31963R0007

A Tanács 7/63/Euratom Rendelete

(1963. december 3.)

az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 18. cikkében előírt Választottbírósági Bizottság eljárási szabályzatáról

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 18. cikkére,

tekintettel a Bíróság javaslatára,

mivel a Bíróság javaslata alapján eljáró Tanács hatáskörébe tartozik a Választottbírósági Bizottság eljárási szabályzatának meghatározása;

mivel a Választottbírósági Bizottság szervezeti és működési rendjének, valamint a Bizottság előtt követendő eljárás meghatározásakor fontos bátorítani az engedélyek kiadása körüli viták rendezése érdekében az e bizottsághoz való fordulást;

mivel e célból szükséges, hogy a Választottbírósági Bizottság tagjai a tagállamoknak a bizottság különböző témákban történő megfelelő működéséhez szükséges jogi vagy műszaki képzettséggel vagy tapasztalattal rendelkező állampolgárai legyenek; mivel a bizottság korlátozott számú tagból álló döntőbizottságok formájában ülésezik; mivel lehetővé kell tenni, hogy a bizottság a felek számára az eljárás bármely szakaszában egyezség formájában történő megállapodást javasoljon, és az ilyen eljárások díjmentesek legyenek;

mivel a Választottbírósági Bizottság tagjainak a munkájukat teljesen függetlenül kell végezniük, és ennek megfelelően a hivatalos minőségükben végrehajtott bármilyen cselekedetük tekintetében mentelmi joggal bírnak;

mivel fontos, hogy a Választottbírósági Bizottság megfelelő működéséhez szükséges igazgatási szervezet és annak költségei a lehető legkisebbek legyenek, és e célból a bizottság hivatalát az Európai Bírósághoz kell csatolni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

A Választottbírósági Bizottság összetétele

1. cikk

(1) bekezdés

(2) bekezdés

(3) bekezdés

(4) bekezdés

(5) bekezdés

(6) bekezdés

2. cikk

(1) bekezdés

(2) bekezdés

3. cikk

A bizottsági tagok a hivatalos minőségükben tett cselekedeteik – köztük a kimondott és leírt szavak tekintetében is – mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ezt a mentelmi jogot hivatali idejük végét követően is élvezik.

A Bíróság teljes ülés keretében felfüggesztheti ezt a mentelmi jogot.

4. cikk

Bizottsági tag nem vehet részt olyan ügy rendezésében, amelyben korábban meghatalmazotti vagy tanácsadói minőségben részt vett, illetve valamelyik fél nevében eljárt, vagy amelyben valamely bíróság vagy vizsgálóbizottság tagjaként vagy bármilyen más minőségében állásfoglalásra kérték.

Amennyiben valamely különös okból kifolyólag valamely bizottsági tag úgy ítéli meg, hogy egy meghatározott ügy vizsgálatában vagy az arra vonatkozó határozat meghozatalában nem vehet részt, erről tájékoztatja az elnököt. Ha a bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy valamely bizottsági tag nem vehet részt egy meghatározott ügy tárgyalásában, ennek megfelelően értesíti azt a tagot.

Ha e cikk alkalmazásával kapcsolatban nehézség merül fel, arról a bizottság határoz.

5. cikk

(1) bekezdés

(2) bekezdés

6. cikk

(1) bekezdés

(2) bekezdés

7. cikk

A Tanács a Bíróság javaslata alapján határozza meg a bizottsági tagok javadalmazásának mértékét.

8. cikk

A bizottság székhelye azonos a Bíróság székhelyével. A 10. cikk (1) bekezdésében említett döntőbizottság a felek egyetértésével kivételesen úgy határozhat, hogy egy, a Közösségen belüli más helyen ülésezik.

9. cikk

A bizottság hivatalvezetői teendőit a Bíróság valamely tisztviselője látja el, akit a Bíróság a bizottság elnökének egyetértésével nevez ki erre a feladatra. Feladatait az elnök javaslata alapján a bizottság határozza meg, és a Bíróság hagyja jóvá.

A választottbírók kinevezése és a hivatalos nyelvek megválasztása

10. cikk

(1) bekezdés

(2) bekezdés

(3) bekezdés

(4) bekezdés

11. cikk

(1) bekezdés

(2) bekezdés

12. cikk

Az eljárást a Közösség valamely hivatalos nyelvén kell lefolytatni. Az eljárás nyelvét a szabadalom, az ideiglenes szabadalmi oltalom, a használati mintaoltalom jogosultja vagy a szabadalom bejelentője választja meg.

Az egyik fél kérésére, a másik fél meghallgatását követően azonban a döntőbizottság engedélyezheti egy másik hivatalos nyelv eljárási nyelvként részben vagy teljes mértékben történő használatát. Az EAK Bizottsága nem nyújthat be ilyen kérelmet.

Egyezség

13. cikk

(1) bekezdés

(2) bekezdés

(3) bekezdés

Eljárás

14. cikk

A döntőbizottság határoz arról, hogy a szóbeli meghallgatások előtt szükséges-e az írásos nyilatkozatok cseréje. Ebben az esetben a döntőbizottság elnöke határozza meg az írásos nyilatkozatok számát és a betartandó határidőket.

E határidőkről a hivatalvezető értesíti a feleket, akik a hivatalvezetőnek címezik írásos nyilatkozataikat; az utóbbi továbbítja a nyilatkozatokat az ellenérdekelt félnek és előkészíti az aktát a döntőbizottság számára.

A döntőbizottság elnöke kitűzi az első tárgyalás napját és helyét. Erről a hivatalvezető időben értesíti a feleket.

15. cikk

Ha a 14. cikk első bekezdésének hatálya alá tartozó ügyben az egyik fél a döntőbizottság elnöke által kitűzött határidő leteltéig nem nyújtja be írásos nyilatkozatát vagy nyilatkozatait, az elnök ennek ellenére kitűzi a tárgyalás napját és helyét.

Ha az egyik, szabályosan idézett, fél nem jelenik meg, a döntőbizottság a másik fél javára dönthet, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy a másik fél beadványai jogilag vagy tényszerűen megalapozottak. Ha azonban a döntőbizottság azt ajánlatosnak tartja, további tárgyalást is elrendelhet.

16. cikk

Mindegyik felet egy vagy több tanácsadó képviselhet vagy segíthet. Mindkét fél a lehető legkorábban tájékoztatja a hivatalvezetőt ilyen jellegű szándékáról, majd a hivatalvezető erről tájékoztatja az ellenérdekű felet. Ha egy tanácsadó külön megállapodást vagy írásos nyilatkozatokat nyújt be, az helyettesíti a fenti tájékoztatást.

17. cikk

Ha a döntőbizottság azt hasznosnak ítéli, helyszíni szemlét tarthat; a felek részt vehetnek e szemlén.

18. cikk

A döntőbizottság határoz az eljárás lefolytatásának módjárólés időtartamáról. A döntőbizottság szabadon értékeli a bizonyítékokat.

19. cikk

A tárgyalást a döntőbizottság elnöke vezeti. Azt csak akkor lehet nyilvánosan tartani, ha a döntőbizottság elnöke a felek hozzájárulásával úgy dönt.

Minden tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amelyet a döntőbizottság elnöke és a hivatalvezető aláír.

20. cikk

Ha a felek befejezték az érveik bemutatását, a tárgyalást lezártnak kell nyilvánítani.

Azonban a határozat meghozataláig a döntőbizottságnak jogában áll a tárgyalást újraindítani, amennyiben a véleményét döntően befolyásoló új bizonyíték kerül napvilágra, vagy ha alaposabb vizsgálat után tisztázni szeretne bizonyos pontokat.

21. cikk

A döntőbizottság tanácskozásai titkosak és titkosak maradnak. A döntőbizottság valamennyi határozatát többségi szavazattal hozza meg.

22. cikk

A döntőbizottsági határozatot írásba kell foglalni, és kelte az aláírás napjának kelte. A határozat megemlíti a választottbírók nevét, és azt nekik alá kell írniuk; tartalmaznia kell a határozat indokolását; az ügy döntőbizottság elé terjesztéséről szóló külön megállapodás azonban úgy is rendelkezhet, hogy bizonyos egyedi pontokat nem kell indokolni.

A döntőbizottság határozhat úgy, hogy a határozat a felek jelenlétében vagy arra szóló szabályos idézésüket követően nyilvános ülésen kerüljön kihirdetésre.

A határozatról haladéktalanul értesíteni kell a feleket.

23. cikk

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseinek és a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően a döntőbizottság ex aequo et bono (méltányosság alapján) határoz.

24. cikk

Ezt a rendeletet minden esetre alkalmazni kell, beleértve azokat is, amelyekben a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően a vitát egyetlen választottbíróhoz vagy egy öttagú döntőbizottsághoz nyújtották be.

Költségvetési és pénzügyi rendelkezések

25. cikk

A bizottság által folytatott eljárás ingyenes. A bizottság költségeit, mint például a 7. cikkben szabályozott javadalmazásokat, a hivatal költségeit és az egyéb igazgatási költségeket, továbbá az egyezség vagy a választottbírói tevékenység folytán keletkezett tisztán eljárási költségeket az Európai Atomenergia-közösség költségvetésére, annak a Bíróságra vonatkozó, IV. szakaszban található külön fejezetére kell terhelni.

26. cikk

A Bíróság eljárási szabályzatának 73. cikkében megtérítendő költségként meghatározott kiadásokat a felek viselik. Ha a felek a 10. cikk (1) bekezdésében említett külön megállapodásban nem állapodnak meg a költségek viseléséről, a döntőbizottság ex aequo et bono (méltányosság alapján) határoz az ilyen költségekről. A költségeknek a Bíróság eljárási szabályzata 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott mértékét kell alkalmazni.

A megtérítendő költségekkel kapcsolatos mindennemű vita esetén az ügyben eljáró döntőbizottság az érintett fél kérésére, a másik fél hozzászólásainak meghallgatását követően végzés formájában határoz.

27. cikk

Az egyik fél végrehajtás kapcsán felmerülő kiadásait a másik félnek a végrehajtás országában érvényes költségek mértékének megfelelően meg kell térítenie.

Záró rendelkezések

28. cikk

Ez a rendelet a Bíróság javaslatára a bizottság működésének megkezdését követően bármikor felülvizsgálható és kiegészíthető. A bizottság elnöke az e rendeletben található eljárási szabályok módosítására vagy kiegészítésére vonatkozó javaslatokat juttathat el a Bíróságnak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1963. december 3-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. M. A. H. Luns

--------------------------------------------------