(1)

Az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), az (EU) 2019/877 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és az (EU) 2019/879 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) módosította a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálására vonatkozó uniós keretrendszert az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7), a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) módosítása révén. Ezekre a módosításokra azért volt szükség, hogy az Unióban végrehajtsák az uniós keretben globálisan rendszerszinten jelentős intézményekként említett, globálisan rendszerszinten jelentős bankokra vonatkozó, a Pénzügyi Stabilitási Tanács által 2015. november 9-én közzétett, „A teljes veszteségviselő képességre (TLAC) vonatkozó feltételek” című nemzetközi dokumentumot (a továbbiakban: TLAC-standard), és minden bank esetében megerősítsék a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény (a továbbiakban: MREL) alkalmazását. A módosított uniós bankszanálási keretrendszernek jobban kell biztosítania, hogy a bankok pénzügyi életképtelensége és ebből következő szanálása esetén a bankok veszteségviselését és feltőkésítését magánforrásokból fedezzék.

(2)

Az 575/2013/EU rendelet 12a. cikke úgy rendelkezik, hogy azoknak a globálisan rendszerszinten jelentős intézményeknek, amelyek szanálási stratégiája a csoporthoz tartozó szervezetek közül egynél több szanálását teszi lehetővé (a továbbiakban: több pontból kiinduló [MPE] szanálási stratégia vagy MPE szanálási stratégia), a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kockázatalapú követelményüket azon elméleti feltevés alapján kell kiszámítaniuk, hogy a csoportnak csak egy szervezete kerülne szanálásra, és az említett csoport bármely leányvállalatának veszteségeit és feltőkésítési szükségleteit a szanálás alá vonható szervezet viseli (a továbbiakban: egy pontból kiinduló [SPE] szanálási stratégia vagy SPE szanálási stratégia). A 2014/59/EU irányelv 45d. cikkének (4) bekezdése a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kiegészítő követelmény tekintetében hasonló követelményről rendelkezik, amelyet a szanálási hatóságok az említett cikk (3) bekezdése alapján írhatnak elő. A TLAC-standarddal összhangban az említett számításokban figyelembe kell venni minden olyan harmadik országbeli szervezetet, amely globálisan rendszerszinten jelentős intézmény része, és szanálás alá vonható szervezet lenne, ha az Unióban lenne letelepedve.

(3)

A 2014/59/EU irányelv 45h. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban és a TLAC-standardnak megfelelően egy MPE szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmény szavatolótőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó tényleges követelményeinek összege nem lehet alacsonyabb, mint a csoport SPE szanálási stratégia szerinti elméleti követelménye. Az 575/2013/EU rendelet és a 2014/59/EU irányelv rendelkezéseinek összehangolása, és annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóságok mindig az említett irányelvnek megfelelően járjanak el, és figyelembe vegyék mind az 575/2013/EU rendeletben meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeket, mind pedig a 2014/59/EU irányelv 45d. cikkével összhangban meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kiegészítő követelményeket, az 575/2013/EU rendelet 12a. cikkét módosítani kell, az említett rendelet 92a. cikkének (3) bekezdését pedig el kell hagyni. Mindezek ellenére a szanálási hatóságok megállapíthatják, hogy az MPE szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmény szavatolótőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó tényleges követelményeinek összege és a csoport SPE szanálási stratégia szerinti elméleti követelménye – amennyiben az előbbi meghaladja az utóbbit – közötti különbözet minimalizálását vagy kiküszöbölését célzó kiigazítás helytelen vagy összeegyeztethetetlen lenne a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény szanálási stratégiájával. Az 575/2013/EU rendelet 12a. cikke és a 2014/59/EU irányelv 45h. cikkének (2) bekezdése közötti összhang biztosítása érdekében az említett irányelv 45h. cikkének (2) bekezdésében említett számításban figyelembe kell venni továbbá minden olyan, harmadik országbeli szervezetet, amely valamely globálisan rendszerszinten jelentős intézmény része, és szanálás alá vonható szervezet lenne, ha az Unióban lenne letelepedve.

(4)

Az 575/2013/EU rendelet 92b. cikke előírja, hogy a nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmények szanálandó szervezetnek nem minősülő jelentős leányvállalatainak szavatolótőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelménye többek között leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokkal is teljesíthető. Ugyanakkor az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének c), k), l) és m) pontjában a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok tekintetében megállapított feltételekből az következik, hogy a kibocsátó szervezetnek szanálandó szervezetnek kell lennie. Az eredeti szándékkal összhangban biztosítani kell, hogy az említett jelentős leányvállalatok képesek legyenek az összes elismerhetőségi feltételnek megfelelő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátására.

(5)

Az 575/2013/EU rendelet 72e. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban a szanálási hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy engedélyezzék valamely MPE szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmény számára, hogy a szanálási hatóság által meghatározott alacsonyabb, korrigált összeg levonásával vonják le a nem ugyanahhoz a szanálandó csoporthoz tartozó leányvállalataik bizonyos szavatolótőke-instrumentumaiban és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumaiban levő tulajdonukat. Az említett rendelet 72e. cikke (4) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy ilyen esetekben a korrigált összeg és az eredeti összeg közötti különbözettel csökkenteni kell az érintett leányvállalatok veszteségviselő és feltőkésítési képességét. A TLAC-standarddal összhangban e megközelítésnek figyelembe kell vennie az érintett leányvállalat szavatolótőkéjére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeire vonatkozó kockázatalapú és nem kockázatalapú követelményeket is. E megközelítésnek továbbá alkalmazandónak kell lennie az összes olyan harmadik országbeli leányvállalatra, amely az adott globálisan rendszerszinten jelentős intézmény része, ha az említett leányvállalatokra – az érintett uniós szanálási hatóság szerint – jogilag érvényesíthető és nemzetközileg elfogadott standardokat végrehajtó szanálási rendszer, konkrétabban a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2011. októberében közzétett, „A pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek legfontosabb jellemzői” című dokumentuma, és a TLAC-standard vonatkozik.

(6)

Az (EU) 2019/879 irányelv módosította a 2014/59/EU irányelvet a belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásoknak – azaz a 2014/59/EU irányelv 45f. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szavatolótőkének és kötelezettségeknek – a szanálás alá vonható csoportokon belüli közvetett jegyzésére vonatkozó különleges szabályok bevezetése céljából. E szabályok alkalmazhatóvá tétele és annak biztosítása érdekében, hogy a közvetett jegyzésre prudenciális szempontból megbízható módon kerüljön sor, a 2014/59/EU irányelv 45f. cikkének (6) bekezdése felhatalmazta az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (a továbbiakban: Európai Bankhatóság, EBH), hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyekben meghatározza a figyelembe vehető források ilyen közvetett jegyzésére vonatkozó módszereket. Az EBH azonban a Bizottságnak címzett, 2021. január 25-i levelében rámutatott, hogy a 2014/59/EU irányelvben megállapított felhatalmazásból eredő követelmények és az 575/2013/EU rendelet meglévő prudenciális szabályai közötti számos ellentmondás gátolja a felhatalmazás eredeti szándék szerinti teljesítéséhez szükséges prudenciális kezelés alkalmazását. Az EBH konkrétan arra hívta fel a figyelmet, hogy az 575/2013/EU rendelet nem teszi lehetővé a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források levonását és a megfelelő kockázati súly ezt követő alkalmazását a 2014/59/EU irányelv szerinti felhatalmazás szempontjából releváns összes esetben. Hasonló problémákat tárt fel az 575/2013/EU rendeletben meghatározott, tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény kapcsán is. E jogi korlátok miatt az EBH által kidolgozott módszereket közvetlenül be kell építeni az 575/2013/EU rendeletbe. Következésképpen a 2014/59/EU irányelv 45f. cikkének (6) bekezdését el kell hagyni.

(7)

A belső MREL szempontjából figyelembe vehető források szanálás alá vonható szervezetek általi, a módosított uniós bankszanálási keretrendszer alapján történő közvetett jegyzésével összefüggésben a közbenső szervezetek számára elő kell írni, hogy vonják le az olyan szervezetek által kibocsátott, a belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásokban lévő teljes tulajdonukat, amelyek maguk nem szanálandó szervezetek, és amelyek ugyanazon szanálandó csoporthoz tartoznak. Ez biztosítja a belső veszteségviselő és feltőkésítési mechanizmusok csoporton belüli megfelelő működését, és megakadályozza az említett szervezetek belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásainak kétszeres beszámítását a közbenső szervezet saját belső MREL-jének való megfeleléséhez való figyelembevétele céljából. E levonások hiánya veszélyeztethetné a választott szanálási stratégia megfelelő végrehajtását, mivel a közbenső szervezet a saját veszteségviselő és feltőkésítési képessége mellett az olyan egyéb szervezetek veszteségviselő és feltőkésítési képességét is felhasználhatná, amelyek maguk nem szanálandó szervezetek, és amelyek ugyanazon szanálandó csoporthoz tartoznak, még mielőtt a közbenső szervezet vagy az említett egyéb szervezetek életképtelenné válnának. Annak biztosítása érdekében, hogy a levonási kötelezettség összhangban legyen azon szervezetek körével, amelyeket a szanálandó szervezet a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzéséhez igénybe vehet, valamint a szabályozási arbitrázs elkerülése érdekében a közbenső szervezeteknek le kell vonniuk az ugyanazon szanálandó csoporthoz tartozó valamennyi olyan szervezet által kibocsátott, belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásokban lévő állományukat, amelyek a belső MREL-nek való megfelelés hatálya alá tartozhatnak, és nem csak a leányvállalataik által kibocsátott forrásokban lévő állományukat. Adott esetben ugyanezeket a kötelezettségeket kell alkalmazni a nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmények jelentős leányvállalatai számára a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 92b. cikkében meghatározott követelményeknek való megfeleléshez figyelembe vehető források közvetett kibocsátása esetén.

(8)

A levonási rendszer arányosságának megőrzése érdekében a közbenső szervezeteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megválasszák a szavatolótőkéből vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekből álló instrumentumok kombinációját, amelyből finanszírozzák a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források tulajdonjogának megszerzését. Ez lehetővé tenné, hogy a közbenső szervezetek teljesen elkerüljék a szavatolótőkével kapcsolatos levonásokat, amennyiben elegendő leírható, illetve átalakítható kötelezettséget bocsátottak ki. A levonásokat ezért először a közbenső szervezetek leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemeire kell alkalmazni. Amennyiben a közbenső szervezetnek a 2014/59/EU irányelv alapján egyedi alapon kell megfelelnie a belső MREL-nek, a levonásokat az említett irányelv 45f. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre kell alkalmazni. Ha a levonandó összeg meghaladja a közbenső szervezetek leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemeinek összegét, a fennmaradó összeget az elsődleges alapvető tőkéjükből, a kiegészítő alapvető tőkéjükből és a járulékos tőkeelemeikből kell levonni, az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének e) pontjával összhangban a járulékos tőkeelemekkel kezdve. Ebben az esetben szükséges, hogy a fennmaradó összegnek megfelelő levonásokat akkor is alkalmazzák, amikor a szavatolótőkét az 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) meghatározott követelmények céljára számítják ki. Ellenkező esetben túlértékelt lehet azon közbenső szervezetek szolvenciamutatója, amelyek a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források tulajdonjoga megszerzésének finanszírozására nem leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket, hanem szavatolótőkét bocsátottak ki. Ezenfelül, a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források összehangolt prudenciális és szanálási célú kezelésének fenntartásával nem merül fel a komplexitás indokolatlan növekedése, mivel prudenciális és szanálási célból az intézményeknek továbbra is egyetlen teljes kockázati kitettségértéket és egyetlen teljes kitettségi mértéket kellene kiszámítaniuk, jelenteniük és közzétenniük. Az 575/2013/EU rendelet 49. cikkének (2) bekezdését ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

A levonási rendszer arányosabbá tétele érdekében indokolt, hogy ezt a rendszert azon kivételes esetekben, amikor a 2014/59/EU irányelv 45f. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése és (4) bekezdése alapján a belső MREL-t csak összevont alapon alkalmazzák, ne kelljen alkalmazni a konszolidációba bevont szervezetek által kibocsátott, a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források állományára. Ugyanezt a kivételt kell alkalmazni akkor is, amikor az 575/2013/EU rendelet 11. cikkének (3a) bekezdése alapján a nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmények jelentős leányvállalatai számára az említett rendelet 92b. cikkében meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményt összevont alapon teljesítik.

(10)

A belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzésének biztosítania kell, hogy attól a ponttól kezdve, amikor a leányvállalat életképtelenné válik, a veszteségeket ténylegesen a szanálandó szervezet viselje, továbbá a szanálandó szervezet feltőkésítse az érintett leányvállalatot. E veszteségeket tehát nem a közbenső szervezetnek kell viselnie, amelynek mindössze egy olyan eszközként kell szolgálnia, amelyen keresztül az említett veszteségeket a szanálandó szervezetre hárítják. Következésképpen, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a 2014/59/EU irányelv 45f. cikkének (6) bekezdése szerinti felhatalmazás céljának megfelelően a közvetett jegyzés ugyanolyan eredménnyel járjon, mint a teljes közvetlen jegyzés, a közbenső szervezet teljes kockázati kitettségértékének kiszámítása céljából nem kell kockázati súlyokat alkalmazni az 575/2013/EU rendelet 72e. cikke által bevezetendő új levonási rendszer szerint levont kitettségekre. Hasonlóképpen, ezeket a kitettségeket ki kell zárni a közbenső szervezet teljes kitettségi mértékének kiszámításából. A kockázati súlyok alkalmazása elhagyásából és e kitettségek teljes kitettségi mértékből való kizárásából álló gyakorlatot szigorúan az említett rendelet 72e. cikke által bevezetendő új levonási rendszerrel összhangban levont kitettségekre kell korlátozni, a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzésére vonatkozó megközelítés működőképessé tétele érdekében.

(11)

Az MREL-lel, valamint a nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmények jelentős leányvállalatainak szavatolótőkéjére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeire vonatkozó követelménnyel kapcsolatos harmonizált információk közzétételére szolgáló, az (EU) 2021/763 bizottsági végrehajtási rendeletben (12) meghatározott táblákat úgy kell módosítani, hogy azok tükrözzék a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források új levonási rendszerét. A közzétételi táblákat abból a célból is módosítani kell, hogy tartalmazzák azt a teljes kockázati kitettségértéket és azt a teljes kitettségi mértéket, amellyel a közbenső szervezetek akkor rendelkeznének, ha nem zárnák ki az új levonási rendszer alapján levont kitettségeket.

(12)

mivel e rendelet céljait, nevezetesen az ugyanazon szanálandó csoporthoz tartozó szervezetek tulajdonában levő, a belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásoknak a közbenső szervezeteknél lévő állománya prudenciális kezelésének teljeskörű harmonizációját, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények számára és a nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmények jelentős leányvállalatai számára előírt, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények célirányos felülvizsgálatát a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(13)

Annak érdekében, hogy megfelelően értékelni lehessen a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzésének – beleértve az új levonási rendszert is – potenciális nem szándékolt következményeit, továbbá biztosítani lehessen a különböző típusú bankcsoport-struktúrák – különös tekintettel azokra, ahol a holdingtársaság és leányvállalatai között egy üzemeltető társaság is elhelyezkedik –, valamint olyan szervezetek arányos kezelését, amelyek szanálási terve a csőd esetére rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolást ír elő, és közöttük az egyenlő versenyfeltételeket, a Bizottságnak a lehető leghamarabb felül kell vizsgálnia a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források különböző típusú bankcsoport-struktúrák általi közvetett jegyzésének végrehajtását. A Bizottságnak megfelelően értékelnie kell a feltárt problémák lehetséges strukturális megoldásait, például ki kell bővítenie annak lehetőségét, hogy azok a szervezetek, amelyek maguk nem szanálandó szervezetek, összevont alapon feleljenek meg az MREL-üknek. A Bizottság által esetlegesen elfogadott kapcsolódó jogalkotási javaslatban megfelelően mérlegelni kell a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzésére irányuló célzott kezelés alkalmazásának kezdőnapját, annak érdekében, hogy azt az 575/2013/EU rendelet 72e. cikke (5) bekezdése alkalmazásának megkezdése előtt végre lehessen hajtani. E jogalkotási javaslatnak lehetőleg kifejezetten erre a célra kell irányulnia.

(14)

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézményeknek elegendő idejük legyen végrehajtani a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzésének célzott kezelését, beleértve az új levonási rendszert, és hogy a piacok fel tudják venni a belső MREL szempontjából figyelembe vehető újonnan kibocsátott forrásokat, az említett kezelést meghatározó rendelkezések alkalmazásának kezdőnapjaként szükség esetén 2024. január 1-jét kell előírni, a MREL-nek való megfelelés határidejével összhangban.

(15)

Az 575/2013/EU rendeletet és a 2014/59/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 4. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

2.

A 12a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 49. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ez a bekezdés nem alkalmazandó a 72e. cikk (5) bekezdésében meghatározott levonásokra.”

4.

A 72b. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 92b. cikk alkalmazásában az e bekezdés első albekezdésének c), k), l) és m) pontjában foglalt, a szanálandó szervezetekre vonatkozó utalásokat úgy kell értelmezni, hogy valamely nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény jelentős leányvállalatának minősülő intézményre is vonatkoznak.”

5.

A 72e. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(4)   Amennyiben a 92a. cikk hatálya alá tartozó valamely EU-szintű anyaintézménynek vagy tagállami anyaintézménynek közvetlen, közvetett vagy szintetikus módon tulajdonát képezik egy vagy több, az anyaintézménnyel nem azonos szanálandó csoportba tartozó leányvállalat szavatolótőke-instrumentumai vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumai, az anyaintézmény szanálási hatósága – azt követően, hogy megfelelően figyelembe vette bármely érintett leányvállalat szanálási hatóságának vagy érintett harmadik országbeli hatóságának véleményét – engedélyezheti, hogy az anyaintézmény az anyaintézmény szanálási hatósága által meghatározott alacsonyabb összeg levonásával vonja le azokat. Ennek a korrigált összegnek legalább egyenlőnek kell lennie a következőképpen számított (m) összeggel:   mi= max{0; OPi + LPi – max{0; β · [Oi + Li – max{ri · aRWAi; wi · aLREi}]}} ahol: i = a leányvállalatot jelölő index; OPi = az i leányvállalat által kibocsátott, az anyaintézmény tulajdonát képező szavatolótőke-instrumentumok összege; LPi = az i leányvállalat által kibocsátott, az anyaintézmény tulajdonát képező leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok összege; β = az i leányvállalat által kibocsátott és az anyavállalat tulajdonát képező szavatolótőke-instrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok százalékos aránya, amelyet a következőképpen kell kiszámítani: ; Oi = az i leányvállalat szavatolótőkéjének összege, az ezzel a bekezdéssel összhangban számított levonás figyelembevétele nélkül; Li = az i leányvállalat leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összege, az ezzel a bekezdéssel összhangban számított levonás figyelembevétele nélkül; ri = az i leányvállalatra e rendelet 92a. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és a 2014/59/EU irányelv 45c. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban a szanálandó csoportja szintjén alkalmazandó arány, vagy harmadik országbeli leányvállalatok esetében az i leányvállalatra az annak központi irodája szerinti harmadik országban alkalmazandó egyenértékű szanálási követelmény, amennyiben ez a követelmény olyan instrumentumokkal teljesül, amelyek e rendelet alapján szavatolótőkének vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek minősülnének; aRWAi = az i globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szervezetnek a 92. cikk (3) bekezdése szerint, a 12a. cikkben előírt korrekciók figyelembevételével számított, vagy harmadik országbeli leányvállalatok esetében az alkalmazandó helyi szabályozás szerint számított teljes kockázati kitettségértéke; wi = az i leányvállalatra az e rendelet 92a. cikke (1) bekezdésének b) pontjával és a 2014/59/EU irányelv 45c. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban a szanálandó csoportja szintjén alkalmazandó arány, vagy harmadik országbeli leányvállalatok esetében az i leányvállalatra az annak központi irodája szerinti harmadik országban alkalmazandó egyenértékű szanálási követelmény, amennyiben ez a követelmény olyan instrumentumokkal teljesül, amelyek e rendelet alapján szavatolótőkének vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek minősülnének; aLREi = az i globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szervezetnek a 429. cikk (4) bekezdése, vagy harmadik országbeli leányvállalatok esetében az alkalmazandó helyi jogszabályok szerint számított teljes kitettségi mértéke. Ha az anyaintézmény az első albekezdéssel összhangban engedélyt kap a korrigált összeg levonására, akkor az első albekezdésben említett szavatolótőke-instrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok állományának és ezen korrigált összegnek a különbözetét a leányvállalatnak kell levonnia.”;

6.

A 92a. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

7.

A 113. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

8.

A 151. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

9.

A 429a. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

10.

A tizedik rész I. címe 1. fejezetének 3. szakasza a következő alszakasszal egészül ki:

„3a. Alszakasz

Levonások a leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekből

1.

A 45d. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 45f. cikk (6) bekezdését el kell hagyni.

3.

A 45h. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 129. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság 2022. december 31-ig felülvizsgálja a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény teljesítéséhez figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésének a bankcsoport-struktúrák különböző típusai közötti egyenlő versenyfeltételekre gyakorolt hatását, beleértve azt is, amikor a csoportokban a szanálás alá vonható szervezetnek minősülő holdingtársaság és leányvállalatai között egy üzemeltető társaság is elhelyezkedik. A Bizottság különösen a következőket értékeli:

A Bizottság erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell mellékelni, figyelembe véve az 575/2013/EU rendelet 72e. cikke (5) bekezdése alkalmazásának kezdőnapját.”