(1)

Mindennapi életünk és gazdaságunk egyre nagyobb mértékben függ a digitális technológiáktól, ezzel együtt polgárainkra is egyre több komoly kiberfenyegetés leselkedik. Tekintve, hogy mind a polgári infrastruktúra, mind a  katonai eszközök biztonságos digitális rendszerekre épülnek, jövőbeli biztonságunk egyik feltétele, hogy az Unió kiberfenyegetésekkel szembeni védelme érdekében javítsunk technológiai és ipari képességeinken.

(1)

Az Unió lakosságának több mint 80 %-a internetfelhasználó, továbbá mindennapi életünk és gazdaságunk egyre nagyobb mértékben függ a digitális technológiáktól, polgárainkra is egyre több komoly kiberfenyegetés leselkedik. Tekintve, hogy mind az infrastruktúra, mind a  biztonsági eszközök biztonságos digitális rendszerekre épülnek, jövőbeli biztonságunk egyik feltétele, hogy az Unió kiberfenyegetésekkel szembeni védelme érdekében hozzájáruljunk az általános ellenálló képességhez és javítsunk technológiai és ipari képességeinken. A biztonság olyan intézkedésekkel valósítható meg, mint a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosság növelése, valamint a kompetencia, a kapacitások és a képességek Unió-szerte történő fejlesztése, gondosan figyelembe véve a hardver- és a szoftverinfrastruktúra, a hálózatok, a termékek és az eljárások közötti kölcsönhatást, valamint a társadalmi és etikai vonatkozásokat és aggályokat.

(1a)

A kiberbűnözés gyorsan növekvő fenyegetést jelent az Unió, az uniós polgárok és az uniós gazdaság számára. 2017-ben az európai vállalatok 80 %-a legalább egy kiberbiztonsági incidensben érintett volt. A WannaCry-támadás 2017 májusában több mint 150 országot és 230 000 informatikai rendszert érintett, és jelentős hatást gyakorolt olyan kritikus infrastruktúraelemekre, mint például a kórházak. Ez hangsúlyozza az embereket, termékeket, eljárásokat és technológiákat, valamint az Unió vezető szerepét és a digitális autonómiát is érintő legmagasabb kiberbiztonsági standardok és a holisztikus kiberbiztonsági megoldások szükségességét az Unióban.

(4)

Az állam- és kormányfők a 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozón megfogalmazták azt a célkitűzést, hogy az EU „2025-re legyen a kiberbiztonság területének globális vezetője – erre polgáraink, fogyasztóink és vállalkozásaink bizalmának és online biztonságának megőrzése, valamint az internet szabadságának és törvényes működésének garantálása érdekében van szükség.”

(4)

Az állam- és kormányfők a 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozón megfogalmazták azt a célkitűzést, hogy az EU „2025-re legyen a kiberbiztonság területének globális vezetője – erre polgáraink, fogyasztóink és vállalkozásaink bizalmának és online biztonságának megőrzése, valamint az internet szabadságának , biztonságosabb voltának és törvényes működésének garantálása érdekében van szükség.” , továbbá kijelentették, hogy „nagyobb mértékben kell kihasználni a nyílt forráskódú megoldásokat és/vagy a nyílt szabványokat, többek között az uniós átjárhatósági és szabványosítási programok által kifejlesztett és/vagy előmozdított IKT-rendszerek és -megoldások (újjá)építésekor (például termékcsapda-problémák [vendor lock-in] elkerülése érdekében), mint amilyen az ISA-program”.

(4a)

Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont (a továbbiakban: a kompetenciaközpont) segít fokozni a hálózati és információs rendszerek infrastruktúrájának – többek között az internet és a társadalom működéséhez szükséges egyéb létfontosságú, például a közlekedés, az egészségügy és a bankrendszer infrastruktúrájának – ellenálló képességét és megbízhatóságát.

(4b)

A kompetenciaközpontnak és fellépéseinek tekintettel kell lenniük az (EU) 2019/XXX rendelet [a 428/2009/EK rendelet COM(2016)0616 dokumentummal javasolt átdolgozása]  (1a) végrehajtására.

(5)

A hálózati és információs rendszerekben fellépő jelentős zavarok befolyásolhatják az egyes tagállamok és az EU egészének életét. A hálózati és információs rendszerek biztonsága ezért alapvető fontosságú a  belső piac zavartalan működése szempontjából. Az EU jelenleg kénytelen nem európai kiberbiztonsági szolgáltatókra hagyatkozni. Ugyanakkor az EU stratégiai érdeke a kiberbiztonságot elősegítő alapvető technológiai kapacitások fenntartása és fejlesztése, hiszen csak így lehet garantálni a  digitális egységes piac biztonságát , megvédeni a létfontosságú hálózatokat és információs rendszereket , valamint biztosítani a kulcsfontosságú kiberbiztonsági szolgáltatásokat.

(5)

A hálózati és információs rendszerekben fellépő jelentős zavarok befolyásolhatják az egyes tagállamok és az EU egészének életét. A hálózati és információs rendszerek legmagasabb szintű biztonsága ezért Európa-szerte alapvető fontosságú a  társadalom és a gazdaság szempontjából. Az EU jelenleg kénytelen nem európai kiberbiztonsági szolgáltatókra hagyatkozni. Ugyanakkor az EU stratégiai érdeke a kiberbiztonságot elősegítő alapvető technológiai kapacitások és képességek fenntartása és fejlesztése, hiszen csak így lehet garantálni az európai polgárok és vállalatok – beleértve a  közlekedési, az egészségügyi és a bankrendszereket, valamint más hasonló , kritikus infrastruktúrákat és az egységes digitális piacot is – adatainak, létfontosságú hálózatainak és információs rendszereinek védelmét , valamint biztosítani a kulcsfontosságú kiberbiztonsági szolgáltatásokat.

(6)

Az EU-ban jelentős szakértelem és tapasztalat áll rendelkezésre a kiberbiztonság kutatása, technológiai háttere és iparági fejlesztése terén, ugyanakkor az ipari és a kutatói közösségek erőfeszítései nem egységesek, nincsenek összehangolva és nem rendelkeznek közös céllal, ami negatívan befolyásolja e terület versenyképességét. Fontos, hogy az uniós és tagállami szinten meglévő kutatási, technológiai és ipari kapacitások megerősítése és kiegészítése érdekében ezt az erőfeszítést és szakértelmet összehangoljuk, hálózatba kössük és hatékonyan használjuk fel.

(6)

Az EU-ban jelentős szakértelem és tapasztalat áll rendelkezésre a kiberbiztonság kutatása, technológiai háttere és iparági fejlesztése terén, ugyanakkor az ipari és a kutatói közösségek erőfeszítései nem egységesek, nincsenek összehangolva és nem rendelkeznek közös céllal, ami negatívan befolyásolja e terület versenyképességét , valamint a kritikus adatok, hálózatok és rendszerek védelmét . Fontos, hogy az uniós és tagállami szinten meglévő kutatási, technológiai , készségi és ipari kapacitások megerősítése és kiegészítése érdekében ezt az erőfeszítést és szakértelmet összehangoljuk, hálózatba kössük és hatékonyan használjuk fel. Mivel az információs és kommunikációs technológiai (IKT) ágazat fontos kihívásokkal néz szembe, mint például a szakképzett munkavállalók iránti igényének kielégítése, javára válhat, ha reprezentálja a társadalom egészének sokszínűségét, a nemek kiegyensúlyozott képviseletének, az etnikai sokszínűségnek és a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó tilalomnak a megvalósítását, valamint a jövőbeli kiberbiztonsági szakemberek számára az ismeretekhez és képzésekhez való hozzáférés elősegítését, beleértve a nem formális környezetben történő oktatást is, például szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projektekkel és civil technológiai projektekkel összefüggésben, induló vállalkozásokban és mikrovállalkozásokban.

(6a)

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) az uniós kiberbiztonsági szektor kiemelten fontos szereplői, amelyek rugalmasságuknak köszönhetően képesek a legfejlettebb megoldásokat biztosítani. Azonban a hatékony kiberbiztonsági megoldások létrehozásának magas befektetési és szakismereti követelményei miatt azok a kkv-k, amelyeknek nem szakterületük a kiberbiztonság, szintén sérülékenyebbek lehetnek a kiberbiztonsági incidensekkel szemben. Éppen ezért szükséges, hogy a kompetenciaközpont és a kiberbiztonsági kompetenciahálózat (a továbbiakban: a hálózat) különleges támogatást nyújtson a kkv-knak az ismeretekhez és képzésekhez való hozzáférésük elősegítésével, ezzel lehetővé téve, hogy megfelelő mértékben biztosítsák magukat, és hogy a kiberbiztonsági területen aktív vállalatok hozzájárulhassanak az Unió vezető szerepéhez a területen.

(6b)

A rendelkezésre álló szakértelem túlmutat az ipari és kutatási kontextuson. A civil technológiai projektként említett nem kereskedelmi jellegű és kereskedelmi hasznosítást megelőző projektek nyílt szabványokat, nyílt hozzáférésű adatokat, valamint szabad és nyílt forráskódú szoftvereket használnak fel a társadalom és a közjó érdekében. Hozzájárulnak a kiberbiztonsággal kapcsolatos kompetenciák ellenálló képességéhez, tudatosításához és fejlesztéséhez, és fontos szerepet játszanak a terület ipari és kutatási kapacitásának kiépítésében.

(6c)

Az „érdekelt felek” kifejezés e rendelet alkalmazásában többek között az iparra, a közigazgatási intézményekre, valamint a kiberbiztonság területén üzemeltetési és műszaki ügyekkel foglalkozó egyéb szervezetekre, illetve a civil társadalomra vonatkozik, beleértve a szakszervezeteket, a fogyasztói szervezeteket, a szabad és nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó közösséget, valamint a tudományos és kutatói közösséget.

(8)

A kompetenciaközpont feladata, hogy az EU fő eszközeként összehangolja a kiberbiztonság területén végzett kutatásokat, technológiai és ipari fejlesztéseket támogató beruházásokat, valamint a  kiberbiztonsági kompetenciahálózattal együttműködve megvalósítsa a releváns projekteket és kezdeményezéseket. További feladata, hogy a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretéből pénzügyi támogatást nyújtson a kiberbiztonsághoz köthető célokra, és ahol ez megvalósítható, hozzáférést biztosítson az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz és más programokhoz. Ez a megközelítés hozzájárul a szinergiák kialakításához, a kiberbiztonsági kutatás, innováció, technológiai és ipari fejlesztés céljaira juttatott pénzügyi támogatások összehangolásához , valamint a párhuzamosságok elkerüléséhez.

(8)

A kompetenciaközpont feladata, hogy az EU fő eszközeként összehangolja a kiberbiztonság területén végzett kutatásokat, technológiai és ipari fejlesztéseket támogató beruházásokat, valamint a  hálózattal együttműködve megvalósítsa a releváns projekteket és kezdeményezéseket. További feladata, hogy a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretéből , valamint az Európai Védelmi Alap védelmi vonatkozású intézkedések és igazgatási költségek fedezésére elkülönített keretéből pénzügyi támogatást nyújtson a kiberbiztonsághoz köthető célokra, és ahol ez megvalósítható, hozzáférést biztosítson az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz és más programokhoz. Ez a megközelítés hozzájárul a szinergiák kialakításához, a kiberbiztonsági kutatás és fejlesztés , az innováció, valamint a technológiai és ipari fejlesztés területén megvalósított uniós kezdeményezések pénzügyi támogatásának összehangolásához és a párhuzamosságok elkerüléséhez.

(8a)

Az „Ellenálló képesség, elrettentés, védelem: az Unió erőteljes kiberbiztonságának kiépítése” című 2017. szeptember 13-i bizottsági közös közleményben foglaltak szerinti „beépített biztonság” elv korszerű módszereket foglal magában, amelyek a biztonságot hivatottak fokozni a termék vagy szolgáltatás életciklusának valamennyi szakaszában, a biztonságos tervezési és fejlesztési módszerektől kezdve a támadási felület csökkentésén át a megfelelő biztonsági tesztelés és biztonsági ellenőrzések beépítéséig. A működés és a karbantartás idejére a gyártóknak vagy szolgáltatóknak a termék várható élettartama alatt és azon túl frissítéseket kell rendelkezésre bocsátaniuk, amelyek haladéktalanul orvosolják az újonnan felmerülő sebezhetőségeket vagy fenyegetéseket. Ez teljesíthető oly módon is, hogy lehetővé teszik harmadik felek számára ilyen frissítések létrehozását és szolgáltatását. A frissítések nyújtása az általánosan használt infrastruktúrák, termékek és eljárások esetében különösen szükséges.

(8b)

A kiberbiztonsági kihívások mértékére és a kiberbiztonsági kapacitások és képességek terén a világ más részein tett jelentős beruházásokra tekintettel az Uniónak és az uniós tagállamoknak fokozniuk kell az ezzel kapcsolatos kutatást, fejlesztést és piaci bevezetést szolgáló pénzügyi támogatásaikat. A méretgazdaságosság elérése és az egész Unióban hasonló szintű védelem biztosítása érdekében a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük egy európai keretrendszer létrehozására, adott esetben a kompetenciaközpont mechanizmusai keretében végzett beruházások révén.

(8c)

Az uniós versenyképesség és a legmagasabb nemzetközi kiberbiztonsági standardok elősegítése érdekében a kompetenciaközpontnak és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségnek keresnie kell a tapasztalatcsere lehetőségét a nemzetközi közösséggel a kiberbiztonsági termékek és eljárások, standardok és technikai standardok területén. A technikai standardok magukban foglalják nyílt szabványlicencek keretében kiadott referenciamegvalósítások létrehozását. Egy általánosan használt hálózati és információs rendszerinfrastruktúra, így például az internet és a kritikus infrastruktúrák átfogó megbízhatóságához és ellenálló képességéhez kulcsfontosságú a biztonságos tervezés és különösen a referenciamegvalósítások biztonságos tervezése.

(9)

Mivel a kezdeményezés céljai akkor teljesülhetnek a leghatékonyabban, ha az összes vagy a lehető legtöbb tagállam részt vesz benne , és a tagállamok részvételének ösztönzése érdekében csak azok a tagállamok kaphatnak szavazati jogot, amelyek pénzügyileg hozzájárulnak a kompetenciaközpont igazgatási és üzemeltetési költségeinek fedezéséhez.

(9)

Mivel a kezdeményezés céljai akkor teljesülhetnek a leghatékonyabban, ha az összes vagy a lehető legtöbb tagállam hozzájárul , és a tagállamok részvételének ösztönzése érdekében csak azok a tagállamok kaphatnak szavazati jogot, amelyek pénzügyileg hozzájárulnak a kompetenciaközpont igazgatási és üzemeltetési költségeinek fedezéséhez.

(12)

A nemzeti koordinációs központokat a tagállamoknak kell kiválasztaniuk. A szükséges igazgatási kapacitás mellett a központoknak saját kiberbiztonság-technológiai szaktudással vagy ehhez való közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük, különösen a kriptográfia, az IKT biztonsági szolgáltatások, a behatolásérzékelés, a rendszerbiztonság, a hálózati biztonság, a szoftver- és alkalmazásbiztonság, valamint a biztonság és az adatvédelem emberi és társadalmi szempontjai terén. Ezenfelül alkalmasnak kell lenniük az ágazattal, a közszférával – beleértve az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) alapján kijelölt hatóságokat is – és a kutatói közösséggel való hatékony együttműködésre és koordinációra.

(12)

A nemzeti koordinációs központokat a tagállamoknak kell kiválasztaniuk. A szükséges igazgatási kapacitás mellett a központoknak saját kiberbiztonság-technológiai szaktudással vagy ehhez való közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük, különösen a kriptográfia, az IKT biztonsági szolgáltatások, a behatolásérzékelés, a rendszerbiztonság, a hálózati biztonság, a szoftver- és alkalmazásbiztonság, valamint a biztonság és az adatvédelem emberi , etikai, társadalmi és környezeti szempontjai terén. Ezenfelül a köz- és magánszféra közötti folyamatos kiberbiztonsági párbeszéd létrehozása érdekében alkalmasnak kell lenniük az ágazattal, a közszférával – beleértve az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) alapján kijelölt hatóságokat is – és a kutatói közösséggel való hatékony együttműködésre és koordinációra. Ezenfelül megfelelő kommunikációs eszközök segítségével fel kell hívni a lakosság figyelmét a kiberbiztonságra.

(14)

Az új technológiák, például a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a nagy teljesítményű számítástechnika, a kvantum-számítástechnika , a blokklánc és a biztonságos digitális személyazonosításhoz hasonló koncepciók nem csupán új kihívásokat támasztanak, de megoldásokat is kínálnak a kiberbiztonság területén. A meglévő és jövőbeni IKT-rendszerek ellenálló képességének felméréséhez és igazolásához szükséges lesz, hogy a biztonsági megoldásokat nagy teljesítményű és kvantumszámítógépekről levezényelt támadásokkal szemben teszteljék. A kompetenciaközpont, a hálózat és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata az is, hogy segítséget nyújtson a legújabb kiberbiztonsági megoldások kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez. Emellett fontos, hogy a kompetenciaközpont és a  hálózat a létfontosságú szektorokban (például közlekedés, energetika, egészségügy, pénzügy, kormányzat, telekommunikáció, gyártás, védelem és űrkutatás) tevékenykedő fejlesztők és szolgáltatók rendelkezésére álljon, és segítse őket a kiberbiztonsági kihívások leküzdésében.

(14)

Az új technológiák, például a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a nagy teljesítményű számítástechnika, a kvantum-számítástechnika és a biztonságos digitális személyazonosításhoz hasonló koncepciók nem csupán új kihívásokat támasztanak, de termékeket és eljárásokat is kínálnak a kiberbiztonság területén. A meglévő és jövőbeni IKT-rendszerek ellenálló képességének felméréséhez és igazolásához szükséges lesz, hogy a biztonsági termékeket és eljárásokat nagy teljesítményű és kvantumszámítógépekről levezényelt támadásokkal szemben teszteljék. A kompetenciaközpont, a hálózat , az európai digitális innovációs központok és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata az is, hogy segítséget nyújtson a legújabb kiberbiztonsági termékek és eljárások, többek között a kettős felhasználás kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez , különösképpen azokét, amelyek hozzásegítik a szervezeteket, hogy folyamatosan fejleszthessék kapacitásaikat, valamint megfelelő irányítással és ellenálló képességgel rendelkezzenek. A kompetenciaközpontnak és a hálózatnak ösztönöznie kell a teljes innovációs ciklust, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a kiberbiztonsági technológiák és szolgáltatások innovációja áthidalja a „halálvölgyként” nevezett kritikus időszakot . Emellett fontos, hogy a kompetenciaközpont , a hálózat és a  közösség a létfontosságú szektorokban (például közlekedés, energetika, egészségügy, pénzügy, kormányzat, telekommunikáció, gyártás, védelem és űrkutatás) tevékenykedő fejlesztők és szolgáltatók rendelkezésére álljon, és segítse őket a kiberbiztonsági kihívások leküzdésében , és vizsgálja meg a hálózatok és az információs rendszerek sértetlensége elleni támadások – mint például a bűnözés, az ipari kémkedés, a rágalmazás és a félretájékoztatás – mögött rejlő különböző okokat .

(14a)

A kiberfenyegetések és a kiberbiztonság gyorsan változó természete miatt az Uniónak képesnek kell lennie gyorsan és folyamatosan alkalmazkodni a területet érintő új fejlesztésekhez. Ezért a kompetenciaközpontnak, a hálózatnak és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségnek elég rugalmasnak kell lennie a szükséges reakcióképesség biztosításához. Olyan megoldások létrehozását kell támogatniuk, amelyek segítségével a szervezetek folyamatos kapacitásépítéssel javíthatják saját ellenálló képességüket és így az Unióét is.

(14b)

A kompetenciaközpont célkitűzései között ott kell legyen az Unió vezető szerepének megteremtése és a kiberbiztonsági szakértelembázis létrehozása, és ezen keresztül garantálnia kell az Unió legmagasabb biztonsági normáit, gondoskodnia kell az adatoknak, az informatikai rendszereknek, hálózatoknak és az Unió kritikus infrastruktúráinak a védelméről, új, minőségi munkahelyeket kell teremtenie a területen, meg kell akadályoznia az európai kiberbiztonsági szakértőket érintő, harmadik országokba áramló agyelszívást, és európai értéket kell adnia a már létező nemzeti kiberbiztonsági intézkedésekhez.

(15)

A kompetenciaközpont a tervek szerint számos központi funkciót fog betölteni. Először: a kompetenciaközpont feladata, hogy megkönnyítse és segítse az európai kiberbiztonsági kompetenciahálózat munkájának összehangolását, valamint támogassa a kiberbiztonsági kompetenciaközösséget. A kompetenciaközpont meghatározza a kiberbiztonság területének legfontosabb technológiai feladatait, és hozzáférést biztosít a hálózat és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség által összegyűjtött tudáshoz. Másodszor: végre kell hajtania a Digitális Európa és a Horizont Európa program releváns részeit, azaz ki kell osztania a jellemzően versenypályázati felhívások útján odaítélt támogatásokat. Harmadszor: a kompetenciaközpont feladata az is, hogy megkönnyítse az EU, a tagállamok és/vagy az iparági szereplők közös beruházásait.

(15)

A kompetenciaközpont a tervek szerint számos központi funkciót fog betölteni. Először: a kompetenciaközpont feladata, hogy megkönnyítse és segítse a hálózat munkájának összehangolását, valamint támogassa a kiberbiztonsági kompetenciaközösséget. A kompetenciaközpont meghatározza a kiberbiztonság területének legfontosabb technológiai feladatait, és hozzáférést biztosít a  kiberbiztonsági infrastruktúrához és a hálózat és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség által összegyűjtött tudáshoz , valamint összehangolja és megosztja azt . Másodszor: végre kell hajtania a Digitális Európa és a Horizont Európa program releváns részeit, azaz ki kell osztania a jellemzően versenypályázati felhívások útján odaítélt támogatásokat. Harmadszor: a kompetenciaközpont feladata az is, hogy megkönnyítse az EU, a tagállamok és/vagy az iparági szereplők közös beruházásait , valamint a polgárokat és a vállalkozásokat célzó Digitális Európa programmal összhangban, a szakértelemhiány megszüntetése érdekében a közös képzési lehetőségeket és tudatosságnövelő programokat. Ennek során különös figyelmet kell fordítania a kkv-k lehetőségeire a kiberbiztonság területén.

(16)

A kompetenciaközpont ösztönzi és támogatja a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjainak együttműködését és tevékenységeinek összehangolását, amely közösség a kiberbiztonsági technológiákkal foglalkozó szereplők nagy, nyílt és sokszínű csoportja. A közösségben különösen a kutatóintézeteknek, a  kereslet és a  kínálat oldalán tevékenykedő szervezeteknek , valamint a közszférának kell részt vennie. A kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata, hogy véleményezze a kompetenciaközpont tevékenységeit és munkatervét; részesülnie kell a kompetenciaközpont és a hálózat által szervezett közösségépítő kezdeményezések előnyeiből, de nem élvezhet kivételes bánásmódot az ajánlattételi vagy pályázati felhívások során.

(16)

A kompetenciaközpont ösztönzi és támogatja a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjainak hosszú távú stratégiai együttműködését és tevékenységeinek összehangolását, amely közösség a kiberbiztonsági technológiákkal foglalkozó európai szereplők nagy, nyílt , interdiszciplináris és sokszínű csoportja. A közösségben különösen a kutatóintézeteknek – többek között a kiberbiztonság etikai szempontjaival foglalkozó kutatóintézeteknek – , a  kínálatoldali iparágaknak, a  keresletoldali iparágaknak, többek között a kkv-knek , valamint a közszférának kell részt vennie. A kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata, hogy véleményezze a kompetenciaközpont tevékenységeit és munkatervét; részesülnie kell a kompetenciaközpont és a hálózat által szervezett közösségépítő kezdeményezések előnyeiből, de nem élvezhet kivételes bánásmódot az ajánlattételi vagy pályázati felhívások során.

(16a)

A kompetenciaközpontnak megfelelő támogatást kell nyújtania az ENISA számára az (EU) 2016/1148 irányelvben (hálózat- és információbiztonsági irányelv) és az (EU) 2019/XXX európai parlamenti és tanácsi rendeletben  (1a) (kiberbiztonsági jogszabály) meghatározott feladataihoz. Ezért az ENISA köteles a kompetenciaközpont rendelkezésére bocsátani a finanszírozási prioritások meghatározásával kapcsolatos feladataihoz szükséges bemeneti adatokat.

(17)

A keresleti és a kínálati oldal iparági igényeinek kielégítése érdekében a kompetenciaközpontnak nem csupán az IKT-termékek és -szolgáltatások, hanem minden más, kiberbiztonsági megoldásokat tartalmazó iparági és technológiai termék és megoldás terén képesnek kell lennie kiberbiztonsági ismereteket és technikai támogatást nyújtani.

(17)

A közszféra, valamint a keresleti és a kínálati oldal iparági igényeinek kielégítése érdekében a kompetenciaközpontnak nem csupán az IKT-termékek , -eljárások és -szolgáltatások, hanem minden más, kiberbiztonsági megoldásokat tartalmazó iparági és technológiai termék és eljárás terén képesnek kell lennie kiberbiztonsági ismereteket és technikai támogatást nyújtani az iparágnak és a közszférának. A kompetenciaközpontnak különösen a teljes szervezetek – az embereket, az eljárásokat és a technológiákat is beleértve – kapacitásépítését célzó, dinamikus, vállalati szintű megoldások kidolgozását kell elősegítenie, hogy a szervezetek hatékony védelemmel rendelkezzenek a folyamatosan változó kiberfenyegetésekkel szemben.

(17a)

A kompetenciaközpontnak hozzá kell járulnia a legmodernebb – és különösen a nemzetközileg elismert – kiberbiztonsági termékek és megoldások széles körű bevezetéséhez.

(18)

Míg a kompetenciaközpontnak és a hálózatnak arra kell törekednie, hogy biztosítsa a kiberbiztonság polgári és katonai területe közötti szinergiákat, a Horizont Európa program által finanszírozott projekteket az XXX rendelettel [a Horizont Európa rendelet] összhangban kell végrehajtani, amely előírja, hogy a Horizont Európa égisze alatt megvalósuló kutatási és innovációs tevékenységeknek a polgári alkalmazási területekre kell összpontosítaniuk.

(18)

Míg a kompetenciaközpontnak és a hálózatnak arra kell törekednie, hogy biztosítsa a kiberbiztonság polgári és katonai területe közötti szinergiákat és koordinációt , a Horizont Európa program által finanszírozott projekteket az XXX rendelettel [a Horizont Európa rendelet] összhangban kell végrehajtani, amely előírja, hogy a Horizont Európa égisze alatt megvalósuló kutatási és innovációs tevékenységeknek a polgári alkalmazási területekre kell összpontosítaniuk.

(19)

A strukturált és fenntartható együttműködés érdekében a kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok között szerződéses kapcsolatot kell kialakítani.

(19)

A strukturált és fenntartható együttműködés érdekében a kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok között szerződéses kapcsolatot kell kialakítani , amelyet uniós szinten harmonizálni szükséges .

(20)

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a kompetenciaközpont felelősségének és átláthatóságának biztosítására.

(20)

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a kompetenciaközpont és a finanszírozásban részesülő vállalkozások felelősségének és átláthatóságának biztosítására.

(20a)

A megvalósítási projekteket – különösen az európai szinten vagy közös beruházással megvalósuló infrastruktúrákhoz vagy kapacitásbővítésekhez kapcsolódó projektek esetén – különböző megvalósítási fázisokra lehet bontani, például külön pályázatok írhatók ki a hardver- és szoftverarchitektúrákhoz, azok legyártásához, üzemeltetéséhez és karbantartásához, mivel a vállalatok csak egy-egy fázisban vehetnek részt, és egy vagy több fázisban követelmény, hogy a kedvezményezettek megfeleljenek bizonyos követelményeknek az európai tulajdon vagy irányítás tekintetében.

(20b)

Tekintettel arra, hogy az ENISA az Unió kijelölt kiberbiztonsági ügynöksége, a kompetenciaközpontnak a lehető legnagyobb mértékű szinergiára kell törekednie az ENISA-val, az igazgatótanácsnak pedig konzultálnia kell az ENISA-val a kiberbiztonsággal kapcsolatos valamennyi kérdésben – különösen a kutatással kapcsolatos projektek terén – szerzett tapasztalatai alapján.

(20c)

A képviselő igazgatótanácsba történő kinevezésének folyamatába az Európai Parlamentnek bele kell foglalnia a megbízatás részleteit, beleértve az Európai Parlament vagy az illetékes bizottságok felé történő rendszeres jelentéstételi kötelezettséget.

(21)

A Bizottság Közös Kutatóközpontja és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) komoly kiberbiztonsági szakértelmet tudhat magáénak, ezért tevékenyen részt kell venniük a kiberbiztonsági kompetenciaközösségben, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületben.

(21)

A Bizottság Közös Kutatóközpontja és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) komoly kiberbiztonsági szakértelmet tudhat magáénak, ezért , valamint a lehető legnagyobb mértékű szinergia biztosítása érdekében tevékenyen részt kell venniük a kiberbiztonsági kompetenciaközösségben, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületben. Az ENISA továbbra is köteles a stratégiai célkitűzéseinek megvalósítására törekedni, különösen a kiberbiztonsági tanúsítás területén, az (EU) 2019/XXX [kiberbiztonsági jogszabály] rendeletben  (1a) meghatározottak szerint, míg a kompetenciaközpontnak operatív szervként kell fellépnie a kiberbiztonság területén.

(24)

A kompetenciaközpont tevékenységének általános irányát a kompetenciaközpont tagállami és bizottsági képviselőkből álló igazgatótanácsának kell megszabnia, és arról is az igazgatótanácsnak kell gondoskodnia, hogy a kompetenciaközpont e rendelettel összhangban ellássa kijelölt feladatait. Az igazgatótanácsot fel kell ruházni mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a költségvetés meghatározásához és végrehajtásának ellenőrzéséhez, a vonatkozó pénzügyi szabályzat elfogadásához, a kompetenciaközpont átlátható határozathozatali eljárásainak kialakításához, a kompetenciaközpontnak – a célkitűzéseinek megvalósítása és feladatainak teljesítése céljából prioritásként kezelt szempontokat tükröző – munkaterve és többéves stratégiai terve elfogadásához, saját eljárási szabályzatának elfogadásához, az ügyvezető igazgató kinevezéséhez, az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításához és az ügyvezető igazgató felmentéséhez szükségesek.

(24)

A kompetenciaközpont tevékenységének általános irányát a kompetenciaközpont tagállami és bizottsági képviselőkből álló igazgatótanácsának kell megszabnia, és arról is az igazgatótanácsnak kell gondoskodnia, hogy a kompetenciaközpont e rendelettel összhangban ellássa kijelölt feladatait. Az igazgatótanácsot fel kell ruházni mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a költségvetés meghatározásához és végrehajtásának ellenőrzéséhez, a vonatkozó pénzügyi szabályzat elfogadásához, a kompetenciaközpont átlátható határozathozatali eljárásainak kialakításához, a kompetenciaközpontnak – a célkitűzéseinek megvalósítása és feladatainak teljesítése céljából prioritásként kezelt szempontokat tükröző – munkaterve és többéves stratégiai terve elfogadásához, saját eljárási szabályzatának elfogadásához, az ügyvezető igazgató kinevezéséhez, az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításához és az ügyvezető igazgató felmentéséhez szükségesek. A szinergiák kihasználása érdekében az ENISA-nak állandó megfigyelőként jelen kell lennie az igazgatótanácsban, és hozzá kell járulnia a kompetenciaközpont munkájához, többek között azzal is, hogy részt vesz a többéves stratégiai tervvel, valamint a munkatervvel és a finanszírozásra kijelölt intézkedések listájával kapcsolatos egyeztetésekben.

(24a)

Az igazgatótanács nemzetközi szinten népszerűsíti a kompetenciaközpontot, hogy növelje annak vonzerejét, és hogy az a kiberbiztonság terén világszínvonalú szervvé válhasson.

(25)

A kompetenciaközpont megfelelő és hatékony működése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazgatótanács tagjainak kinevezendő személyek a funkcionális területeken megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezzenek. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó, a Bizottságnak és a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban.

(25)

A kompetenciaközpont megfelelő és hatékony működése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazgatótanács tagjainak kinevezendő személyek a funkcionális területeken megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezzenek. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó és a nemek közötti egyensúly megteremtésére törekedve , a Bizottságnak és a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban.

(25a)

A Bizottság szavazatának igazgatótanácsi döntésekben megjelenő súlya arányban kell álljon az uniós költségvetésből a kompetenciaközpontnak az uniós költségvetés unió érdekeit szem előtt tartó, helyes kezelésére vonatkozó – a Szerződésekben rögzített – európai bizottsági felelősségével összhangban juttatott hozzájárulással.

(26)

A kompetenciaközpont zavartalan működése azt kívánja, hogy az ügyvezető igazgató kinevezése érdemei, igazolt igazgatási és vezetői készségei, valamint a kiberbiztonság területén szerzett szakmai hozzáértése és tapasztalatai alapján történjék, és hogy az ügyvezető igazgató feladatait teljes mértékben független módon végezze.

(26)

A kompetenciaközpont zavartalan működése azt kívánja, hogy az ügyvezető igazgató kinevezése érdemei, igazolt igazgatási és vezetői készségei, valamint a kiberbiztonság területén szerzett szakmai hozzáértése és tapasztalatai alapján , átlátható módon történjék, és hogy az ügyvezető igazgató feladatait teljes mértékben független módon végezze.

(27)

A magánszektorral, a fogyasztói szervezetekkel és más érdekeltekkel való rendszeres párbeszéd biztosítása céljából a kompetenciaközponton belül tanácsadó szervként indokolt létrehozni egy ipari és tudományos tanácsadó testületet. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek az érdekelt felek számára releváns kérdésekre kell összpontosítania, és fel kell hívnia ezekre a kompetenciaközpont igazgatótanácsának figyelmét. Az ipari és tudományos tanácsadó testület összetételét és feladatait (például a munkatervhez kapcsolódó tanácsadói tevékenységét) úgy kell meghatározni, hogy az érdekelt felek kellő mértékben képviseltessék magukat a kompetenciaközpont munkájában.

(27)

A magánszektorral, a fogyasztói szervezetekkel és más érdekeltekkel való rendszeres és megfelelő mértékben átlátható párbeszéd biztosítása céljából a kompetenciaközponton belül tanácsadó szervként indokolt létrehozni egy ipari és tudományos tanácsadó testületet. E testület független tanácsadást nyújt az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács részére a bevezetéssel és a beszerzéssel kapcsolatban. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek az érdekelt felek számára releváns kérdésekre kell összpontosítania, és fel kell hívnia ezekre a kompetenciaközpont igazgatótanácsának figyelmét. Az ipari és tudományos tanácsadó testület összetételét és feladatait (például a munkatervhez kapcsolódó tanácsadói tevékenységét) úgy kell meghatározni, hogy az érdekelt felek kellő mértékben képviseltessék magukat a kompetenciaközpont munkájában. Minimális számú helyet kell biztosítani az iparági érdekelt felek egyes kategóriái számára, különös figyelmet szentelve a kkv-k képviseletének.

(28)

A kompetenciaközpontnak az ipari és tudományos tanácsadó testületen keresztül részesülnie kell a szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulás által a Horizont 2020 időtartama alatt megszerzett konkrét szakértelem és a releváns érdekelt felek széles körű bevonásának előnyeiből.

(28)

A kompetenciaközpontnak és tevékenységeinek az ipari és tudományos tanácsadó testületen keresztül részesülnie kell a szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulás által a Horizont 2020 és az annak részét képező – a kiberbiztonsági kompetenciahálózatot érintő – kísérleti projektek időtartama alatt megszerzett konkrét szakértelem és a releváns érdekelt felek széles körű bevonásának előnyeiből. A kompetenciaközpont és az Ipari és Tudományos Tanácsadó Testület adott esetben megfontolja a meglévő struktúrák átvételét, például munkacsoportok formájában.

(28a)

A kompetenciaközpontnak és szerveinek fel kell használniuk a múltbeli és a jelenlegi kezdeményezések – mint például a szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulás (cPPP), az Európai Kiberbiztonsági Szervezet (ECSO), valamint a szabad és nyílt forráskódú szoftverellenőrzésekkel (EU FOSSA) kapcsolatos kísérleti projektek és előkészítő intézkedések – során szerzett tapasztalatokat és hozzájárulásokat.

(29)

A kompetenciaközpontnak szabályokat kell kidolgoznia az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére . Alkalmaznia kell továbbá a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott idevágó uniós rendelkezéseket is (24). A személyes adatok kompetenciaközpont általi kezelésére az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó. Be kell tartania továbbá az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az adatok – különösen a nem minősített különleges adatok és az EU-minősített adatok – kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat is.

(29)

A kompetenciaközpontnak szabályokat kell kidolgoznia a tagjait, testületeit és személyzetét, az igazgatótanácsot, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületet és a közösséget érintő összeférhetetlenségek megelőzésére , azonosítására és orvoslására. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a nemzeti koordinációs központokat érintő összeférhetetlenségek megelőzéséről, azonosításáról és orvoslásáról . Alkalmaznia kell továbbá a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (24) meghatározott idevágó uniós rendelkezéseket is. A személyes adatok kompetenciaközpont általi kezelésére az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó. Be kell tartania továbbá az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az adatok – különösen a nem minősített különleges adatok és az EU-minősített adatok – kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat is.

(31)

A kompetenciaközpontnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben rendelkezésre kell bocsátania, valamint gondoskodnia kell tevékenységeinek promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. A kompetenciaközpont testületeinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(31)

A kompetenciaközpontnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében kellő időben átfogóan rendelkezésre kell bocsátania információkat , valamint gondoskodnia kell tevékenységeinek promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén . A közvélemény és bármely érdekelt fél rendelkezésére kell bocsátania a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjainak listáját, és a 42. cikkel összhangban nyilvánosságra kell hoznia az általuk benyújtott érdekeltségi nyilatkozatokat.  A kompetenciaközpont testületeinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(31a)

Ajánlatos, hogy mind a kompetenciaközpont, mind a nemzeti koordinációs központok lehetőség szerint nyomon kövessék és figyelemmel kísérjék a nemzetközi szabványokat annak érdekében, hogy globálisan ösztönözzék a bevált gyakorlatok fokozatos fejlesztését.

(33a)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok közötti szerződéses megállapodások elemeinek meghatározására, valamint a szervezeteknek a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjaiként való értékelésére és akkreditálására vonatkozó kritériumok megállapítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak  (1a) megfelelően kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(34)

Mivel a meglévő, korlátozott erőforrások szétszórtan helyezkednek el és jelentős mértékű beruházásra van szükség, a tagállamok önállóan nem tudják teljes mértékben megvalósítani e rendelet célkitűzéseit, vagyis az EU kiberbiztonsági technológiai és ipari kapacitásaink megőrzését és bővítését, az uniós kiberbiztonsági ipar versenyképességének növelését és a kiberbiztonság versenyelőnnyé kovácsolását más uniós iparágak számára, ugyanakkor e célkitűzések az erőfeszítések felesleges párhuzamosságának elkerülése, a beruházások kritikus tömegének elérése és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása révén hatékonyabban teljesíthetők uniós szinten, az EU jogosult az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében lefektetett szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket hozni. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

(34)

Mivel a meglévő, korlátozott erőforrások szétszórtan helyezkednek el és jelentős mértékű beruházásra van szükség, a tagállamok önállóan nem tudják teljes mértékben megvalósítani e rendelet célkitűzéseit, vagyis az Unió versenyképességének és kiberbiztonsági kapacitásainak megerősítését és digitális függésének csökkentését az Unióban fejlesztett kiberbiztonsági termékek, eljárások és szolgáltatások alkalmazásának növelése révén, az EU kiberbiztonsági technológiai és ipari kapacitásaink megőrzését és bővítését, az uniós kiberbiztonsági ipar versenyképességének növelését és a kiberbiztonság versenyelőnnyé kovácsolását más uniós iparágak számára, ugyanakkor e célkitűzések az erőfeszítések felesleges párhuzamosságának elkerülése, a beruházások kritikus tömegének elérése és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása révén hatékonyabban teljesíthetők uniós szinten . Emellett kizárólag az uniós szintű intézkedések képesek a legmagasabb szintű kiberbiztonságot nyújtani valamennyi tagállamban, és így lezárni a néhány tagállamban fellelhető biztonsági réseket, amelyek az egész Unió szempontjából is biztonsági réseket jelentenek. Ezért az EU jogosult az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében lefektetett szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket hozni. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

1.

„kiberbiztonság”: a hálózati és információs rendszereknek, azok felhasználóinak , valamint más személyeknek a kiberfenyegetésekkel szembeni védelme ;

1.

„kiberbiztonság”: mindazon tevékenységek, amelyek a hálózati és információs rendszereknek, azok felhasználóinak és az érintett személyeknek a kiberfenyegetésekkel szembeni védelméhez szükségesek ;

1a.

2.

„kiberbiztonsági termékek és megoldások” : olyan IKT-termékek, -szolgáltatások és -eljárások, amelyek kifejezett célja, hogy védelmet nyújtsanak a hálózati és információs rendszereknek, azok felhasználóinak, valamint az érintett személyeknek a kiberfenyegetésekkel szemben;

2.

„termékek és eljárások” : olyan kereskedelmi és nem kereskedelmi jellegű IKT-termékek, -szolgáltatások és -eljárások, amelyek kifejezett célja, hogy védelmet nyújtsanak az adatoknak, a hálózati és információs rendszereknek és azok felhasználóinak, valamint más személyeknek a kiberfenyegetésekkel szemben;

2a.

3.

„hatóság”: országos, regionális vagy helyi kormányzati vagy más közigazgatási szerv, ideértve az állami tanácsadó testületeket, valamint a nemzeti jogszabályok alapján közigazgatási funkciókat – ezen belül konkrét feladatokat – ellátó természetes vagy jogi személy;

3.

„hatóság”: országos, regionális vagy helyi kormányzati vagy más közigazgatási szerv, ideértve az állami tanácsadó testületeket, valamint az uniós és nemzeti jogszabályok alapján közigazgatási funkciókat – ezen belül konkrét feladatokat – ellátó természetes vagy jogi személy;

4.

„részt vevő tagállam”: a kompetenciaközpont igazgatási és működési költségeihez önkéntesen pénzügyi hozzájárulást nyújtó tagállam.

4.

„hozzájáruló tagállam”: a kompetenciaközpont igazgatási és működési költségeihez önkéntesen pénzügyi hozzájárulást nyújtó tagállam;

4a.

„európai digitális innovációs központok”: az (EU) 2019/XXX európai parlamenti és tanácsi rendeletben  (1a) meghatározott jogalanyok.

a)

fenntartsa és továbbfejlessze a digitális egységes piac biztonságának garantálásához szükséges kiberbiztonsági technológiai és ipari kapacitásokat;

a)

továbbfejlessze a digitális egységes piac biztonságának garantálásához szükséges kiberbiztonsági technológiai , ipari, társadalmi, tudományos és kutatói szakértői kapacitásokat és képességeket, valamint elősegítse az uniós polgárok, vállalatok és közigazgatási szervek adatainak védelmét ;

aa)

fokozza a hálózati és információs rendszerek infrastruktúrájának, többek között a kritikus infrastruktúráknak, az internetnek és az Unióban általánosan használt hardvereknek és szoftvereknek az ellenálló képességét és megbízhatóságát;

b)

javítsa az uniós kiberbiztonsági ipar versenyképességét, és a kiberbiztonságot versenyelőnnyé tegye a többi uniós iparág számára.

ba)

növelje a kiberbiztonsági fenyegetésekkel, valamint a kapcsolódó társadalmi és etikai vonatkozásokkal és aggályokkal kapcsolatos tudatosságot, és csökkentse a kiberbiztonsági szakértelemhiányt az Unióban;

bb)

megteremtse az Unió vezető szerepét a kiberbiztonság területén, és Európa-szerte gondoskodjon a legmagasabb kiberbiztonsági szabványok alkalmazásáról;

bc)

megerősítse az Unió versenyképességét és kapacitásait, és csökkentse digitális függését az Unióban fejlesztett kiberbiztonsági termékek, eljárások és szolgáltatások alkalmazásának növelése révén;

bd)

megszilárdítsa a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások digitális világba vetett bizalmát, és ily módon hozzájáruljon az európai digitális egységes piaci stratégia céljaihoz;

1.

elősegíti és segít összehangolni a 6. cikkben említett nemzeti koordinációs központok hálózatának („hálózat”) és a 8. cikkben említett kiberbiztonsági kompetenciaközösségnek a munkáját ;

1.

létrehozza, igazgatja és elősegíti a 6. cikkben említett hálózatot és a 8. cikkben említett közösséget ;

2.

hozzájárul az XXX rendelet által létrehozott Digitális Európa program (26) kiberbiztonsági részének, különösen az (EU) XXX rendelet [Digitális Európa program] 6. cikkéhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásához , valamint az XXX rendelet által létrehozott Horizont Európa program , különösen a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram (27) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló XXX határozat [az egyedi program hivatkozási száma] I. mellékletében szereplő II. pillér 2.2.6. pontjának végrehajtásához , valamint más uniós programok végrehajtásához , amennyiben azt uniós jogi aktusok előírják;

2.

koordinálja az XXX rendelet által létrehozott Digitális Európa program kiberbiztonsági részének, különösen az (EU) XXX rendelet [Digitális Európa program] (26) 6. cikkéhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtását , valamint az XXX rendelet által létrehozott Horizont Európa programot  (27), különösen a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló XXX határozat [az egyedi program hivatkozási száma] I. mellékletében szereplő II. pillér 2.2.6. pontjának végrehajtását , valamint más uniós programok végrehajtását , amennyiben azt uniós jogi aktusok előírják , továbbá hozzájárul az (EU) 2019/XXX rendelet által létrehozott Európai Védelmi Alap által finanszírozott fellépések végrehajtásához ;

3.

javítja az iparágak, a közszféra és a kutatói közösségek rendelkezésére álló kiberbiztonsági képességeket, ismereteket és infrastruktúrát, az alábbi feladatok ellátása révén:

3.

javítja a társadalom, az iparágak, a közszféra és a kutatói közösségek rendelkezésére álló kiberbiztonsági ellenálló képességet, kapacitásokat, képességeket, ismereteket és infrastruktúrát, az alábbi feladatok ellátása révén , a legmodernebb kiberbiztonsági ipari és kutatási infrastruktúrát és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat figyelembe véve :

a)

a legmodernebb kiberbiztonsági ipari és kutatási infrastruktúrát és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat figyelembe véve beszerzi , továbbfejleszti, üzemelteti és az EU különböző részein tevékenykedő széles felhasználói réteg – az ipar ( ezen belül a kkv-k), a közszféra, valamint a kutatói és tudományos közösség – számára elérhetővé teszi az ilyen jellegű infrastruktúrát és a kapcsolódó szolgáltatásokat;

a)

beszerzi , továbbfejleszti, üzemelteti és az EU különböző részein tevékenykedő széles felhasználói réteg – az ipar ( különösen a kkv-k), a közszféra, valamint a kutatói és tudományos közösség – számára méltányos, nyitott és átlátható módon elérhetővé teszi a kompetenciaközpont létesítményeit és a kapcsolódó szolgáltatásokat;

b)

a legmodernebb kiberbiztonsági ipari és kutatási infrastruktúrát és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat figyelembe véve – többek között pénzügyi – támogatást nyújt más szervezeteknek ahhoz, hogy beszerezzék, továbbfejlesszék, üzemeltessék és az EU különböző részein tevékenykedő széles felhasználói réteg – az ipar ( ezen belül a kkv-k), a közszféra, valamint a kutatói és tudományos közösség – számára elérhetővé tegyék az ilyen jellegű infrastruktúrát és a kapcsolódó szolgáltatásokat;

b)

többek között pénzügyi támogatást nyújt más szervezeteknek ahhoz, hogy beszerezzék, továbbfejlesszék, üzemeltessék és az EU különböző részein tevékenykedő széles felhasználói réteg – az ipar ( különösen a kkv-k), a közszféra, valamint a kutatói és tudományos közösség – számára elérhetővé tegyék az ilyen jellegű létesítményeket és a kapcsolódó szolgáltatásokat;

ba)

pénzügyi támogatást és technikai segítséget nyújt a kiberbiztonsággal foglalkozó induló innovatív vállalkozások, kkv-k, mikrovállalkozások, társulások, egyéni szakértők és civil technológiai projektek számára;

bb)

szoftverbiztonsági kódellenőrzéseket és kapcsolódó javításokat finanszíroz az infrastruktúra, termékek és eljárások céljára általánosan használt, szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projektekhez;

c)

kiberbiztonsági ismereteket és technikai támogatást nyújt az ipari szereplők és a hatóságok számára, különösen azáltal, hogy támogatja a hálózatban és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségben fellelhető szaktudáshoz való hozzáférés megkönnyítésére irányuló tevékenységeket;

c)

elősegíti a kiberbiztonsági ismeretek és a technikai támogatás megosztását többek között a civil társadalom, az ipari szereplők, a hatóságok , valamint a tudományos és kutatói közösség számára, különösen azáltal, hogy támogatja a hálózatban és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségben fellelhető szaktudáshoz való hozzáférés megkönnyítésére irányuló tevékenységeket azzal a céllal, hogy javítsa a kiberbiztonsági ellenálló képességet az Unión belül ;

ca)

előmozdítja a „beépített biztonság” elvének alkalmazását az infrastruktúra, a termékek és a szolgáltatások fejlesztésének, karbantartásának, üzemeltetésének és frissítésének folyamatában, különösen a legmodernebb biztonságos fejlesztési módszerek, a megfelelő biztonsági tesztelés és a biztonsági ellenőrzések támogatásával, beleértve a gyártó vagy a szolgáltató arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a termék várható élettartamát meghaladóan haladéktalanul frissítéseket bocsát rendelkezésre, amelyek orvosolják az újonnan felmerülő sebezhetőségeket vagy fenyegetéseket, vagy lehetővé teszi harmadik felek számára ilyen frissítések létrehozását és szolgáltatását;

cb)

támogatja a forráskódokhoz való hozzájárulásra vonatkozó politikákat és azok fejlesztését különösen a hatóságok számára, amikor szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projekteket használnak;

cc)

összehozza az iparág, a szakszervezetek, a tudományos intézmények, a kutatószervezetek és a közszféra érintettjeit, hogy biztosítsa a hosszú távú együttműködést a kiberbiztonsági termékek és eljárások vonatkozásában, beleértve adott esetben az ilyen termékekhez és eljárásokhoz kapcsolódó források és információk összehangolását és megosztását;

4.

hozzájárul a legmodernebb kiberbiztonsági termékek és megoldások széles körű bevezetéséhez a gazdaság minden szegmensében , az alábbi feladatok ellátása révén:

4.

hozzájárul a legmodernebb és fenntartható kiberbiztonsági termékek és eljárások Unió-szerte történő széles körű bevezetéséhez, az alábbi feladatok ellátása révén:

a)

ösztönzi a kiberbiztonsági kutatást, fejlesztést, valamint az uniós kiberbiztonsági termékek és megoldások hatóságok és felhasználó iparágak körében történő bevezetését;

a)

ösztönzi a kiberbiztonsági kutatást, fejlesztést, valamint az uniós kiberbiztonsági termékek és holisztikus eljárások többek között hatóságok , ipar és piac körében történő bevezetését a teljes innovációs ciklus során ;

b)

segítséget nyújt a hatóságok, a keresleti oldali iparágak és más felhasználók számára a  legújabb kiberbiztonsági megoldások bevezetéséhez és integrálásához ;

b)

segítséget nyújt a hatóságok, a keresleti oldali iparágak és más felhasználók számára ellenálló képességük növelésében a  legmodernebb kiberbiztonsági termékek és eljárások bevezetése és integrálása révén ;

c)

segítséget nyújt különösen a hatóságok számára a legmodernebb kiberbiztonsági termékekre és megoldásokra irányuló közbeszerzések megszervezéséhez, illetve nevükben lebonyolítja az ilyen jellegű közbeszerzéseket;

c)

segítséget nyújt különösen a hatóságok számára a legmodernebb kiberbiztonsági termékekre és eljárásokra irányuló közbeszerzések megszervezéséhez, illetve nevükben lebonyolítja az ilyen jellegű közbeszerzéseket , többek között támogatást nyújtva a beszerzéshez a közberuházás biztonságának és a belőle származó előnyöknek a növelése érdekében ;

d)

pénzügyi támogatást és technikai támogatás nyújt a kiberbiztonság területén tevékenykedő induló vállalkozásoknak és kkv-knek ahhoz , hogy eljussanak a potenciális piacokra és befektetőket szerezzenek;

d)

pénzügyi támogatást és technikai támogatást nyújt a kiberbiztonság területén tevékenykedő induló vállalkozásoknak , kkv-knek, mikrovállalkozásoknak, egyéni szakértőknek, általánosan használt, szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projektekhez, valamint civil technológiai projektekhez , hogy fejlesszék kiberbiztonsági szakértelmüket, eljussanak a potenciális piacokra , megragadhassák a bevezetési lehetőségeket és befektetőket szerezzenek;

5.

előmozdítja a kiberbiztonság jobb megértését, és hozzájárul a kiberbiztonság terén az Unióban tapasztalható készséghiány csökkentéséhez, az alábbi feladatok ellátása révén:

5.

előmozdítja a kiberbiztonság jobb megértését, és hozzájárul a kiberbiztonság terén az Unióban tapasztalható készséghiány csökkentéséhez és a készségek szintjének javításhoz , az alábbi feladatok ellátása révén:

-a)

a)

támogatja a kiberbiztonsági készségek továbbfejlesztését, adott esetben az érintett uniós hivatalokkal és szervekkel (például az ENISA-val) együttműködésben ;

a)

támogatja a kiberbiztonsági készségek és kompetenciák továbbfejlesztését, összehangolását és megosztását valamennyi releváns oktatási szinten, támogatja a nemek közötti egyensúly elérésével kapcsolatos célkitűzést, előmozdítja a kiberbiztonsági ismeretek egységesen magas szintjét, továbbá a hálózattal együttműködve, és adott esetben az érintett uniós ügynökségekkel és szervekkel (például az ENISA-val) összehangoltan hozzájárul az Unión belüli felhasználók és infrastruktúrák ellenálló képességének kialakításához ;

a)

meghatároz egy közös, folyamatosan értékelt és fejlesztett többéves stratégiai, ipari, technológiai és kutatási menetrendet , és ennek alapján pénzügyi támogatást nyújt a kiberbiztonság terén zajló kutatási tevékenységekhez;

a)

meghatároz egy , a 3. cikkben említett közös, folyamatosan értékelt és fejlesztett többéves stratégiai, ipari, technológiai és kutatási tervet , és ennek alapján pénzügyi támogatást nyújt a kiberbiztonság terén zajló kutatási tevékenységekhez;

b)

az iparral és a hálózattal együttműködve támogatja az új generációs kiberbiztonsági technológiai képességekre irányuló nagy léptékű kutatási és demonstrációs projekteket;

b)

az iparral , a tudományos és kutatói közösséggel, a közszférával és a  hatóságokkal – többek között a hálózattal és a közösséggel – együttműködve támogatja az új generációs kiberbiztonsági technológiai képességekre irányuló nagy léptékű kutatási és demonstrációs projekteket;

ba)

biztosítja a kompetenciaközpont által támogatott, a kiberbiztonság területén végzett kutatási projektekben az alapvető jogok és etikai normák tiszteletben tartását;

bb)

ellenőrzi a közösség által feltárt sebezhetőségekről szóló jelentéseket, valamint elősegíti a sebezhetőségek bejelentését, javítócsomagok, javítások és megoldások fejlesztését és terjesztését;

bc)

az ENISA-val együttműködésben nyomon követi a rossz szándékú kibertevékenységekhez használt öntanuló algoritmusok tekintetében végzett kutatási eredményeket és támogatja az (EU) 2016/1148 irányelv végrehajtását;

bd)

támogatja a kutatást a kiberbűnözés területén;

be)

az iparral, a hálózattal és a közösséggel szorosan együttműködve támogatja szabadon tanulmányozható, megosztható és alapul vehető független termékek és eljárások kutatását és fejlesztését, különösen az ellenőrzött és ellenőrizhető hardverek és szoftverek területén;

c)

támogatja a kiberbiztonsági technológiák szabványosítását célzó kutatást és innovációt;

c)

támogatja a kiberbiztonsági technológiákat érintő hivatalos és nem hivatalos szabványosításra és tanúsításra irányuló kutatást és innovációt , a már meglévő munkához kapcsolódva, és adott esetben szorosan együttműködve az európai szabványügyi szervezetekkel, tanúsító szervekkel és az ENISA-val ;

ca)

a kutatásoknak és fejlesztéseknek a kompetenciaközpont és a hálózat által megerősített eredményeihez személyre szabott hozzáférést biztosítva különleges támogatást nyújt a kkv-knak az ismeretszerzéshez és a képzéseken való részvételhez versenyképességük fokozása érdekében;

7.

a kiberbiztonság területén fokozza a kettős felhasználású technológiák és alkalmazások terén a polgári és a katonai terület között fennálló együttműködést, az alábbi feladatok ellátása révén:

7.

a kiberbiztonság területén fokozza a kettős felhasználású technológiák és alkalmazások terén a polgári és a katonai terület között fennálló együttműködést, az alábbi , reaktív és defenzív kibervédelmi technológiára, alkalmazásokra és szolgáltatásokra vonatkozó feladatok ellátása révén:

8.

az Európai Védelmi Alaphoz kapcsolódóan növeli a kiberbiztonság polgári és katonai vetületei közötti szinergiákat, az alábbi feladatok ellátása révén:

8.

az Európai Védelmi Alaphoz kapcsolódóan növeli a kiberbiztonság polgári és katonai vetületei közötti szinergiákat, az alábbi , reaktív és defenzív kibervédelmi technológiára, alkalmazásokra és szolgáltatásokra vonatkozó feladatok ellátása révén:

ba)

támogatást és tanácsadást biztosít a Bizottság számára az (EU) 2019/XXX rendelet [a 428/2009/EK rendelet COM(2016)0616 dokumentummal javasolt átdolgozása] végrehajtásával kapcsolatban;

8a.

a)

az infrastruktúra vagy képesség működésére vonatkozó szabályok, adott esetben jelezve, hogy a kompetenciaközpont az általa meghatározott feltételek mellett az adott infrastruktúra vagy képesség üzemeltetését egy üzemeltető szervezetre bízza;

a)

az infrastruktúra vagy képesség működésére vonatkozó konkrét szabályok, adott esetben jelezve, hogy a kompetenciaközpont az általa meghatározott feltételek mellett az adott infrastruktúra vagy képesség üzemeltetését egy üzemeltető szervezetre bízza;

ba)

a megvalósítás különböző fázisaira vonatkozó konkrét szabályok;

bb)

annak biztosítása, hogy az uniós hozzájárulás eredményeként a hozzáférés a lehetséges mértékben nyílt és a szükséges mértékben zárt, és lehetséges az újbóli felhasználás.

a)

támogatják a kompetenciaközpontot célkitűzései teljesítésében, különösen a kiberbiztonsági kompetenciaközösség koordinálásában;

a)

támogatják a kompetenciaközpontot célkitűzései teljesítésében, különösen a kiberbiztonsági kompetenciaközösség létrehozásában és koordinálásában;

b)

elősegítik a  tagállami szintű ipari és más szereplők határokon átnyúló projektekben való részvételét;

b)

előmozdítják, ösztönzik és elősegítik a  civil társadalom, az ipar – különösen az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k –, a tudományos és a kutatói közösség, valamint egyéb tagállami szintű szereplők határokon átnyúló projektekben való részvételét;

ba)

a hasonló feladatokat ellátó más szervezetekkel együttműködve egyéb uniós programok, például az InvestEU vagy az Egységes piac program keretében finanszírozott kiberbiztonsági termékek és eljárások egyablakos ügyintézési pontjaként működnek, különösen a kkv-k számára;

c)

a kompetenciaközponttal együtt hozzájárulnak az ágazatspecifikus kiberbiztonsági ipari kihívások azonosításához és leküzdéséhez;

c)

a kompetenciaközponttal együtt hozzájárulnak az ágazatspecifikus kiberbiztonsági kihívások azonosításához és leküzdéséhez;

ca)

szorosan együttműködnek a nemzeti szabványügyi szervezetekkel annak érdekében, hogy előmozdítsák a meglévő szabványok elterjedését és az összes érintett érdekelt felet, köztük a kkv-kat is bevonják az új szabványok kidolgozásába;

e)

igyekeznek szinergiákat kialakítani az érintett nemzeti és regionális szintű tevékenységekkel;

e)

igyekeznek szinergiákat kialakítani az érintett nemzeti , regionális és helyi szintű tevékenységekkel;

fa)

a tagállamok illetékes szerveivel együttműködve közös kiberbiztonsági minimumtanterveket népszerűsítenek és terjesztenek;

g)

nemzeti és regionális szinten népszerűsítik és terjesztik a hálózat, a kiberbiztonsági kompetenciaközösség és a kompetenciaközpont munkájának releváns eredményeit;

g)

nemzeti , regionális vagy helyi szinten népszerűsítik és terjesztik a hálózat, a kiberbiztonsági kompetenciaközösség és a kompetenciaközpont munkájának releváns eredményeit;

h)

elbírálják a velük azonos tagállamban bejegyzett szervezetek által benyújtott, a kiberbiztonsági kompetenciaközösségbe való felvételre vonatkozó kérvényeket.

h)

elbírálják a velük azonos tagállamban bejegyzett szervezetek és az ott lakóhellyel rendelkező magánszemélyek által benyújtott, a kiberbiztonsági kompetenciaközösségbe való felvételre vonatkozó kérvényeket.

a)

kutatás ;

a)

tudományos világ vagy kutatás ;

ca)

etika;

cb)

hivatalos és műszaki szabványosítás és leírások.

5a.

a)

elfogadja a többéves stratégiai tervet, amely a kompetenciaközpont legfontosabb prioritásait és tervezett kezdeményezéseit felvázoló nyilatkozatból, valamint a becsült finanszírozási igények és források ismertetéséből áll;

a)

elfogadja a többéves stratégiai tervet, amely a kompetenciaközpont legfontosabb prioritásait és tervezett kezdeményezéseit felvázoló nyilatkozatból, ezen belül a becsült finanszírozási igények és források ismertetéséből áll , figyelembe véve az ENISA által adott tanácsokat is ;

b)

az ügyvezető igazgató által benyújtott javaslat alapján elfogadja a kompetenciaközpont munkatervét, éves beszámolóját, mérlegét és éves tevékenységjelentését;

b)

az ügyvezető igazgató által benyújtott javaslat alapján elfogadja a kompetenciaközpont munkatervét, éves beszámolóját, mérlegét és éves tevékenységjelentését, figyelembe véve az ENISA által adott tanácsokat is ;

e)

elfogadja a  kiberbiztonsági kompetenciaközösségbe jelentkező szervezetek felmérésére és akkreditálására szolgáló követelményeket és eljárásokat;

e)

elfogadja a  közösségbe jelentkező szervezetek értékelésére és akkreditálására szolgáló eljárásokat;

ea)

elfogadja a 10. cikk (2) bekezdésében említett munkaszerződéseket;

ga)

elfogadja a kompetenciaközpontra vonatkozó átláthatósági szabályokat;

i.

a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjaival közösen munkacsoportokat állít fel;

i.

a közösség tagjaival közösen munkacsoportokat állít fel , figyelembe véve az állandó megfigyelők által adott tanácsokat is ;

l)

nemzetközi szinten népszerűsíti a kompetenciaközpontot, hogy növelje annak vonzerejét, és hogy az a  kiberbiztonság terén világszínvonalú szervvé válhasson ;

l)

ösztönzi a  kompetenciaközpont globális szereplőkkel való együttműködését ;

r)

csalás elleni stratégiát fogad el, amely – figyelemmel a végrehajtandó intézkedések költség-haszon elemzésére – arányos a csalási kockázatokkal;

r)

csalás- és korrupcióellenes stratégiát fogad el, amely – figyelemmel a végrehajtandó intézkedések költség-haszon elemzésére – arányos a csalási és korrupciós kockázatokkal , valamint átfogó védelmi intézkedéseket fogad el az uniós jog megsértését bejelentő személyek vonatkozásában, az alkalmazandó uniós jogszabályoknak megfelelően ;

s)

elfogadja a tagállamok pénzügyi hozzájárulásának kiszámítására szolgáló módszereket ;

s)

elfogadja a tagállamok pénzügyi hozzájárulásának részletes meghatározását, valamint egy módszertant azon önkéntes tagállami hozzájárulások összegének kiszámítására , amelyek e meghatározásnak megfelelően pénzügyi hozzájárulásként számolhatók el, a számítás minden pénzügyi év végén végrehajtásra kerül ;

a)

a kompetenciaközpont és a hálózat irányítása és szervezeti felépítése;

b)

a kompetenciaközpont és a hálózat költségvetésének felosztása;

c)

több tagállam általi együttes fellépések, amelyek a b) pontnak megfelelő felosztási határozat alapján uniós költségvetésből egészíthetők ki.

c)

az igazgatótanáccsal és a Bizottsággal való konzultációt követően elkészíti és az igazgatótanács elé terjeszti jóváhagyásra a kompetenciaközpont többéves stratégiai tervének és éves munkatervének tervezetét, amely tartalmazza a munkaterv végrehajtásához szükséges ajánlattételi felhívások, részvételi szándék kifejezésére való felhívások és ajánlati felhívások hatókörét, valamint az ezeknek megfelelő, a tagállamok és a Bizottság által javasolt kiadási előirányzatokat;

c)

az igazgatótanáccsal , az ipari és tudományos tanácsadó testülettel, az ENISA-val és a Bizottsággal való konzultációt követően elkészíti és az igazgatótanács elé terjeszti jóváhagyásra a kompetenciaközpont többéves stratégiai tervének és éves munkatervének tervezetét, amely tartalmazza a munkaterv végrehajtásához szükséges pályázati felhívások, részvételi szándék kifejezésére való felhívások és ajánlati felhívások hatókörét, valamint az ezeknek megfelelő, a tagállamok és a Bizottság által javasolt kiadási előirányzatokat;

h)

az utólagos értékelések következtetéseinek alapján elkészíti a cselekvési tervet , és kétévente beszámol a Bizottságnak az eredményekről;

h)

cselekvési tervet készít az utólagos értékelések következtetései alapján , és kétévente beszámol a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek az eredményekről;

l)

jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott intézkedések listáját egy független szakértői csoport által összeállított ranglista alapján;

l)

az ipari és tudományos tanácsadó testülettel és az ENISA-val való konzultációt követően jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott intézkedések listáját egy független szakértői csoport által összeállított ranglista alapján;

s)

elkészíti a cselekvési tervet a belső és külső ellenőrzési jelentésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapítások nyomán meghozandó intézkedésekről, évente két alkalommal jelentést tesz az eredményekről a Bizottságnak , valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak;

s)

cselekvési tervet készít a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó következtetések alapján, és az eredményekről évente két alkalommal jelentést tesz a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek , valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak;

v.

biztosítja az uniós intézményekkel folytatott hatékony kommunikációt;

v.

biztosítja az uniós intézményekkel folytatott hatékony kommunikációt , és felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ;

1.

az igazgatótanács által megszabott határidőkig benyújtja stratégiai tanácsait és észrevételeit az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak a munkaterv és a többéves stratégiai terv kidolgozásához;

1.

az igazgatótanács által megszabott határidőkig benyújtja stratégiai tanácsait és észrevételeit az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak az iparág és a kutatás vonatkozásában a kompetenciaközpont által végzendő bevezetéssel, követendő irányvonalával és működésével kapcsolatban, valamint a munkaterv és a többéves stratégiai terv kidolgozásához;

1a.

3.

népszerűsíti a kompetenciaközpont munkatervét és többéves stratégiai tervét, és visszajelzéseket gyűjt arról .

3.

népszerűsíti a kompetenciaközpont munkatervét és többéves stratégiai tervét, és visszajelzéseket gyűjt azokról, valamint tanácsot ad az igazgatótanácsnak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne javítani a kompetenciaközpont stratégiai irányvonalát és működését .

a)

1 981 668 000  EUR a Digitális Európa programból, ezen belül legfeljebb 23 746 000  EUR igazgatási költségekre;

a)

1 780 954 875 EUR 2018-as árakon (folyó árakon 1 998 696  000 EUR) a Digitális Európa programból, ezen belül legfeljebb 21 385 465 EUR 2018-as árakon (folyó árakon 23 746 000 EUR) igazgatási költségekre;

ba)

az Európai Védelmi Alaptól a kompetenciaközpont védelemmel kapcsolatos intézkedései céljára kapott összeg, beleértve valamennyi kapcsolódó adminisztratív költséget, például azokat, amelyek akkor merülhetnek fel a kompetenciaközpontnál, amikor projektmenedzserként jár el az Európai Védelmi Alap keretében végrehajtott intézkedések során.

a)

a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásai az igazgatási költségekhez;

a)

az Unió és a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásai az igazgatási költségekhez;

b)

a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásai az üzemeltetési költségekhez;

b)

az Unió és a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásai az üzemeltetési költségekhez;