Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62008TN0167

T-167/08. sz. ügy: 2008. május 9-én benyújtott kereset – Microsoft kontra Bizottság

HL C 171., 2008.7.5, p. 41–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 171/41


2008. május 9-én benyújtott kereset – Microsoft kontra Bizottság

(T-167/08. sz. ügy)

(2008/C 171/80)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Microsoft Corp. (képviselők: J.-F. Bellis ügyvéd, I. Forrester QC)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

semmisítse meg a C(2005)4420 végleges határozatban a Microsoft Corporation-re kiszabott kényszerítő bírság végleges összegét megállapító 2008. február 27-i C(2008)764 végleges bizottsági határozatot;

másodlagosan: semmisítse meg vagy csökkentse a kiszabott kényszerítő bírságot; továbbá

kötelezze az alperest az eljárás költségeinek megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az 1/2003 rendelet (1) 24. cikkének (1) bekezdése alapján 2005. november 10-én hozott határozatában a Bizottság kényszerítő bírságot szabott ki a felperessel szemben, mivel nem teljesítette az interoperabilitáshoz szükséges információt tartalmazó műszaki dokumentációnak az érdekelt vállalkozások számára – ésszerű és nem diszkriminatív feltételek mellett történő – hozzáférhetővé tételére vonatkozó, a 2004. március 24-i 2007/53/EK bizottsági határozat (2) 5. cikkének a) pontjából eredő kötelezettségét. A vitatott határozat a kényszerítő bírság végleges összegét a 2006. június 21. és 2007. október 21. közötti időszakra nézve 899 millió euróban határozta meg. Keresetével a felperes a vitatott határozat megsemmisítését kéri az alábbi jogalapokra hivatkozva:

1.

A Bizottság tévesen szabott ki a Microsoftra kényszerítő bírságot avégett, hogy „ésszerű” árfeltételek alkalmazására kényszerítse, annak előzetes meghatározása nélkül, hogy a Bizottság szerint milyen árfeltételek „ésszerűek”, és így nem tette lehetővé a Microsoft számára e kényszerítő bírság elkerülését.

2.

A Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el és megsértette az EK 253. cikket, amikor úgy találta, hogy a Microsoft által elfogadott, közzétett árak ésszerűtlenek és ellentétesek a 2004. évi határozattal, és figyelmen kívül hagyta azon tényt, miszerint i) e közzétett árak kifejezetten azon célt szolgálták, hogy megkönnyítsék a Microsoft és a lehetséges licencjogosultak közötti tárgyalásokat, valamint ii) a Microsoft – a Bizottsággal konzultálva – kialakított egy olyan – a NDC Health/IMS Health: Ideiglenes intézkedések („IMS Health”) (3) ügyben maga a Bizottság által létrehozott eljárással gyakorlatilag azonos – eljárást, amelynek révén a megbízott felülvizsgálja a Microsoft által elfogadott árakat amennyiben valamely lehetséges licencjogosulttal nem születik megállapodás. A Bizottság továbbá nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy i) a Microsoft a közzétett árakat egy harmadik fél szakértő által ésszerűként meghatározottaknál alacsonyabban szabta meg, illetve hogy ii) valamennyi lehetséges licencjogosulttal kötött a Microsoft megállapodást, valamint iii) amikor figyelmen kívül hagyta, hogy a „szabadalom nélküli” licenciák jogosultjai szintén jogosultak a Microsoft szabadalmait használni.

3.

A Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor megkövetelte, hogy a Microsoft bizonyítsa, hogy az üzleti titkai egy emelt szintű szabadalmaztathatósági teszt értelmében innovatívnak minősülnek az ezen üzleti titkokra vonatkozó licenciákért kiszabott jogdíjak igazolása végett. A Bizottság továbbá megsértette az EK 253. cikket, amikor figyelmen kívül hagyta a Microsoft számos érvét, amelyek szabadalmi szakértőknek a Bizottság megközelítését kifogásoló jelentésein alapultak.

4.

A Bizottság megsértette az EK 233. cikket, mivel nem tette meg az Elsőfokú Bíróság T-201/04. sz. ügyben hozott ítéletében (4) foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, amennyiben a Bizottság a megbízott által készített értékelő jelentéseit olyan vizsgálati jogkör keretében szerzett dokumentumokra alapította, amelyet az Elsőfokú Bíróság jogellenesnek talált.

5.

A Bizottság megsértette a Microsoft meghallgatáshoz való jogát, amikor nem biztosított számára lehetőséget az álláspontja kifejtésére azon referencia időszak lejártát követően, amelynek tekintetében a Microsoft-tal szemben bírságot szabott ki, megfosztva így a Microsoft-ot az ügy valamennyi releváns szempontjával kapcsolatos észrevételek tételének lehetőségétől.

6.

A kényszerítő bírság összege túlzott és aránytalan. Többek között a Bizottság nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy a vitatott határozat csupán azt állapította meg, hogy a Microsoft által egy adott licencia (a „szabadalom nélküli” licencia) esetében állítólag megszabott jogdíjak ésszerűtlenek voltak, és következésképpen nem vitatja i) a 2004. évi határozat (5) cikke értelmében közzéteendő teljes interoperabilitásra vonatkozó információban foglalt valamennyi szellemi tulajdonjogával kapcsolatban a Microsoft által állítólag megszabott jogdíjakat, illetve ii) az interoperabilitásra vonatkozó információ teljességét és pontosságát.


(1)  A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

(2)  Az EK-Szerződés 82. cikke és az EGT-Megállapodás 54. cikke alkalmazására vonatkozó, a Microsoft Corporation elleni eljárásban (COMP/C-3/37.792 – Microsoft ügy) 2004. május 24-én hozott 2007/53/EK bizottsági határozat (az értesítés a C(2004)900. számú dokumentummal történt) (HL 2007. L 32., 23. o.).

(3)  Az EK 82. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban hozott 2001. július 3-i 2002/165/EK bizottsági határozat (COMP D3/38.044 – NDC Health kontra IMS Health ügy: ideiglenes intézkedések) (az értesítés a C(2001) 1695. számú dokumentummal történt) (HL 2002., L 59., 18. o.).

(4)  A T-201/04. sz., Microsoft kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé).


Top