Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62010TN0030

    T-30/10. sz. ügy: 2010. január 29-én benyújtott kereset — Reagens kontra Bizottság

    HL C 80., 2010.3.27, p. 39–40 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    27.3.2010   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 80/39


    2010. január 29-én benyújtott kereset — Reagens kontra Bizottság

    (T-30/10. sz. ügy)

    2010/C 80/64

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperes: Reagens SpA (San Giorgio di Piano, Olaszország) (képviselők: B. O'Connor, L. Toffoletti, D. Gullo és E. De Giorgi ügyvédek)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kereseti kérelmek

    A Törvényszék semmisítse meg az ólom stabilizátorokra vonatkozó 2009. november 11-i C(2009)8682 végleges bizottsági határozat (COMP/38.589 hőstabilizátorok) egészét, vagy a felperesre vonatkozó részét;

    A Törvényszék állapítsa meg, hogy az 1/2003 rendelet 25. cikkében meghatározott határidők alkalmazandók a felperessel szemben kiszabandó bírság elévülésére vonatkozóan;

    Másodlagosan a Törvényszék állapítsa meg, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy a felperessel szemben kiszabott bírság összegét 10 791 000 euróban állapította meg, és ha szükséges, módosítsa a bírság összegét oly mértékben, amely megfelel a felperes EUMSZ 101. cikkben meghatározott, esetlegesen 1996. után bekövetkezett jogsértése természetének;

    A Törvényszék bírságkiszabási iránymutatás 35. pontja értelmében hozzon pervezető intézkedést a Chemsonnal és a Baerlocherrel kapcsolatban, valamint az ónstabilizátorok ügyben hozott határozat címzettjei által a kifogásközlést követően benyújtott összes beadvánnyal kapcsolatosan;

    A Törvényszék kötelezze a Bizottságot a jelen kereset költségeinek megtérítésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A jelen keresettel a felperes az ónstabilizátorokra vonatkozó 2009. november 11-i C(2009) 8682 végleges bizottsági határozat (COMP/38.589 hőstabilizátorok) részleges megsemmisítését kéri, annyiban, amennyiben e határozat azt állapítja meg, hogy a felperes megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és ezért bírságot szab ki az utóbbival szemben.

    Keresete alátámasztása végett a következő jogalapokra hivatkozik:

     

    A felperes először is arra hivatkozik, hogy a Bizottság az ónstabilizátorokkal kapcsolatos tények vonatkozásában nyilvánvaló értékelési hibát vétett, mivel azt állapította meg, hogy a felperes az 1996/1997-ot követő időszakban részt vett az EK 81. cikkre (jelenleg EUMSz 101. cikk) vonatkozó jogsértésben.

     

    Másodszor a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság az ónstabilizátorok piacára voantkozó tényállás tekintetében nyilvánvalóan tévesen alkalmazta az 1/2003/EK rendelet (1) 25. cikkét, különösen azzal, hogy azt állapította meg, hogy a hivatkozott cikkben előírt határidőket betartották. A felperes álláspontja szerint az, hogy a Bizottságnak nem sikerült bizonyítania, hogy a felperes 1996/1997. évet követően jogsértés követett volna el, azt jelenti, hogy a felperessel szembeni bírságot kiszabó határozat jogellenes, mivel a hivatkozott cikkben erre meghatározott öt ó, illetve tíz éves határidő lejárt.

     

    Harmadszor a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a gondos ügyintézés elvét, valamint a felperes jogos bizalmát abban, hogy a Bizottság a legjobb képességei szerinti szigorú és gondos vizsgálatot fog végezni, és hogy nem hagyja figyelmen kívül a versenyjogi bizonyítékokat. A felperes továbbá azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a védelemhez való jogát azzal, hogy nem megfelelően vizsgálta meg a felperes által a kifogásközlésre válaszul, illetve a felek meghallgatásán nyújtott bizonyítékokat, illetve nem engedte meg a felperesnek, hogy újból hozzáférhessen a nem bizalmas vizsgálati iratokhoz.

     

    Negyedszer a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a vállalkozások közötti egyenlő bánásmód elvét, mivel a bírságkiszabási iránymutatást (2) tévesen alkalmazta. A felperes továbbá azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét azzal, hogy a felperessel szemben kiszabott bírság az ónstabilizátorok ügyben hozott határozat címzettjeihez — és különösen a Baerlocherhez — képest aránytalan volt.

     

    Ötödször a felperes azt állítja, hogy a Bizottság oly módon járt el, hogy magatartása az EUMSz 101. cikk megsértésével torzította a versenyt a közös piacon azzal, hogy a bírságkiszabási iránymutatást tévesen alkalmazta.

     

    Végül a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság megsértette a gondos ügyintézés elvét azzal, hogy a vizsgálatot nem végezte el gondosan és megfelelő időben, valamint megsértette a felperes védelemhez való jogát azzal, hogy az ügyfelek és ügyvédek közötti bizalmas adatközlésre vonatkozó Akzo-ügyekben (3) a Törvényszékhez benyújtott kereseti kérelmek benyújtása idején nem folytatta a vizsgálatot.


    (1)  A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. oldal).

    (2)  Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.).

    (3)  A T-125/03. és T-253/03. sz., Akzo Nobel Chemicals és Akcros Chemicals kontra Bizottság egyesített ügyekben 2007. szeptember 17-én hozott ítélet (EBHT 2007., II-3523. o.).


    Top