EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62018TN0151

T-151/18. sz. ügy: 2019. június 24-én benyújtott kereset — VK kontra Tanács

HL C 263., 2019.8.5, p. 49–49 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

5.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/49


2019. június 24-én benyújtott kereset — VK kontra Tanács

(T-151/18. sz. ügy)

(2019/C 263/56)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: VK (képviselő: K. Lara ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP határozat módosításáról szóló, 2018. január 29-i (KKBP) 2018/141 tanácsi határozatot (HL 2018. L 25., 38. o.), valamint a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. január 28-i (KKBP) 2019/135 tanácsi határozatot (HL 2019. L 25., 23. o.), amennyiben e határozatok a felperesre vonatkoznak;

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezménye 31., 46. és 55. cikkének a megsértésén alapul. A felperes e tekintetben azt állítja, hogy e rendelkezések értelmében a befagyasztásból és elkobzásból álló biztosítási intézkedésnek vagy a kérelmező részes állam határozatán vagy pedig a releváns tényeknek a kért intézkedések leírásával együtt az ugyanezen kérelmező állam általi előadásán kell alapulnia. Márpedig véleménye szerint a korlátozó intézkedések elrendelésére és meghosszabbítására a felrótt tények — akár rövid — előadása nélkül került sor. Ráadásul Tunézia nem kéri a vitatott korlátozó intézkedések fenntartását.

2.

A második jogalap a Tanács általi nyilvánvaló értékelési hibán alapul, amikor úgy ítélte meg, hogy nem köteles a felperes által előadott bizonyítékokat és az általa kifejtett érveket figyelembe venni, valamint nem köteles további vizsgálatokat végezni a tunéziai hatóságoknál, miközben az említett bizonyítékok és érvek a szolgáltatott információk megbízhatóságát illetően jogos kérdéseket vethettek fel.

3.

A harmadik jogalap a Tanács által hatáskörrel való visszaélésen alapul, amennyiben a tunéziai hatóságok bűnsegédje, amelyek egyetlen célja a felperesnek a javaitól való igazságtalan és jogellenes megfosztása, anélkül hogy ez utóbbi védekezhetett volna, továbbá a jogorvoslat lehetősége nélkül.


Top