelete ( 2013. december 6. ) 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az arzén, a kadmium, az ólom, a nitritek, az illékony mustárolaj és a káros botanikai szennyeződések maximális szintje tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
A Bizottság 1275/2013/EU rendelete ( 2013. december 6. ) 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az arzén, a kadmium, az ólom, a nitritek, az illékony mustárolaj és a káros botanikai szennyeződések maximális szintje tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
HL L 328., 2013.12.7, p. 86–92
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Modifies | 32002L0032 | helyettesítés | melléklet I SECTION I PT 1 | 27/12/2013 | |
Modifies | 32002L0032 | helyettesítés | melléklet I SECTION I PT 6 | 27/12/2013 | |
Modifies | 32002L0032 | helyettesítés | melléklet I SECTION I PT 4 | 27/12/2013 | |
Modifies | 32002L0032 | helyettesítés | melléklet I SECTION I PT 2 | 27/12/2013 | |
Modifies | 32002L0032 | helyettesítés | melléklet I SECTION VI | 27/12/2013 | |
Modifies | 32002L0032 | helyettesítés | melléklet I SECTION III PT 5 | 27/12/2013 |
7.12.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 328/86 |
A BIZOTTSÁG 1275/2013/EU RENDELETE
(2013. december 6.)
2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az arzén, a kadmium, az ólom, a nitritek, az illékony mustárolaj és a káros botanikai szennyeződések maximális szintje tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2002/32/EK irányelv előírja, hogy tilos felhasználni olyan, takarmányozásra szánt termékeket, amelyek az I. mellékletében megállapított maximális szinteket meghaladó mértékben tartalmaznak nemkívánatos anyagokat. |
(2) |
A nyomelemeket nagy koncentrációban tartalmazó, különleges táplálási célokat szolgáló, a hosszú távú ellátást lehetővé tevő formulációban előállított kiegészítő takarmányok arzén-, kadmium- vagy ólomtartalma elkerülhetetlenül magasabb, mint az e nehézfémek takarmányokban való előfordulásának vonatkozásában megállapított maximális szint. Ugyanakkor az, hogy a hosszú távú ellátást lehetővé tevő formulációkban előforduló e nehézfémekre vonatkozó maximális szint magasabb, sem állat-egészségügyi, sem közegészségügyi szempontból, sem pedig a környezet szempontjából nem jár veszéllyel, mivel e specifikus, hosszú távú ellátást lehetővé tevő formulációk felhasználásával az állatok expozíciója jelentősen alacsonyabb, mint egyéb, nyomelemeket tartalmazó, kiegészítő takarmányok esetében. Ezért célszerű a nyomelemeket nagy koncentrációban tartalmazó, hosszú távú ellátást lehetővé tevő formulációkban előforduló nehézfémek vonatkozásában magasabb maximális szintet megállapítani. |
(3) |
A Bizottsághoz olyan adatokat nyújtottak be, amelyek azt mutatják, hogy a gyártás helyének változását követően a vas-karbonát adalékanyagban előforduló arzén szintje bizonyos esetekben meghaladja a jelenlegi maximális szintet. A vas-karbonát európai piacon való hozzáférhetőségének szavatolása érdekében célszerű a vas-karbonátban előforduló arzén maximális szintjének növelése. A növelés sem állat-egészségügyi, sem közegészségügyi szempontból, sem pedig a környezet szempontjából nem jár káros hatással, mivel a kiegészítő takarmányban és a teljes értékű takarmányban előforduló arzénra megállapított maximális szint változatlan marad. |
(4) |
A közelmúltban az élelmiszerben és takarmányban előforduló nehézfémekkel foglalkozó referencialaboratórium jelentős különbséget mutatott ki a kaolinittartalmú agyagban, illetve a kaolinittartalmú agyagot tartalmazó takarmányban előforduló ólom meghatározására jelenleg alkalmazott különböző kivonásos módszerek alkalmazásával kapott analitikai eredmények között (2). Korábban nem mutattak ki jelentős különbséget a különböző kivonásos módszerek alkalmazásával kapott, az ásványi takarmányban előforduló nehézfémek szintjére vonatkozó eredmények között (3). A takarmányban előforduló nehézfémek maximális szintjei „az ólom egy adott analitikai meghatározására vonatkoznak, amely során a kivonás salétromsavban (5 % m/m) történik 30 percen át forráshőmérsékleten”. Ezért célszerű a kaolinittartalmú agyagban előforduló ólom meghatározására e kivonásos módszer alkalmazását előírni. |
(5) |
A nitrit tekintetében a cukorrépából és cukornádból előállított, valamint keményítőgyártásból származó termékek és melléktermékek vonatkozásában jelenleg nincs megállapítva maximális szint. Tekintettel a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére, ugyanezt kell alkalmazni az alkoholtartalmú italok gyártásából származó termékekre és melléktermékekre. |
(6) |
Tekintettel a tudományos és műszaki ismeretekre, helyénvaló a Camelina sativában és az abból származó termékekben előforduló illékony mustárolaj maximális szintjét a repcemagpogácsa tekintetében meghatározott maximális szinttel egyező szinten meghatározni. |
(7) |
A Brassica fajt káros botanikai szennyeződésként sorolták be (allil-izotiocianátban kifejezett) magas illékonymustárolaj-tartalma miatt. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a glukozinolátokról (allil-izotiocianátok) mint az állati takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló véleményében (4) megállapította, hogy a káros hatások rendszerint az étrendben előforduló összes glukozinolát mennyiségével hozhatók összefüggésbe. A teljes glukozinolátmennyiség mérése esetén a Brassica juncea ssp., Brassica nigra és Brassica carinata növényekből származó termékek jelenléte által okozott szennyeződések is kimutathatók. Ezért helyénvaló az I. melléklet VI. szakaszából (Káros botanikai szennyeződések) törölni az e fajokból készült termékeket (a magvak kivételével), valamint az e Brassica fajokból származó takarmány-alapanyagok tekintetében az illékony mustárolaj maximális szintjét a repcemagpogácsa tekintetében meghatározott maximális szinttel egyező szinten meghatározni. |
(8) |
Helyénvaló a takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló, 2013. január 16-i 68/2013/EU bizottsági rendeletben (5) a takarmány-alapanyagokra előírtaknak megfelelő elnevezést alkalmazni. |
(9) |
A 2002/32/EK irányelvet ezért megfelelően módosítani kell. |
(10) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2002/32/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. december 6-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 140., 2002.5.30., 10. o.
(2) A kaolinittartalmú agyagban előforduló kivonható ólom, illetve a teljes ólomtartalom meghatározása. Az élelmiszerben és takarmányban előforduló nehézfémekkel foglalkozó európai referencialaboratórium által nyújtott technikai segítség az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság számára – JRC 69122 – Közös Kutatóközpont – Etalonanyag- és Mérésügyi Intézet.
(3) IMEP-111: A teljes kadmium-, ólom-, arzén-, higany- és réz-, valamint a kivonható kadmium- és ólomtartalom az ásványi takarmányban. Jelentés az élelmiszerben és takarmányban előforduló nehézfémekkel foglalkozó európai referencialaboratórium által szervezett tizenegyedik laboratóriumközi összehasonlításról. – EUR 24758 EN – Közös Kutatóközpont – Etalonanyag- és Mérésügyi Intézet.
(4) Az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testületének az Európai Bizottság kérésére készített, a glukozinolátokra mint takarmányokban előforduló nemkívánatos anyagra vonatkozó szakvéleménye, EFSA Journal (2008) 590., 1–76. o.
(5) HL L 29., 2013.1.30., 1. o.
MELLÉKLET
A 2002/32/EK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az I. szakasz arzénról szóló 1. sora helyébe a következő lép:
|
2. |
Az I. szakasz kadmiumról szóló 2. sora helyébe a következő lép:
|
3. |
Az I. szakasz ólomról szóló 4. sora helyébe a következő lép:
|
4. |
Az I. szakasz nitritről szóló 6. sora helyébe a következő lép:
|
5. |
A III. szakasz illékony mustárolajról szóló 5. sora helyébe a következő lép:
|
6. |
A VI. rész: káros botanikai szennyeződések helyébe a következő szöveg lép: „VI. SZAKASZ: KÁROS BOTANIKAI SZENNYEZŐDÉSEK
|
(1) A kaolinittartalmú agyagban és a kaolinittartalmú agyagot tartalmazó takarmányban előforduló ólom meghatározására a maximális szint az ólom egy adott analitikai meghatározására vonatkozik, amely során az extrakció salétromsavban (5 % m/m) történik 30 percen át forráshőmérsékleten. Bizonyíthatóan egyező extrakciós hatékonysággal rendelkező, egyenértékű extrakciós eljárások alkalmazhatók.”
(2) Az illetékes hatóságok kérésére a felelős gazdasági szereplőnek elemzést kell végeznie annak bizonyítására, hogy a teljes glukozinoláttartalom 30 mmol/kg-nál alacsonyabb. Analitikai referencia-módszer: EN-ISO 9167-1:1995.”
(3) Amennyire mikroszkópos vizsgálattal megállapítható.
(4) A maghéjdarabokra is vonatkozik.”