20.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 264/73

Előadó:

Erik SVENSSON

1.1.

Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság felvilágosító jellegű – módosításokat nem tartalmazó – közleményét, tekintettel arra, hogy a közbeszerzést végző szervek igen nagy nyomásnak vannak kitéve, hogy megoldják a menekültügyi válság nyomán kialakult sürgősségi helyzetet.

1.2.

Az EGSZB bízik abban, hogy mind a jelenleg hatályos, mind pedig az új irányelvek elegendő mozgásteret képesek biztosítani a gyorsabb ügyintézéshez azáltal, hogy lehetővé teszik jelentősen rövidebb határidők megállapítását a pályázatok benyújtásához, illetve közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazását.

1.3.

Az EGSZB mindazonáltal hangsúlyozni kívánja az alábbiakat:

1.4.

A hatósági állami közbeszerzések mellett játszott kiegészítő szerepe miatt a nonprofit ágazat jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az ebben az ágazatban tett erőfeszítéseknek köszönhetően több ország is jóval több embernek tudott segítséget és támogatást nyújtani, mint e nélkül tehette volna.

1.5.

Bár a szabályozási keret lehetővé teszi a gyorsabb ügyintézést, az EGSZB helyénvalónak tartja az olyan bürokratikus folyamatok leépítését, amelyek a közbeszerzés elhúzódásához vezetnek.

1.6.

Az új és egyre növekvő fenyegetések miatt a közbeszerzést végző szerveknek mérlegelniük kellene, hogy a biztonsági és biztosítási közbeszerzéseket külön kezelik.

1.7.

Az EGSZB rámutat, hogy hasonló problémák adódnak az olyan jövőbeli menekültek esetében is, akik úgy döntenek, hogy nem kérnek menedéket, mivel nekik is azonnali szükségük lesz szociális és egészségügyi ellátásra, valamint védelemre.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy a menekültügyi válság összefüggésében a közbeszerzés során más szolgáltatásokat, például a jövőbeli integráció előkészítését és elősegítését is fontolóra kell venni.

1.9.

Az EGSZB kéri és egyben ajánlja, hogy az Európai Bizottság a közleményben magyarázza el a közbeszerzésnek a várható menekültválsággal kapcsolatos vonatkozásait is, vagy pedig tegyen közzé újabb közleményt, amely a menekültválság okán foglalkozik a közbeszerzéssel.

2.1.

Az Európai Uniónak jelenleg számos kihívással kell szembenéznie az ide érkező menedékkérők hirtelen és rohamosan növekvő hulláma következtében. A tagállamoknak nem utolsósorban gyorsan és megfelelően ki kell elégíteniük ezeknek az embereknek a sürgős szükségleteit (lakhatás, árubeszerzés és szolgáltatások). Az európai közbeszerzési szabályok a 2014/18/EK irányelv (1) (a továbbiakban „Irányelv”) és a 2014/24/EU irányelv (2) (legújabb közbeszerzési irányelv) rendelkezéseinek megfelelően biztosítják az e szükségletek kielégítésére szolgáló eszközöket.

2.2.

A közlemény nem állapít meg új jogszabályokat. Az Európai Bizottság alábbiakra vonatkozó szabályértelmezésére tér ki: i) olyan infrastruktúrával (vagyis lakhatással) kapcsolatos szerződések, amelynek biztosítása történhet a rendelkezésre álló, jelentősebb átalakítást (vagyis építési beruházást) nem igénylő épületek bérlése, illetve új épületek építése vagy a meglévő épületek felújítása révén – ennek küszöbértéke 5 186 000 euro; ii) árubeszerzési szerződések (például sátrak, konténerek, ruha- és ágyneműk, ágyak, élelmiszerek stb. beszerzésére) – ennek küszöbértéke az ajánlatkérő szerv jellegétől függően 135 000 euro (korábban 134 000), illetve 209 000 euro (korábban 207 000); iii) szolgáltatási szerződések (takarítás, egészségügyi ellátás, élelmezés, biztonság stb.) – a küszöbérték megegyezik az árubeszerzési szerződésével. Az Irányelv valamennyi szolgáltatásra teljes egészében alkalmazandó, ugyanakkor a „szociális és egyéb szolgáltatásokra” külön szabályok érvényesek, az úgynevezett „enyhébb szabályozás”. Az ilyen szolgáltatások esetében az alkalmazandó küszöbérték 750 000 euro.

2.3.

Az Irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő határozhat arról, hogy nyílt vagy meghívásos eljárás keretében ítéli-e oda a szerződést. Nyílt eljárásban az ajánlat benyújtására legalább 52 napot kell biztosítani, azonban a határidőt 40 naposra lehet csökkenteni, ha az ajánlat benyújtása elektronikus úton történik. Meghívásos eljárásban a részvételi jelentkezések beérkezésének általános határideje 37 nap, majd további 40 nap áll rendelkezésre az ajánlatok benyújtására attól kezdődően, hogy az ajánlatkérő kiválasztotta a pályázat beadására jogosultakat.

Sürgős esetben az Irányelv lehetőséget biztosít jelentősen rövidebb általános határidők megállapítására. Ebben az esetben lehetőség van a) „gyorsított meghívásos eljárás” alkalmazására, ahol a részvételi jelentkezésre 15 nap, az ajánlat benyújtására pedig 10 nap áll rendelkezésre, illetve b) „hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás” alkalmazására, amely lehetővé teszi a menedékkérők számára nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szerződések rendkívül sürgős esetekben történő odaítélését.

2.4.

Az ajánlatkérőknek eseti alapon kell mérlegelniük, hogy a menedékkérők legsürgetőbb szükségleteinek kielégítését célzó szerződéseket (lakhatás, árubeszerzés vagy szolgáltatások) melyik eljárás keretében ítélik oda.

3.1.

Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság közleményét, és az abban leírt helyzetképet tekintve egyetért azzal, hogy lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy minél gyorsabban kielégítsék a menedékkérők legsürgősebb szükségleteit.

3.1.1.

Az EGSZB megállapítja, hogy a közlemény nem módosításokat, hanem konstruktív felvilágosítást és magyarázatokat tartalmaz.

3.2.

Az EGSZB nagyon jónak és megfelelőnek tartja, hogy az Európai Bizottság éppen most fejti ki egyértelműen álláspontját a jelenleg hatályos szabályozás alkalmazásáról, számos országnak ugyanis – változó mértékben – több menedékkérőt kellett fogadnia, mint eddig bármikor, a közbeszerzést végző – mind nemzeti, mind regionális – szervek pedig nagy nyomás alatt állnak.

3.3.

Az EGSZB osztja az Európai Bizottságnak azt a közleményben foglalt nézetét, hogy a jelenlegi 2014/18/EK, illetve a legújabb, a nemzeti jogba 2016. április 18-ig átültetendő 2014/24/EU irányelvben foglalt rendelkezések jobbára elegendőek ahhoz, hogy meg lehessen birkózni a menekültek növekvő számával, valamint a közelgő menekültügyi helyzettel járó emelkedett időbeli nyomással.

3.3.1.

Rendkívül fontos, hogy a közbeszerzési szabályok ne nehezítsék meg a kialakult helyzet kezelését, és biztosítsák azt a védelmet, amelyet a menekültügyi jogszabályok előírnak. Ennek veszélye a lakhatás, az egészségügy, a biztonság és az étkeztetés területén a legnyilvánvalóbb.

3.3.2.

Az EGSZB bízik abban, hogy az új irányelv – és ezáltal az új nemzeti szabályozások – elegendő mozgásteret képesek biztosítani a gyorsabb ügyintézéshez azáltal, hogy lehetőséget nyújtanak a pályázatok benyújtásához jelentősen rövidebb határidők megállapítására.

3.3.3.

Rendkívül sürgősnek tekinthető esetekben közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazására is lehetőség van, még a küszöbérték túllépése esetén is.

3.4.

Az EGSZB azonban rámutat, hogy különösen fontos, hogy magas fokú átláthatóságot tanúsítsunk, gyorsított vagy közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén pedig rendkívül gondosan kell dokumentálni az eljárást.

3.4.1.

Ahhoz, hogy a közbeszerzési jogszabályok továbbra is élvezhessék a vállalatok, a szakszervezetek és a civil szervezetek támogatását, alapvető, hogy semelyik fél – sem a hatóságok, sem a beszállítók – se éljen vissza a jogalkotásból eredő rugalmassággal. Ezért fontos, hogy már az eljárás során lehetőség nyíljon egy esetleges ellenőrzésre. A megfelelő végrehajtás érdekében az utólagos kiértékelés gyakorlatát is fontolóra lehetne venni.

3.4.2.

Fontos kiemelni, hogy – még a sürgős esetekben is – olyan közbeszerzési megoldásokra kell törekedni, amelyek elősegítik a későbbi beilleszkedést, illetve a további támogatást. Ez fokozottan vonatkozik a kiszolgáltatott csoportokra, mint például a kíséret nélkül utazó gyermekekre, a várandós nőkre és a fogyatékkal élőkre.

3.5.

Hangsúlyozni kell, hogy – például a menekültügyi válság kapcsán bizonyos országokban tapasztalható – szükséghelyzetekben mindig fennáll némi veszélye annak, hogy mind a közbeszerzést végző szervek, mind pedig a beszállítók a „rövidebb utat” keresik.

3.6.

Fontos, hogy az azonnali vészhelyzetekre való hivatkozással („gyorsított meghívásos eljárás” vagy „hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás” alkalmazásával) odaítélt szerződéseknek rövid távra kell szólniuk, hogy a lehető legrövidebb időn belül ismét a rendes gyakorlatot lehessen alkalmazni.

4.1.

Fontos hangsúlyozni, hogy a nonprofit ágazat által elért kimagasló eredmények kellően kiegészítik a hatósági állami közbeszerzéseket. Azokban az országokban, amelyek a legtöbb menedékkérőt fogadják – például Németország és Svédország – ez elsöprő jelentőségű. A nonprofit ágazat erőfeszítései nélkül nem tudtunk volna megbirkózni a most várható mennyiséggel.

4.1.1.

A közvetlen tárgyalásos eljárás lehetőségével olyan szereplők is számba jöhetnek, akik máskülönben nehezebben tudnának elnyerni egy közbeszerzési szerződést – például a nonprofit szervezetek.

4.2.

Bár a szabályozási keret lehetőséget nyújt a gyorsabb ügyintézésre, a hatóságoknál az átfutási idő (túl) gyakran túlságosan sokáig tart. Az itt alkalmazott bürokratikus eljárások hosszan elhúzódó közbeszerzési eljárásokat eredményezhetnek.

4.3.

Érdemes lenne konkrét példát hozni olyan uniós országra, amely (Németországgal együtt) méretéhez képest a legtöbb, elsősorban Szíriából érkező menedékkérőt fogadja.

4.3.1.

A svéd kormány 2015 novemberében felmérést végzett, hogy érdemes-e törvényt módosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen a keletkezett szélsőséges menekültügyi helyzetet.

4.3.2.

A közbeszerzést végző szervek Svédországban azt a választ adták, hogy az uniós irányelvben foglalt közbeszerzési szabályozás lehetőséget nyújt egyrészt rendkívül sürgős esetekben a kellően gyors ügyintézésre, másrészt arra, hogy a köz érdekét is figyelembe lehessen venni, és észszerűen mérlegelni lehessen az érdekeket.

4.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a közbeszerzést végző szerveknek ahhoz, hogy a minőség biztosítása mellett kellő gyorsasággal tudjanak cselekedni, fel kellene térképezniük a piacot, hogy felmérjék a szóba jöhető és elérhető beszállítókat, valamint a várható költségeket, mielőtt bekövetkezik a válság.

4.5.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a közbeszerzést végző szervek csak akkor módosítsák a szerződéskötés időpontját, ha az a körülmények által megkövetelt sürgősség figyelembevételével történik.

4.6.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a biztonsági és biztosítási költségek a fenyegetettség és a tényleges események következtében jelentősen megemelkedtek (akár háromszorosukra).

4.7.

A közbeszerzési helyzet bizonytalanságának csökkentése, valamint a lehetséges megoldásokhoz való jobb hozzáférhetőség érdekében a közbeszerzést végző szerveknek mérlegelniük kellene, hogy külön közbeszerzés útján intézik a biztonsági megállapodásokat és a biztosítási megoldásokat.

5.1.

Az EGSZB rámutat, hogy hasonló problémák adódnak az olyan jövőbeli menekültek esetében is, akik úgy döntenek, hogy nem kérnek menedéket. Őnekik is azonnali szükségük lesz szociális és egészségügyi ellátásra, védelemre, valamint a legalapvetőbb emberi szükségleteik kielégítésére.

5.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy mind a menedékkérők, mind pedig az egyéb menekültek lakhatására, ellátására és a nekik nyújtott szolgáltatásokra irányuló közbeszerzés során olyan szolgáltatásokat is meg kell fontolni, amelyek előkészítik, illetve elősegítik a mindennapi életet és az esetleges jövőbeli integrációt. Ilyen alapvető szolgáltatás például a nyelvoktatás, illetve legjobb esetben szakmai bevezető képzés.

5.2.1.

A nonprofit ágazatban, az egyházakban és az egyesületekben már most is találhatók konkrét példák arra, hogyan terjed ki a közbeszerzés a nyelvoktatásra, a gépjárművezetés-oktatásra és a hasonlóan fontos tevékenységekre is.

5.3.

Azokban az országokban, ahol szűkösek a gazdasági eszközök, és fennáll annak a veszélye, hogy a hatóságok nem tudják kifizetni a közbeszerzés útján nyújtott szolgáltatásokat, igen nagy jelentősége van annak, hogy a kifizetéseket ténylegesen végre is hajtsák.

5.4.

Az EGSZB végezetül igen fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság a közleményben a tágabb perspektívát is elmagyarázza, mégpedig vagy úgy, hogy a válság vonatkozásában mind menedékjogi, mind menekültügyi szempontból kommentálja a közbeszerzést, vagy pedig úgy, hogy újabb közleményt bocsát ki, amely a menekültválság okán foglalkozik a közbeszerzéssel.