Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62022TN0625

    T-625/22. sz. ügy: 2022. október 7-én benyújtott kereset –Ausztria kontra Bizottság

    HL C 24., 2023.1.23, p. 43–45 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2023.1.23.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 24/43


    2022. október 7-én benyújtott kereset –Ausztria kontra Bizottság

    (T-625/22. sz. ügy)

    (2023/C 24/59)

    Az eljárás nyelve: német

    Felek

    Felperes: Osztrák Köztársaság (képviselők: A. Posch, M. Klamert és F. Koppensteiner, valamint S. Lünenbürger, K. Reiter és M. Kottmannn ügyvédek)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2022. L 188.,1-45. o.) 2022. július 15-én közzétett, az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/1214 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletet;

    az Európai Bizottságot kötelezze az eljárási költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes 16 jogalapra hivatkozik. Az első nyolc jogalap a nukleáris energiára, a további nyolc jogalap pedig a fosszilis gázra vonatkozik.

    A nukleáris energiával kapcsolatos jogalapok:

    1.

    Első jogalap: A megtámadott rendelet elfogadásakor a Bizottság megsértette az (EU) 2020/852 rendeletből (1) és a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásból következő elveket és eljárási szabályokat. Jogsértő módon mellőzték a hatásvizsgálatot és a nyilvános konzultációt. A tagállami szakértői csoport és a platform bevonása csak elégtelen módon történt. Ezenkívül hiányzik az európai klímarendelet 6. cikkének (4) bekezdésében megkövetelt azon értékelés, hogy a megtámadott rendelet összhangban van-e ezen klímarendelet céljaival.

    2.

    Második jogalap: A megtámadott rendelet sérti az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdését. E rendelkezés eleve csak a karbonintenzív átállási tevékenységekre alkalmazható, és ennélfogva nem vonatkozik az alacsony karbonintenzitású nukleáris energiára. Mindenesetre a nukleáris energia nem felel meg az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt különös követelményeknek. A megtámadott rendelet legalábbis ennyiben vizsgálati és indokolási hiányosságokat mutat. Ennyiben pedig sérti az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontját, valamint az elővigyázatosság elsődleges jogban foglalt elvét.

    3.

    Harmadik jogalap: A nukleáris energia környezeti szempontból fenntarthatónak minősítése ellentétes az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében és 19. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontjában előírt, a jelentős károkozás elkerülését célzó kritériummal (DNSH-kritérium), valamint az elővigyázatosság elsődleges jogban foglalt elvével. A Bizottság nem teljesíti az (EU) 2020/852 rendelet által megkövetelt védelmi szintet és bizonyítási követelményeket. Figyelmen kívül hagyja a védett környezeti célkitűzések közül több célkitűzésnek a súlyos reaktorbalesetek és a nagy radioaktivitású hulladékok révén való jelentős megsértésének kockázatát. Így az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás környezetvédelmi célkitűzésének jelentős sérelme sem zárható ki kellő bizonyossággal. Ezenkívül sérül az életciklus-elemzésre vonatkozó követelmény. A megtámadott rendelet legalábbis az említett elemeket illetően vizsgálati és indokolási hiányosságokat mutat.

    4.

    Negyedik jogalap: A megtámadott rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumok nem teszik lehetővé a környezetvédelmi célkitűzések jelentős megsértésének kizárását. A technikai vizsgálati kritériumok ellentétesek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében és 19. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt DNSH-kritériummal és az elővigyázatosság elsődleges jogban foglalt elvével. Itt is sérül a védelem szintje és a bizonyítási követelmények, nemcsak a súlyos reaktorbalesetek és a nagy radioaktivitású hulladékok tekintetében, hanem a normál üzemeltetést illetően is. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás környezetvédelmi célkitűzésének jelentős megsértését nem zárták ki kellő bizonyossággal. Ezenkívül a megtámadott rendelet II. mellékletében előírt technikai vizsgálati kritériumok elmaradnak az I. mellékletben meghatározott kritériumoktól, anélkül hogy ezt valamilyen indokolás alátámasztaná. Ami a technikai vizsgálati kritériumokat illeti, a megtámadott rendelet vizsgálati és indokolási hiányosságokat mutat.

    5.

    Ötödik jogalap: A megtámadott rendelet azáltal, hogy a nukleáris energiát az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz való lényeges hozzájárulásnak minősíti, sérti az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikkét és 19. cikke (1) bekezdésének f) pontját, valamint az elővigyázatosság elvét.

    6.

    Hatodik jogalap: A megtámadott rendelet sérti az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének k) pontját. A technikai vizsgálati kritériumok nem felelnek meg az egyszerű alkalmazhatóság és ellenőrizhetőség követelményének.

    7.

    Hetedik jogalap: A megtámadott rendelet, a piac széttöredezése miatt, amely a nukleáris energia környezeti szempontból fenntarthatónak minősítése miatt következik be, sérti az (EU) 2020/852 rendelet végső célkitűzését, valamint azt a követelményt, hogy biztosítani kell e rendelet hatékony érvényesülését.

    8.

    Nyolcadik jogalap: Az (EU) 2020/852 rendelet azon értelmezése, amely a megtámadott rendelet alapját képezi, abban az értelemben, hogy az uniós jogalkotó a kérdést nyitva hagyta és a Bizottságnak engedte át, sérti az EUMSZ 290. cikkben előírt alapvetőségi fenntartást. Ez azt követeli meg, hogy az uniós jogalkotó maga hozzon határozatot arról, hogy a nukleáris energiát a taxonómia alá vonja-e. Az uniós jogalkotó ennek megfelelt, és kizárta a nukleáris energia környezeti szempontból fenntarthatónak minősítését.

    A fosszilis gázzal kapcsolatos jogalapok:

    9.

    Első jogalap: A fosszilis gázzal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket illetően a Bizottság a megtámadott rendelet elfogadásakor megsértette az (EU) 2020/852 rendeletből, valamint a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásból eredő elveket és eljárási szabályokat. A nukleáris energiával kapcsolatos megfontolások értelemszerűen alkalmazandók.

    10.

    Második jogalap: A megtámadott rendelet sérti az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdését, 19. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontját, valamint az elővigyázatosság elsődleges jogban foglalt elvét, legalábbis annyiban, amennyiben a fosszilis gázhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében 270 g CO2e/kWh, illetve 20 éven át átlagosan évi 550 kg CO2e/kW küszöbértéket határoz meg. A megtámadott rendelet azon feltétel jogellenes enyhítésén alapul, hogy az átállási tevékenységeknek az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében nem létezik technológiailag és gazdaságilag megvalósítható alternatívája. Ezenkívül a küszöbértékek nincsenek összhangban az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás 1,5 oC fokra vonatkozó céljával és az Unió éghajlati célkitűzéseivel. Ezenkívül, mivel a küszöbértékek csak a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódnak, sértik az életciklus-elemzésre vonatkozó követelményt. E küszöbértékek alacsonyabbak, mint az ágazatban vagy iparágban fennálló legjobb teljesítmény, akadályozzák az alacsony karbon-intenzitású alternatívák kidolgozását, és megengedhetetlen technológiai bezáródást eredményeznek. A megtámadott rendelet legalábbis e tekintetben vizsgálati és indokolási hiányosságokat mutat.

    11.

    Harmadik jogalap: A 270 g-os és 550 kg-os határértéknek a megtámadott rendeletbe való belefoglalása sérti az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) és j) pontjában kimondott technológiasemlegesség követelményét, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

    12.

    Negyedik jogalap: A megtámadott rendelet sérti az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében és 19. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontjában előírt DNSH-kritériumot, valamint az elővigyázatosság elsődleges jogban foglalt elvét. A 270 g-os és 550 kg-os határérték alapján nem csupán az éghajlat védelméhez való jelentős hozzájárulás hiányzik, hanem e védelem lényegesen sérül is.

    13.

    Ötödik jogalap: A megtámadott rendelet azzal, hogy a fosszilis gázt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz való lényeges hozzájárulásnak minősíti, sérti az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikkét és 19. cikke (1) bekezdésének f) pontját, valamint az elővigyázatosság elvét.

    14.

    Hatodik jogalap: A megtámadott rendelet sérti az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének i) pontját. Tekintettel a fosszilis gázra mint energiaforrásra nehezedő növekvő gazdasági nyomásra, e gáznak a taxonómia alá vonása értéktelen vagyoni érték létrehozásának jelentős kockázatát hordozza.

    15.

    Hetedik jogalap: A megtámadott rendelet sérti az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének k) pontját. A technikai vizsgálati kritériumok a fosszilis gáz tekintetében nem felelnek meg az egyszerű alkalmazhatóság és ellenőrizhetőség követelményének.

    16.

    Nyolcadik jogalap: A megtámadott rendelet, a piac széttöredezése miatt, amely a fosszilis gázok környezeti szempontból fenntarthatónak minősítése miatt következik be, sérti az (EU) 2020/852 rendelet végső célkitűzését, valamint azt a követelményt, hogy biztosítani kell e rendelet hatékony érvényesülését.


    (1)  A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2020. L 198., 13. o.).


    Top