EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32022R1855

A Bizottság (EU) 2022/1855 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. június 10.) az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedési adattáraknak bejelentendő adatok minimális részleteit és az alkalmazandó jelentések típusát meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2022/3589

HL L 262., 2022.10.7, p. 1–33 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2022/1855/oj

2022.10.7.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 262/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1855 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. június 10.)

az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedési adattáraknak bejelentendő adatok minimális részleteit és az alkalmazandó jelentések típusát meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedési adattáraknak bejelentendő adatok minimális részleteit meghatározó szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i 148/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet jelentősen módosult. Mivel a jelentéstételi keret egyértelműségének javítása és az új végrehajtás-technikai standardokkal és más nemzetközileg elfogadott standardokkal való összhang biztosítása érdekében további módosításokra lenne szükség, a rendeletet hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell felváltani.

(2)

A származtatott ügyletekre vonatkozó adatok hatékony felhasználásának biztosításához elengedhetetlen a származtatott ügyletekre vonatkozó adatok teljes körű és pontos bejelentése, beleértve a származtatott ügyletek módosulását kiváltó üzleti események megjelölését is.

(3)

Ha egy származtatott ügylet olyan származtatott ügyletek kombinációjából áll, amelyeket együtt, egyetlen gazdasági megállapodás eredményeként tárgyalnak meg, az illetékes hatóságoknak fel kell térképezniük az egyes érintett származtatott ügyletek jellemzőit. Mivel az illetékes hatóságoknak az általános összefüggéseket is értelmezniük kell, a jelentésből annak is ki kell derülnie, hogy a származtatott ügylet egy komplex származtatott ügylet része. Következésképpen a származtatott ügyletek kombinációjához tartozó származtatott ügyleteket az egyes származtatott ügyletekről szóló különálló jelentésekben kell feltüntetni, és belső azonosítóval kell biztosítani a jelentések közötti kapcsolatot.

(4)

A származtatott ügyletek kombinációjából álló olyan származtatott ügyletek esetében, amelyeket egynél több jelentésben kell bejelenteni, nehézséget jelenthet annak meghatározása, hogy az ügyletre vonatkozó releváns információkat hogyan kell meghatározni a jelentésekben és hány jelentést kell benyújtani. A szerződő feleknek ezért meg kell állapodniuk az ilyen ügylet részletezéséhez szükséges jelentések számáról.

(5)

A rugalmasság biztosítása érdekében az egyik szerződő fél számára lehetővé kell tenni, hogy az ügylet bejelentésének feladatát átruházza a másik szerződő félre vagy egy harmadik félre. A szerződő felek számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy megállapodjanak az adatszolgáltatásnak egy közös harmadik szervezetre történő átruházásáról, beleértve a központi szerződő feleket is. Az adatminőség biztosítása érdekében, ha mindkét szerződő fél nevében egyetlen jelentést nyújtanak be, annak tartalmaznia kell az egyes szerződő felekre vonatkozó összes lényeges adatot. Az adatszolgáltatás átruházása esetén a jelentésnek tartalmaznia kell az összes olyan adatot, amelyet akkor jelentettek volna, ha a jelentést az adatszolgáltató szerződő fél készítette volna.

(6)

El kell továbbá ismerni, ha egy központi szerződő fél valamely származtatott ügylet egyik szerződő feleként jár el. Ennek megfelelően, ha egy meglévő ügylet elszámolása a későbbiekben egy központi szerződő félen keresztül történik, az ügyletet lezártként kell bejelenteni és be kell jelenteni az elszámolásból eredő új ügyleteket.

(7)

Azt is fontos elismerni, hogy bizonyos származtatott ügyleteket, például az Unión kívüli kereskedési helyszíneken vagy szervezett kereskedési platformon kereskedett származtatott termékeket, a központi szerződő felek által elszámolt származtatott termékeket vagy a különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződéseket gyakran lezárják és pozícióba foglalják, és az ilyen származtatott ügyletek kockázatát pozíciószinten kezelik. Ezenkívül a későbbi életciklus-események az ebből eredő pozícióra, nem pedig ügyleti szinten az eredeti származtatott ügyletekre vonatkoznak. Az ilyen származtatott ügyletek hatékony és pontos bejelentésének lehetővé tétele érdekében a szerződő felek számára biztosítani kell a pozíciószinten történő bejelentést. Annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő felek megfelelően alkalmazzák a pozíciószintű adatszolgáltatást, olyan egyedi feltételeket kell meghatározni, amelyeknek teljesülniük kell a pozíciószinten történő adatszolgáltatáshoz.

(8)

A kitettségek és a rendszerszintű kockázat koncentrációjának megfelelő nyomon követéséhez elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a kereskedési adattárak teljes körű és pontos információkat kapjanak a kitettségekről és a két szerződő fél között kicserélt biztosítékokról. Egy ügyletnek a piaci értéken történő vagy modell alapú értékelése jelzi az ügylettel kapcsolatos kitettségek előjelét és mértékét, valamint kiegészíti a szerződésben az eredeti érték vonatkozásában meghatározott adatokat. Következésképpen a szerződő feleknek a származtatott ügyletek értékelését egységes módszertan szerint kell bejelenteniük. Ugyanilyen fontos továbbá az egyes származtatott ügyletekhez kapcsolódóan nyújtott és kapott alapletét és változó letét bejelentésének előírása. Ezért a származtatott ügyleteiket fedező szerződő feleknek ezeket a biztosítéki adatokat ügyleti szinten kell jelenteniük. Amennyiben a biztosítékot portfólióalapon számítják ki, a szerződő feleknek az adott portfólióhoz tartozó nyújtott és kapott alapletéteket és változó letéteket az adatszolgáltató szerződő fél által meghatározott egyedi kód használatával kell jelenteniük. Az egyedi kódnak azonosítania kell azt a konkrét portfóliót, amelyre vonatkozóan a biztosítékot kicserélik, és biztosítania kell azt is, hogy valamennyi releváns származtatott ügylet összekapcsolható legyen az adott portfólióval.

(9)

A névleges összeg a származtatott ügylet alapvető jellemzője, amelynek segítségével meghatározhatók az ügylethez kapcsolódó kötelezettségek. A névleges összegek ezen kívül a kitettségek, a kereskedési volumen és a származtatott piac méretének értékelésére szolgáló egyik mérőszámként is funkcionálnak. Ezért elengedhetetlen a névleges összegek következetes jelentése. Annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő felek harmonizált módon jelentsék a névleges összegeket, a különböző terméktípusok tekintetében elő kell írni a névleges összeg kiszámításának módszerét.

(10)

Hasonlóképpen, a származtatott termékek árazására vonatkozó információkat következetesen kell jelenteni, hogy az illetékes hatóságok ellenőrizhessék a jelentett kitettségeket, értékelhessék a származtatott termékek piacainak költségeit és likviditását, valamint összehasonlíthassák a különböző piacokon forgalmazott hasonló termékek árait.

(11)

Életciklus-események, például elszámolás, nováció vagy tömörítés eredményeként bizonyos származtatott termékek létrejönnek, módosulnak vagy lezárásra kerülnek. Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok folyamatában felmérhessék a piacon bekövetkező eseményeket és a bejelentett származtatott termékek közötti kapcsolatokat, alapvető fontosságú egy olyan módszer biztosítása, amely összekapcsolja az ugyanazon életciklus-esemény által érintett összes releváns származtatott terméket. Mivel a származtatott ügyletek összekapcsolásának leghatékonyabb módja az esemény jellegétől függően eltérő lehet, különböző összekapcsolási módszereket kell meghatározni.

(12)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(13)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát.

(14)

Annak érdekében, hogy a szerződő felek és a kereskedési adattárak megtehessék az új követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedéseket, e rendelet alkalmazásának kezdőnapját tizennyolc hónappal el kell halasztani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 9. cikke (1) és (3) bekezdésének megfelelő bejelentésekben meghatározandó részletes adatok

(1)   A 648/2012/EU rendelet 9. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján a kereskedési adattáraknak benyújtott jelentéseknek tartalmazniuk kell az e rendelet mellékletének 1., 2. és 3. táblázatában meghatározott, az érintett származtatott termékre vonatkozó teljes és pontos adatokat.

Ezeket az adatokat egyetlen jelentésben kell bejelenteni.

(2)   A származtatott ügylet megkötésének, módosításának vagy lezárásának bejelentésekor a szerződő fél a jelentésében részletesen meghatározza a melléklet 2. táblázatának 151. és 152. mezője szerinti azon intézkedéstípust és eseménytípust, amelyhez az adott ügyletkötés, módosítás vagy lezárás kapcsolódik.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a melléklet 1., 2. és 3. táblázatában szereplő mezők nem teszik lehetővé az (1) bekezdésben említett adatok tényleges bejelentését, úgy ezeket az adatokat különálló jelentésekben kell bejelenteni, például abban az esetben, ha a származtatott ügylet olyan származtatott ügyletek kombinációjából áll, amelyeket együtt, egyetlen gazdasági megállapodás eredményeként tárgyalnak meg.

Az adatszolgáltatási határidőt megelőzően a származtatott ügyletek kombinációjából álló, az első albekezdésben említett származtatott ügylet szerződő feleinek meg kell állapodniuk a szóban forgó származtatott ügylethez kapcsolódóan a kereskedési adattárnak küldendő különálló jelentések számáról.

Az adatszolgáltató szerződő fél a különálló jelentéseket a származtatott ügyletekre vonatkozó jelentések csoportjához tartozó szerződő fél szintjén egyedi azonosítóval kapcsolja össze a melléklet 2. táblázata 6. mezőjének megfelelően.

(4)   Ha a két szerződő fél nevében egy bejelentés készül, az mindkét szerződő fél vonatkozásában tartalmazza a melléklet 1, 2. és 3 táblázatában meghatározott adatokat.

(5)   Ha valamely származtatott ügylet adatait a kereskedési adattár felé az egyik szerződő fél jelenti be a másik szerződő fél nevében, vagy ha a származtatott ügylet adatait egyik vagy mindkét szerződő fél nevében a kereskedési adattár felé egy harmadik jogalany jelenti be, a bejelentett adatoknak tartalmazniuk kell valamennyi olyan adatot, amelyet az egyes szerződő felek a származtatott ügylet egymástól függetlenül történő bejelentése esetén közölnének a kereskedési adattár felé.

2. cikk

Elszámolt ügyletek

(1)   Ha egy a 648/2012/EU rendelet 9. cikke szerint már bejelentett származtatott ügyletet a későbbiekben egy központi szerződő fél számol el, ezt az ügyletet lezártként kell bejelenteni, és e célból e rendelet melléklete 2. táblázatának 151. és 152. mezőjében a „Lezárás” intézkedéstípust és az „Elszámolás” eseménytípust kell megadni. Az elszámolásból származó új származtatott ügyleteket az e rendelet melléklete 2. táblázatának 151. és 152. mezőjében az „Új” intézkedéstípus és az „Elszámolás” eseménytípus feltüntetésével kell jelenteni.

(2)   Amennyiben egy olyan származtatott ügyletet, amelyet valamely Unión kívüli kereskedési helyszínen vagy szervezett kereskedési platformon kötnek meg, ugyanazon a napon egy központi szerződő fél el is számol, úgy csak az elszámolásból eredő ügyleteket kell bejelenteni. Ezeket a származtatott ügyleteket a melléklet 2. táblázatának 151. és 152. mezőjében az „Új” intézkedéstípus vagy a 3. cikk (2) bekezdése szerinti „Pozíció-összetevő” intézkedéstípus, valamint az „Elszámolás” eseménytípus feltüntetésével kell jelenteni.

3. cikk

Jelentés pozíciószinten

(1)   A szerződő fél által megkötött származtatott ügylet részletes adatainak bejelentését és az adott származtatott terméknek egy pozícióban való szerepeltetése miatti lezárását követően a szerződő fél számára lehetővé kell tenni a pozíciószintű bejelentés alkalmazását, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a kockázatot a pozíció szintjén kezelik;

b)

a jelentések Unión kívüli kereskedési helyszínen vagy szervezett kereskedési platformon kötött származtatott ügyletekre, központi szerződő fél által elszámolt származtatott termékekre, illetve egymással helyettesíthető és a pozícióval helyettesített, különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződésekre vonatkoznak;

c)

a melléklet 2. táblázatának 154. mezőjében említett származtatott ügyleteket a pozícióba való felvételük előtt ügyleti szinten helyesen jelentették be;

d)

a pozícióra vonatkozó jelentésben szereplő közös mezőket érintő egyéb eseményeket külön bejelentették;

e)

a b) pontban említett származtatott ügyleteket a melléklet 2. táblázatának 151. mezőjében a „Lezárás” intézkedéstípus, a melléklet 2. táblázatának 152. mezőjében pedig a „Pozícióban való szerepeltetés” eseménytípus feltüntetésével szabályszerűen lezárták;

f)

az így kapott pozíciót új pozícióként vagy egy meglévő pozíció frissítéseként megfelelően bejelentették;

g)

a pozíciót a melléklet 1. és 2. táblázatának valamennyi vonatkozó mezőjének kitöltésével megfelelően bejelentették, és jelezték, hogy a jelentés a melléklet 2. táblázatának 154. mezőjében pozíciószinten készült;

h)

a származtatott ügylet szerződő felei megállapodnak abban, hogy a származtatott ügyletet pozíciószinten kell jelenteni.

(2)   Ha egy meglévő származtatott terméket ugyanazon a napon pozíciószintű jelentésben kell szerepeltetni, az ilyen származtatott terméket a melléklet 2. táblázatának 151. mezőjében „Pozíció-összetevő” intézkedéstípussal kell jelenteni.

(3)   A későbbi frissítéseket – beleértve az értékelési frissítéseket, a biztosítékok aktualizálását, az egyéb módosításokat és az életciklus-eseményeket – pozíciószinten kell jelenteni, nem pedig a lezárt és az adott pozícióba felvett eredeti származtatott ügyletek szintjén.

4. cikk

A kitettségek bejelentése

(1)   A melléklet 3. táblázata 1–29. mezőjének megfelelően az elszámolt és az el nem számolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítékeszközök tekintetében előírt adatok valamennyi nyújtott és kapott biztosítékra kiterjednek.

(2)   Amennyiben az 1. szerződő fél az ügyleteket portfólióalapon fedezi, az 1. szerződő fél vagy az adatszolgáltatásért felelős szervezet a melléklet 3. táblázatának 1–29. mezőjével összhangban portfólióalapon nyújtott és kapott biztosítékokat jelent a kereskedési adattárnak, és a melléklet 3. táblázatának 9. mezőjével összhangban megadja a portfóliót azonosító kódot.

(3)   A 648/2012/EU rendelet 10. cikkében említettektől eltérő nem pénzügyi szerződő felek vagy a saját nevükben adatszolgáltatásra kötelezett jogalanyok nem kötelesek az e rendelet mellékletének 2. és 3. táblázatában meghatározott biztosítékeszközöknek, valamint az ügyletek piaci értéken történő vagy modellalapú értékelésének a bejelentésére.

(4)   Az olyan származtatott ügyletek esetében, amelyek elszámolására központi szerződő félen keresztül kerül sor, az 1. szerződő félnek vagy az adatszolgáltatásra kötelezett jogalanynak be kell jelentenie a származtatott ügylet központi szerződő fél általi értékelését a melléklet 2. táblázata 21–25. mezőjének megfelelően.

(5)   Az olyan származtatott ügyletek esetében, amelyek elszámolására nem központi szerződő félen keresztül kerül sor, az 1. szerződő félnek vagy az adatszolgáltatásra kötelezett jogalanynak a melléklet 2. táblázata 21–25. mezőjének megfelelően be kell jelentenie a származtatott ügylet értékelését, amelyet az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (3) elfogadott IFRS 13 nemzetközi pénzügyi beszámolási standardban (Valós értéken történő értékelés) megállapított módszertannak megfelelően hajtottak végre.

5. cikk

Névleges összeg

(1)   A melléklet 2. táblázatának 55–64. mezőjében említett származtatott ügylet névleges összege:

a)

a monetáris egységekben kereskedett swap, határidős, forward és opciós ügyletek esetében a referenciaösszeg;

b)

az a) pontban említettektől eltérő opciók esetében a kötési ár felhasználásával kiszámított összeg;

c)

az a) pontban említettektől eltérő forward ügyletek esetében a forward ár és az alaptermék teljes névleges mennyiségének szorzata;

d)

osztalék-csereügyletek esetében a rögzített kötési időszak és a részvények vagy indexegységek számának szorzata;

e)

volatilitási részvény csereügyletek esetében a vega névleges összege;

f)

variancia részvénycsereügyletek esetében a varianciaösszeg;

g)

különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződések esetében az eredeti árra eredményül kapott összeg és a teljes névleges mennyiség;

h)

rögzített/változó árupiaci csereügyletek esetében a rögzített ár és a teljes névleges mennyiség szorzata;

i)

árupiaci bázis swap esetében az oldal alapeszközének az ügylet időpontjában rendelkezésre álló utolsó, különbözet nélküli azonnali ára és az oldal különbözet nélküli teljes névleges mennyiségének szorzata;

j)

csereügyletre szóló opció esetében az alapul szolgáló ügylet névleges összege;

k)

az a)–j) albekezdésekben nem említett olyan származtatott ügyletek esetében, amelyeknél a névleges összeget az alapeszköz árának felhasználásával számítják ki és ez az ár csak a kiegyenlítés időpontjában áll rendelkezésre, az alapeszköz nap végi ára az ügylet megkötésének időpontjában.

(2)   Egy olyan származtatott ügyletre vonatkozó első jelentésben, amelynek névleges összege idővel változik, értelemszerűen a származtatott ügylet megkötése és a névlegesösszeg-ütemezés időpontjában kell meghatározni a névleges összeget.

A névlegesösszeg-ütemezés bejelentésekor a szerződő felek feltüntetik a következők mindegyikét:

i.

a kapcsolódó névleges összeg korrigálatlan alkalmazási kezdődátuma;

ii.

a névleges összeg korrigálatlan alkalmazási záródátuma;

iii.

a kapcsolódó korrigálatlan alkalmazási kezdőnapon hatályba lépő névleges mennyiség.

6. cikk

Ár

(1)   A melléklet 2. táblázatának 48. mezőjében említett származtatott termék árát a következő módon kell meghatározni:

a)

árukhoz kapcsolódó, időszakos fizetésekkel járó csereügyletek esetében a rögzített ár;

b)

árukhoz és részvényekhez kapcsolódó határidős ügyletek esetében az alapeszköz határidős ára;

c)

részvényekhez és különbözetre vonatkozó szerződésekhez kapcsolódó csereügyletek esetében az alapeszköz kezdeti ára.

(2)   A származtatott termék árát nem kell megadni a melléklet 2. táblázatának 48. mezőjében, ha azt a melléklet 2. táblázatának egy másik mezője tartalmazza.

7. cikk

A jelentések összekapcsolása

Az adatszolgáltató szerződő fél vagy az adatszolgáltatásért felelős szervezet a melléklet 2. táblázatának 152. mezőjében említett ugyanazon esemény eredményeként megkötött vagy lezárt származtatott ügyletekkel kapcsolatos jelentéseket a következőképpen kapcsolja össze:

a)

elszámolás, belépés, allokáció és végrehajtás esetében a szerződő fél a 2. táblázat 152. mezőjében említett esemény következtében lezárt eredeti származtatott termék egyedi ügyletazonosítóját (UTI) tünteti fel az említett eseményből eredő származtatott termékre vagy termékekre vonatkozó jelentés vagy jelentések keretében a melléklet 2. táblázatának 3. mezőjében;

b)

abban az esetben, ha valamely származtatott terméket egy pozícióban szerepeltetnek, a szerződő fél az adott származtatott termékre vonatkozó jelentése keretében a melléklet 2. táblázatának 4. mezőjében a „Pozíció-összetevő” intézkedéstípus, vagy a „Lezárás” intézkedéstípus és a „Pozícióban való szerepeltetés” eseménytípus kombinációjával jelenti annak a pozíciónak az egyedi ügyletazonosítóját, amelyben az adott származtatott terméket szerepeltetik;

c)

kereskedés utáni kockázatcsökkentési esemény esetén – amennyiben a kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatást harmadik fél vagy központi szerződő fél nyújtja – a szerződő fél az esemény következtében lezárt vagy az esemény eredményeként keletkezett származtatott termékekre vonatkozó valamennyi jelentés keretében a melléklet 2. táblázatának 5. mezőjében jelenti a harmadik fél vagy a központi szerződő fél által megadott, az adott eseményt azonosító egyedi kódot.

8. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 148/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet alkalmazásának kezdőnapja: 2024. április 29-én

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. június 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).


MELLÉKLET

1. táblázat

 

Szakasz

Mező

Bejelentendő adatok

1

A származtatott ügylet szerződő felei

A bejelentés időbélyegzője

Az adatszolgáltatás kereskedési adattárhoz való benyújtásának dátuma és időpontja.

2

A származtatott ügylet szerződő felei

Bejelentő jogalany azonosítója

Ha a bejelentésére felelős szervezet a jelentéstételi kötelezettségét ráruházta egy harmadik félre vagy a másik szerződő félre, az érintett jogalanyt egyedi kóddal kell azonosítani ebben a mezőben.

Ellenkező esetben ebben a mezőben az adatszolgáltatásért felelős szervezetet kell azonosítani.

3

A származtatott ügylet szerződő felei

Az adatszolgáltatásért felelős szervezet

Amennyiben a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 9. cikkének (1a) bekezdésével összhangban a pénzügyi szerződő fél kizárólagos felelősséggel tartozik a mindkét szerződő fél nevében történő jelentéstételért, és a nem pénzügyi szerződő fél nem dönt úgy, hogy maga jelenti a pénzügyi szerződő féllel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyleteinek adatait, az adott pénzügyi szerződő felet azonosító egyedi kód. Ha az említett rendelet 9. cikke (1b) bekezdésének megfelelően az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) adatszolgáltatásáért az alapkezelő társaságot terheli a jogi felelősség: az adott alapkezelő társaság egyedi kódja. Ha az említett rendelet 9. cikke (1c) bekezdésének megfelelően az alternatív befektetési alap (ABA) adatszolgáltatásáért az alternatívbefektetésialap-kezelőt (ABAK) terheli a jogi felelősség: az ABAK egyedi kódja. Amennyiben az említett rendelet 9. cikkének (1d) bekezdésével összhangban a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nevében történő adatszolgáltatásért az intézmény irányításáért felelős és annak nevében eljáró felhatalmazott szervezet viseli a jogi felelősséget, az adott felhatalmazott szervezetet azonosító egyedi kód.

Ez a mező csak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozik.

4

A származtatott ügylet szerződő felei

1. szerződő fél (adatszolgáltató szerződő fél)

A származtatott ügylet azon szerződő felének azonosítója, amely a szóban forgó adatszolgáltatás révén teljesíti jelentéstételi kötelezettségét.

Az alapkezelő által az alap nevében végrehajtott allokált származtatott ügylet esetében szerződő félként az alapot, nem pedig az alapkezelőt kell feltüntetni.

5

A származtatott ügylet szerződő felei

Az 1. szerződő fél jellege

Tüntesse fel, hogy az 1. szerződő fél központi szerződő fél, pénzügyi szerződő fél vagy a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1., 8. és 9. pontjában meghatározott nem pénzügyi szerződő fél, vagy az említett rendelet 1. cikkének 5. pontjában említett szervezet-e.

6

A származtatott ügylet szerződő felei

Az 1. szerződő fél vállalati szektora

Az 1.szerződő fél vállalati tevékenységeinek jellege.

Ha az 1. szerződő fél pénzügyi szerződő fél, ez a mező tartalmazza az (EU) 2022/1860 bizottsági végrehajtási rendelet (2) melléklete 1. táblázatának 6. mezője szerinti, a pénzügyi szerződő felekre vonatkozó taxonómiában szereplő, az adott szerződő félre alkalmazandó valamennyi szükséges kódot.

Ha az 1. szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél, ez a mező tartalmazza az (EU) 2022/1860 végrehajtási rendelet melléklete 1. táblázatának 6. mezője szerinti, a nem pénzügyi szerződő felekre vonatkozó taxonómiában szereplő, az adott szerződő félre alkalmazandó valamennyi szükséges kódot.

Egynél több tevékenység bejelentése esetén a kódokat a megfelelő tevékenységek relatív fontossága szerinti sorrendben kell felsorolni.

7

A származtatott ügylet szerződő felei

Az 1. szerződő fél elszámolási értékhatára

Információ arról, hogy az első szerződő fél az ügylet megkötésének időpontjában meghaladja-e a 648/2012/EU rendelet 4a. cikkének (3) bekezdésében vagy 10. cikkének (3) bekezdésében említett elszámolási értékhatárt.

8

A származtatott ügylet szerződő felei

A 2. szerződő fél azonosító típusa

Annak megjelölése, hogy a 2. szerződő fél azonosítása jogalany-azonosítóval történt-e.

9

A származtatott ügylet szerződő felei

2. szerződő fél

A származtatott ügylet második szerződő felének azonosítója.

Az alapkezelő által az alap nevében végrehajtott allokált származtatott ügylet esetében szerződő félként az alapot, nem pedig az alapkezelőt kell feltüntetni.

10

A származtatott ügylet szerződő felei

A 2. szerződő fél országa

Amennyiben a 2. szerződő fél természetes személy, úgy a személy illetőség szerinti államának kódja.

11

A származtatott ügylet szerződő felei

A 2. szerződő fél jellege

Tüntesse fel, hogy a 2. szerződő fél központi szerződő fél, pénzügyi szerződő fél vagy a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1., 8. és 9. pontjában meghatározott nem pénzügyi szerződő fél, vagy az említett rendelet 1. cikkének 5. pontjában említett szervezet-e.

12

A származtatott ügylet szerződő felei

A 2. szerződő fél vállalati szektora

A 2.szerződő fél vállalati tevékenységeinek jellege.

Ha a 2. szerződő fél pénzügyi szerződő fél, ez a mező tartalmazza az (EU) 2022/1860 végrehajtási rendelet melléklete 1. táblázatának 6. mezője szerinti, a pénzügyi szerződő felekre vonatkozó taxonómiában szereplő, az adott szerződő félre alkalmazandó valamennyi szükséges kódot.

Ha a 2. szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél, ez a mező tartalmazza az (EU) 2022/1860 végrehajtási rendelet melléklete 1. táblázatának 6. mezője szerinti, a nem pénzügyi szerződő felekre vonatkozó taxonómiában szereplő, az adott szerződő félre alkalmazandó valamennyi szükséges kódot.

Egynél több tevékenység bejelentése esetén a kódokat a megfelelő tevékenységek relatív fontossága szerinti sorrendben kell felsorolni.

13

A származtatott ügylet szerződő felei

A 2. szerződő fél elszámolási értékhatára

Információ arról, hogy a második szerződő fél az ügylet megkötésének időpontjában meghaladja-e a 648/2012/EU rendelet 4a. cikkének (3) bekezdésében vagy 10. cikkének (3) bekezdésében említett elszámolási értékhatárt.

14

A származtatott ügylet szerződő felei

A 2. szerződő fél jelentéstételi kötelezettsége

Annak megjelölése, hogy a 2. szerződő felet terheli-e a 648/2012/EU rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettség, függetlenül attól, hogy jogilag ki a felelős az adatszolgáltatásért.

15

A származtatott ügylet szerződő felei

Bróker azonosítója

Ha a bróker anélkül jár el az első szerződő fél közvetítőjeként, hogy ő maga szerződő féllé válna, az első szerződő fél a brókert egyedi kóddal azonosítja.

16

A származtatott ügylet szerződő felei

Klíringtag

Annak a klíringtagnak az azonosítója, amelyen keresztül a származtatott ügylet központi szerződő félnél történő elszámolására sor került.

Ez az adatelem az elszámolt ügyletekre vonatkozik.

17

A származtatott ügylet szerződő felei

Irány

Annak megjelölése, hogy a származtatott ügylet megkötésének időpontjában meghatározottak szerint az első szerződő fél a vevő vagy az eladó-e.

18

A származtatott ügylet szerződő felei

Az 1. oldal iránya

Annak megjelölése, hogy a származtatott ügylet megkötésének időpontjában meghatározottak szerint az első szerződő fél az 1. oldal fizetője vagy kedvezményezettje-e.

19

A származtatott ügylet szerződő felei

A 2. oldal iránya

Annak megjelölése, hogy a származtatott ügylet megkötésének időpontjában meghatározottak szerint az első szerződő fél a 2. oldal fizetője vagy kedvezményezettje-e.

20

A származtatott ügylet szerződő felei

Kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódik

Arra vonatkozó adat, hogy az ügylet a 648/2012/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint, objektíven mérhető adatok alapján közvetlenül kapcsolódik-e az első szerződő fél kereskedelmi tevékenységéhez vagy likviditásfinanszírozásához.

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az első szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott nem pénzügyi szerződő fél.


2. táblázat

 

Szakasz

Mező

Bejelentendő adatok

1

2a. szakasz – Azonosítók és kapcsolatok

Egyedi ügyletazonosító

Az (EU) 2022/1860 végrehajtási rendelet 7. cikkében említett egyedi ügyletazonosító.

2

2a. szakasz – Azonosítók és kapcsolatok

A jelentés azonosító száma

Ha a származtatott ügyletet kereskedési helyszínen hajtották végre, a kereskedési helyszín által generált és az adott végrehajtást egyedileg azonosító szám.

3

2a. szakasz – Azonosítók és kapcsolatok

Korábbi egyedi ügyletazonosító (az ügyletek közötti közvetlen, illetve egy ügyletnek több ügylettel fennálló kapcsolata tekintetében)

Az ahhoz a korábbi ügylethez rendelt egyedi ügyletazonosító, amely korábbi ügylet életciklus-esemény miatt a bejelentett ügyletet eredményezte, az ügyletek közötti közvetlen kapcsolatban (pl. nováció esetén, amikor az ügyletet lezárják, és új ügylet keletkezik), vagy egy ügyletnek több ügylettel fennálló kapcsolatában (pl. elszámoláskor vagy ha az ügylet több különböző ügyletre oszlik).

Ez az adatelem nem alkalmazandó a több ügyletnek egy ügylettel és több ügyletnek több ügylettel fennálló kapcsolatának bejelentésére (pl. tömörítés esetén).

4

2a. szakasz – Azonosítók és kapcsolatok

A soron következő pozíció egyedi ügyletazonosítója

Annak a pozíciónak az egyedi ügyletazonosítója, amelyben a származtatott termék szerepel. Ez a mező csak azokra a jelentésekre vonatkozik, amelyek egy származtatott eszköznek valamely pozícióban való szerepeltetése miatti lezárásával kapcsolatosak.

5

2a. szakasz – Azonosítók és kapcsolatok

Kereskedés utáni kockázatcsökkentés (PTRR) azonosítója

A kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásokat nyújtó szervezet vagy az ilyen szolgáltatást nyújtó központi szerződő fél által annak érdekében létrehozott azonosító, hogy összekapcsolja az adott kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatási eseménybe belépő és az abból eredő összes származtatott terméket.

6

2a. szakasz – Azonosítók és kapcsolatok

Csomagazonosító

Az e rendelet 1. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban, az ugyanabban a csomagban szereplő származtatott termékeket összekapcsoló (első szerződő fél által meghatározott) azonosító.

A csomag tartalmazhat bejelentési kötelezettség alá tartozó és bejelentési kötelezettség alá nem tartozó ügyleteket.

7

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN)

A terméket azonosító ISIN-kód, ha a terméket szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy rendszeres internalizáló által kereskedésre bevezették vagy a felsorolt helyszíneken azzal kereskednek.

8

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Egyedi termékazonosító (UPI)

A terméket azonosító UPI.

9

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

A termék besorolása

Az instrumentumhoz tartozó pénzügyi instrumentum besorolási (CFI) kód.

10

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Az ügylet típusa

Minden egyes bejelentett ügyletet be kell sorolni a típusa szerint.

11

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Eszközosztály

Minden egyes bejelentett ügyletet be kell sorolni az alapjául szolgáló eszközosztály szerint.

12

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Kriptoeszközökön alapuló származtatott ügyletek

Annak megjelölése, hogy a származtatott ügylet kriptoeszközökön alapul-e.

13

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Az alaptermék azonosítójának típusa

A releváns alaptermék-azonosító típusa.

14

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Az alaptermék azonosítása

A közvetlen alapeszközt az ezen alapeszköz típusa szerinti egyedi azonosító használatával kell azonosítani.

Hitel-nemteljesítési csereügyletek esetében a referenciakötelezettség ISIN-kódját kell megadni.

15

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Az alapul szolgáló index megjelölése

Az alapul szolgáló index megjelölése, amennyiben rendelkezésre áll.

16

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Az alapul szolgáló index megnevezése

Az alapul szolgáló indexhez az indexszolgáltató által hozzárendelt teljes név.

17

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Egyedi kosár kód

Ha a származtatott ügylet egyedi kosáron alapul, az egyedi kosár szervezője által hozzárendelt, a kosár összetevőit összekapcsoló egyedi kód.

18

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

A kosár alkotóelemeinek azonosítója

A többek között kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi instrumentumokból álló egyedi kosár esetén csak a kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi instrumentumot kell megadni.

19

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Kiegyenlítés 1. pénzneme

Adott esetben az ügylet készpénzes kiegyenlítésének pénzneme.

A nem nettósított többdevizás termékek esetében az 1. oldal kiegyenlítési pénzneme.

Ez az adatelem nem alkalmazandó a természetben kiegyenlített termékekre (pl. a természetben kiegyenlített csereügyletre szóló opciókra).

20

2b. szakasz – Az ügyletre vonatkozó információk

Kiegyenlítés 2. pénzneme

Adott esetben az ügylet készpénzes kiegyenlítésének pénzneme.

A nem nettósított többdevizás termékek esetében a 2. oldal kiegyenlítési pénzneme.

Ez az adatelem nem alkalmazandó a természetben kiegyenlített termékekre (pl. a természetben kiegyenlített csereügyletre szóló opciókra).

21

2c. szakasz – Értékmegállapítás

Az értékelés során megállapított összeg

Az ügylet piaci értéken történő értékelése vagy modellalapú árazása az e rendelet 4. cikkében említettek szerint.

Elszámolt kereskedés esetében a központi szerződő fél értékelését kell használni.

22

2c. szakasz – Értékmegállapítás

Az értékmegállapítás pénzneme

A megállapított érték denominálási pénzneme.

23

2c. szakasz – Értékmegállapítás

Az értékmegállapítás időbélyegzője

A központi szerződő fél által rendelkezésre bocsátott, vagy az inputok aktuális vagy utolsó rendelkezésre álló piaci ára alapján számított utolsó piaci értékelés dátuma és időpontja.

24

2c. szakasz – Értékmegállapítás

Értékmegállapítási módszer

Az ügylet 1. szerződő fél általi értékelésének forrása és módszere.

Legalább egy modellalapúként besorolt értékelési input alkalmazásakor a teljes értékmegállapítást modellalapú értékelésként kell besorolni.

Csak piaci értékelésűként besorolt inputok alkalmazásakor a teljes értékmegállapítást piaci értékelésként kell besorolni.

25

2c. szakasz – Értékmegállapítás

Deltatényező

A származtatott ügylet árfolyamváltozásának az alaptermék árfolyamváltozásához viszonyított aránya.

Ez a mező csak az opciós és a csereügyletre szóló opciós ügyletekre vonatkozik.

A frissített deltatényezőt a 648/2012/EU rendelet 10. cikke szerinti pénzügyi és nem pénzügyi szerződő feleknek naponta kell jelenteniük.

26

2d. szakasz – Biztosítékeszközök

Portfóliószintű biztosítékeszköz megjelölése

Annak megjelölése, hogy a biztosíték nyújtására portfólióalapon került-e sor. A „portfólióalapon” kifejezés olyan ügyletek összességét jelenti, amelyeket együttesen (nettó vagy bruttó alapon) fedeznek, ellentétben azzal a forgatókönyvvel, amelyben a letétet minden egyes ügyletre külön számítják ki és helyezik el.

27

2d. szakasz – Biztosítékeszközök

Portfóliószintű biztosítékeszköz kódja

Ha a biztosítékot portfólióalapon jelentik, az 1. szerződő fél által a portfólióhoz rendelt egyedi kód. Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha a biztosíték nyújtása ügyletszinten történt, vagy ha nincs biztosítéki megállapodás, illetve ha nem nyújtanak, vagy nem kapnak biztosítékot.

28

2e. szakasz – Kockázatmérséklés/bejelentés

A visszaigazolás időbélyegzője

A visszaigazolás dátuma és időpontja a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 12. cikkének megfelelően. Csak a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó.

29

2e. szakasz – Kockázatmérséklés/bejelentés

Visszaigazolva

Az új bejelentendő ügyletek esetében annak feltüntetése, hogy egy tőzsdén kívüli származtatott ügylet jogilag kötelező erejű feltételeit dokumentálták-e és elfogadták-e (megerősítve) vagy sem (nincs megerősítve).

Dokumentálás és elfogadás esetén annak feltüntetése, hogy a visszaigazolás módja:

közös visszaigazolási eszközön vagy platformon, illetve magán- vagy kétoldalú elektronikus rendszeren keresztül történt-e (elektronikus visszaigazolás);

ember által olvasható írásos dokumentum, például fax, papír vagy manuálisan feldolgozott e-mail útján történt-e (nem elektronikus megerősítés).

Csak a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó.

30

2f. szakasz – Elszámolás

Elszámolási kötelezettség

Annak megjelölése, hogy a bejelentett ügylet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek olyan kategóriájába tartozik-e, amelyre vonatkozóan megállapították az elszámolási kötelezettséget, és az ügylet végrehajtásának idején az ügylet mindkét szerződő fele a 648/2012/EU rendelet szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozik.

Csak tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó.

31

2f. szakasz – Elszámolás

Elszámolva

Annak megjelölése, hogy a származtatott ügyletet központi szerződő fél számolta-e el.

32

2f. szakasz – Elszámolás

Az elszámolás időbélyegzője

Az elszámolás dátuma és időpontja.

Csak központi szerződő félen keresztül elszámolt származtatott ügyletekre alkalmazandó.

33

2f. szakasz – Elszámolás

Központi szerződő fél

Az ügyletet elszámoló központi szerződő fél azonosítója.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha az „Elszámolt” adatelem értéke „N” („Nem, nem központilag elszámolt”).

34

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Keretmegállapodás típusa

Hivatkozás annak a keretmegállapodásnak a típusára, amely alapján: a szerződő felek származtatott ügyletet kötöttek.

35

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Egyéb keretmegállapodás-típus

A keretmegállapodás neve. E mezőt csak akkor kell kitölteni, ha e táblázat 34. mezőjében az „EGYÉB” szerepel.

36

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A keretmegállapodás verziója

Az adatszolgáltatás tárgyát képező ügyletre vonatkozó keretmegállapodás éve, adott esetben.

37

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Csoporton belüli

Annak megjelölése, hogy az ügylet a 648/2012/EU rendelet 3. cikke szerinti csoporton belüli ügyletként jött-e létre.

38

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások

Annak megjelölése, hogy az ügylet kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások eredményeként jött-e létre.

39

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások technikájának típusa

A 648/2012/EU rendelet szerinti jelentéstétel céljából végzett kockázatcsökkentési műveletek típusának megjelölése.

Portfóliótömörítés harmadik fél szolgáltató nélkül: A meglévő ügyleti portfóliók kockázatainak csökkentésére irányuló, nem árképző ügyleteket alkalmazó megállapodás, amelynek célja elsősorban – az ügyletek teljes vagy részleges lezárásával – a kintlévőségek névleges összegének és az ügyletek számának csökkentése vagy a feltételek más módon történő harmonizálása, és általában a megszüntetett származtatott ügyletek új helyettesítő ügyletekkel való felváltása.

Portfóliótömörítés harmadik fél szolgáltató vagy központi szerződő fél igénybevételével: Kereskedés utáni kockázatcsökkentésre irányuló olyan szolgáltatás, amelyet valamely szolgáltató vagy központi szerződő fél a meglévő ügyleti portfóliók kockázatainak csökkentése érdekében, nem árképző ügyletek alkalmazásával nyújt, elsősorban azzal a céllal, hogy – az ügyletek teljes vagy részleges lezárásával – csökkentse a kintlévőségek névleges összegét és az ügyletek számát vagy más módon harmonizálja a feltételeket, és általában a megszüntetett származtatott ügyleteket új helyettesítő ügyletekkel váltsa fel.

Portfólió-kiegyensúlyozás/letétkezelés: Kereskedés utáni kockázatcsökkentésre irányuló olyan szolgáltatás, amelyet a szolgáltató – új, nem árképző ügyletek alkalmazásával – a meglévő ügyleti portfólió kockázatainak csökkentése céljából nyújt, és amelyek esetében a portfólióban már szereplő ügyleteket nem zárják le, illetve nem cserélik le, és az ügyletek névleges összegét nem csökkentik, hanem növelik.

A portfólió kereskedés utáni kockázatainak csökkentésre irányuló egyéb szolgáltatások: Kereskedés utáni kockázatcsökkentésre irányuló olyan szolgáltatás, amelyet a szolgáltató – nem árképző ügyletek alkalmazásával – a meglévő ügyleti portfólió kockázatainak csökkentése céljából nyújt, amennyiben az ilyen szolgáltatás nem minősül portfóliótömörítésnek vagy portfólió-kiegyensúlyozásnak.

40

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A kerekedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatást nyújtó szolgáltató

A kerekedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatást nyújtó szolgáltató jogalany-azonosítója

41

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A végrehajtás helyszíne

Annak a helyszínnek az azonosítása, ahol az ügylet végrehajtásra került.

Az Unión kívüli kereskedési helyszínen, rendszeres internalizálónál vagy szervezett kereskedési platformon végrehajtott ügylet esetében az ISO 10383 szabvány szerinti szegmensazonosító MIC-kódot kell használni. Amennyiben a szegmensazonosító MIC-kód nem áll rendelkezésre, a működtetőazonosító MIC-kódot kell feltüntetni.

A „XOFF” MIC-kódot kell használni a kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vagy kereskedett pénzügyi eszközök vagy olyan pénzügyi eszközök esetében, amelyekre vonatkozóan piacra történő bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, amennyiben az adott pénzügyi eszközre irányuló ügyletet nem az Unión kívüli kereskedési helyszínen, rendszeres internalizálónál vagy szervezett kereskedési platformon hajtják végre, vagy ha a szerződő félnek nincs tudomása arról, hogy olyan másik 2. szerződő féllel kereskedik, amely rendszeres internalizálóként jár el.

Az „XXXX” MIC-kódot kell használni olyan pénzügyi eszközök esetében, amelyeket kereskedési helyszínen kereskedésre nem vezettek be vagy azokkal kereskedési helyszínen nem kereskednek, illetve amelyekre vonatkozóan piacra történő bevezetés iránti kérelmet nem nyújtottak be, és amelyekkel nem kereskednek az Unión kívüli szervezett kereskedési platformon.

42

2c. szakasz – Az ügylet részletei

A végrehajtás időbélyegzője

Az ügylet eredeti végrehajtásának dátuma és időpontja, ami új egyedi ügyletazonosító létrejöttét eredményezte. Ez az adatelem az egyedi ügyletazonosító teljes élettartama alatt változatlan marad. A pozíciószint-jelentéshez a pozíció első megnyitásának időpontját kell alapul venni.

43

2c. szakasz – Az ügylet részletei

Hatálybalépés napja

Az a korrigálatlan dátum, amikor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletből eredő kötelezettségek hatályba lépnek, amint az a visszaigazolásban szerepel.

Ha a hatálybalépés napját az ügylet feltételei között nem határozzák meg, úgy a szerződő felek ebben a mezőben a származtatott ügylet végrehajtásának dátumát tüntetik fel.

44

2c. szakasz – Az ügylet részletei

Lejárat napja

Az a korrigálatlan dátum, amikor a származtatott ügyletből eredő kötelezettségek hatálya megszűnik, amint az a visszaigazolásban szerepel. Az idő előtti lezárás nem érinti ezt az adatelemet.

45

2c. szakasz – Az ügylet részletei

Az idő előtti lezárás dátuma

A bejelentett ügylet idő előtti lezárásának (lejáratának) tényleges időpontja.

Ezt az adatelemet akkor kell alkalmazni, ha az ügylet lezárására a szerződő fél (vagy szerződő felek) időközi döntése miatt a lejárat előtt kerül sor.

46

2c. szakasz – Az ügylet részletei

A szerződés szerinti végső kiegyenlítési dátum

A szerződés szerinti, korrigálatlan dátum, amikorra minden készpénz- vagy eszközátadásra sor kerül, és a szerződő feleknek az adott szerződés alapján a továbbiakban nem állhatnak fenn kötelezettségei egymással szemben.

Azoknál a termékeknél, amelyek esetében nincs szerződés szerinti végső kiegyenlítési dátum (pl. amerikai opciók), ez az adatelem azt a dátumot jelenti, amikorra a készpénz vagy eszköz átadására sor kerülne, ha az ügylet lezárására a lejárat napján kerülne sor.

47

2c. szakasz – Az ügylet részletei

A teljesítés típusa

Annak megjelölése, hogy az ügylet kiegyenlítésére természetben vagy készpénzben kerül-e sor.

48

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Ár

A származtatott ügyletben meghatározott ár. Nem tartalmazza a díjakat, adókat vagy jutalékokat.

Amennyiben az új ügylet bejelentésének időpontjában az ár nem ismert, úgy az árat frissíteni kell, amint rendelkezésre áll.

Csomag részét képező ügyletek esetében ez az adatelem adott esetben tartalmazza a csomagot alkotó ügylet árát.

49

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az ár pénzneme

Az ár denominálási pénzneme.

Az ár pénzneme csak akkor alkalmazandó, ha az árat pénzben fejezik ki.

 

Az 50–52. mező megismételhető, és az egységár-ütemezést tartalmazó származtatott ügyletek esetében kell kitölteni.

 

 

50

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az ár korrigálatlan alkalmazási kezdődátuma

Az ár korrigálatlan alkalmazási kezdődátuma.

51

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az ár korrigálatlan alkalmazási záródátuma

Az ár korrigálatlan alkalmazási záródátuma (nem alkalmazandó, ha egy adott ütemezési időszak korrigálatlan alkalmazási záródátuma egybeesik a soron következő időszak korrigálatlan alkalmazási kezdődátumával).

52

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A korrigálatlan alkalmazási kezdődátum és a záródátum között érvényes ár

A korrigálatlan alkalmazási kezdődátum és a korrigálatlan alkalmazási záródátum (ez utóbbit is beleértve) között érvényes ár.

53

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az ügyletcsomag ára

Annak a teljes csomagnak a kereskedési ára, amely csomagnak a bejelentett származtatott ügylet az egyik összetevője.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha

az ügylet nem tartozik csomaghoz; vagy

ügyletcsomagi hozamkülönbözet (spread) alkalmazására kerül sor.

Az ügyleteknek a csomag egyes összetevőit alkotó árait és kapcsolódó adatelemeit (az ár pénzneme) akkor kell jelenteni, ha rendelkezésre állnak.

Előfordulhat, hogy új ügylet bejelentésekor az ügyletcsomag ára nem ismert, de később frissíthető.

54

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az ügyletcsomag árának pénzneme

Az ügyletcsomag árának denominálási pénzneme.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha

az ügylet nem tartozik csomaghoz; vagy

ügyletcsomagi hozamkülönbözet (spread) alkalmazására kerül sor; vagy

az ügyletcsomag ára százalékban kifejezett érték.

55

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az 1. oldal névleges összege

Az 1. oldal e rendelet 5. cikkében említett névleges összege.

56

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Névleges pénznem 1

Értelemszerűen: az 1. oldal névleges összegének denominálási pénzneme.

 

Az 57–59. mező megismételhető, és a névlegesösszeg-ütemezést tartalmazó származtatott ügyletek esetében kell kitölteni.

 

 

57

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az 1. oldal névleges összege alkalmazásának kezdődátuma

Az 1. oldal kapcsolódó névleges összegének korrigálatlan alkalmazási kezdődátuma.

58

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az 1. oldal névleges összegének záródátuma

Az 1. oldal névleges összege alkalmazásának korrigálatlan záródátuma (nem alkalmazandó, ha egy adott ütemezési időszak korrigálatlan alkalmazási záródátuma egybeesik a soron következő időszak korrigálatlan alkalmazási kezdődátumával).

59

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az 1. oldal kapcsolódó alkalmazási kezdőnapján hatályos névleges összeg

Az 1. oldalnak a kapcsolódó korrigálatlan alkalmazási kezdőnapon hatályba lépő névleges összege.

60

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az 1. oldal teljes névleges mennyisége

Az 1. oldal alapeszközének összesített névleges mennyisége az ügylet időtartamára.

Amennyiben az új ügylet bejelentésének időpontjában a teljes névleges mennyiség nem ismert, úgy a teljes névleges mennyiséget frissíteni kell, amint rendelkezésre áll.

 

A 61–63. mező megismételhető, és a névlegesmennyiség-ütemezést tartalmazó származtatott ügyletek esetében kell kitölteni.

 

 

61

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az 1. oldal névleges mennyisége alkalmazásnak kezdődátuma

Az 1. oldal kapcsolódó névleges mennyiségének korrigálatlan alkalmazási kezdődátuma

62

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az 1. oldal névleges mennyiségének záródátuma

Az 1. oldal névleges mennyiségének korrigálatlan alkalmazási záródátuma (nem alkalmazandó, ha egy adott ütemezési időszak korrigálatlan záródátuma egybeesik a soron következő időszak korrigálatlan alkalmazási kezdődátumával).

63

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az 1. oldal kapcsolódó alkalmazási kezdőnapján hatályos névleges mennyiség

Az 1. oldalnak a kapcsolódó korrigálatlan alkalmazási kezdőnapon hatályba lépő névleges mennyisége.

64

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A 2. oldal névleges összege

Adott esetben a 2. oldalnak az e rendelet 5. cikkében említett névleges összege.

65

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Névleges pénznem 2

Értelemszerűen: a 2. oldal névleges összegének denominálási pénzneme.

 

A 66–68. mező megismételhető, és a névlegesösszeg-ütemezést tartalmazó származtatott ügyletek esetében kell kitölteni.

 

 

66

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A 2. oldal névleges összege alkalmazásának kezdődátuma

A 2. oldal kapcsolódó névleges összegének korrigálatlan alkalmazási kezdődátuma.

67

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A 2. oldal névleges összegének záródátuma

A 2. oldal névleges összege alkalmazásának korrigálatlan záródátuma (nem alkalmazandó, ha egy adott ütemezési időszak korrigálatlan alkalmazási záródátuma egybeesik a soron következő időszak korrigálatlan alkalmazási kezdődátumával).

68

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A 2. oldal kapcsolódó alkalmazási kezdőnapján hatályos névleges összeg

A 2. oldalnak a kapcsolódó korrigálatlan alkalmazási kezdőnapon hatályba lépő névleges összege.

69

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A 2. oldal teljes névleges mennyisége

A 2. oldal alapeszközének összesített névleges mennyisége az ügylet időtartamára.

Amennyiben az új ügylet bejelentésének időpontjában a teljes névleges mennyiség nem ismert, úgy a teljes névleges mennyiséget frissíteni kell, amint rendelkezésre áll.

 

A 70–72. mező megismételhető, és a névlegesmennyiség-ütemezést tartalmazó származtatott ügyletek esetében kell kitölteni.

 

 

70

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A 2. oldal névleges mennyisége alkalmazásnak kezdődátuma

A 2. oldal kapcsolódó névleges mennyiségének korrigálatlan alkalmazási kezdődátuma.

71

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A 2. oldal névleges mennyiségének záródátuma

A 2. oldal névleges mennyiségének korrigálatlan alkalmazási záródátuma (nem alkalmazandó, ha egy adott ütemezési időszak korrigálatlan záródátuma egybeesik a soron következő időszak korrigálatlan alkalmazási kezdődátumával).

72

2g. szakasz – Az ügylet részletei

A 2. oldal kapcsolódó alkalmazási kezdőnapján hatályos névleges mennyiség

A 2. oldalnak a kapcsolódó korrigálatlan alkalmazási kezdőnapon hatályba lépő névleges mennyisége.

 

A 73–78. mezők megismételhetők

 

 

73

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Egyéb fizetési típus

Az egyéb fizetési összeg típusa.

Az opciósdíj-fizetés nem tüntetendő fel fizetési típusként, mivel az opció díját az opciós díjra vonatkozó külön adatelem használatával kell jelenteni.

74

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az egyéb fizetések összege

A különböző eszközosztályok ügyletleírásaira vonatkozó követelményeknek megfelelő fizetési összegek és fizetési típusok.

75

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az egyéb fizetések pénzneme

Az egyéb fizetési összeg denominálási pénzneme.

76

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az egyéb fizetések dátuma

Az egyéb fizetések teljesítésének korrigálatlan dátuma.

77

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az egyéb fizetéseket teljesítő fél

Az egyéb fizetéseket teljesítő fél azonosítója.

78

2g. szakasz – Az ügylet részletei

Az egyéb fizetések kedvezményezettje

Az egyéb fizetéseket fogadó fél azonosítója.

79

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal rögzített kamatlába vagy kamatszelvény

Az 1. oldali rögzített kamatláb vagy az alkalmazott kamatszelvény jelölése, amennyiben alkalmazandó.

80

2h. szakasz – Kamatlábak

A rögzített kamatra vagy a kamatszelvény szerinti kamatra vonatkozó kamatnapszámítási szabály – 1. oldal

Értelemszerűen: a kamatfizetések összegének kiszámítási módját meghatározó kamatnapszámítási szabály (gyakori egyéb elnevezése: kamatnapszámítási alap vagy kamatnapszámítási módszer). A számítási időszak éves törtrészének kiszámítására szolgál, értékének megállapításához a számítási időszak napjainak számát el kell osztani az év napjainak számával.

81

2h. szakasz – Kamatlábak

A rögzítettkamat-fizetési gyakoriság vagy a kamatszelvény szerinti kamatfizetési gyakoriság – 1. oldal

Értelemszerűen: a fizetések gyakoriságát kifejező időegység, pl. nap, hét, hónap, év vagy futamidő az 1. oldal rögzített kamatlába vagy kamatszelvény-kamat esetében.

82

2h. szakasz – Kamatlábak

A rögzítettkamat-fizetési gyakoriság vagy a kamatszelvény szerinti kamatfizetési gyakoriság, szorzó – 1. oldal

Értelemszerűen: azon időegységek száma (a fizetési gyakoriság alapján kifejezve), amelyek az 1. oldali rögzített kamatláb vagy a kamatszelvény-kamat esetében meghatározzák, hogy milyen gyakorisággal kerül sor időszaki fizetésre. Például olyan ügylet esetében, amelynél a fizetés kéthavonta történik, a fizetési gyakoriság jelölése: „MNTH” (havi) és 2-es fizetési gyakorisági szorzó.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha a fizetés gyakorisága „ADHO”. Ha a fizetés gyakorisága „expi”, akkor a fizetési gyakorisági szorzó 1. Ha a fizetés gyakorisága alapján a fizetésre napközben kerül sor, akkor a fizetési gyakorisági időszak „DAIL”, a fizetési gyakorisági szorzó pedig 0.

83

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal változó kamatlábának azonosítója

Értelemszerűen: Az előre meghatározott időközönként a piaci referencia-kamatláb alapján ismételten megállapított, alkalmazott kamatlábak azonosítója.

84

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal változó kamatlábának jelölése

A kamatláb megjelölése, amennyiben rendelkezésre áll.

85

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal változó kamatlábának megnevezése

A kamatlábhoz az indexszolgáltató által hozzárendelt teljes név.

86

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal változó kamatlábához kapcsolódó kamatnapszámítási szabály

Értelemszerűen: Az 1. oldal változó kamatlábával összefüggő kamatfizetések összegének kiszámítási módját meghatározó kamatnapszámítási szabály (gyakori egyéb elnevezése: kamatnapszámítási alap vagy kamatnapszámítási módszer). A számítási időszak éves törtrészének kiszámítására szolgál, értékének megállapításához a számítási időszak napjainak számát el kell osztani az év napjainak számával.

87

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal változó kamatlábához kapcsolódó kamatfizetési gyakoriság

Értelemszerűen: a fizetések gyakoriságát kifejező időegység, pl. nap, hét, hónap, év vagy futamidő az 1. oldal változó kamatlába esetében.

88

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal változó kamatlábához kapcsolódó kamatfizetési gyakoriság szorzó

Értelemszerűen: azon időegységek száma (a fizetési gyakoriság alapján kifejezve), amelyek az 1. oldali rögzített kamatláb esetében meghatározzák, hogy milyen gyakorisággal kerül sor időszaki fizetésre. Például olyan ügylet esetében, amelynél a fizetés kéthavonta történik, a fizetési gyakoriság jelölése: „MNTH” (havi) és 2-es fizetési gyakorisági szorzó.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha a fizetés gyakorisága „ADHO”. Ha a fizetés gyakorisága „expi”, akkor a fizetési gyakorisági szorzó 1. Ha a fizetés gyakorisága alapján a fizetésre napközben kerül sor, akkor a fizetési gyakorisági időszak „DAIL”, a fizetési gyakorisági szorzó pedig 0.

89

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldali változó kamatláb referencia-időszaka – időszak

Az az időszak, amely kifejezi az 1. oldal változó kamatának referencia-időszakát.

90

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldali változó kamatláb referencia-időszaka – szorzó

Azon időszak szorzója, amely kifejezi az 1. oldal változó kamatának referencia-időszakát.

91

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal változó kamatlába ismételt megállapításának gyakorisága

Értelemszerűen: a fizetések újramegállapításának gyakoriságát kifejező időegység, pl. nap, hét, hónap, év vagy futamidő az 1. oldal változó kamatlába esetében.

92

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal változó kamatlába ismételt megállapítási gyakoriságának szorzója

Értelemszerűen: azon időegységek száma (a fizetési gyakoriság alapján kifejezve), amelyek az 1. oldali rögzített kamatláb esetében meghatározzák, hogy milyen gyakorisággal kerül sor az időszaki fizetések újramegállapítására. Például olyan ügylet esetében, amelynél a fizetés kéthavonta történik, a fizetési gyakoriság jelölése: „MNTH” (havi) és 2-es fizetési gyakorisági szorzó.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha a fizetés gyakorisága „ADHO”. Ha a fizetés gyakorisága „expi”, akkor a fizetési gyakorisági szorzó 1. Ha a fizetés gyakorisága alapján a fizetésre napközben kerül sor, akkor a fizetési gyakorisági időszak „DAIL”, a fizetési gyakorisági szorzó pedig 0.

93

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal hozamkülönbözete

Adott esetben az 1. oldal hozamkülönbözetének megjelölése: rendszeres fizetéssel járó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében (pl. rögzített/változó kamatcsere-ügyletek, kamatláb bázis csereügyletek, árupiaci csereügyletek),

az egyes változó kamatozású oldal(ak) index referenciaárára vetített hozamkülönbözet, ha a változó kamatozású oldal(ak)on hozamkülönbözet van;

a két változó kamatozású oldal index referenciaárai közötti különbség.

94

2h. szakasz – Kamatlábak

Az 1. oldal hozamkülönbözetének pénzneme

Értelemszerűen: az 1. oldal hozamkülönbözetének denominálási pénzneme.

Ez az adatelem csak akkor alkalmazandó, ha a hozamkülönbözetet pénzben fejezik ki.

95

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal rögzített kamatlába

A 2. oldal rögzített kamatlábának megjelölése, amennyiben alkalmazandó.

96

2h. szakasz – Kamatlábak

A rögzített kamatra vonatkozó kamatnapszámítási szabály – 2. oldal

Értelemszerűen: a kamatfizetések összegének kiszámítási módját meghatározó kamatnapszámítási szabály (gyakori egyéb elnevezése: kamatnapszámítási alap vagy kamatnapszámítási módszer). A számítási időszak éves törtrészének kiszámítására szolgál, értékének megállapításához a számítási időszak napjainak számát el kell osztani az év napjainak számával.

97

2h. szakasz – Kamatlábak

A rögzítettkamat-fizetési gyakoriság – 2. oldal

Értelemszerűen: a fizetések gyakoriságát kifejező időegység, pl. nap, hét, hónap, év vagy futamidő a 2. oldal rögzített kamatlába esetében.

98

2h. szakasz – Kamatlábak

A rögzítettkamat-fizetési szorzó – 2. oldal

Értelemszerűen: azon időegységek száma (a fizetési gyakoriság alapján kifejezve), amelyek a 2. oldali rögzített kamatláb esetében meghatározzák, hogy milyen gyakorisággal kerül sor időszaki fizetésre. Például olyan ügylet esetében, amelynél a fizetés kéthavonta történik, a fizetési gyakoriság jelölése: „MNTH” (havi) és 2-es fizetési gyakorisági szorzó.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha a fizetés gyakorisága „ADHO”. Ha a fizetés gyakorisága „expi”, akkor a fizetési gyakorisági szorzó 1. Ha a fizetés gyakorisága alapján a fizetésre napközben kerül sor, akkor a fizetési gyakorisági időszak „DAIL”, a fizetési gyakorisági szorzó pedig 0.

99

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal változó kamatlábának azonosítója

Értelemszerűen: az előre meghatározott időközönként a piaci referencia-kamatláb alapján ismételten megállapított, alkalmazott kamatlábak azonosítója

100

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal változó kamatlábának jelölése

A kamatláb megjelölése, amennyiben rendelkezésre áll.

101

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal változó kamatlábának megnevezése

A kamatlábhoz az indexszolgáltató által hozzárendelt teljes név.

102

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal változó kamatlábához kapcsolódó kamatnapszámítási szabály

Értelemszerűen: A 2. oldal változó kamatlábával összefüggő kamatfizetések összegének kiszámítási módját meghatározó kamatnapszámítási szabály (gyakori egyéb elnevezése: kamatnapszámítási alap vagy kamatnapszámítási módszer). A számítási időszak éves törtrészének kiszámítására szolgál, értékének megállapításához a számítási időszak napjainak számát el kell osztani az év napjainak számával.

103

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal változó kamatlábához kapcsolódó kamatfizetési gyakoriság

Értelemszerűen: a fizetések gyakoriságát kifejező időegység, pl. nap, hét, hónap, év vagy futamidő a 2. oldal változó kamatlába esetében.

104

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal változó kamatlábához kapcsolódó kamatfizetési gyakoriság szorzó

Értelemszerűen: azon időegységek száma (a fizetési gyakoriság alapján kifejezve), amelyek a 2. oldali változó kamatláb esetében meghatározzák, hogy milyen gyakorisággal kerül sor időszaki fizetésre. Például olyan ügylet esetében, amelynél a fizetés kéthavonta történik, a fizetési gyakoriság jelölése: „MNTH” (havi) és 2-es fizetési gyakorisági szorzó.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha a fizetés gyakorisága „ADHO”. Ha a fizetés gyakorisága „expi”, akkor a fizetési gyakorisági szorzó 1. Ha a fizetés gyakorisága alapján a fizetésre napközben kerül sor, akkor a fizetési gyakorisági időszak „DAIL”, a fizetési gyakorisági szorzó pedig 0.

105

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldali változó kamatláb referencia-időszaka – időszak

Az az időszak, amely kifejezi a 2. oldal változó kamatának referencia-időszakát.

106

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldali változó kamatláb referencia-időszaka – szorzó

Azon időszak szorzója, amely kifejezi a 2. oldal változó kamatának referencia-időszakát.

107

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal változó kamatlába ismételt megállapításának gyakorisága

Értelemszerűen: a fizetések újramegállapításának gyakoriságát kifejező időegység, pl. nap, hét, hónap, év vagy futamidő a 2. oldal változó kamatlába esetében.

108

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal változó kamatlába ismételt megállapítási gyakoriságának szorzója

Értelemszerűen: azon időegységek száma (a fizetési gyakoriság alapján kifejezve), amelyek a 2. oldali rögzített kamatláb esetében meghatározzák, hogy milyen gyakorisággal kerül sor az időszaki fizetések újramegállapítására. Például olyan ügylet esetében, amelynél a fizetés kéthavonta történik, a fizetési gyakoriság jelölése: „MNTH” (havi) és 2-es fizetési gyakorisági szorzó.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha a fizetés gyakorisága „ADHO”. Ha a fizetés gyakorisága „expi”, akkor a fizetési gyakorisági szorzó 1. Ha a fizetés gyakorisága alapján a fizetésre napközben kerül sor, akkor a fizetési gyakorisági időszak „DAIL”, a fizetési gyakorisági szorzó pedig 0.

109

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal hozamkülönbözete

Adott esetben a 2. oldal árkülönbözetének megjelölése: rendszeres fizetéssel járó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében (pl. rögzített vagy változó kamatlábú csereügyletek, kamatláb bázis csereügyletek, árupiaci csereügyletek),

az egyes változó kamatozású oldal(ak) index referenciaárára vetített hozamkülönbözet, ha a változó kamatozású oldal(ak)on hozamkülönbözet van;

a két változó kamatozású oldal index referenciaárai közötti különbség.

110

2h. szakasz – Kamatlábak

A 2. oldal hozamkülönbözetének pénzneme

Értelemszerűen: a 2. oldal hozamkülönbözetének denominálási pénzneme.

Ez az adatelem csak akkor alkalmazandó, ha a hozamkülönbözetet pénzértékben fejezik ki.

111

2h. szakasz – Kamatlábak

Az ügyletcsomag hozamkülönbözete

Annak a teljes ügyleti csomagnak a kereskedési ára, amely csomagnak a bejelentett származtatott ügylet az egyik összetevője.

Az ügyletcsomag ára, ha a csomag árát különbözetben fejezik ki, két referenciaár közötti különbség.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha

az ügylet nem tartozik csomaghoz; vagy

ügyletcsomagi ár alkalmazására kerül sor.

Az ügyleteknek a csomag egyes összetevőit alkotó hozamkülönbözeteit és kapcsolódó adatelemeit (a hozamkülönbözet pénzneme) akkor kell jelenteni, ha rendelkezésre állnak.

Előfordulhat, hogy új ügylet bejelentésekor az ügyletcsomag hozamkülönbözete nem ismert, de később frissíthető.

112

2h. szakasz – Kamatlábak

Az ügyletcsomag hozamkülönbözetének pénzneme

Az ügyletcsomag hozamkülönbözetének denominálási pénzneme.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha

az ügylet nem tartozik csomaghoz; vagy

ügyletcsomagi ár alkalmazására kerül sor; vagy

az ügyletcsomag hozamkülönbözete százalékban vagy bázispontban kifejezett érték.

113

2i. szakasz – Deviza

Átváltási árfolyam 1

A származtatott ügyletben meghatározott két különböző deviza közötti, a szerződő felek által az ügylet kezdetekor elfogadott átváltási árfolyam, az egységdevizának a jegyzett devizára történő átváltásakor érvényes átváltási árfolyamként kifejezve.

114

2i. szakasz – Deviza

Határidős devizaárfolyam

A szerződő felek közötti szerződéses megállapodásban rögzített határidős devizaárfolyam. Az alapdeviza jegyzett devizában meghatározott áraként kell megadni.

115

2i. szakasz – Deviza

Az árfolyam alapja

Az árfolyam denominációját meghatározó devizapár és sorrend, egységdevizában vagy jegyzett devizában kifejezve.

116

2j. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (általános)

Alaptermék

Az (EU) 2022/1860 végrehajtási rendelet mellékletének 4. táblázatában található áruosztályozásban meghatározott alaptermék.

117

2j. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (általános)

Termék-alcsoport

Az (EU) 2022/1860 végrehajtási rendelet mellékletének 4. táblázatában található áruosztályozásban meghatározott termék-alcsoport.

Ehhez a mezőhöz konkrét alaptermékre van szükség.

118

2j. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (általános)

További termék-alcsoport

Az (EU) 2022/1860 végrehajtási rendelet mellékletének 4. táblázatában található áruosztályozásban meghatározott további termék-alcsoport.

Ehhez a mezőhöz konkrét termék-alcsoportra van szükség.

119

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

Teljesítési pont vagy zóna

Teljesítési pont(ok) vagy piaci terület(ek).

120

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

Összekapcsolási pont

Egy szállítási szerződésben foglalt határ(ok) vagy határátkelőhely(ek) megjelölése.

121

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

Terhelés típusa

A teljesítési profil meghatározása.

 

A 122–131. mezők megismételhetők

 

 

122

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

A teljesítési időintervallum kezdő időpontja

Az egyes időblokkokra vagy terhelési görbékre vonatkozó teljesítési időintervallumok kezdő időpontja.

123

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

A teljesítési időintervallum záró időpontja

Az egyes időblokkokra vagy terhelési görbékre vonatkozó teljesítési időintervallumok záró időpontja.

124

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

A teljesítés kezdő dátuma

A teljesítés kezdő időpontja.

125

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

A teljesítés záró dátuma

A teljesítés záró időpontja.

126

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

Időtartam

A teljesítési időszak hossza.

127

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

A hét napjai

A teljesítés napjai a héten belül.

128

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

Teljesítési kapacitás

Az ügyletben szereplő egységek száma minden egyes, a 122. és 123. mezőben meghatározott teljesítési időintervallumban.

129

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

Mértékegység

A használt mértékegység.

130

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

Ár/időintervallumonkénti mennyiség

Az időintervallumonkénti mennyiség ára (ha alkalmazható).

131

2k. szakasz – Áruk és kibocsátási egységek (energia)

Az ár/időintervallumonkénti mennyiség pénzneme

Az a pénznem, amelyben az időintervallumonkénti mennyiség árát kifejezik.

132

2l. szakasz – Opciók

Opció típusa

Annak megjelölése, hogy a származtatott ügylet vételi (egy adott alapeszköz megvásárlásának joga) vagy eladási (egy adott alapeszköz eladásának joga), vagy hogy a származtatott ügylet végrehajtásának időpontjában nem lehet meghatározni, hogy vételi vagy eladási-e.

Csereügyletre szóló opciók esetében a következőket kell jelölni:

„Eladási” (put), változóáras csereügyletre szóló opció esetében, ahol a vevő jogot szerez arra, hogy úgy lépjen be a csereügyletbe, hogy fix kamatot kap.

„Vételi” (call) fixáras csereügyletre szóló opció esetében, ahol a vevőnek joga van arra, hogy a csereügyletbe fix kamat fizetőjeként lépjen be.

Plafon és padló (cap és floor) opciók esetében a következőket kell jelölni:

„Eladási” (put) padló (floor) esetében.

„Vételi” (call) plafon (cap) esetében.

133

2l. szakasz – Opciók

Az opció jellege

Annak megjelölése, hogy az opció kizárólag egy bizonyos időpontban (európai típusú opció), különböző előre meghatározott időpontokban (Bermuda-opció) vagy az ügylet lejártát megelőzően bármikor (amerikai típusú opció) lehívható.

134

2l. szakasz – Opciók

Kötési ár

Devizaopcióktól, csereügyletre szóló opcióktól és hasonló termékektől eltérő opciók esetében az az ár, amelyen az opció tulajdonosa megvásárolhatja vagy eladhatja az opció alapeszközét.

Devizaopciók esetében az az árfolyam, amelyen az opció lehívható, az egységdevizának a jegyzett devizára történő átváltásakor érvényes átváltási árfolyamként kifejezve. A példában 0,9426 USD/EUR, az USD az egységdeviza és az EUR a jegyzett deviza; 1 USD = 0,9426 EUR. Amennyiben az új ügylet bejelentésének időpontjában a kötési ár nem ismert, úgy a kötési árat frissíteni kell, amint rendelkezésre áll.

Volatilitási és variancia-csereügyletek és hasonló termékek esetében a volatilitási kötési árat ebben az adatelemben kell feltüntetni.

 

A 135–137. mező megismételhető, és a kötésiár-ütemezést tartalmazó származtatott ügyletek esetében kell kitölteni.

 

 

135

2l. szakasz – Opciók

A kötési ár hatálybalépésének napja

A kötési ár korrigálatlan alkalmazási kezdődátuma.

136

2l. szakasz – Opciók

A kötési ár alkalmazásának zárónapja

A kötési ár korrigálatlan alkalmazási záródátuma (nem alkalmazandó, ha egy adott ütemezési időszak korrigálatlan alkalmazási záródátuma egybeesik a soron következő időszak korrigálatlan alkalmazási kezdődátumával).

137

2l. szakasz – Opciók

A kapcsolódó alkalmazási kezdőnapon hatályos kötési ár

A korrigálatlan alkalmazási kezdődátum és a korrigálatlan alkalmazási záródátum közötti időszakban (az utóbbit is beleértve) érvényes kötési ár.

138

2l. szakasz – Opciók

A kötési ár pénzneme/devizapár

Részvényopciók, árupiaci opciók és hasonló termékek esetében kötési ár denominálási pénzneme.

Devizaopciók esetében: Az a devizapár és sorrend, amelyben a kötési árat kifejezik. Egy jegyzett devizára jutó egységdevizában fejezik ki.

139

2l. szakasz – Opciók

Az opciós díj összege

Valamennyi eszközosztályban az opciók és a csereügyletre szóló opciók esetében az opció vevője által fizetett pénzösszeg.

Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha az instrumentum nem opció, vagy nem foglal magában opcionalitást.

140

2l. szakasz – Opciók

Az opciós díj pénzneme

Valamennyi eszközosztályban az opciók és a csereügyletre szóló opciók esetében az opciós díj összegének denominálási pénzneme. Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha az instrumentum nem opció, vagy nem foglal magában opcionalitást.

141

2l. szakasz – Opciók

Az opciós díj megfizetésének dátuma

Az opciós díj megfizetésének korrigálatlan dátuma.

142

2i. szakasz – Opciók

Az alapeszköz lejáratának dátuma

Csereügyletre szóló opció esetében az alapul szolgáló csereügylet lejáratának dátuma.

143

2m. szakasz – Származtatott hitelügyletek

Szenioritás

A származtatott ügylet alapjául szolgáló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, adósságkosár vagy index szenioritásának jelölése.

144

2m. szakasz – Származtatott hitelügyletek

Referencia-jogalany

A mögöttes referencia-jogalany azonosítása.

145

2m. szakasz – Származtatott hitelügyletek

Sorozat

Adott esetben az index összeállításának sorozatszáma.

146

2m. szakasz – Származtatott hitelügyletek

Verzió

Egy sorozatnak akkor bocsátják ki új verzióját, ha az abban szereplő elemek valamelyike nem teljesít és az indexet újra kell súlyozni az indexet alkotó elemek számának változása miatt.

147

2m. szakasz – Származtatott hitelügyletek

Indextényező

A névleges összegre (e táblázat 55-ös mezője) alkalmazandó tényező, a névleges összeg adott indexsorozatban bekövetkezett valamennyi korábbi hitelesemény miatti kiigazítása céljából.

148

2m. szakasz – Származtatott hitelügyletek

Ügyletrészsorozat

Annak megjelölése, hogy a származtatott ügylet ügyletrészsorozatba sorolt-e.

149

2m. szakasz – Származtatott hitelügyletek

A hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS) indexhez tartozó alsó küszöbérték

Az a meghatározott alsó pont, amelynél a mögöttes portfólió veszteségszintje csökkenti az ügyletrészsorozat névleges értékét. Például egy 3 %-os alsó veszteséghatárú ügyletrészsorozat névleges értéke csökkenni fog, miután a portfólióban 3 %-os veszteség keletkezett. Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha az ügylet nem CDS ügyletrészsorozat (index vagy egyedi kosár).

150

2m. szakasz – Származtatott hitelügyletek

A CDS-index felső veszteségviselési határa

Az a meghatározott pont, amelyen túl a mögöttes portfólió veszteségei már nem csökkentik az ügyletrészsorozat névleges értékét. Például egy 3 %-os alsó és 6 %-os felső veszteséghatárú ügyletrészsorozat névleges értéke csökkenni fog, miután a portfólióban 3 %-os veszteség keletkezett. A portfólió 6 %-os vesztesége kimeríti az ügyletrészsorozat névleges értékét. Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha az ügylet nem CDS ügyletrészsorozat (index vagy egyedi kosár).

151

2n. szakasz – A származtatott ügylet módosítása

Az intézkedés típusa

Új: Egy származtatott ügylet kereskedési vagy pozíciószinten történő első bejelentése.

Módosítás: Egy korábban bejelentett származtatott ügylet feltételeinek vagy részleteinek kereskedési vagy pozíciószinten történő módosítása, a jelentés helyesbítése nélkül.

Helyesbítés: Egy korábban benyújtott jelentés hibás adatmezőinek helyesbítéséről szóló jelentés.

Lezárás: Fennálló származtatott ügylet lezárása kereskedési vagy pozíciószinten.

Hiba: Egy korábban tévesen benyújtott teljes jelentés törlése, ha a származtatott ügylet – ügyleti vagy pozíciószinten – nem jött létre, vagy nem tartozik a 648/2012/EU rendelet jelentéstételi követelményeinek hatálya alá, de tévesen jelentésre került a kereskedési adattár felé, illetve duplikált bejelentés törlése.

Újranyitás: Olyan származtatott ügylet újbóli megnyitása ügyleti vagy pozíciószinten, amelyet „Hiba” intézkedéstípussal töröltek vagy tévedésből lezártak.

Értékelés: Származtatott ügylet értékelésének frissítése ügyleti vagy pozíciószinten

Pozíció-összetevő: Egy olyan új származtatott ügylet bejelentése, amely ugyanazon a napon külön pozíciójelentésben szerepel.

152

2n. szakasz – A származtatott ügylet módosítása

Eseménytípus

Kereskedés: Származtatott ügylet megkötése vagy feltételeinek oly módon történő újratárgyalása, amely nem eredményezi valamely szerződő fél megváltozását

Belépés: Olyan esemény, amelynek során a származtatott ügyletet részben vagy egészben átruházzák a 2. szerződő félre (és új származtatott ügyletként jelentik be), a meglévő származtatott ügylet pedig vagy lezárásra kerül vagy módosul a névleges összege.

Kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások: Kereskedés utáni kockázatcsökkentés

Idő előtti lezárás: Származtatott ügylet lezárása ügyleti vagy pozíciószinten

Elszámolás: A 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott elszámolás

Lehívás: Opció vagy csereügyletre szóló opció teljes vagy részleges lehívása az ügyletben részt vevő egyik szerződő fél által.

Allokáció: Allokációs esemény, amikor egy fennálló származtatott ügyletet más szerződő felekhez rendelnek, és csökkentett névleges összegű új származtatott ügyletekként jelentenek be.

Hitelesemény: Csak származtatott hitelügyletekre vonatkozik. Olyan hitelesemény, amelynek eredményeként valamely származtatott ügylet ügyleti vagy pozíciószinten módosul.

Vállalati esemény: Az alapul szolgáló részvényekkel kapcsolatos olyan vállalati esemény, amely hatással van az adott részvényen alapuló származtatott termékekre.

Pozícióban való szerepeltetés: Központi szerződő fél által elszámolt származtatott termék vagy különbözeti szerződés felvétele olyan pozícióba, amelyben egy meglévő származtatott termék lezárásra kerül, és vagy új pozíció jön létre, vagy egy meglévő pozíció névleges értéke módosul.

Frissítés – Valamely fennálló származtatott ügyletnek az átmeneti időszak alatt végrehajtott frissítése annak biztosítása érdekében, hogy az ügylet megfeleljen a módosított jelentéstételi követelményeknek.

153

2n. szakasz – A származtatott ügylet módosítása

Esemény dátuma

Az az időpont, amikor a származtatott ügylethez kapcsolódó és a jelentésben szereplő, bejelentendő esemény bekövetkezett, illetve módosítás esetén a módosítás hatálybalépésének időpontja.

154

2n. szakasz – A származtatott ügylet módosítása

Szint

Annak megjelölése, hogy a jelentés ügyleti vagy pozíciószintre vonatkozik-e.

A pozíciószintű adatszolgáltatást csak az ügyletszintű adatszolgáltatás kiegészítéseként lehet használni a kereskedés utáni eseményekre vonatkozó adatszolgáltatáshoz, és csak akkor, ha a pozíció felcserélhető termékekre vonatkozó egyedi ügyleteket váltott fel.


3. táblázat

Tétel

Szakasz

Mező

Bejelentendő adatok

1

A származtatott ügylet szerződő felei

A bejelentés időbélyegzője

Az adatszolgáltatás kereskedési adattárhoz való benyújtásának dátuma és időpontja.

2

A származtatott ügylet szerződő felei

Bejelentő jogalany azonosítója

Ha a bejelentésére felelős szervezet a jelentéstételi kötelezettségét ráruházta egy harmadik félre vagy a másik szerződő félre, az érintett jogalanyt egyedi kóddal kell azonosítani ebben a mezőben.

Ellenkező esetben ebben a mezőben az adatszolgáltatásért felelős szervezetet kell azonosítani.

3

A származtatott ügylet szerződő felei

Az adatszolgáltatásért felelős szervezet

Amennyiben a 648/2012/EU rendelet 9. cikkének (1a) bekezdésével összhangban a pénzügyi szerződő fél kizárólagos felelősséggel tartozik a mindkét szerződő fél nevében történő jelentéstételért, és a nem pénzügyi szerződő fél nem dönt úgy, hogy maga jelenti a pénzügyi szerződő féllel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyleteinek adatait, az adott pénzügyi szerződő felet azonosító egyedi kód. Ha az említett rendelet 9. cikke (1b) bekezdésének megfelelően az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) adatszolgáltatásáért az alapkezelő társaságot terheli a jogi felelősség: az adott alapkezelő társaság egyedi kódja. Ha az említett rendelet 9. cikke (1c) bekezdésének megfelelően az alternatív befektetési alap (ABA) adatszolgáltatásáért az alternatívbefektetésialap-kezelőt (ABAK) terheli a jogi felelősség: az ABAK egyedi kódja. Amennyiben az említett rendelet 9. cikkének (1d) bekezdésével összhangban a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nevében történő adatszolgáltatásért az intézmény irányításáért felelős és annak nevében eljáró felhatalmazott szervezet viseli a jogi felelősséget, az adott felhatalmazott szervezetet azonosító egyedi kód.

Ez a mező csak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozik.

4

A származtatott ügylet szerződő felei

1. szerződő fél (adatszolgáltató szerződő fél)

A származtatott ügylet azon szerződő felének azonosítója, amely a szóban forgó adatszolgáltatás révén teljesíti jelentéstételi kötelezettségét.

Az alapkezelő által az alap nevében végrehajtott allokált származtatott ügylet esetében szerződő félként az alapot, nem pedig az alapkezelőt kell feltüntetni.

5

A származtatott ügylet szerződő felei

A 2. szerződő fél azonosító típusa

Annak megjelölése, hogy a 2. szerződő fél azonosítása jogalany-azonosítóval történt-e.

6

A származtatott ügylet szerződő felei

2. szerződő fél

A származtatott ügylet második szerződő felének azonosítója.

Az alapkezelő által az alap nevében végrehajtott allokált származtatott ügylet esetében szerződő félként az alapot, nem pedig az alapkezelőt kell feltüntetni.

7

Biztosíték

A biztosíték időbélyegzője

A letétek értékei bejelentésének dátuma és időpontja.

8

Biztosíték

Portfóliószintű biztosítékeszköz megjelölése

Annak megjelölése, hogy a biztosíték nyújtására portfólióalapon került-e sor. A „portfólióalapon” kifejezés olyan ügyletek összességét jelenti, amelyeket együttesen (nettó vagy bruttó alapon) fedeznek, ellentétben azzal a forgatókönyvvel, amelyben a letétet minden egyes ügyletre külön számítják ki és helyezik el.

9

Biztosíték

Portfóliószintű biztosítékeszköz kódja

Ha a biztosítékot portfólióalapon jelentik, az 1. szerződő fél által a portfólióhoz rendelt egyedi kód. Ez az adatelem nem alkalmazandó, ha a biztosíték nyújtása ügyletszinten történt, vagy ha nincs biztosítéki megállapodás, illetve ha nem nyújtanak, vagy nem kapnak biztosítékot.

10

Biztosíték

Egyedi ügyletazonosító

Az (EU) 2022/1860 végrehajtási rendelet 7. cikkében említett egyedi ügyletazonosító.

11

Biztosíték

Biztosítéknyújtási kategória

Annak megjelölése, hogy van-e biztosítéki megállapodás a szerződő felek között.

Ezt az adatelemet minden egyes ügyletre vagy portfólióra vonatkozóan meg kell adni, attól függően, hogy a biztosítéknyújtás ügylet vagy portfólió szintjén történik-e, és mind az elszámolt, mind az el nem számolt ügyletekre alkalmazandó.

12

Biztosíték

Az 1. szerződő fél által nyújtott alapletét (levonások [haircut] előtt)

Az 1. szerződő fél által nyújtott alapletét pénzben kifejezett értéke, beleértve a tranzit- és kiegyenlítés alatt álló letétet is.

Ha a biztosíték nyújtása portfóliószinten történik, a nyújtott alapletét a teljes portfólióra vonatkozik; ha a biztosítéknyújtásra egyetlen ügylet vonatkozásában kerül sor, a nyújtott alapletét erre az egyedi ügyletre vonatkozik.

Ez a mező az alapletét teljes folyó értékére vonatkozik, nem pedig annak napi változására.

Az adatelem az el nem számolt és a központilag elszámolt ügyletekre egyaránt vonatkozik.

A központilag elszámolt ügyletek esetében az adatelem nem tartalmazza sem a garanciaalaphoz való hozzájárulásokat, sem a központi szerződő félnek nyújtott likviditás-biztosítási fedezetet, azaz a lekötött hitelkereteket.

Ha a nyújtott alapletét egynél több pénznemben denominált, ezeket az összegeket az 1. szerződő fél által kiválasztott közös pénznemre kell átváltani, és egyetlen összesített értékként kell jelenteni.

13

Biztosíték

Az 1. szerződő fél által nyújtott alapletét (levonások [haircut] után)

Az 1. szerződő fél által nyújtott alapletét pénzben kifejezett értéke, beleértve a tranzit- és kiegyenlítés alatt álló letétet is.

Ha a biztosíték nyújtása portfóliószinten történik, a nyújtott alapletét a teljes portfólióra vonatkozik; ha a biztosítéknyújtásra egyetlen ügylet vonatkozásában kerül sor, a nyújtott alapletét erre az egyedi ügyletre vonatkozik.

Ez a mező az alapletétnek az (esetleges) levonások (haircut) érvényesítése utáni teljes folyó értékére vonatkozik, nem pedig annak napi változására.

Az adatelem az el nem számolt és a központilag elszámolt ügyletekre egyaránt vonatkozik. A központilag elszámolt ügyletek esetében az adatelem nem tartalmazza sem a garanciaalaphoz való hozzájárulásokat, sem a központi szerződő félnek nyújtott likviditás-biztosítási fedezetet, azaz a lekötött hitelkereteket.

Ha a nyújtott alapletét egynél több pénznemben denominált, ezeket az összegeket az 1. szerződő fél által kiválasztott közös pénznemre kell átváltani, és egyetlen összesített értékként kell jelenteni.

14

Biztosíték

A nyújtott alapletét pénzneme

A nyújtott alapletét denominálási pénzneme.

Ha a nyújtott alapletét egynél több pénznemben denominált, ez az adatelem azon pénznemek egyikére utal, amelyekre az 1. szerződő fél a saját döntése alapján valamennyi nyújtott alapletét értékét átváltja.

15

Biztosíték

Az 1. szerződő fél által nyújtott változó letét (levonások [haircut] előtt)

Az 1. szerződő fél által nyújtott változó letét pénzben kifejezett értéke, beleértve a készpénzben kiegyenlített letétet, valamint a tranzit- és kiegyenlítés alatt álló letétet.

A függő változó letét nem tartozik ide.

Ha a biztosíték nyújtása portfóliószinten történik, a nyújtott változó letét a teljes portfólióra vonatkozik; ha a biztosítéknyújtásra egyetlen ügylet vonatkozásában kerül sor, a nyújtott változó letét erre az egyedi ügyletre vonatkozik.

Ez a mező a változó letét teljes folyó értékét, vagyis a portfólióra vagy ügyletre vonatkozóan nyújtott változó letétek első bejelentése óta halmozott értéket mutatja.

Ha a nyújtott változó letét egynél több pénznemben denominált, ezeket az összegeket az 1. szerződő fél által kiválasztott közös pénznemre kell átváltani, és egyetlen összesített értékként kell jelenteni.

16

Biztosíték

Az 1. szerződő fél által nyújtott változó letét (levonások [haircut] után)

Az 1. szerződő fél által nyújtott változó letét pénzben kifejezett értéke, beleértve a készpénzben kiegyenlített letétet, valamint a tranzit- és kiegyenlítés alatt álló letétet.

A függő változó letét nem tartozik ide.

Ha a biztosíték nyújtása portfóliószinten történik, a nyújtott változó letét a teljes portfólióra vonatkozik; ha a biztosítéknyújtásra egyetlen ügylet vonatkozásában kerül sor, a nyújtott változó letét erre az egyedi ügyletre vonatkozik.

Ez a mező a változó letétnek az esetleges levonások (haircut) érvényesítése utáni teljes folyó értékét, vagyis a portfólióra vagy ügyletre vonatkozóan nyújtott változó letétek első bejelentése óta halmozott értéket mutatja.

Ha a nyújtott változó letét egynél több pénznemben denominált, ezeket az összegeket az 1. szerződő fél által kiválasztott közös pénznemre kell átváltani, és egyetlen összesített értékként kell jelenteni.

17

Biztosíték

A nyújtott változó letét pénzneme

A nyújtott változó letét denominálási pénzneme.

Ha a nyújtott változó letét egynél több pénznemben denominált, ez az adatelem azon pénznemek egyikére utal, amelyekre az 1. szerződő fél a saját döntése alapján valamennyi nyújtott változó letét értékét átváltja.

18

Biztosíték

Az 1. szerződő fél által nyújtott többletbiztosíték

Az 1. szerződő fél által nyújtott bármely további, az alapletéttől és a változó letéttől elkülönülő, azoktól független biztosíték pénzben kifejezett értéke. Ez a mező a többletbiztosítéknak az esetleges levonások (haircut) érvényesítése előtti teljes folyó értékére vonatkozik, nem pedig annak napi változására.

Az előírt alapletétet vagy az előírt változó letétet meghaladó bármely nyújtott alapletét vagy változó letét összegét a nyújtott alapletét, illetve a nyújtott változó letét részeként kell feltüntetni, nem pedig nyújtott többletbiztosítékként.

A központilag elszámolt ügyletek esetében a többletbiztosítékot csak akkor kell jelenteni, ha az egy adott portfólióhoz vagy ügylethez rendelhető.

19

Biztosíték

A nyújtott többletbiztosíték pénzneme

A nyújtott többletbiztosíték denominálási pénzneme.

Ha a nyújtott többletbiztosíték egynél több pénznemben denominált, ez az adatelem azon pénznemek egyikére utal, amelyekre az 1. szerződő fél a saját döntése alapján valamennyi nyújtott többletbiztosítékának értékét átváltja.

20

Biztosíték

Az 1. szerződő fél által gyűjtött alapletét (levonások [haircut] előtt)

Az 1. szerződő fél által gyűjtött alapletét pénzben kifejezett értéke, beleértve a tranzit- és kiegyenlítés alatt álló letétet is.

Ha a biztosítéknyújtásra portfóliószinten kerül sor, a gyűjtött alapletét a teljes portfólióra vonatkozik; ha a biztosítéknyújtásra egyetlen ügylet vonatkozásában kerül sor, a gyűjtött alapletét erre az egyedi ügyletre vonatkozik.

Ez a mező az alapletét teljes folyó értékére vonatkozik, nem pedig annak napi változására.

Az adatelem az el nem számolt és a központilag elszámolt ügyletekre egyaránt vonatkozik. A központilag elszámolt ügyletek esetében az adatelem nem tartalmazza a központi szerződő fél által a befektetési tevékenysége részeként gyűjtött biztosítékot.

Ha a gyűjtött alapletét egynél több pénznemben denominált, ezeket az összegeket az 1. szerződő fél által kiválasztott közös pénznemre kell átváltani, és egyetlen összesített értékként kell jelenteni.

21

Biztosíték

Az 1. szerződő fél által gyűjtött alapletét (levonások [haircut] után)

Az 1. szerződő fél által gyűjtött alapletét pénzben kifejezett értéke, beleértve a tranzit- és kiegyenlítés alatt álló letétet is.

Ha a biztosítéknyújtásra portfóliószinten kerül sor, a gyűjtött alapletét a teljes portfólióra vonatkozik; ha a biztosítéknyújtásra egyetlen ügylet vonatkozásában kerül sor, a gyűjtött alapletét erre az egyedi ügyletre vonatkozik.

Ez a mező az alapletétnek az esetleges levonások (haircut) érvényesítése utáni teljes folyó értékére vonatkozik, nem pedig annak napi változására.

Az adatelem az el nem számolt és a központilag elszámolt ügyletekre egyaránt vonatkozik. A központilag elszámolt ügyletek esetében az adatelem nem tartalmazza a központi szerződő fél által a befektetési tevékenysége részeként gyűjtött biztosítékot.

Ha a gyűjtött alapletét egynél több pénznemben denominált, ezeket az összegeket az 1. szerződő fél által kiválasztott közös pénznemre kell átváltani, és egyetlen összesített értékként kell jelenteni.

22

Biztosíték

A gyűjtött alapletét pénzneme

A gyűjtött alapletét denominálási pénzneme.

Ha a gyűjtött alapletét egynél több pénznemben denominált, ez az adatelem azon pénznemek egyikére utal, amelyekre az 1. szerződő fél a saját döntése alapján valamennyi gyűjtött alapletét értékét átváltja.

23

Biztosíték

Az 1. szerződő fél által gyűjtött változó letét (levonások [haircut] előtt)

Az 1. szerződő fél által gyűjtött változó letét pénzben kifejezett értéke, beleértve a készpénzben kiegyenlített letétet, valamint a tranzit- és kiegyenlítés alatt álló letétet.

A függő változó letét nem tartozik ide.

Ha a biztosítéknyújtásra portfóliószinten kerül sor, a gyűjtött változó letét a teljes portfólióra vonatkozik; ha a biztosítéknyújtásra egyetlen ügylet vonatkozásában kerül sor, a gyűjtött változó letét erre az egyedi ügyletre vonatkozik.

Ez a mező a változó letét teljes folyó értékét, vagyis a portfólióra/ügyletre vonatkozóan gyűjtött változó letétek első bejelentése óta halmozott értéket mutatja.

Ha a gyűjtött változó letét egynél több pénznemben denominált, ezeket az összegeket az 1. szerződő fél által kiválasztott közös pénznemre kell átváltani, és egyetlen összesített értékként kell jelenteni.

24

Biztosíték

Az 1. szerződő fél által gyűjtött változó letét (levonások [haircut] után)

Az 1. szerződő fél által gyűjtött változó letét pénzben kifejezett értéke, beleértve a következőket: készpénzben kiegyenlített letét, valamint bármely tranzit- és kiegyenlítés alatt álló letét.

A függő változó letét nem tartozik ide.

Ha a biztosítéknyújtásra portfóliószinten kerül sor, a gyűjtött változó letét a teljes portfólióra vonatkozik; ha a biztosítéknyújtásra egyetlen ügylet vonatkozásában kerül sor, a gyűjtött változó letét erre az egyedi ügyletre vonatkozik.

Ez a mező a gyűjtött változó letétnek az esetleges levonások (haircut) érvényesítése utáni teljes folyó értékét, vagyis a portfólióra vagy az ügyletre vonatkozóan gyűjtött változó letétek első bejelentése óta halmozott értéket mutatja.

Ha a gyűjtött változó letét egynél több pénznemben denominált, ezeket az összegeket az 1. szerződő fél által kiválasztott közös pénznemre kell átváltani, és egyetlen összesített értékként kell jelenteni.

25

Biztosíték

A gyűjtött változó letét pénzneme

A gyűjtött változó letét denominálási pénzneme.

Ha a gyűjtött változó letét egynél több pénznemben denominált, ez az adatelem azon pénznemek egyikére utal, amelyekre az 1. szerződő fél a saját döntése alapján valamennyi gyűjtött változó letét értékét átváltja.

26

Biztosíték

Az 1. szerződő fél által gyűjtött többletbiztosíték

Az 1. szerződő fél által gyűjtött bármely további, az alapletéttől és a változó letéttől elkülönülő, azoktól független biztosíték pénzben kifejezett értéke. Ez az adatelem a többletbiztosítéknak az esetleges levonások (haircut) érvényesítése előtti teljes folyó értékére vonatkozik, nem pedig annak napi változására.

Az előírt alapletétet vagy az előírt változó letétet meghaladó bármely gyűjtött alapletét vagy változó letét összegét a gyűjtött alapletét, illetve a gyűjtött változó letét részeként kell feltüntetni, nem pedig gyűjtött többletbiztosítékként.

A központilag elszámolt ügyletek esetében a többletbiztosítékot csak akkor kell jelenteni ha az egy adott portfólióhoz vagy ügylethez rendelhető.

27

Biztosíték

A gyűjtött többletbiztosíték pénzneme

A gyűjtött többletbiztosíték denominálási pénzneme.

Ha a többletbiztosíték egynél több pénznemben denominált, ez az adatelem azon pénznemek egyikére utal, amelyekre az 1. szerződő fél a saját döntése alapján valamennyi gyűjtött többletbiztosítékának értékét átváltja.

28

Biztosíték

Az intézkedés típusa

Az adatszolgáltatásban meg kell adni a következő intézkedéstípusok valamelyikét:

a)

az új letéti egyenleget vagy a letét részleteinek módosítását „Letét aktualizálása”-ként kell megjelölni;

b)

a korábbi adatszolgáltatásban helytelenül megadott adatmezők helyesbítését „Helyesbítés”-ként kell megjelölni.

29

Biztosíték

Esemény dátuma

Az az időpont, amikor a származtatott ügylethez kapcsolódó és a jelentésben szereplő, bejelentendő esemény bekövetkezett. Biztosíték aktualizálása esetén az a dátum, amelyre vonatkozóan a jelentésben szereplő információkat rendelkezésre bocsátják.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(2)  A Bizottság (EU) 2022/1860 végrehajtási rendelete (2022. június 10.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az adatszolgáltatás standardjai, formátumai, gyakorisága és módszerei, valamint szabályai tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 68. oldalát).

(3)  A Bizottság 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozás-technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2013.2.23., 11. o.).


Top