11.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/153

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kedvezően fogadja az Európai Bizottság közleményét, és reméli, hogy a döntéshozó szervek által ennek alapján életbe léptetett operatív döntések, finanszírozások és politikák illeszkedni fognak a közleményben leírt javaslatokhoz és ajánlásokhoz.

1.2

Az EGSZB mindig is támogatta az Európai Bizottság ide vonatkozó, űrpolitikával kapcsolatos javaslatait, amely az egyik, intenzíven fejlesztendő technológiai prioritás. A világűr felelős és fenntartható használata polgári, békés célokra a fejlődés egyik kiváló eszköze.

1.3

Az űrkutatás általában, és a GMES különösen joggal illeszkedik az „új zöld gazdaság” kereteibe. A mezőgazdasággal, az éghajlatváltozások kezelésével, az időjárás-előrejelzések pontosságával és a területkezeléssel kapcsolatos alkalmazások fejlesztése képezi az új modell alapját, amely a fenntartható fejlődést tartja az innováció és a technológiai kutatás fő tengelyének.

1.4

Az EGSZB osztja az Európai Bizottság aggodalmát a program időbeli alkalmazhatóságával kapcsolatos információk hiánya miatt. Az EGSZB úgy véli, hogy egy ilyen program ütemezésének legalább 2030-ig kellene tartania, emellett az alapvető funkciókat biztosítani kellene az ezt követő évekre is.

1.5

Az EGSZB véleménye szerint a pénzügyi források elégtelenek – vagy azért, mert a Sentinel műholdak technológiai komponensei esetében nem veszik figyelembe az árak alakulását, vagy azért, mert a kutatáshoz és fejlesztéshez, főként pedig az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel és a biztonsággal kapcsolatos adatok gyűjtéséhez szükséges összeg elégtelen. A 2014–2020-as időszakra legalább újabb 700–800 millió euróra van szükség a szükségleteknek való megfelelés érdekében. A fellövési költségek jelentős mértékben megnövekedtek, csakúgy, mint az elektronikus készülékek ára.

1.6

A világűrrel kapcsolatos álmot, amelyben teljes generációk osztoztak, újra kellene teremteni, ambiciózus programokkal. Újra vonzóvá kellene tenni a fiatalok számára a világűrrel kapcsolatos tanulmányokat, stabil foglalkoztatási terveket kellene kínálni, kiemelve, hogy a GMES és a hasonló projektek magas társadalmi értékkel bírnak, hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás negatív hatásainak leküzdéséhez és segíthetik a szélsőséges természeti jelenségekre – mint az árvizek vagy a hosszan tartó száraz időszakok – való felkészülést szolgáló humanitárius tevékenységeket. A káros anyagok légtérbe történő kibocsátásának ellenőrzése lehetővé tenné például a CO2-szint csökkentésére irányuló intézkedések hatékonyságának ellenőrzését, vagy – a Frontex tevékenységével összhangban – a megfelelő intézkedések meghozatalát az emberkereskedelemmel kapcsolatos törvények megsértése esetén.

1.7

A GMES döntően hozzájárulhat a hulladékkezelési politikához, felderítve az illegális lerakóhelyeket, vagy a mérgező anyagok elhelyezését. Elengedhetetlen, hogy a GMES űrprogram foglalkozzon a világűrben lévő hulladékkal is, vagyis a kiszolgált űrállomások, vagy a már nem sugárzó műholdak világűrből való begyűjtésével. A világűr ellenőrzésével foglalkozó ESA program, a német TIRA rendszerrel együttműködésben hozzájárulhat ahhoz, hogy ellenőrzés alatt tarthassuk a világűrben lévő nagy mennyiségű hulladékot. 1957 óta több mint 5 000 műholdat lőttek fel, és jelenleg nagyjából minden második napon pályára állítanak egy újat.

1.8

Egy megfelelő időkeretekkel rendelkező program pozitív hatásai az EGSZB szerint hasznos és biztonságos hajtóerőt jelenthetnek az ágazat állami és magánvállalatainak közvetlen bevonása szempontjából, amelyek beruházásaikat a költségek és szolgáltatások tekintetében egyre hatékonyabb előrejelzési rendszerek irányába programozhatják. Az egész művelet sikere alapvetően függ attól, hogy mennyire tudja majd vonzani a magánbefektetéseket, és képes lesz-e megteremteni a szolgáltatások piacát.

1.9

Azon tagállamok számára, amelyek nem vesznek részt az űrprogramokban, és jelenleg még egyáltalán nem foglalkoznak űrpolitikával, a közösségi programok folytonossága biztonságot adhat saját kezdeményezéseik megtételére. Az EGSZB ezzel kapcsolatban pozitívan értékeli az űrpolitikával kapcsolatos ismeretek arányosabb eloszlása, illetve a benne való aktív részvétel közös felvállalása szempontjából a 2010 februárjában hozott határozatot a GMES-partnerek tanácsának létrehozásáról, melyben mind a 27 tagállam aktívan részt vesz. Ennek a szervnek nyitottnak kell lennie a civil társadalom képviselőinek irányában.

1.10

A hosszú távú program rendelkezésre állása egyébiránt eszköz arra, hogy nagyobb politikai erőt és súlyt kölcsönözzön az EU-nak a világ többi, jelenleg az űrpolitikában tevékenykedő térségével szemben, és hasznos elem lehet a szükséges pénzügyi források megszerzésében, amennyiben a programokat és eredményeket hozzáférhetővé tennék EU-n kívüli partnermissziók számára is.

1.11

A GMES kiemelten képes hozzájárulni különböző kulcsfontosságú ágazatokhoz, mint az oceanográfia, a levegő minőségének ellenőrzése, a földterületek használatával kapcsolatos precíziós térképek elkészítése, a természeti katasztrófák által sújtott területek térképeinek gyors ütemű elkészítése; ily módon pótolhatatlan segítséget nyújt a polgári védelem számára.

1.12

A jelenlegi mély gazdasági válság összefüggésében az a követelmény, hogy jelentős pénzügyi források álljanak rendelkezésre, az EGSZB véleménye szerint nem lassíthatja ezeket a befektetéseket, hanem épp ellenkezőleg, mozgósítva minden rendelkezésre álló forrást, valamint a lehetőségek teljes tárházáról jól tájékozott közvélemény támogatását élvezve a GMES program hozzájárulhat ahhoz, hogy egy kivételes tudományos és termelési potenciál rendelkezésre bocsátása segítségével a válság előbb véget érjen ennek minden pozitív következményével, és képessé tegye az EU-t arra, hogy visszaszerezze elvesztett vezető szerepét ebben az ágazatban.

2.1

Az EU arra vonatkozó döntése, hogy integrált európai rendszert hoz létre a Föld megfigyelésére „Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés” (GMES) néven, azzal a céllal, hogy megfelelő információkat és szolgáltatásokat biztosítson a környezetvédelem és a biztonság területén, olyan stratégiai döntés, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy megtartsa és megerősítse vezető szerepét a polgári űrhajózással kapcsolatos tevékenységek területén.

2.2

Az Európai Bizottság 2001-ben kiadott cselekvési tervében meghatározott általános elvek szerint a GMES célja a környezetvédelemmel és a biztonsággal kapcsolatos társadalmi szükségletek összhangba hozása a földi és műholdas megfigyelő rendszerek által kínált fejlett technikai és operatív kapacitással. Megfelel tehát annak a szükségletnek, hogy globális, regionális és helyi szinten gyors hozzáférést biztosítson a környezetvédelemmel kapcsolatos információkhoz anélkül, hogy veszélybe sodorná a cselekvési önállóságot a következő területeken: fenntartható fejlődés, világszintű éghajlatváltozások, közös védelmi és biztonságpolitika, európai kutatási térség, európai űrstratégia.

2.3

A rendszer alapját a Föld megfigyelésével kapcsolatos – a műholdakból és a földi ellenőrző hálózatokból nyert – adatok elemzése képezi. Ezeket az adatokat elemzés és koordinálás után a végső felhasználók rendelkezésére bocsátják, melyek nemzeti, regionális és helyi ügynökségek, környezetvédelmi és polgári védelmi szervezetek. A GMES kezdeményezést az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) közösen támogatja és hatja végre. Ennek a kezdeményezésnek a keretében az ESA meghatározó módon járul hozzá az EU űrkomponensének fejlesztéséhez, az EU pedig hajtóerőként és a kereslet megteremtőjeként cselekszik.

2.4

A GMES programja három részből áll: az űrkomponensből, a helyi komponensből és a szolgáltatások komponenséből, mellyel kapcsolatban az Európai Bizottság az EGSZB által már véleményezett rendeletjavaslatot adott ki (1).

2.5

A három komponens közül messze az űrkutatás a legköltségesebb, és ez határozza meg, hogy milyen minőségű és mennyiségű szolgáltatásokat lehet nyújtani. Hat Sentinel kiküldetés-sorozatot tartalmaz a Föld megfigyelésére, amelyből ötnek oldható meg a finanszírozása, és amelyek előreláthatólag 2012-ben kezdődnek. Mindent, ami az űrkutatási ágazatra vonatkozik, az ESA ellenőriz, koordinál és hajt végre: a műholdak és a szükséges infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó ipari szerződéseket, de a kísérleti projektek irányítását is, amelyeket ebben a fázisban hajtanak végre, és amelyeket a leendő alkalmazások céljából értékelni fognak.

3.1

Közleményében az Európai Bizottság beszámol a szolgáltatásokkal kapcsolatos és a lokális rész által megvalósított fejlődésről, amely részek már kielégítő eredményeket értek el a létező űrkutatási infrastruktúrák használata során, különösen az Eumetsat- és az ESA-missziók, illetve a nemzeti küldetések területén.

3.2

2008-ban fektették le a rendszer alapjait, főként a pénzügyi és az ebből fakadó politikai szükségszerűséggel kapcsolatban. A terv végrehajtása érdekében a szükséges forrásokat az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretéből kellene biztosítani. Az ESA-nak a 2014 – 2020-as időszakban előreláthatólag 4,23 milliárd eurós kiadása lesz (2).

3.3

A dokumentum az európai űrpolitika néhány alapvető aspektusát elemzi, amelyek közül a GMES a GNSS európai programok mellett (EGNOS és Galileo) lényegi tengelyt képez.

3.4

Az Európai Bizottság hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Sentinel 1, 2 és 3 küldetéseinek végrehajtása és fejlesztése prioritást élvezzen a finanszírozás során, hogy az adatok folyamatosan álljanak rendelkezésre, és hozzáférhetőek legyenek, valamint hogy a tagállamok szüntessék meg fenntartásaikat a projekt időtartamára vonatkozólag, amelyet egyelőre 2020-ig bezárólag terveztek.

3.5

Az Európai Bizottság szerint szabályozásra van szükség az adatok tulajdonjogával kapcsolatban, a teljes és garantált hozzáférési politika érdekében; megemlítették az infrastruktúra tulajdonjogával és annak kezelésével kapcsolatos témát is.

3.6

A dokumentum fontos részét képezi a közbeszerzési politika, amelyeket a költséghatékonyság és az adatok hozzáférhetőségének folytonossága kell, hogy jellemezzen.

3.7

A nemzetközi együttműködés a teljes GMES program fontos elemét képezi. Ebben az összefüggésben fontos közösségi hozzájárulást jelent a Föld globális megfigyelésére irányuló GEOSS programhoz. Az Európai Bizottság a CEOS űrbizottság keretében – amely kiemelt felelősséggel bír az éghajlatváltozás hatásainak nyomon követése szempontjából – új csereprogramokat és partnerségeket alakít majd ki.

3.8

Következtetéseiben az Európai Bizottság megismétli a dokumentum tartalmát, és kötelezettséget vállal arra, hogy közelről figyelemmel kíséri a program végrehajtását és folyamatos aktualizálását a felhasználók szükségleteinek tükrében.

4.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely az űrpolitikát a nagyobb intenzitással fejlesztendő technológiai prioritások között tartja számon, kedvezően fogadja az Európai Bizottság közleményét, és reméli, hogy ebből a közlemény javaslataihoz és ajánlásaihoz illeszkedő operatív döntések, finanszírozások és politikák fognak születni a döntéshozó szervek részéről.

4.2

Az EGSZB, miközben pozitív véleményének ad hangot, osztja az Európai Bizottság aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok nem foglalnak világosan állást a GMES program időperspektívájával kapcsolatban, valamint elengedhetetlennek tartja, hogy egyértelműen nyilatkozzanak egy olyan program érdekében, amelyet legalább 2030-ig terveznének, és amelynek esetében gondoskodni kellene annak lehetőségéről, hogy alapvető funkcióit a 2030 utáni években is folytathassa.

4.3

A vállalkozások számára is elengedhetetlen lenne, hogy befektetéseiket megfelelően hosszú időszakra tervezhessék, és technológiákat fejleszthessenek ki a költségek, illetve a szolgáltatások minősége szempontjából egyre hatékonyabb adatátviteli rendszerek megvalósítása érdekében.

4.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a 4 milliárd eurós összeg, amelyet az ESA hosszú távú elemzésein alapuló előrejelzések alapján irányoztak elő, nem elégséges. Az évente mintegy 600 millió euró megállapításakor nem vették számításba a technológiai komponensek árának emelkedését a Sentinel műhold-konstelláció esetében. A K+F részére elkülönített összeg is elégtelennek tűnik, főként az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel és a biztonsággal kapcsolatos adatok gyűjtésének szükségességét tekintve.

4.5

Az EGSZB, amely teljes mértékben egyetért az Európai Bizottság javaslataival, még határozottabb előrelépéseket szeretne a szükséges pénzügyi források tekintetében. Évente legalább 700–800 millió eurós többletre lenne szükség a 2014–2020-as időszakra, a projekt időkorlátait legalább 2030-ra kellene kitolni, az űrkutatási piacot meg kellene nyitni valamennyi tagállam kkv-i előtt; világos és nyitott szabályozást kellene kialakítani az adatokhoz való hozzáférés politikája tekintetében, továbbá a projektben részt vevő valamennyi érdekelt fél erős összehangolására, valamint a projekt nemzetközi dimenziójának megerősítésére lenne szükség.

4.6

Az Európai Bizottság nagyobb befektetéseket szeretne a biztonság területén, és egyik legutóbbi közleményében (3) arra emlékeztet, hogy a hetedik keretprogram keretében (az űrkutatás témájában) kérést hozott nyilvánosságra, mely szerint javaslatokat vár a GMES tengeri felügyelettel kapcsolatos preoperatív szolgáltatásai tekintetében. A környezet védelmének érdekében, a tengereink és tengerpartjaink illegális emberkereskedelemtől való megóvásához, valamint a gátlástalan bűnszövetkezeteknek áldozatul eső emberéletek megmentéséhez integrált megközelítésre lenne szükség, amely minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál.

4.7

Ebben az összefüggésben kiegészítő forrásokra lenne szükség mind az ágazat üzemeltetőinek szóló folyamatos képzési programok, mind a fiatal generációkat az űrkutatással és annak alkalmazási területeivel kapcsolatos tanulmányok folytatására ösztönző programok támogatására. Az utóbbi években, részben azért is, mert csökkent a közvélemény érdeklődése a téma iránt, csökkent az űrkutatási mérnöki tanulmányok iránti érdeklődés, ezért erősen csökkent az erre a területre beiratkozottak, illetve ezen a területen diplomát szerzettek száma. A technikusok területén is hiány kezd mutatkozni, és specifikus politikára lenne szükség az érdeklődők ilyen típusú tanulmányok felé való terelésére. Az egyik ok, amiért nem iratkoznak be erre a területre, a foglalkoztatási perspektívákban keresendő, amelyek nem tűnnek biztonságosnak és tartósnak.

4.8

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint közvetlenül magára vállalja a rendszer tulajdonjogát, és ebből következően az adminisztráció felelősségét. Egy olyan folyamatos és szabad hozzáférés lehetőségének választása, amely azonban egy specifikus szabályzat elfogadása által megőrzi a biztonsági garanciákat, megfelelőnek és átgondoltnak tűnik. A hozzáférés szavatolása képes megteremteni a körülményeket a magánbefektetők figyelmének felkeltésére a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban. A GMES rendszeréhez kapcsolódó piac létrehozása amellett, hogy gazdasági lehetőséget jelent és szolgálatot tesz társadalomnak, lehető teszi a földi szolgáltatások egyes adminisztrációs költségeinek megosztását.

4.9

Az adatok korrekt kezelése szempontjából alapvető fontosságú a rendszer felépítésének megválasztása. A kereskedelmi hasznosításnak minden esetben ki kell terjednie a kiadások részleges átvállalására a piachoz való alkalmazkodás megfelelő hosszúságú időszakát követően, ahogyan az néhány interneten kínált szolgáltatás esetében történik, amelyek eddig ingyenesek voltak, azonban mostantól a felhasználóknak folyamatos hozzájárulást kell fizetniük értük. A közigazgatási szervek számára az adatoknak általánosságban ingyenesnek és hozzáférhetőnek kell lenniük, az adatok bizalmasságát és biztonságát figyelembe vevő, változtatható informatikai platformok révén.

Nemrég fejlesztettek ki néhány fontos alkalmazást a műholdas megfigyelésre. A My Ocean program magasságmérő műholdjai előre jelezték az El Niño jelenség megismétlődését 2009-ben. A MACC program (Monitoring Atmosphere Composition and Climate), amely a GMES szolgáltatásainak integráns része, nyújtotta a szükséges információkat az izlandi vulkánfelhő lehetséges elterjedésének szimulációjához. A GMES program egy további szolgáltatása a SAFER (Services and Applications For Emergency Response), melynek célja, hogy részletes térképeket készítsen a katasztrófaesemények – földrengések, áradások, földcsuszamlások – bekövetkezése után 6 órán belül; e térképek igen értékesek lehetnek a polgári védelmi beavatkozások szempontjából. A G-Mosaic (Pilot services for security), amely biztonsági szempontból ellenőrzi majd a területeket, az atomerőművek felügyeletétől az illegális bevándorláson és a határok ellenőrzésén át a háborús károkkal és a felmerülő szükségletekkel kapcsolatos adatokig.

4.10

Külön figyelmet kell szentelni a közbeszerzésekkel kapcsolatos politikáknak. A kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act) elveit minden esetben alkalmazni kellene a közbeszerzések esetében, főként pedig az uniós közbeszerzések esetében. A kkv-kat komolyan támogató politikára van szükség, főként azon országok esetében, amelyek még nem rendelkeznek erős termelési rendszerrel, azonban szintén részesedniük kellene azokból a hatalmas befektetésekből, melyekre sor kerül majd az ágazatban. A GMES űrkutatási komponensének nemcsak az űrkutatási elektronikai területen specializált nagyvállalatokra van szüksége, hanem a kisvállalkozásokra is, amelyek szintén képesek innovatív megoldásokat biztosítani. Az Európai Bizottságnak elő kellene segítenie, hogy konzorciumok jöjjenek létre a nemzetközi vállalatok között, a projekt európai jellegének biztosítása érdekében.

4.11

Az EGSZB minél szorosabb együttműködést javasol a projekt különböző résztvevői között (Európai Bizottság, tagállamok, ESA, Eumetsat), és támogatja az Európai Bizottság javaslatát a felelősség e résztvevők közötti megosztásával kapcsolatban, a közleményben foglaltaknak megfelelően.

4.12

Az EGSZB véleménye szerint az ESA minden szükséges készséggel rendelkezik ahhoz, hogy igényt tarthasson az űrkutatási infrastruktúra legfőbb irányítójának címére, együttműködve a nemzeti ügynökségekkel a műholdrendszerek karbantartása, fejlesztése, illetve pótlása területén. Nyomatékosan javasolja valamennyi jogilag lehetséges kezdeményezés felhasználását annak érdekében, hogy ez a természetes választás megvalósulhasson.

4.13

Az EGSZB véleménye szerint elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés erősítésére irányuló cselekvés fejlesztése. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem szükségszerűen világszinten történik, és az adatok megosztása alapvető fontosságú az üvegházhatású gázok hatásai valós elterjedési idejének és az azt követő éghajlatváltozásoknak a meghatározása érdekében. Az Európai Bizottság helyesen figyelembe vette ezt a szempontot, az EGSZB pedig azt ajánlja, hogy vonjanak be más, közelebbi partnereket is, és esetleg integrálják őket a szárazföldi és tengeri területek védelmével, valamint a biztonsággal kapcsolatos európai stratégiába. A Mediterrán Unió például optimális fórum lehetne ennek az együttműködésnek a fejlesztésére, a jelenlegi, prioritást élvező programok keretében a polgári védelem, a Földközi-tenger vízminőségének javítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem területén, valamint pozitív hozzájárulást jelenthetne a különböző egyéb területeken jelentkező sajátosságok tanulmányozása, például a balti vagy a Duna-menti térségben jelenleg folytatott tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatok felhasználása.

4.14

Az EGSZB támogatja a GMES partnerei tanácsának felállítását, mely 27 tagból állna és magában foglalná Svájcot és Norvégiát is, mint az ESA tagállamait. Ennek a szervezetnek, melynek elnöke az Európai Bizottság, az a feladata, hogy együttműködést alakítson ki valamennyi tagállam szervezetei között, támogassa az Európai Bizottságot a program következetes megvalósításának ellenőrzésében és egy stratégiai keret kidolgozásában, valamint kialakítsa a tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjét a GMES és a Föld megfigyelésének témájában. Egy ilyen reprezentatív szervezet segíthet a tudásbeli egyenlőtlenségek, valamint a jelenleg az űrkutatási tevékenységek terén fennálló különbségek megszüntetésében a régi és az új tagállamok között. A magánfelhasználók fórumának létrehozása annál is inkább hasznos lenne, mivel időben lehetne ellenőrizni a rendszer kilátásait, és együtt lehetne működni a Tanáccsal.

4.15

Különös figyelmet kell fordítani a rövid távú programozási igényekre, főként a Sentinel műholdak A sorozatával kapcsolatos gyakorlatra, a B sorozat elindítására, és az alapvető komponensek beszerzésére a C sorozathoz.

4.16

A spanyol elnökség, amely elkötelezte magát a GMES szolgáltatásaival kapcsolatos rendelet mellett, illetve a belga elnökség, amely az európai űrpolitika mellett foglalt állást, egyetértenek az újraindítás szükségességét illetően. Az Európai Parlament is erősen támogatja azt. Így tehát adottak a feltételek a még pontosításra szoruló szempontok tisztázására: a projekthez szükséges források kijelölésére és odaítélésére, a GMES jövőjével kapcsolatos fenntartások eloszlatására, hozzájárulva ezáltal a Sentinel műhold-konstelláció fejlesztéséhez a meghatározott program alapján, a nemzetközi együttműködés megerősítéséhez és a kutatásba és fejlesztésbe történő nagyobb befektetésekhez.