30.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 316/172

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által 2014. szeptember 24-én elfogadott, a terrorcselekmények következtében a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekről szóló határozatra (2178 (2014) sz. határozat),

—

tekintettel a bel- és igazságügyi miniszterek 2015. január 29–30-án Rigában tartott informális találkozóját követő Rigai Együttes Nyilatkozatra,

—

tekintettel az EU és az Arab Liga máltai összekötő irodájának a Bizottság és az Arab Liga közötti párbeszéd elősegítésére irányuló tevékenységére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

—

tekintettel az Európai Unió és az Arab Államok Ligája közötti 2014. június 10–11-én tartott harmadik külügyminiszteri találkozón kiadott nyilatkozatra,

—

tekintettel az egyetértési megállapodás 2015. január 19-i aláírására, amely megállapodást az Európai Unió képviseletében Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, illetve az Arab Államok Ligája képviseletében Nabíl el-Arabi az Arab Államok Ligájának főtitkára írt alá,

—

tekintettel az EU belső biztonsági stratégiájára, melyet a Tanács 2010. február 25-én fogadott el,

—

tekintettel a Külügyek Tanácsának a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, különösen 2015. február 9-i következtetéseire,

—

tekintettel a terrorizmus leküzdését célzó intézkedésekről szóló 2015. február 11-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az egyiptomi helyzetről szóló 2015. január 15-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az Arab Liga országairól szóló korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel Federica Mogherini alelnök/főképviselő 2015. január 19-i nyilatkozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség jelentős fenyegetést jelentenek a biztonságra és a szabadságokra globális szinten, és mivel az alapvető jogok tisztelete a sikeres terrorizmusellenes politikák nélkülözhetetlen eleme;

B.

mivel a terrorizmus globális fenyegetés, amelyre a nemzeti kormányok és a regionális és nemzetközi szervezetek összehangolt erőfeszítése révén kell megoldást találni; hangsúlyozza, hogy erre a fenyegetésre csak egy globális szövetség adhat hatékony, a nemzetközi jognak, az alapvető értékeknek és a nemzetközi emberi jogi normáknak teljes mértékben megfelelő megoldást;

C.

mivel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini, illetve az Arab Államok Ligájának (AL) főtitkára, Nabíl el-Arabi 2015. január 19-én egyetértési megállapodást írt alá az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az Arab Államok Ligájának főtitkársága között;

D.

mivel az EKSZ és az Arab Liga főtitkársága közötti 2015. évi egyetértési megállapodás tartalma nem nyilvános;

E.

mivel az EU és az Arab Liga közös érdeke a regionális békét és stabilitást biztosító tartós megoldás; mivel ennek az egyetértési megállapodásnak célja az EU tagállamai és az Arab Liga tagállamai közötti kapcsolatok támogatása és megerősítése a munkastruktúrák bővítése, a tapasztalatcsere és a párbeszéd révén, a közös érdekű területek közös céljainak és célkitűzéseinek elérése érdekében;

F.

mivel azzal a jelenséggel, hogy európai harcosok a világ különböző pontjaira utaznak a dzsihádot megvívni, valószínűleg az elkövetkező években is számolni kell, mint ahogy azzal a biztonsági kockázattal is, amelyet hazatérésük után az EU-n belül jelentenek; mivel a jelentések szerint mintegy 3000 uniós állampolgár hagyta el hazáját, hogy külföldi harcosként részt vegyen a Szíriában, Irakban és Líbiában kirobbant háborúkban és erőszakban, ami további kihívást jelent az uniós polgárok biztonsága szempontjából; mivel a közelmúltbeli, Párizsban és Koppenhágában történt terrorcselekményeket európai uniós állampolgárok követték el;

G.

mivel az internet és a közösségi média használata segíti a terrorista propaganda terjesztését; mivel a kiberterrorizmus révén a terroristacsoportok a határok fizikai akadályaitól mentesen alakíthatnak ki és tarthatnak fenn kapcsolatokat, és ezáltal kevésbé szorulnak rá arra, hogy egyes országokban támaszponttal vagy menedékhellyel rendelkezzenek;

H.

mivel az Arab Liga valamennyi tagországában az emberi jogok súlyos és rendszeres megsértése tapasztalható;

I.

mivel olyan civil társadalmi szervezeteket, amelyek az Unió megítélése szerint egyetemes emberi jogaikat és alapvető szabadságaikat gyakorolják, az Arab Liga tagállamainak kormányai terrorista szervezeteknek bélyegeznek; mivel egyre gyakrabban hivatkoznak a terrorizmus elleni küzdelemre és a nemzetbiztonságra az ellenzék képviselőivel, a civil társadalommal és az újságírókkal szembeni kemény fellépések igazolásaként;

J.

mivel az Unió külpolitikájának is hozzá kell járulnia a terroristaveszély elleni küzdelemhez, amely veszély egyre súlyosabb méreteket ölt az EU egyes szomszédos térségeiben; mivel a terrorizmus elleni küzdelem megelőzési stratégiáit egy olyan sokrétű megközelítésre kell alapozni, amelynek célja az Unió területén történő támadások előkészítésének közvetlen megakadályozása, valamint a terrorizmust kiváltó okokkal való szembenézés szükségességének integrálása;

K.

mivel az Unió világszerte elítéli a halálbüntetés, illetve a kegyetlen és embertelen büntetés alkalmazását, többek között a terrorista cselekmények elkövetése miatt elítéltek esetében is;

1.

mélységes megdöbbenését fejezi ki a terrorista támadások által okozott emberi szenvedés mértéke és a halálos áldozatok miatt, és szolidaritásáról biztosítja valamennyi ártatlan áldozat családját;

2.

hangsúlyozza, hogy a terrorizmus közvetlen veszélyt jelent minden ország és minden ember számára, etnikai hovatartozástól, vallástól, illetve meggyőződéstől függetlenül;

3.

kéri, hogy tegyék közzé az egyetértési megállapodást, hogy annak tartalmát demokratikus és bírói ellenőrzésnek lehessen alávetni;

4.

felszólítja a Tanácsot, hogy az Arab Liga valamennyi tagállamával együtt dolgozza ki a terrorizmus harmonizált és egyértelmű meghatározását;

5.

kiemeli a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos ügyekben a válsághelyzetekre vonatkozó információcsere révén történő együttműködés fontosságát; hangsúlyozza adott esetben az értékelések és bevált gyakorlatok megosztásának, valamint a fenyegetések kezelését segítő gyakorlati lépések azonosításában történő együttműködés fontosságát, többek között a radikalizálódás, a terroristák és az idegen harcosok toborzásának és utazásának megállítására irányuló hatékonyabb fellépés, valamint a visszatérő harcosok kezelése vonatkozásában;

6.

megismétli azt az álláspontját, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben elengedhetetlen foglalkozni nemcsak a következményekkel, hanem a radikalizálódás mögöttes okaival is, és hangsúlyozza, hogy olyan átfogó ágazatközi megközelítésre van szükség, amely garantálja valamennyi érintett politika bevonását, ideértve a befogadás és a tolerancia kultúrája előmozdításának fontosságát is, például az oktatási, illetve a szociális és regionális politikák révén;

7.

megjegyzi, hogy az Unióban és az arab államokban a jelenlegi terroristaveszély egyik fő oka a dzsihádista szélsőségesség; osztja azt a nézetet, miszerint a radikalizálódás visszafordítására és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló politika nem lehet hatékony a származási országokkal folytatott szoros együttműködés nélkül;

8.

felhívja az EU és az Arab Liga tagállamainak hatóságait, hogy tartsák tiszteletben a kínzás tilalmát, ami nevezetesen az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményében is szerepel, és amelyet legtöbbjük aláírt és ratifikált; megismétli, hogy a kínzással kikényszerített vallomások érvénytelenek;

9.

megismétli, hogy a terrorista fenyegetésekre való reagálás során meg kell őrizni az egyensúlyt a szabadság és a biztonság között, és minden tervezett intézkedést meg kell vizsgálni annak a jogállamisággal és az alapjogi követelményekkel való összeegyeztethetősége szempontjából is;

10.

általában véve üdvözli a terrorizmus elleni küzdelem érdekében az Unió és harmadik országok között létrejött együttműködést és partnerséget; üdvözli az EU és az Arab Liga közötti stratégia párbeszéd létrejöttét, többek között a politikai és biztonsági ügyeket érintő eszmecseréket, az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága és az arab állandó képviselők közötti rendszeres találkozókat, és nagyra értékeli a korai előrejelzés és a válsághelyzetekre való reagálás területén tett előrelépéseket, különösen a korai előrejelzéssel és a válsághelyzetekre való reagálással foglalkozó projekt teljes körű végrehajtását;

11.

emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a terrorizmus elleni intézkedések soha nem használhatók a jogos ellenvélemények elnyomására vagy az emberek egyetemes emberi jogainak megsértésére; felszólítja az Uniót, hogy egyértelmű biztosítékokat építsen be a harmadik országokkal folytatott együttműködésébe annak érdekében, hogy közvetlenül vagy közvetetten ne támogassa vagy igazolja jogszerű szervezetek és személyek terrorizmus elleni küzdelem nevében történő elnyomását;

12.

hangsúlyozza, hogy az EU és az Arab Liga külügyminiszterei abban is megegyeztek, hogy tovább folytatják a terrorizmus elleni globális ENSZ-stratégia átfogó végrehajtására irányuló munkát; támogatja, hogy üdvözölték az ENSZ Terrorizmusellenes Központjának elindítását a Két Szent Mecset Őrzőjének kezdeményezésére, és kérték e központ támogatását, továbbá hogy üdvözölték a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó, 2014 márciusában Bagdadban tartott első nemzetközi konferenciát mint a nemzetközi együttműködés előmozdítására és a terrorizmus regionális szintű leküzdésére irányuló megfelelő eszközök és módszerek megvitatására és megkeresésére szolgáló lehetőséget;

13.

ismételten hangsúlyozza az Unió és az Arab Liga között az emberi jogok területén folytatott együttműködés fontosságát, kiemelve az emberi jogok további előmozdításának és védelmének, illetve mindenki számára történő garantálásának jelentőségét, beleértve a gazdasági és társadalmi fejlődéshez való jogot, a véleménynyilvánítás és a vallás vagy meggyőződés szabadságát, egyben támogatva a toleranciát és a különböző vallások együttélését, illetve elutasítva a kirekesztést, szélsőségességet, uszítást és a gyűlölet- és erőszakkeltést;

14.

felhívja a Tanácsot, hogy ellenőrizze, megsértették-e az EU fegyverkivitelről szóló magatartási kódexét az elnyomáshoz kapcsolódóan;

15.

felszólítja az Uniót, hogy az Arab Államok Ligájával együttműködve fejlesszen ki egy, a fegyverkereskedelem megállítását célzó mechanizmust, különösen azokra az országokra összpontosítva, ahonnan a terrorizmus kiindul, vagy ahol a terroristákat kiképzik; felszólítja az Uniót, hogy szorosan kísérje figyelemmel a fegyverek kivitelét, különös tekintettel a kettős felhasználású technológiákra, amelyeket aztán felhasználhatnak a terroristák; rendkívül fontosnak tartja, hogy a terrorizmus finanszírozásával szemben az érintett szereplőkkel – az Arab Ligát és tagjait is ideértve – összehangoltan lépjenek fel;

16.

úgy véli, hogy az Uniónak újra át kell gondolnia a származási, tranzit- és célországokkal – amelyeken keresztül a külföldi harcosok és az őket támogató források célhoz jutottak –, köztük az Arab Liga tagállamaival folytatott korábbi terrorizmus elleni együttműködést jellemző általános hiányosságokat;

17.

hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni intézkedésekkel kapcsolatos átfogó uniós stratégiának egy diplomáciai, társadalmi-gazdasági, fejlesztési, konfliktusmegelőzési, béketeremtési és válságkezelési eszközöket kombináló megközelítés alapján teljes mértékben fel kell használnia a kül- és fejlesztési politikákat a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés és a marginalizálódás elleni fellépés, a korrupció leküzdése és a jó kormányzás előmozdítása, valamint a konfliktusok megelőzése és megoldása érdekében, mivel mindezek hozzájárulnak a társadalom egyes csoportjainak és rétegeinek marginalizálódásához, és ezáltal kiszolgáltatottabbá teszik őket a szélsőséges csoportok propagandájával szemben;

18.

emlékeztet arra, hogy az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának az ENSZ-közgyűlés 60/288 sz. határozatával történt elfogadása révén a nemzetközi közösség elkötelezte magát amellett, hogy olyan intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják az emberi jogok mindenki számára történő garantálását és a jogállamiságot mint a terrorizmus ellen küzdelem alapját;

19.

emlékezteti a tagállamokat és az uniós ügynökségeket, többek között az Europolt és az Eurojustot az őket az Alapjogi Charta, a nemzetközi emberi jogi normák és az Unió külpolitikai célkitűzései alapján terhelő kötelezettségekre;

20.

megismétli azt az álláspontját, hogy a vallási kisebbségek jogai elválaszthatatlanul kapcsolódnak a többi alapvető emberi jog és szabadság, például a szabadsághoz, a biztonsághoz, a nemek közötti egyenlőséghez és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tiszteletéhez, és felszólítja az Arab Ligát, az EKSZ-t és mindkét szervezet tagállamait, hogy védjék meg az arab világ vallási kisebbségeit, és teljes mértékben hajtsák végre a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatásokat;

21.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Arab Államok Ligája főtitkárának.