15.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 351/68

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tudomásul veszi a szóban forgó közleményt, amely meg kívánja valósítani az Európai Unió gyermekjogi ütemtervének egyik kötelezettségvállalását (a 9. cselekvést), amelynek célja a kockázatok megelőzése, a gyermekek felelősségvállalása, valamint az internethasználatban való részvételük növelése, az internet pozitív megítélésének („a tudáshoz való hozzáférés, a kommunikáció, a készségfejlesztés, valamint a karrierkilátásaik és foglalkoztathatóságuk javítása terén kínálkozó lehetőségek”) keretében (1).

1.2

A közlemény egyik fontos aspektusát az új, magas szintű kompetenciák megteremtésére vonatkozó elkötelezettség jelenti a biztonság, a tartalmak minősége és az új alkalmazások tekintetében. Ez fontos, mivel az európai piac nem elég nagy a megfelelő befektetések ösztönzéséhez.

1.3

A közlemény komplex stratégiát határoz meg, amelyben mindenkit arra hív fel, hogy vállaljon szerepet ennek az „új rendszernek” a megteremtésében, amely alapvető lesz az elkövetkezendő évtizedekben, emiatt érdemes figyelembe venni.

1.4

Az EGSZB mindazonáltal kiemel néhány problémát és hiányosságot is, amelyekkel kapcsolatban bizonyos döntések korrigálására és a stratégia új javaslatokkal való kiegészítésére hívja fel az Európai Bizottságot.

Az EGSZB-t különösen a közlemény általános megközelítése aggasztja, amely úgy tűnik, nagyobb gondot fordít a kereskedelmi tevékenységek fejlesztésére, mint egy olyan internet kialakítására, amely megfelelőbb a gyermekek számára és szavatolja maximális védelmüket.

1.5

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy elsősorban a gyermekek védelmének és a számukra nyújtott garanciáknak a keretét kell kialakítani, olyan iránymutatásokat, amelyeket minden érintett fél számára lehet javasolni. A közlemény ebből a szempontból nem kellően konkrét és részletes.

1.6

Kétségek merültek fel az önszabályozó rendszer hatékonyságával kapcsolatban is. Az EGSZB-nek határozott meggyőződése, hogy a legfontosabb kérdésekben, amilyen a személyes adatok kezelése, a magánélet védelme és a pedofil pornográfia elleni küzdelem, pontos és szigorú szabályokat kell elfogadni, megfelelő szankciókkal, amelyek akár az oldalak megszüntetéséig vagy az engedélyek visszavonásáig terjednek.

1.7

Különös figyelmet kell fordítani az online reklámokra  (2). Az Európai Bizottság, miközben elismeri a fiatalok sérülékenységét, csak általános jellegű kötelezettségeket határoz meg. Az EGSZB ezt a stratégiát homályosnak és elégtelennek ítéli, és pontosabb, valamint szigorúbb kötelezettségeket szorgalmaz az ágazat minden szereplője számára.

1.8

Az EGSZB ezenkívül kiemeli, hogy hiányzik mindenfajta hivatkozás az élelmiszerreklámokra, amelyek súlyos aggodalmakra adnak okot az elhízás és az étkezési zavarok tekintetében. Az EGSZB azt szeretné, ha az Európai Bizottság következetesebb lenne az általa hangoztatott elvek végrehajtását illetően, vagyis „hogy a gyermekeknek szóló weboldalakon szereplő hirdetésekre vonatkozó normák az audiovizuális szolgáltatások esetében előírtakéhoz hasonló védelmi szintet biztosítsanak” a gyermekek számára.

1.9

Az EGSZB nem ellenzi köz-magán partnerségek létrehozását minőségi tartalmak kifejlesztésére, amennyiben a nem kormányzati szervek szabadsága és függetlensége nem sérül, és a partnerségeket a vállalkozások nem használják fel reklám céljára.

1.10

Ami a kiskorúak bevonását illeti az új minőségi tartalmak létrehozásába, az EGSZB pozitívan értékel minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a fiatalok kreativitását, azonban komoly fenntartásoknak ad hangot a támogatandó tevékenységek elsősorban kereskedelmi jellegű hozzáállásával kapcsolatban, ami háttérbe szorítja a védelmi intézkedéseket.

1.11

Az EGSZB osztja az informatikai bűnözéssel – ilyen például a pedofil pornográfia vagy a gyermekekkel szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel („grooming”) – kapcsolatos aggodalmat, és üdvözli az Európai Bizottság szándékát, hogy megerősíti a sürgősségi vonalakat és folytatja az olyan sikeres európai uniós programokat, mint a Safer Internet.

1.12

Az európai uniós jogszabályok szigorítása, valamint a szabályozó hatóságok figyelmének felelősségi köreikre történő felhívása révén meg kell erősíteni a megelőző tevékenységeket az internet rosszhiszemű használatának bizonyos, a mobiltelefonokra és táblaszámítógépekre letölthető tartalmakkal (csengőhangok, alkalmazások) kapcsolatos elemeivel kapcsolatban.

1.13

A személyes adatok védelme tekintetében az EGSZB már számos véleményben kifejezte aggodalmait és kéréseit ezzel az érzékeny problémával (3) kapcsolatban, és nagyobb szigorúságot kér nemcsak az európai uniós vállalkozásokkal, hanem az európai piac más szereplőivel szemben is.

1.14

Az EGSZB egyébiránt kiemeli, hogy a közleményből hiányzik minden hivatkozás és intézkedés a gyermekek testi és lelki egészségére vonatkozó kockázatokkal, főként a függőségekkel kapcsolatban. Az EGSZB azt szeretné, ha ez a fontos elem bekerülne a stratégiába, vagy új dokumentum tárgya lenne.

1.15

Az EGSZB végezetül arra kéri az Európai Bizottságot, hogy folyamatosan, széles körűen és alaposan kísérje figyelemmel a gyermekek és az internet kapcsolatát, mert ezek az adatok az alapvető előfeltételei mindenfajta, beavatkozással kapcsolatos döntésnek (4).

2.1

Az Európai Unió Tanácsának a gyermekek digitális világban való védelméről szóló 2011. november 28-i következtetései szerint a gyermek számára megfelelőbb internet megvalósítása politikák kombinációjának végrehajtását feltételezi európai, nemzeti és ágazati szinten, olyan beavatkozásokkal, amelyek egy átfogó stratégiába illeszkednek, amely képes alapkövetelményeket meghatározni és elkerülni a széttöredezettséget.

2.2

Az Európai Bizottságnak meggyőződése, hogy a jogi szabályozás használható lehetőség, azonban előnyben kell részesíteni a szereplők önszabályozását, a nevelést és az internet felelős használatát.

2.3

Az Európai Bizottság elemzésében azonosítja az ún. „jelenleg tapasztalt különbözőségeket és akadályokat”, amelyek véleménye szerint a piac széttöredezettségéből és arra való képtelenségéből erednek, hogy védelmi és minőségi tartalmat biztosító intézkedéseket fogadjon el az Európai Unióban, valamint a kockázatkezelés nehézségéből a bizalom megteremtése érdekében, illetve abból, hogy a gyermekek nem rendelkeznek elégséges kompetenciákkal és valódi „digitális hiányosságaik” vannak.

2.4

A közlemény egy sor iránymutatást javasol, amelyek az Európai Bizottság, a tagállamok és az ágazat valamennyi szereplője tevékenységének alapjául kellene, hogy szolgáljanak, egy olyan összetett stratégia keretében, amely a következő négy, egymást támogató fő „pillér” köré szerveződik:

2.5

A végkifejlet, vagyis a legfontosabb és leglátványosabb hatás, amelyet az Európai Bizottság szeretne elérni Európában, a tagállamokban, a szolgáltatók körében, illetve a tartalmak terén, egy „új rendszer” megteremtése a következő tíz tevékenység végrehajtása által:

3.1

Az EGSZB nagy érdeklődéssel veszi tudomásul a közleményt, amelynek jogalapja lényegében a Lisszaboni Szerződés 3. cikkének (3) bekezdése, mely explicit módon megemlíti, hogy az Európai Uniónak elő kell mozdítania a gyermekek védelmét; erről egyébiránt az Európai Unió Alapjogi Chartája (24. cikk) is rendelkezik.

3.2

Ez a kötelezettség mindemellett szerepel az Európai Unió gyermekjogi ütemtervében (5), (a 9. cselekvésben), amelynek célja a tagállamok és más érdekelt felek segítése a kockázatok megelőzésében, a gyermekek felelősségvállalásának, és az internethasználatban való részvételük növelésében, hogy maximálisan kihasználhassák az online technológiák adta lehetőségeket, továbbá az internetes zaklatás, a káros tartalmak megtekintése és az internetezés más kockázatai elleni küzdelem.

3.3

Értékelendő az internet pozitív megítélésén alapuló általános megközelítés, amely „a tudáshoz való hozzáférés, a kommunikáció, a készségfejlesztés, valamint a karrierkilátásaik és foglalkoztathatóságuk javítása terén kínálkozó lehetőségek” formájában jelenik meg (6).

3.4

Az internet így nagy lehetőségeket tartogat, használata mindazonáltal bizonyos fokú jártasságot, tudatosságot igényel, valamint olyan információkat, melyek segítségével elkerülhetők a nehézségek és a veszélyek. A „szörfözés a hálón” kifejező és jelentéssűrítő metafora, mivel az internetet természetes, fiziológiai és nem patologikus környezetnek tekinti, egy „tengernek”, amelyben meg kell tanulni mozogni ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassunk annak minden lehetőségét és gazdagságát, viselkedési szabályok és a veszélyekre való odafigyelés mellett.

3.5

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon döntésével, hogy saját maga kívánja koordinálni a nemzeti politikákat egy olyan témában, amelynek kiterjedése folyamatosan nő egy változóban lévő társadalomban.

3.6

Egy további fontos aspektus az új, magas szintű kompetenciák megteremtésének lehetősége a biztonság, a tartalmak minősége és az új alkalmazások tekintetében.

3.7

Ez fontos döntés, mivel Európában a piac jelenleg még csak nehezen tud pénzügyi forrásokat fordítani a minőségi tartalom megteremtésére, és az európai piac nem elég nagy kiterjedésű a megfelelő befektetések ösztönzéséhez.

3.8

Ezzel egyidejűleg választ kell adni az európai gyermekek körében gyakran megfigyelhető kompetenciahiányra, akik bár „beleszülettek a digitális világba”, úgy vélik, hogy nem rendelkeznek a szükséges informatikai ismeretekkel ahhoz, hogy megfelelően képzetten lépjenek be a munka világába.

3.9

Végül a közlemény megfelelő figyelmet érdemel, mivel olyan stratégiát határoz meg, amelyben mindenki szerepet vállal ennek az „új rendszernek” a megteremtésében, amely alapvető lesz az elkövetkezendő évtizedekben.

3.10

Az EGSZB-t mindazonáltal aggasztja a közlemény általános megközelítése, és hiányosságokat tapasztal bizonyos szempontokat illetően.

Már a közlemény első néhány megállapításából is úgy tűnik, hogy nagyobb, de legalábbis ugyanakkora gondot fordít a kereskedelmi tevékenységek fejlesztésére, mint egy olyan internet kialakítására, amely megfelelőbb a gyermekek számára és szavatolja maximális védelmüket.

3.11

Az Európai Bizottság egyébiránt őszintén kitér erre az 1.1. pontban, amelyben azt állítja: „A gyermekek igényeire való odafigyelés számos üzleti lehetőséget is teremt”. Ugyanez a helyzet a 1.2. pontban, amelynek témája a „jelenleg tapasztalt különbözőségek és akadályok”, melyek közül is a legfontosabbak a „széttöredezettséggel” és a „piac elégtelenségével” kapcsolatosak, és csak ezt követően van szó „a kockázatok kezeléséről a bizalom megszilárdítása érdekében”, illetve a gyermekek „készséghiányáról”.

3.12

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal, amikor az elismeri, hogy az utóbbi években hiányzott az egységes keret, és sajátos célkitűzésekkel rendelkező beavatkozásokat végeztek, amelyek bizonyos médiacsatornákra vagy technológiai platformokra fókuszáltak. Szükség volt tehát egy döntő fordulatra a kiterjedt, nemzetközi szinten versenyképes egységes digitális piac megteremtésében.

Ez utóbbi ponttal kapcsolatban az EGSZB már számos véleményben nyilatkozott, támogatva az Európai Bizottság intézkedéseit.

3.13

Azonban ennél is fontosabb volt és fontosabb jelenleg is a védelem és a gyermekeknek nyújtott garanciák egységes keretének kialakítása, olyan irányelveké, amelyeket minden érintett fél számára lehet javasolni, a tagállamoktól a felügyeleti hatóságokon és szerveken át a vállalkozásokig, iskolákig és családokig. A közlemény ebből a szempontból egy lehetőség elszalasztását jelenti.

3.14

Kétségek merültek fel az önszabályozó rendszer hatékonyságával kapcsolatban is. A gyermekek pszichológiai fejlődése szempontjából esetlegesen veszélyes, illetve aszociális vagy büntetendő internettartalmak megjelenésének megelőzésére és az ellenük való küzdelemre szolgáló eszközök (törvények, jogszabályok, ellenőrzések és önszabályozás) kiválasztásakor figyelembe kell venni a gyermekek életkorát, a környezetet, és az egyes eszközök hatékonyságát, ugyanis mindegyik hasznos és hatásos lehet (7).

3.15

Az internet globális szinten működik, és könnyű oldalakat nyitni, illetve átirányítani olyan országokba, amelyekre nem vonatkozik az európai uniós jogalkotás. Az önszabályozás lehetne a beavatkozás leghasznosabb és leggyorsabb útja, amíg nincs nemzetközi szintű megállapodás. Ez lehet ideiglenes választás, amíg nincs megfelelő szabályozás. Mindazonáltal nem kétséges, hogy gyakran csapdát rejt magában, és ugyanazok a vállalkozások szegik meg, amelyek elfogadták, így célszerű lenne megerősíteni rendszeres nyomon követés és szankciók segítségével, amelyek a nemzeti szabályozási hatóságok hatáskörében lehetnének.

3.16

Az EGSZB-nek emiatt határozott meggyőződése, hogy a legfontosabb kérdésekben, amilyen a személyes adatok kezelése, a magánélet védelme és az illegális pedofil pornográfiai tartalmak elleni küzdelem, pontos és szigorú szabályokat kell elfogadni megfelelő szankciókkal, amelyek akár az oldalak megszüntetéséig vagy az engedélyek visszavonásáig terjednek.

3.17

Különös figyelmet kellene fordítani az online reklámokra. Az Európai Bizottság (a 2.3.4. pontban) azt is elismeri, hogy „a gyerekek, különösen a kisebbek még nem rendelkeznek a reklámüzenetek kritikus kezelésének képességével”, olyan példákat említve, mint az internetes vásárlás, a szerencsejátékok, a csengőhangok; „mindez komoly költségekkel járhat”. Ezután azonban csak általános kötelezettségeket határoz meg az EU-s szabályok betartásának fokozott ellenőrzésére, az önszabályozásra vonatkozó normák hatékonyságának értékelésére és a fogyasztóvédelmi menetrend megszilárdítására.

Az EGSZB homályosnak és elégtelennek tartja ezt a stratégiát, és konkrétabb, valamint kötelezőbb érvényű követelményeket szorgalmaz az ágazat minden szereplőjével szemben.

3.18

E ponttal kapcsolatban az EGSZB ezenkívül kiemeli, hogy hiányzik mindenfajta hivatkozás az élelmiszerreklámokra, amelyek súlyos aggodalmakra adnak okot az elhízás és az étkezési zavarok tekintetében.

4.1

Az EGSZB egyetért azzal a megállapítással, hogy az iskolákban hiányoznak a megfelelő internetes didaktikai források, és nem ellenzi köz-magán partnerségek létrehozását a szülők, oktatók, valamint a kiskorúak és jogaik védelmével foglalkozó nem kormányzati szervek részvételével, azzal a feltétellel, hogy a nem kormányzati szervek szabadsága és függetlensége nem sérül, és a vállalkozások nem használják ezeket reklám céljára.

4.1.1

Fontos a legszélesebb körben tájékoztatást nyújtani a számos országban folyó kísérletekről, amilyen például a tankönyvek interaktív létrehozása „wiki” módszer (8) segítségével, a virtuális iskolaközösségek létrehozása, amelyek tapasztalatokat cserélnek, internetes önképző modulok rendelkezésre bocsátása távoktatás céljából.

4.1.2

Ami a gyermekek bevonását illeti az új minőségi tartalmak létrehozásába, az EGSZB pozitívan értékel minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a fiatalok kreativitását, mivel tudatában van annak, hogy az elmúlt évek legnagyobb innovációi – mint a Google, a Facebook, vagy az Apple több alkalmazása – nekik köszönhetők. Az EGSZB azonban aggodalmát fejezi ki a támogatandó tevékenységek – a stratégia több pontjában többé-kevésbé egyértelműen kifejtett – elsősorban kereskedelmi jellegével kapcsolatban, ami háttérbe szorítja a védelmi intézkedéseket.

4.1.3

A kiskorúaknak szóló színvonalas didaktikai és interaktív tartalmak kialakításához kívánatos lenne magas szintű szakértői csoportok (fejlődéspszichológusok, pedagógusok stb.) bevonása azzal a céllal, hogy az egyes korosztályoknak és az elérhető fejlődési folyamatoknak megfelelőbb anyagokat javasoljanak, rövid publikációkat készítsenek az oktatók és szülők számára, hozzájáruljanak az oldalak és a videojátékok életkoronként történő osztályozásához, együttműködjenek az ösztönző és minőségi tartalmakat kínáló portálok elkészítésében.

4.1.4

Az ezen tartalmak megvalósításához szükséges erőfeszítéseket uniós szintű mechanizmusokkal, illetve nemzeti szintű adókedvezményekkel lehetne támogatni. Kívánatos lenne európai program kidolgozása is a minőségi tartalmak és alkalmazások vonatkozásában, amellyel mindenekelőtt a fiatalok kezdeményezéseinek létrejöttét lehetne támogatni, akik az internet területén az innováció főszereplői.

4.1.5

Az EGSZB megragadja az alkalmat, hogy arra kérje az Európai Bizottságot, hogy kifejezetten nekik kidolgozott tartalmak által javítsa a fiatalokkal az „Európa” portálon folytatott közvetlen kommunikációját, főként az internet kockázataival kapcsolatban.

4.2

Egy átmenetinek nevezhető helyzetben, amelyben egyidejűleg vannak jelen a digitális világba beleszületett generációk, valamint azok, akik csak részben tértek át a média passzív használatáról (TV, sajtó, mozi) annak aktív használatára, azonban rájuk hárul az a felelősség, hogy a kiskorúakat megvédjék az esetleges veszélyektől, a legjobb megoldás a felnőttek digitális jártasságának fejlesztése, főként azoké, akik a kiskorúak nevelésével foglalkoznak az iskolában, a családban vagy az egyesületekben. El kell kerülni annak kockázatát, hogy gyermekeink „digitális árvák” legyenek, olyan felnőttek nélkül, akik képesek irányt mutatni nekik, és segíteni őket abban, hogy meg tudják hozni saját döntéseiket.

4.2.1

Az Európai Bizottság programja pontosabb lehetne ezzel kapcsolatban, valamint akkor is, amikor az internetet mint a kreativitás és a tanulás fejlesztését elősegítő eszközt tárgyalja. A két szempontot együttesen kellene szemlélni a szülők pozitív magatartásának ösztönzése érdekében (9).

4.3

A kockázatok megelőzése, valamint az internet, mint a gyermekek fejlesztésére szolgáló eszköz ösztönzése egy és ugyanazon folyamat két elválaszthatatlan szempontja, amelynek célja, hogy kiegyensúlyozott megelőzést tegyen lehetővé. Fontos, hogy megfelelő egyensúlyt érjünk el a gyermek ösztönös kíváncsisága és a korlátozások mértéke között, amelyek késleltethetik vagy torzíthatják az érettség és az autonómia felé vezető utat.

4.3.1

Az informatikai bűncselekmények, például a pedofil pornográfia vagy a gyermekekkel szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel („grooming”) megelőzése, vagy az informatikai zaklatás elleni küzdelem a szülők részéről feltételezi, hogy észreveszik a problémákra utaló jeleket. Ennek érdekében szükségesnek tűnik szakemberek – viselkedéspszichológusok, gyermek neuropszichológusok, gyermekorvosok, tanácsadással foglalkozó pszichológusok, általános orvosok – bevonása, a szülőknek és nevelőknek szóló tananyagok és információs anyagok kidolgozása céljából.

4.3.2

Emellett vizsgálni lehetne egy olyan technikai megoldás lehetőségét, ami lehetővé tenné egy ösztönösen megérthető grafikai szimbólum beépítését valamennyi keresőprogramba, amelyet megfelelő reklám keretében népszerűsítenének, és amely „vészhívó funkcióval” rendelkezik, vagyis valós időben továbbítja a gyanús linket az illetékes bűnüldöző hatósághoz.

4.3.3

Meg kell erősíteni a megelőző tevékenységeket az internet rosszhiszemű használatának bizonyos kiemelt szempontjaival kapcsolatban, melynek áldozatai elsősorban a gyermekek. Ez elsősorban a mobiltelefonokra és táblaszámítógépekre letölthető tartalmakra (csengőhangok, alkalmazások) vonatkozik. Esetükben szükséges a közösségi jogszabályok megszigorítása, valamint az illetékes hatóságok figyelmének felhívása felelősségi köreikre.

Az EGSZB osztja az Európai Bizottság azzal kapcsolatos elkötelezettségét (2.3.4. pont), „hogy a gyermekeknek szóló weboldalakon szereplő hirdetésekre vonatkozó normák az audiovizuális szolgáltatások esetében előírtakéhoz hasonló védelmi szintet biztosítsanak” a gyermekek számára.

4.3.4

Különleges figyelmet kell fordítani a megelőző és az informatikai biztonságot felügyelő szoftverek (szűrők, vírusölők, szülői ellenőrző programok stb.) árára. El kell kerülni, hogy „kockázati szakadék” keletkezzen, azaz, hogy a software magas ára miatt a kevésbé tehetős gyermekek, családok és iskolák jobban ki legyenek téve az informatikai veszélyeknek.

4.4

Elengedhetetlen és központi jelentőségű azonban – az ellenintézkedéseknél is fontosabb – a családi és az iskolai nevelés általi megelőzés. Javítani kell az oktatók képzését, kiegészítve tantervüket az internettel kapcsolatos ismeretekkel is. Ezenkívül hasznosnak bizonyulhat, ha az iskolákban bizonyos viselkedési szabályokat alakítanak ki a mobiltelefonok és a szociális hálózatok használata kapcsán, a gyermekek, az oktatók és a családok által is elfogadott szabályok segítségével.

4.5

A személyes adatok védelmét tekintve az EGSZB az elmúlt években számos véleményben ismertette aggodalmait és kéréseit. Úgy véli, hogy nagyobb szigorúságra van szükség nemcsak az EU-s vállalkozások, hanem az európai piac már szereplői tekintetében is. A szociális hálózatokkal kapcsolatban különösen a Google és a Facebook látszólag egyszerűsítő lépései ellen kell fellépni, amelyek a valóságban minden jel szerint szabad kezet adnak a felhasználók profiljában szereplő személyes adatok kereskedelmi felhasználására. Ebben az esetben, amennyiben fiatalkorúakról van szó, még nagyobb körültekintéssel kell eljárni (10).

4.6

A közleményből mindenfajta hivatkozás vagy intézkedés hiányzik a sok időt internetes szörfözéssel vagy számítógépes alapú játékokkal töltő gyermekek testi és lelki egészségével összefüggő kockázatokról: az izomzat, a csontozat és a tartás károsodásaival, a látáskárosodásokkal, a túlsúllyal, pszichológiai függőséggel (11), az elszigetelődésre való hajlammal és a valóságból való meneküléssel kapcsolatban.

Ezzel a ponttal kapcsolatban kívánatos lenne a tevékenységek integrálása vagy egy ad hoc dokumentum kiadása és a folyamatos nyomon követés. A jelenleg rendelkezésre álló európai statisztikák kissé elavultak, miközben a jelenség folyamatosan és gyorsan fejlődik.