24.7.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 193/60

---

A BIZOTTSÁG 607/2009/EK RENDELETE

(2009. július 14.)

a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52., 56. és 63. cikkére, valamint 126. cikkének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 479/2008/EK rendelet III. címének IV. fejezete meghatározza a bizonyos borászati termékekhez kapcsolódó eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó általános szabályokat.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy a Közösségben bejegyzett eredetmegjelölések és földrajzi jelzések megfeleljenek a 479/2008/EK rendeletben megállapított feltételeknek, indokolt előírni, hogy az érintett tagállamok nemzeti hatóságai vizsgálják meg a kérelmeket előzetes nemzeti kifogásolási eljárás keretében. Helyénvaló ezenkívül további ellenőrzések végrehajtása révén meggyőződni arról, hogy a kérelmek megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek, hogy a tagállamok egységes megközelítést alkalmaznak, valamint hogy adott eredetmegjelölések, illetve földrajzi jelzések bejegyzése nem sérti harmadik felek érdekeit. Következésképpen indokolt megállapítani a bizonyos borászati termékek eredetmegjelölésével, illetve földrajzi jelzésével kapcsolatos alkalmazási, vizsgálati, kifogásolási és törlési eljárásokra vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat.

(3)

Helyénvaló meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján valamely természetes vagy jogi személy bejegyzés iránti kérelmet nyújthat be. Külön figyelmet kell fordítani az érintett terület meghatározására, figyelembe véve a termelési övezetet és a termék jellemzőit. Bármely, a körülhatárolt földrajzi területen székhellyel rendelkező termelőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a bejegyzett elnevezést használhassa, amennyiben a termékleírásban meghatározott feltételek teljesülnek. A területet részletesen, pontosan és egyértelműen kell körülhatárolni annak érdekében, hogy a termelők, az illetékes hatóságok és az ellenőrző szervek kétséget kizáróan meg tudják állapítani, hogy a műveletek elvégzésére a körülhatárolt földrajzi területen belül kerül-e sor.

(4)	Helyénvaló különös szabályokat megállapítani az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések bejegyzése tekintetében.

(5)

Az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek csomagolásának, illetve a szóban forgó termékek kiszereléséhez kapcsolódó műveleteknek valamely meghatározott földrajzi területre történő korlátozása az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását jelenti. A Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján ilyen korlátozások csak akkor alkalmazhatók, ha azok szükségszerűek, arányosak és alkalmasak a szóban forgó eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevének megőrzésére. Valamennyi korlátozást megfelelő módon indokolni kell az áruk szabad mozgása és a szolgáltatásnyújtás szabadsága szempontjából.

(6)	Helyénvaló rendelkezni a körülhatárolt területen folyó termeléssel kapcsolatos feltételekről. E téren ugyanis a Közösség területén vannak eltérések.

(7)	Helyénvaló meghatározni a földrajzi terület jellemzői és ezeknek a végtermékre gyakorolt hatása közötti kapcsolat kimutatására szolgáló adatokat is.

(8)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések közösségi nyilvántartásában szereplő bejegyzés a forgalmazásban részt vevők és a fogyasztók számára is tájékoztatást nyújtson. Annak biztosítására, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen, helyénvaló azt elektronikus úton is rendelkezésre bocsátani.

(9)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok különleges jellegének megőrzése, valamint – a Közösségen belül egyenlő versenyfeltételek teremtése céljából – a tagállami jogszabályok egymáshoz való közelítése érdekében indokolt meghatározni az ilyen borok ellenőrzésére irányadó közösségi jogi keretet, amellyel a tagállamok által elfogadott különös rendelkezéseknek összhangban kell állniuk. Az említett ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük a szóban forgó termékek nyomon követhetőségének javítását és azon szempontok meghatározását, amelyekre az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük. A verseny torzulásainak elkerülése érdekében az ellenőrzéseket folyamatosan kell végezni, és azokat független szervekre kell bízni.

(10)	A 479/2008/EK rendelet következetes végrehajtásának biztosítása érdekében helyénvaló formanyomtatvány-mintákat kidolgozni a kérelmekre, a kifogásokra, a módosításokra és a törlésekre vonatkozóan.

(11)	A 479/2008/EK rendelet III. címének V. fejezete meghatározza a bizonyos borászati termékekhez kapcsolódó, oltalom alatt álló hagyományos kifejezések használatára vonatkozó általános szabályokat.

(12)

Egyes (az eredetmegjelölésektől és a földrajzi jelzésektől eltérő), borászati termékeket leíró kifejezések használata, szabályozása és oltalma rég bevált gyakorlat a Közösségben. Az ilyen hagyományos kifejezéseket a fogyasztók bizonyos előállítási vagy érlelési eljárásokhoz, illetve adott minőséghez, színhez vagy helytípushoz, vagy esetleg valamely, a bor történetével kapcsolatos eseményhez kötik. A tisztességes piaci verseny biztosítása és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében ki kell alakítani az ilyen hagyományos kifejezések meghatározására, elismerésére, oltalmára és használatára vonatkozó közös kereteket.

(13)

A fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében hagyományos kifejezések csak azzal a feltétellel használhatók harmadik országból származó termékeken, hogy azok megfelelnek a tagállamoktól megkövetelt vagy a tagállamokban érvényben lévőkkel egyenértékű feltételeknek. Tekintve továbbá, hogy számos harmadik ország nem rendelkezik a közösségi jogrendszerben meglévőkkel azonos szintű központosított szabályokkal, indokolt megállapítani bizonyos, a harmadik országok „reprezentatív szakmai szervezeteire” vonatkozó követelményeket a közösségi szabályokban előírtaknak megfelelő garanciák biztosítása érdekében.

(14)	A 479/2008/EK rendelet III. címének VI. fejezete meghatározza bizonyos borászati termékek tekintetében a címkézésre és kiszerelésre vonatkozó általános szabályokat.

(15)

A 89/104/EGK tanácsi első irányelv (2), az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv (3), a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) szabályokat állapít meg az élelmiszerek címkézésére vonatkozóan. Ezek a szabályok a borászati termékekre is vonatkoznak, hacsak ezt az érintett irányelvek kifejezetten ki nem zárják.

(16)	A 479/2008/EK rendelet összehangolja valamennyi borászati termék címkézését, és lehetővé teszi olyan kifejezések használatát is, amelyekre nem terjed ki kifejezetten a közösségi jogszabályok hatálya, feltéve, hogy a szóban forgó kifejezések tartalma megfelel a valóságnak.

(17)

A 479/2008/EK rendelet előírja, hogy meg kell állapítani bizonyos – többek között a származásra, a palackozóra, a termelőre és az importőrre vonatkozó – kifejezések használatának feltételeit. Ezen kifejezések közül némelyek esetében közösségi szintű szabályozásra van szükség a belső piac zavartalan működése érdekében. Helyénvaló előírni, hogy ez a szabályozás általánosságban a már meglévő rendelkezéseken alapuljon. Más kifejezések esetében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok állapítsák meg a területükön termelt borokra vonatkozó – a közösségi joggal összhangban álló – szabályozást annak érdekében, hogy a szóban forgó szabályozás elfogadása a termelőkhöz a lehető legközelebb eső szinten történjék. Mindenképpen biztosítani kell azonban az ilyen szabályozás átláthatóságát.

(18)	A fogyasztók érdekében bizonyos kötelező jelzéseket a tárolóedényen ugyanazon látómezőben kell elhelyezni, tűréshatárokat kell megállapítani a tényleges alkoholtartalom feltüntetését illetően, és figyelembe kell venni az érintett termékek sajátos jellegét.

(19)	A meghatározott élelmiszert magukban foglaló árutételek azonosítására szolgáló jelzések és jelölések címkéken való használatára vonatkozó meglévő szabályok hasznosnak bizonyultak, ezért célszerű megtartani őket.

(20)	A szőlők ökológiai termesztésére utaló kifejezések használatát kizárólag az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (6) szabályozza, és e kifejezések valamennyi borászati termékre vonatkoznak.

(21)

Indokolt fenntartani a 479/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó termékek tárolóedényeinek záróelemét fedő ólomalapú kupakok használatára vonatkozó tilalmat, elsősorban az ilyen kupakokkal való véletlen érintkezés okozta szennyeződés, másodsorban az ilyen kupakokból származó ólomtartalmú hulladék által okozott környezetszennyezés kockázatának elkerülése érdekében.

(22)	A termék nyomon követhetősége és az átláthatóság érdekében helyénvaló új szabályokat bevezetni a származás feltüntetésére vonatkozóan.

(23)	A borszőlőfajtákra és az évjáratra vonatkozó jelöléseknek az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében történő használata különleges végrehajtási szabályokat tesz szükségessé.

(24)

A Közösségben és harmadik országokban is bevett gyakorlat, hogy bizonyos termékekhez meghatározott palacktípusokat használnak. Régóta tartó használatukból adódóan ezeket a palackokat a fogyasztók a termék bizonyos tulajdonságaihoz vagy származásához kötik. Ezért az ilyen palacktípusokat fenn kell tartani a szóban forgó borok számára.

(25)

A fogyasztók megtévesztésének elkerülése és a termelők közötti tisztességtelen piaci verseny megakadályozása érdekében a Közösség piacán forgalomban lévő, harmadik országokból származó borászati termékek címkézési előírásait szintén a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a közösségi borászati termékek tekintetében kialakított megközelítéssel. Tekintetbe kell azonban venni a termelési feltételek, a borkészítési hagyományok és a jogszabályok terén a harmadik országokban fennálló különbségeket.

(26)

Figyelembe véve az e rendelet hatálya alá tartozó termékek és azok piacai közötti különbségeket, valamint a fogyasztói elvárásokat, helyénvaló eltérő szabályokat kidolgozni az érintett termékekre, különös tekintettel bizonyos nem kötelezően feltüntetendő adatokra, amelyeket olyan borok (az úgynevezett „fajtaborok”) esetében használnak, amelyek nem rendelkeznek oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, ám amelyeken szerepel a megfelelő borszőlőfajta neve és az évjárat, feltéve, hogy e borok megfelelnek bizonyos minősítési követelményeknek. Ezért annak érdekében, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok kategóriáján belül elkülöníthetők legyenek a „fajtaborok” alkategóriájába tartozó borok az egyéb, az említett előnyöket nem élvező boroktól, helyénvaló különös szabályokat megállapítani a nem kötelező adatok használatát illetően egyfelől az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borokra, másfelől az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borokra vonatkozóan, szem előtt tartva azt a tényt, hogy az utóbbi kategória a „fajtaborokat” is magában foglalja.

(27)

A gazdasági szereplők felesleges terhelésének elkerülése érdekében helyénvaló olyan intézkedéseket elfogadni, amelyek megkönnyítik a borágazatra vonatkozó korábbi szabályozásról (nevezetesen a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletről (7)) az e rendeletre való áttérést. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Közösségben, illetve a harmadik országokban letelepedett gazdasági szereplők teljesítsék a címkézésre vonatkozó követelményeket, helyénvaló átmeneti alkalmazkodási időszakot biztosítani számukra. Következésképpen célszerű úgy rendelkezni, hogy a meglévő szabályoknak megfelelően címkézett termékeket meghatározott átmeneti időszakon keresztül továbbra is értékesíteni lehessen.

(28)

Bizonyos adminisztratív terhek miatt egyes tagállamok nem képesek bevezetni azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 2009. augusztus 1-jére megfeleljenek a 479/2008/EK rendelet 38. cikkében foglaltaknak. Annak biztosítására, hogy ez a határidő ne érintse hátrányosan a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat, gondoskodni kell megfelelő átmeneti időszakról, és ideiglenes intézkedéseket kell hozni.

(29)	E rendelet rendelkezései nem érinthetik a Szerződés 133. cikkében előírt eljárásnak megfelelően harmadik országokkal kötött megállapodások keretében folytatott tárgyalások eredményeképpen született egyedi szabályokat.

(30)

Helyénvaló előírni, hogy a 479/2008/EK rendelet III. címének IV., V. és VI. fejezetében foglalt rendelkezések végrehajtására vonatkozó új részletes szabályok lépjenek az 1493/1999/EK rendeletet végrehajtó meglévő szabályozás helyébe. Következésképpen hatályon kívül kell helyezni a különösen a meghatározott termőhelyről származó minőségi borra vonatkozó cím tekintetében a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 24-i 1607/2000/EK bizottsági rendeletet (8) és az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. április 29-i 753/2002/EK bizottsági rendeletet (9).

(31)

A 479/2008/EK rendelet 128. cikke hatályon kívül helyezi a Tanács által a borágazat területén hozott jogszabályokat, közöttük az e rendelet hatálya alá tartozó szempontokra vonatkozókat is. Annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a kereskedelemben esetleg bekövetkező fennakadások, hogy a gazdasági szereplők számára zökkenőmentes legyen az átállás, valamint hogy a tagállamoknak ésszerű hosszúságú időszak álljon a rendelkezésére a végrehajtó intézkedések elfogadásához, indokolt átmeneti időszakokról gondoskodni.

(32)	Az e rendeletben előírt részletes szabályokat célszerű ugyanazon időponttól kezdve alkalmazni, mint amelytől a 479/2008/EK rendelet III. címének IV., V. és VI. fejezete alkalmazandó.

(33)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a 479/2008/EK rendelet III. címének végrehajtására vonatkozóan, különös tekintettel a következőkre:

a)	a szóban forgó cím IV. fejezetében foglalt, a 479/2008/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel és földrajzi jelzésekkel kapcsolatos rendelkezések;

b)	a szóban forgó cím V. fejezetében foglalt, a 479/2008/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre vonatkozó hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos rendelkezések;

c)	a szóban forgó cím VI. fejezetében foglalt, bizonyos borászati termékek címkézésével és kiszerelésével kapcsolatos rendelkezések.

II. FEJEZET

OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEK ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEK

1. SZAKASZ

Az oltalom alá helyezés kérelmezése

2. cikk

A kérelmező

(1)   Valamely termelő abban az esetben minősülhet a 479/2008/EK rendelet 37. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kérelmezőnek, ha bebizonyítást nyer, hogy:

a)	a szóban forgó személy az egyetlen termelő a körülhatárolt földrajzi területen; továbbá

b)

amennyiben az érintett körülhatárolt földrajzi területet olyan területek veszik körül, amelyekhez eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés kapcsolódik, a kérdéses terület olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek alapvetően különböznek a környező körülhatárolt területek jellemzőitől, illetve a termék tulajdonságai eltérnek a környező körülhatárolt területeken előállított termékek tulajdonságaitól.

(2)   Tagállamok, harmadik országok, illetve tagállami vagy harmadik országbeli hatóságok nem minősülhetnek kérelmezőnek a 479/2008/EK rendelet 37. cikke értelmében.

3. cikk

Az oltalom iránti kérelem

Az oltalom iránti kérelem a 479/2008/EK rendelet 35. vagy 36. cikke alapján megkövetelt dokumentumokból, valamint a termékleírás és az azt összefoglaló dokumentum elektronikus formátumú példányából áll.

Az oltalom iránti kérelmet és az összefoglaló dokumentumot az e rendelet I. és II. mellékletében található minták alapján kell elkészíteni.

4. cikk

Név

(1)   Az oltalom alá helyezendő nevet kizárólag azon a nyelven vagy azokon a nyelveken kell nyilvántartásba venni, amelyet vagy amelyeket a körülhatárolt földrajzi területen a szóban forgó termék megjelölésére használnak.

(2)   A nevet az eredeti írásmódnak vagy írásmódoknak megfelelően kell bejegyezni.

5. cikk

A földrajzi terület körülhatárolása

A területet részletesen, pontosan és egyértelműen kell körülhatárolni.

6. cikk

Előállítás a körülhatárolt földrajzi területen

(1)   A 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése a) pontja iii. alpontjának, b) pontja iii. alpontjának, valamint e cikknek az alkalmazásában az „előállítás” a szüreteléstől a borkészítési folyamat lezárulásáig végrehajtott műveletek összességét jelenti, nem foglalja ugyanakkor magában az előállítási szakaszt követően elvégzett eljárásokat.

(2)   Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében annak a – legfeljebb 15 %-ot kitevő – szőlőmennyiségnek, amelynek a származási helye a 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja értelmében a körülhatárolt földrajzi területen kívülre is eshet, abból az érintett tagállamból vagy harmadik országból kell származnia, amelyben a körülhatárolt terület található.

(3)   A 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában foglaltaktól eltérve a borkészítési eljárásokkal és korlátozásokkal foglalkozó 606/2009/EK bizottsági rendelet (10) III. melléklete B. szakaszának 3. pontját kell alkalmazni.

(4)   A 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjától és ugyanezen cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termékek a következő területek valamelyikén is feldolgozhatók borrá:

a)	az érintett körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő terület; vagy

b)	ugyanazon a közigazgatási egységen belül vagy valamely szomszédos közigazgatási egységen belül található terület, a nemzeti szabályozással összhangban; vagy

c)

a határon átnyúló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések esetében, továbbá amennyiben két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó megállapodás van érvényben, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező termékek a szóban forgó körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő területen is feldolgozhatók borrá.

A 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek 2012. december 31-ig továbbra is feldolgozhatók borrá a körülhatárolt területtel nem közvetlenül szomszédos területen is.

A 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, valamely termék a szóban forgó körülhatárolt területtel közvetlenül nem szomszédos területen is feldolgozható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgővé vagy gyöngyözőborrá, ha ezt a gyakorlatot már 1986. március 1-je előtt is alkalmazták.

7. cikk

Kapcsolat

(1)   A 479/2008/EK rendelet 35. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett földrajzi kapcsolatot igazoló adatokból ki kell tűnnie annak, hogy a körülhatárolt földrajzi terület sajátosságai milyen mértékben hatottak a végtermékre.

Az olyan kérelmek esetében, amelyek a szőlőből készült termékek több különböző kategóriájára is kiterjednek, a kapcsolatot igazoló adatokat valamennyi érintett, szőlőből készült termék vonatkozásában külön-külön fel kell tüntetni.

(2)   Az eredetmegjelölések esetében a termékleírásban szerepelnie kell a következőknek:

a)	a földrajzi területnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai, különös tekintettel a természeti vagy emberi tényezőkre;

b)	a terméknek az alapvetően vagy kizárólag a földrajzi környezetből levezethető minőségi jellemzőire vagy tulajdonságaira vonatkozó adatok;

c)	az a) pontban említett adatok és a b) pontban említett adatok közötti okozati összefüggés leírása.

(3)   A földrajzi jelzések esetében a termékleírásban szerepelnie kell a következőknek:

a)	a földrajzi területnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai;

b)	a termék földrajzi eredetéből levezethető minőségi jellemzőire, hírnevére vagy egyéb sajátos tulajdonságaira vonatkozó adatok;

c)	az a) pontban említett adatok és a b) pontban említett adatok közötti okozati összefüggés leírása.

(4)   A földrajzi jelzések esetében a termékleírásban fel kell tüntetni, hogy a szóban forgó jelzés különleges minőségen vagy hírnéven vagy más, a földrajzi eredethez kapcsolódó jellemzőkön alapul-e.

8. cikk

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi területen

Ha a termékleírás előírja, hogy a terméket – a 479/2008/EK rendelet 35. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett követelmények valamelyikével összhangban – a szóban forgó körülhatárolt földrajzi területen belül vagy valamely, e területtel közvetlenül szomszédos területen kell csomagolni, e követelményt meg kell indokolni az érintett termék tekintetében.

2. SZAKASZ

Bizottsági vizsgálati eljárás

9. cikk

A kérelem kézhezvétele

(1)   A kérelmet papíron vagy elektronikus formában kell a Bizottsághoz benyújtani. A kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelmet a Bizottság levélnyilvántartásában iktatták. Ezt az időpontot a megfelelő eszközök segítségével közzé kell tenni.

(2)   A Bizottság a kérelem részét képező dokumentumokon feltünteti a kézhezvétel napját és a kérelem ügyiratszámát.

Az érintett tagállam vagy harmadik ország hatóságai vagy a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező részére átvételi elismervényt kell kiadni, amelyen fel kell tüntetni legalább a következőket:

a)	az ügyirat száma;

b)	a nyilvántartásba veendő név;

c)	a beérkezett oldalak száma; és

d)	a kérelem kézhezvételének időpontja.

10. cikk

A határokon átnyúló borvidékeket érintő kérelmek benyújtása

(1)   Határokon átnyúló borvidéket érintő igénylés esetén több, az érintett területet képviselő termelői csoport közös kérelmet nyújthat be valamely, a határokon átnyúló földrajzi területet jelölő névre vonatkozóan.

(2)   Amennyiben a kérelem kizárólag tagállamokat érint, a 479/2008/EK rendelet 38. cikkében említett előzetes nemzeti eljárást valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

A 479/2008/EK rendelet 38. cikkének (5) bekezdésében foglaltak végrehajtása céljából az adott, határokon átnyúló borvidékre vonatkozó kérelmet az érintett tagállamok egyike nyújtja be a Bizottsághoz a többi tagállam nevében is eljárva; a kérelemhez mellékelni kell a többi érintett tagállam által kiállított meghatalmazásokat, amelyekkel e tagállamok felhatalmazzák a kérelmet benyújtó tagállamot arra, hogy a nevükben eljárjon.

(3)   Amennyiben a határokon átnyúló borvidékre vonatkozó kérelem kizárólag harmadik országokat érint, a kérelmet vagy a kérelmező csoportok, vagy a harmadik országok egyike nyújtja be a többi érintett csoport, illetve ország nevében is eljárva, és a kérelem magában foglalja a következőket:

a)	a 479/2008/EK rendelet 34. és 35. cikkében megállapított feltételek teljesülését igazoló adatok;

b)	az érintett harmadik országokban élvezett oltalom igazolása; és

c)	a (2) bekezdés szerinti meghatalmazás minden egyes további érintett harmadik ország részéről.

(4)   Amennyiben a határokon átnyúló borvidékre vonatkozó kérelem legalább egy tagállamot és legalább egy harmadik országot érint, a 479/2008/EK rendelet 38. cikkében említett előzetes nemzeti eljárást valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni. A tagállamok, a harmadik országok vagy a harmadik országbeli kérelmezői csoportok egyike eljuttatja a Bizottsághoz a kérelmet, amely a következőket foglalja magában:

a)	a 479/2008/EK rendelet 34. és 35. cikkében megállapított feltételek teljesülését igazoló adatok;

b)	az érintett harmadik országokban élvezett oltalom igazolása; és

c)	a (2) bekezdés szerinti meghatalmazás minden egyes további érintett tagállam vagy harmadik ország részéről.

(5)   A Bizottság által kibocsátott bármely értesítés vagy határozat címzettje az a tagállam, harmadik ország vagy harmadik országban székhellyel rendelkező termelői csoport lesz, amely az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint eljuttatja a határokon átnyúló borvidékre vonatkozó kérelmet a Bizottsághoz.

11. cikk

Elfogadhatóság

(1)   Annak elbírálása céljából, hogy valamely oltalom alá helyezésre irányuló kérelem elfogadható-e, a Bizottság ellenőrzi, hogy ki van-e töltve az I. melléklet szerinti bejegyzési kérelem, és csatolták-e hozzá a megfelelő igazoló dokumentumokat.

(2)   Az elfogadhatónak ítélt bejegyzési kérelmekről értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

Ha a kérelmet nem vagy csak hiányosan töltötték ki, vagy ha az (1) bekezdésben említett igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a bejegyzési kérelemmel egyidejűleg, illetve ha ezen dokumentumok közül hiányzik némelyik, a Bizottság tájékoztatja erről a kérelmezőt, és felhívja őt, hogy két hónapon belül pótolja a megállapított hiányosságokat. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg az említett határidőn belül, a Bizottság a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja. Az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozatról értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

12. cikk

Az érvényességre vonatkozó feltételek vizsgálata

(1)   Ha egy adott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalom alá helyezésére irányuló, elfogadhatónak ítélt kérelem nem felel meg a 479/2008/EK rendelet 34. és 35. cikkében megállapított követelményeknek, a Bizottság tájékoztatja a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elutasítás okairól, és megállapítja azt a határidőt, amelyen belül a kérelmet vissza lehet vonni vagy módosítani lehet, illetve észrevételeket lehet benyújtani.

(2)   Amennyiben az érintett tagállami vagy harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező az említett határidőn belül nem hárítják el a bejegyzés akadályait, a Bizottság a 479/2008/EK rendelet 39. cikkének (3) bekezdésével összhangban elutasítja a kérelmet.

(3)   A Bizottság az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés elutasításáról szóló határozatát a rendelkezésére álló dokumentumok és információk alapján hozza meg. Az ilyen elutasító határozatról értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

3. SZAKASZ

Kifogásolási eljárások

13. cikk

A határokon átnyúló borvidékekre vonatkozó kérelmek esetében alkalmazandó nemzeti kifogásolási eljárás

A 479/2008/EK rendelet 38. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában abban az esetben, ha a határokon átnyúló borvidékre vonatkozó kérelem kizárólag tagállamokat érint, illetve ha a kérelem legalább egy tagállamot és legalább egy harmadik országot érint, a kifogásolási eljárást valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

14. cikk

A kifogások benyújtása közösségi eljárás keretében

(1)   A 479/2008/EK rendelet 40. cikkében említett kifogásokat az e rendelet III. mellékletében szereplő formanyomtatvány-minta alapján kell összeállítani. A kifogásokat papíron vagy elektronikus formában kell a Bizottsághoz benyújtani. A kifogás Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kifogást a Bizottság levélnyilvántartásában iktatták. Ezt az időpontot a megfelelő eszközök segítségével közzé kell tenni.

(2)   A Bizottság a kifogás bejelentésére irányuló dokumentumokon feltünteti a kézhezvétel napját és a kifogás ügyiratszámát.

A kifogást emelő fél részére átvételi elismervényt kell kiadni, amelyen fel kell tüntetni legalább a következőket:

a)	az ügyirat száma;

b)	a beérkezett oldalak száma; és

c)	a kérelem kézhezvételének időpontja.

15. cikk

Az elfogadhatóság megállapítása közösségi eljárás keretében

(1)   Annak megállapítása céljából, hogy valamely kifogás a 479/2008/EK rendelet 40. cikkével összhangban elfogadhatónak minősíthető-e, a Bizottság ellenőrzi, hogy a kifogás feltünteti-e a korábbi jogot vagy jogokat, amelyre vagy amelyekre a kifogást emelő fél igényt tart, valamint a kifogás indokát vagy indokait, továbbá hogy a kifogás a meghatározott határidőn belül beérkezett-e a Bizottsághoz.

(2)   Ha a kifogás – a 479/2008/EK rendelet 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban – valamely korábbi, közismert és jó hírnévnek örvendő védjegy létezésén alapul, a kifogáshoz mellékelni kell a korábbi védjegy bejelentésére, lajstromozására vagy használatára vonatkozó bizonyítékokat, például a védjegyokiratot vagy a védjegy használatát igazoló bizonyítékokat, továbbá a védjegy jó hírnevének és közismertségének bizonyítékait.

(3)   A kellően megindokolt kifogások magukban foglalják a kifogás alátámasztására benyújtott tények, bizonyítékok és megjegyzések részletes ismertetését, valamint a vonatkozó igazoló dokumentumokat.

A korábbi védjegy használatának igazolására benyújtandó információk és bizonyítékok magukban foglalják a korábbi védjegy használatának helyére, időtartamára, mértékére és jellegére, valamint a védjegy hírnevére és közismertségére vonatkozó adatokat.

(4)   Ha az (1)–(3) bekezdésben említett, hivatkozási alapul szolgáló korábbi jog(ok)ra, indok(ok)ra, tényekre, bizonyítékokra vagy észrevételekre vonatkozó részletes adatokat, illetve igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a kifogással egyidejűleg, illetve ha ezen adatok és dokumentumok hiányosak, a Bizottság tájékoztatja erről a kifogást emelő felet, és felhívja őt, hogy két hónapon belül pótolja a megállapított hiányosságokat. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg az említett határidőn belül, a Bizottság a kifogást mint nem elfogadhatót elutasítja. Az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozatról értesíteni kell a kifogást emelő felet és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

(5)   Az elfogadhatónak ítélt kifogásokról értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

16. cikk

A kifogások vizsgálata közösségi eljárás keretében

(1)   Amennyiben a Bizottság nem utasítja el a kifogást a 15. cikk (4) bekezdése alapján, értesíti róla a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt, és felhívja őket, hogy az értesítés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket. Az említett két hónapos időszakon belül beérkező észrevételeket közlik a kifogást emelő féllel.

A kifogások vizsgálata során a Bizottság felkéri a feleket, hogy – adott esetben – a szóban forgó felkérés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül nyújtsák be a többi féltől beérkező közleményekre vonatkozó észrevételeiket.

(2)   Ha a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező vagy a kifogást emelő fél nem nyújtanak be észrevételeket a felhívásra válaszul, vagy nem tartják be az előírt határidőket, a Bizottság döntést hoz a kifogásra vonatkozóan.

(3)   A Bizottság az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés elutasításáról vagy bejegyzéséről szóló határozatát a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg. Az elutasításra vonatkozó határozatról értesíteni kell a kifogást emelő felet és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

(4)   Abban az esetben, ha ugyanazon kérelemre vonatkozóan több fél is kifogást emel, egy vagy több vonatkozó kifogás előzetes megvizsgálása nyomán a bejegyzési kérelem esetleg elfogadhatatlannak bizonyulhat; ilyen esetekben a Bizottság felfüggesztheti a további kifogásolási eljárásokat. A Bizottság köteles tájékoztatni a többi kifogást emelő felet valamennyi olyan, az eljárás lefolytatása során hozott határozatról, amely érinti őket.

Amennyiben egy adott kérelmet elutasítanak, a felfüggesztett kifogásolási eljárásokat lezártnak kell tekinteni, és az érintett kifogást emelő feleket erről megfelelő módon tájékoztatni kell.

4. SZAKASZ

Oltalom

17. cikk

Döntés az oltalomról

(1)   Amennyiben a valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalom alá helyezése iránti kérelmeket nem utasítják el a 11., a 12., a 16. és a 28. cikkben foglaltak alapján, a Bizottság döntést hoz a szóban forgó eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalom alá helyezéséről.

(2)   Az oltalom megadására vonatkozóan a 479/2008/EK rendelet 41. cikke alapján hozott döntést közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

18. cikk

Nyilvántartás

(1)   A Bizottság gondoskodik a 479/2008/EK rendelet 46. cikkében említett „oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásának” (a továbbiakban: a nyilvántartás) vezetéséről.

(2)   A jóváhagyott eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket be kell jegyezni a nyilvántartásba.

A 479/2008/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján nyilvántartásba vett nevek esetében a Bizottság bejegyzi a nyilvántartásba az e cikk (3) bekezdésében előírt adatokat, az f) pontban szereplő adat kivételével.

(3)   A Bizottság a következő adatokat jegyzi be a nyilvántartásba:

a)	a termék(ek) bejegyzett neve;

b)	annak a ténynek a megállapítása, hogy a szóban forgó név földrajzi jelzésként vagy eredetmegjelölésként oltalom alatt áll;

c)	a származási ország vagy országok neve;

d)	a nyilvántartásba vétel időpontja;

e)	hivatkozás a név nyilvántartásba vételéről rendelkező jogi aktusra;

f)	hivatkozás az összefoglaló dokumentumra.

19. cikk

Oltalom

(1)   Az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések a nyilvántartásba vételük napjától állnak oltalom alatt.

(2)   Valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés jogszerűtlen használata esetén a tagállamok illetékes hatóságai a 479/2008/EK rendelet 45. cikkének (4) bekezdése alapján saját kezdeményezésükre, illetve valamelyik fél kérésére megteszik az ilyen jogszerűtlen használat megszüntetése és a kérdéses termékek értékesítésének vagy kivitelének megakadályozása érdekében szükséges lépéseket.

(3)   Az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések oltalma a teljes elnevezésre vonatkozik, beleértve annak alkotóelemeit is, feltéve, hogy azok önmagukban is alkalmasak a megkülönböztetésre. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések megkülönböztetésre nem alkalmas vagy általános elemei nem élveznek oltalmat.

5. SZAKASZ

Módosítások és törlés

20. cikk

A termékleírás vagy az összefoglaló dokumentum módosítása

(1)   A 479/2008/EK rendelet 37. cikkében említett kérelmező által a valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalom alá helyezésével összefüggésben benyújtott termékleírás módosításainak jóváhagyására irányuló kérelmet az e rendelet IV. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell összeállítani.

(2)   Annak megállapítása céljából, hogy a termékleírásban a 479/2008/EK rendelet 49. cikkének (1) bekezdése értelmében végrehajtott módosítások jóváhagyása iránti kérelem elfogadható-e, a Bizottság ellenőrzi, hogy beérkeztek-e hozzá az említett rendelet 35. cikkének (2) bekezdésében előírt információk és az e cikk (1) bekezdésében említett, megfelelően kitöltött kérelem.

(3)   A 479/2008/EK rendelet 49. cikke (2) bekezdése első mondatának alkalmazása céljából e rendelet 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17. és 18. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

(4)   Valamely módosítás kisebb jelentőségűnek minősül, ha:

a)	nem érinti a termék alapvető jellemzőit;

b)	nem módosítja a termék és a földrajzi terület közötti kapcsolatot;

c)	nem jár a termék nevének vagy a terméknév egy részének megváltozásával;

d)	nem érinti a körülhatárolt földrajzi területet;

e)	nem vonja maga után a termék forgalmazásának semmiféle további korlátozását.

(5)   Ha a termékleírást érintő módosítások jóváhagyása iránti kérelmet az eredeti kérelmezőtől eltérő kérelmező nyújtja be, a Bizottság tájékoztatja erről a kérelemről az eredeti kérelmezőt.

(6)   Amennyiben a Bizottság olyan, a termékleírásban végrehajtandó módosítás jóváhagyása mellett határoz, amely érinti a nyilvántartásban rögzített információkat, illetve azok módosítását vonja maga után, törli a nyilvántartásból az eredeti adatokat, és – a vonatkozó határozat hatálybalépésének időpontjától kezdődő érvénnyel – bejegyzi az új adatokat.

21. cikk

A törlés iránti kérelmek benyújtása

(1)   A 479/2008/EK rendelet 50. cikke szerinti törlés iránti kérelmet az e rendelet V. mellékletében szereplő formanyomtatvány-mintával összhangban kell összeállítani. A törlés iránti kérelmeket papíron vagy elektronikus formában kell a Bizottsághoz benyújtani. A törlés iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelmet a Bizottság levélnyilvántartásában iktatták. Ezt az időpontot a megfelelő eszközök segítségével közzé kell tenni.

(2)   A Bizottság a törlés iránti kérelem részét képező dokumentumokon feltünteti a kézhezvétel napját és a törlés iránti kérelem ügyiratszámát.

A törlés iránti kérelem benyújtója részére átvételi elismervényt kell kiadni, amelyen fel kell tüntetni legalább a következőket:

a)	az ügyirat száma;

b)	a beérkezett oldalak száma; és

c)	a kérelem kézhezvételének időpontja.

(3)   Abban az esetben, ha a törlést a Bizottság kezdeményezi, az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók.

22. cikk

Elfogadhatóság

(1)   Annak megállapítása céljából, hogy valamely törlés iránti kérelem elfogadható-e a 479/2008/EK rendelet 50. cikkével összhangban, a Bizottság ellenőrzi, hogy a kérelem:

a)	feltünteti-e a törlés iránti kérelem benyújtójának jogos érdekét, érveit és indokolását;

b)	kifejti-e a törlés indokát; és

c)	hivatkozik-e a kérelem benyújtójának lakhelye vagy bejegyzett székhelye szerinti tagállam vagy harmadik ország által a törlés iránti kérelem támogatása céljából kiadott nyilatkozatra.

(2)   A törlés iránti kérelmeknek magukban kell foglalniuk a törlés szükségességének alátámasztására benyújtott tények, bizonyítékok és észrevételek részletes ismertetését, valamint a vonatkozó igazoló dokumentumokat.

(3)   Ha az (1) és a (2) bekezdésben említett indokokra, tényekre, bizonyítékokra és észrevételekre vonatkozó részletes információkat, illetve igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a törlés iránti kérelemmel egyidejűleg, a Bizottság tájékoztatja erről a törlés iránti kérelem benyújtóját, és felhívja őt, hogy két hónapon belül pótolja a megállapított hiányosságokat. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg az említett határidőn belül, a Bizottság a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja. Az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozatról értesíteni kell a törlés iránti kérelem benyújtóját és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a törlés iránti kérelemnek a szóban forgó harmadik országban letelepedett benyújtóját.

(4)   Az elfogadhatónak ítélt törlés iránti kérelmekről és a Bizottság saját kezdeményezésű törlési eljárásairól értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve az érintett harmadik országban letelepedett kérelmezőket, amelyek, illetve akik eredetmegjelölését vagy földrajzi jelzését érinti a törlés.

23. cikk

A törlésre vonatkozó vizsgálat

(1)   Amennyiben a Bizottság nem utasítja el a törlés iránti kérelmet a 22. cikk (3) bekezdése alapján, értesíti róla a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett érintett termelőt, és felhívja őket, hogy az értesítés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket. Az említett két hónapos időszakon belül beérkező észrevételeket adott esetben közlik a törlés iránti kérelem benyújtójával.

A törlésre vonatkozó vizsgálat során a Bizottság felkéri a feleket, hogy – adott esetben – a szóban forgó felkérés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül nyújtsák be a többi féltől beérkező közleményekre vonatkozó észrevételeiket.

(2)   Ha a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező vagy a törlés iránti kérelem benyújtója nem küldenek észrevételeket a felhívásra válaszul, vagy nem tartják be az előírt határidőket, a Bizottság határoz a törlésről.

(3)   A Bizottság az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés törléséről szóló határozatát a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg. Meggyőződik arról, hogy egy adott, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék esetében a termékleírásnak való megfelelés már valóban nem lehetséges vagy többé már nem garantálható, különösen ha a 479/2008/EK rendelet 35. cikkében megállapított feltételek már nem teljesülnek, illetve a közeljövőben már nem lesznek teljesíthetők.

A törlésre vonatkozó határozatról értesíteni kell a törlés iránti kérelem benyújtóját és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

(4)   Abban az esetben, ha ugyanarra az eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre vonatkozóan több törlési kérelmet is benyújtanak, egy vagy több ilyen kérelem megvizsgálása nyomán lehetetlennek bizonyulhat fenntartani a szóban forgó eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát; ebben az esetben a Bizottság felfüggesztheti a többi törlési eljárást. Ebben az esetben a Bizottság tájékoztatja a többi törlés iránti kérelmet benyújtót valamennyi olyan, az eljárás lefolytatása során hozott határozatról, amely érinti őket.

Amennyiben valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést törölnek, a felfüggesztett törlési eljárásokat lezártnak kell tekinteni, és az érintett, törlés iránti kérelmet benyújtó feleket erről megfelelő módon tájékoztatni kell.

(5)   A törlés hatálybalépésével egyidejűleg a Bizottság törli a nevet a nyilvántartásból.

6. SZAKASZ

Ellenőrzések

24. cikk

A gazdasági szereplők bejelentése

A 479/2008/EK rendelet 47. cikkében említett illetékes ellenőrző hatóságnál be kell jelenteni valamennyi olyan gazdasági szereplőt, amely részt kíván venni valamely oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállításában vagy csomagolásában, illetve e műveletek egy részében.

25. cikk

Éves ellenőrzés

(1)   A 479/2008/EK rendelet 48. cikkének (1) bekezdésében említett, az illetékes ellenőrző hatóság által végrehajtandó éves ellenőrzés a következőket foglalja magában:

a)	az eredetmegjelöléssel ellátott termékek esetében érzékszervi és analitikai vizsgálat;

b)	a földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében vagy kizárólag analitikai vizsgálat, vagy érzékszervi és analitikai vizsgálat egyaránt; és

c)	a termékleírásban meghatározott feltételekre vonatkozó ellenőrzés.

Az éves ellenőrzést abban a tagállamban kell lefolytatni, amelyben a termékleírás alapján az előállításra sor került, és a következő módszerek valamelyikével kell végrehajtani:

a)	kockázatelemzésen alapuló szúrópróbaszerű ellenőrzések; vagy

b)	mintavétel,; vagy

c)	rendszeres ellenőrzés.

A szúrópróbaszerű ellenőrzések módszerének alkalmazása esetén a tagállamok meghatározzák a szóban forgó ellenőrzéseknek alávetendő gazdasági szereplők minimális számát.

Mintavételes ellenőrzés esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzések számukból, jellegükből és gyakoriságukból következően reprezentatívak legyenek az érintett körülhatárolt terület egészére nézve, és arányban legyenek a forgalomba hozott vagy forgalomba hozatal céljából raktározott borászati termékek mennyiségével.

A szúrópróbaszerű ellenőrzések összekapcsolhatók mintavételes ellenőrzésekkel.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett vizsgálatoknak, amelyeket névvel el nem látott mintákon kell elvégezni, igazolniuk kell, hogy a vizsgált termék megfelel az érintett eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre vonatkozó termékleírásban ismertetett jellegzetességeknek és tulajdonságoknak; a vizsgálatok az előállítási folyamat bármelyik szakaszában elvégezhetők, ideértve a csomagolást és az azt követő szakaszokat is. Minden egyes minta reprezentatívnak tekintendő a gazdasági szereplő által tárolt borokat illetően.

(3)   Az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett, a termékleírásban foglaltaknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrzés elvégzése céljából az ellenőrző hatóság megvizsgálja a következőket:

a)	a gazdasági szereplők telephelyei, amelyek vizsgálata annak ellenőrzéséből áll, hogy a gazdasági szereplők ténylegesen képesek-e a termékleírásban megállapított feltételek teljesítésére; és

b)	a termékek, amelyek vizsgálatára az előállítási folyamat bármely szakaszában sor kerülhet, ideértve a csomagolás szakaszát is, az ellenőrző hatóság által elkészített és a gazdasági szereplők előtt ismeretes, a termék előállításának valamennyi szakaszára kiterjedő ellenőrzési terv alapján.

(4)   Az éves ellenőrzés biztosítja, hogy a kérdéses termékekre kizárólag akkor lehessen használni a vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést, ha:

a)

az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett vizsgálatok eredményei igazolják, hogy a szóban forgó termék megfelel az előírt határértékeknek, és rendelkezik az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tekintetében meghatározott valamennyi jellemző tulajdonsággal;

b)	a termékleírásban felsorolt további feltételek is teljesülnek a (3) bekezdésben megállapított eljárással összhangban.

(5)   Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg az e cikkben megállapított feltételeknek, az egyéb jogi követelmények teljesülése esetén forgalomba hozhatók, de csak az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nélkül.

(6)   A határokon átnyúló borvidékekhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések esetében az ellenőrzést a szóban forgó eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés által érintett tagállamok bármelyikének ellenőrző hatósága elvégezheti.

(7)   Abban az esetben, ha az éves ellenőrzésre a termék csomagolásának szakaszában kerül sor, az előállítás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén, az 555/2008/EK bizottsági rendelet (11) 84. cikkét kell alkalmazni.

(8)   Az (1)–(7) bekezdésben foglaltakat azokra az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borokra kell alkalmazni, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a 479/2008/EK rendelet 38. cikkének (5) bekezdésében szereplő követelményeknek.

26. cikk

Analitikai és érzékszervi vizsgálat

A 25. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett analitikai és érzékszervi vizsgálat a következőket foglalja magában:

a)

a kérdéses bor analízise a következő jellemző tulajdonságokra vonatkozó mérések segítségével: i. fizikai és kémiai analízissel meghatározott tulajdonságok: — összes és tényleges alkoholtartalom, — összes cukortartalom fruktózban és glükózban kifejezve (beleértve a szacharóz esetleges mennyiségeit is a gyöngyözőborok és a pezsgők esetében), — összes savtartalom, — illósavtartalom, — összes kén-dioxid-tartalom; ii. egyéb további vizsgálattal meghatározott tulajdonságok: — szén-dioxid (gyöngyözőborok és pezsgők, túlnyomás barban 20 °C-on), — a tagállami jogszabályokban vagy az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölésekhez és földrajzi jelzésekhez tartozó termékleírásban előírt bármely egyéb jellemző tulajdonság;

b)	a külső megjelenésre, az illatra és az ízre kiterjedő érzékszervi vizsgálat.

27. cikk

A harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ellenőrzések

Amennyiben valamely harmadik ország borai élvezik egy adott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából származó előnyöket, az érintett harmadik ország a Bizottság kérésére köteles megküldeni számára a 479/2008/EK rendelet 48. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóságokra és az ellenőrzés szempontjaira vonatkozó információkat, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy a szóban forgó bor megfelel a kapcsolódó eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre vonatkozó feltételeknek.

7. SZAKASZ

Földrajzi jelzéssé történő átminősítés

28. cikk

Kérelem

(1)   Az illetékes tagállami vagy harmadik országbeli hatóság, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező kérelmezheti valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé történő átminősítését, amennyiben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírásban foglaltaknak való megfelelés már nem lehetséges vagy többé már nem garantálható.

Az átminősítés iránt a Bizottsághoz benyújtandó kérelmet az e rendelet VI. mellékletében található minta szerint kell összeállítani. Az átminősítés iránti kérelmeket papíron vagy elektronikus formában kell a Bizottsághoz benyújtani. Az átminősítés iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelmet a Bizottság levélnyilvántartásában iktatták.

(2)   Ha a földrajzi jelzéssé történő átminősítés iránti kérelem nem felel meg a 479/2008/EK rendelet 34. és 35. cikkében megállapított követelményeknek, a Bizottság tájékoztatja a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elutasítás okairól, és felhívja őket, hogy két hónapon belül vonják vissza vagy módosítsák a kérelmet, illetve nyújtsák be észrevételeiket.

(3)   Ha a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező az említett határidőn belül nem hárítják el a földrajzi jelzéssé történő átminősítés akadályait, a Bizottság elutasítja a kérelmet.

(4)   A Bizottság az átminősítés elutasításáról szóló határozatát a rendelkezésére álló dokumentumok és információk alapján hozza meg. Az ilyen elutasító határozatról értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt.

(5)   A 479/2008/EK rendelet 40. cikke és 49. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó.

III. FEJEZET

HAGYOMÁNYOS KIFEJEZÉSEK

1. SZAKASZ

Kérelmezés

29. cikk

Kérelmezők

(1)   A tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságai, illetve a harmadik országokban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetek kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz a 479/2008/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdése szerinti hagyományos kifejezések oltalom alá helyezése iránt.

(2)   A „reprezentatív szakmai szervezet” olyan termelői szervezet, illetve olyan, termelői szervezetekből álló társulás, amely azonos szabályokat elfogadva valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés által érintett borvidéken vagy borvidékeken működik, ahol az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés hatálya alá tartozó terület(ek) termelőinek legalább kétharmada a tagjai közé tartozik, és a reprezentatív szakmai szervezet a szóban forgó területek termelésének legalább kétharmadát adja. A reprezentatív szakmai szervezetek kizárólag olyan borok oltalom alá helyezését kérelmezhetik, amelyeket maguk állítanak elő.

30. cikk

Az oltalom alá helyezés kérelmezése

(1)   A hagyományos kifejezések oltalom alá helyezése iránti kérelmeket a VII. mellékletben található minta szerint kell összeállítani, és mellékelni kell hozzájuk az érintett kifejezések használatára irányadó szabályzat egy példányát.

(2)   Abban az esetben, ha a kérelmet olyan reprezentatív szakmai szervezet nyújtja be, amelynek székhelye valamely harmadik országban van, meg kell adni a szóban forgó reprezentatív szakmai szervezetre vonatkozó adatokat is. Ezeket az információkat – ideértve adott esetben a reprezentatív szakmai szervezet tagjaira vonatkozó adatokat is – a XI. melléklet tartalmazza.

31. cikk

Nyelv

(1)   Az oltalom alá helyezendő kifejezést a következő nyelvek valamelyikén kell megadni:

a)	a kifejezés származási helye szerinti tagállam vagy harmadik ország hivatalos nyelve(i), regionális nyelve(i); vagy

b)	a kereskedelemben e kifejezés feltüntetésére használt nyelv.

A szóban forgó, adott nyelven használt kifejezések a 479/2008/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében meghatározott termékekre vonatkoznak.

(2)   A kifejezést az eredeti írásmódnak vagy írásmódoknak megfelelően kell bejegyezni.

32. cikk

A harmadik országok hagyományos kifejezéseire vonatkozó szabályok

(1)   A 479/2008/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országok földrajzi jelzéseivel ellátott borászati termékekre vonatkozóan az érintett harmadik országokban használt hagyományos kifejezésekre.

(2)   Azoknak a harmadik országokból származó boroknak az esetében, amelyek címkéjén valamely, a XII. mellékletben felsorolt hagyományos kifejezésektől eltérő hagyományos jelölés szerepel, a kérdéses hagyományos jelölés az érintett harmadik országokban alkalmazandó, a reprezentatív szakmai szervezetek által meghatározott szabályokat is felölelő szabályozással összhangban használható.

2. SZAKASZ

Vizsgálati eljárás

33. cikk

A kérelem benyújtása

A Bizottság a kérelem részét képező dokumentumokon feltünteti a kézhezvétel napját és a kérelem ügyiratszámát. A kérelmet papíron vagy elektronikus formában kell a Bizottsághoz benyújtani. A kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelmet a Bizottság levélnyilvántartásában iktatták. Ezt az időpontot és a szóban forgó hagyományos kifejezést a megfelelő eszközök segítségével közzé kell tenni.

A kérelmező részére átvételi elismervényt kell kiadni, amelyen fel kell tüntetni legalább a következőket:

a)	az ügyirat száma;

b)	a hagyományos kifejezés;

c)	a beérkezett dokumentumok száma; és

d)	kézhezvételük időpontja.

34. cikk

Elfogadhatóság

A Bizottság ellenőrzi, hogy a kérelmező hiánytalanul kitöltötte-e a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványt és mellékelte-e hozzá a 30. cikkben előírt dokumentumokat.

Ha a formanyomtatvány hiányosan van kitöltve, illetve az előírt dokumentumok hiányoznak vagy hiányosak, a Bizottság tájékoztatja erről a kérelmezőt, és felhívja őt, hogy két hónapon belül pótolja a megállapított hiányosságokat. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg az említett határidőn belül, a Bizottság a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja. A kérelmezőt értesíteni kell az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozatról.

35. cikk

Az érvényességre vonatkozó feltételek

(1)   Adott hagyományos kifejezés abban az esetben ismerhető el, ha:

a)	megfelel a 479/2008/EK rendelet 54. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt fogalommeghatározásnak és az e rendelet 31. cikkében megállapított feltételeknek;

b)

a kifejezés kizárólag a következők egyikéből áll: i. a 479/2008/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett, szőlőből készült termékek különböző kategóriáinak megkülönböztetése céljából a Közösség vagy az érintett harmadik ország területének nagy részén a kereskedelemben szokásosan használt név; illetve ii. a 479/2008/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett, szőlőből készült termékek különböző kategóriáinak megkülönböztetése céljából legalább az érintett tagállam vagy harmadik ország területén a kereskedelemben szokásosan használt, közismert név;

c)

a kifejezés megfelel továbbá a következő feltételeknek: i. nem lehet általános; ii. a tagállam jogszabályaiban szereplő fogalommeghatározás és szabályozás vonatkozik rá, vagy iii. használata az érintett harmadik országban a bortermelőkre alkalmazandó, a reprezentatív szakmai szervezetek által megállapított szabályokat is magában foglaló szabályozásban szereplő feltételekhez van kötve.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szokásos használat alatt a következők értendők:

a)	legalább öt év az e rendelet 31. cikkének a) pontjában említett nyelv(ek)en megadott kifejezések esetében;

b)	legalább tizenöt év az e rendelet 31. cikkének b) pontjában említett nyelven megadott kifejezések esetében.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontja i. alpontjának alkalmazásában valamely hagyományos kifejezés neve akkor tekintedő „általánosnak”, ha az – jóllehet különleges termelési vagy érlelési módra, meghatározott minőségre, színre, helytípusra, vagy a szőlőből készült termék történetéhez kapcsolódó sajátosságra utal – a Közösségben a szóban forgó, szőlőből készült termék közhasználatú nevévé vált.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában szereplő feltétel nem alkalmazandó a 479/2008/EK rendelet 54. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos kifejezésekre.

36. cikk

Az elutasítás indokai

(1)   Ha valamely hagyományos kifejezésre vonatkozó kérelem nem felel meg a 479/2008/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak, illetve a 31. és a 35. cikkben megállapított követelményeknek, a Bizottság tájékoztatja a kérelmezőt az elutasítás okairól, és a tájékoztatás időpontjától számítva két hónapot bocsát a rendelkezésére a kérelem visszavonására vagy módosítására, illetve észrevételek benyújtására.

A Bizottság az oltalomra vonatkozó határozatát a rendelkezésére álló információk alapján hozza meg.

(2)   Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem hárítja el a szóban forgó akadályokat, a Bizottság elutasítja a kérelmet. A Bizottság az érintett hagyományos kifejezés elutasításáról szóló határozatát a rendelkezésére álló dokumentumok és információk alapján hozza meg. A kérelmezőt értesíteni kell az elutasításra vonatkozó határozatról.

3. SZAKASZ

Kifogásolási eljárások

37. cikk

A kifogást tartalmazó kérelem benyújtása

(1)   A 33. cikk első albekezdésében előírt közzétételtől számítva két hónapon belül kifogást tartalmazó kérelem benyújtása útján bármely tagállam, harmadik ország, vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kifogást emelhet a javasolt elismerés ellen.

(2)   A kifogást tartalmazó kérelmet a VIII. mellékletben található formanyomtatvány-minta alapján kell összeállítani és papíron vagy elektronikus formában kell benyújtani a Bizottsághoz. A kifogást tartalmazó kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelmet a Bizottság levélnyilvántartásában iktatták.

(3)   A Bizottság a kifogást tartalmazó kérelem részét képező dokumentumokon feltünteti a kézhezvétel napját és a kifogást tartalmazó kérelem ügyiratszámát.

A kifogást emelő fél részére átvételi elismervényt kell kiadni, amelyen fel kell tüntetni legalább a következőket:

a)	az ügyirat száma;

b)	a beérkezett oldalak száma; és

c)	a kérelem kézhezvételének időpontja.

38. cikk

Elfogadhatóság

(1)   Annak megállapítása céljából, hogy valamely kifogás elfogadhatónak minősíthető-e, a Bizottság ellenőrzi, hogy a kifogást tartalmazó kérelem feltünteti-e a korábbi jogot vagy jogokat, amelyre vagy amelyekre a kifogást emelő fél igényt tart, valamint a kifogás indokát vagy indokait, továbbá hogy a kérelem a 37. cikk (1) bekezdésében előírt határidőn belül beérkezett-e a Bizottsághoz.

(2)   Ha a kifogás – a 41. cikk (2) bekezdésével összhangban – valamely korábbi, jó hírnévnek örvendő és közismert védjegy létezésén alapul, a kifogást tartalmazó kérelemhez mellékelni kell a korábbi védjegy bejelentésére, lajstromozására vagy használatára vonatkozó bizonyítékokat, például a védjegyokiratot, illetve a védjegy jó hírnevének és közismertségének bizonyítékait.

(3)   A kellően megindokolt, kifogást tartalmazó kérelmek magukban foglalják a kifogás alátámasztására benyújtott tények, bizonyítékok és megjegyzések részletes ismertetését, valamint a vonatkozó igazoló dokumentumokat.

A korábbi védjegy használatának igazolására benyújtandó információk és bizonyítékok tartalmazzák a korábbi védjegy használatának helyére, időtartamára, mértékére és jellegére, valamint a védjegy jó hírnevére és közismertségére vonatkozó adatokat.

(4)   Ha az (1)–(3) bekezdésben említett, hivatkozási alapul szolgáló korábbi jog(ok)ra, indok(ok)ra, tényekre, bizonyítékokra vagy észrevételekre vonatkozó részletes adatokat, illetve igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a kifogást tartalmazó kérelemmel egyidejűleg, illetve ha ezen adatok és dokumentumok közül némelyik hiányzik, a Bizottság tájékoztatja erről a kifogást emelő felet, és felhívja őt, hogy két hónapon belül pótolja a megállapított hiányosságokat. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg az említett határidőn belül, a Bizottság a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja. Az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozatról értesíteni kell a kifogást emelő felet és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetet.

(5)   Az elfogadhatónak ítélt kifogást tartalmazó kérelmekről értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetet.

39. cikk

A kifogások vizsgálata

(1)   Amennyiben a Bizottság nem utasítja el a kifogást tartalmazó kérelmet a 38. cikk (4) bekezdése alapján, értesíti róla a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetet, és felhívja őket, hogy az értesítés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket. Az említett két hónapos időszakon belül beérkező észrevételeket közlik a kifogást emelő féllel.

A kifogások vizsgálata során a Bizottság felkéri a feleket, hogy – adott esetben – a szóban forgó felkérés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül nyújtsák be a többi féltől beérkező közleményekre vonatkozó észrevételeiket.

(2)   Ha a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezet vagy a kifogást emelő fél nem nyújtanak be észrevételeket a felhívásra válaszul, vagy nem tartják be az előírt határidőket, a Bizottság döntést hoz a kifogásra vonatkozóan.

(3)   A Bizottság az érintett hagyományos kifejezés elutasításáról vagy elismeréséről szóló határozatát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján hozza meg. Mérlegeli, hogy teljesülnek-e a 40. cikk (1) bekezdésében említett, illetve a 41. cikk (3) bekezdésében és a 42. cikkben megállapított feltételek. Az elutasításra vonatkozó határozatról értesíteni kell a kifogást emelő felet és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező reprezentatív szakmai szervezetet.

(4)   Abban az esetben, ha ugyanazon kifejezésre vonatkozóan több kifogást tartalmazó kérelmet is benyújtanak, egy vagy több ilyen kérelem előzetes megvizsgálása nyomán az elismerés iránti kérelem esetleg elfogadhatatlannak bizonyulhat; az ilyen esetekben a Bizottság felfüggesztheti a további kifogásolási eljárásokat. A Bizottság köteles tájékoztatni a többi kifogást emelő felet valamennyi olyan, az eljárás lefolytatása során hozott határozatról, amely érinti őket.

Amennyiben egy adott kérelmet elutasítanak, a felfüggesztett kifogásolási eljárásokat lezártnak kell tekinteni, és az érintett kifogást emelő feleket erről megfelelő módon tájékoztatni kell.

4. SZAKASZ

Oltalom

40. cikk

Általános oltalom

(1)   Ha a kérelem megfelel a 479/2008/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 31. és a 35. cikkben megállapított feltételeknek, és azt nem utasítják el a 38. és a 39. cikkben foglaltak alapján, az érintett hagyományos kifejezést fel kell venni az e rendelet XII. mellékletében szereplő jegyzékbe.

(2)   A XII. mellékletben felsorolt hagyományos kifejezések kizárólag a kérelemben megjelölt nyelvi változatban és a szőlőből készült termékek ugyanott meghatározott kategóriáinak vonatkozásában élveznek oltalmat a következőkkel szemben:

a)	bármiféle visszaélés, még akkor is, ha az oltalom alatt álló kifejezést a „stílusú”, „típusú”, „módszerrel készült”, „mint ahogy […] készül”, „utánzat”, „ízű”, „mint” vagy valamely ezekhez hasonló kifejezés kíséri;

b)	a termék jellegére, tulajdonságaira vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy az érintett termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb hamis vagy megtévesztő jelzés;

c)	minden egyéb olyan gyakorlat, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a fogyasztókat, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a kérdéses bor jogosult az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésre.

41. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1)   Amennyiben valamely hagyományos kifejezés e rendelet értelmében oltalmat élvez, a 40. cikkben említett esetekhez tartozó védjegyek lajstromozását el kell utasítani, ha a kérdéses védjegy lajstromozása iránti kérelem olyan borokat érint, amelyek nem jogosultak a szóban forgó hagyományos kifejezés használatára, és a kérelmet a hagyományos kifejezés oltalom alá helyezése iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtása után, a hagyományos kifejezés oltalom alá helyezését követően nyújtják be.

Az első albekezdés megsértésével lajstromozott védjegyeket kérelem alapján, a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) vagy a 40/94/EK tanácsi rendeletben (13) meghatározott vonatkozó eljárásoknak megfelelően törölni kell.

(2)   Azok az e rendelet 40. cikkében említett helyzetek valamelyikének megfelelően használt védjegyek, amelyeket 2002. május 4. előtt vagy a hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek, lajstromoztak, illetve amelyek – amennyiben erre az érintett jogszabályok lehetőséget adnak – az említett időpontig használat révén meghonosodtak a Közösség területén, az érintett hagyományos kifejezések oltalma ellenére továbbra is használhatók és meghosszabbíthatók.

Az ilyen esetekben megengedett a hagyományos kifejezésnek a vonatkozó védjegy mellett történő használata.

(3)   Adott név nem élvezhet oltalmat hagyományos kifejezésként, amennyiben valamely védjegy hírnevének és közismertségének fényében az oltalom félrevezetheti a fogyasztót a bor valódi mibenlétét, természetét, tulajdonságait vagy minőségét illetően.

42. cikk

Homonimák

(1)   Az e fejezet alapján már oltalmat élvező hagyományos kifejezéssel teljes mértékben vagy részben azonos alakú, kérelem tárgyát képező kifejezések csak a helyi és a hagyományos használatnak, valamint az összetévesztés kockázatának kellő figyelembevételével helyezhetők oltalom alá.

Nem jegyezhető be olyan azonos alakú kifejezés, amely félrevezeti a fogyasztókat a termék jellegét, minőségét vagy valódi eredetét illetően, még abban az esetben sem, ha a kérdéses kifejezés helytálló.

Az oltalom alatt álló azonos alakú kifejezések használatát csak olyan körülmények között lehet engedélyezni, amelyek biztosítják, hogy a később oltalom alá helyezett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönüljön a XII. mellékletben már feltüntetett hagyományos kifejezéstől, figyelembe véve annak szükségességét, hogy egyenlő bánásmódot biztosítsanak az érintett termelők számára, és elkerüljék a fogyasztók megtévesztését.

(2)   Az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az olyan, 2009. augusztus 1-je előtt oltalom alá helyezett hagyományos kifejezésekre, amelyek részben azonos alakúak valamely, a XV. mellékletben szereplő, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, illetve egy szőlőfajta nevével vagy annak egyik szinonimájával.

43. cikk

Az oltalomhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtása

A 479/2008/EK rendelet 55. cikkének végrehajtása céljából az illetékes nemzeti hatóságok az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogellenes használata esetén saját kezdeményezésükre vagy valamely fél kérésére megteszik az érintett termék forgalmazásának – ideértve a kivitelt is – leállításához szükséges valamennyi intézkedést.

5. SZAKASZ

Törlési eljárás

44. cikk

A törlés indokai

Valamely hagyományos kifejezés törlésére abban az esetben kerül sor, ha a szóban forgó kifejezés már nem felel meg a 479/2008/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásnak, illetve a 31. cikkben, a 35. cikkben, a 40. cikk (2) bekezdésében, a 43. cikk (3) bekezdésében vagy a 42. cikkben megállapított követelményeknek.

45. cikk

A törlés iránti kérelmek benyújtása

(1)   A jogos érdekkel rendelkező tagállamok, harmadik országok, illetve természetes vagy jogi személyek törlés iránti kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz; a kérelmet a IX. mellékletben szereplő formanyomtatvány-minta szerint kell összeállítani és kellően meg kell indokolni. A törlés iránti kérelmeket papíron vagy elektronikus formában kell a Bizottsághoz benyújtani. A törlés iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelmet a Bizottság levélnyilvántartásában iktatták. Ezt az időpontot a megfelelő eszközök segítségével közzé kell tenni.

(2)   A Bizottság a törlés iránti kérelem részét képező dokumentumokon feltünteti a kézhezvétel napját és a törlés iránti kérelem ügyiratszámát.

A törlés iránti kérelem benyújtója részére átvételi elismervényt kell kiadni, amelyen fel kell tüntetni legalább a következőket:

a)	az ügyirat száma;

b)	a beérkezett oldalak száma; és

c)	a kérelem kézhezvételének időpontja.

(3)   Abban az esetben, ha a törlést a Bizottság kezdeményezi, az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók.

46. cikk

Elfogadhatóság

(1)   Annak megállapítása céljából, hogy valamely törlés iránti kérelem elfogadható-e, a Bizottság ellenőrzi, hogy a kérelem:

a)	feltünteti-e a törlés iránti kérelem benyújtójának jogos érdekét;

b)	kifejti-e a törlés indokát (vagy indokait); és

c)	hivatkozik-e a kérelem benyújtójának lakhelye vagy bejegyzett székhelye szerinti tagállam vagy harmadik ország által kiadott nyilatkozatra, amely ismerteti a törlés iránti kérelem benyújtójának jogos érdekét, érveit és indokolását.

(2)   A törlés iránti kérelmek magukban foglalják a törlés szükségességének alátámasztására benyújtott tények, bizonyítékok és észrevételek részletes ismertetését, valamint a vonatkozó igazoló dokumentumokat.

(3)   Ha az (1) és a (2) bekezdésben említett indokokra, tényekre, bizonyítékokra és észrevételekre vonatkozó részletes információkat, illetve igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a törlés iránti kérelemmel egyidejűleg, a Bizottság tájékoztatja erről a törlés iránti kérelem benyújtóját, és felhívja őt, hogy két hónapon belül pótolja a megállapított hiányosságokat. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg az említett határidőn belül, a Bizottság a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja. Az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozatról értesíteni kell a törlés iránti kérelem benyújtóját és a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a törlés iránti kérelemnek a szóban forgó harmadik országban letelepedett benyújtóját.

(4)   Az elfogadhatónak ítélt törlés iránti kérelmekről, ideértve a Bizottság saját kezdeményezésű törlési eljárásait is, értesíteni kell a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a törlés iránti kérelmeknek az érintett harmadik országban letelepedett benyújtóit, amelyek, illetve akik hagyományos kifejezését érinti a törlés.

47. cikk

A törlésre vonatkozó vizsgálat

(1)   Amennyiben a Bizottság nem utasítja el a törlés iránti kérelmet a 46. cikk (3) bekezdése alapján, értesíti róla a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságokat, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett érintett kérelmezőt, és felhívja őket, hogy az értesítés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket. Az említett két hónapos időszakon belül beérkező észrevételeket közlik a törlés iránti kérelem benyújtójával.

A törlésre vonatkozó vizsgálat során a Bizottság felkéri a feleket, hogy – adott esetben – a szóban forgó felkérés kibocsátásának időpontjától számítva két hónapon belül nyújtsák be a többi féltől beérkező közleményekre vonatkozó észrevételeiket.

(2)   Ha a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmező vagy a törlés iránti kérelem benyújtója nem nyújtanak be észrevételeket a felhívásra válaszul, vagy nem tartják be az előírt határidőket, a Bizottság határoz a törlésről.

(3)   A Bizottság az érintett hagyományos kifejezés törléséről szóló határozatát a rendelkezésére álló információk alapján hozza meg. Mérlegeli, hogy továbbra is teljesülnek-e a 44. cikkben említett feltételek.

A törlésre vonatkozó határozatról értesíteni kell a törlés iránti kérelem benyújtóját és az érintett tagállami vagy harmadik országbeli hatóságokat.

(4)   Abban az esetben, ha ugyanarra a hagyományos kifejezésre vonatkozóan több törlési kérelmet is benyújtanak, egy vagy több ilyen kérelem megvizsgálása nyomán lehetetlennek bizonyulhat fenntartani a szóban forgó hagyományos kifejezés oltalmát; ebben az esetben a Bizottság felfüggesztheti a többi törlési eljárást. Ebben az esetben a Bizottság tájékoztatja a többi törlés iránti kérelmet benyújtót valamennyi olyan, az eljárás lefolytatása során hozott határozatról, amely érinti őket.

Amennyiben valamely hagyományos kifejezést törölnek, a felfüggesztett törlési eljárásokat lezártnak kell tekinteni, és az érintett, törlés iránti kérelmet benyújtó feleket erről megfelelő módon tájékoztatni kell.

(5)   A törlés hatálybalépésével egyidejűleg a Bizottság törli az érintett nevet a XII. mellékletben szereplő jegyzékből.

6. SZAKASZ

A meglévő oltalom alatt álló hagyományos kifejezések

48. cikk

A meglévő oltalom alatt álló hagyományos kifejezések

A 753/2002/EK rendelet 24., 28. és 29. cikkével összhangban oltalom alatt álló hagyományos kifejezések e rendelet értelmében automatikusan oltalmat élveznek, feltéve, hogy:

a)	a szóban forgó kifejezések fogalommeghatározásának vagy használati feltételeinek összefoglalóját 2009. május 1-je előtt benyújtották a Bizottsághoz;

b)	a tagállamok vagy a harmadik országok nem szüntették meg bizonyos hagyományos kifejezések oltalmazását.

IV. FEJEZET

CÍMKÉZÉS ÉS KISZERELÉS

49. cikk

A címkén feltüntetett valamennyi adatra vonatkozó közös szabály

Ha e rendelet másképpen nem rendelkezik, a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek (a továbbiakban: a termékek) címkézése nem egészíthető ki semmiféle, a szóban forgó rendelet 58. cikkében előírt és az ugyanezen rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében és 60. cikkének (1) bekezdésében szabályozott adatoktól eltérő adattal, kivéve, ha a kérdéses adatok megfelelnek a 2000/13/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek.

1. SZAKASZ

Kötelező adatok

50. cikk

A kötelező adatok megjelenítése

(1)   A 479/2008/EK rendelet 58. cikkében említett és az ugyanazon rendelet 59. cikkében felsorolt kötelező adatokat azonos látómezőben kell megjeleníteni a tárolóedényen, oly módon, hogy a szóban forgó adatok a tárolóedény elfordítása nélkül is egyidejűleg olvashatók legyenek.

A tételszámra vonatkozó, valamint az e rendelet 51. cikkében és 56. cikkének (4) bekezdésében említett kötelező adatok azonban az egyéb kötelező adatokat tartalmazó mezőn kívül is feltüntethetők.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, továbbá a 479/2008/EK rendelet 58. cikkében felsorolt jogi aktusok értelmében alkalmazandó kötelező adatokat kitörölhetetlen betűkkel kell feltüntetni, és oly módon, hogy világosan megkülönböztethetők legyenek a körülöttük található szöveges vagy grafikus elemektől.

51. cikk

Egyes horizontális szabályok alkalmazása

(1)   Amennyiben a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt összetevők közül egy vagy több megtalálható valamely, a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletében említett termékben, a szóban forgó összetevőt vagy összetevőket fel kell tüntetni a címkén a „tartalmaz” szó előtt. A szulfitok esetében a következő kifejezések használhatóak: „szulfitok” vagy „kén-dioxid”.

(2)   Az (1) bekezdésben említett címkézési kötelezettséget kiegészítheti az e rendelet X. mellékletében szereplő piktogram használata.

52. cikk

Forgalmazás és kivitel

(1)   Azok a termékek, amelyek címkéje vagy kiszerelése nem felel meg az e rendeletben megállapított vonatkozó feltételeknek, nem forgalmazhatók a Közösségben, illetve nem exportálhatók.

(2)   A 479/2008/EK rendelet V. és VI. fejezetében foglaltaktól eltérve, ha az érintett termékeket kivitelre szánják, a tagállamok engedélyezhetik a közösségi jogszabályokban előírt címkézési szabályoknak meg nem felelő adatok szerepeltetését is az exportálandó borok címkéjén, amennyiben az érintett harmadik ország jogszabályai megkövetelik a kérdéses adatok feltüntetését. Ezek az adatok a Közösség hivatalos nyelveitől eltérő nyelven is feltüntethetők.

53. cikk

Az ólomalapú kupakok, illetve fóliák használatának tilalma

A 49. cikkben említett termékek záróelemei nem fedhetők ólomalapú kupakokkal vagy fóliával.

54. cikk

Tényleges alkoholtartalom

(1)   A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmat egész vagy fél térfogatszázalék-egységekben kell megadni.

A tényleges alkoholtartalomnak megfelelő számjegyet a „% vol” jelzés követi, előtte pedig szerepelhet a „tényleges alkoholtartalom” vagy a „tényleges alkohol” jelölés, illetve az „alk.” rövidítés.

Az elemzés során alkalmazott referenciamódszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül, a feltüntetett alkoholtartalom nem térhet el 0,5 térfogatszázaléknál nagyobb mértékben az elemzéssel kapott értéktől. Ugyanakkor az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott, három évnél hosszabb ideig palackban tárolt termékek, valamint a pezsgők, a minőségi pezsgők, a habzóborok, a gyöngyözőborok, a szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőborok, a likőrborok és a túlérett szőlőből készült borok alkoholtartalma – az elemzés során alkalmazott referenciamódszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül – nem térhet el 0,8 térfogatszázaléknál nagyobb mértékben az elemzéssel kapott értéktől.

(2)   A tényleges alkoholtartalmat a címkén legalább 5 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni, ha a névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb 100 cl, de 20 cl-nél nagyobb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel 20 cl vagy annál kisebb névleges térfogat esetén.

55. cikk

A származás feltüntetése

(1)   A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének d) pontjában szereplő, a származás feltüntetésére vonatkozó követelményt a következők szerint kell teljesíteni:

a)

a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 1., 2., 3., 7–9., 15. és 16. pontjában említett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében a következő jelölések valamelyikének feltüntetésével: i. a(z) „(…)-ból/-ből/-ról/-ről származó bor”, a(z) „(…)-ban/-ben/-on/-en/-ön termelt bor”, a(z) „(…)-i termék” szavak vagy az ezekkel megegyező értelmű jelölések, annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a nevével kiegészítve, amelynek a területén a szőlőt szüretelik és borrá feldolgozzák; A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, meghatározott szőlőfajtából készített, határokon átnyúló borvidékekről származó borok esetében kizárólag egy vagy több tagállam vagy harmadik ország neve tüntethető fel. ii. a több különböző tagállamból származó borok házasításával előállított borok esetében vagy „az Európai Közösségből származó bor” vagy valamely ezzel megegyező értelmű jelölés, vagy „az Európai Közösség különböző országaiból származó borok házasításával készített bor” jelölés, illetve a több harmadik országból származó borok házasításával készült borok esetében „az Európai Közösségen kívüli különböző országokból származó borok házasításával készült bor” vagy a(z) „(…)-ból/-ből/-ról/-ről származó borok házasításával készült bor” jelölés, utóbbi esetben megadva a szóban forgó harmadik országok nevét; iii. az olyan borok esetében, amelyeket adott tagállamban szüretelt szőlőből egy másik tagállamban készítenek, vagy „az Európai Közösségből származó bor” vagy valamely ezzel megegyező értelmű jelölés, vagy a(z) „(…)-ban/-ben/-on-en/-ön szüretelt szőlőből (…)-ban/-ben/-on-en/-ön készített bor” jelölés az érintett tagállamok nevével kiegészítve, illetve adott harmadik országban szüretelt szőlőből egy másik harmadik országban készült borok esetében a(z) „(…)-ban/-ben/-on/-en/-ön szüretelt szőlőből (…)-ban/-ben/-on-en/-ön készült bor” jelölés, megadva a szóban forgó harmadik országok nevét;

b)

a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 4., 5. és 6. pontjában említett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében a következő jelölések valamelyikének feltüntetésével: i. a(z) „(…)-ból/-ből/-ról/-ről származó bor”, a(z) „(…)-ban/-ben/-on/-en/-ön termelt bor”, a(z) „(…)-i/-beli termék” vagy a(z) „(…)-ból/-ből/-ról/-ről származó pezsgő/sekt” jelölés vagy valamely, ezekkel megegyező értelmű jelölés, annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a nevével kiegészítve, amelynek a területén a szőlőt szüretelik és borrá feldolgozzák; ii. a(z) „(…)-ban/-ben/-on/-en/-ön termelt” vagy valamely, ezzel azonos értelmű jelölés, annak a tagállamnak a nevével kiegészítve, ahol a második alkoholos erjesztésre sor kerül;

c)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a(z) „(…)-ból/-ből/-ról/-ről származó bor”, a(z) „(…)-ban/-ben/-on/-en/-ön termelt bor”, a(z) „(…)-i/-beli termék” jelöléssel vagy valamely, ezekkel megegyező értelmű jelöléssel, kiegészítve azt annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a nevével, amelynek a területén a szőlőt szüretelik és borrá feldolgozzák. A határokon átnyúló borvidékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések esetében kizárólag egy vagy több tagállam vagy harmadik ország neve tüntethető fel.

Ez a bekezdés nem érinti az 56. és a 67. cikkben foglaltakat.

(2)   A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének d) pontjában szereplő, a származás feltüntetésére vonatkozó követelményt a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a sűrített szőlőmust és a még erjedésben lévő újbor címkézése esetén a következőképpen kell teljesíteni:

a)	a(z) „(…)-ból/-ből/-ról/-ről származó must”, a(z) „(…)-ban/-ben/-on/-en/-ön termelt must” vagy valamely, ezekkel azonos értelmű jelöléssel, kiegészítve azt annak a tagállamnak, illetve annak a – valamely tagállam részét képező – országnak a nevével, ahol a termék készül;

b)	a két vagy több tagállamban előállított termékek házasítása esetén „az Európai Közösség két vagy több országából származó termékek keveréke” jelöléssel;

c)	olyan szőlőmust esetében, amelyet nem abban a tagállamban készítettek, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték, a(z) „(…)-ban/-ben/-on/-en/-ön szüretelt szőlőből (…)-ban/-ben/-on/-en/-ön készült must” jelöléssel.

(3)   Az Egyesült Királyság esetében a tagállam neve helyett feltüntethető az Egyesült Királyság részét képező országok valamelyikének a neve is.

56. cikk

A palackozó, a termelő, az importőr és a forgalmazó nevének feltüntetése

(1)   A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja, valamint e cikk alkalmazásában:

a)	„palackozó”: az a természetes vagy jogi személy, illetve a természetes vagy jogi személyek azon csoportja, aki vagy amely palackozást végez vagy végeztet saját nevében;

b)	„palackozás”: az érintett termék 60 litert meg nem haladó térfogatú tárolóedényekbe történő töltése későbbi értékesítés céljából;

c)	„termelő”: az a természetes vagy jogi személy, illetve a természetes vagy jogi személyek azon csoportja, aki vagy amely a szőlőt, a szőlőmustot és a bort pezsgővé, habzóborrá, minőségi pezsgővé vagy illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgővé dolgozza fel vagy dolgoztatja fel saját nevében;

d)

„importőr”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, illetve a Közösségben székhellyel rendelkező, természetes és jogi személyeket tömörítő csoport, aki vagy amely felelősséget vállal a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (14) 4. cikkének (8) bekezdése értelmében vett nem közösségi áruk forgalomba hozataláért;

e)

„forgalmazó”: olyan – a termelőre vonatkozó fogalommeghatározás hatálya alá nem tartozó – természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyeket tömörítő csoport, aki vagy amely pezsgő, habzóbor, minőségi pezsgő vagy illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő felvásárlásával és forgalomba hozatalával foglalkozik;

f)	„cím”: annak a helyi közigazgatási területnek és tagállamnak a megjelölése, ahol a palackozó, a termelő, a forgalmazó vagy az importőr székhelye található.

(2)   A palackozó neve és címe mellett fel kell tüntetni a következő jelölések valamelyikét:

a)	a „palackozó:” vagy a „palackozta: (…)” felirat, vagy

b)

a tagállamok által megállapított feltételek mellett használható kifejezések, amennyiben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok palackozására az alábbi helyszínek valamelyikén kerül sor: i. a bortermelő gazdasága; vagy ii. valamely termelői csoport telephelye; vagy iii. valamely, az érintett körülhatárolt földrajzi területen vagy annak közvetlen közelében található vállalkozás telephelye.

Bérpalackozás esetén a palackozóra vonatkozó jelölést a „(…) számára palackozva” jelöléssel vagy – amennyiben a harmadik személy számára palackozást végző nevét és címét is jelölik – a „(…) számára palackozta: (…)” jelöléssel kell kiegészíteni.

Amennyiben a palackozásra a palackozó székhelyétől eltérő helyen kerül sor, az e bekezdésben említett adatokat ki kell egészíteni a művelet végrehajtásának pontos helyét megjelölő adatokkal, valamint – amennyiben a palackozásra egy másik tagállamban kerül sor – a szóban forgó másik tagállam nevével.

Amennyiben palackok helyett más tárolóedényeket használnak, a „palackozó:”, illetve a „palackozta: (…)” jelölést a „töltő:”, illetve a „töltötte: (…)” jelöléssel kell helyettesíteni, kivéve, ha az alkalmazott nyelv önmagában nem érzékelteti az e kifejezések közötti különbséget.

(3)   A termelő, illetve a forgalmazó nevét ki kell egészíteni a „termelő:” vagy a „termelte:”, illetve a „forgalmazó:” vagy a „forgalmazza:” jelöléssel, vagy egy ezekkel azonos értelmű kifejezéssel. A tagállamok kötelezővé tehetik a termelő nevének feltüntetését.

(4)   Az importőr neve és címe előtt fel kell tüntetni az „importőr:” vagy az „importálja: (…)” jelölést.

(5)   A (2), (3) és (4) bekezdésben említett jelölések összevontan is feltüntethetők, ha ugyanarra a természetes vagy jogi személyre vonatkoznak.

E jelölések egyike a palackozó, a termelő, az importőr vagy a forgalmazó székhelye szerinti tagállam által meghatározott kóddal is helyettesíthető. A kódot ki kell egészíteni a szóban forgó tagállamra való hivatkozással. Az érintett termék borcímkéjén fel kell tüntetni a kóddal jelölt palackozótól, termelőtől, importőrtől vagy forgalmazótól eltérő, de a kereskedelmi forgalmazásban szintén részt vevő természetes vagy jogi személyek nevét és címét is.

(6)   Ha a palackozó, a termelő, az importőr vagy a forgalmazó neve vagy címe valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll, illetve ilyet tartalmaz, a következőképpen tüntetendő fel a címkén:

a)	legfeljebb feleakkora írásjelekkel, mint az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, illetve az érintett, szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése; vagy

b)	az (5) bekezdés második albekezdése szerinti kóddal.

Az egyes tagállamok eldönthetik, hogy e két lehetőség közül melyik vonatkozzon a területükön előállított termékekre.

57. cikk

A borgazdaság feltüntetése

(1)   A borgazdaságokra vonatkozóan a XIII. mellékletben megadott, a palackozó, a termelő vagy a forgalmazó nevének megjelölésétől eltérő kifejezések kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében alkalmazhatók, a következő feltételekkel:

a)	a bor kizárólag a szóban forgó gazdaság művelésében lévő szőlőültetvényen szüretelt szőlőből készülhet;

b)	a borkészítés teljes folyamatának a szóban forgó gazdaságban kell végbemennie;

c)	a tagállamok szabályozzák a XIII. mellékletben felsorolt kifejezéseiknek a használatát. A harmadik országok megállapítják a XIII. mellékletben felsorolt kifejezéseik használatára alkalmazandó szabályokat, figyelembe véve a reprezentatív szakmai szervezetektől származó szabályokat is.

(2)   Adott borgazdaság nevét a kérdéses termék forgalmazásában részt vevő további gazdasági szereplők csak az érintett borgazdaság hozzájárulásával használhatják.

58. cikk

A cukortartalom feltüntetése

(1)   A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett termékek címkéjén szerepelnie kell az e rendelet XIV. mellékletének A. részében felsorolt, a cukortartalmat feltüntető kifejezések valamelyikének.

(2)   Ha a termékek fruktózban és glükózban kifejezett cukortartalma (beleértve a kérdéses termékekben esetleg jelen lévő szacharózt is) alapján a XIV. melléklet A. részében felsorolt kifejezések közül kettő használata is indokolható, választani kell, hogy a kettő közül melyiket tüntetik fel.

(3)   A XIV. melléklet A. részében ismertetett használati feltételek sérelme nélkül, a cukortartalom nem térhet el literenként három grammnál nagyobb mértékben a termék címkéjén feltüntetett értéktől.

59. cikk

Eltérések

A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal összhangban az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés elhagyható az alábbi oltalom alatt álló eredetmegjelölések valamelyikével ellátott borok esetében, feltéve, hogy a tagállami jogszabályok vagy az érintett harmadik országban alkalmazandó szabályok – beleértve a reprezentatív szakmai szervezetek szabályait is – gondoskodnak erről a lehetőségről:

a) Ciprus:	Κουμανδαρία (Commandaria);
b) Görögország:	Σάμος (Samos);
c) Spanyolország:	Cava, Jerez, Xérès vagy Sherry, Manzanilla;
d) Franciaország:	Champagne;
e) Olaszország:	Asti, Marsala, Franciacorta;
f) Portugália:	Madeira vagy Madère, Port vagy Porto.

60. cikk

A habzóborra, a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborra és a minőségi pezsgőre vonatkozó különös szabályok

(1)   A 479/2008/EK rendelet IV. mellékletében említett „habzóbor”, valamint az ugyanott szereplő „szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor” kifejezést – azonos betűtípust és betűméretet alkalmazva – ki kell egészíteni a „szén-dioxid hozzáadásával készült” vagy a „szénsav-anhidrid hozzáadásával készült” szavakkal, kivéve, ha a kifejezés adott nyelvi változata már önmagában is jelzi, hogy a terméket szén-dioxid hozzáadásával állították elő.

A „szén-dioxid hozzáadásával készült” vagy a „szénsav-anhidrid hozzáadásával készült” szavakat azokban az esetekben is fel kell tüntetni, amikor a 479/2008/EK rendelet 59. cikkének (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(2)   A minőségi pezsgők esetében a szőlőből készült termék kategóriájára való hivatkozás elhagyható azon termékeknél, amelyek címkéjén szerepel a „Sekt” kifejezés.

2. SZAKASZ

Választható adatok

61. cikk

Évjárat

(1)   A 49. cikkben meghatározott termékek címkéjén feltüntethető a 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett évjárat, feltéve, hogy az érintett termékek előállításához felhasznált szőlő legalább 85 %-át az adott évben szüretelték. Nem számítanak ide a következők:

a)	az édesítésre szolgáló termékekből, az „expedíciós likőrből” vagy a „tirázslikőrből” felhasznált bármekkora mennyiség, vagy

b)	a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 3. e) és f) pontjában említett termékekből felhasznált bármekkora mennyiség;

(2)   A hagyományosan januárban vagy februárban szüretelt szőlőből készített termékek esetében az előző naptári évet kell évjáratként feltüntetni a borcímkén.

(3)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 63. cikkben megállapított követelmények az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező termékekre is vonatkoznak.

62. cikk

A borszőlőfajta neve

(1)   Az e rendelet 49. cikkében meghatározott termékek előállításához használt borszőlőfajtáknak a 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett nevei vagy ezek szinonimái az e cikk a) és b) pontjában megállapított feltételek mellett szerepelhetnek az érintett termékek címkéin.

a)

Az Európai Közösségben termelt borok esetében a borszőlőfajták nevei vagy ezek szinonimái a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése szerinti borszőlőfajta-osztályozásban szereplő neveknek felelnek meg. Azon tagállamok esetében, amelyek a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdése alapján mentesülnek az osztályba sorolásra vonatkozó kötelezettség alól, a borszőlőfajták neveinek vagy ezek szinonimáinak szerepelniük kell a szőlőfajtaneveknek és szinonimáiknak a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által összeállított nemzetközi jegyzékében.

b)

A harmadik országokból származó borok esetében a borszőlőfajták neveinek és ezek szinonimáinak használatára vonatkozó feltételeknek meg kell felelniük a bortermelőkre az érintett harmadik országban alkalmazandó szabályoknak, ideértve a reprezentatív szakmai szervezetek által kidolgozott szabályokat is, és a borszőlőfajták neveinek vagy ezek szinonimáinak szerepelniük kell az alábbi szervezetek által összeállított jegyzékek közül legalább az egyiken: i. a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV); ii. a növényfajták oltalmára létesült nemzetközi unió (UPOV); iii. a Növénygenetikai Erőforrások Nemzetközi Testülete (IBPGR).

c)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, illetve valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott termékek esetében a borszőlőfajták nevei vagy ezek szinonimái a következő feltételek mellett tüntethetők fel: i. ha egyetlen borszőlőfajta neve vagy ennek szinonimája kerül feltüntetésre, az érintett termékeknek legalább 85 %-a a szóban forgó fajtából készült, nem számítva bele a következőket: — az édesítésre szolgáló termékekből, az „expedíciós likőrből” vagy a „tirázslikőrből” felhasznált bármekkora mennyiség, vagy — a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 3. e) és f) pontjában említett termékekből felhasznált bármekkora mennyiség. ii. ha két vagy több szőlőfajta neve vagy ezek szinonimái kerülnek feltüntetésre, az érintett termékek 100 %-a a szóban forgó fajtákból készült, nem számítva bele a következőket: — az édesítésre szolgáló termékekből, az „expedíciós likőrből” vagy a „tirázslikőrből” felhasznált bármekkora mennyiség, vagy — a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 3. e) és f) pontjában említett termékekből felhasznált bármekkora mennyiség. A ii. alpontban említett esetben a borszőlőfajtákat a felhasznált mennyiségek részaránya szerint csökkenő sorrendben, azonos betűmérettel kell feltüntetni.

d)	Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező termékek esetében a borszőlőfajták nevei vagy ezek szinonimái abban az esetben tüntethetők fel, ha teljesülnek az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a 63. cikkben megállapított követelmények.

(2)   A pezsgők és a minőségi pezsgők esetében a termék megjelölését kiegészítő „pinot blanc”, „pinot noir”, „pinot meunier” vagy „pinot gris” fajtanév, illetve a Közösség egyéb nyelvein használt, az említettekkel egyenértékű nevek helyettesíthetők a „pinot” szinonimával.

(3)   A 479/2008/EK rendelet 42. cikkének (3) bekezdésében foglaltaktól eltérve az e rendelet XV. mellékletének A. részében felsorolt, oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből álló vagy ilyen eredetmegjelölést, illetve földrajzi jelzést magukban foglaló borszőlőfajtanevek és ezek szinonimái csak abban az esetben szerepelhetnek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, földrajzi jelzéssel vagy valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott termékek címkéjén, ha azokat a 2002. május 11-én hatályban lévő közösségi szabályozás értelmében vagy az érintett tagállamok csatlakozásának időpontjában (amennyiben ez a fent említettnél későbbi időpontra esik) engedélyezték.

(4)   Az e rendelet XV. mellékletének B. részében felsorolt borszőlőfajtanevek és azok szinonimái, amelyek részben tartalmaznak valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést, és közvetlenül utalnak az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés földrajzi elemére, kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, illetve valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott terméken tüntethetők fel.

63. cikk

A borszőlőfajták és az évjárat tekintetében az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében alkalmazandó különös szabályok

(1)   A tagállamok a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 4. cikkében megállapított kritériumokkal összhangban kijelölik a 479/2008/EK rendelet 60. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett tanúsításért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2)   A bortanúsítást, amelyre az előállítás bármely szakaszában – ideértve a kiszerelést is – sor kerülhet, a következő hatóságok, illetve szervek valamelyike végzi:

a)	az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság vagy hatóságok; vagy

b)	a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második albekezdésének 5. pontja szerinti, az ugyanazon rendelet 5. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több ellenőrző szerv.

Az (1) bekezdésben említett hatóságok megfelelő garanciákat biztosítanak a tárgyilagosság és a pártatlanság tekintetében, és rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.

Az első albekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szervek megfelelnek az EN 45011 európai szabványnak vagy a Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények című ISO/IEC 65. számú útmutatásban foglaltaknak, és 2010. május 1-jétől ezekkel összhangban akkreditálják őket.

A tanúsítás költségeit az érintett gazdasági szereplők viselik.

(3)   A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti tanúsítási eljárás adminisztratív bizonyítékot szolgáltat annak igazolására, hogy az érintett bor(ok) címkéjén a borszőlőfajtá(k)ra, illetve az évjáratra vonatkozóan feltüntetett információk megfelelnek a valóságnak.

Ezenkívül a termelő tagállamok dönthetnek a következő vizsgálatok elvégzése mellett:

a)	a bor illatára és ízére vonatkozó, névvel el nem látott mintákon elvégzendő érzékszervi vizsgálat annak ellenőrzésére, hogy a bor alapvető jellemzői valóban a használt borszőlőfajtá(k)nak tudhatók be;

b)	analitikai vizsgálat az egyetlen borszőlőfajtából készülő borok esetében.

A tanúsítási eljárást az (1) és a (2) bekezdésben említett illetékes hatóság(ok), illetve ellenőrző szerv(ek) a termelés helye szerinti tagállamban folytatja (folytatják) le.

A tanúsításra a következő eljárások valamelyikével kerül sor:

a)	kockázatelemzésen alapuló szúrópróbaszerű ellenőrzések;

b)	mintavétel; vagy

c)	rendszeres ellenőrzés.

A szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a hatóság(ok) által előre kidolgozott és a termék előállításának különböző szakaszait lefedő ellenőrzési terv alapján kell végrehajtani. Az ellenőrzési tervet ismertetni kell a gazdasági szereplőkkel. A tagállamok szúrópróbaszerűen kiválasztanak annyi gazdasági szereplőt, ahányat minimálisan alá kell vetni ennek az ellenőrzésnek.

Mintavételes ellenőrzés esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzések számukból, jellegükből és gyakoriságukból következően reprezentatívak legyenek a tagállam teljes területére nézve, és arányban legyenek a forgalomba hozott vagy forgalomba hozatal céljából raktározott borászati termékek mennyiségével.

A szúrópróbaszerű ellenőrzések összekapcsolhatók mintavételes ellenőrzésekkel.

(4)   A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (2) bekezdésének a) pontját illetően a termelő tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szóban forgó borok termelőit jóváhagyja a termelés helye szerinti tagállam.

(5)   Az ellenőrzéseket – beleértve a nyomon követhetőségre vonatkozókat is – illetően a tagállamok gondoskodnak az 555/2008/EK rendelet V. címében és a 606/2009/EK rendeletben foglaltak alkalmazásáról.

(6)   A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, határokon átnyúló borvidékekről származó borok esetében a tanúsítást az érintett tagállamok hatóságai közül bármelyik elvégezheti.

(7)   A 479/2008/EK rendelet 60. cikkének (2) bekezdésével összhangban előállított borok esetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy használják a „fajtabor” kifejezést az alábbi nevekkel vagy azok valamelyikével kiegészítve:

a)	az érintett tagállam(ok) neve,

b)	a borszőlőfajta (borszőlőfajták) neve.

Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező, harmadik országban készített boroknak az esetében, amelyek címkéjén szerepel egy vagy több borszőlőfajta neve vagy a szüreti év, a harmadik országok dönthetnek úgy, hogy használják a „fajtabor” kifejezést, kiegészítve azt az érintett harmadik ország(ok) nevével.

A tagállam(ok) vagy harmadik ország(ok) nevének feltüntetése esetén e rendelet 55. cikke nem alkalmazandó.

(8)   Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat a 2009. évtől kezdődően szüretelt szőlőből előállított termékekre kell alkalmazni.

64. cikk

A cukortartalom feltüntetése

(1)   Amennyiben e rendelet 58. cikke másképpen nem rendelkezik, a fruktózban és glükózban kifejezett cukortartalom az e rendelet XIV. mellékletének B. részében megadottak szerint feltüntethető a 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkéjén.

(2)   Ha a termékek cukortartalma alapján az e rendelet XIV. mellékletének B. részében szereplő kifejezések közül kettő használata is indokolható, választani kell, hogy a kettő közül melyiket tüntetik fel.

(3)   Az e rendelet XIV. mellékletének B. részében ismertetett használati feltételek sérelme nélkül, a cukortartalom nem térhet el literenként egy grammnál nagyobb mértékben a termék címkéjén feltüntetett értéktől.

(4)   Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 3., 8. és 9. pontjában említett termékekre, feltéve, hogy a tagállamok vagy a harmadik országok szabályozzák a cukortartalomra vonatkozó jelölések használatának feltételeit.

65. cikk

A közösségi szimbólumok feltüntetése

(1)   A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett közösségi szimbólumok az 1898/2006/EK bizottsági rendelet (16) V. mellékletében foglaltak szerint tüntethetők fel a borcímkéken. Az 59. cikkben foglaltak ellenére a szimbólumokban az „OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉS” és az „OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉS” jelölés helyettesíthető a Közösség valamely más hivatalos nyelvének egyenértékű kifejezéseivel, a fent említett mellékletben meghatározottak szerint.

(2)   Amennyiben a 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett közösségi szimbólumok vagy jelölések szerepelnek valamely termék címkéjén, ki kell egészíteni őket a megfelelő oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel.

66. cikk

Bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések

(1)   A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban a Közösségben forgalomba hozott borokon feltüntethetők olyan kifejezések, amelyek bizonyos előállítási módszerekre – többek között az e cikk (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdésében említett eljárásokra – utalnak.

(2)   A fából készült tárolóedényben erjesztett vagy érlelt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, illetve valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott borok megjelölésére kizárólag a XVI. mellékletben felsorolt jelölések használhatók. A tagállamok és a harmadik országok azonban az ilyen borok tekintetében egyéb, a XVI. mellékletben felsoroltakkal egyenértékű jelöléseket is meghatározhatnak.

Az első albekezdésben említett jelölések valamelyikét abban az esetben lehet használni, ha a bort fából készült tárolóedényben, a hatályos nemzeti rendelkezéseknek megfelelően érlelték, még akkor is, ha az érlelést később más típusú tárolóedényben folytatták.

Az első albekezdésben említett jelölések nem használhatók tölgyfadarabok felhasználásával készült bor megjelölésére, még abban az esetben sem, ha a tölgyfadarabok használata fából készült tárolóedény(ek) alkalmazásával párosult.

(3)   A „palackban erjesztett” kifejezés csak abban az esetben használható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott pezsgőkre, illetve minőségi pezsgőkre, ha:

a)	a terméket palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;

b)	az előállítási folyamat időtartama – beleértve az érlelést abban a gazdaságban, ahol a termék készült – a küvében végbemenő, szén-dioxid-képződést szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva legalább kilenc hónap volt;

c)	a küvében végbemenő, szén-dioxid-képződést szolgáló erjedési folyamat és a küvé seprőn tartása legalább 90 napig tartott; és

d)	a terméket szűréssel, a transzvázé eljárás alkalmazásával vagy degorzsálással seprőtlenítették.

(4)   A „hagyományos módszerrel palackban erjesztett”, a „hagyományos módszer”, a „klasszikus módszer” és a „klasszikus hagyományos módszer” kifejezés csak abban az esetben használható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott pezsgőkre, illetve minőségi pezsgőkre, ha:

a)	a terméket palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;

b)	a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn maradt ugyanabban a gazdaságban;

c)	a terméket degorzsálással seprőtlenítették.

(5)   A „Crémant” kifejezés csak abban az esetben használható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott, fehér vagy „rozé” minőségi pezsgőkre, ha:

a)	a szőlőt kézzel szüretelték;

b)	a bor egész szőlőfürtök vagy bogyózott szőlő préselésével nyert mustból készült. A kinyert must mennyisége 150 kg szőlőmennyiségre számítva legfeljebb 100 liter lehet;

c)	a maximális kén-dioxid-tartalom nem haladja meg a 150 mg/l–t;

d)	a cukortartalom 50 g/l-nél alacsonyabb;

e)	a bor megfelel a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek; és

f)	a 67. cikk sérelme nélkül, a „Crémant” kifejezés a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy harmadik országbeli földrajzi jelzéshez kapcsolódó körülhatárolt terület alapjául szolgáló földrajzi egység nevével összekapcsolva szerepel a minőségi pezsgők címkéjén.

Az a) és az f) pontban foglaltak nem alkalmazandók azokra a termelőkre, akik a „crémant” szót magában foglaló, 1986. március 1-je előtt lajstromozott védjegy tulajdonosai.

(6)   A szőlő ökológiai termesztésére való hivatkozásokat a 834/2007/EK tanácsi rendelet (17) szabályozza.

67. cikk

Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb földrajzi egység neve és a földrajzi területre vonatkozó hivatkozások

(1)   A 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének g) pontja tekintetében, valamint e rendelet 55. és 56. cikkének sérelme nélkül, adott földrajzi egység neve és földrajzi területekre vonatkozó hivatkozások kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel, illetve valamely harmadik ország földrajzi jelzésével ellátott borok címkéin tüntethetők fel.

(2)   Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb földrajzi egység nevének használata esetén a szóban forgó földrajzi egység területét pontosan meg kell határozni. A tagállamok szabályokat alkothatnak e földrajzi egységek használatára vonatkozóan. A bor készítéséhez felhasznált szőlő legalább 85 %-ának a szóban forgó kisebb földrajzi egység területéről kell származnia. A szőlő fennmaradó 15 %-ának az érintett eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó körülhatárolt földrajzi területről kell származnia.

Azon lajstromozott védjegyek, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyek esetében, amelyek az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb földrajzi egység nevéből vagy az érintett tagállamok földrajzi területre vonatkozó hivatkozásaiból állnak, vagy ilyet tartalmaznak, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az első albekezdés harmadik és negyedik mondatában meghatározott követelményeket.

(3)   Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb földrajzi egység neve, illetve a földrajzi területre való hivatkozások a következőket foglalják magukban:

a)	adott helység vagy az érintett helységek csoportja;

b)	adott helyi közigazgatási egység vagy annak egy része;

c)	adott borvidéki körzet vagy annak egy része;

d)	adott közigazgatási terület.

3. SZAKASZ

Egyes különleges palackformákra és záróelemekre vonatkozó szabályok, valamint a termelő tagállamok kiegészítő rendelkezései

68. cikk

A különleges palackformák használatára vonatkozó feltételek

Ahhoz, hogy adott palackforma szerepelhessen a különleges palackformáknak a XVII. mellékletben meghatározott jegyzékében, meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)	az elmúlt 25 év során kizárólagosan, ténylegesen és hagyományosan használatban volt valamely oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bor tárolóedényeként; és

b)	használatát a fogyasztók az adott oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borhoz kötik.

A XVII. melléklet tartalmazza az elismert különleges palackformák használatát szabályozó feltételeket.

69. cikk

Bizonyos termékek kiszerelésére vonatkozó szabályok

(1)   Kizárólag pezsgők, minőségi pezsgők és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők forgalmazhatók vagy exportálhatók olyan „pezsgősüveg” típusú üvegpalackban, amelyet az alábbi záróelemek valamelyikével zártak le:

a)

a 0,20 liternél nagyobb névleges térfogatú palackok esetében: gomba alakú, parafából vagy egyéb olyan anyagból készült dugó, amelynek élelmiszerekkel való érintkezése engedélyezett; a dugót rögzítőelem tartja a helyén, és szükség esetén kupak borítja, valamint olyan fóliahüvely, amely lefedi a dugót és a palack nyakának egészét vagy egy részét;

b)	a 0,20 litert meg nem haladó névleges térfogatú palackok esetében: bármely más megfelelő záróelem.

(2)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdésben megállapított követelmény a következőkre alkalmazandó:

a)

azok a termékek, amelyeket hagyományosan ilyen palackokba töltenek, és amelyek: i. szerepelnek a 479/2008/EK rendelet 25. cikke (2) bekezdésének a) pontjában; ii. szerepelnek a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 7., 8. és 9. pontjában; iii. szerepelnek az 1601/1991/EGK tanácsi rendeletben (18); vagy iv. térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma nem nagyobb 1,2 térfogatszázaléknál;

b)	az a) pontban említettektől eltérő termékek, feltéve, hogy nem vezetik félre a fogyasztókat a termék valódi jellegét illetően.

70. cikk

A termelő tagállamok által a címkézés és a kiszerelés vonatkozásában megállapított kiegészítő rendelkezések

(1)   A tagállamok a területükön termelt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében kötelezővé tehetik, megtilthatják vagy korlátozhatják a 61., a 62. és a 64–67. cikkben említett adatok használatát azáltal, hogy a szóban forgó borokhoz kapcsolódó termékleírásokon keresztül az e fejezetben meghatározottaknál szigorúbb feltételeket vezetnek be.

(2)   A tagállamok a területükön termelt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok vonatkozásában kötelezővé tehetik a 64. és a 66. cikkben említett adatok feltüntetését.

(3)   A tagállamok ellenőrzési célból dönthetnek úgy, hogy a területükön termelt borokra vonatkozóan a 479/2008/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében és 60. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatoktól eltérő adatokat is meghatároznak, és szabályozzák azok használatát.

(4)   A tagállamok ellenőrzési célból előírhatják, hogy a 479/2008/EK rendelet 58., 59. és 60. cikkét alkalmazni kell a területükön palackozott de még nem forgalmazott vagy exportált borokra.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

71. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet alapján oltalom alatt álló bornevek

(1)   A Bizottság feltünteti a kézhezvétel napját és az ügyiratszámot a tagállamoktól a 479/2008/EK rendelet 51. cikkének (2) bekezdése alapján beérkező, az említett rendelet 51. cikkének (3) bekezdése szerinti eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel kapcsolatos dokumentumokon.

Az érintett tagállam részére átvételi elismervényt kell kiadni, amelyen fel kell tüntetni legalább a következőket:

a)	az ügyirat száma;

b)	a beérkezett dokumentumok száma; és

c)	a dokumentumok kézhezvételének időpontja.

A dokumentumok Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen azokat a Bizottság levélnyilvántartásában iktatták.

(2)   A Bizottság az adott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának a 479/2008/EK rendelet 51. cikke (4) bekezdésével összhangban történő törlésére vonatkozó határozatát az ugyanazon rendelet 51. cikkének (2) bekezdése alapján rendelkezésére álló dokumentumok alapján hozza meg.

72. cikk

Ideiglenes címkézés

(1)   Az e rendelet 65. cikkében foglaltaktól eltérve, a 479/2008/EK rendelet 38. cikkének (5) bekezdésében említett követelményeknek megfelelő eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borokat az e rendelet IV. fejezetében meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell címkézni.

(2)   Amennyiben a Bizottság a 479/2008/EK rendelet 41. cikke alapján úgy határoz, hogy nem adja meg az oltalmat valamely eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek, az e cikk (1) bekezdésével összhangban címkézett borokat ki kell vonni a forgalomból vagy újra kell címkézni az e rendelet IV. fejezetében foglaltaknak megfelelően.

73. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A tagállamok által 2009. augusztus 1-jéig eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert azon bornevek esetében, amelyeket a Bizottság nem tett közzé az 1493/1999/EK rendelet 54. cikkének (5) bekezdésében vagy a 753/2002/EK rendelet 28. cikkében foglaltaknak megfelelően, a 479/2008/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint kell eljárni.

(2)   A 479/2008/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdése alapján oltalom alatt álló bornevekhez, illetve a 479/2008/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdése alapján oltalomban nem részesülő bornevekhez kapcsolódó termékleírásokat érintő, az érintett tagállamhoz legkésőbb 2009. augusztus 1-jén benyújtott módosítások esetében a 479/2008/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, feltéve, hogy a tagállam jóváhagyó határozatát és a 479/2008/EK rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében előírt termékleírást legkésőbb 2011. december 31-ig eljuttatják a Bizottsághoz.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek 2009. augusztus 1-jéig nem vezették be a 479/2008/EK rendelet 38. cikkének való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, 2010. augusztus 1-jéig megteszik ezt. Az említett időpontig a 9., 10., 11. és 12. cikk értelemszerűen alkalmazandó az érintett tagállamokban a 479/2008/EK rendelet 38. cikkében előírt „előzetes nemzeti eljárásként”.

(4)   Azokat a 2010. december 31. előtt forgalomba hozott vagy címkézett borokat, amelyek megfelelnek a 2009. augusztus 1-je előtt hatályos vonatkozó rendelkezéseknek, a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni.

74. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1607/2000/EK és a 753/2002/EK rendelet hatályát veszti.

75. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

(2)  HL L 40., 1989.2.11., 1. o..

(3)  HL L 186., 1989.6.30., 21. o.

(4)  HL L 109., 2000.5.6., 29 o..

(5)  HL L 247., 2007.9.21., 17. o.

(6)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(7)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

(8)  HL L 185., 2000.7.25., 17. o.

(9)  HL L 118., 2002.5.4., 1. o.

(10)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(11)  HL L 170., 2008.6.30., 1. o.

(12)  HL L 299., 2008.11.8., 25. o.

(13)  HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

(14)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(15)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(16)  HL L 369., 2006.12.23., 1. o.

(17)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(18)  HL L 149., 1991.6.14., 1. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---