Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32009R0124

    A Bizottság 124/2009/EK rendelete ( 2009. február 10.) a nem céltakarmányokban elkerülhetetlen átvitel következtében jelen lévő kokcidiosztatikumoknak vagy hisztomonosztatikumoknak az élelmiszerekben megengedhető legnagyobb szintjeinek meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

    HL L 40., 2009.2.11, p. 7–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

    Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 27/04/2020

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/124/oj

    11.2.2009   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 40/7


    A BIZOTTSÁG 124/2009/EK RENDELETE

    (2009. február 10.)

    a nem céltakarmányokban elkerülhetetlen átvitel következtében jelen lévő kokcidiosztatikumoknak vagy hisztomonosztatikumoknak az élelmiszerekben megengedhető legnagyobb szintjeinek meghatározásáról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

    tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

    mivel:

    (1)

    A kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok olyan anyagok, amelyek protozoonok elpusztítására vagy azok növekedésének megakadályozására szolgálnak; használatuk a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban többek között takarmányadalékként engedélyezett. A kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok takarmányadalékként történő használatára vonatkozó engedélyek a használatot bizonyos feltételekhez kötik, például meghatározzák, hogy melyek azok a célállatfajok vagy -kategóriák, amelyeknek az adalékokat szánják.

    (2)

    Előfordulhat, hogy a takarmányipari vállalkozók egy létesítményen belül takarmányok széles skáláját állítják elő, és ugyanazon a gyártósoron egymás után különböző típusú termékeket gyártanak. Így megeshet az is, hogy egy termék elkerülhetetlen maradványai a gyártósorban maradnak és egy másik takarmányba kerülnek, amikor annak gyártási folyamata elkezdődik. Az anyagoknak az egyik gyártási tételből a másikba történő ezen átjutását „átvitelnek” vagy „keresztszennyeződésnek” nevezzük, és erre például a kokcidiosztatikumok vagy hisztomonosztatikumok engedélyezett takarmányadalékként való felhasználásakor is sor kerülhet. Ennek eredményeként a soron következőként gyártott takarmány szennyeződhet azáltal, hogy az említett anyagok technikailag elkerülhetetlen maradványai bekerülnek a „nem céltakarmányba”, azaz abba a takarmányba, amellyel kapcsolatban a kokcidiosztatikumok vagy hisztomonosztatikumok használata nem engedélyezett; ilyenek például az adalékanyag engedélyében fel nem tüntetett állatfajoknak és -kategóriáknak szánt takarmányok. Ez az elkerülhetetlen keresztszennyeződés a takarmánygyártás és -feldolgozás bármely szakaszában, de a takarmány tárolása és szállítása közben is megtörténhet.

    (3)

    Annak megakadályozására, hogy a tagállamok olyan nemzeti szabályokat fogadjanak el az engedélyezett kokcidiosztatikumoknak vagy hisztomonosztatikumoknak a nem céltakarmányba történő elkerülhetetlen átvitele, valamint ezen anyagoknak a származékos élelmiszerekben való jelenléte tekintetében, amelyek akadályoznák a belső piac működését, harmonizált közösségi szabályokra van szükség.

    (4)

    Az engedélyezett kokcidiosztatikumoknak és hisztomonosztatikumoknak a nem céltakarmányba elkerülhetetlenül átvitt hatóanyagai a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében takarmányokban előforduló nemkívánatos anyagoknak minősülnek, amelyek jelenlétének sem az állatok vagy az emberek egészségét, sem pedig a környezetet nem szabad veszélyeztetnie. Ezért a 2002/32/EK irányelv I. mellékletét módosító 2009/8/EK bizottsági irányelv (4) megállapítja ezen anyagoknak a takarmányokban megengedhető legnagyobb szintjeit.

    (5)

    A kokcidiosztatikumoknak és hisztomonosztatikumoknak a nem céltakarmányban való elkerülhetetlen, még a 2002/32/EK irányelvben meghatározott legnagyobb megengedhető szint alatti előfordulása is ahhoz vezethet, hogy ezen szermaradékok jelen lesznek az állati eredetű élelmiszerekben. Ezért a közegészség védelmében és amennyiben – az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendelet (5) vagy az 1831/2003/EK rendelet keretében – még nem állapítottak meg maradékanyag-határértéket (MRL-eket) az érintett élelmiszerek tekintetében, az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló 315/93/EGK rendelet összefüggésében meg kell határozni, hogy a kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok hatóanyagai mekkora legnagyobb megengedhető mértékben lehetnek jelen az érintett nem céltakarmányból származó, állati eredetű élelmiszerben.

    (6)

    A Bizottság kérésére az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: hatóság) számos szakvéleményt (6) fogadott el azokról az állat- és közegészségügyi kockázatokról, amelyek a takarmányadalékként engedélyezett kokcidiosztatikumoknak vagy hisztomonosztatikumoknak a nem céltakarmányba történő, elkerülhetetlen átvitelének következményeként jelentkeznek. A hatóság minden egyes, takarmányadalékként engedélyezett kokcidiosztatikum vagy hisztomonosztatikum értékelése során 2 %, 5 % és 10 %-os feltételezett átviteli arányokat vett számításba, abból kiindulva, hogy az anyagok a megengedett legnagyobb kokcidiosztatikum- és hisztomonosztatikumdózis felhasználásával előállított takarmányból kerülnek az azt követően gyártott nem céltakarmányba.

    (7)

    Az egyes szakvélemények következtetéseit illetően megállapítható, hogy a hatóság általános következtetése szerint nem valószínű, hogy a takarmányadalékként engedélyezett kokcidiosztatikumoknak és hisztomonosztatikumoknak a nem céltakarmányban való jelenléte – az elkerülhetetlen átvitel eredményeként kialakuló szinteken és valamennyi elővigyázatossági intézkedés figyelembevételével – nem kívánt hatással lenne az állatok egészségére, továbbá elhanyagolható annak a kockázata, hogy károsodik a fogyasztók egészsége a keresztszennyeződött takarmánnyal érintkező állatokból származó termékekben található szermaradékok elfogyasztásával.

    (8)

    A hatóság szakvéleményeit és a jelenleg a tagállamok által a keresztszennyeződés elkerülésére alkalmazott különböző megközelítéseket figyelembe véve a Bizottság a belső piac megfelelő működésének biztosítása és a közegészség védelme érdekében az élelmiszerek tekintetében megengedhető legnagyobb szintek megállapítását javasolja a rendelet mellékleteiben meghatározottak szerint. A mellékletben előírt rendelkezéseket legkésőbb 2011. július 1-jéig felül kell vizsgálni a tudományos és technikai ismeretekben bekövetkező fejlemények figyelembevétele céljából.

    (9)

    A rendelet mellékletében meghatározott legnagyobb megengedhető szinteket folyamatosan ki kell igazítani az érintett élelmiszer tekintetében – az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK rendelet vagy az 1831/2003/EK rendelet keretében – megállapított maximális maradékanyag-határértékeket érintő változások szerint. Figyelembe véve, hogy az e rendelet mellékletében meghatározott legnagyobb megengedhető szinteknek a módosítások nyomán történő kiigazítása időbe telik, úgy kell tekinteni, hogy az e rendeletben meghatározott szintek nem érintik a kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok tekintetében a 2377/90/EGK rendelet vagy az 1831/2003/EK rendelet keretében megállapított maximális maradékanyag-határértékeket.

    (10)

    Mivel a kokcidiosztatikumoknak vagy hisztomonosztatikumoknak a nem céltakarmányba történő elkerülhetetlen átvitele azt eredményezheti, hogy a származékos élelmiszerekben ezek az anyagok szennyező anyagként jelen vannak, indokolt átfogó és integrált módon megközelíteni ezt a kérdést, mégpedig a rendelettel egyidejűleg a 2009/8/EK irányelv elfogadásával és alkalmazásával, amely meghatározza a kokcidiosztatikumok vagy hisztomonosztatikumok nem céltakarmányba történő elkerülhetetlen átvitelének megengedhető legnagyobb szintjeit.

    (11)

    Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    (1)   Az e rendelet mellékletében felsorolt élelmiszerek nem hozhatók forgalomba, ha olyan mértékben tartalmazzák a mellékletben felsorolt szennyező anyagok valamelyikét, amely meghaladja a mellékletben megadott legnagyobb megengedhető szintet.

    Abban az esetben, ha valamely jelentős szermaradéknak a mellékletben megadott legnagyobb megengedhető szint alatti jelenléte megállapításra kerül, indokolt, hogy az illetékes hatóság vizsgálatokat végezzen annak megerősítése céljából, hogy a szermaradék az elkerülhetetlen átvitel következményeként, nem pedig a kokcidiosztatikum vagy hisztomonosztatikum törvénytelen beadása miatt van jelen a takarmányban.

    Tilos a mellékletben megadott legnagyobb megengedhető szinteknek megfelelő élelmiszereket olyan élelmiszerekkel keverni, amelyek szermaradékértékei meghaladják a mellékletben szereplő legnagyobb megengedhető szinteket.

    (2)   Ha az e rendelet mellékletében megadott legnagyobb megengedhető szinteket szárított, hígított, feldolgozott vagy egynél több összetevőből álló élelmiszerekre alkalmazzák, figyelembe kell venni a szennyezőanyag-koncentrációnak a szárítás, hígítás vagy a feldolgozás során bekövetkező változásait, valamint az összetevők relatív arányát a termékben.

    (3)   Az e rendelet mellékletében megállapított legnagyobb megengedhető szintek nem érintik sem a 2377/90/EGK rendelet által megállapított rendelkezéseket és maximális maradékanyag-határértékeket, sem az 1831/2003/EK rendelet által megállapított maximális maradékanyag-határértékeket.

    2. cikk

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Rendelkezései 2009. július 1-jétől alkalmazandók.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2009. február 10-én.

    a Bizottság részéről

    Androulla VASSILIOU

    a Bizottság tagja


    (1)  HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

    (2)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

    (3)  HL L 140., 2002.5.30., 10. o.

    (4)  Lásd e Hivatalos Lap 19 oldalát.

    (5)  HL L 224., 1990.8.18., 1. o.

    (6)  Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett lazalociddal való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2007) 553, 1–46.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/CONTAM_ej553_lasalocid_en.pdf?ssbinary=true

    Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett narazinnal való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2007) 552, 1–35.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/CONTAM_ej552_narasin_en.pdf?ssbinary=true

    Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett maduramicinnel való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2008) 594, 1–30.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/contam_op_ej594_maduramicin_en.pdf?ssbinary=true

    Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett szemduramicinnel való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2008) 593, 1–27.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/contam_op_ej593_semduramicin_en.pdf?ssbinary=true

    Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett szalinomicinnel való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2008) 591, 1–38.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/contam_op_ej591_salinomycin_en.pdf?ssbinary=true

    Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett monenzinnel való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2008) 592, 1–40.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/contam_op_ej592_monensin_en.pdf?ssbinary=true

    Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett halofuginon-hidrobromiddal való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2008) 657, 1–31.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/contam_op_ej657_halofuginone_en.pdf?ssbinary=true

    Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett decoquinate-tal való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2008) 656, 1–26.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/contam_op_ej656_decoquinate_en.pdf?ssbinary=true

    Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett robenidinnel való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2008) 655, 1–29.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/contam_op_ej655_robenidine_en,0.pdf?ssbinary=true

    Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett nikarbazinnal való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2008) 690, 1–34.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/contam_op_ej690_nicarbazin_en.pdf?ssbinary=true

    Az élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság kérésére készített, a nem céltakarmányoknak a takarmányadalékként engedélyezett diklazurillal való keresztszennyeződésével kapcsolatos szakvéleménye, The EFSA Journal (2008) 716, 1–31.

    http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Scientific_Opinion/contam_op_ej716_diclazuril_en.pdf?ssbinary=true


    MELLÉKLET

    Az élelmiszerekben megengedhető legnagyobb szintek

    Anyag

    Élelmiszerek

    μg/kg-ban (ppb) meghatározott maximális mennyiség, nedves súly

    1.

    Lazalocid-nátrium

    Állati eredetű élelmiszer, amely a baromfitól különböző állatfajoktól származik:

     

    tej

    1

    máj és vese

    50

    egyéb élelmiszer

    5

    2.

    Narazin

    Állati eredetű élelmiszer, amely a húshasznú csirkétől különböző állatfajoktól származik:

     

    tojás

    2

    tej

    1

    máj

    50

    egyéb élelmiszer

    5

    3.

    Szalinomicin-nátrium

    Állati eredetű élelmiszer, amely a húshasznú csirkétől és a hízónyúltól különböző állatfajoktól származik:

     

    tojás

    3

    máj

    5

    egyéb élelmiszer

    2

    4.

    Monenzin-nátrium

    Állati eredetű élelmiszer, amely a húshasznú csirkétől, a pulykától és a szarvasmarhaféléktől (ideértve a tejhasznú szarvasmarhát is) különböző állatfajoktól származik:

     

    máj

    8

    egyéb élelmiszer

    2

    5.

    Szemduramicin

    Állati eredetű élelmiszer, amely a húshasznú csirkétől különböző állatfajoktól származik

    2

    6.

    Maduramicin

    Állati eredetű élelmiszer, amely a húshasznú csirkétől és a pulykától különböző állatfajoktól származik

    2

    7.

    Robenidin

    Állati eredetű élelmiszer, amely a húshasznú csirkétől, a pulykától, valamint a hízó-és tenyésznyulaktól különböző állatfajoktól származik:

     

    tojás

    25

    máj, vese, bőr és zsír

    50

    egyéb élelmiszer

    5

    8.

    Decoquinate

    Állati eredetű élelmiszer, amely a húshasznú csirkétől, a szarvasmarhaféléktől és juhféléktől (kivéve a tejhasznú állatokat) különböző állatfajoktól származik

    20

    9.

    Halofuginon

    Állati eredetű élelmiszer, amely a húshasznú csirkétől, a pulykától és a szarvasmarhaféléktől (kivéve a tejhasznú szarvasmarhát) különböző állatfajoktól származik:

     

    tojás

    6

    máj és vese

    30

    tej

    1

    egyéb élelmiszer

    3

    10.

    Nikarbazin

    Állati eredetű élelmiszer, amely a húshasznú csirkétől különböző állatfajoktól származik:

     

    tojás

    100

    tej

    5

    máj és vese

    100

    egyéb élelmiszer

    25

    11.

    Diklazuril

    Állati eredetű élelmiszer, amely a húshasznú csirkétől, a húshasznú pulykától, a hízó-és tenyésznyulaktól, a kérődzőktől és sertésféléktől különböző állatfajoktól származik:

     

    tojás

    2

    máj és vese

    40

    egyéb élelmiszer

    5


    Top