Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás

FŐBB PONTOK

A megállapodás hatálya

• A négy „szabadságon” (vagyis az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásán) és az ezekhez kapcsolódó egyéb szakpolitikai területek (például az oktatás, a kutatás, a szociális ügyek, a fogyasztóvédelem, a társasági jog és a környezetvédelem) bizonyos vonatkozásain túlmenően a megállapodás kiterjed a verseny és az állami támogatás szabályaira is.
• A megállapodás az EU egységes piacán belül egyenlő jogokat és kötelezettségeket biztosít a három EFTA-ország állampolgárai, munkavállalói és vállalkozásai számára. Az uniós polgárok, munkavállalók és vállalkozások hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek a három EFTA-országban.
• A megállapodás nem érinti az alábbi uniós szakpolitikai területeket:
  • közös agrár- és halászati politika (bár tartalmaz utalásokat a hal és a mezőgazdasági termékek kereskedelmére);
  • vámunió;
  • kereskedelmi politika;
  • igazságügy és belügy (az EGT három EFTA-országa ugyanakkor részese a Schengeni Megállapodásnak, amely megszüntette az aláíró országok közötti belső határellenőrzéseket);
  • közös kül- és biztonságpolitika;
  • közvetlen és közvetett adózás;
  • gazdasági és monetáris unió.

Közös testületek

A megállapodás létrehozott több közös EGT-testületet, amelyek nagy vonalakban leképezik az uniós intézményeket:

• A rendszeresen ülésező EGT Vegyes Bizottság konszenzuson alapuló döntéseket hoz az uniós jogszabályok EGT-megállapodásba való beemeléséről. Az Uniót az Európai Bizottság (az Európai Külügyi Szolgálat [EKSZ] és más szervezeti egységek), az EFTA-t pedig a három EFTA-ország nagykövetei képviselik.
• Az EGT-Tanács az Európai Unió Tanácsának, valamint (az EKSZ és más szervezeti egységek által képviselt) Bizottság tagjaiból, továbbá az EGT három EFTA-országának külügyminisztereiből áll. Az EGT-Tanács évente két ülésszakot tart, amelyek során meghatározza a megállapodás stratégiai irányvonalát, illetve útmutatást nyújt az EGT Vegyes Bizottság számára.
• Az EGT konzultatív bizottság az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az EFTA konzultatív bizottságának tagjaiból áll.
• Az EGT Parlamenti Vegyes Bizottságának tagsága az Európai Parlament és a három EFTA-ország nemzeti parlamentjének képviselőiből tevődik össze. Ez a bizottság nem vesz részt a döntéshozatalban, hanem az EGT-vonatkozású uniós szakpolitikák és döntések felügyeletével és elemzésével foglalkozik.

Ezenkívül:

• az EFTA Felügyeleti Hatóság gondoskodik arról, hogy Izland, Liechtenstein és Norvégia teljesítse az EGT-megállapodás keretében vállalt kötelezettségeit; az uniós országok tekintetében az Európai Bizottság tölt be hasonló szerepet;
• az EFTA-Bíróság határozatot hoz az EGT-szabályok végrehajtásával, alkalmazásával, illetve értelmezésével kapcsolatban az EFTA Felügyeleti Hatóság által valamely EFTA-ország ellen indított keresetekben. Az uniós országok tekintetében az EU Bírósága rendelkezik azonos hatáskörrel.

Hogyan válnak az uniós jogszabályok EGT-jogszabályokká?

• Az EFTA-országok hivatalosan nem vesznek részt az uniós jogalkotási folyamatban. Részesei lehetnek azonban az előkészítő munkának és megoszthatják észrevételeiket.
• Amikor az EU jogszabályt fogad el, a három EFTA-ország mérlegeli, hogy az adott jogszabálynak van-e EGT-vonatkozása. Amennyiben mindhárom ország arra a következtetésre jut, hogy a jogszabály EGT-vonatkozású, az EFTA Titkársága – az EGT-megállapodás módosítása céljából – vegyesbizottsági határozattervezetet készít.
• Ezt követően a Bizottság elfogadja a határozattervezetet, illetve ha a tervezet jelentős módosításokat tartalmaz, akkor továbbítják jóváhagyásra a Tanácshoz.
• Ezután az EFTA Titkársága és az EKSZ egyeztetést folytat a határozat EGT Vegyes Bizottság általi elfogadásának időpontjáról.

Részvétel az uniós programokban és ügynökségekben

• A három EFTA-ország számos uniós programban és ügynökségben vesz részt. Amikor megállapodás születik az EFTA-országok valamely programban történő részvételéről, az adott programot belefoglalják az EGT-megállapodásba, az EFTA-országok pedig kötelezettséget vállalnak arra, hogy hozzájárulnak a működési költségekhez.

Pénzügyi aspektusok

A megállapodás értelmében az EFTA-tagok hozzájárulnak az EGT-régiók között fennálló gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez – jelenleg 16 uniós ország részesül e támogatás előnyeiből. Az EGT-támogatásokat Izland, Liechtenstein és Norvégia – méretük és gazdagságuk függvényében – közösen finanszírozza.

Amellett, hogy hozzájárulnak az uniós programok működési költségeinek fedezéséhez, a három EFTA-ország osztozik a Bizottság adminisztratív költségeiben is (pl. az irodaterülethez, ülésekhez kapcsolódó költségek tekintetében).