Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62011TN0078

    T-78/11. P. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék F-80/09 sz., Lenz kontra Bizottság ügyben 2010. december 14-én hozott ítélete ellen Erika Lenz által 2011. február 7-én benyújtott fellebbezés

    HL C 103., 2011.4.2, p. 25–26 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2.4.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 103/25


    A Közszolgálati Törvényszék F-80/09 sz., Lenz kontra Bizottság ügyben 2010. december 14-én hozott ítélete ellen Erika Lenz által 2011. február 7-én benyújtott fellebbezés

    (T-78/11. P. sz. ügy)

    2011/C 103/44

    Az eljárás nyelve: német

    Felek

    Fellebbező: Erika Lenz (Osnabrück, Németország) (képviselők: V. Lenz és J. Römer ügyvédek)

    A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

    A fellebbező kérelmei

    A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

    a Közszolgálati Törvényszék F-80/09. sz. ügyben 2010. december 14-én hozott ítéletét teljes egészében helyezze hatályon kívül;

    az első fokon előterjesztett kereseti kérelmeknek teljes egészükben adjon helyt;

    az Európai Bizottságot kötelezze a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező négy fellebbezési jogalapra hivatkozik.

    1.   Első fellebbezési jogalap: a megtámadott ítélet 29. pontjában a tényállás téves ismertetése és az eljárási szabályzat megsértése

    A fellebbező azt kifogásolja, hogy a Közszolgálati Törvényszék a Bizottság által a megtámadott határozatban kifejtett „indokolást” ekként jelölte meg és azt el is fogadta, jóllehet annak szövege németül nem állt rendelkezésre, ezért a fellebbező azt kifejezetten nem ismerte el. A Közszolgálati Törvényszék ezáltal mind az eljárási szabályzatának 29. cikkét megsértette, mind pedig az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló első, 1958. április 15-i tanácsi rendeletet (HL 1958., 17., 385. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 3. o.) figyelmen kívül hagyta. A fellebbező álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék a megtámadott ítélet 29. pontjában nem csupán eljárási hibát követett el, hanem a tényállást is tévesen ismertette.

    2.   Második fellebbezési jogalap: a németországi „Heilpraktiker” foglalkozás téves bemutatása

    A fellebbező azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék a németországi „Heilpraktiker” gyógyító foglalkozás bemutatása során tárgyi tévedéseket követett el.

    3.   Harmadik fellebbezési jogalap: azon tényállás téves bemutatása, amelyre nézve tanút kellene kihallgatni

    A fellebbező azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen ismertette azt a tényállást, amelyre nézve tanút kellene kihallgatni. A Közszolgálati Törvényszék a megtámadott ítélet 20. és 45. pontjában tévesen állítja, hogy a keresetlevélben az érintett tanú részére történő megtérítésről lenne szó. A felperes szerint ezzel szemben olyan korábbi események bizonyításáról van szó, amelyek akkor történtek, amikor a tanú az Európai Unió intézményeinek közös betegségbiztosítási rendszerénél tevékenykedett.

    4.   Negyedik fellebbezési jogalap: hiányzó tényállási elemek az ítélet szerkesztése során

    A fellebbező ennek kapcsán azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék tárgyalása során a felek által előadott bizonyos okfejtésekről a megtámadott ítélet nem tesz említést, következésképpen azokat nem is értékeli.


    Top