This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62015CA0569
Case C-569/15: Judgment of the Court (Third Chamber) of 13 September 2017 (request for a preliminary ruling from the Hoge Raad der Nederlanden — Netherlands) — X v Staatssecretaris van Financiën (Reference for a preliminary ruling — Application of social security schemes — Migrant workers — Determination of the applicable legislation — Regulation (EEC) No 1408/71 — Article 14(2)(b)(i) — Person normally employed in the territory of two or more Member States — Person employed in one Member State and engaged in paid employment on the territory of another Member State during a period of unpaid leave lasting three months)
C-569/15. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2017. szeptember 13-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – X kontra Staatssecretaris van Financiën (Előzetes döntéshozatal — A szociális biztonsági rendszerek alkalmazása — Migráns munkavállalók — Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása — 1408/71/EGK rendelet — A 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja — Szokásosan két vagy több tagállam területén munkavállalóként tevékenységet végző személy — A valamely tagállamban foglalkoztatott, és a három hónapos fizetés nélküli szabadság ideje alatt egy más tagállam területén munkavállalóként tevékenységet végző személy)
C-569/15. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2017. szeptember 13-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – X kontra Staatssecretaris van Financiën (Előzetes döntéshozatal — A szociális biztonsági rendszerek alkalmazása — Migráns munkavállalók — Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása — 1408/71/EGK rendelet — A 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja — Szokásosan két vagy több tagállam területén munkavállalóként tevékenységet végző személy — A valamely tagállamban foglalkoztatott, és a három hónapos fizetés nélküli szabadság ideje alatt egy más tagállam területén munkavállalóként tevékenységet végző személy)
HL C 382., 2017.11.13, p. 8–8
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
13.11.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 382/8 |
A Bíróság (harmadik tanács) 2017. szeptember 13-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – X kontra Staatssecretaris van Financiën
(C-569/15. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - A szociális biztonsági rendszerek alkalmazása - Migráns munkavállalók - Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása - 1408/71/EGK rendelet - A 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja - Szokásosan két vagy több tagállam területén munkavállalóként tevékenységet végző személy - A valamely tagállamban foglalkoztatott, és a három hónapos fizetés nélküli szabadság ideje alatt egy más tagállam területén munkavállalóként tevékenységet végző személy))
(2017/C 382/07)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Hoge Raad der Nederlanden
Az alapeljárás felei
Felperes: X
Alperes: Staatssecretaris van Financiën
Rendelkező rész
A 2008. június 17-i 592/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és naprakésszé tett változata 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az egyik tagállam területén lakóhellyel rendelkező és ott munkavállalóként tevékenységet végző személyt, aki három hónapos fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, és ezalatt egy másik tagállam területén munkavállalóként végez tevékenységet, e rendelkezés értelmében szokásosan két tagállam területén foglalkoztatottnak kell tekinteni, amennyiben egyrészt a szabadság ezen időtartama alatt az első tagállam jogszabályai értelmében munkavállalóként tevékenységet végzőnek tekintendő, másrészt a második tagállam területén végzett tevékenység szokásos jellegű és jelentős mértékű, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.