2.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 351/78

A.

mivel a nyugat-balkáni régió stabilitását és országai EU-ba történő integrációját az Európai Unió kiemelt kérdésekként kezeli, mivel ezeket a prioritásokat csak akkor lehet fenntartani, ha az EU-tagság a régió valamennyi országa számára konkrét lehetőség,

B.

mivel a nemzetközi közösség a demokrácia, a tolerancia és a multikulturalizmus értékei alapján mindig is védelmezte a többnemzetiségű és többvallású nyugat-balkáni államok fenntarthatóságát,

C.

mivel 2009. december 19. óta Szerbia, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró állampolgárai vízum nélkül utazhatnak az EU-ba, továbbá Albánia és Bosznia-Hercegovina esetében is rövidesen hasonló lépéseket várhatunk; mivel a koszovói állampolgárokat nem lehet magukra hagyni és elszigetelni a régió többi országának állampolgáraitól, és ezért Koszovó esetében is haladéktalanul el kell indítani a vízumliberalizációs folyamatot feltéve, hogy minden szükséges kritérium teljesül,

D.

mivel jelenleg a Nemzetközi Bíróságot felkérték, hogy adjon tanácsadói véleményt a koszovói ideiglenes önkormányzati intézmények által egyoldalúan kikiáltott függetlenség nemzetközi jogszabályoknak való megfeleléséről, és mivel annak következtetései még nem készültek el,

E.

mivel az a döntés, amelynek értelmében Koszovóra nem vonatkozik a vízumliberalizáció, az EU Koszovóval kapcsolatos stratégiájának azon alapvető ellentmondására mutat rá, amely a között húzódik, hogy egyrészről nagyszabású segítségnyújtási törekvések tapasztalhatók az erőforrások és személyzet tekintetében, másrészről pedig zárva tartják a határokat mindazok előtt, akiknek a munkaereje hozzájárulhatna a fejlődéshez,

1.

tudomásul veszi, hogy 2008. február 17-én kikiáltották Koszovó függetlenségét, amit 69 ország ismert el; megjegyzi, hogy 22 EU-tagállam ismerte el Koszovót független országként és 5 nem; ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós politikák valamennyi koszovói állampolgár számára történő hatékonyabbá tétele érdekében erősítsék Koszovóval kapcsolatos közös megközelítéseiket azért, hogy Koszovó csatlakozhasson az Európai Unióhoz; üdvözli, hogy a spanyol elnökség – annak ellenére, hogy nem ismeri el az ország függetlenségét – hangsúlyozta Koszovóval kapcsolatos építő jellegű megközelítését; üdvözölné, ha minden tagállam elismerné Koszovó függetlenségét;

2.

hangsúlyozza, hogy a térség stabilitása szempontjából kiemelkedően fontos a régió valamennyi országának uniós integrációs folyamata; kiemeli, hogy az uniós csatlakozás perspektívája erőteljes ösztönző erő a Koszovóban bevezetendő szükséges reformok számára és gyakorlati intézkedéseket kér arra vonatkozóan, hogy e perspektívát még kézelfoghatóbbá tegyék a kormány és az állampolgárok számára; e célból kéri a Bizottságot arra, hogy a 2011 elején kezdődő közös átvilágítási eljárásba vegye be Koszovót is azzal a céllal, hogy felkészítse az országot a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló tárgyalások elindítására, és tárgyaljon a koszovói hatóságokkal arról, hogy milyen lépéseket kell megtenni azelőtt, hogy a Bizottság elkészítené a vízumliberalizáció menetrendjét, valamint arra, hogy ezen lépések megtétele után azonnal készítsen újabb menetrendet;

3.

tudomásul veszi, hogy a legtöbb szomszédos ország elismeri Koszovó függetlenségét, és hogy Koszovó jószomszédi viszonyt tart fenn velük; megjegyzi, hogy Koszovót felvették a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és más nemzetközi szervezetek tagjai közé;

4.

ismételten hangsúlyozza 2007. március 29-i és 2009. február 5-i állásfoglalásában kifejtett azon véleményét, mely szerint visszautasítja Koszovó felosztásának lehetőségét;

5.

aggodalmát fejezi ki a Szerbiával fenntartott kapcsolatok miatt és hangsúlyozza, hogy a jószomszédi viszony nagyon fontos feltétele annak, hogy Szerbia, Koszovó és a térség valamennyi országa törekvéseinek megfelelően az EU-hoz csatlakozhasson; kéri Szerbiát, hogy viszonyuljon pragmatikusan a státusz kérdéséhez, még ha meg is érti, hogy az 1999-es háború szörnyűségei milyen érzelmi következményekkel járnak, továbbá hogy a belgrádi vezetés ebben a pillanatban politikailag lehetetlennek tartja Koszovó hivatalos elismerését; ezért üdvözli a rendőrségi jegyzőkönyv EULEX-el történő aláírását és felszólít a misszióval való intenzívebb együttműködésre; továbbá felszólítja Szerbiát, hogy tartózkodjon attól, hogy megakadályozza Koszovó nemzetközi szervezetekben való részvételét, és különösen az Egészségügyi Világszervezetbe való felvételére vonatkozó legutóbbi kérelmét; hangsúlyozza, hogy a konfliktus ugyancsak hatással van a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) keretein belüli regionális kereskedelemre és együttműködésre, ami károkat okoz a régió országainak gazdasága számára; kéri valamennyi felet, hogy Koszovó regionális integrációjának lehetővé tétele érdekében tegyenek tanúbizonyságot pragmatikus megközelítésükről; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a Koszovó függetlensége kikiáltásának jogszerűségével kapcsolatosan a Nemzetközi Bíróságtól várt, „a Koszovó önkormányzatának átmeneti intézményei által tett egyoldalú függetlenségi nyilatkozatnak a nemzetközi joggal való összhangja” című tanácsadói vélemény nem akadályozhatja az érintett feleket abban, hogy világosan elkötelezzék magukat a határokon átnyúló, regionális és helyi szintű hatékony együttműködés mellett a Koszovón belüli és a környező teljes lakosság érdekeinek legmegfelelőbben szolgálva;

6.

emlékeztet arra, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánó minden országnak teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket, és hogy a Nyugat-Balkán esetében a stabilizációs és társulási folyamat az európai uniós tárgyalások keretét képezi; hangsúlyozza, hogy a stabilizációs és társulási folyamat három fontos célja közül az egyik a regionális együttműködés;

7.

hangsúlyozza, hogy a regionális integráció és együttműködés alapvető fontosságú az európai biztonság és stabilitás érdekében, valamint a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok rendezéséhez a kedvező kontextus megteremtéséhez; úgy véli, hogy kívánatos lenne egy, a nyugat-balkáni biztonságra és együttműködésre vonatkozó megállapodáscsomag;

8.

szorgalmazza a Szerbia és Koszovó közötti határokon átnyúló együttműködés fokozását, különösen helyi szinten az állampolgárok számára fontos kérdésekben, például a környezetvédelem, infrastruktúra és kereskedelem területein;

9.

megjegyzi, hogy néhány tagállam egyoldalú vízumkönnyítési intézkedéseket alkalmaz, miközben nyolc tagállam továbbra is teljes vízumdíjat számol fel; felszólítja az EU tagállamait és a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy mielőbb egységesen alkalmazni lehessen egy ideiglenes egyszerűsített eljárást a koszovói állampolgárok utazásának megkönnyítése érdekében, különösen az új vízumkódex által kínált lehetőségek tekintetében;

10.

üdvözli a 2009. november 15-én tartott helyhatósági választásokat, amelyek a koszovói kormány politikai felelősségi körébe tartozó első ilyen választások voltak; örömmel tölti el, hogy a választások általánosságban békésen és jó légkörben zajlottak; hangsúlyozza azonban, hogy számos szabálytalanságot is bejelentettek; felszólítja a hatóságokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre a nemzetközi közösség ajánlásait, többek között végezzék el a választójogi törvény szükséges módosításait a panaszokkal foglalkozó igazságszolgáltatás szintjeinek tisztázása, valamint annak érdekében, hogy világosan feloszthassák a központi választási bizottság, valamint a panaszok és fellebbezések bizottságának hatásköreit, naprakésszé tegyék a választói jegyzéket és következetes módon tájékoztassák a szavazókat; hangsúlyozza az elkövetkező országgyűlési választásokra tekintettel a politikai akarat kiemelkedő fontosságát a reformok előmozdítása vonatkozásában, valamint mindazok felelősségre vonásának tekintetében, akik a választási csalásokért okolhatók;

11.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Belgrád továbbra is támogatja a párhuzamos struktúrákat a szerb enklávékon belül, megkérdőjelezve és gyengítve ezáltal az újonnan létrehozott önkormányzatok hatásköreit; felszólítja Szerbiát, hogy tanúsítson konstruktívabb hozzáállást, és építse le e struktúrákat;

12.

ismételten megjegyzi a decentralizációs folyamat hatékony végrehajtásának fontosságát, és őszintén üdvözli, hogy az Ibar folyótól délre élő koszovói szerbek nagy számban vettek részt az előző választáson, amely egy újabb lépés országuk fenntartható jövőjének építése felé; sürgeti a kormányt, hogy teljes mértékben támogassa ezen önkormányzatok újonnan megválasztott vezetését elegendő pénzügyi és politikai segítséget nyújtva ahhoz, hogy a szükséges struktúrákat mihamarabb létrehozhassák a lényegi szolgáltatásoknak a Bizottság segítségével történő elindítása érdekében; úgy véli, hogy a hatékonyan működő önkormányzati struktúrák alapvetőek a koszovói szerbeknek a koszovói politikai folyamatokban és adminisztratív struktúrákban való részvételéhez; arra buzdítja a nemzetközi közösséget, hogy támogassák az újonnan létrehozott önkormányzatok fejlesztési és infrastrukturális projektjeit; a párhuzamos struktúrákkal való összeütközés elkerülése érdekében, különösen az oktatás és az egészségügy területén, arra ösztönzi a kormányt, hogy az Európai Unió különleges képviselője és a Nemzetközi Civil Képviselő (EUKK/ICR) támogatásával dolgozzák ki az ilyen jellegű struktúrák kezelésére irányuló stratégiát;

13.

üdvözli, hogy Észak-Koszovóban létrehozták az Európai Uniós Központot, de aggodalmát fejezi ki az észak-koszovói helyzet miatt, amelyet továbbra is a jogállamiságban mutatkozó súlyos hiányosságok, a radikális csoportok részéről a civil társadalomra nehezedő növekvő nyomás és megfélemlítés, valamint a szervezett bűnözés jellemez; ezért hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Tanács Koszovó teljes területén működőképessé tegye a jogállamiság-missziót, és kéri a Bizottságot, hogy biztosítson nagyobb láthatóságot a munkájának, amely az északi szerb közösség javát szolgálja, miközben hangsúlyozza a térség valamennyi érdekelt fele számára, hogy a helyi, regionális és határokon átnyúló együttműködés az egész lakosság számára értéket képvisel; ezért üdvözli a kereskedelmi áruk az 1. és 31. számú kapuknál történő regisztrációját, ami hozzájárul a csempésztevékenységek csökkenéséhez a térségben, valamint további lépések megtételére szólít fel a vámbeszedés újbóli bevezetése vonatkozásában; aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatás mitrovicai régióban tapasztalható jelenlegi működésének problémái miatt, és felszólítja az EULEX-et, a koszovói kormányt és a koszovói szerb közösség képviselőit arra, hogy véglegesítsék azt a megállapodást, amely arról szól, hogy az Észak-Mitrovicában található bíróságra koszovói szerb bírókat és ügyészt vesznek fel; támogatja az északi terület Koszovó politikai és közigazgatási struktúrájába történő újbóli integrálásával kapcsolatos tervet és sürgeti, hogy a tervet a szerb kisebbség érzékenységének megfelelő figyelembe vételével hajtsák végre a régió számára nyújtott kormányzati szolgáltatások javítása és növelése, valamint az ott élő polgárok életkörülményeinek javítása érdekében oly módon, hogy lehetővé váljon a széles körű önkormányzás; kéri az EULEX-et, hogy tegyen erőfeszítéseket tevékenységeinek kibővítésére az északi területeken, különösen annak érdekében, hogy segítse az etnikumok közötti jó kapcsolatokat, és közben tájékoztassa a térség lakosságát az EU fellépéseiről és a folyamatban lévő jogállamiság-misszióról;

14.

mélységes sajnálatát fejezi ki a 2010. július 2-án Észak-mitrovicában, egy közigazgatási központ megnyitása elleni tüntetés során történt halálos robbantás miatt, mely egy embert megölt és megsebesített 10 másikat, valamint a 2010. július 5-én a koszovói országgyűlés egy szerb nemzetiségű tagja ellen elkövetett támadás miatt; határozottan elítéli az összes erőszakos cselekményt és felhívja a feleket a felelősségteljes viselkedésre; sürgeti az EULEX-et, hogy szüntesse meg a feszültséget és előzze meg a további erőszakot és felhívja a koszovói rendőrséget, hogy az EULEX támogatásával azonnal kezdje meg a teljeskörű és pártatlan vizsgálatát az eseményeknek, annak érdekében hogy az elkövetőket bíróság elé lehessen állítani;

15.

hangsúlyozza az EULEX, az EU jogállami missziója sikerének jelentőségét mind a fenntartható fejlődés, az intézmények konszolidációja és Koszovó stabilitása, mind a béketeremtésben játszott globális szerepre irányuló uniós törekvések szempontjából; hangsúlyozza az EULEX felelősségét végrehajtó hatáskörei, valamint megfigyelésre, útmutatásra és tanácsadásra vonatkozó megbízatása tekintetében; ebben a vonatkozásban arra bátorítja az EULEX-et, hogy tegyen konkrét lépéseket a magas szinten előforduló korrupciós esetekkel kapcsolatos eljárások előrelendítése érdekében; elismeri, hogy néhány területen, így például rendőrségi és vámügyi területen jelentős előrehaladás történt, de hangsúlyozza, hogy a munkát fel kell gyorsítani annak érdekében, hogy a misszió végül is kézzelfogható eredményeket mutasson fel más területeken is, különösen a felső szintű korrupciós ügyek, a szervezett bűnözés és a háborús bűncselekmények terén; üdvözli ezért az EULEX által alkalmazott azon legújabb megközelítést, amely a legmagasabb kormányzati és közigazgatási szinteken tapasztalható korrupciós esetekkel is foglalkozik, és hangsúlyozza e megközelítés folytatásának szükségességét az EULEX-fellépések hitelességének és láthatóságának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy e vonatkozásban rendkívül fontos a közbeszerzési területre fordított különös figyelem, és hogy a szervezett bűnözés területén az EULEX-nek továbbra is konkrét eredményeket kell elérnie helyben; e tekintetben aggodalmát fejezi ki az ENSZ Ideiglenes Koszovói Igazgatási Missziója által az EULEX-nek továbbított esetek váratlanul nagy száma miatti nagy mennyiségű hátralékos ügyek vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy az EULEX számára nem áll rendelkezésre elegendő számú bíró és ügyész, és kéri a tagállamokat, hogy helyezzenek megfelelő számú szakértőt rendelkezési állományba vagy engedélyezzék, hogy velük szerződést kössenek; hangsúlyozza az EULEX-en belüli bürokrácia mérséklésének fontosságát; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a misszió munkájának hatékonnyá tételéhez hozzáértő belső vezetés, koordináció és együttműködés szükséges; hangsúlyozza az átláthatóság és az elszámoltathatóság szükségességét az EULEX munkájával kapcsolatban, valamint annak fontosságát, hogy mutasson érzékenységet tevékenységeinek politikai vonatkozásai tekintetében annak érdekében, hogy az állampolgárok szemében megerősítse legitimitását; továbbá hangsúlyozza, hogy fontos szoros kapcsolatban állni a kormánnyal, valamint a koszovói állampolgárokkal és médiával; sürgeti az EULEX-et, hogy tájékoztassa a koszovói polgárokat küldetésének eredményeiről és emellett törekedjen arra, hogy növelje a misszió iránti bizalmat, és figyeljen oda a polgárok elvárásaira; üdvözli az emberi jogi felülvizsgálati bizottság nemrégiben történt felállítását, amelynek feladata lesz, hogy kivizsgálja azon személyek panaszait, akik állításuk szerint emberi jogi jogsértések áldozataivá váltak az EULEX végrehajtási megbízatásának teljesítése során;

16.

felszólítja illetékes szerveit, különösen a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságot, hogy lehetőség szerint a koszovói civil társadalommal együttműködve fokozzák az EULEX ellenőrzését és felügyeletét; ennek érdekében sürgeti a Tanácsot, hogy az EULEX-ről szóló összes rendes és rendkívüli értékelését és felülvizsgálati jelentését továbbítsa a Parlamentnek;

17.

tudomásul veszi Szerbia és Koszovó azon erőfeszítéseit, hogy a koszovói eseményekkel kapcsolatban eltűnt személyekkel foglalkozó munkacsoporton keresztül felkutassák az 1998–1999-es konfliktus során eltűnt személyeket; hangsúlyozza e kérdés megoldásának jelentőségét az 1998–1999-es konfliktussal kapcsolatos előrelépés szempontjából; rámutat ezenkívül a továbbra sem fellelhető, körülbelül 1 862 személy esetére, és felszólítja Koszovót és Szerbiát egyaránt, hogy minden lehetséges módon folytassanak együttműködést egymással, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával, az EULEX-szel és más szervezetekkel e személyek felkutatása terén;

18.

hangsúlyozza, hogy 2010 a koszovói kormány és a közigazgatás valamennyi szintje számára egyaránt kritikus év, abból a szempontból, hogy haladást érjenek el a kulcsfontosságú reformok, így például a korrupció elleni harc, a decentralizáció és a közigazgatási reform területein; hangsúlyozza, hogy a reformfolyamat csak akkor járhat sikerrel, ha az az összes érdekelt féllel, többek között a civil társadalom valamennyi részével folytatott, jogszabálytervezetekről szóló, mélyreható vitán alapul; továbbá emlékezteti a kormányt, hogy különös figyelmet kell szentelni a jogszabályok gyors és hatékony végrehajtásának, ami nélkül azok elfogadása nem fog valódi hatást kifejteni Koszovó helyzetére;

19.

rendkívüli aggodalmát fejezi ki a korrupció elterjedése miatt, amely Koszovóban a szervezett bűnözés mellett az egyik legnagyobb problémát jelenti, és sürgős intézkedésekre szólít fel ezek leküzdésére a korrupció elleni harc jogi kereteinek jobbá tétele, egy korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv elfogadása, valamint a térség valamennyi országának rendőrségével és igazságügyi hatóságaival folytatott együttműködés élénkítése révén; mély aggodalmát fejezi ki a Koszovó határainál történt erőszakos incidens által okozott közelmúltbeli vérontás miatt, és azonnali intézkedéseket szorgalmaz az ilyen incidensek jövőbeli megakadályozása és a nyugat-balkáni régió destabilizálásához hozzájáruló fegyvercsempészet felszámolása érdekében; üdvözli egy különleges korrupcióellenes egység létrehozását a koszovói különleges ügyészségi hivatalon belül, de kiemeli, hogy valamennyi szakminisztérium bevonására szükség van ahhoz, hogy az egység hatékonyan működhessen, és hangsúlyozza, hogy az alkalmazottaknak minden esetben feddhetetlennek kell lenniük; felszólít a politikai pártok finanszírozását szabályozó jogszabály gyors elfogadására, amely hatékonyan és átlátható módon szabályozná a pártfinanszírozást és pénzügyi jelentéseik teljes nyilvánosságra hozatalát is biztosítaná;

20.

hangsúlyozza a kezdeti fázisban lévő igazságügyi és ügyészi szolgálatok reformjának kiemelkedő jelentőségét a bírák és ügyészek függetlenségének és professzionalizmusának biztosítása és annak érdekében, hogy az állampolgárok visszanyerhessék a jogállamiságba vetett bizalmukat; és ezért üdvözli az ombudsman, a legfelsőbb bíróság bíráinak, a legfőbb ügyészség ügyészeinek és a koszovói különleges ügyészség ügyészeinek kinevezését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tanúvédelem hiányosságai a legsúlyosabb bűncselekmények esetében továbbra is akadályozzák az igazságszolgáltatást; felszólít a bíróságokról szóló törvény elfogadására és gyors végrehajtására, valamint a tanúk és bírák hatékony védelmi rendszerének létrehozására; ennek megfelelően sürgeti az EULEX képviselőit, hogy továbbra is számoljanak be nyilvánosan a Koszovó jogállamisága előtt álló fennmaradó kihívásokról;

21.

felszólít arra, hogy több erőfeszítésre van szükség a közigazgatási reformok felgyorsításához a szakképzett és független közszolgálat létrehozása érdekében, amely tiszteletben tartja a nemek egyensúlyát és teljes mértékben tükrözi Koszovó lakosságának vegyes etnikai összetételét; hangsúlyozza, hogy e célból szükség van a jogi keret elfogadására és végrehajtására, valamint arra, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak és pénzügyi támogatást nyújtsanak az emberi erőforrások fejlesztésére; aggodalmát fejezi ki a közszolgálati kulcspozíciók betöltésébe való politikai beavatkozás miatt, és felszólít arra, hogy hagyjanak fel e gyakorlattal, amely súlyosan aláássa a közigazgatás működését;

22.

sürgeti a kormányt, hogy politikai nyomás nélkül biztosítsa a médián belüli pluralizmust, valamint a média pénzügyi és szerkesztői függetlenségét, továbbá a tulajdonviszonyok és a finanszírozás átláthatóságát; az újságírókra vonatkozó munkajogokat és olyan hatékony eljárásokat szorgalmaz, amelyek megvédik az oknyomozó újságírókat a fenyegetésektől; hangsúlyozza, hogy a közcélú műsorszolgáltató fontos szerepet tölt be a magas színvonalú független információknak a népesség egésze felé történő közvetítésében, és aggodalmát fejezi ki az ennek biztosítására szolgáló fenntartható finanszírozási rendszer hiánya miatt; üdvözli az internethez való hozzáférés biztosítása terén végrehajtott kormányzati beruházásokat; sürgeti a kormányt, hogy az internet-hozzáférést tegye még szélesebb körben elérhetővé polgárai számára; hangsúlyozza az internethez való üzleti és politikai célú, cenzúrázatlan hozzáférés fontosságát, különösen az ifjúság választásokon való részvételének fokozása érdekében;

23.

felszólít a koszovói nemzetgyűlés megerősítésének támogatására annak érdekében, hogy az hatékonyan tudja ellátni jogalkotói feladatait, és hogy meg tudja valósítani a kormány politikai és költségvetési tevékenységeinek demokratikus felügyeletét; kéri ezzel kapcsolatban egy ideiglenes csereprogram létrehozását annak érdekben, hogy a koszovói nemzetgyűlés alkalmazottai számára lehetőség nyíljon gyakornoki képzésben részt venni az Európai Parlamentben, és kéri a tagállamok parlamentjeit, hogy hozzanak létre csereprogramokat a célból, hogy a koszovói parlament képviselői és alkalmazottai számára lehetőség nyílhasson a tapasztalatcserére és képességeik bővítésére a parlament jogalkotási és ellenőrzési eljárásaival kapcsolatban, különösen a parlamenti kisebbségi és ellenzéki csoportok számára;

24.

elismerését fejezi ki a kormány számára azért, hogy előrelépés történt az emberi jogok védelmét szolgáló jogszabályok elfogadása tekintetében, és arra buzdítja a kormányt, hogy késlekedés nélkül fogadja el a többi jogszabályt is; megjegyzi azonban, hogy a jogi keret végrehajtása továbbra sem kielégítő, és hogy az általános előrehaladás lassú; felszólít az aktívabb politika folytatására a megkülönböztetés valamennyi formája (etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés, szexuális irányultság, fogyatékosság stb.) elleni küzdelem terén, és a nemek közötti kiegyensúlyozottság mellett annak biztosítására, hogy a kisebbségek aktívabban vegyenek részt a politikai életben és a közigazgatási struktúrákban mind országos, mind pedig helyi szinten; hangsúlyozza az oktatásnak e folyamatban betöltött fontos szerepét; felszólítja a kormányt, hogy gondoskodjon a kisebbségek anyanyelvi iskoláztatásáról, ideértve a tanterveket és tankönyveket, ezzel lehetővé téve számukra saját kultúrájuk és identitásuk megőrzését, valamint hogy segítse őket emberi erőforrások kiépítésével;

25.

aggodalmát fejezi ki a családon belüli erőszak, a nőkkel szembeni megkülönböztetés, valamint különösen a lányok és nők szexuális kizsákmányolására irányuló emberkereskedelem jelenségének elterjedtsége miatt; aktív lépések megtételére szólít fel a nemek közötti egyenlőség biztosítása, valamint a nők és gyermekek jogainak hatékony védelme érdekében;

26.

hangsúlyozza a fegyveres konfliktus nehéz örökségét, amely megdöntötte a közvéleménynek abba a lehetőségbe vetett bizalmát, hogy a társadalmi csoportok közötti és a magánéleti konfliktusokat békésen is meg lehet oldani;

27.

hangsúlyozza, hogy az instabil politikai helyzet, az egyes térségekben előforduló etnikai villongások és a rossz gazdasági feltételek akadályozták a menekültek fenntartható visszatelepülését, és további erőfeszítéseket szorgalmaz helyzetük javítása érdekében;

28.

hangsúlyozza, hogy a kisebbségek nehéz helyzetben vannak és megkülönböztetéssel kell szembenézniük, különösen a romáknak, az oktatáshoz, lakhatáshoz, szociális szolgáltatásokhoz és munkavállaláshoz való hozzáférésük tekintetében; üdvözli a Bizottság arra vonatkozó kezdeményezését, hogy bezárja a Mitrovicától északra található ólommal szennyezett táborokat, és áttelepíti az ott élő családokat, valamint felszólít ennek gyors végrehajtására; osztja az Európa Tanács emberi jogi biztosának aggodalmait, hogy Koszovó még nem áll készen az erőszakkal visszatelepített romák újraintegrálásához szükséges megfelelő feltételek biztosítására, és sürgeti a tagállamokat arra, hogy állítsák le az erre irányuló tevékenységeket; e tekintetben tudomásul veszi a német és koszovói hatóságok között létrejött megállapodást, amely szerint 14 000 menekültet, köztük 10 000 romát telepítenének fokozatosan vissza Koszovóba, és sürgeti a Bizottságot az eseti jellegű segítségnyújtási programok felgyorsítására; sürgeti a Roma Évtized programban részt vevő országokat, hogy segítsék elő Koszovó részvételét a programban;

29.

hangsúlyozza az oktatás abbéli kiemelkedően fontos szerepét, hogy a fiatalok számára biztosítsa a munkaerőpiacon szükséges készségeket, és hogy hozzájáruljon az etnikai csoportok közötti megbékéléshez; e célból szorgalmazza, hogy fokozatosan vezessék be a közös osztályokat, a kisebbségi nyelvek oktatását, különösen a szerbet az albán kisebbség számára, valamint az albán nyelv oktatását valamennyi kisebbség számára; üdvözli, hogy a közelmúltban Mitrovicában létrehozták a nemzetközi üzleti főiskolát, ami amellett, hogy jelentős nemzetközi beruházást jelent a helyi gazdaságba, valamennyi közösségből vonz diákokat, a vállalkozói szellem előmozdításával perspektívát kínál a fiatalok számára, és megismerteti őket a vállalatirányítás, a környezetgazdálkodás és az államigazgatás európai szakmai normáival;

30.

aláhúzza, hogy a kulturális sokszínűség tisztelete mindig is az európai projekt központi eleme volt, és hogy a vallási és kulturális örökség a térség békéjének és biztonságának szükséges feltétele; hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség megfelelő védelme Koszovó valamennyi közössége számára fontos; sürgeti a kormányt, hogy folytassa a kulturális örökség védelme terén tervezett intézményi reformot; hangsúlyozza, hogy a kulturális örökségek jegyzékének elfogadása a kulturális örökségre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának lényeges előfeltétele; üdvözli a szerb ortodox egyház vallási és kulturális örökségének védelmével foglalkozó közvetítő tevékenységét, és arra buzdít minden érdekelt felet, hogy aktívan működjön együtt vele;

31.

hangsúlyozza, hogy a felsőoktatási csereprogramokat támogatni kell, és elő kell mozdítani az olyan programok révén, mint az Erasmus Mundus annak érdekében, hogy a koszovói polgárok végzettséget és tapasztalatot szerezhessenek az EU-ban, és erősödjenek kapcsolataik az EU polgáraival;

32.

sürgeti a hatóságokat, hogy a szólás- és egyesülési szabadságot teljes mértékben támogatva aktívan támogassák a civil társadalmat, valamint annak a társadalmi és gazdasági politikák kialakításában való részvételét, hangsúlyozza, hogy a civil társadalom és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek fontos szerepet töltenek be az etnikai csoportok közötti megbékítésben, és kéri a Bizottságot, hogy növeljék a munkájukhoz szükséges pénzügyi támogatást; e tekintetben hangsúlyozza, hogy e kérdéseket ténylegesen bele kell foglalni az előcsatlakozási támogatási eszköz keretében Koszovóra vonatkozó éves programokba; megállapítja, hogy a különböző etnikai közösségekhez tartozó személyek között jó a személyes és különösen az üzleti együttműködés, és hogy a koszovói hatóságoknak, a civil társadalomnak és a nemzetközi közösségnek további erőfeszítéseket kellene tenniük az ilyen típusú együttműködéseket elmélyítő helyi projektek támogatására;

33.

komoly aggodalommal tölti el, hogy a 40 %-ot meghaladó munkanélküliségi arány jellemezte Koszovó továbbra is Európa egyik legszegényebb országa; hangsúlyozza, hogy ez a helyzet tarthatatlan, és hogy a nehéz lakhatási körülmények a társadalom fokozódó elégedetlenségét eredményezték; sürgős intézkedésekre szólít fel a társadalmi rendszerek hatékonyságának javítása érdekében azért, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjai számára biztonsági hálót hozzanak létre, és hogy a munkanélküliség csökkentésére aktív foglalkoztatáspolitikát folytassanak; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki az előcsatlakozási támogatási eszközt Koszovó társadalmi-gazdasági fejlődésének elősegítésére, különösen a fiatalok esetében; kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb számban fogadjanak koszovói polgárokat idénymunkásként vagy a munkaerőhiányos ágazatokban;

34.

úgy véli, hogy a gazdasági fejlődés a nyitja annak, hogy az ország fontos problémáit megoldják, hozzájárulva többek között a nők és a kisebbségek helyzetének javításához, valamint a különböző népcsoportok közötti kapcsolatok előmozdításához; e tekintetben hangsúlyozza a mezőgazdasági ágazat fontosságát; üdvözli, hogy ezen a területen számos törvény áll előkészítés alatt, és kéri ezek gyors elfogadását; hangsúlyozza azonban, hogy a már elfogadott jogi keret hatékony végrehajtása a helyi körülmények javulásának előfeltétele;

35.

hangsúlyozza, hogy Koszovónak a fenntartható gazdasági növekedést, a környezet védelmét, a munkahelyteremtést és a társadalmi kirekesztés csökkentését biztosítani képes, megfelelő gazdaságpolitikát kellene választania; felhívja a koszovói hatóságokat, hogy javítsák a gazdasági környezetet a külföldi befektetések számára, és növeljék az átláthatóságot a kereskedelmi kapcsolatokban;

36.

határozott lépésekre szólít fel az energia területén a Koszovó fejlődéséhez szükséges energiabiztonság garantálása érdekében; hangsúlyozza, hogy az e területen fellépő óriási infrastrukturális szükségletek lehetőséget jelentenek az energiaellátás környezetbarátabb források felé történő irányítására, az elektromos hálózat energiahatékonyságának korszerűsítésére és fokozására, valamint a rendelkezésre álló legjobb technológiák kivitelezésére, többek között a tervezett szénerőművekben; felszólít a Koszovó A erőmű azonnali és a Koszovó B erőmű mihamarabbi bezárására anélkül, hogy veszélyeztetnék az ország energiaszükségletét;

37.

azt tanácsolja a koszovói hatóságoknak, hogy folytassák a megújuló energiákba való befektetést, és törekedjenek a regionális együttműködésre ezen a területen;

38.

rámutat arra, hogy Koszovó közlekedéspolitikája eddig az útépítésre összpontosított; sajnálja, hogy rossz állapotban van a tömegközlekedés, különösen a vasúthálózat; kéri a koszovói kormányt, hogy a mobilitás fenntarthatóvá tétele céljából használja fel maradéktalanul az előcsatlakozási támogatási eszköz által rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket a vasúthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére és a szomszédos országokkal való összeköttetetések javítására a személyszállítás és a teherfuvarozás céljaira egyaránt;

39.

aggodalmát fejezi ki a földet, a levegőt és a vizeket érintő környezeti problémák elterjedtsége miatt, és felszólítja a kormányt arra, hogy módosítsa a jogi keretet, majd szerezzen neki érvényt annak érdekében, hogy azt összhangba hozhassák az uniós szabványokkal, és hogy a környezeti oktatást az oktatás egyik fő elemévé tehessék;

40.

hangsúlyozza, hogy szükség van az EU koszovói jelenlétének racionalizálására az európai külügyi szolgálat kiépítésével, az uniós képviseletek világszerte történő létrehozásával összhangban, és hogy a Bizottság összekötő hivatalát uniós küldöttséggé kell alakítani annak érdekében, hogy az uniós lépések hatékonysága és összehangolása javuljon Koszovóban; tudomásul veszi a meglévő szerbiai uniós küldöttségtől függetlenül működő új EU-irodának az EU koszovói különleges képviselőjének mandátuma keretében történő megnyitását Belgrádban;

41.

sajnálatát fejezi ki az EU koszovói különleges képviselője megbízatásának legutóbbi meghosszabbításával, és ezen belül az előirányzatok jelentős növelésével kapcsolatos átláthatatlanság miatt; emlékeztet arra, hogy a költségvetési ügyekkel kapcsolatos új intézményközi megállapodás elfogadása során a Lisszaboni Szerződést figyelembe véve megfelelő módon foglalkozni kell az EP tájékoztatására vonatkozó előírásokkal;

42.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének, a Tanácsnak és a Bizottságnak, az EU koszovói különleges képviselőjének/nemzetközi polgári képviselőjének, Koszovó kormányának és közgyűlésének, Szerbia kormányának, a koszovói nemzetközi irányítócsoport tagjainak és az ENSZ Biztonsági Tanácsának.