This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014AB0049
Opinion of the European Central Bank of 24 June 2014 on a proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council on reporting and transparency of securities financing transactions (CON/2014/49)
Az Európai Központi Bank véleménye ( 2014. június 24. ) az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2014/49)
Az Európai Központi Bank véleménye ( 2014. június 24. ) az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2014/49)
HL C 336., 2014.9.26, p. 5–19
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
26.9.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 336/5 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE
(2014. június 24.)
az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról
(CON/2014/49)
(2014/C 336/04)
Bevezetés és jogalap
2014. március 18-án és 27-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától és az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: rendelet iránti javaslat).
Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelet iránti javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való részvételét. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.
1. Általános észrevételek
Az EKB általánosságban üdvözli a rendelet iránti javaslatot, amelynek célja a pénzügyi piac biztonságának és átláthatóságának növelése, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) által kiadott és a G20-ak vezetői által 2013 szeptemberében jóváhagyott ajánlásokkal összhangban (2). A rendelet iránti javaslat három területen vezet be intézkedéseket: (1) az ügyletek adatait be kell jelenteni a kereskedési adattáraknak, és az illetékes hatóságoknak és az érintett uniós szerveknek közvetlen és azonnali hozzáféréssel kell rendelkezniük ezekhez az adatokhoz az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatához kapcsolódóan felhalmozódó rendszerszintű kockázatok figyelemmel kísérésének megkönnyítése érdekében, amely ügyletek a rendelet iránti javaslat alkalmazásában magukban foglalják a repoügyleteket, az értékpapír vagy áru kölcsönbe adását és kölcsönbe vételét, és az egyenértékű gazdasági hatással járó és hasonló kockázatot jelentő egyéb ügyleteket, különösen a vétel-eladás és az eladás-visszavásárlás ügyleteket (buy-sell back, sell-buy back); (2) az értékpapír-finanszírozási ügyletekről tájékoztatni kell azokat a befektetőket, akiknek az eszközeit felhasználják ezekben az ügyletekben vagy ezekkel egyenértékű hatással bíró egyéb finanszírozási struktúrákban; valamint (3) meg kell teremteni az újbóli elzálogosítási tevékenységek szerződéses átláthatóságát. Az EKB úgy véli, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésére és átláthatóságára vonatkozó új egységes szabályok, valamint az újbóli elzálogosításra vonatkozó rendelkezések fontos szerepet játszhatnak az pénzügyi stabilitás növelésében az Unióban. Ezenkívül a rendelet iránti javaslatnak figyelembe kell vennie az FSB értékpapír-finanszírozási piacokkal foglalkozó adatszakértői csoportjának munkáját, amely csoport azért került létrehozásra, hogy az FSB-ajánlásokkal összhangban globális szinten továbbvigye az adatgyűjtéssel és -összesítéssel kapcsolatos ajánlásokat, és amely 2014 végéig javasolt standardokat és eljárásokat fog kidolgozni (3). Emellett az EKB a következő különös észrevételeket teszi.
2. Különös észrevételek
2.1. A központi banki ügyletek mentessége a bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól
A javasolt bejelentési és átláthatósági keret nem rendelkezik mentességről azon ügyletek tekintetében, amelyekben valamely KBER központi bank az egyik szerződő fél (4).
Az EKB e tekintetben megjegyzi, hogy míg a központi bankok által a megfelelő jogszabályi célkitűzéseik és feladataik részeként végzett ügyletek bejelentése és átláthatósága nem biztosítana nagyobb átláthatóságot a piac számára, az ilyen ügyletekre vonatkozó információk bejelentése vagy átláthatósága jelentősen sérthetné ezen ügyletek eredményességét, különösen a monetáris politika vagy a devizaügyletek területén, és következésképpen e feladatoknak a központi bankok által történő ellátását, amely az időszerűségen és a bizalmas jellegen alapul.
Annak megkövetelése, hogy az olyan ügyletek szerződő felei, amelyekben a KBER egy tagja is részes fél, valamennyi kapcsolódó adatot jelentsenek be a kereskedési adattáraknak, sértheti az EKB és a nemzeti központi bankok (NKB-k) titoktartási szabályozását, és meghiúsíthatja a Szerződés alapján az EKB-nek biztosított mentességek, különösen az EKB irattárainak és hivatalos kapcsolattartásainak sérthetetlenségének (5) célját. Ezen okokból azoknak az értékpapír-finanszírozási ügyleteknek, amelyekben valamely KBER központi bank is szerződő fél, mentesülniük kell a bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól.
Az EKB nyomatékosan javasolná egy ügyletalapú mentesség beiktatását a rendelet iránti javaslatba (6). E mentesség beiktatásának hiánya azonos hatással járna, mintha maga a KBER számára állapítanának meg ilyen bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket.
2.2. A Bizottságra ruházott, a mentességek felsorolásának módosítására vonatkozó hatáskör egyértelművé tétele
Ezenkívül egyértelművé kell tenni a rendelet iránti javaslat 2. cikkének (3) bekezdését, amely hatáskört ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján módosítsa a mentességek 2. cikk (2) bekezdésében rögzített felsorolását. Az EKB úgy véli, hogy a 2. cikk (3) bekezdésének közvetlen hivatkozást kell tartalmaznia annak lehetőségére, hogy a mentességek felsorolása bővíthető oly módon, hogy az harmadik országok központi bankjaira is kiterjedjen (7).
2.3. Újbóli elzálogosítás
A rendelet iránti javaslat alkalmazásában az újbóli elzálogosítás „a biztosítékként kapott pénzügyi eszköznek a biztosítékot átvevő szerződő fél által saját nevében és saját számlára, illetve egy másik szerződő fél számlájára való felhasználása” (8). A rendelet iránti javaslat úgy rendelkezik, hogy a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközt átvevő szerződő fél csak a biztosítékot nyújtó szerződő fél kifejezett hozzájárulásával és a biztosítéknak a saját számlájára történő átutalását követően zálogosíthatja el azt újból (9).
Az EKB üdvözli az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó, a 4. cikk szerinti bejelentési kötelezettségeket, beleértve a nyújtott biztosítékra vonatkozó adatok bejelentésének kötelezettségét, különösen abban az esetben, amennyiben újbóli elzálogosításra rendelkezésre áll, vagy újbóli elzálogosításra került-e. Az EKB üdvözli továbbá a rendelet iránti javaslat 15. cikke szerinti szerződéses átláthatósági követelményeket. Ugyanakkor a következetesség biztosítása érdekében az EKB javasolja a rendelet iránti javaslat szóhasználatának összhangba hozását az FSB-ajánlásokkal (10), amennyire lehet, és így az „újbóli elzálogosítás” helyett az „újbóli felhasználás” kifejezés alkalmazását, amely jobban tükrözi a rendelet iránti javaslat hatálya alá tartozó ügyletek széles körét, és jogbiztonságot nyújt majd a piaci szereplőknek. Az EKB szövegezési javaslatokkal szolgál ennek érdekében (11).
A szerződéses átláthatósági követelményeket illetően a rendelet iránti javaslat nem tesz különbséget a 2002/47/EK irányelv (12) értelmében vett „tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás”, illetve az „értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás” alapján átruházott pénzügyi biztosítékok között. A tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás alapján a biztosíték nyújtója a pénzügyi biztosíték teljes tulajdonjogát vagy ahhoz fűződő teljes jogosultságát átruházza a biztosíték elfogadójára. Ezzel szemben az értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás szerint a biztosíték nyújtója a biztosíték elfogadójának javára vagy neki szóló értékpapír útján nyújt pénzügyi biztosítékot, és így a pénzügyi biztosíték teljes vagy korlátozott tulajdonjoga vagy a vele járó teljes rendelkezési jog a biztosíték nyújtójánál marad, amikor az értékpapírhoz fűződő jogot létrehozzák. Pénzügyi stabilitási szempontból a rendelet iránti javaslat tág hatálya elvben üdvözlendő. Ugyanakkor, figyelemmel a 2002/47/EK irányelv rendelkezéseire, a biztosíték elfogadóját nem szabad korlátozni abban, hogy a pénzügyi biztosíték teljes tulajdonjogát vagy az ahhoz fűződő teljes jogosultságot élvezze, amennyiben tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás került megkötésre. Míg a biztosítékot átvevő szerződő felet kötelezni kell a rendelet iránti javaslat 15. cikke szerinti egyéb követelményeknek való megfelelésre, egyértelművé kell tenni, hogy a tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás megkötése már az újbóli felhasználáshoz való hozzájárulást jelent, és hogy a 15. cikk szerinti követelmények megszegése nem fogja érinteni az értékpapír-finanszírozási ügylet érvényességét vagy végrehajthatóságát, és a biztosítékot átvevő szerződő félre csak a rendelet iránti javaslat szerinti közigazgatási szankciók róhatók ki. Az EKB szövegezési javaslatokkal szolgál ennek érdekében (13).
Az EKB megjegyzi, hogy a rendelet iránti javaslat csak a bejelentési és átláthatósági követelmények bevezetésére összpontosít. A közelmúltbeli pénzügyi válság ugyanakkor rávilágított, hogy az ügyfelek eszközeinek újbóli felhasználására és újbóli elzálogosítására vonatkozó gyakorlatokból a pénzügyi stabilitást érintő jelentős kockázatok származhatnak: ezek növelhetik a továbbgyűrűzés kockázatát, a pénzügyi rendszerben potenciálisan túlzott mértékű tőkeáttétel kialakulásához vezethetnek, és növelhetik az egyes intézményekkel szembeni pánik kockázatát is. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy nemzetközi szinten az FSB ajánlásokat tett az alábbiakra vonatkozó korlátok bevezetésére: (1) az ügyfelek eszközeinek újbóli elzálogosítása a pénzügyi közvetítő saját számlára végzett tevékenységeinek finanszírozására; és (2) az ügyfelek eszközeinek újbóli elzálogosítására jogosult szervezetek (14). Ezenkívül az Unióban további intézkedések is indokoltak lehetnek. Ezért az EKB véleménye szerint fontos, hogy a Bizottság értékelje az olyan további szabályozási intézkedések szükségességét, amelyek túlterjednek a javasolt bejelentési és átláthatósági követelményeken, ideértve az ügyfelek eszközeinek újbóli felhasználására és újbóli elzálogosítására vonatkozó mennyiségi korlátokat is, amelyeket egy jövőbeli jogi aktusban lehetne végrehajtani. Alapos költség-haszon elemzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy e mennyiségi korlátok ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást az értékpapír-finanszírozási piacokra.
2.4. Az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó adatok bejelentésének szabályai
A KBER feladatainak ellátása, valamint az euroövezeten és az Unió egészén belüli pénzügyi piacok és pénzügyi tevékenységek figyelemmel kísérése érdekében az EKB-nak – az NKB-k közreműködésével – jó minőségű statisztikai adatokat kell gyűjtenie (15). Ezért a rendelet iránti javaslat alapján a kereskedési adattáraknak és bizonyos körülmények között az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) jelentett ügyleti adatok alapvető jelentőséggel bírnak a KBER számára azon feladatai ellátása érdekében, hogy (1) az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó rendszerszintű kockázatok kialakulásának figyelemmel kísérése révén a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésével összhangban hozzájáruljon a pénzügyi rendszer stabilitásához; (2) végrehajtsa a monetáris politikát; (3) elemezze a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust; (4) ellássa a pénzügyi piaci infrastruktúrák felvigyázását (16); és (5) az 1096/2010/EU rendelettel (17) összhangban elemzési és statisztikai támogatást nyújtson az Európai Rendszerkockázati Testületnek (ERKT).
Ezen okokból, valamint a pénzügyi piaci szereplők adatszolgáltatási terheinek minimalizálása érdekében a különböző típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentendő adatainak, valamint e bejelentések formátumának és gyakoriságának elő kell segítenie az ezen információk KBER feladatai céljára történő felhasználását. Az EKB üdvözli annak lehetőségét, hogy szorosan együttműködhet az ESMA-val a szabályozási technikai standardtervezetek kidolgozásában, és készen áll arra, hogy támogassa az ESMA-t feladatában.
Az EKB javasolja továbbá, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait a lehető legrészletesebb módon, teljes mértékben szabványosított formában jelentsék be, állítsák össze és tegyék hozzáférhetővé a KBER számára. A bejelentendő adatokat illetően az EKB azt javasolja, hogy a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (7) bekezdése alapján készített technikai standardok követeljék meg a biztosítékként felhasznált egyes eszközökre vonatkozó adatoknak, valamint minden egyes bejelentendő eszköz névleges értékének, pénznemének, típusának, minőségének és értékének bejelentését. Ez segíteni fogja az újbóli elzálogosításra rendelkezésre álló vagy újból elzálogosításra került eszközök meghatározását, és megkönnyíti az ilyen információk összeállítására szolgáló automatikus eljárásokat. A technikai standardoknak lehetővé kell tenniük továbbá az értékpapír vagy áru kölcsönbe adásának, illetve kölcsönbe vételének tárgyát képező egyes eszközök bejelentését. Az egyes eszközöket továbbá akkor is be kell jelenteni, amennyiben az ügyletek eszközcsoportok révén fedezettek, például portfólió alapon vagy három résztvevős fedezetkezelési szolgáltatásokon keresztül (18). A technikai standardoknak figyelembe kell venniük az ilyen eszközcsoportok technikai jellemzőit és dinamikus jellegét, különösen abban az esetben, ha a csoport összetétele gyakran változik. Az egyes eszközök bejelentésének módját ennek megfelelően ki kell igazítani. Így például a három résztvevős repoügyletek bejelentésének megkönnyítésére vonatkozó egyik lehetőség az lehetne, ha megengedik az ügyletet fedező biztosítéki portfóliót alkotó egyes eszközök nap végi bejelentését. A megfelelő pénzügyi piaci infrastruktúrákon keresztüli bejelentés megkönnyítheti a bejelentés (beleértve a biztosítékként szolgáló egyes eszközök adatainak bejelentését is) technikai megvalósíthatóságát, és összhangban állna a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (1) bekezdésével, amely megengedi a szerződő feleknek, hogy átruházzák az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésének feladatát.
Ezenkívül az EKB azt javasolja, hogy a pénzügyi stabilitás érdekében végzett átfogóbb figyelemmel kísérés elősegítése és a KBER fentiekben vázolt feladatainak ellátása érdekében a technikai standardok követeljék meg a szerződő felektől további tételek bejelentését, figyelembe véve többek között a nemzetközi fejleményeket, így az FSB folyamatban levő munkáját.
A rendelet iránti javaslat előírja, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait legkésőbb az ügylet megkötését, módosítását vagy lezárását követő munkanapon be kell jelenteni. Az adatok minőségének biztosítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi információ helytálló és teljes körű legyen, az EKB javasolja annak megvizsgálását, hogy a szerződő felek számára valamennyi, még le nem járt ügylet további, kevésbé gyakori bejelentésére vonatkozó követelményeket kell-e előírni. Az ilyen további bejelentési követelmények célja az lenne, hogy mérsékelje a hibák idővel történő felhalmozódását a bejelentett értékpapír-finanszírozási ügyletek adataiban, és összhangban állna az FSB azon ajánlásával, amely a fennálló tartozásokra vonatkozó rendszeres pillanatfelvételek gyűjtésére irányul (19).
Az EKB nyomatékosan ajánlja, hogy a rendelet iránti javaslat szerinti technikai standardok követeljék meg, hogy a bejelentett adatok megfelelő azonosítókat tartalmazzanak, a jelenlegi és a jövőben kiadásra kerülő, nemzetközileg elfogadott standardok használata útján. Az ESMA-nak kötelezővé kellene tennie az ilyen azonosítók használatát a rendelet iránti javaslat hatálya alá tartozó minden szerződő fél számára, így különösen a nemzetközi értékpapír-azonosító számot (ISIN), a globális jogalany-azonosítót (LEI) és egy egyedi kereskedési azonosítót (20).
Először is, az ISIN-re, amelyet értékpapírokhoz rendelnek hozzá, és amely egyedileg azonosít egy adott értékpapír-kibocsátást, kellene hivatkozni a nem készpénz biztosítékeszközök bejelentése során.
Másodszor, a következetesség biztosítása, valamint a megfelelő adatösszeállításhoz szükséges eszköz biztosítása érdekében a pénzügyi tranzakciókban részes valamennyi felet egyedi kóddal kell azonosítani. E célból az EKB támogatja az Európai Bankhatóság (EBH) és az ESMA is elfogadott (21) globális jogalany-azonosító rendszer olyan módon történő használatát, amely összeegyeztethető az FSB-ajánlásokkal (22). Bár a globális jogalany-azonosító rendszer még nem teljesen működőképes, a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (8) bekezdésében hivatkozni kellene a technikai standardokban a jogalany-azonosítók alkalmazásának szükségességére, figyelemmel különösen az ideiglenes jogalany-azonosítók (pre-LEI) használatára az ideiglenes globális jogalany-azonosító rendszer keretében (23). A jogalany-azonosító vagy az ideiglenes jogalany-azonosító rendszer használata globális szinten megkönnyíti majd az adatgyűjtést és -összesítést, különösen a különböző országban bejelentett nemzetközi ügyletek kettős számításba vételének kijavítása tekintetében.
Harmadszor, az EKB nyomatékosan ajánlja, hogy az ESMA – nemzetközi szinten az elfogadott keretek hiányában – európai szinten egyedi kereskedési azonosítót dolgozzon ki. Ez különösen fontos az azonos ügyletre vonatkozó, két vagy több szerződő fél által bejelentett információk megfeleltetése érdekében, valamint a szerződő fél által szolgáltatott információk integritásának biztosításához szükséges feltételként, például a hiányosságok és kétszeres számításba vétel elkerülése érdekében.
Fontos továbbá annak biztosítása, hogy a KBER – a feladatainak ellátását megkönnyítő formátumban – megfelelő hozzáféréssel rendelkezzen a kereskedési adattárak által gyűjtött teljes körű, teljes mértékben standardizált, részletes adatokhoz (24). Amennyiben az ESMA szükségesnek és megfelelőnek ítéli, lehetősége kell legyen arra, hogy a technikai standardtervezetekben a kereskedési adattárakra vonatkozó, az azokhoz bejelentett adatok teljességének és helyességének ellenőrzésére irányuló eljárásokat szerepeltessen, különösen arra az esetre, amennyiben a kereskedési adattár hiányzó, hiányos vagy ellentmondó adatokat észlel (25). Ez nem érinti az illetékes hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a szerződő felekre a rendelet iránti javaslat VIII. fejezetével összhangban közigazgatási szankciókat és intézkedéseket rójanak ki.
E technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendeletben (26) rögzített eljárással összhangban történő elfogadását követően fontos, hogy ezeket rendszeresen aktualizálják a piaci fejlemények megfelelő tükrözése, a szabályozási keret fejlesztése és az európai egységes szabálykönyv teljes körű érvényre juttatása érdekében.
A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok, például a 648/2012/EU rendelet alapján elfogadott technikai standardokat adott esetben összhangba kell majd hozni a rendelet iránti javaslat alapján elfogadott technikai standardokkal. Ez segíteni fogja a szerződő felek adatszolgáltatási terheinek csökkentését, ugyanakkor biztosítva, hogy e bejelentések ténylegesen tartalmazzák a rendelet iránti javaslat 4. cikke értelmében szükséges adatokat. Ezen összhang megteremtése során törekedni kell az értékpapír-finanszírozási ügyletek átfogó figyelemmel kísérésének biztosítására, így különösen az értékpapír-finanszírozási ügyleteknek a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban bejelentett adatainak és formátumainak következetességére.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. június 24-én.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) COM(2014) 40 final.
(2) Lásd: Strengthening Oversight and Regulation of Shadow Banking; Policy Framework for Addressing Shadow Banking Risks in Securities Lending and Repos (Az árnyékbankok felügyeletének és szabályozásának megerősítése – szakpolitikai keret az értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek árnyékbanki kockázatainak kezeléséhez, a továbbiakban: FSB-ajánlások), 2013. augusztus 29., elérhető az FSB honlapján: http://www.financialstabilityboard.org/
(3) Lásd az FSB-ajánlások 2. és 3. ajánlását.
(4) A rendelet iránti javaslat 2. cikkének (2) bekezdése csupán szubjektív mentességről rendelkezik a KBER tagjai, a hasonló feladatokat ellátó más tagállami szervek, valamint egyéb uniós szervek, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel, valamint a Nemzetközi Fizetések Bankja számára. A KBER központi bankok ügyleteinek szerződő felei nem mentesülnek egyértelműen a rendelet iránti javaslat 4., 13., 14. és 15. cikke szerinti bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól.
(5) Lásd a Szerződés 343. cikkét és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 39. cikkét, valamint az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 2., 5. és 22. cikkét.
(6) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 7. módosítást. Lásd a CON/2012/21 vélemény 7.2. bekezdését, valamint a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.) 1. cikkének (6)–(8) bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu
(7) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 8. módosítást. Ez a tisztázás összhangban állna a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.) 1. cikkének (6) bekezdésével és a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdésével.
(8) A rendelet iránti javaslat 3. cikkének 7. pontja.
(9) A rendelet iránti javaslat 15. cikke.
(10) Lásd az FSB-ajánlások 7. ajánlását.
(11) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 10. módosítást. Lásd még a 2–6., 11. és 16. módosításokat.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).
(13) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 10. és 19. módosításokat.
(14) Lásd az FSB-ajánlások 7. ajánlását.
(15) A KBER Alapokmányának 5. cikke.
(16) Lásd a CON/2011/1 véleményt.
(17) A Tanács 2010. november 17-i 1096/2010/EU rendelete az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról (HL L 331., 2010.12.15., 162. o.).
(18) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 11. módosítást.
(19) Lásd az FSB-ajánlások 2. ajánlását.
(20) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 12. módosítást.
(21) Lásd az EBH ajánlását a jogalany-azonosító használatáról (EBA/REC/2014/01), 2014. január 29., elérhető az EBH honlapján: http://www.eba.europa.eu/, és az ESMA „Implementation of the Regulation (EU) No 648/2012 on OTC derivatives, central counterparties and trade repositories (EMIR)” (A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet végrehajtása) című kérdések és válaszok dokumentumát (ESMA/2013/1527), 2013. október 22., 45. o., elérhető az ESMA honlapján: http://www.esma.europa.eu/
(22) Lásd: „A Global Legal Entity Identifier for Financial Markets” (Egy globális jogalany-azonosító a pénzügyi piacok számára), 2012. június 8., elérhető az FSB honlapján: http://www.financialstabilityboard.org/
(23) Lásd „LEI Regulatory Oversight Committee (ROC): 1st progress note on the Global LEI Initiative” (Jogalany-azonosító szabályozási felügyeleti bizottság: 1. előrehaladási jelentés a globális jogalany-azonosító kezdeményezésről), 2013. március 8., elérhető a jogalany-azonosító szabályozási felügyeleti bizottság honlapján: http://www.leiroc.org/ Az ideiglenes globális jogalany-azonosító rendszert 2013 januárjában indították el, amikor a jogalany-azonosító szabályozási felügyeleti bizottság globálisan kompatibilisként fogadott el valamely ideiglenes helyi operatív egység (LOU) által kiadott bármely ideiglenes jogalany-azonosítót.
(24) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 15. módosítást.
(25) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 13. módosítást.
(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
MELLÉKLET
Szövegezési javaslatok
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt módosítások (1) |
||||||||||||||||||||||||||||
|
1. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
(9) preambulumbekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„Ennek eredményeképpen központilag tárolják majd az értékpapír-finanszírozási piacokról eredő kockázatokra vonatkozó információt, amely így könnyen és közvetlenül hozzáférhető lesz többek között az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), az érintett illetékes hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT), valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank (EKB) számára a szabályozott és nem szabályozott pénzügyi szervezetek árnyékbanki tevékenységével összefüggő pénzügyi stabilitási kockázatok azonosítása és figyelemmel kísérése céljából. Indokolt, hogy az ESMA az e rendeletben előírt szabályozási technikai standardok kidolgozása vagy a felülvizsgálatukra vonatkozó javaslattétel alkalmával vegye figyelembe a 648/2012/EU rendelet 9. cikkében meghatározott, a származtatott ügyletek adatait kezelő kereskedési adattárakat szabályozó standardokat és azok jövőbeli módosításait, és törekedjen annak biztosítására, hogy az érintett illetékes hatóságok, az ERKT, valamint a KBER érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank közvetlen és azonnali hozzáféréssel rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges információkhoz.” |
„Ennek eredményeképpen központilag tárolják majd az értékpapír-finanszírozási piacokról eredő kockázatokra vonatkozó információt, amely így könnyen és közvetlenül hozzáférhető lesz többek között az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), az érintett illetékes hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT), valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank (EKB) számára a szabályozott és nem szabályozott pénzügyi szervezetek árnyékbanki tevékenységével összefüggő pénzügyi stabilitási kockázatok azonosítása és figyelemmel kísérése céljából. Indokolt, hogy az ESMA az e rendeletben előírt szabályozási technikai standardok kidolgozása vagy a felülvizsgálatukra vonatkozó javaslattétel alkalmával vegye figyelembe a 648/2012/EU rendelet 9. cikkében meghatározott, a származtatott ügyletek adatait kezelő kereskedési adattárakat szabályozó standardokat és azok jövőbeli módosításait, és törekedjen annak biztosítására, hogy az érintett illetékes hatóságok, az ERKT, valamint a KBER érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank közvetlen és azonnali hozzáféréssel rendelkezzen a feladatai, beleértve a monetáris politika meghatározására és végrehajtására, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrák felvigyázásának ellátására vonatkozó feladatai ellátásához szükséges információkhoz.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat A kereskedési adattáraknak és bizonyos körülmények között az ESMA-nak jelentett ügyleti adatok alapvető jelentőséggel bírnak a KBER számára a feladatai ellátása szempontjából. A rendelet iránti javaslat szövegének tükröznie kell ezen adatok e célra történő felhasználását. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
2. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
(17) preambulumbekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„Az újbóli elzálogosítás likviditást biztosít és lehetővé teszi, hogy a szerződő felek csökkentsék finanszírozási költségeiket, ugyanakkor összetett – pénzügyi stabilitási kockázatot jelentő – biztosítékláncokat hoz létre a hagyományos bankok és az árnyékbankrendszer között. Ha átláthatatlan a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosításának mértéke, ez alááshatja a szerződő felekbe vetett bizalmat, és súlyosbíthatja a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat.” |
„Az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás likviditást biztosít és lehetővé teszi, hogy a szerződő felek csökkentsék finanszírozási költségeiket, ugyanakkor összetett – pénzügyi stabilitási kockázatot jelentő – biztosítékláncokat hoz létre a hagyományos bankok és az árnyékbankrendszer között. Ha átláthatatlan a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosításának újbóli felhasználásának mértéke, ez alááshatja a szerződő felekbe vetett bizalmat, és súlyosbíthatja a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
3. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
(18) preambulumbekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„E rendelet meghatározza az újbóli elzálogosításra vonatkozó, a szerződő felek által teljesítendő tájékoztatás szabályait, amelyek nem sérthetik a meghatározott szereplőkhöz, struktúrákhoz és helyzetekhez igazított ágazati szabályok alkalmazását. Következésképp az e rendeletben az újbóli elzálogosításra vonatkozóan előírt szabályok csak annyiban alkalmazandók például az alapokra és értéktárakra, amennyiben a befektetési alapokra vonatkozó keretszabályozásban nem irányoznak elő szigorúbb szabályokat az újbóli felhasználásra, mely szabályok lex specialist jelentenek és elsőbbséget élveznek az e rendeletben előírt szabályokkal szemben. Mindenekelőtt ez a rendelet nem sértheti azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák a szerződő felek lehetőségét arra, hogy más szerződő felek vagy személyek által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket újból elzálogosítsanak.” |
„E rendelet meghatározza az újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra vonatkozó, a szerződő felek által teljesítendő tájékoztatás szabályait, amelyek nem sérthetik a meghatározott szereplőkhöz, struktúrákhoz és helyzetekhez igazított ágazati szabályok alkalmazását. Következésképp az e rendeletben az újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra vonatkozóan előírt szabályok csak annyiban alkalmazandók például az alapokra és értéktárakra, amennyiben a befektetési alapokra vonatkozó keretszabályozásban nem irányoznak elő szigorúbb szabályokat az újbóli felhasználásra, mely szabályok lex specialist jelentenek és elsőbbséget élveznek az e rendeletben előírt szabályokkal szemben. Mindenekelőtt ez a rendelet nem sértheti azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák a szerződő felek lehetőségét arra, hogy más szerződő felek vagy személyek által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket újból elzálogosítsanak újból felhasználhassanak. Az »újbóli felhasználás« kifejezés e rendelet szerinti meghatározásának célja, hogy összhangot teremtsen az FSB-ajánlásokkal. Az újbóli felhasználás meghatározása magában foglalja az FSB-ajánlások értelmében vett újbóli elzálogosítást, ez azonban nem érinti e kifejezésnek a jövőbeli uniós jogalkotási kezdeményezések alkalmazásában történő meghatározásának szükségességét.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
4. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
(24) preambulumbekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„Az arányosság elvével összhangban szükséges és helyénvaló biztosítani egyes piaci tevékenységek, így az értékpapír-finanszírozási ügyletek, az újbóli elzálogosítás és – adott esetben – az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságát, és lehetővé tenni a pénzügyi stabilitásra gyakorolt releváns kockázatok nyomon követését és azonosítását. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.” |
„Az arányosság elvével összhangban szükséges és helyénvaló biztosítani egyes piaci tevékenységek, így az értékpapír-finanszírozási ügyletek, az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás és – adott esetben – az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságát, és lehetővé tenni a pénzügyi stabilitásra gyakorolt releváns kockázatok nyomon követését és azonosítását. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
5. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
1. cikk |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„E rendelet átláthatósági szabályokat határoz meg az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, az egyéb finanszírozási struktúrákra és az újbóli elzálogosításra vonatkozóan.” |
„E rendelet átláthatósági szabályokat határoz meg az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, az egyéb finanszírozási struktúrákra és az újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra vonatkozóan.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
6. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
2. cikk (1) bekezdés d) pont |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
7. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
2. cikk (2a) bekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
„Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra az ügyletekre, amelyekben a (2) bekezdésben felsorolt szervek szerződő felek.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat A KBER tagjainak a rendelet iránti javaslat alkalmazása alóli szubjektív mentessége nem elegendő annak biztosításához, hogy azok az ügyletek, amelyekben a KBER tagjai szerződő felek, szintén mentesüljenek a bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól. Ezért szükséges ez az új bekezdés. Lásd e vélemény 2.1. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
8. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
2. cikk (3) bekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„A Bizottság a 27. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, az e cikk (2) bekezdésében előírt felsorolás módosítása céljából.” |
„A Bizottság a 27. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, az e cikk (2) bekezdésében előírt felsorolás módosítása és különösen a (2) bekezdés hatályának harmadik országok központi bankjaira történő kiterjesztése céljából. E célból [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónappal] a Bizottság az ügyleteknek harmadik országok központi bankjai általi, e rendelet alapján történő kezelését értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely jelentés a következőkre tér ki:
Amennyiben a jelentés megállapítja, hogy szükség van a (2) bekezdésben meghatározott mentességre az olyan ügyletek esetében, ahol a szerződő fél monetáris politikai, deviza- és pénzügyi stabilitással kapcsolatos műveleteket végző, harmadik országbeli központi bank, a Bizottság rendelkezhet úgy, hogy e mentesség vonatkozik e harmadik országbeli központi bankra.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat E szövegezési javaslat célja, hogy összhangot biztosítson a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdésével. Lásd e vélemény 2.2. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
9. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
3. cikk 6. pont harmadik francia bekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„»értékpapír-finanszírozási ügylet«: (…)
|
„»értékpapír-finanszírozási ügylet«: (…)
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az értékpapír-finanszírozási ügylet meghatározásának ki kell terjednie a biztosítékok szerződő felek közötti átruházására. Ez megkönnyíti az ilyen ügyleteknek a rendelet iránti javaslat 4. cikkével összhangban történő bejelentését és figyelemmel kísérését, ami makroprudenciális nézőpontból jelentőséggel bír, mivel az ilyen ügyletek hozzájárulhatnak a rendszerszintű kockázat kialakulásához. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
10. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
3. cikk 7. pont |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„»újbóli elzálogosítás«: a biztosítékként kapott pénzügyi eszköznek a biztosítékot átvevő szerződő fél által saját nevében és saját számlára, illetve egy másik szerződő fél számlájára való felhasználása;” |
„»újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás«: a biztosítékként kapott pénzügyi eszköznek a biztosítékot átvevő szerződő fél által saját nevében és saját számlára, illetve egy másik szerződő fél számlájára való felhasználása;” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat E szövegezési javaslat célja, hogy tükrözze, e tág meghatározás összhangban áll az FSB-ajánlásokban szereplő „újbóli felhasználás” kifejezéssel. Lásd e vélemény 2.3. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
11. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
4. cikk (7) bekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„E cikk egységes alkalmazásának biztosítása céljából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együttműködve és figyelembe véve annak igényeit, szabályozási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a különböző típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, amelyeknek legalább a következőket tartalmazniuk kell:
Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.” |
„E cikk egységes alkalmazásának biztosítása céljából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együttműködve és figyelembe véve annak igényeit, szabályozási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a különböző típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, amelyeknek legalább a következőket tartalmazniuk kell:
E technikai standardok kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a nemzetközileg elfogadott fejleményeket és standardokat. Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat A szabványosítás megfelelő szintjének biztosítása, valamint az ezen információk KBER feladatai céljára történő felhasználásának megkönnyítése érdekében egyértelműen rögzíteni kell az értékpapír-finanszírozási ügyletek különböző típusai esetében a kereskedelmi adattáraknak bejelentendő adatokat, a nemzetközileg elfogadott fejlemények és standardok figyelembevételével. A technikai standardoknak biztosítaniuk kell a fedezetekre vonatkozó átfogó adatszolgáltatást, beleértve az egyes eszközök adatait, amennyiben az ügyleteket eszközcsoportokkal fedezik, például portfólió alapon vagy három résztvevős fedezetkezelési szolgáltatásokon keresztül. A technikai standardoknak figyelembe kell venniük az ilyen eszközcsoportok technikai jellemzőit és dinamikus jellegét, és ennek megfelelően ki kell igazítani a bejelentési követelményeket. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
12. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
4. cikk (8) bekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása céljából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együttműködve és figyelembe véve annak igényeit, végrehajtási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben a értékpapír-finanszírozási ügyletek különböző típusaira vonatkozóan részletesen meghatározza az (1) és a (3) bekezdésben említett jelentések formátumát és gyakoriságát. Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtási technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.” |
„Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása céljából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együttműködve és figyelembe véve annak igényeit, végrehajtási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben a értékpapír-finanszírozási ügyletek különböző típusaira vonatkozóan részletesen meghatározza az (1) és a (3) bekezdésben említett jelentések formátumát és gyakoriságát. E technikai standardok kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a nemzetközileg elfogadott fejleményeket és standardokat. Így különösen, a bejelentések formátumának tartalmaznia kell többek között az alábbi nemzetközi standardokat vagy később kidolgozásra kerülő más egyenértékű standardokat:
Az ESMA, a KBER-rel szorosan együttműködve és a piaci szereplőkkel konzultálva, meghatározza az egyedi kereskedési azonosítók kidolgozásának, kiosztásának és kezelésének feltételeit, szükség esetén a nemzetközi fejlemények figyelembevételével. Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtási technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat A szabványosítás megfelelő szintjének biztosítása, valamint az ezen információknak a KBER feladatai céljára történő felhasználásának megkönnyítése érdekében egyértelműen meg kell határozni a kereskedési adattáraknak benyújtandó bejelentések tartalmának és formátumának bizonyos vonatkozásait, a nemzetközi azonosítók, így a globális jogalany-azonosítók és az ISIN-ek figyelembevételével, annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a szükséges adatattribútumokkal rendelkező, megfelelő továbbítási formátumú ügyleti adatokat kapjanak meg. Ezenkívül az ESMA-t meg kell bízni azzal, hogy – nemzetközi szinten az elfogadott keretek hiányában – európai szinten egyedi kereskedési azonosítót dolgozzon ki. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
13. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
5. cikk (6) bekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„Az ESMA kidolgozza a (4) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem részleteit meghatározó szabályozási technikai standardok tervezetét. Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.” |
„Az ESMA kidolgozza a (4) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem részleteit meghatározó szabályozási technikai standardok tervezetét. A technikai standardok meghatározhatják a kereskedési adattárak által alkalmazandó, a 4. cikk (1) bekezdése alapján nekik bejelentett adatok teljességének és helyességének ellenőrzésére irányuló eljárásokat, amennyiben az ESMA úgy ítéli meg, hogy az ilyen eljárások szükségesek az e rendeletnek való megfelelés biztosításához. Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az ESMA-nak lehetősége kell legyen arra, hogy a kereskedési adattárakra vonatkozó, az azokhoz a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (1) bekezdése alapján bejelentett adatok teljességének és helyességének ellenőrzésére irányuló eljárásokat határozhasson meg, amennyiben az ESMA ezt szükségesnek és megfelelőnek ítéli. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
14. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
12. cikk (2) bekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„A kereskedési adattár gyűjti és tárolja az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, és biztosítja, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében említett jogalanyok, az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) feladatuk és megbízatásuk ellátása céljából közvetlenül és azonnal hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz.” |
„A kereskedési adattár gyűjti és tárolja az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, és biztosítja, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében említett jogalanyok, beleértve az EKB-t is az 1024/2013/EU tanácsi rendelet alapján az egységes felügyeleti mechanizmus keretében fennálló feladatai ellátása során, az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) feladatuk és megbízatásuk ellátása céljából közvetlenül és azonnal hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat A 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében szerepelnek „a KBER érintett tagjai”. Bár ez a kifejezés kiterjed az EKB-ra, a jogbiztonság érdekében kifejezetten hivatkozni kell az EKB-nak az egységes felügyeleti mechanizmus keretében betöltött szerepére. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
15. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
12. cikk (3) bekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„E cikk egységes alkalmazása érdekében az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve és a (2) bekezdésben említett szervezetek igényeinek figyelembevételével szabályozási technikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:
A szabályozási technikai standardok tervezetei biztosítják, hogy az (1) bekezdés alapján közzétett információk ne legyenek alkalmasak az értékpapír-finanszírozási ügyletek szerződő feleinek azonosítására. Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.” |
„E cikk egységes alkalmazása érdekében az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve és a (2) bekezdésben említett szervezetek igényeinek figyelembevételével szabályozási technikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:
A szabályozási technikai standardok tervezetei biztosítják, hogy az (1) bekezdés alapján közzétett információk ne legyenek alkalmasak az értékpapír-finanszírozási ügyletek szerződő feleinek azonosítására. Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat A KBER feladatainak ellátása, valamint a pénzügyi piacok és pénzügyi tevékenységek figyelemmel kísérése érdekében a KBER-nek jó minőségű statisztikai adatokat kell gyűjtenie. Ezért a szabályozási technikai standardtervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a kereskedési adattárak által a KBER tagjai részére szolgáltatott információk teljes körűek, részletesek és valamennyi kereskedési adattárból standardizált formátumban elérhetőek legyenek. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
16. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
15. cikk |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„V. fejezet Az újbóli elzálogosítás átláthatósága 15. cikk A biztosítékként kapott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosítása
|
„V. fejezet Az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás átláthatósága 15. cikk A biztosítékként kapott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosítása újbóli felhasználása
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és a vélemény 2.3. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
17. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
17. cikk (2) bekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„Amennyiben feladataik elvégzése céljából szükséges és mindenekelőtt a 4. cikkel összefüggésben a 16. cikkben említett illetékes hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek az KBER megfelelő tagjaival.” |
„Amennyiben feladataik elvégzése céljából szükséges és mindenekelőtt a 4. cikkel összefüggésben a 16. cikkben említett illetékes hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek az KBER megfelelő tagjaival, beleértve az EKB-t az 1024/2013/EU tanácsi rendelet alapján az egységes felügyeleti mechanizmus keretében fennálló feladatai ellátása során.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat A 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében szerepelnek „a KBER érintett tagjai”. Bár ez a kifejezés kiterjed az EKB-ra, a jogbiztonság érdekében kifejezetten hivatkozni kell az EKB-nak az egységes felügyeleti mechanizmus keretében betöltött szerepére. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
18. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
20. cikk (4) bekezdés d) pont |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„A tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskörrel ruházzák fel az illetékes hatóságokat, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett jogsértések esetén alkalmazzák legalább a következő közigazgatási szankciókat vagy egyéb intézkedéseket: (…)
|
„A tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskörrel ruházzák fel az illetékes hatóságokat, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett jogsértések esetén alkalmazzák legalább a következő közigazgatási szankciókat vagy egyéb intézkedéseket: (…)
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EKB az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a hitelintézetek engedélyének visszavonására. Ezért a rendelet iránti javaslatnak egyértelművé kell tennie, hogy a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező hitelintézetek engedélyének visszavonása az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezenkívül az egységes felügyeleti mechanizmus megfelelő működésének és integritásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságokat a rendelet iránti javaslatban nem szabad felruházni a hitelintézetek engedélyének felfüggesztésére vonatkozó hatáskörrel. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
19. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
20. cikk (5) bekezdés |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
„A 4. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem érinti az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényességét vagy a felek lehetőségét az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényesítésére. A 4. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem keletkeztet kártérítésre való jogosultságot egy értékpapír-finanszírozási ügylet szerződő felétől.” |
„A 4. cikkben vagy a 15. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem érinti az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényességét vagy a felek lehetőségét az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényesítésére. A 4. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem keletkeztet kártérítésre való jogosultságot egy értékpapír-finanszírozási ügylet szerződő felétől.” |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat Annak biztosítása érdekében, hogy a rendeleti iránti javaslat szerinti szerződéses átláthatósági követelmények véletlenül se teremtsenek a pénzügyi stabilitást érintő kockázatokat a biztosítékláncok számára, egyértelművé kell tenni, hogy a 15. cikk szerinti átláthatósági követelmények megsértése nem fogja érinteni az értékpapír-finanszírozási ügylet érvényességét vagy végrehajthatóságát. Lásd e vélemény 2.3. bekezdését. |
|||||||||||||||||||||||||||||
(1) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.