—

Keretelvek a pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására

—

IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása (2008-ban felülvizsgált)

—

IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák

—

IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések

—

IAS 18 Bevételek

—

IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

—

IFRIC 12 Szolgáltatási koncessziós megállapodások

1.

A közműágazatokban a gazdálkodó egység ingatlanok, gépek és berendezések olyan tételeit kaphatja ügyfeleitől, amelyeket ezen ügyfelek hálózattal való összekötésére és olyan áruk kínálatához való folyamatos hozzáférésük biztosítására kell felhasználnia, mint például a villamos áram, a gáz vagy a víz. De az is lehetséges, hogy a gazdálkodó egység pénzeszközt kap az ügyfelektől az ingatlanok, gépek és berendezések ilyen tételeinek megszerzéséhez vagy megépítéséhez. Az ügyfelektől jellemzően megkövetelik, hogy az áruk vagy szolgáltatások megvásárlásáért, a használat alapján, további összegeket fizessenek.

2.

Ügyfelektől származó eszközátadásokra a közművektől eltérő iparágakban is sor kerülhet. Például egy olyan gazdálkodó egység, amely az információ-technológiai feladatait kiszervezi, átadhatja a kiszervezési szolgáltatónak az ingatlanainak, gépeinek és berendezéseinek a meglévő tételeit.

3.

Egyes esetekben lehet, hogy az eszköz átadója nem az a gazdálkodó egység, amelynek az áruk vagy szolgáltatások kínálatához végül is folyamatos hozzáférése lesz, és amely az áruknak vagy szolgáltatásoknak az átvevője lesz. A jelen értelmezés azonban, az egyszerűség kedvéért, az eszközt átadó gazdálkodó egységre ügyfélként utal.

4.

A jelen értelmezés az ingatlanok, gépek és berendezések tételeinek átadására vonatkozó elszámolásokra alkalmazandó, azoknál a gazdálkodó egységeknél, amelyek ügyfeleiktől ilyen átadásokban részesülnek.

5.

A jelen értelmezés hatókörébe tartozó megállapodások olyan megállapodások, amelyek szerint a gazdálkodó egység egy ügyféltől ingatlanok, gépek és berendezések egy olyan tételét kapja, amelyet aztán a gazdálkodó egységnek arra kell felhasználnia, hogy az ügyfelet a hálózattal összekösse, vagy biztosítsa az ügyfélnek az áruk vagy szolgáltatások kínálatához való folyamatos hozzáférését, vagy mindkettőt végezze.

6.

A jelen értelmezés alkalmazandó az olyan megállapodásokra is, amelyek szerint a gazdálkodó egység egy ügyféltől pénzeszközt kap, amennyiben ilyen összegű pénzeszköz aztán csak arra használható fel, hogy ingatlanok, gépek és berendezések egy tételét megépítsék vagy megszerezzék, és aztán az ingatlanok, gépek és berendezések ezen tételét a gazdálkodó egységnek arra kell felhasználnia, hogy az ügyfelet a hálózattal összekösse vagy biztosítsa az ügyfélnek az áruk vagy szolgáltatások kínálatához való folyamatos hozzáférését, vagy mindkettőt végezze.

7.

A jelen értelmezés nem alkalmazandó az olyan megállapodásokra, amelyek szerint az átadás az IAS 20 standardban meghatározott állami támogatás, vagy az IFRIC 12 értelmezés hatókörébe tartozó szolgáltatási koncessziós megállapodásban használt infrastruktúra.

8.

A jelen értelmezés a következő kérdésekkel foglalkozik:

9.

Amikor egy gazdálkodó egység egy ügyféltől származó ingatlanok, gépek és berendezések egy tételének átadásában részesül, el kell döntenie, hogy az átadott tétel megfelel-e az eszköz Keretelvekben meghatározott definíciójának. A Keretelvek 49. bekezdésének (a) pontja megállapítja, hogy „az eszköz múltbeli események eredményeképpen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló erőforrás, és amelyből a gazdálkodó egységnek várhatóan jövőbeli gazdasági haszna származik.” Többnyire, a gazdálkodó egység megszerzi az ingatlanok, gépek és berendezések átadott tételének tulajdonjogát. Annak megállapításához azonban, hogy egy eszköz létezik-e, a tulajdonjog nem lényeges. Ezért, amennyiben az ügyfél az átadott tételt továbbra is ellenőrzi, a tulajdonjog átadása ellenére az eszköz definíciója nem teljesül.

10.

Az a gazdálkodó egység, amely az eszközt ellenőrzi, általában tetszése szerint rendelkezhet ezzel az eszközzel. Például, a gazdálkodó egység ezt az eszközt elcserélheti más eszközökre, felhasználhatja áruk vagy szolgáltatások előállítására, árat számíthat fel másoknak a használatáért, felhasználhatja kötelezettségek rendezésére, megtarthatja vagy feloszthatja a tulajdonosok között. Annak a gazdálkodó egységnek, amely egy ügyféltől származó ingatlanok, gépek és berendezések egy tételének átadásában részesül, minden releváns tényt és körülményt mérlegelnie kell az átadott tétel feletti ellenőrzés megítélésekor. Például, annak ellenére, hogy a gazdálkodó egységnek az ingatlanok, gépek és berendezések átadott tételét az ügyfélnek nyújtott egy vagy több szolgáltatás biztosítására kell felhasználnia, rendelkezhet azzal a jogosultsággal, hogy eldöntse, miként történjen az ingatlanok, gépek és berendezések átadott tételének működtetése és karbantartása, és mikor kell azt lecserélni. Ebben az esetben a gazdálkodó egység általában arra a következtetésre jut, hogy ellenőrzi az ingatlanok, gépek és berendezések átadott tételét.

11.

Ha a gazdálkodó egység arra a következtetésre jut, hogy az eszköz definíciója teljesül, akkor az átadott eszközt – az IAS 16 standard 7. bekezdésével összhangban – az ingatlanok, gépek és berendezések egy tételeként kell kimutatnia, és a kezdeti megjelenítéskori bekerülési értékét – ugyanazon standard 24. bekezdésével összhangban – annak valós értékén kell értékelnie.

12.

Az alábbi kifejtés feltételezi, hogy az ingatlanok, gépek és berendezések egy tételét kapó gazdálkodó egység arra a következtetésre jutott, hogy az átadott eszközt a 9–11. bekezdésekkel összhangban kell kimutatni és értékelni.

13.

Az IAS 18 standard 12. bekezdése megállapítja, hogy „Amikor áruk értékesítésére vagy szolgáltatások nyújtására nem hasonló árukért vagy szolgáltatásokért cserében kerül sor, a csere bevételt eredményező ügyletnek minősül.” A jelen értelmezés hatókörébe tartozó megállapodások feltételeivel összhangban, az ingatlanok, gépek és berendezések egy tételének nem hasonló árukért vagy szolgáltatásokért történő átadása cserének minősül. Következésképpen, a gazdálkodó egységnek – az IAS 18 standarddal összhangban – bevételt kell elszámolnia.

14.

A gazdálkodó egység megállapodhat arról, hogy az ingatlanok, gépek és berendezések átadott tételéért cserében egy vagy több szolgáltatást nyújt, mint például, összeköti az ügyfelet a hálózattal, biztosítja az ügyfélnek az áruk vagy szolgáltatások kínálatához való folyamatos hozzáférését, vagy mindkettőt. Az IAS 18 standard 13. bekezdésével összhangban, a gazdálkodó egységnek azonosítania kell a megállapodásban szereplő, elkülönülten azonosítható szolgáltatásokat.

15.

Azok a sajátosságok, amelyek jelzik, hogy az ügyfélnek egy hálózattal való összekötése elkülönülten azonosítható szolgáltatás, magukban foglalják a következőket:

16.

Az, hogy az átadást végző ügyfél a folyamatos hozzáférést, az árukat vagy szolgáltatásokat, vagy mindkettőt a jövőben alacsonyabb áron kapja meg, mint amennyit az ingatlanok, gépek és berendezések adott tételének átadása nélkül felszámítanának felé, olyan sajátosság, amely jelzi, hogy az ügyfél áruk vagy szolgáltatások kínálatához való folyamatos hozzáférésének biztosítása elkülönülten azonosítható szolgáltatás.

17.

Ezzel szemben az, ha az átadást végző ügyfelek a folyamatos hozzáférésért, vagy az árukért vagy szolgáltatásokért, vagy mindkettőért ugyanazt az árat fizetik, mint azok, akik ilyet nem végeznek, olyan sajátosság, amely jelzi, hogy az ügyfél áruk vagy szolgáltatások kínálatához való folyamatos hozzáférése biztosításának kötelme nem az ingatlanok, gépek és berendezések egy tételének átadására vonatkozó megállapodásból, hanem a gazdálkodó egység működési engedélyének feltételeiből vagy más szabályozásból adódik.

18.

Ha csak egy szolgáltatást azonosítottak, akkor a gazdálkodó egységnek – az IAS 18 standard 20. bekezdésével összhangban – a bevételeket akkor kell elszámolnia, amikor a szolgáltatást teljesítették.

19.

Ha egynél több elkülönülten azonosítható szolgáltatást azonosítottak, akkor az IAS 18 standard 13. bekezdése megköveteli, hogy a megállapodás szerint kapott vagy járó teljes ellenérték valós értékét fel kell osztani az egyes szolgáltatások között, és aztán az IAS 18 standard megjelenítési kritériumait mindegyik szolgáltatásra alkalmazni kell.

20.

Amennyiben a megállapodás részeként folyamatos szolgáltatást azonosítanak, ott azt az időszakot, amely során erre a szolgáltatásra vonatkozóan bevételeket kell elszámolni, általában az ügyféllel kötött megállapodás feltételei határozzák meg. Amennyiben a megállapodás időszakot nem határoz meg, a bevételeket a folyamatos szolgáltatás biztosításához felhasznált, átadott eszköz hasznos élettartamánál nem hosszabb időszak során kell elszámolni.

21.

Amikor a gazdálkodó egység egy ügyféltől pénzeszköz-átadásban részesül, el kell döntenie, hogy a megállapodás a jelen értelmezés hatókörébe tartozik-e – a 6. bekezdéssel összhangban. Amennyiben igen, akkor a gazdálkodó egységnek el kell döntenie, hogy az ingatlanok, gépek és berendezések felépített vagy megszerzett tétele megfelel-e az eszköz definíciójának – a 9. és a 10. bekezdésekkel összhangban. Ha az eszköz definíciója teljesül, akkor a gazdálkodó egységnek az ingatlanok, gépek és berendezések adott tételét – az IAS 16 standarddal összhangban – annak bekerülési értékén kell kimutatnia, és az ügyféltől kapott pénzeszköz összegéig, bevételeket kell elszámolnia – a 13-20. bekezdésekkel összhangban.

22.

A gazdálkodó egységnek ezt az értelmezést a jövőre nézve, az ügyfelektől származó, 2009. július 1-jei vagy azt követő eszközátadásokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett, feltéve, hogy az értelmezés múltbeli átadásokra való alkalmazásához szükséges értékeléseket és egyéb információkat beszerezték abban az időpontban, amikor ezek az átadások történtek. A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie azt az időpontot, amikortól az értelmezést alkalmazza.