4.10.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/24

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Női vállalkozók és rájuk vonatkozó konkrét politikai fellépések az EU növekedésének és foglalkoztatásának ösztönzésére (saját kezdeményezésű vélemény)

2012/C 299/05

Előadó: Madi SHARMA

2012. január 19-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Női vállalkozók és rájuk vonatkozó konkrét politikai fellépések az EU növekedésének és foglalkoztatásának ösztönzésére.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2012. június 28-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. július 11-12-én tartott, 482. plenáris ülésén (a 2012. július 11-i ülésnapon) 121 szavazattal 7 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások a női vállalkozások előmozdítására Európában

1.1   A jelen vélemény négy alapvető konkrét javaslatot fogalmaz meg a női vállalkozások előmozdítására és fejlesztésére vonatkozó politikai fellépésre a fenntartható növekedés támogatása végett Európában. Kizárólag a női vállalkozásokra összpontosít, és nem tér ki a nők munkaerő-piaci, illetve a döntéshozatali folyamatban való részvételének tágabb vetületére.

1.2   A politikai ajánlások nem költségmentesek, azonban az Európai Bizottság és a tagállamok részéről szükséges csekély befektetés a női tulajdonú vállalkozásoknak a gazdaságban való erősödéséből és az ezek által teremtett munkahelyekből eredő gazdasági haszontöbblet révén megtérül. Érdemes lehet emellett a kis hatással járó projektektől átcsoportosítani erőforrásokat a fenti célok jobb támogatására.

1.3   Ezenkívül a politikai ajánlásokhoz nem szükséges új struktúrákat felállítani, beépíthetők a már meglévő gazdasági fejlesztési minisztériumokba, viszont nem szabad, hogy a nemek kérdésével foglalkozó minisztériumokhoz kerüljenek, mivel a női vállalkozások ügye „gazdasági” ügy.

1.4   Az ajánlásokat bizonyíthatóan alátámasztja az Amerikai Egyesült Államokban bevezetett hasonló intézkedések eredményeiből származó megtérülés, amely a női vállalkozások számának megkétszereződésében, a létrehozott munkahelyek gyarapodásában, illetve a gazdaság társadalmi hozadékában mérhető. A legnagyobb hatást az adatgyűjtéssel és a közbeszerzési politikával kapcsolatos kötelező elem fejtette ki (1).

1.5   Hozzák létre a női tulajdonú vállalkozások hivatalát az Európai Bizottságon és tagállami szinten az illetékes minisztériumokon belül (lehetőleg ne a nemek kérdésével foglalkozó minisztériumokban, hogy megkülönböztessük a gazdasági vállalkozási tevékenységeket és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos feladatköröket), új struktúrák létrehozása nélkül.

1.6   Nevezzenek ki női vállalkozásokkal foglalkozó igazgatót/különmegbízottat vagy főképviselőt az Európai Bizottságon és a tagállami vállalkozásügyi minisztériumokon belül, akinek az lenne a több tárcát is érintő szerepe, hogy tudatosítsa, milyen gazdasági előnyök rejlenek abban, ha minél több nőt ösztönöznek üzleti vállalkozás indítására és fejlesztésére.

1.7   Gyűjtsék össze Európa minden régiójából a női vállalkozásokra vonatkozó adatokat, és készítsenek erről szóló éves politikai és kutatási beszámolókat, hogy az összes kormányzati szervben és ügynökségben elérhetőbbek legyenek a nemek szerinti bontásban tárolt adatok.

1.8   Juttassák érvényre a nemek közötti egyenlőségre irányuló jelenlegi jogszabályokat. Ezen belül a nemek közötti valódi egyenlőség bizonyítása terén az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a kellő gondosság garantálása érdekében biztosítani kell, hogy a források, illetve finanszírozás elosztásáról nemenkénti bontásban szülessen elemzés.

1.9   Ahhoz, hogy a női vállalkozásoknak kedvező környezet jöhessen létre, az alábbiakat is fontolóra kell venni:

—	a férfiak bevonása a vitába és a kommunikációba;

—	a nemi sztereotípiák eltörlése, különösen az oktatás és a pályafutás során;

—	az olyan tudományos ágazatok előmozdítása, amelyek a nők körében új üzleti vállalkozások indítását eredményezhetik;

—	a finanszírozáshoz és a forrásokhoz való méltányos, egyenlő alapon történő hozzáférés biztosítása; valamint

—	az egyéni vállalkozók szociális védelmének javítása.

2.   Háttér

2.1   Növekedés az EU-ban. Kis- és középvállalkozások (kkv-k)

2.1.1   Az Európai Parlament állásfoglalása a női vállalkozókról a kis- és középvállalkozások világában (2) elismerte, hogy „a tagállamok között eltérések mutatkoznak a vállalkozó nők számát illetően; […] a férfiakkal összehasonlítva kevesebb nő tekinti a vállalkozást életképes karrierlehetőségnek, és annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben emelkedett a kkv-t vezető nők száma, az Európai Unióban 10 nőre csak 1 női vállalkozó jut, míg a férfiaknál ez az arány 4 az 1-hez; […] az egyetemi diplomások megközelítőleg 60 %-a nő, de a nők mégis alulreprezentáltak a teljes munkaidős állásokban a munkaerőpiacon, különösen az üzleti szférában; […] a nemek közötti meglévő egyenlőtlenségek csökkentése érdekében rendkívül fontos arra ösztönözni nőket, hogy vállalkozásba fogjanak, és olyan helyzetbe hozni őket, hogy ezt meg is tehessék”.

2.1.2   Az Európában tapasztalható pénzügyi válság közepette a megszorítások kulcsfogalommá váltak a válságból kivezető út keresésében. A megszorításokat hangoztató szólamok mellett csak nemrégiben merült fel a befektetések témája. Elsősorban a növekedés előmozdítására irányuló politikákra kell összpontosítani.

2.1.3   A bizonytalanság, a folyamatos átalakulás és a még nagyobb globális verseny jellemezte, világszerte változó környezetben el kell ismerni a vállalkozók szerepét abban, hogy az effajta befektetéseket a gazdaság fellendítésére irányítsák, ez ugyanis a versenyképes és dinamikusan fejlődő európai gazdaság garanciájának egyik kulcseleme. Miután elismerte a kkv-k társadalmunkban betöltött szerepét, az Európai Bizottság most elsődleges célterületként jelölte meg a bennük rejlő lehetőségek kiaknázását.

2.1.4   A vállalkozók még fontosabbá váltak mint foglalkoztatási lehetőségeket kínáló szereplők és a helyi és regionális közösségek jólétének kulcsszereplői (3). Az EU – a növekedést és a munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia, a kisvállalkozói intézkedéscsomag, az Európa 2020 stratégia és az új COSME (4) révén – határozottan tevékenységeinek központjába helyezte a kkv-k szükségleteit, és ezzel kedvező eredményeket ért el.

2.1.5   Az EU-n belül igen különbözőek azok a nemzeti és helyi környezetek, amelyekben a kkv-k működnek, akárcsak maguknak a kkv-knak a jellege. A kkv-k igényeinek kielégítésére irányuló szakpolitikáknak tehát teljes mértékben el kell ismerniük ezt a sokféleséget, és teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás elvét („Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag).

2.1.6   A „Kisvállalkozás, nagyvilág – új partnerség, amelynek segítségével a kis- és középvállalkozások megragadhatják a globális lehetőségeket” című közleményről (5) készített közelmúltbeli véleményében az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság a nemek egyenlő eloszlását feltételezi az üzleti szférában, de nem tesz konkrét ajánlást a női vezetésű kkv-k támogatására a nemzetközivé váláshoz.

2.1.7   Európában nincs olyan infrastruktúra, amely kifejezetten támogatná a női vállalkozókat. A fent említett politikák, az azokat követő beavatkozások, illetve intézkedések egyike sem ismeri fel teljes mértékben az üzleti vállalkozás vezetésének nemekhez kapcsolódó problémáit, és nem is térképezte fel az üzleti szférában rejlő növekedési lehetőségeket, illetve az ágazat sokféleségét (otthoni székhelyű, mikro- és családi vállalkozások).

2.2   A női tulajdonú üzleti vállalkozásokra vonatkozó jelenlegi politika

2.2.1   A női tulajdonú üzleti vállalkozások létfontosságúak az európai gazdaság egészségére nézve. A kormányok és a köz-, a magánszféra és a tudományos körök számos szervezete már több mint egy évtizede felismerte a női vállalkozások támogatásában rejlő értéket mind politikai, mind gyakorlati szempontból. Ennek eredményeképp jobban tudatosult ezeknek az üzleti vállalkozásoknak a gazdasághoz való hozzájárulása.

2.2.2   Az Európai Bizottság a tagállamokkal karöltve jelenleg azon munkálkodik, hogy megtalálja, hogyan lehet leküzdeni azokat a tényezőket, amelyek eltántorítják a nőket attól, hogy vállalkozást indítsanak. Ennek érdekében több kezdeményezés is indult, többek közt:

—

Az európai mentorhálózat a sikeres vállalkozónőkért, amelyet a lengyel elnökség egyik rendezvényén, 2011. november 15-én indítottak útjára. A hálózat a kisvállalkozói intézkedéscsomag 2011. évi felülvizsgálatában javasolt fellépések egyike, amely érvényre juttatja és kiegészíti a női vállalkozásokat elősegítő, támogató és ösztönző fellépéseket.

—	A politikaalkotók számára létrejött Európai Hálózat a Női Vállalkozások Előmozdításáért (WES).

—	A női vállalkozások portálja (6).

3.   Gazdasági potenciál

3.1   A biztató előrelépések ellenére az EU-nak még jelentős intézkedéseket kell tennie ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a női tulajdonú vállalkozásokban – különösen kkv-kban – rejlő lehetőségeket. A nők túl gyakran maradnak észrevétlenek az üzleti színtéren – a médiában, az üzleti képviseleti szervezetekben, illetve amikor a szakpolitikák befolyásolásáról van szó.

3.2   Folyamatosan meglévő szakadék tátong a nemek között vállalkozói téren, ami abban mutatkozik meg, hogy kevesebb a női vállalkozó. Ma a női vállalkozók Európában az összes vállalkozónak mindössze 30 %-át teszik ki. Ez is hozzáadódik a gazdasági növekedést elősegítő kiaknázatlan lehetőségekhez.

3.3   2012-ben a női tulajdonban lévő üzleti vállalkozások szerepe fontosabb, mint valaha. Európa-szerte és a szomszédos térségekben, mint például az Euromed-térségben (7), minden ágazatban működnek női vállalkozások, és a gazdaság növekedésének előmozdításában, valamint új munkahelyek létrehozásában és megtartásában játszott szerepük elengedhetetlen a fellendüléshez és a növekedéshez.

3.4   Leginkább az aggasztó, hogy egy olyan időszakban, amikor számos országban csökkentették az üzleti vállalkozások támogatására szánt állami finanszírozást, és sok üzleti vállalkozásnak küszködnie kell a túlélésért és a növekedésért, a női tulajdonú vállalkozások támogatására irányuló politika lekerült a napirendről, hiába a sok dicsérő szó. A női tulajdonú üzleti vállalkozások „több milliárd eurós lehetőséget” (8) rejtenek, amit el kell ismerni, nem pedig legyinteni rá.

3.5   Az Európában működő női vállalkozások számszerűsítésének egyik legnagyobb kihívását az adatok hiánya jelenti, minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt. Sem az üzleti vállalkozások jegyzékei, sem számos kormányzati statisztikai forrás (az áfaköteles vállalkozások jegyzékét is ideértve) nincs nemek szerint csoportosítva. Hasonlóképpen a bankok és az üzleti vállalkozások támogatásával foglalkozó szervezetek sem tudnak azonnali információt nyújtani a nemekről.

3.6   Ezen hiányosságok ellenére a vállalkozásokkal és az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos több megbízható információforrás is nyújt tájékoztatást férfiak és nők vállalkozásokhoz kötődő tevékenységeiről. Ilyen a Global Entrepreneurship Monitor (globális vállalkozás-megfigyelés, GEM), valamint a legtöbb európai országban évente végzett lakossági felmérések. Az Egyesült Államokban végzett adatgyűjtés rávilágít az Európában kiaknázható lehetőségekre (9).

3.7   Kutatási eredmények (10) szerint a női tulajdonban lévő üzleti vállalkozások többet fordítanak a dolgozóik képzésére, mint a munkaadók általában, és körülbelül kétharmaduk törekszik a vállalkozásvezetők vezetői képességeinek javítására. Így a növekedésre törekvő nők tulajdonában lévő vállalkozások támogatásába való befektetés nagyobb hozamot ígér, mint általában az üzleti vállalkozásokba való befektetés.

3.8   A legtöbb statisztika visszafogott előrejelzést mutat, és jelentős kutatási eredmények tanúskodnak arról, hogy a női vállalkozók – köztük anyák is – még magasabb növekedési célok elérésére törekszenek (11). A brit Natwest Bank kutatása megállapította, hogy a nők 88 %-a jósol növekedést a vállalkozása számára a férfiak 74 %-ával szemben. Az előrevetített növekedés átlagosan 25 %-os.

4.   A nemek egyensúlya az üzleti vállalkozásokban

4.1   Az EU-nak erkölcsi kötelessége, hogy megadja a nőknek, amit valóban megérdemelnek. A nemi egyenlőség témájának mindig az uniós döntéshozatal élén kell állnia. Válságidőszakban a „nemi igazságosság” még inkább követendő. A vitában férfiaknak és nőknek is jelen kell lenniük, ugyanis nőket érintő kérdésekről igen gyakran csak nők tárgyalnak.

4.2   Európa-szerte vannak a nemek egyenlőségét általánosan érvényesítő politikák és jogszabályok, ám ezek nem kezelik központi kérdésként a források, illetve finanszírozás elosztásáról szóló nemenkénti elemzés biztosítását. Márpedig ilyen elemzésekre szükség van a nemek közötti valódi egyenlőség bizonyítása terén az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a kellő gondosság garantálása érdekében.

4.3   Az Egyesült Királyságban jogi előírásként az úgynevezett Gender Equality Duty  (12) [kötelesség a nemek közötti egyenlőségre való törekvésre] kimondja, hogy minden közigazgatási hatóság valamennyi feladatkörének elvégzésekor köteles kellően ügyelni arra:

—	hogy kiküszöbölje a nemi alapon történő, jogellenes megkülönböztetést és zaklatást,

—	valamint hogy elősegítse a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget.

Ehhez – a nemek közötti semlegesség igazolására – szükség van az erőforrások és finanszírozások elosztásának elemzésére.

4.4   A Gender Equality Duty elképzelés fontos ahhoz, hogy a felelősség, valamint a forráselosztás kiértékelése és az adatok nemenkénti bontásban való összegyűjtése révén biztosítható legyen a nemek közötti egyenlőség. Ez támogatná a politikai döntéshozókat abban, hogy felmérhessék a női vállalkozások valós hatását. (Példa: a regionális fejlesztési (ERFA), illetve a szociális (ESZA) alap – az EU forrásokat különít el a tagállamok számára, amelyek azokat újra kiosztják a regionális szint számára. Ezeket a forrásokat gyakran vállalkozások létrehozására fordítják munkahely-teremtési céllal, ám a nemek kérdése sehol nem merül fel.) A nemek közötti átlátható egyenlőség garantálásához minden politikaalkotási szinten rá kell kérdezni és meg kell vizsgálni, hogy a pénzek nemek szerint hogyan oszlanak meg.

4.5   A nemek kérdése lehet az a „szemüveg”, amelyen keresztül szemlélve a többi (bőrszín, fogyatékosság, kor szerinti) egyenlőtlenség problémája megérthető és kezelhető. Ahhoz, hogy a nemek közötti egyenlőség ténylegesen érvényesülhessen Európa-szerte, átfogó megközelítésre van szükség, amint azt az OECD is kiemeli „A nemek közötti szakadék áthidalása a növekedés fellendítése érdekében” című jelentésében (13). A nemek kérdésének kiemelt kezelése az egyenlőség minden szempontjára kiterjed, és mindenkit érint, férfiakat és nőket egyaránt. Ennek során kiderül, hogy a nők és férfiak közötti mindenfajta egyenlőtlenség igazságtalanságból, illetve sztereotípiaalkotásból ered, ami mindenkit érint.

4.6   Nemek szerinti elemzésre van szükség ahhoz, hogy elkerülhető legyen az erőforrások pazarlása az oktatás és a képzés terén, a nagyfokú egészségromlás, valamint az olyan üzleti vállalkozások gazdasági költségei, ahol a nők szaktudását nem értékelik, és nem ismerik fel a bennük rejlő lehetőségeket és tehetséget. Továbbá ahhoz, hogy a nők jogai érvényesülhessenek minden életkorban, alapvető a pályafutási tanácsadás támogatása, a sztereotípiák elhagyása, valamint az „üvegplafon” áttörése. Ezenkívül a médiában és a társadalomban kiemeltebb helyen kell szerepeltetni női példaképeket és vezetőket a nőknek köszönhető kedvező gazdasági változások ismertebbé tétele érdekében.

5.   Ajánlások

5.1   Politikai fellépések

5.1.1   Az EGSZB felismeri, hogy Európa a megszorítások időszakát éli, ám egyszerű, külön a női tulajdonú vállalkozásokra irányuló politikákkal olyan fokú megtérülés érhető el, amely meghaladja az EU és a tagállamok részéről az alábbi négy javaslat végrehajtásához szükséges csekély ráfordítást.

5.1.2   A javaslatokat nem véletlenszerűen válogattuk ki, hanem női vállalkozókkal és üzleti szövetségekkel folytatott konzultáció eredményeként születtek. Az Európai Parlament állásfoglalása (14) is hasonló ajánlásokat tesz. És elsősorban: az Egyesült Államokban is hasonló intézkedéseket vezettek be a Women's Business Ownership Act (női tulajdonú üzleti vállalkozásokról szóló intézkedéscsomag – 1988) keretében. A legnagyobb hatást az adatgyűjtéssel és a beszerzéssel kapcsolatos kötelező elem fejtette ki. A női vállalkozók aránya a férfiakhoz képest jelenleg körülbelül 2: 1 az Egyesült Államokban (Amerikában a női vállalkozástulajdonosok száma az összes vállalkozás arányában 1992-ben 25 % volt, de 2002-re 57 %-ra emelkedett). Ezzel megkétszereződött a női vállalkozók száma, újabb munkahelyek jöttek létre, és nőtt a gazdaság társadalmi hozadéka.

5.1.3   A javaslatok a következők:

5.1.3.1

Hozzák létre a női tulajdonú vállalkozások hivatalát az Európai Bizottságon és az illetékes tagállami minisztériumokon belül. Lehetőleg ne a nemek kérdésével foglalkozó minisztériumokhoz kerüljön, hogy egyértelmű legyen a gazdasági vállalkozási tevékenységek és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos feladatkörök közötti megkülönböztetés. Komoly megbízatást kell kapnia, célokkal és erőforrásokkal. A Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság 900 munkatársa közül jelenleg 1 foglalkozik kizárólag az európai női vállalkozások ügyeivel!

5.1.3.2

Nevezzenek ki női vállalkozásokkal foglalkozó igazgatót/különmegbízottat vagy főképviselőt az Európai Bizottságon és a tagállami vállalkozásügyi minisztériumokon belül, akinek az lenne a több tárcát is érintő szerepe, hogy tudatosítsa, milyen gazdasági előnyök rejlenek abban, ha minél több nőt ösztönöznek üzleti vállalkozás indítására és fejlesztésére. A tisztség korlátozott időre szólna (gazdasági és finanszírozási struktúrától függően 4–10 évre), és egyértelmű feladatkörökre terjedne ki, konkrét célkitűzésekkel és elszámoltatható módon. A női vállalkozásokkal foglalkozó igazgató/különmegbízott, illetve főképviselő felelősségi körébe az is beletartozhatna, hogy előmozdítsa azokat az iparágakat, illetve tudományos ágazatokat, amelyek nagyobb számú női vállalkozást eredményeznek: a kutatást, a természettudományokat, a csúcstechnológiát, a közvetlen értékesítést és a hálózati/informatikai fejlesztést.

5.1.3.3

Gyűjtsék össze azokat az alapvető adatokat, amelyek lehetővé teszik a női vállalkozóknak juttatott források mérését és számszerűsítését, ugyanis ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a nőket megkülönböztetés éri az üzleti szférában, különösen az indulási időszakban. Támogatni kell a női vállalkozásokról szóló, Európa minden régiójára kiterjedő éves politikai és kutatási beszámolók készítését. Fokozni kell az adatok nemek szerinti bontásban történő gyűjtését az összes kormányzati szervnél és ügynökségnél. Fontos, hogy a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság és minden tagállam gazdasági fejlesztési minisztériuma készítsen nemi szempontú hatáselemzést, amelynek során összegyűjti a női vállalkozók számára, a női tulajdonú vállalkozások számára, az ilyen vállalkozásoknak dolgozó alkalmazottak számára, valamint az ilyen vállalkozásoknak és vállalkozóknak juttatott forrásokra vonatkozó adatokat. Fel kell ismerni, hogy olyan országokban, mint Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok, az ilyen adatok összegyűjtése és elemzése révén már sikerült növelni a női vállalkozások számát.

5.1.3.4

Juttassák érvényre a nemek közötti egyenlőségre irányuló jelenlegi jogszabályokat. A legújabb adatok szerint a női munkanélküliség 23 éve nem volt ilyen magas Európa-szerte. Rekordszintet ért el a gazdaságilag nem aktív fiatalok – köztük friss diplomás nők – száma is. Fennáll a nemek közötti bérszakadék, és a nők Európa-szerte alulreprezentáltak a döntéshozatali folyamatokban. Fontos, hogy az EU és a tagállamok a nemek szerinti bontásban történő adatkezeléskor (különösen a gyűjtés során), valamint a források odaítélésekor tegyenek eleget a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségüknek.

5.2   Civil társadalmi fellépések

5.2.1   A következőket javasoljuk:

5.2.1.1

Mivel minden olyan tevékenység, amely a női vállalkozók és a női tulajdonú üzleti vállalkozások előmozdítására irányul, mindenki számára társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, arra kell ösztönözni a férfiakat, hogy ők is vegyenek részt ebben a vitában, és ismerjék fel a nők vállalkozói tevékenységének elősegítésében rejlő többletértéket. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatásnak, hálózatoknak és képzésnek mindkét nemre ki kellene terjednie, a szociális védelemnek pedig biztosítania kellene, hogy a társadalomban mindenki egyenlő elbánásban részesüljön.

5.2.1.2

Gondoskodni kell arról, hogy a vállalkozás lehetősége mindenki előtt nyitva álljon, mégpedig annak biztosításával, hogy az oktatás minden szintjén eltöröljék a vállalkozókkal kapcsolatos nemi sztereotípiákat, és a vállalkozók leírására használt nyelvezetet és szakkifejezéseket ennek megfelelően alakítsák. Egyúttal arról is gondoskodni kell, hogy a vállalkozóknak az egyetemek és továbbképzési intézmények által jelenleg kínált támogatás vonzó és hasznos legyen a fiatal nők számára, és ezzel áthidalható legyen az üzleti vállalkozásba kezdő fiatal férfiak és nők száma közötti szakadék.

5.2.1.3

Nemi szempontból semleges módon kell támogatni a nők minden korosztályának hagyományos és nem hagyományos pályafutását. Európában sok olyan magasan képzett, diplomás nő él – közülük sokan a válság miatt munkanélküliek –, akik esetleg nem gondoltak arra, hogy saját vállalkozást is indíthatnának.

5.2.1.4

Női üzleti központokat kell létrehozni, amelyek alapvető üzleti tájékoztatást, hálózatépítést, tudásmegosztást, képzést és mentori támogatást nyújtanának. Ezek egyes uniós országokban hiányoznak, és gyakran túl kevés erőforrással rendelkeznek az EU-szerte működő üzleti szövetségeken és kereskedelmi kamarákon belül. Azonban az olyan központok, amelyek külön e célra kijelölt erőforrásokat vetnek be, igen hatékonyan segíthetik elő a női vállalkozásokat. Ennek követendő gyakorlataira számos példa található Németországban.

5.2.1.5

Támogatást kell nyújtani és hozzáférést kell adni információkhoz, finanszírozáshoz és forrásokhoz a kutatás, a tudomány és a technológia terén azoknak a nőknek, akik saját céget szeretnének alapítani, vagy saját kutatási vagy innovációs fejlesztést szeretnének végezni.

5.2.1.6

A pénzintézeteknek a nemek szempontjából felül kell vizsgálniuk a hitelezéssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát. Kutatások eredménye szerint a nőknek alacsony mértékben nyújtanak hitelt, és gyakran sokkal magasabb kamatra, mint a férfiaknak (15).

5.2.1.7

Felül kell vizsgálni a társadalombiztosítási szolgáltatásokat minden vállalkozóra nézve, de különösen a női vállalkozók biztosításának gyakorlati szempontjait a terhesség alatti időszakra, illetve az anyai és gondviselői feladatokra vonatkozóan. A vállalkozási szellem politikájának európai menetrendje című európai bizottsági cselekvési terv (16) felhívja a figyelmet arra, hogy javítani kell a társadalombiztosítási rendszereken, de az erre vonatkozó javaslatok terén nem megy elég messzire.

5.2.1.8

Ki kell dolgozni és végre kell hajtani egy az egész EU-ra kiterjedő közcélú műsorszolgáltatási paktumot, amely arra ösztönzi a tagállamban működő közszolgálati műsorszolgáltatókat, hogy tűzzenek ki a vállalkozással kapcsolatos tudósítások nemek szempontjából kiegyensúlyozott közlésére irányuló célokat – a nőknek nemcsak a női magazinokban, hanem a gazdasági rovatokban is ott a helyük! Ki kell dolgozni és végre kell hajtani egy az egész EU-ra kiterjedő közcélú műsorszolgáltatási paktumot, amely arra ösztönzi a tagállamban működő közszolgálati műsorszolgáltatókat, hogy tűzzenek ki a vállalkozással kapcsolatos tudósítások nemek szempontjából kiegyensúlyozott közlésére irányuló célokat – a nőknek nemcsak a Nők Lapjában, hanem a HVG-ben is ott a helyük! Kutatási eredmények szerint a médiatudósítások jelentősen és kedvezően befolyásolhatják a női vállalkozókkal kapcsolatos szemléletmódot és hozzáállást. Ha több médiatudósítás mutatna be sikeres női vállalkozókat példaképül, az a társadalom női vállalkozókkal szembeni hozzáállását mérhető módon befolyásolná.

---

(1)  1988 – Women’s Business Ownership Act [női tulajdonú üzleti vállalkozásokról szóló intézkedéscsomag] (HR5050) http://www.nwbc.gov/sites/default/files/nwbc05.pdf.

(2)  (2010/2275(INI)).

(3)  Az EGSZB véleménye: Foglalkoztathatóság és vállalkozói szellem – A civil társadalom, a szociális partnerek, valamint a regionális és helyi szervek szerepe a nemek közötti egyenlőség perspektívájában (HL C 256., 2007.10.27., 114. o.).

(4)  A vállalatok és a kis- és középvállalkozások versenyképességét elősegítő program (2014–2020).

(5)  COM(2011) 702 final.

(6)  Lásd: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/promoting-entrepreneurship/women/portal/.

(7)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A női vállalkozások támogatása az Euromed-térségben (HL C 256., 2007.10.27.).

(8)  Lásd: www.wescotland.co.uk/wepg.

(9)  http://womeninbusiness.about.com/od/wibtrendsandstatistics/a/statswibindustr.htm.

(10)  http://www.bis.gov.uk/assets/biscore/enterprise/docs/b/11-1078-bis-small-business-survey-2010-women-led-businesses-boost.pdf.

(11)  http://www.enterprising-women.org/static/ew_growthreport.pdf.

(12)  http://freedownload.is/doc/overview-of-the-gender-equality-duty-11622854.html.

(13)  http://www.oecd.org/document/0,3746,en_21571361_44315115_50400285_1_1_1_1,00.html.

(14)  (2010/2275(INI)).

(15)  Lásd például: „Women and banks - Are female customers facing discrimination?” [Nők és bankok – megkülönböztetés a női ügyfelekkel szemben?], IPPR-jelentés, 2011. november – http://www.wireuk.org/uploads/files/women-banks_Nov2011_8186.pdf; valamint „Women’s business ownership: a review of the academic, popular and internet literature” [Női tulajdonú üzleti vállalkozások: tudományos, népszerű és internetes irodalmi szemle] – http://www.bis.gov.uk/files/file38362.pdf.

(16)  COM(2004) 70 final.

---