This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62014TN0810
Case T-810/14: Action brought on 12 December 2014 — Portugal v Commission
T-810/14. sz. ügy: 2014. december 12-én benyújtott kereset – Portugália kontra Bizottság
T-810/14. sz. ügy: 2014. december 12-én benyújtott kereset – Portugália kontra Bizottság
HL C 65., 2015.2.23, p. 40–40
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
23.2.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 65/40 |
2014. december 12-én benyújtott kereset – Portugália kontra Bizottság
(T-810/14. sz. ügy)
(2015/C 065/55)
Az eljárás nyelve: portugál
Felek
Felperes: Portugál Köztársaság (képviselők: L. Inez Fernandes, J. Arsénio de Oliveira és S. Nunes de Almeida meghatalmazottak)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
az Európai Bizottság Főtitkársága által a 2014. október 6-i 2014D/14507 levélben küldött fizetési felszólítást nyilvánítsa érvénytelennek; |
— |
az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság jogtalanul élt az Európai Uniónak az ítélkezés területén fennálló hatásköreivel, ami így hatáskör hiányát eredményezte. |
2. |
A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a Szerződéseket és azok végrehajtási rendelkezéseit, mivel a felszólítás a Bíróság C-292/11. sz. ügyben hozott ítéletéből eredő joghatások mesterséges felosztásán alapul. |
3. |
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a jogerő elvét, mivel a felszólítást a Szerződéseknek és azok végrehajtási rendelkezéseinek a megsértésével hozta. |
4. |
A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a jogbiztonság elvét, a jogviszonyok stabilitásának elvét és a bizalomvédelem elvét, amely elveket az Európai Unió joga is elismeri. |
5. |
Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a kétszeres büntetés tilalmának elvét, amely megtiltja, hogy új egyedi jogi aktus révén elérjék azt, amit korábban bírósági megsemmisítő határozatok révén nem sikerült elérni. |
6. |
A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a tagállamok és a Bizottság közötti hatáskörmegosztást, ami hatáskör hiányát eredményezte, mivel a Bizottság megpróbálta korlátozni az államok azon lehetőségét, hogy meghatározzák a vacatio legis ésszerű idejét. |