(1)

Az EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdése alapján a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A belső piac széttagoltsága káros az Unió versenyképességére, a növekedésre és az Unión belüli munkahelyteremtésre. A belső piac megvalósítása szempontjából elengedhetetlen a megfelelő működését gátló közvetlen és közvetett akadályok elhárítása. A lakossági pénzforgalmi szolgáltatások terén hozott, belső piaccal összefüggő uniós intézkedések már jelentős mértékben hozzájárultak a pénzforgalmi szolgáltatók határokon átnyúló tevékenységének fejlesztéséhez, a fogyasztói döntések megalapozottabbá tételéhez és az ajánlatok minőségének, valamint átláthatóságának erősítéséhez.

(2)

Ezzel összefüggésben a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) (a továbbiakban: a pénzforgalmi irányelv) alapvető átláthatósági követelményeket állapított meg a pénzforgalmi szolgáltatók által a fizetési számlákkal összefüggésben nyújtott szolgáltatások után felszámított díjakra vonatkozóan. Ez lényegesen megkönnyítette a pénzforgalmi szolgáltatók tevékenységét, mivel egységes szabályokat hozott létre a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása és a biztosítandó információk tekintetében, csökkentette az adminisztratív terheket és költségmegtakarítást tett lehetővé a pénzforgalmi szolgáltatók számára.

(2a)

A belső piac zökkenőmentes működése és a modern, szociális piacgazdaság fejlődése egyre inkább a pénzforgalmi szolgáltatások egyetemes biztosításától függ. Mivel a fizetési szolgáltatók a piac logikájával összhangban hajlamosak a kereskedelmi szempontból vonzóbb fogyasztókra összpontosítani, és így bizonyos esetekben a kereskedelmi szempontból sérülékenyebb fogyasztók számára nem biztosítják ugyanazt a termékválasztékot, az erre vonatkozó új jogszabálynak az Unió intelligens gazdasági stratégiájának a részét kell képeznie.

(3)

A Bizottságnak szóló ajánlásokkal az alapvető banki szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló, 2012. július 4-i európai parlamenti állásfoglalásban  (3) foglaltaknak megfelelően azonban a lakossági banki ágazat belső piacának javítása és fejlesztése terén sok még a tennivaló. Az ilyen fejlesztéseknek együtt kell járniuk azzal, hogy az uniós pénzügyi szektor a vállalkozások és fogyasztók kiszolgálójává váljon. Jelenleg a díjak átláthatóságának és összehasonlíthatóságának hiánya, valamint a fizetésiszámla-váltás nehézségei akadályozzák továbbra is a teljes mértékben integrált piac kialakítását. Kezelni kell a lakossági bankszektorban az eltérő termékminőség és az alacsony fokú verseny problémáját, és magas szintű normákat kell elérni.

(4)

A belső piac jelenlegi feltételei visszatarthatják a pénzforgalmi szolgáltatókat attól, hogy gyakorolják a letelepedés vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságához való jogukat az Unió területén, mivel nehézséget jelent számukra, hogy egy új piacra való belépéskor ügyfeleket szerezzenek. Egy új piacra való belépés gyakran komoly befektetést jelent. Az ilyen befektetés csak akkor indokolt, ha a szolgáltató az adott piacon elegendő lehetőséggel és megfelelő fogyasztói kereslettel számolhat. A fogyasztóknak a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások terén megnyilvánuló alacsony mobilitása nagymértékben magyarázható a díjak és a kínált szolgáltatások átláthatóságának és összehasonlíthatóságának hiányával, valamint a fizetésiszámla-váltással kapcsolatos nehézségekkel. Ezek a tényezők a keresletet is elfojtják. Ez különösen érvényes határokon átnyúló kontextusban.

(5)

Emellett a hatályos nemzeti szabályozási keretek széttagoltsága jelentős akadálya lehet a belső piac megvalósításának a fizetési számlák terén. A fizetési számlákra – különösen a díjak összehasonlíthatóságára és a fizetésiszámla-váltásra – vonatkozó, jelenlegi nemzeti szintű előírások eltérőek. A számlaváltásra vonatkozó egységes, kötelező uniós intézkedések hiánya nemzeti szinten különböző gyakorlatokhoz és intézkedésekhez vezetett. Ezek a különbségek még szembetűnőbbek a díjak összehasonlíthatósága terén, mert ebben a tekintetben még önszabályozó jellegű uniós szabályok sincsenek. Ha a bankok gyakorlatukat a nemzeti piacokra kezdik szabni és így az említett különbségek a jövőben még jelentősebbé válnak, az megemeli a határokon átnyúló működés költségét a belföldi szolgáltatók költségeivel szemben, és rontja a határokon átnyúló üzleti tevékenység vonzerejét. A határokon átnyúló belső piaci tevékenységet gátolják azok az akadályok, amelyekkel a fogyasztók kerülnek szembe, ha külföldön szeretnének fizetési számlát nyitni. A jelenleg fennálló korlátozó jogosultsági kritériumok megakadályozhatják az uniós polgárok Unión belüli szabad mozgását. Ha minden fogyasztó számára biztosított a fizetési számlához való hozzáférés, az lehetővé teszi a belső piacon való részvételüket, és azt, hogy kihasználják az belső piac előnyeit.

(6)

Emellett, mivel egyes potenciális ügyfelek nem nyitnak számlát, vagy azért, mert elutasítják őket, vagy pedig azért, mert nem kapnak megfelelő termékre vonatkozó ajánlatot, a pénzforgalmi szolgáltatások iránti potenciális keresletet jelenleg nem aknázzák ki teljes mértékben az Unióban. A fogyasztók szélesebb belső piaci részvétele tovább ösztönözné a pénzforgalmi szolgáltatókat arra, hogy új piacokra lépjenek be. Emellett a valamennyi fogyasztó fizetési számlához való hozzáférését biztosító feltételek megteremtése szükséges a belső piacon való részvételük előmozdításához és annak lehetővé tételéhez, hogy kiaknázzák az belső piac által kínált előnyöket.

(7)

A bankszektor önszabályozási kezdeményezés keretében foglalkozott a díjak átláthatóságával és összehasonlíthatóságával. Az erre vonatkozó iránymutatásról azonban nem született végleges megállapodás. A bankszámlaváltásra vonatkozóan az Európai Bankszektori Bizottság 2008-ban közös elveket állapított meg, amelyek tartalmaznak egy, az ugyanazon tagállamban található pénzforgalmi szolgáltatók által kínált bankszámlák közötti váltáskor alkalmazható mechanizmusmodellt. Tekintettel azonban nem kötelező jellegükre, az említett közös elvek alkalmazása az Unióban következetlen volt és nem járt kielégítő eredménnyel. A közös elvek továbbá csak a nemzeti szinten végrehajtott bankszámlaváltással foglalkoznak és nem terjednek ki a határokon átnyúló számlaváltásra. Végül, az alapszintű fizetési számlához való hozzáféréssel összefüggésben a …-i 2011/442/EU bizottsági ajánlás (4) felkérte a tagállamokat arra, hogy legkésőbb hat hónappal az ajánlás közzétételét követően hozzák meg az ezen ajánlás alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Jelenleg csak néhány tagállam teljesíti az ajánlásban foglalt fő elveket.

(8)

Hosszú távon a hatékony és zökkenőmentes pénzügyi mobilitás lehetővé tétele érdekében alapvető egységes szabályrendszert létrehozni az alacsony fogyasztói mobilitás kérdésének kezelésére, mindenekelőtt a fizetési számlákkal összefüggő szolgáltatások és díjak összehasonlításának javítása és a fizetésiszámla-váltás ösztönzése érdekében, valamint annak elkerülésére, hogy azokat a fogyasztókat, akik más tagállamban szándékoznak számlát nyitni, hátrányos megkülönböztetés érje lakóhelyük alapján. Fontos továbbá megfelelő intézkedéseket elfogadni, amelyek előmozdítják a fogyasztók részvételét a fizetési számlák piacán. Ezek az intézkedések ösztönzik majd a pénzforgalmi szolgáltatók belépését a belső piacra és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak, ezáltal fokozva a versenyt és a források hatékony elosztását az uniós lakossági pénzforgalmi piacon, ami a vállalkozások és a fogyasztók előnyére szolgál. Az átlátható díjinformációk és számlaváltási lehetőségek az alapszintű fizetési számlához való hozzáférés jogával együtt lehetővé teszik az uniós polgárok számára azt is, hogy az Unión belül könnyebben mozogjanak és vásároljanak, így kihasználhassák a teljes mértékben működőképes belső piac előnyeit a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások terén, és hozzájárulnak az e-kereskedelem növekedéséhez és a belső piac továbbfejlesztéséhez.

(8a)

Létfontosságú annak biztosítása is, hogy ez az irányelv ne akadályozza az innovációt a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások terén. Minden évben új technológiák válnak életképessé, amelyek meghaladottá tehetik a fizetési számlák jelenlegi modelljét. Különösen a mobil banki szolgáltatásokat, a P2P fizetési szolgáltatásokat és az értéktároló kártyákat ösztönözni kell a hagyományos banki szolgáltatások alternatívájaként.

(9)

Ez az irányelv a fogyasztók fizetési számláira alkalmazandó. Következésképp a vállalkozások számlái, még ha kis- vagy mikrovállalkozásról van is szó, az ad personam vezetett számlák kivételével nem tartoznak az irányelv alkalmazási körébe. Az irányelv nem terjed ki továbbá a megtakarítási számlákra, amelyek korlátozottabb fizetési funkciókkal rendelkezhetnek. Nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá azon hitelkártyák sem, amelyek nem központi jelentőségűek az irányelv pénzügyi integráció fokozására és a belső piac működésére irányuló célkitűzéseinek elérését illetően.

(10)

Az irányelvben található fogalommeghatározások összhangban vannak más uniós jogszabályok fogalommeghatározásaival, és különösen a 2007/64/EK irányelv, valamint az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) fogalommeghatározásaival.

(11)

Fontos, hogy a fogyasztók megértsék a díjakat, össze tudják hasonlítani az egyes pénzforgalmi szolgáltatók ajánlatait, és megalapozott döntést tudjanak hozni arra vonatkozóan, hogy melyik számla felel meg a leginkább az igényeiknek. Nem hasonlíthatók össze a díjak, ha a pénzforgalmi szolgáltatók különböző terminológiát alkalmaznak ugyanarra a ▌szolgáltatásra és eltérő a nyújtott információ formátuma. Az egységesített terminológia a fizetési számlákhoz kapcsolódó legjellemzőbb pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó ▌egységes formátumú díjinformációval együtt segítheti a fogyasztókat a díjak megértésében és összehasonlításában.

(12)

A fogyasztók számára a lehető legtömörebb, egységesített és a különböző pénzforgalmi szolgáltatók közötti összehasonlítást megkönnyítő információ lenne a leghasznosabb. A fizetésiszámla-ajánlatok összehasonlítása céljából a fogyasztók rendelkezésére bocsátott eszközöknek többsíkúaknak kell lenniük, és azokat a fogyasztóknak tesztelniük kell. Ebben a szakaszban a gyors végrehajtás elősegítése érdekében a díjakkal kapcsolatos terminológiát csak a tagállamokban legjellemzőbb kifejezések és fogalommeghatározások tekintetében szabad egységesíteni.

(13)

A díjakkal kapcsolatos terminológiát a nemzeti illetékes hatóságoknak kell meghatározniuk, lehetővé téve a helyi piacok sajátosságainak figyelembevételét. ▌Amennyiben lehetséges, a díjakkal kapcsolatos terminológiát uniós szinten kell egységesíteni, ezáltal lehetővé téve az Unión belüli összehasonlítást. Az európai felügyeleti hatóságnak (Európai Bankhatóság) iránymutatást kell kidolgoznia, hogy segítse a tagállamokat a leginkább igénybe vett és a fogyasztóknak a legtöbbe kerülő szolgáltatások nemzeti szintű meghatározásában. Az egységesített terminológia tényleges alkalmazásának elérése érdekében az ilyen fogalommeghatározásoknak kellően tágnak kell lenniük.

(14)

Miután az illetékes hatóságok összeállították azt az átmeneti jegyzéket, amely nemzeti szinten a fizetési számlákhoz kapcsolódó legjellemzőbb szolgáltatásokat, valamint a kifejezéseket és fogalommeghatározásokat tartalmazza, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia azokat, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza, melyek azok a szolgáltatások, amelyek a tagállamok többségében azonosak, és azok vonatkozásában egységesített uniós szintű kifejezéseket ▌javasoljon.

(15)

Annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben összehasonlíthassák a belső piacon alkalmazott fizetésiszámla-díjakat, a pénzforgalmi szolgáltatóknak a fizetési számlához kapcsolódó legjellemzőbb szolgáltatások jegyzékében szereplő összes szolgáltatás és a fizetési számla kapcsán felmerülő egyéb díjak tekintetében átfogó díjszabási dokumentumot kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátaniuk . A díjszabási dokumentumnak lehetőség szerint az uniós szinten megállapított egységes kifejezéseket és fogalommeghatározásokat kell alkalmaznia. Ez hozzájárulna a fizetési számlák piacán versenyben álló hitelintézetek közötti egyenlő versenyfeltételek létrehozásához is. ▌Annak érdekében, hogy a fogyasztók segítséget kapjanak a fizetési számlájukkal összefüggésben fizetendő díjak megértéséhez, rendelkezésükre kell bocsátani egy glosszáriumot, amely legalább a fizetési számlához kapcsolódó ▌szolgáltatások világos, nem technikai jellegű és félreérthetetlen magyarázatát, továbbá a vonatkozó fogalommeghatározásokat és magyarázatokat tartalmazza. A glosszárium hasznos eszközként szolgál majd a díjak jelentésének jobb megértéséhez, és hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztók a fizetésiszámla-ajánlatok szélesebb választékából választhassanak. A pénzforgalmi szolgáltatók számára elő kell írni azt is, hogy díjmentesen és legalább évente tájékoztassák a fogyasztókat a fizetési számlájuk után felszámított valamennyi díjról és kamatról . Utólagos információt külön erre a célra szolgáló összefoglaló útján kell nyújtani. Ennek teljes áttekintést kell adnia a realizált kamatról , a felszámított díjakról, valamint a díjak és kamatlábak módosítására vonatkozó előzetes értesítésekről.  A fogyasztó számára biztosítani kell az ahhoz szükséges információkat , hogy eligazodhasson a számlájához kapcsolódó díjköltségek és kamatok között és értékelhesse, hogy szükség van-e fogyasztási szokásainak megváltoztatására vagy szolgáltatóváltásra. ▌

(16)

A fogyasztók igényeinek kielégítése céljából biztosítani kell, hogy a fizetési számlákra vonatkozó díjinformáció pontos, egyértelmű és összehasonlítható legyen. Az EBH-nak ezért a nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációt és fogyasztói teszteléseket követően végrehajtástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a díjszabási dokumentum és a díjkimutatás egységesített formája és az egységes jelölések tekintetében, azt biztosítandó, hogy azok a fogyasztók számára érthetők és általuk összehasonlíthatók legyenek. ▌A díjszabási dokumentumnak és a díjkimutatásnak egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lennie más dokumentumoktól. ▌

(17)

A vonatkozó uniós szintű terminológia Unión belüli következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamoknak elő kell írniuk a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy a fogyasztókkal folytatott kommunikáció során, ideértve a díjszabási dokumentumot és a díjkimutatást is, a hatályos uniós szintű terminológiát az átmeneti jegyzékben meghatározott, egyéb vonatkozó nemzeti szintű egységesített terminológiával együtt alkalmazzák. A díjszabási dokumentumban és a díjkimutatásban a pénzforgalmi szolgáltatók szolgáltatásaik vagy a fizetési számlák megjelölésére használhatnak márkaneveket, feltéve, hogy ez az egységesített terminológia mellett, és a kínált szolgáltatások vagy számla másodlagos megjelöléseként jelenik meg .

(18)

A független összehasonlító weboldalak hatékony eszközt jelentenek a fogyasztók számára: segítségükkel egyetlen helyen tudják értékelni a különböző fizetésiszámla-ajánlatok előnyeit. Ezek a weboldalak lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy – amennyiben szükségesnek tartják – részletesebb információt kapjanak, így megteremthetik a megfelelő egyensúlyt azon két igény között, hogy az információ egyértelmű és tömör, ugyanakkor teljes körű és átfogó is legyen. Emellett csökkenthetik a keresés költségeit, mivel a fogyasztóknak nem kell külön-külön beszerezniük az információt a pénzforgalmi szolgáltatóktól. Elengedhetetlenül fontos, hogy az ilyen weboldalakon közölt tájékoztatás megbízható, pártatlan és átlátható legyen, és hogy a fogyasztók értesüljenek e weboldalak létezéséről. Ennek érdekében az illetékes hatóságoknak tevékenyen tájékoztatniuk kell a fogyasztókat e weboldalakról.

(19)

Ahhoz, hogy tárgyilagos információt kaphassanak a ▌fizetési számlákra vonatkozó díjakról és kamatlábakról , a pénzforgalmi szolgáltatóktól független és nyilvánosan hozzáférhető összehasonlító weboldalakhoz kell hozzáférést biztosítani a fogyasztók számára. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy területükön legalább egy ▌ függetlenül működő és nyilvánosan hozzáférhető weboldal díjmentesen a fogyasztók rendelkezésre álljon. Az említett összehasonlító weboldalakat üzemeltethetik illetékes hatóságok, egyéb állami hatóságok és/vagy akkreditált magánüzemeltetők, illetve a nevükben eljáró harmadik felek. A fogyasztók által a továbbiakban rendelkezésre álló összehasonlító weboldalakba vetett bizalom növelése érdekében tagállamoknak önkéntes akkreditációs rendszert kell létrehozniuk, lehetővé téve az összehasonlító weboldalak magánüzemeltetői számára, hogy a meghatározott minőségi kritériumoknak megfelelően akkreditációt kérelmezzenek. Amennyiben egy magánüzemeltetésű weboldal sem kap akkreditációt, illetékes hatóság vagy egyéb állami hatóság, illetve a nevében eljáró harmadik fél által üzemeltetett összehasonlító weboldalt kell létrehozni. Az ilyen weboldalaknak is meg kell felelniük a minőségi kritériumoknak.

(20)

A jelenlegi gyakorlat szerint a pénzforgalmi szolgáltatók gyakran más pénzügyi termékekkel vagy szolgáltatásokkal együtt, csomagban kínálnak fizetési számlát. Ez a gyakorlat lehetővé teheti a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy diverzifikálják ajánlataikat és versenyezzenek egymással, ami végső soron előnyös lehet a fogyasztók szempontjából. A Bizottság által a pénzügyi szektorban folytatott árukapcsolási gyakorlattal összefüggésben 2009-ben végzett tanulmány, valamint releváns konzultációk és a fogyasztói panaszok azonban rámutattak arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a fogyasztók által nem igényelt és a fizetési számlák szempontjából nem lényeges termékekkel – például lakásbiztosítással – egy csomagban is kínálhatják a bankszámlákat. Emellett azt is megállapították, hogy az említett gyakorlat csökkentheti az árak átláthatóságát és összehasonlíthatóságát, korlátozza a fogyasztók vásárlási opcióit és hátrányosan befolyásolja mobilitásukat. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatók csomagban ajánlanak fizetési számlákat, a fogyasztók kapjanak tájékoztatást arról, hogy lehetséges-e a fizetési számlát külön megvásárolni, és ha igen, melyek a csomagba tartozó egyes egyéb pénzforgalmi termékek vagy szolgáltatások díjai és költségei . ▌

(21)

A fogyasztók számára csak akkor vonzó a bankszámlaváltás, ha a folyamat nem jár túlzott adminisztratív és pénzügyi teherrel. A pénzforgalmi szolgáltatók közötti fizetésiszámla-váltás folyamatának egyértelműnek, gyorsnak és biztonságosnak kell lennie. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató a számlaváltási szolgáltatás után díjat számít fel , annak méltányosnak kell lennie és összhangban kell állnia a 2007/64/EK irányelv 45. cikkének (2) bekezdésével . A verseny fokozása céljából a bankszámlaváltást határokon átnyúló viszonylatban is meg kell könnyíteni. Tekintettel arra, hogy a váltás folyamata összetettebb lehet az egy országon belül lebonyolítottnál és szükségessé teheti, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók kiigazítsák és finomítsák belső eljárásaikat, ▌ az eltérő tagállamban működő pénzforgalmi szolgáltatók közötti szolgáltatásváltás esetén hosszabb átmeneti időszakokat kell előirányozni.

(21a)

A tagállamok az olyan számlaváltások esetében, amikor mindkét pénzforgalmi szolgáltató a területükön található, az ezen irányelvben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket hozhatnak vagy tarthatnak fenn, ha ez egyértelműen a fogyasztó érdekét szolgálja.

(22)

A fogyasztó szempontjából a váltásnak a lehető legegyértelműbbnek kell lennie. Ennek megfelelően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az átvevő pénzforgalmi szolgáltató legyen felelős az eljárásnak a fogyasztó nevében történő kezdeményezéséért és lebonyolításáért.

(23)

Főszabályként és feltéve, hogy a fogyasztók ezt jóváhagyták , az átvevő pénzforgalmi szolgáltatónak ▌ a fogyasztó nevében el kell végeznie a rendszeres fizetési megbízások áthelyezését, valamint az esetlegesen fennmaradó egyenleg átutalását. E célból lehetővé kell tenni a fogyasztó számára, hogy egyetlen meghatalmazás aláírásával jóváhagyását adja vagy megtagadja a jóváhagyást az említett feladatok elvégzéséhez. A meghatalmazás megadása előtt a fogyasztót tájékoztatni kell a bankszámlaváltás lebonyolításához szükséges valamennyi lépésről.

(24)

Ahhoz, hogy a bankszámlaváltás sikeres legyen, szükség van az átadó pénzforgalmi szolgáltató együttműködésére. Az átvevő pénzforgalmi szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje vagy a fogyasztót, vagy – szükség esetén – az átadó pénzforgalmi szolgáltatót azon információk átadására , amelyeket szükségesnek tart ahhoz, hogy a rendszeres fizetési megbízásokat az új fizetési számláról teljesíteni lehessen. A tájékoztatásnak azonban a bankszámlaváltás végrehajtásához szükséges mértékűre kell korlátozódnia, és az átvevő pénzforgalmi szolgáltató nem kérhet felesleges információt.

(25)

A félreirányított beérkező átutalások vagy beszedések miatt a fogyasztókra nem szabható ki büntetés, illetve nem érheti őket anyagi hátrány. Ez különösen fontos a fizető felek és a kedvezményezettek egyes kategóriái esetében, például a közműszolgáltatóknál, amelyek elektronikusan (például adatbázisban) tárolják az ügyfelek számlaadatait és sok ügyfélre vonatkozóan hajtanak végre nagyszámú időszakos tranzakciót.

(26)

A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy azokat a fogyasztókat, akik fizetési számlát szándékoznak nyitni, ne érje hátrányos megkülönböztetés nemzetiségük vagy lakóhelyük alapján. Bár a pénzforgalmi szolgáltatók esetében alapvető annak biztosítása, hogy ügyfeleik ne használják jogellenes célokra, például csalásra, pénzmosásra vagy terrorizmusfinanszírozásra a pénzügyi rendszert, nem korlátozhatják azon ügyfeleiket, akik fizetési számla más országban történő nyitása révén szeretnék kihasználni a belső piac kínálta előnyöket.

(27)

Az Unióban jogszerűen lakóhellyel rendelkező fogyasztókat állampolgárságuk vagy lakóhelyük miatt, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében említett bármilyen más alapon hátrányos bánásmód nem érheti akkor, amikor az Unión belül fizetési számla nyitásáért folyamodnak, vagy számlájukhoz hozzá kívánnak férni. Emellett az alapszintű fizetési számlákhoz való hozzáférést a tagállamoknak a fogyasztó pénzügyi körülményeitől – például foglalkoztatási helyzetétől, jövedelmi szintjétől, hiteltörténetétől vagy fizetésképtelenségétől – függetlenül biztosítaniuk kell.

(28)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelvben említett alapszintű fizetési számlákat a lakossági pénzforgalmi szolgáltatási üzletágban működő összes pénzforgalmi szolgáltató kínálja a fogyasztóknak, és hogy fizetési számlákat a rendes üzletvitel szerves részeként kínáljanak . A hozzáférés nem lehet túlzottan nehéz és nem járhat aránytalan költségekkel a fogyasztók számára. Az alapszintű fizetési számlához bármely tagállamban történő hozzáféréshez való jogot a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel  (6) összhangban kell biztosítani, különösen az ügyfél-átvilágítási eljárások tekintetében. Az említett irányelv rendelkezései önmagukban ugyanakkor nem szolgálhatnak ürügyként a kereskedelmi szempontból kevésbé vonzó ügyfelek elutasítására. A 2005/60/EK irányelv II. fejezete követelményeinek teljesítése érdekében mechanizmusokat kell bevezetni az állandó lakcímmel nem rendelkező fogyasztók, a menedékkérők és azon fogyasztók számára, akik tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek, de akiknek kitoloncolása jogi okokból nem lehetséges.

(28a)

Annak érdekében, hogy a szolgáltatók az alapszintű fizetési számlák felhasználóit megfelelő módon szolgálják ki, a tagállamoknak meg kell követelniük a szolgáltatóktól annak biztosítását, hogy a releváns személyzet megfelelő képzettséggel rendelkezzen, valamint hogy a fogyasztókat ne érintse kedvezőtlenül az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenség.

(29)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak megkövetelését, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ellenőrizze, hogy a fogyasztó rendelkezik-e ugyanazon a területen aktív és egyenértékű fizetési számlával, és hogy erről a fogyasztóval felelős nyilatkozatot írasson alá. A pénzforgalmi szolgáltató kizárólag az ezen irányelvben meghatározott esetekben utasíthatja el az alapszintű fizetési számla nyitása iránti kérelmet.

(29a)

A tagállamok biztosítják, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a kérelmeket az ezen irányelvben előírt határidőkön belül dolgozzák fel, és hogy elutasítás esetén részletesen tájékoztassák a fogyasztót az elutasítás indokairól, kivéve, ha a tájékoztatás ellentétes lenne a nemzetbiztonság vagy a pénzügyi bűntettek elleni fellépés céljaival.

(30)

A fogyasztók számára garantálni kell az alapvető pénzforgalmi szolgáltatások egy bizonyos köréhez való hozzáférést. A tagállamok biztosítják, hogy mindaddig, amíg a fogyasztó az alapszintű fizetési számlát személyes céljaira használja, nincs korlát azon műveletek számát illetően, amelyeket az ezen irányelvben meghatározott árképzési szabályok szerint nyújtanak. A személyes célokra történő használat meghatározásakor a tagállamoknak az általános fogyasztói magatartást és a bevett kereskedelmi gyakorlatokat kell figyelembe venniük. Az alapszintű fizetési számlákhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak magukban kell foglalniuk a készpénzbetét és a készpénzfelvétel lehetőségét. A fogyasztó számára lehetővé kell tenni olyan alapvető fizetési műveletek végrehajtását, mint a jövedelem vagy a juttatások fogadása, számlák vagy adók kifizetése, valamint áruk és szolgáltatások vásárlása, többek között beszedés, átutalás és fizetési kártya használata révén. Ezeknek a szolgáltatásoknak biztosítaniuk kell termékek és szolgáltatások online megvásárlását és lehetőséget kell adniuk a fogyasztóknak arra, hogy adott esetben a pénzforgalmi szolgáltató online banki eszközein keresztül fizetési megbízásokat kezdeményezzenek. Az alapszintű fizetési számla azonban nem korlátozódhat online használatra, mivel ez akadályt jelentene az internet-hozzáféréssel nem rendelkező fogyasztók esetében. A fogyasztók az alapszintű fizetési számlához kapcsolódóan nem kaphatnak hozzáférést folyószámlahitelhez. A tagállamok azonban lehetővé tehetik, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók az alapszintű fizetési számlához kapcsolódóan jól elkülönülő szolgáltatásként folyószámlahitelt és egyéb hiteltermékeket kínáljanak, feltéve, hogy az alapszintű fizetési számlához való hozzáférést és használatot nem teszik függővé e hitelszolgáltatások igénybevételétől. Az ilyen szolgáltatásokért felszámított díjaknak átláthatónak és legalább olyan kedvezőnek kell lenniük, mint a szolgáltató szokásos árképzési politikája.

(31)

Az alapszintű fizetési számlát díjmentesen vagy méltányos díj felszámításával kell biztosítani annak érdekében, hogy a fogyasztók lehető legszélesebb köre számára legyen elérhető. A tagállamoknak elő kell írniuk a pénzforgalmi szolgáltatók részére, hogy az alapszintű fizetési számla mindenkor az a fizetési számla legyen, amelynek a tagállamokban meghatározott pénzforgalmi szolgáltatások minimumcsomagjának nyújtása tekintetében a legalacsonyabb a díja. Emellett a szerződésben meghatározott feltételek be nem tartása esetén a fogyasztót terhelő minden további díjnak szintén méltányosnak kell lennie, és sohasem lehet magasabb a szolgáltató szokásos árképzési gyakorlata szerinti díjaknál .

(32)

A pénzforgalmi szolgáltató csak rendkívüli körülmények között utasíthatja vissza az alapszintű fizetési számla nyitását vagy mondhatja fel a fizetésiszámla-szerződést, például a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, vagy a bűncselekmények megelőzésére és kivizsgálására vonatkozó jogszabályok be nem tartása esetén. Az elutasítást még ezekben az esetekben is csak az teheti indokolttá, ha a fogyasztó nem tartja be az említett jogszabályok előírásait, de az nem, hogy a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése túlságosan nagy terhet jelent vagy költséges.

(33)

A tagállamok biztosítják, hogy olyan intézkedések legyenek életben, amelyek felhívják a lakosság figyelmét az alapszintű fizetési számlák elérhetőségére, valamint a használatukra vonatkozó, ezen irányelvben előírt eljárásokra és feltételekre. A tagállamok biztosítják, hogy a kommunikációra vonatkozó intézkedések elegendőek, megfelelően célzottak, és kezelik a bankszámlával nem rendelkező, sérülékeny és mobilis fogyasztók egyedi igényeit. A pénzforgalmi szolgáltatóknak jól érthető tájékoztatást és megfelelő segítséget kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a kínált alapszintű fizetési számlák sajátos jellemzőire, a kapcsolódó díjakra, a használat feltételeire, valamint azokra a lépésekre vonatkozóan, amelyeket a fogyasztóknak az alapszintű fizetési számla nyitásához való joguk gyakorlása során követniük kell. A fogyasztókat mindenekelőtt arról is tájékoztatni kell, hogy a kiegészítő szolgáltatások megvásárlása nem kötelező az alapszintű fizetési számlához való hozzáféréshez. Azon kockázat minimalizálása céljából, hogy a fogyasztók pénzügyileg kirekesztetté váljanak, a tagállamoknak javítaniuk kell – többek között az iskolákban – a pénzügyi oktatást és meg kell akadályozniuk a túlzott eladósodást. Emellett indokolt, hogy a tagállamok előmozdítsák a pénzforgalmi szolgáltatók azon kezdeményezéseit, amelyek megkönnyítik az alapszintű fizetési számla biztosításának és a pártatlan pénzügyi oktatásnak az összekapcsolását.

(34)

A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek felhatalmazást kapnak ezen irányelv végrehajtásának biztosítására, valamint vizsgálati és jogérvényesítési hatáskörrel rendelkeznek. A kijelölt illetékes hatóságoknak függetleneknek kell lenniük a pénzforgalmi szolgáltatóktól és megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük feladataik végrehajtásához. A tagállamok számára lehetővé kell tenni különböző illetékes hatóságok kijelölését az ezen irányelvben megállapított széles körű kötelezettségek érvényesítéséhez.

(35)

Az irányelvben meghatározott jogokból és elvekből eredő viták rendezése céljából a fogyasztóknak hozzáférést kell biztosítani hatékony és eredményes peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokhoz. Az alternatív vitarendezési eljárásokhoz egyszerű hozzáférést kell biztosítani, az illetékes testületeknek pedig – a szolgáltatók és a felhasználók kiegyenlített képviseletéhez hasonló – számos kritériumot kell teljesíteniük. Ezt a hozzáférést a 2013/…/EU irányelv a releváns szerződéses viták tekintetében már biztosítja. Emellett azonban a fogyasztóknak az ezen irányelvből eredő jogokat és kötelezettségeket érintő, a szerződéskötést megelőző viták esetén is hozzáférést kell biztosítani peren kívüli jogorvoslati eljárásokhoz, például ha megtagadják tőlük az alapszintű fizetési számlával való rendelkezést. Az ezen irányelvben meghatározott rendelkezéseknek való megfeleléshez szükséges a fogyasztók személyes adatainak feldolgozása. Az említett adatfeldolgozást a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7). szabályozza. Ennek az irányelvnek ezért összhangban kell lennie a 95/46/EK irányelvben meghatározott szabályokkal és az azokat végrehajtó nemzeti jogszabályokkal.

(36)

Az ezen irányelvben kifejtett célkitűzések elérése érdekében a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően hatáskört kell kapnia jogi aktusok elfogadására a számos tagállamban azonos pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó, uniós szinten egységesített terminológia, valamint az e kifejezésekhez kapcsolódó fogalmak meghatározása tekintetében.

▌

(38)

Első alkalommal ennek az irányelvnek a hatálybalépésétől számított három éven belül, majd évente a tagállamoknak megbízható éves statisztikát kell beszerezniük a jelen irányelv által bevezetett intézkedések működéséről. Indokolt, hogy ehhez bármely megfelelő információforrást felhasználjanak, és az információkat el kell juttatniuk a Bizottsághoz. A kapott információk alapján a Bizottságnak éves jelentést kell kiadnia.

(39)

A piaci fejlemények, például új típusú fizetési számlák és pénzforgalmi szolgáltatások megjelenése, valamint az uniós jog egyéb területeinek fejleményei, illetve a tagállami tapasztalatok figyelembevétele érdekében négy évvel az irányelv hatálybalépését követően el kell végezni az irányelv felülvizsgálatát. A felülvizsgálat értékeli, hogy a bevezetett intézkedések hozzájárultak-e a fizetésiszámla-díjak fogyasztók általi jobb megértéséhez, a fizetési számlák összehasonlíthatóságához és a bankszámlaváltás megkönnyítéséhez. Azt is meghatározza, hogy hány alapszintű fizetési számla nyitására került sor és ezen belül mekkora azon fogyasztók száma, akik korábban nem rendelkeztek bankszámlával, továbbá hogy mennyi ideig tartották meg e számlákat, hány alapszintű fizetési számla nyitásának elutasítására, vagy hány ilyen típusú számla felmondására került sor, valamint hogy ez milyen okból történt és mekkora költséggel járt. Megvizsgálja azt is, hogy a határokon átnyúló bankszámlaváltást lebonyolító pénzforgalmi szolgáltatók számára biztosított meghosszabbított határidőket fenn kell-e tartani hosszabb időszakon keresztül. Értékeli továbbá, hogy a csomagban kínált termékek esetén a pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtandó információra vonatkozó előírások elegendőek-e, illetve szükség van-e kiegészítő intézkedésekre. A Bizottságnak a jelentését – adott esetben jogalkotási javaslatokkal kiegészítve – be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(40)

Ezen irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartája által, az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően elismert elveknek.

(41)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok továbbítása,

(41a)

A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság általi jóváhagyás függvényében mentesítsenek pénzforgalmi szolgáltatókat alapszintű fizetési számlák kínálása alól. A Bizottságnak csak abban az esetben szabad jóváhagynia a mentesítést, ha egyenlő versenyfeltételek biztosítottak valamennyi pénzforgalmi szolgáltató között, a fogyasztók hozzáférési joga nem sérül, és nem áll fenn az alapszintű fizetési számlával rendelkező fogyasztók megbélyegzésének kockázata. A jóváhagyás nem eredményezheti azt, hogy egy tagállamban csak egyetlen pénzforgalmi szolgáltató kínáljon alapszintű fizetési számlát.

a)

„fogyasztó”: bármely természetes személy, aki nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból cselekszik;

aa)

„jogszerűen lakóhellyel rendelkező”: az Unió területén jogszerűen tartózkodó uniós vagy harmadik országbeli állampolgár helyzetére vonatkozó fogalom, ideértve a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i Genfi Egyezmény, az ahhoz fűzött 1967. január 31-i jegyzőkönyv és más vonatkozó nemzetközi egyezmények értelmében menedékjogért folyamodó személyeket;

b)

„fizetési számla”: a pénzforgalmi szolgáltatás egy vagy több igénybe vevőjének a nevére nyitott olyan számla, amely fizetési műveletek teljesítésére szolgál;

c)

„pénzforgalmi szolgáltatás”: a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás;

ca)

„a fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatások”: a fizetési számla vezetéséhez kapcsolódó összes szolgáltatás, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatásokat és a 2007/64/EK irányelv 3. cikke g) pontjának hatálya alá tartozó fizetési műveleteket is;

d)

„fizetési művelet”: a fizető fél vagy a kedvezményezett által kezdeményezett pénzbefizetés, -átutalás vagy -felvétel, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti alapkötelezettségektől;

e)

„pénzforgalmi szolgáltató”: a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének (9) bekezdésében meghatározott pénzforgalmi szolgáltató, kivéve a IV. fejezet alkalmazásában, ahol a tagállamok területén elhelyezkedő összes olyan pénzforgalmi szolgáltatót jelenti, amely a lakossági pénzforgalmi szolgáltatási üzletágban működik, és amely a fizetési számlákat a rendes üzletvitel szerves részeként kínálja;

f)

„fizetési eszköz”: a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének (23) bekezdésében meghatározott fizetési eszköz;

g)

„átadó pénzforgalmi szolgáltató”: az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a rendszeres fizetési megbízások mindegyikére vagy némelyikére vonatkozó információkat átadja;

h)

„átvevő pénzforgalmi szolgáltató”: az a pénzforgalmi szolgáltató, amelyhez a rendszeres fizetési megbízások mindegyikére vagy némelyikére vonatkozó információk átadásra kerülnek;

i)

„fizető fél”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy fizetési számla tulajdonosa, és aki vagy amely az adott fizetési számláról fizetési megbízást engedélyez, vagy – a fizető fél fizetési számlája hiányában – az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy kedvezményezett fizetési számlájának javára fizetési megbízást ad;

j)

„kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely valamilyen fizetési művelet tárgyát képező pénzeszközök szándékolt jogosultja;

k)

„díjak”: a fogyasztó által a pénzforgalmi szolgáltatónak a fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatásokért vagy azokkal kapcsolatban adott esetben fizetendő mindenfajta díj és büntetés ;

ka)

„betéti kamat”: a fizetési számlán letétbe helyezett összeg után a fogyasztónak fizetett bármilyen kamat;

l)

„tartós adathordozó” bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a pénzforgalmi szolgáltató számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését;

m)

„számlaváltás”: a valamely fizetési számlán végrehajtott, átutalásra, rendszeres beszedésre és rendszeres beérkező átutalásokra vonatkozó rendszeres fizetési megbízások mindegyikére vagy némelyikére vonatkozó információknak a fogyasztó kérésére az egyik pénzforgalmi szolgáltatótól egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő transzfere, ami történhet az egyik fizetési számla pozitív számlaegyenlegének a másikra való átutalásával vagy anélkül, illetve a korábbi számla lezárásával vagy anélkül. A számlaváltás nem vonja maga után, hogy az átadó pénzforgalmi szolgáltató átadja a szerződést az átvevő pénzforgalmi szolgáltatónak;

n)

„beszedés”: a fizető fél fizetési számláját megterhelő pénzforgalmi szolgáltatás, amely során a fizetési műveletet a kedvezményezett kezdeményezi, a fizető fél beleegyezésével;

o)

„átutalás”: a kedvezményezett fizetési számlájának egy fizetési művelet vagy sorozatos fizetési művelet útján történő jóváírására irányuló ▌pénzforgalmi szolgáltatás, amelyet a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról indítanak, a fizető fél által adott megbízás alapján;

p)

„rendszeres fizetési megbízás”: a kedvezményezett fizetési számlájának sorozatos fizetési művelet útján, rendszeres időközönként történő jóváírására irányuló pénzforgalmi szolgáltatás, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél nála vezetett fizetési számlájáról, a fizető fél által adott megbízás alapján indít;

q)

„pénz”: bankjegyek, pénzérmék és számlapénz, valamint a 2009/110/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésében szereplő meghatározás szerinti elektronikus pénz;

r)

„keretszerződés”: egyedi és sorozatos fizetési műveletek jövőbeni teljesítését szabályozó pénzforgalmi szolgáltatási szerződés, amely fizetési számla nyitására vonatkozó kötelezettséget és annak feltételeit is tartalmazhatja;

ra)

„munkanap”: a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének (27) bekezdésében meghatározott munkanap.

a)

a fogyasztók által fizetési számlájukkal kapcsolatban a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások;

b)

a fogyasztók számára átfogóan és egységenként a legnagyobb teljes költséget generáló szolgáltatások;

a)

minden egyes szolgáltatás vonatkozásában a felszámított egységnyi díjat és azt, hogy az érintett időszakban hányszor vették igénybe az adott szolgáltatást, illetve csomagban összekapcsolt különböző szolgáltatások esetén a szolgáltatáscsomagért felszámított díjat;

b)

az érintett időszakban nyújtott egyes szolgáltatások vonatkozásában felmerült díjak teljes összegét, figyelembe véve adott esetben a szolgáltatáscsomagra vonatkozó egyedi díjszabást;

ba)

a számlára vonatkozó folyószámlahitel kamatlábát, azon napok számát, amikor az egyenleg negatív volt, valamint az érintett időszak során a fedezet nélküli számlaegyenlegre felszámított kamat teljes összegét;

bb)

a számlára vonatkozó betéti kamat kamatlábát, az átlagegyenleget, valamint az érintett időszak során felhalmozódó kamat teljes összegét;

c)

az érintett időszakban a számla használata nyomán levont díjak és a felhalmozott kamatok jóváírása utáni (pozitív vagy negatív) egyenleg teljes összegét;

ca)

a következő időszakra érvényes módosított díjakra és kamatlábakra vonatkozó előzetes értesítéseket.

a)

a fizetési számlára alkalmazott felszámítandó vagy jóváírandó kamatláb , és a pénzforgalmi szolgáltatók által a fizetési számlákhoz kapcsolódóan nemzeti szinten nyújtott szolgáltatások után felszámított díjak;

b)

a pénzforgalmi szolgáltató által biztosított szolgáltatási szint meghatározó tényezőinek összehasonlítása, ideértve a fiókok számát és elhelyezkedését, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez felhasználható banki készpénz-automaták számát;

(c)

kiegészítő információk az uniós egységesített terminológiával, a fizetési számlákhoz – köztük az alapszintű fizetési számlákhoz – való hozzáféréssel, valamint az uniós és nemzeti szinten rendelkezésre álló számlaváltási eljárásokkal kapcsolatban. Ezeket az információkat külső weboldal megjelölésével is elérhetővé lehet tenni.

a)

jogi, pénzügyi és működési szempontból minden pénzforgalmi szolgáltatótól függetlenek;

aa)

egyértelműen közlik tulajdonosukat és finanszírozásukat;

ab)

az összehasonlítás alapjául egyértelmű, objektív kritériumokat határoznak meg;

ac)

pártatlanok, amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatóktól, ügynökeiktől, leányvállalataiktól származó hirdetések, illetve márkaneveik nem helyezhetők el a honlapon, illetve az árakat összehasonlító oldalakon;

b)

közérthető és egyértelmű nyelven íródnak, és adott esetben a 3. cikk (5) bekezdésében említett egységesített uniós terminológiát használják;

c)

pontos és naprakész tájékoztatást nyújtanak , továbbá jelzik a legutóbbi frissítés időpontját ;

d)

objektív és teljes körű eredményeket biztosítanak a felhasználók számára, maradéktalanul figyelembe véve a felhasználók által alkalmazott bármely keresési szempontot, és – amennyiben a nyújtott információ nem tekinti át teljes körűen a piacot – az eredmények feltüntetése előtt erre vonatkozóan egyértelműen nyilatkoznak ;

da)

elfogadják az érintett tagállam minden pénzforgalmi szolgáltatójának arra irányuló kérelmét, hogy felkerüljön a weboldalra;

e)

hatékony tájékoztatási és panaszkezelési eljárást működtetnek.

a)

adott esetben a valamennyi fennálló, átutalásra és az adós által jóváhagyott beszedésre vonatkozó rendszeres fizetési megbízást tartalmazó lista átadása az átvevő pénzforgalmi szolgáltatónak és – amennyiben azt a fogyasztó a (2) bekezdésben foglaltak szerint külön kéri – a fogyasztónak;

b)

a fogyasztó számláján az elmúlt 13 hónapban teljesített beérkező átutalásokra és hitelező által kezdeményezett beszedésekre vonatkozó, rendelkezésre álló információk átadása az átvevő pénzforgalmi szolgáltatónak és – amennyiben azt a fogyasztó a (2) bekezdésben foglaltak szerint külön kéri – a fogyasztónak;

c)

minden olyan további információ átadása az átvevő pénzforgalmi szolgáltatónak, amelyre ez utóbbinak a számlaváltás végrehajtásához szüksége van ;

d)

amennyiben az átadó pénzforgalmi szolgáltató nem biztosít rendszert a bejövő átutalási megbízásoknak és beszedéseknek a fogyasztó átvevő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájára történő automatikus átirányításához, úgy a ▌ beszedések elfogadásának leállítása és a bejövő átutalási megbízások leállítása a meghatalmazásban megjelölt naptól;

e)

amennyiben a fogyasztó a (2) bekezdés szerint külön hozzájárulását adta, a fogyasztó által meghatározott napon a fennmaradó pozitív egyenleg átutalása az átvevő pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott vagy vezetett számlára; ▌

f)

amennyiben a fogyasztó a (2) bekezdés szerint külön hozzájárulását adta, a fogyasztó által meghatározott napon az átadó pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla lezárása.

fa)

a meghatalmazásban meghatározott időponttól kezdődő teljesítési időpontú állandó átutalások és átutalási megbízások törlése.

a)

hét munkanapon belül létrehozza a fogyasztó által kért rendszeres átutalási megbízásokat és azokat a meghatalmazásban megjelölt időponttól kezdve végrehajtja;

b)

a meghatalmazásban meghatározott időponttól kezdve fogadja a beszedéseket;

ba)

adott esetben tájékoztatja a fogyasztókat a SEPA-beszedésekkel kapcsolatos, a 260/2012/EU rendelet 5. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti jogaikról;

c)

amennyiben a fogyasztó a (2) bekezdés szerint külön hozzájárulását adta, tájékoztatja a fogyasztó fizetési számlájára rendszeres átutalásokat teljesítő fizető feleket a fogyasztó átvevő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájának adatairól. Amennyiben az átvevő pénzforgalmi szolgáltató nem rendelkezik a kedvezményezett tájékoztatásához szükséges valamennyi információval, két napon belül felkéri vagy a fogyasztót vagy adott esetben, miután kérte a fogyasztó engedélyét, az átadó pénzforgalmi szolgáltatót a hiányzó információk benyújtására;

d)

amennyiben a fogyasztó a (2) bekezdés szerint külön hozzájárulását adta, tájékoztatja a fogyasztó fizetési számlájáról beszedés révén pénzt beszedő kedvezményezetteket a fogyasztó átvevő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájának adatairól, valamint arról az időpontról, amelytől kezdve a beszedéseknek e számláról kell történniük. Amennyiben az átvevő pénzforgalmi szolgáltató nem rendelkezik a kedvezményezett tájékoztatásához szükséges valamennyi információval, két napon belül felkéri vagy a fogyasztót vagy adott esetben, miután kérte a fogyasztó engedélyét, az átadó pénzforgalmi szolgáltatót a hiányzó információk benyújtására;

e)

amennyiben a fogyasztót a c) és d) pont alkalmazásában felkérik a hiányzó információk megadására , az új számla adatait és a meghatalmazásban megjelölt kezdő időpontot tartalmazó mintalevelet bocsát a fogyasztó rendelkezésére, amelyet a számlaváltási szolgáltatás kezdeményezésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy a felek megállapodása szerinti bármely más nyelven kell kiállítani.

a)

a felkérés kézhezvételétől számított hét munkanapon belül megküldi a (3) bekezdés a), b) és c) pontjában jelzett információkat az átvevő pénzforgalmi szolgáltatónak;

b)

amennyiben az átadó pénzforgalmi szolgáltató nem biztosít rendszert a bejövő átutalási megbízásoknak és beszedéseknek a fogyasztó átvevő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájára történő automatikus átirányításához, úgy az átvevő pénzforgalmi szolgáltató által megjelölt naptól leállítja a bejövő átutalási megbízásokat és leállítja a beszedések elfogadását;

c)

a fizetési számla bármely fennmaradó pozitív egyenlegét átutalja az átvevő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára;

d)

amint megteszik az a), b) és c) pontban említett lépéseket, lezárja a fizetési számlát;

e)

elvégez a számlaváltás lebonyolításához szükséges minden további, az (5) bekezdés szerinti műveletet.

a)

az átadó és az átvevő pénzforgalmi szolgáltató szerepe a számlaváltás folyamatának egyes lépéseiben, a 10. cikkben meghatározottak szerint;

b)

az egyes lépések végrehajtására rendelkezésre álló időkeret;

c)

a számlaváltási folyamatért felszámított díjak, ha vannak ilyenek;

d)

mindazon információk, amelyeket a fogyasztónak kell benyújtania;

e)

a 21. cikkben említett alternatív vitarendezési eljárások rendszere.

a)

szerepelnek a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (5) bekezdésében foglalt jegyzékben  (8);

b)

nonprofit alapon működnek;

c)

meghatározott kritériumok, például szakma alapján tagságot követelnek meg.

a)

ez a jog a fogyasztó tartózkodási helyétől függetlenül alkalmazandó a (2a) bekezdés sérelme nélkül .

aa)

a 2005/60/EK irányelv II. fejezete követelményeinek teljesítése érdekében mechanizmusokat kell bevezetni az állandó lakcímmel nem rendelkező fogyasztók, a menedékkérők és azon fogyasztók számára, akik tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek, de akiknek kitoloncolása jogi okokból nem lehetséges.

b)

az említett jog gyakorlását nem teszik túlzottan nehézzé vagy megterhelővé a fogyasztó számára;

ba)

mechanizmust hoznak működésbe annak biztosítására, hogy a bankszámlával nem rendelkező, sérülékeny, valamint a mobilis fogyasztókat tájékoztassák az alapszintű fizetési számlák rendelkezésre állásáról;

bb)

az ezen irányelv 10. és 11. cikkében előírt számlaváltási szolgáltatás abban az esetben is alkalmazandó, ha a fogyasztó alapszintű fizetési számlára kíván váltani valamely másik fizetési számláról a számlaváltási szolgáltatás keretein belül;

a)

amennyiben a 2005/60/EK irányelv II. fejezete szerinti ügyfél-átvilágítás annak jelentős kockázatát tárja fel, hogy a számlát az uniós jogba ütközően fogják felhasználni ;

b)

azokban az esetekben, amikor a tagállam már élt az e cikk (2b) bekezdésében foglalt lehetőséggel, amennyiben a fogyasztó már rendelkezik egy fizetési számlával valamely, ugyanazon a területen található pénzforgalmi szolgáltatónál, ami lehetővé teszi számára a 16. cikk (1) bekezdésében felsorolt pénzforgalmi szolgáltatások igénybevételét;

a)

a fizetési számla megnyitásához, vezetéséhez és lezárásához szükséges összes műveletet lehetővé tevő szolgáltatások;

b)

a fizetési számlára történő pénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatások;

c)

a bankfiókban vagy a banki készpénz-automatánál a bank nyitvatartási ideje alatt vagy azon kívül a fizetési számláról történő, Unión belüli készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatások;

d)

a következő fizetési műveletek végrehajtása az Unión belül:

a)

a fogyasztó szándékosan jogszerűtlen célokra használta fel a számlát;

b)

a számlán 24 egymást követő hónapnál hosszabb időszakon keresztül nem történt művelet, és a pénzforgalmi szolgáltatónak esedékes díjakat nem fizették meg ;

c)

a fogyasztó tudatosan helytelen információt adott meg annak érdekében, hogy alapszintű fizetési számlához jusson – a helyes adatok közlése esetén a kérelmet elutasították volna ;

ca)

a fogyasztó nem igazolja az érintett tagállamhoz fűződő való kapcsolatát a 15. cikk (2a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egy hónapon belül azt követően, hogy távolról előre megnyitotta a számlát;

d)

a fogyasztó már nem rendelkezik jogszerűen lakóhellyel az Unióban vagy időközben második fizetési számlát nyitott abban a tagállamban, ahol már rendelkezik egy alapszintű fizetési számlával.

a)

a vita bíróság előtti rendezésére vonatkozó elévülési idő az alternatív vitarendezési eljárás időtartamára felfüggesztődik;

b)

az eljárás ingyenes, illetve a nemzeti jogban meghatározott mérsékelt költséggel jár;

c)

az eljáráshoz a felek nem kizárólag elektronikus úton férnek hozzá;

d)

a szolgáltatókat, a fogyasztókat és más felhasználókat egyenlő módon képviselik.

a)

a pénzforgalmi szolgáltatók megfelelése a 3–6. cikkben foglalt rendelkezéseknek;

b)

a 7. cikk szerint létrehozott akkreditált összehasonlító weboldalak száma , valamint az összehasonlító weboldalakkal kapcsolatos felhasználói elégedettségre vonatkozó legjobb gyakorlatok ;

c)

a fizetésiszámla-váltások száma, a számlaváltási folyamat végrehajtásához szükséges átlagos idő , a váltásért felszámított átlagos teljes díj, az elutasított számlaváltások száma, a fogyasztók által a számlaváltási folyamat során tapasztalt legjellemzőbb problémák;

d)

a megnyitott alapszintű fizetési számlák száma, az ilyen típusú számlák fenntartásának időtartama , az elutasított kérelmek és a számlafelmondások száma és indoka, valamint a kapcsolódó díjak.

da)

a társadalom sérülékeny csoportjainak költségvetési és túlzott eladósodási ügyekben való segítése érdekében hozott intézkedések.

a)

Bizottság által az ezen irányelv nem megfelelő vagy nem teljes végrehajtása miatt megindított valamennyi kötelezettségszegési eljárás listája;

b)

az ezen irányelv által az Unióban a lakossági banki szektor harmonizációjára és integrációra, valamint a tagállamokban a versenyre és az átlagos díjszintekre gyakorolt hatás értékelése;

c)

a pénzforgalmi szolgáltatásnyújtás tekintetében az Unió egészében a minőség átláthatóságának és összehasonlíthatóságának – köztük az üzleti modellek, valamint a befektetési stratégiák és vállalati társadalmi felelősségvállalás átláthatóságának – fokozására irányuló stratégiák;

d)

a fizetési számlaszámok egész Unión belüli hordozhatóságának végrehajtásával kapcsolatos költségek és előnyök értékelése, beleértve az e végrehajtáshoz szükséges konkrét lépéseket tartalmazó ütemtervet;

e)

az olyan fogyasztók jellemzőinek értékelése, akik az ezen irányelv átültetése óta nyitottak alapszintű fizetési számlákat;

f)

a tagállamok körében a fogyasztók pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférésből való kizárásának mérséklésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok;

g)

az alapszintű fizetési számlák esetében levont díjak értékelése, figyelemmel a 17. cikk (3) bekezdésében felsorolt szempontokra;

h)

az alapszintű fizetésiszámla-nyitáshoz és -használathoz kapcsolódó éves teljes díjak uniós szintű felső határának megállapításával kapcsolatos lehetőségek, valamint az ilyen felső határ nemzeti körülményekhez való igazítása módjainak értékelése;

i)

az alapszintű fizetési számlák biztosítása által a hasonló szolgáltatásokat kínáló egyéb fizetési számlák piacára gyakorolt hatás értékelése.