1)

Úgy kell-e értelmezni [a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK (2) és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. november 28-i] 213/2008/EK bizottsági rendelettel (4) módosított, [a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) szóló, 2002. november 5-i] 2195/2002/EK [európai parlamenti és tanácsi] rendeletet, hogy az utasszállító járművek kölcsönzése vezetővel a Közös Közbeszerzési Szószedet (CPV) 601-es csoportja helyett a 341-es csoportjába tartozik a megnevezés kiegészítése céljából a CPV kiegészítő szószedete PA01–7 Bérlet kódjának hozzáadásával, és azt nem érinti a CPV kiegészítő szószedetének PB04–7 Vezető nélkül kódja, így a Közös Közbeszerzési Szószedet (CPV) 341-es csoportjába tartozó, a CPV kiegészítő szószedetének PA01–7 Bérlet kódjával összefüggésben értelmezett kódokból az következik, hogy az utasszállító járművek vezetővel történő kölcsönzését szolgáltatásnyújtás helyett árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésnek kell tekinteni, következésképpen abban az esetben, ha a gazdasági szereplőnek egy elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozására irányuló projekt megvalósítása céljából végzett beruházása fő elemét elektromos járművek beszerzése képezi, és e beruházás még az ajánlatkérő szervnek a projekt megvalósítása során végzett beruházását is meghaladja, nem valósul meg [a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i] 2014/23 [európai parlamenti és tanácsi] irányelv (5) 5. cikke 1. pontjának b) alpontja szerinti „szolgáltatás”, így a szóban forgó projekt megvalósítását szolgáló szerződés nem minősül a 2014/23 irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja értelmében vett szolgáltatási koncessziónak?

2)

Úgy kell-e értelmezni a „szolgáltatások nyújtásának és kezelésének” a 2014/23/EU irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja szerinti fogalmát, hogy:

3)

Úgy kell-e értelmezni „a koncessziós jogosult teljes, héa nélküli, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt a koncesszió tárgyát képező […] szolgáltatásoknak” a 2014/23/EU irányelv 8. cikke (2) bekezdése első albekezdésében szereplő fogalmát, hogy „a koncessziós jogosult teljes árbevétele” magában foglalja a felhasználók által a koncessziós jogosult részére teljesített kifizetéseket is, következésképpen azok is „a koncesszió tárgyát képező […] szolgáltatások [ellenértékének]” minősülnek?

4)

Úgy kell-e értelmezni a 2014/23/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdését, hogy a 2014/23/EU irányelvet akkor kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő vagy a gazdasági szereplő és az ajánlatkérő szerv által szolgáltatási koncesszió keretében végzett beruházások értéke vagy az általa és az ajánlatkérő szerv által szolgáltatási koncesszió keretében végzett beruházások és viselt kiadások értéke (nyilvánvalóan) meghaladja az 5 350 000 eurónak megfelelő, héát nem tartalmazó értéket?

5)

Úgy kell-e értelmezni a 2014/23/EU irányelv 38. cikkének (1) bekezdését, hogy az lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára, hogy [a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK végrehajtási rendelet (7) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 11 i] 2015/1986 végrehajtási rendeletnek (8) és [a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 11 i (EU) 2015/1986 bizottsági végrehajtási rendelet] helyesbítésének megfelelően is – amely XXI. mellékletében a „Az ajánlattevő/részvételre jelentkező alkalmassága az adott szakmai tevékenység végzésére, ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is” címet viselő, a III. szakasz 1.1) pontját tartalmazó koncessziós hirdetményt (24. hirdetményminta) tartalmazza – a szakmai tevékenységhez kapcsolódó részvételi feltételt írjon elő, és a gazdasági szereplőktől megkövetelje, hogy bizonyítékot szolgáltassanak e feltétel teljesítésére vonatkozóan?

6)

Amennyiben az ötödik kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell-e értelmezni a 2014/23/EU irányelv 38. cikkének (1) bekezdését az egyenlő bánásmódnak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a 2014/23/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésében foglalt elveivel összefüggésben, hogy az ajánlatkérő szerv a szakmai tevékenységgel kapcsolatos részvételi feltétel meghatározása céljából hivatkozhat [a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20 i] 1893/2006 [európai parlamenti és tanácsi] rendelet (9) I. mellékletében szereplő, a NACE Rev. 2. keretében Személygépjármű kölcsönzése címet viselő 77.11. osztályéval azonos jelentéssel bíró, a nemzeti NACE szerinti, a Személygépjármű kölcsönzése tevékenység leírását szolgáló 77.110 es adatra?

7)

Amennyiben az ötödik kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell-e értelmezni a 2014/23/EU irányelv 38. cikkének (1) bekezdését az egyenlő bánásmódnak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a 2014/23/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésében foglalt elveivel összefüggésben, és különösen annak az arányosság követelményére vonatkozó részét, hogy az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy mindegyik partner teljesítse a személygépjármű kölcsönzési tevékenység gyakorlásának nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételt?

8)

Úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 8. pontját, hogy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésről van szó, ha (a gazdasági szereplő befektetésének értékétől függően) az önkormányzat és a gazdasági szereplő jövőbeni szerződéses jogviszonyának jelentős része az elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló olyan közösségi rendszer felhasználóinak szánt elektromos járművek kölcsönzéséhez és megosztott használatához kapcsolódik, amelynek keretében az önkormányzat nem közvetlenül, a gazdasági szereplő részére teljesített pénzkifizetés révén, hanem a parkolódíjakról 20 éves időtartamra történő lemondás és a parkolók rendszeres karbantartásának biztosítása révén fektet be az elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozására irányuló projekt megvalósításába, és e befektetés összértéke meghaladja – [a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az árubeszerzésre, a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásokra, valamint a tervpályázatokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. október 30 i] 2019/1828 felhatalmazáson alapuló [bizottsági] rendeletre (10) tekintettel – a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének b) vagy c) pontjában szereplő értéket, mindazonáltal az önkormányzat e befektetése (jelentősen) elmarad a gazdasági szereplő elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozására irányuló projektbe történő befektetésének egészétől és a gazdasági szereplőnek a projekt elektromos járművekhez kapcsolódó részébe történő befektetésétől is, függetlenül attól, hogy a felhasználók fizetni fognak a gazdasági szereplőnek az elektromos járművek használatáért, és a felhasználók általi kereslettől függ, hogy a gazdasági szereplő képes lesz e olyan bevételre szert tenni, amely az elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozásának pénzügyi sikerét támasztja alá, amely okból a gazdasági szereplő viseli a projekt megvalósításával kapcsolatos működési kockázatot, ami nem a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontja értelmében vett közbeszerzési szerződés, hanem a 2012/23/EU irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja értelmében vett szolgáltatási koncesszió jellemzője?

9)

Úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelv 3. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy az a 2014/24/EU irányelvben előírt szabályozás az elektromos járművek kölcsönzését és közös használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozására irányuló projekttel kapcsolatos, az önkormányzat és a gazdasági szereplő közötti jövőbeni szerződés odaítélése céljából történő alkalmazásának jogalapját képezi, amennyiben e szerződést az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint a szolgáltatási koncessziók elemeit is tartalmazó vegyes szerződésnek kell tekinteni, mivel az önkormányzat e projekt végrehajtását szolgáló befektetésének értéke meghaladja a 2019/1828 rendeletre tekintettel a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének c) pontjában meghatározott értéket?

10)

Úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelv 58. cikkének (1) és (2) bekezdését az egyenlő bánásmódnak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a 2014/24/EU irányelv 18. cikke (1) bekezdésében szereplő elveivel összefüggésben, hogy az ajánlatkérő szerv a szakmai tevékenységre vonatkozó részvételi feltétel meghatározása céljából hivatkozhat az 1893/2006 rendelet I. mellékletében szereplő, a NACE Rev. 2. keretében Személygépjármű kölcsönzése címet viselő 77.11. osztályéval azonos jelentéssel bíró, a nemzeti NACE szerinti, a Személygépjármű kölcsönzése tevékenység leírását szolgáló 77.110 es adatra?

11)

Úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelv 58. cikkének (1) bekezdését az egyenlő bánásmódnak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az arányosságnak a 2014/24/EU irányelv 18. cikke (1) bekezdésében szereplő elveivel összefüggésben, különösen annak az arányosság követelményére vonatkozó részét és (2) bekezdését, hogy az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy mindegyik partner teljesítse a Személygépjármű kölcsönzési tevékenység gyakorlásának nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételt?