(1)

A 95/93/EGK tanácsi rendeletet (3) a Covid19-válság kezdete óta több alkalommal módosították, mert a légi fuvarozók számára – tekintettel a légi forgalom nagymértékű csökkenésére – tarthatatlanná vált az említett rendeletben meghatározott azon követelmény, amely szerint egy résidő-sorozat legalább 80 %-át fel kell használni annak érdekében, hogy a következő azonos menetrendi időszakban továbbra is megtarthassák az ugyanazon résidő-sorozatra való jogosultságukat.

(2)

Az egységes európai égbolt légiforgalmi hálózati feladatkörének hálózatkezelője, az Eurocontrol által közzétett adatok szerint a légi forgalom a 2022-es nyári menetrendi időszak kezdete óta erőteljesen fellendült, és a 2022/2023-as téli menetrendi időszak kezdetén a légi forgalom az alap-előrejelzés szerint várhatóan a 2019-es szint mintegy 90 %-át fogja kitenni. Ezek az adatok indokolják általános szabályként a 2023-as nyári menetrendi időszakra a 80 %-os résidő-felhasználási követelményhez való visszatérést, a résidők indokolt ki nem használása esetén a résidők felhasználásának egyedi könnyítésével kiegészítve.

(3)

Mindazonáltal a Covid19-válság miatt a légi közlekedési ágazat helyzete továbbra is rendkívül bizonytalan. Új Covid19-variánsok jelenhetnek meg – ahogyan 2021 végén is történt –, és olyan hirtelen reakciókat válthatnak ki a nemzeti hatóságok és a fogyasztók részéről egyaránt, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a légi forgalmat. Ezen túlmenően egyes nagy távolságú szegmenseket továbbra is érintenek az egészségügyi intézkedések, amelyek erőteljesen akadályozzák a légi forgalmat.

(4)

Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja szintén hatással van a légi forgalomra és a légi fuvarozók résidő-felhasználási képességére, mivel az uniós légi fuvarozók nem léphetnek be Belarusz, Oroszország és Ukrajna légterébe.

(5)

A légi fuvarozók nem tudják befolyásolni az egészségügyi okokból államilag bevezetett utazási korlátozásokat, valamint azt, hogy nem lehet belépni a háborús övezetté vált terület légterébe. Ezek a körülmények a légi szolgáltatásaik önkéntes vagy kötelező törléséhez vagy a menetrendek módosításához vezethetnek. Különösen az önkéntes járattörlések védik a légi fuvarozók pénzügyi stabilitását, és egyúttal így elkerülhető a kizárólag a résidők megőrzése céljából üzemeltetett járatok által okozott negatív környezeti hatás.

(6)

E körülmények között nem lenne helyénvaló, ha azok a légi fuvarozók, amelyek nem használják fel résidőiket a 95/93/EGK rendeletben meghatározott résidő-felhasználási aránnyal összhangban, automatikusan elveszítenék a résidő-sorozatok tekintetében az említett rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (2) bekezdése szerint szerzett elsőbbségüket, amelyre egyébként igényt tarthatnának. E rendeletnek e célból konkrét szabályokat kell meghatároznia.

(7)

Ugyanakkor fontos emlékeztetni a 95/93/EGK rendelet célkitűzéseire, nevezetesen a repülőtéri kapacitás hatékony kihasználásának biztosítására, valamint arra, hogy valamennyi légi fuvarozó számára tisztességes hozzáférést kell biztosítani a korlátozott repülőtéri kapacitáshoz, ezáltal előmozdítva a versenyt. A rendes résidő-felhasználási követelmények alacsonyabb felhasználási arány vagy a résidők indokolt ki nem használtságára vonatkozó kivételek kiterjesztése révén történő kiigazításának szigorúan azokra a helyzetekre kell korlátozódnia, amikor résidő-felhasználási könnyítésre van szükség, és az nem vezethet tisztességtelen versenyelőnyhöz a résidőkkel eredetileg rendelkező fuvarozók számára.

(8)

Így különösen gondoskodni kell arról, hogy a szolgáltatásnyújtásra kész légi fuvarozók felhasználhassák a kihasználatlan kapacitást, és lehetőségük legyen az érintett résidőket hosszú távon is megtartani. Ez várhatóan folyamatosan arra ösztönzi a légi fuvarozókat, hogy kihasználják a repülőtéri kapacitásokat, ami egyúttal előnyös lenne a fogyasztók számára is a konnektivitás tekintetében.

(9)

Ezért ezen elvekkel összhangban és korlátozott időszakra meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a légi fuvarozók továbbra is jogosultak maradnak résidő-sorozatokra a 95/93/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (2) bekezdése szerint, továbbá követelményeket kell megállapítani az érintett légi fuvarozók számára a kihasználatlan kapacitás visszaszolgáltatására. Az Eurocontrol helyreállítási előrejelzésével összhangban az időtartamnak 2022. október 30-tól 2023. október 28-ig kell tartania.

(10)

Az említett időszakban az „új belépő” fogalommeghatározásának továbbra is tágnak kell maradnia annak érdekében, hogy az több légi fuvarozóra terjedjen ki, és így több légi fuvarozónak legyen lehetősége a működése megkezdésére és bővítésére.

(11)

2022. október 30-tól 2023. október 28-ig a résidőkiosztási rendszer keretében továbbra is el kell ismerni azon légi fuvarozók erőfeszítéseit, amelyek egy másik légi fuvarozó által a 95/93/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (2) bekezdése értelmében megszerzett jogosultság szerinti résidő-sorozatok részét képező, ugyanakkor ideiglenes újrakiosztás céljából a résidő-koordinátor rendelkezésére bocsátott résidőket felhasználva üzemeltetnek járatokat. Ezért azoknak a légi fuvarozóknak, amelyek egy sorozatból legalább öt résidőt felhasználnak, elsőbbséget kell élvezniük az említett sorozatnak a következő azonos menetrendi időszakra való kiosztása tekintetében, a repülőtéri kapacitás rendelkezésre állásától függően.

(12)

Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja hatásainak kezelése, valamint az Unió és Ukrajna közötti konnektivitás helyreállításának támogatása érdekében meg kell hosszabbítani azt az időszakot, amely alatt az üzemeltetők a 95/93/EGK rendelet 10. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott indokra hivatkozhatnak annak indoklásához, hogy az Unió és Ukrajna közötti útvonalakon nem használják ki a résidő-sorozatokat.

(13)

A légi fuvarozók – a tagállamok uniós jognak, különösen a Szerződésekben és az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) megállapított szabályoknak való megfelelésre irányuló kötelezettségének sérelme nélkül – nem felelősek a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai által a járványügyi helyzetek, természeti katasztrófák vagy politikai zavargások – például lázadások, zavargások vagy a közrend súlyos megzavarása – kezelése céljából elfogadott esetleges korlátozásoknak az utasok utazási képességére gyakorolt negatív következményeiért, és mérsékelni kell e következményeket, amennyiben az említett intézkedések jelentős hatást gyakorolnak az érintett útvonalakon történő utazás fenntarthatóságára vagy lehetőségére, illetve az érintett útvonalak iránti keresletre. A mérséklési intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy ne szankcionáljanak olyan légi fuvarozókat, amelyek az említett korlátozások miatt nem használtak fel résidőket.

(14)

A versenytorzulások kockázatának csökkentése és a repülőtéri kapacitás hatékony kihasználásának biztosítása érdekében az említett korlátozások hatásait ellensúlyozó különleges könnyítés időtartamának és hatályának korlátozottnak kell lennie, ezáltal biztosítva, hogy a mérséklési intézkedések hatása arra az időszakra korlátozódjon, amelyre vonatkozóan azok indokoltak voltak. A 95/93/EGK rendelet alkalmazásában a korlátozások hatását mérséklő ilyen intézkedések hatálya alá tartozó résidőket felhasználtnak kell tekinteni.

(15)

Egyértelművé kell tenni, hogy a résidők indokolt ki nem használtságára vonatkozó kivételeket tartalmazó rendelkezések nem alkalmazandók az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 215. cikke alapján elfogadott korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó légi fuvarozókra, illetve a 474/2006/EK bizottsági rendelet (5) A. vagy B. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő, az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozókra. Az említett intézkedések hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a résidők indokolt ki nem használtságára vonatkozó kivételeket tartalmazó rendelkezések alkalmazásának lehetetlenségét azokra a légi fuvarozókra is alkalmazni kell, amelyek már az e rendelet hatálybalépésének napján hatályban lévő ilyen korlátozó intézkedések hatálya alá tartoztak.

(16)

A 95/93/EGK rendelet Unió-szerte egységes végrehajtásának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a koordinátorok közötti együttműködést.

(17)

A koordinátoroknak meg kell osztaniuk egymással a 95/93/EGK rendelet végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, többek között az Európai Repülőtéri Koordinátorok Szövetségén (EUACA) keresztül. Az EUACA-t arra ösztönözzük, hogy továbbra is adjon ki iránymutatást az uniós szabályok összehangolt végrehajtásának biztosítása érdekében, különös tekintettel a korlátozások enyhítésére vonatkozó rendelkezésekre. Ezen túlmenően az, hogy az enyhítést alkalmazzák-e vagy sem, fontos információ a légi fuvarozók számára menetrendjük tervezésekor. Ezért a koordinátorok részéről biztosítani kell az átlátható kommunikációt.

(18)

Bár a korlátozások enyhítését célzó intézkedéseket szigorúan kell értelmezni, mivel azok kivételt jelentenek a rendes résidő-felhasználási követelmények alól, bizonyos esetekben lehetővé kell tenni annak előírását, hogy az összes koordinátor közösen lépjen fel annak érdekében, hogy Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek álljanak fenn. A koordinátorok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett és egyhangú döntés alapján az említett rendelkezést a koordinált repülőtereken fenntartott valamennyi résidőre alkalmazzák.

(19)

A 2022/23-as téli menetrendi időszakra vonatkozó forgalmi előrejelzések megalapozottságát kedvezőtlenül befolyásolja a különböző válságok – különösen az ukrajnai helyzet és a Covid19-válság – alakulásával kapcsolatos bizonytalanság. Következésképpen a légi fuvarozókat a szükséges mértékben fel kell menteni a résidők annak érdekében történő felhasználására vonatkozó követelmények alól, hogy a következő azonos menetrendi időszakban is megőrizzék az ugyanazon résidőkre vonatkozó jogosultságot. Ez lehetővé tenné a légi fuvarozók számára, hogy – a 2023-as nyári menetrendi időszaktól kezdődően a résidők felhasználására vonatkozó rendes szabályok alkalmazása céljából – növeljék a szolgáltatásnyújtást, amennyiben azt a körülmények lehetővé teszik, figyelemmel azokra a kiigazításokra, amelyeket a Bizottság bizonyos körülmények között a légi közlekedési ágazatot érintő egyes kihívásokra való reagálás érdekében hajtott végre.

(20)

A Covid19-válság vagy más járványügyi helyzetek folyamatosan változó hatása, valamint Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja által a légi forgalomra gyakorolt közvetlen pusztító hatás kezelése, és az Ukrajnába irányuló vagy onnan kiinduló konnektivitás támogatása érdekében, továbbá hogy – amennyiben feltétlenül szükséges és indokolt – rugalmas választ lehessen adni azokra a kihívásokra, amelyekkel a légi közlekedési ágazat következésképpen szembenéz, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a minimális felhasználási arány százalékos értékének bizonyos tartományon belüli módosítására, valamint a 2022. október 30-tól 2023. október 28-ig tartó időszakon belüli menetrendi időszakokra vonatkozóan az Eurocontrol helyreállítási előrejelzésével összhangban, továbbá a minimális felhasználási arány százalékos értékének az Unió és Ukrajna közötti útvonalak, valamint 2022. október 30-tól 2023. október 28-ig bármely menetrendi időszak tekintetében egy bizonyos tartományon belüli módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (6) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(21)

A repülőtereknek, repülőtéri szolgáltatóknak és légi fuvarozóknak a megfelelő tervezés érdekében ismerniük kell a rendelkezésre álló kapacitást. Az adott résidőt felhasználni nem kívánó légi fuvarozóknak a más légi fuvarozó részére történő esetleges újrakiosztás érdekében továbbra is a lehető leghamarabb, de legkésőbb a résidő felhasználásának tervezett időpontját három héttel megelőzően a koordinátor rendelkezésre kell bocsátaniuk azt. Amennyiben a légi fuvarozók ismételten nem tesznek eleget az említett követelménynek, nem alkalmazhatnak csökkentett résidő-felhasználási arányt.

(22)

Ha a koordinátor meggyőződik arról, hogy egy légi fuvarozó beszüntette működését egy adott repülőtéren, vissza kell vonnia a résidőket a szóban forgó légi fuvarozótól, és azokat a más légi fuvarozóknak való újrakiosztás céljából vissza kell juttatnia a résidőalapba.

(23)

Az EUSZ 29. cikke vagy az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott korlátozó intézkedések vagy a 474/2006/EK rendelet szerinti működési tilalom értelmében a légi fuvarozók számára az uniós légtérbe történő berepülés tilalma az uniós repülőterek résidőinek indokolatlan blokkolását eredményezheti. Míg az ilyen légi fuvarozók által korábban használt résidők a menetrendi időszakban eseti alapon újra eloszthatók, ez nem ösztönzi kellőképpen a résidők hatékony felhasználását, ami lehetővé teszi a légitársaságok számára, hogy a fogyasztók érdekében fokozzák a hosszú távú versenyt és a konnektivitást. A résidőket ezért haladéktalanul vissza kell vonni az érintett légi fuvarozóktól.

(24)

mivel e rendelet célját – nevezetesen egy járványügyi válság és Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja által a légi forgalomra gyakorolt hatások enyhítése érdekében konkrét szabályok és az általános résidő-kihasználási szabályok alóli, korlátozott időszakra szóló könnyítés létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

Tekintettel a Covid19-válság és Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja okozta rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvalónak tűnik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében előírt, nyolchetes időszak alóli kivétellel élni.

(26)

Az e rendeletben előírt intézkedések gyors alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,