30.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 316/68

—

tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló elnökségi következtetéseire,

—

tekintettel a Hasim Thaci és Ivica Dačić miniszterelnökök által 2013. április 19-én aláírt, a kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodásra, valamint a 2013. május 22-i végrehajtási cselekvési tervre,

—

tekintettel az Európai Unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozat elfogadásáról szóló, 2013. június 28-i európai tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a Bizottságnak a Koszovó uniós programokban való részvételére vonatkozó keretmegállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló, 2012. október 22-i tanácsi határozatra,

—

tekintettel az ENSZ főtitkárának az Egyesült Nemzetek ideiglenes koszovói közigazgatási missziója folyamatban lévő tevékenységeiről és az azokkal kapcsolatos fejleményekről szóló jelentéseire, többek között a legutóbbi, 2014. október 31-én kiadott jelentésre,

—

tekintettel az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról szóló, 2014. június 12-i 2014/349/KKBP tanácsi határozatra,

—

tekintettel az Általános Ügyek Tanácsa 2009. december 7-i, 2010. december 14-i és 2011. december 5-i ülésének következtetéseire, amelyek hangsúlyozták és megerősítették, hogy – a tagállamok által az ország státusza vonatkozásában kialakított álláspont sérelme nélkül – Koszovó számára is kilátásba kell helyezni az esetleges vízumliberalizációt, amint valamennyi feltétel teljesül;

—

tekintettel a vízumokkal kapcsolatos párbeszéd 2012. januári megindításra, a 2012. júniusi vízumliberalizációs ütemtervre és a Bizottság 2014. július 24-i, a Koszovó által a vízumliberalizációs ütemterv követelményeinek teljesítése terén tett előrehaladásról szóló második jelentésére (COM(2014)0488),

—

tekintettel a jogállamiságról szóló strukturált párbeszéd 2014. január 16-i harmadik megbeszélésére,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozatára (1999), a Nemzetközi Bíróság (NB) 2010. július 22-i tanácsadó véleményére Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról, és az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptember 9-i 64/298. számú határozatára, amely elismerte az NB véleményének tartalmát, és üdvözölte az Unió készségét a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd elősegítésére,

—

tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2014. június 11-i azon határozatára, amely szerint Koszovót felveszi az Európa Tanács Velencei Bizottságának tagjai közé; tekintettel két koszovói szakértőnek a Velencei Bizottságba való 2014. szeptemberi kinevezésére,

—

tekintettel a 2008. május 28–29-i, 2009. április 6–7-i, 2010. június 22–23-i, 2011. május 20-i, 2012. március 14–15-i és 2013. október 30–31-i EP–Koszovó parlamentközi ülések közös nyilatkozataira,

—

tekintettel a Bizottságnak a bővítési stratégiáról és a legfontosabb kihívásokról (2013–2014) szóló, 2013. október 16-i közleményére (COM(2013)0700),

—

tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2014. december 16-i következtetéseire,

—

tekintettel korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel Ulrike Lunacek, a Külügyi Bizottság Koszovóért felelős állandó előadója által végzett munkára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az ENSZ 193 tagállama közül 110, köztük az EU 28 tagállamából 23 ország elismeri Koszovó függetlenségét;

B.

mivel az EU–Koszovó stabilizációs és társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások 2014 májusában befejeződtek, és a stabilizációs és társulási megállapodás 2014. júliusban parafálásra került;

C.

mivel minden (potenciális) tagjelölt országot a saját érdemei szerint ítélnek meg, és a szükséges reformok gyorsasága és minősége határozza meg a csatlakozás menetrendjét;

D.

mivel az uniós választási megfigyelő misszió a 2014. május 25-i és június 8-i előrehozott törvényhozási választásokat átláthatónak és jól szervezettnek értékelte, amelyek megszilárdították a 2013-as önkormányzati választások során tett előrelépést; mivel a koszovói nemzetgyűlés alakuló ülése csak 2014. december 8-án ért véget, és a kormány megszavazására 2014. december 9-én került sor;

E.

mivel a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) terén az előrehaladás megköveteli többek között a korábbi teljesítmény ellenőrzésére való hajlandóságot és a megfelelő tanulságok levonását a meghatározott problémákból, többek között a helyszíni missziók irányításából; mivel az EULEX a legnagyobb és már több mint hat éve tartó kihelyezett misszió;

1.

üdvözli a választásokat követő hat hónapos politikai holtpont végét, amelyet a nemzetgyűlés felállítása és az új kormány kinevezése jelzett; aggódik azon személyek kinevezése miatt, akik háttere megkérdőjelezhető, és akik kinevezése nem konszenzuson alapul; sajnálatosnak tartja a miniszterek és miniszterhelyettesek szükségtelenül magas számát az új kormányban, ami jelentős költségvetési következményekkel jár, sajnálja továbbá, hogy a miniszterek körében alacsony a nők száma; megjegyzi, hogy a női miniszterek számának növekedése az egész társadalom számára progresszív ösztönzést jelenthet; hangsúlyozza, hogy az új kormánynak kiemelt sürgősséggel, elkötelezettséggel és odaadással kell végrehajtania a szükséges reformokat; kiemeli, hogy Koszovó vezetőségének teljesítménye legjobban a koszovói polgárok és az európai és nemzetközi partnerek számára nyújtott konkrét eredmények alapján mérhető; arra bátorítja a koszovói szerb kisebbség megválasztott képviselőit, hogy vegyenek részt és vállaljanak feladatokat a pristinai új koalíciós kormányban;

2.

ösztönzi az új kormányt, hogy továbbra is maradjon az európai úton, és hangsúlyozza, hogy a kormány vállalta, hogy például a jogalkotás eszközével erőteljesen fellép számos fontos kérdés megoldása érdekében, többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás erősítését és megszilárdítását szolgáló intézkedések révén, hogy igazságszolgáltatási modellt dolgoz ki az igazságszolgáltatás függetlenségének, szakmaiságának és hatékonyságának elvei alapján, és minden szinten küzd a korrupció és a szervezett bűnözés ellen; felszólítja a hatóságokat, hogy szisztematikusan és eredményesen küzdjenek a munkanélküliség ellen, valamint a szabályozási keret létrehozásával és a kis- és középvállalásoknak biztosított ösztönzőkkel támogassák a gazdasági reformokat és a fenntartható fejlődést, továbbá valósítsák meg a szociális védelmi rendszer igencsak szükséges reformját a tartósan magas szegénységi ráták, köztük az elfogadhatatlan szintű gyermekszegénység kezelése érdekében; kiemeli, hogy a reformok végrehajtása kulcsfontosságú; hangsúlyozza, hogy a különleges bíróság felállításának és működtetésének és a bírósággal folytatott együttműködésnek elsőbbséget kell kapnia, és ez segíteni fog Koszovónak a múltjában gyökerező problémák megoldásában és feldolgozásában; hangsúlyozza, hogy a jogalkotási és szakpolitikai terveknek reálisan tükrözniük kell a szükséges erőforrásokat, és ajánlja azok átláthatóbb módon történő végrehajtását;

3.

hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a nemzetgyűlésnek és különösen az EU Integrációs Bizottságának felügyeleti szerepét Koszovó integrációs folyamatában; sürgeti a nemzetgyűlést, hogy gyorsan fogadjon el olyan új eljárási szabályokat, amelyek összhangban állnak az európai bevált gyakorlattal, és figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőség dimenzióját;

4.

hangsúlyozza, hogy fokozni kell az illegális migrációt lehetővé tevő bűnözői csoportok elleni küzdelmet szolgáló intézkedéseket; hangsúlyozza továbbá, hogy társadalmi-gazdasági fejlemények és munkahelyteremtés szükséges ahhoz, hogy véget vessenek az illegális migráció tendenciájának, és visszaállítsák a polgárok reményét és hitét abban, hogy a saját országukban építhetik jövőjüket; kiemeli, hogy – valamennyi uniós szakpolitikai és segítségnyújtási eszköz felhasználásával – az illegális migrációt kiváltó alapvető okokat kell kezelni;;

5.

üdvözli a civil társadalmi szervezetek, különösen a nőkkel és az LMBTI emberekkel foglalkozó szervezetek közötti szorosabb együttműködés fokozatos erősödését; hangsúlyozza azt is, hogy megoldást kell találni az LMBTI személyek jogainak erősítéséért fellépő aktivistákkal szembeni fenyegetésekre és támadásokra; felhívja a koszovói hatóságokat, hogy erősítsék a civil társadalommal folytatott konzultációt szolgáló, eddig eseti alapon működő mechanizmusaikat különösen azzal, hogy a közös tanácsadó testület számára biztosítják a szükséges forrásokat; úgy véli, a nyílt és átlátható kormányzás biztosítása érdekében a reprezentatív civil társadalmi szervezeteket be kell vonni a jogalkotási konzultációba; felhívja az adományozói közösséget, különösen az EU-t, hogy az ütemezésbe továbbra is vonja be a civil társadalmat és konzultáljon vele;

6.

megjegyzi, hogy némi előrelépés történt az igazságszolgáltatásra és az annak szervezetére irányadó jogszabályok terén, különösen tekintettel a szerkezetnek az új EULEX megbízatásához és a vegyes bizottságokhoz való hozzáigazítására irányuló intézkedésekre; megjegyzi azonban, hogy továbbra is erőteljes aggályok merülnek fel a bírák és ügyészek függetlenségével, elszámoltathatóságával, pártatlanságával és hatékonyságával, valamint a Koszovói Bírói Tanács működésével, a börtönök rendszerével és a jogállamiság általános teljesítményével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy további munkára van szükség a hatásköröknek az EULEX-től Koszovó részére történő teljes átadásához; felhívja a politikai hatóságokat annak egyértelmű bizonyítására, hogy teljes mértékben támogatják a bírák és ügyészek függetlenségét, akik továbbra is ki vannak téve a folyamatban lévő nyomozati és bírósági eljárások befolyásolására tett kísérleteknek;

7.

aggodalmát fejezi ki a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén a jelentős előrelépés elmaradása miatt, ami jelentős mértékben akadályozza Koszovó demokratikus, társadalmi és gazdasági fejlődését; hangsúlyozza, hogy a kormánynak egyértelműen jeleznie kell, hogy Koszovó minden szinten szisztematikusan kezeli a korrupciót és küzd a szervezett bűnözés ellen; további intézkedésekre szólít fel a szervezett bűnözés és a közigazgatásban dolgozók közötti esetleges kapcsolatok megelőzése érdekében; aggódik továbbá, amiért a koszovói polgárok nagy mennyiségű lőfegyvert tartanak illegálisan, és felhívja a koszovói kormányt, hogy hajtsa végre eredményesen a lőfegyverek begyűjtésére irányuló programokat, különösen a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) ellenőrzésére és begyűjtésére vonatkozó, a 2013 és 2016 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiát és cselekvési tervet; felhívja Koszovót, hogy e jelenség megakadályozása érdekében működjön együtt a fegyverkereskedelem kérdésével foglalkozó uniós szakértői csoporttal és a szomszédos országokkal, valamint felszólítja az Európai Uniót, hogy e cél érdekében teljes körűen biztosítsa a szükséges technikai segítséget;

8.

üdvözli Koszovónak a terrorizmus elleni koalícióban való részvételét, a koszovói büntetőjog módosítását, amely lehetővé teszi a külföldi harcosok elleni szigorú fellépést és a hatóságok intézkedéseit a fiatalok szélsőséges csoportokba való toborzásában részt vevő személyek büntetőeljárás alá vonása érdekében; aggodalommal veszi tudomásul a koszovói fiatalok erősödő radikalizálódásáról beszámoló jelentéseket, amelyek szerint e fiatalok közül néhányan terrorista harcosokhoz csatlakoznak Szíriában és Irakban; kéri az EU-t, hogy segítsen azon társadalmi problémák kezelésében, amelyek részben magyarázatot adnak arra, hogy miért tudnak a radikális csoportok Koszovóban fiatalokat toborozni;

9.

megjegyzi, hogy az új kormány egyik elsődleges feladata az alkotmánynak megfelelően és teljes körű polgári ellenőrzés mellett működő koszovói fegyveres erők létrehozása; a területi védelem elvét a nemzeti szuverenitás egyik aspektusának tartja, azonban felszólít arra, hogy e fegyveres erők feleljenek meg az EU szabályainak, továbbá véleménye szerint nagyobb erőfeszítést kellene tenni annak érdekében, hogy a koszovói rendőrséget több forrással lássák el teljesítménye eredményességének azonnali javítása céljából;

10.

megállapítja, hogy nem történt előrelépés a közigazgatási reform stratégiai keretének és a cselekvési tervnek a végrehajtása terén; felhívja Koszovót, hogy – a közszolgálat politikamentességének biztosítása mellett, továbbá teljesítményértékelések beépítésével –teljesítse ki a közszolgálatra vonatkozó jogszabályi keretet;

11.

felhívja a hatóságokat, hogy haladéktalanul fogadjanak el átfogó megkülönböztetésellenes jogszabályokat, és összpontosítsanak a megelőző és figyelemfelkeltő intézkedésekre is; üdvözli, hogy 2014. május 17-én sor került az első Pride felvonulásra, valamint felállításra került az LMBT közösség jogaival foglalkozó tanácsadó és koordinációs csoport;

12.

üdvözli a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos előrelépést, többek között a jogszabályok módosítását a konfliktushoz kapcsolódó erőszak, például a háború idején történt nemi erőszak túlélőinek elismerése céljából; hangsúlyozza, hogy továbbra is maradtak kihívások, különösen a családon belüli erőszak és a nemi alapú erőszak, a tulajdonjogok és a vezető pozíciókat betöltő nők tekintetében;

13.

intézkedésekre szólít fel a családon belüli erőszakkal és a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos kihívások és problémák határozott kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy átfogó adatgyűjtésre van szükség a családon belüli erőszak és a nemi alapú erőszak mértékére vonatkozóan;

14.

felhívja Koszovót, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának garantálása érdekében a médiára vonatkozóan fogadjon el hatékony és átfogó jogalkotási és intézményi keretet, és különösképpen biztosítsa a már hatályos jogszabályok hatékonyabb végrehajtását; továbbra is aggódik az újságírókat érő fenyegetések és támadások és a média átláthatóságának hiánya miatt; emlékeztet a média szabadságának és függetlenségének fontosságára, amely az EU egyik alapértéke és minden demokrácia sarokköve, amely hozzájárul a jogállamiság megszilárdításához; felszólítja a hatóságokat, hogy alapos és átfogó nyilvános konzultációs folyamatot követően sürgősen pótolják a rendszerszintű jogalkotási hiányosságokat, biztosítsák a média szabadságát, különös tekintettel a média tulajdoni viszonyainak átláthatóságára és a rágalmazásra, és garantálják a közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségét és fenntarthatóságát, továbbá kerüljék el a politikai beavatkozást; ösztönzi a koszovói hatóságokat, hogy tegyenek további lépéseket a gyűlöletbeszéd, a fenyegetés és az erőszakra való felhívás megakadályozása érdekében;

15.

. ismételten hangsúlyozza, hogy a kisebbségek és kulturális jogok védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtása némi előrelépés ellenére továbbra is kihívást jelent Koszovóban; hangsúlyozza, hogy a közvetett és közvetlen megkülönböztetés kiküszöbölése érdekében folyamatosan komoly erőfeszítésekre van szükség az etnikai kisebbségek jogairól szóló rendelkezéseket tartalmazó jogszabály maradéktalan végrehajtása érdekében; megállapítja, hogy különösen a roma, egyiptomi és askáli közösségek továbbra is kihívásokkal néznek szembe társadalmi-gazdasági, oktatási és egészségügyi területen; várakozással tekint az új kormánynak a romák, az egyiptomiak és az askálik helyzetének – az egyenlő biztonság és egészségvédelem megteremtése révén történő – javítását célzó új jogi keretére; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megkönnyítsék a romák, egyiptomiak és askálik visszatérését; ajánlja, hogy foglalják törvénybe és a gyakorlatban is biztosítsák a Zhupa és Gora régiókban élő gorániak jogait;

16.

felhívja a nemzeti és helyi hatóságokat, hogy teljes körűen hajtsák végre az uniós joghoz igazított jogszabályokat, és ezzel járuljanak hozzá a kiforrott több etnikumú társadalom további fejlődéséhez, különösen az oktatási kérdések és a foglalkoztatás terén; ajánlja, hogy tegyenek gyakorlati lépéseket az etnikai kisebbségek képviselőinek a nemzeti és helyi kormányzati testületekbe való fokozatos bevonására;

17.

emlékezteti a koszovói hatóságokat, hogy ők viselik a felelősséget a közös európai kulturális és történelmi örökség részét képező szerb és más kulturális és vallási emlékművek tiszteletéért, megőrzéséért és védelméért; üdvözli az ezzel kapcsolatban hozott intézkedéseket;

18.

sürgeti Koszovót, hogy kérje ki az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleményét, amelynek júniusban Koszovó is tagja lett, és kérje a Velencei Bizottság támogatását az új jogszabályok elkészítésével kapcsolatban;

19.

üdvözli a stabilizációs és társulási megállapodás 2014. júliusi parafálását, amely megerősített politikai párbeszédet, szorosabb kereskedelmi integrációt és új együttműködési formákat biztosít; felhívja a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2015 közepéig fogadja el a stabilizációs és társulási megállapodás aláírására és megkötésére vonatkozó határozatot, mert az hatalmas ösztönzést fog jelenteni a reformok végrehajtásához és intézményesítéséhez, és új lehetőségeket nyit Koszovó számára a szomszédaival való kapcsolatok erősítésére, emellett hozzájárul a régió stabilizálásához; továbbá felhívja a Tanácsot, hogy fogadja el a Koszovó uniós programokban való részvételéről szóló keretmegállapodás aláírására és megkötésére vonatkozó határozatot, ami erősíteni fogja az együttműködést Koszovó és az EU között a különböző ágazatokban, és úgy véli, hogy e programoknak azokra az egyedi területekre kell összpontosítaniuk, amelyek megfelelnek az európai utat választó Koszovó által vállalt kötelezettségeknek, valamint e programokat átlátható módon és késedelem nélkül végre kell hajtani;

20.

Koszovó elismerésére ösztönzi azt az öt tagállamot, amelyek ezt még nem tették meg; hangsúlyozza, hogy ez tovább fogja könnyíteni a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálódását; felszólítja az uniós tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent polgáraik és a koszovói polgárok közti gazdasági, személyes, társadalmi, politikai és diplomáciai kapcsolatok elősegítése érdekében;

21.

elismerően nyilatkozik a különleges vizsgálótestület (SITF) munkájáról, amely a 2014. júliusban kiadott tényfeltáró megállapításaiban megdönthetetlen bizonyítékokat közöl a KLA egyes korábbi vezető tisztviselői, de nem a KLA egésze ellen; üdvözli, hogy a Koszovó igazságügyi rendszerén belül, de egy hollandiai irodával működő különleges bíróság felállítására irányuló kérelmet nyújtottak be a holland kormányhoz, amely elfogadta azt; felhívja a koszovói nemzetgyűlést, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a szükséges jogalkotási csomagot; felhívja továbbá a koszovói hatóságokat, hogy továbbra is működjenek együtt az SITF-fel;

22.

üdvözli a Koszovó által elért eredményeket a saját tanúvédelmi egység létrehozása, valamint a jogi és közigazgatási keret támogatása terén, továbbá az uniós tagállamokkal folytatott együttműködésre irányuló megállapodásokkal kapcsolatos előrelépést, hangsúlyozza azonban, hogy a jövőbeli tanúk harmadik országba való áttelepítésének elősegítéséhez további támogatásra van szükség;

23.

mély aggodalmának ad hangot az EULEX-en belüli korrupcióról szóló közelmúltbeli állítások miatt; úgy véli, hogy az EULEX fontos szerepet játszott, illetve még mindig fontos szerepet játszik és játszhat Koszovóban, így üdvözli Federica Mogherini alelnök/főképviselő gyors reakcióját, amellyel független szakértőt nevezett ki ezen állítások kezelésének teljes körű kivizsgálására; teljes átláthatóságot kér e vizsgálat során, és sürgeti valamennyi érintett felet a szoros együttműködésre a vizsgálat gyors lezárása érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák a szakértő számára az átfogó, az ügy minden aspektusára kiterjedő nyomozás lehetőségét; aggódik az EULEX-en belüli korrupciós vádakkal kapcsolatos érzékeny dokumentumok eltűnése miatt; alapos és átfogó vizsgálatra szólít fel; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos az EU hitelességének helyreállítása Koszovóban és azon kívül is, valamint a tanulságok figyelembevétele a jövőbeli küldetésekre vonatkozóan; megjegyzi, hogy mind az ombudsman, mind az OLAF úgy határozott, hogy független vizsgálatot indít az EULEX-nél előforduló állítólagos szabálytalanságok miatt, és kéri a vizsgálókat, hogy ténylegesen hangolják össze tevékenységüket és osszák meg egymással az információkat; úgy véli azonban, hogy az EULEX átfogó hatékonyságának és teljesítménye megfelelőségének értékelése érdekében széles körű, mélyreható elemzésre van szükség, amelynek nyomán frissíthető a Számvevőszék 2012. októberben kiadott jelentése;

24.

felhívja az EULEX-et, hogy megbízatását újult erővel végezze; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos munkájának fokozott hatékonysága, teljes átláthatósága és elszámoltathatósága, konkrétabb és magasabb szintű eredmények felmutatása és a tevékenységeiről és döntéseiről adott rendszeres, átfogó tájékoztatás; kiemeli, hogy az EULEX fontos szerepet tölt be, mivel kapcsolatban áll a helyi hatóságokkal és szorgalmazza, hogy teljesítsék a jogállamiság reformjával, a tulajdonjoggal és az áthelyezett bírósági eljárásokra vonatkozó jogalkotási módosítások bevezetésével kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat; felhívja a koszovói hatóságokat, hogy továbbra is tartsák tiszteletben az EULEX mandátumát, és támogassák végrehajtói megbízatásának gyakorlásában;

25.

tudomásul veszi a Koszovó által a vízumliberalizációs ütemterv követelményeinek teljesítése terén tett előrelépést; felhívja a hatóságokat, hogy tegyenek további erőfesztíéseket és bizonyítsák az ajánlások végrehajtása iránti elkötelezettségüket, többek között fogadják el a fennmaradó négy jogszabályt; sürgeti a Bizottságot, hogy minden tőle telhetőt tegyen meg a Koszovóra vonatkozó vízumliberalizációs folyamat felgyorsítása érdekében, mivel Koszovó az utolsó, vízumkötelezettség hatálya alá tartozó ország a régióban; erőteljes aggodalmát fejezi ki a Koszovót uniós országok irányába elhagyó polgárok, köztük romák, askálik és albánok számának közelmúltbeli fellendülése miatt; felhívja a pristinai hatóságokat, hogy lépjenek fel ténylegesen az emberkereskedelemben érintett bűnözői hálózatokkal szemben, és az Európai Unió pristinai képviseletének segítségével magyarázzák el egyértelműen a közvéleménynek, hogy kevés esély van a menedékkérelmek elfogadására; hangsúlyozza, hogy kezelni kell a Koszovót elhagyó polgárok döntésének mögöttes okait, többek között különösen a kisebbségi és a marginalizált közösségek esetében a minőségi oktatásba való befektetés révén;

26.

sürgeti a szerb és koszovói hatóságokat, hogy alakítsanak ki együttműködést a Koszovóból Szerbián keresztül egyes uniós tagállamokba tartó illegális bevándorlókat ellenőrzés alatt tartó, kihasználó és csempésző bűnözői hálózatok felderítése és megszüntetése céljából;

27.

felhívja a koszovói hatóságokat, hogy fogadják el a gyermekek jogaira vonatkozó új stratégiát és cselekvési tervet, és hangsúlyozza az oktatásba, az egészségügybe és az étkeztetésbe való befektetés fontosságát, különösen a kisebbségi és a marginalizált közösségek esetében; a jól működő gyermekvédelmi rendszer létrehozása érdekében kiemeli a gyermekvédelmi törvény fontosságát; hangsúlyozza, hogy a gyermekek jogai érvényesülésének nyomon követése szempontjából mennyire fontos a központi és helyi intézmények elszámoltathatóságának erősítése;

28.

aggodalommal veszi tudomásul a munkanélküliség magas szintjét, különösen a fiatalok körében, valamint a nemi alapú megkülönböztetést a munkaerőpiacon; megállapítja, hogy továbbra is lassú az előrehaladás a tulajdonjogok kérdésében, ami a hosszú távú gazdasági növekedés egyik gátja; tudomásul veszi, hogy a közvetlen külföldi befektetések 2014 harmadik negyedévében jelentősen csökkentek; felszólítja a koszovói kormányt, hogy tegyen erőfeszítést az üzleti környezet javítása érdekében, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, és teremtsen olyan biztonságos környezetet, amely több közvetlen külföldi befektetést vonz valamennyi koszovói javát szolgálva; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a fiatal vállalkozóknak az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből, beleértve az uniós tagállamok vállalkozóival folytatott kapcsolatokat megkönnyítő intézkedéseket is;

29.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a munkaügyi törvény végrehajtása továbbra sem elégséges, ezenfelül a sztrájktörvény végrehajtása sem megfelelő; megállapítja, hogy a munkanélküliségi ráta Koszovóban mintegy 30 %-os, és különösen a nők munkaerő-piaci részvételét érinti;

30.

sajnálja, hogy a két országban bekövetkező választási események miatt lelassult a Szerbia és Koszovó közötti magas szintű tárgyalások üteme; üdvözli a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások 2015. február 9-i újraindítását; megjegyzi azonban, hogy technikai szintű találkozókra sor került és némi előrelépés történt, többek között a szabad mozgás tekintetében; sajnálja, hogy a két fél által aláírt megállapodások nagy része még nem került teljes körűen végrehajtásra, és felhívja Szerbiát és Koszovót, hogy megújult eltökéltséggel folytassák a már megkötött megállapodások maradéktalan végrehajtását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elmagyarázzák a lakosságnak e megállapodások jelentőségét és hatását; hangsúlyozza, hogy a jószomszédi kapcsolatok kialakítása mindkét országnak érdekében állhat;

31.

ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Koszovó a lehető leghamarabb saját nemzetközi telefonos előhívószámot kapjon, ami segít majd Koszovó nemzetközi ismertségének javításában;

32.

melegen üdvözli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon döntésének megerősítését, hogy a Koszovói Nemzeti Olimpiai Bizottságot teljes körűen elismeri, és sürgeti a többi sportági szövetséget, hogy ugyanígy járjanak el, így lehetővé válik, hogy a koszovói sportolók és sportolónők a saját országuk állampolgáraként vegyenek részt európai és nemzetközi sportversenyeken;

33.

hangsúlyozza, hogy a nemzetközi és regionális szervezetekhez és mechanizmusokhoz való csatlakozásnak prioritásnak kell lennie Koszovó számára; szorgalmazza, hogy Koszovó létesítsen kapcsolatot olyan regionális szervezetekkel, nemzetközi ügynökségekkel és szervekkel, mint például az Európa Tanács, valamint kulturális és örökségvédelmi intézményekkel, és képviseltesse magát e szervezetekben, hogy ennek nyomán teljes jogú tagságot nyerjen, szorgalmazza továbbá, hogy Koszovó képviseltesse magát európai és nemzetközi médiaszervezetekben annak érdekében, hogy a koszovói művészek részt vehessenek nemzetközi kulturális eseményeken, köztük az Eurovíziós dalfesztiválon; ezzel összefüggésben emlékeztet a regionális együttműködésről szóló megállapodás tiszteletben tartásának fontosságára;

34.

felkéri a koszovói rendőri erőket, hogy a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem elleni küzdelem hatékonyabb összehangolása érdekében tevékenyen működjenek együtt az európai társszervezetekkel, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Koszovó az Europol és az Interpol teljes jogú tagja legyen;

35.

megállapítja, hogy az ország északi részén történt némi előrelépés, különösen az egész Koszovóra kiterjedő választások során a polgármesterek megválasztásával, valamint az EU által támogatott projektek számának növekedésével északon; hangsúlyozza azonban, hogy folytatni kell a szerb önkormányzatok szövetségének létrehozását, amelynek révén még kevésbé lesz szükség párhuzamos struktúrákra; ugyanakkor megjegyzi, hogy további folyamatos erőfeszítésekre lesz szükség az albán és szerb etnikai közösségek megbékélésének elősegítéséhez; szorgalmazza, hogy találjanak közös megoldást a mitrovicai híd problémájára, ami jelenleg akadályozza a személyek szabad mozgását;

36.

ismételten hangsúlyozza a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd eredményével kapcsolatos tájékoztatás teljes mértékű átláthatóságának, valamint az érintett parlamentek és a civil társadalom végrehajtási folyamatba való bevonásának szükségességét;

37.

felszólítja a szerb hatóságokat, hogy nyújtsanak teljes körű segítséget a koszovói eltűnt személyek Szerbiában megtalált holttesteinek hazaszállításában, valamint folytassák a feltárást a meghatározott területeken, valamint az állítólagos tömegsírok területein, ahol az eltűnt személyeket feltételezhetően eltemették;

38.

támogatja a háborús bűncselekmények ügyében nemzeti szinten indított eljárások folytatását, és kiemeli a háborúban elkövetett nemi erőszak miatti vádemelés fontosságát is;

39.

felhívja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy hosszabbítsák meg az Európai Unió koszovói különleges képviselőjének megbízatását a 2015. február 28. utáni időszakra is;

40.

aggodalommal állapítja meg, hogy a koszovói A erőműben történt 2014. június 6-i robbanás a rendszer sebezhetőségének bizonyítéka, és ismét sürgeti az erőmű leszerelését legkésőbb 2017-re; meg van győződve arról, hogy a koszovói kormánynak világos és életképes energiapolitikát kell kialakítania, mivel ez elengedhetetlen az ország gazdasági fejlődéséhez; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az energiahatékonyságot, és a villamosenergia-szükségletet felmérő tanulmányokat kell készíteni az új erőművek üzembe helyezése előtt;

41.

üdvözli az energiaforrások diverzifikálására és a megújuló energia igénybevételére irányuló erőfeszítéseket, különös tekintettel három új vízerőmű építési munkálatainak elindítására; e tekintetben hangsúlyozza az uniós környezetvédelmi normák teljes körű elfogadásának és alkalmazásának fontosságát; újra emlékezteti a hatóságokat annak fontosságára, hogy az ország fejlesztési stratégiájának kidolgozása során következetesen tiszteletben tartsák a környezetvédelmi előírásokat;

42.

aggodalmát fejezi ki a nagy mennyiségű, szilárd és cseppfolyós halmazállapotú radioaktív maradékanyag miatt, amely a mai napig megtalálható a településeken egész Koszovóban, biztonságos védelem nélkül; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a koszovói hatóságoknak és szorosan működjön velük együtt annak érdekében, hogy végleges megoldást találjanak erre a problémára;

43.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint Koszovó kormányának és nemzetgyűlésének.