3.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/3

(1)

A Szerződés 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogad el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (1) előírja, hogy a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférésre és a halászati tevékenységek fenntartható folytatására vonatkozó intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények és különösen a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített jelentés figyelembevételével, valamint a regionális tanácsadó bizottságoktól kapott javaslatok tükrében kell meghatározni.

(3)

A Tanács feladata, hogy halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan, beleértve – adott esetben – bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy az minden tagállam számára viszonylag stabil halászati tevékenységet biztosítson valamennyi állomány, illetve halászat tekintetében, és kellően figyelembe vegye a közös halászati politikának a 2371/2002/EK rendeletben meghatározott célkitűzéseit.

(4)

A teljes kifogható mennyiségeket (TAC) a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint a biológiai és a társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva eközben a halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot, továbbá figyelemmel az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményekre, különös tekintettel a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottság és az érintett regionális tanácsadó bizottságok ülésein elhangzottakra.

(5)

A külön többéves tervek hatálya alá tartozó állományok esetében a halászati lehetőségeket a szóban forgó tervekben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni. Következésképpen a balti-tengeri tőkehalállományokra vonatkozó fogási korlátozásokat és halászatierőkifejtés-korlátozásokat a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendeletben (2) (a továbbiakban: a balti-tengeri tőkehal-gazdálkodási terv) előírt szabályokkal összhangban kell megállapítani.

(6)

A legfrissebb tudományos szakvélemények alapján kijelenthető, hogy a balti-tengeri tőkehalállományra vonatkozó halászati erőkifejtés irányítása tekintetében be lehet vezetni a rugalmasságot anélkül, hogy ezzel veszélybe kerülnének a balti-tengeri tőkehal-gazdálkodási terv célkitűzései, vagy növekedne a halászattal okozott állománypusztulás. Az említett rugalmasság lehetővé tenné a halászati erőkifejtés hatékonyabb irányítását, amennyiben a kvóták kiosztása nem egyenlően történik a tagállami flottán belül, és lehetővé válna a kvótacserék vonatkozásában a gyors reagálás. Így a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy további kikötőn kívül töltött napokat osszanak ki a lobogójuk szerinti hajóknak, amennyiben az adott tagállam lobogója szerinti másik hajótól ugyanannyi kikötőn kívül töltött napot visszavonnak.

(7)

A legfrissebb tudományos szakvélemény tükrében szükséges már 2011-ben rugalmasságot bevezetni a balti-tengeri tőkehalállományra vonatkozó halászati erőkifejtés irányítása tekintetében. Következésképpen az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. november 29-i 1124/2010/EU tanácsi rendelet (3) II. mellékletét értelemszerűen módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben szereplő halászati lehetőségek felhasználása tekintetében a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (4) az irányadó, különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok közléséről szóló 33., illetve 34. cikke. Ezért meg kell határozni, hogy a tagállamok milyen kódokat használjanak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság részére történő adattovábbítás során.

(9)

A teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendelet (5) 2. cikkével összhangban meg kell határozni a fenti cikkben említett intézkedések hatálya alá tartozó állományokat.

(10)

A halászati tevékenységek megszakadásának megelőzése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy a halászat 2012. január 1-jén megkezdődhessen. Ugyanakkor mivel az 1124/2010/EU rendelet 2011. január 1-jétől alkalmazandó, e rendeletnek a balti tengeri tőkehalállományra vonatkozó halászati erőkifejtés irányítása tekintetében rugalmasságot engedő rendelkezéseit 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. A sürgősségre tekintettel ennek a rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

a)

a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)

az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;

c)

a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d)

a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e)

az 1224/2009/EK rendelet 37., 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

a)

a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói ejtették, és ez a kvóta még nem merült ki; vagy

b)

a fogások olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nem merült ki.