Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32018R1642

    A Bizottság (EU) 2018/1642 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. július 13.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos követelmények jelentős referenciamutatók referenciamutató-kezelői általi alkalmazásának szükségességére vonatkozó értékelés során az illetékes hatóságok által figyelembe veendő kritériumok további pontosítására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg.)

    C/2018/4434

    HL L 274., 2018.11.5, p. 25–28 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2018/1642/oj

    5.11.2018   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 274/25


    A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1642 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

    (2018. július 13.)

    az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos követelmények jelentős referenciamutatók referenciamutató-kezelői általi alkalmazásának szükségességére vonatkozó értékelés során az illetékes hatóságok által figyelembe veendő kritériumok további pontosítására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésére,

    mivel:

    (1)

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a jelentős referenciamutató referenciamutató-kezelője számára, hogy úgy döntsön, nem alkalmazza az említett rendelet bizonyos rendelkezéseit. Ha a referenciamutató-kezelő úgy dönt, hogy az említett rendelkezések közül egyet vagy többet nem alkalmaz, az illetékes hatóság hatáskörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy a referenciamutató-kezelőnek a rendelkezések közül egyet vagy többet mégis alkalmaznia kell. Az említett rendelet 25. cikkének (3) bekezdése kritériumokat határoz meg, amelyeket az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie annak értékelése során, hogy a referenciamutató-kezelő esetében helyénvaló lenne-e a szóban forgó rendelkezések alkalmazása.

    (2)

    Az illetékes hatóság által figyelembe veendő kritériumoknak figyelemmel kell lenniük az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti azon rendelkezések jellegére, amelyekkel kapcsolatban a jelentős referenciamutató referenciamutató-kezelője úgy dönthet, hogy nem alkalmazza azokat. A jelentős referenciamutatók referenciamutató-kezelői dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak bizonyos olyan rendelkezéseket, amelyek előírják számukra az alkalmazottaiknak a referenciamutató előállításában való részvételéből eredő összeférhetetlenségek kockázatának csökkentésére irányuló szervezeti intézkedések meghozatalát. Az említett rendelet 25. cikke (3) bekezdésének a), c) és i) pontjában meghatározott kritériumok figyelembevételekor az illetékes hatóságoknak ezért meg kell fontolniuk azt is, hogy az adott rendelkezések által előírt szervezeti intézkedések helyett léteznek-e más megfelelő eszközök a referenciamutató integritásának megóvására.

    (3)

    A (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembevételekor az illetékes hatóságoknak meg kell fontolniuk továbbá a referenciamutatónak egy vagy több konkrét piacra, és általánosságban a gazdaságra gyakorolt hatását, valamint a referenciamutató jelentőségét a pénzügyi stabilitás biztosítása szempontjából. E célból az illetékes hatóságoknak nyilvánosan hozzáférhető, vagy a referenciamutató-kezelő általi közzététel útján vagy más úton rendelkezésükre bocsátott információkat kell felhasználniuk.

    (4)

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikke (3) bekezdésének f) pontjában meghatározott kritérium figyelembevételekor az illetékes hatóságoknak azt is mérlegelniük kell, hogy a referenciamutató-kezelő rendelkezik-e a referenciamutató-előállítás folytonosságának és a referenciamutató megalapozottságának fenntartását szolgáló megfelelő alternatív technikai eszközökkel és kontrollmechanizmusokkal, figyelembe véve azon rendelkezések jellegét, amelyekről a referenciamutató-kezelő úgy döntött, hogy nem alkalmazza azokat.

    (5)

    A referenciamutató-kezelők számára elegendő időt kell biztosítani a kérelmek kidolgozására, valamint az e rendelet követelményeinek való megfelelés biztosítására. Ezért ezt a rendeletet két hónappal a hatálybalépését követően kell elkezdeni alkalmazni.

    (6)

    Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

    (7)

    Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    A referenciamutató manipuláció általi sebezhetősége

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóság által a referenciamutató manipuláció általi sebezhetőségének figyelembevétele során megfontolandó további kritériumok magukban foglalják legalább a következőket:

    a)

    a referenciamutató ügyleti adatokon alapul-e;

    b)

    az adatszolgáltatók felügyelt szervezetek-e;

    c)

    alkalmaznak-e a bemeneti adatok megalapozottságát erősítő intézkedéseket;

    d)

    a referenciamutató-kezelő szervezeti struktúrája csökkenti-e a manipuláció ösztönzőit;

    e)

    a referenciamutató-kezelőnek van-e pénzügyi érdekeltsége a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközökben, pénzügyi ügyletekben vagy befektetési alapokban;

    f)

    vannak-e ugyanannak a referenciamutatónak, vagy hasonló mérettel és szervezeti struktúrával rendelkező referenciamutató-kezelő által előállított hasonló módszertanú referenciamutatónak a manipulálásával kapcsolatos bizonyított esetek.

    2. cikk

    A bemeneti adatok jellege

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóság által a bemeneti adatok jellegének figyelembevétele során megfontolandó további kritériumok magukban foglalják legalább a következőket:

    a)

    abban az esetben, ha a bemeneti adatok ügyleti adatok, a referenciamutató-kezelő a referenciamutató által mérni hivatott piaci vagy gazdasági valóság szereplője-e;

    b)

    abban az esetben, ha a bemeneti adatokat adatszolgáltatók szolgáltatják, az adatszolgáltatóknak van-e pénzügyi érdekeltségük a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközökben vagy pénzügyi ügyletekben, vagy profitálhatnak-e a referenciamutató által mért befektetési alap teljesítményéből;

    c)

    abban az esetben, ha a bemeneti adatok harmadik országban található tőzsdékről vagy kereskedési rendszerekből származnak, olyan szabályozási és felügyeleti keret alkalmazandó-e a szóban forgó tőzsdékre vagy kereskedési rendszerekre, amely fenntartja a bemeneti adatok integritását;

    d)

    abban az esetben, ha a bemeneti adatok jegyzésekből állnak, a jegyzések kötelezettséggel járnak vagy indikatívak-e, és megfelelő kontrollmechanizmusok alkalmazandók-e rájuk.

    3. cikk

    Az összeférhetetlenségek szintje

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóság által az összeférhetetlenségek szintjének figyelembevétele során megfontolandó további kritériumok magukban foglalják legalább a következőket:

    a)

    a referenciamutató-kezelőnek van-e pénzügyi érdekeltsége a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközökben vagy pénzügyi ügyletekben, vagy profitálhat-e a referenciamutató által mért befektetési alap teljesítményéből;

    b)

    abban az esetben, ha a referenciamutató bemenetiadat-szolgáltatáson alapul, a referenciamutató-kezelő adatszolgáltatókkal való kapcsolatát megfelelő kontrollmechanizmusok szabályozzák-e;

    c)

    a referenciamutató-kezelő rendelkezik-e a potenciális összeférhetetlenségek hatékony enyhítésére szolgáló kontrollokkal vagy egyéb intézkedésekkel.

    4. cikk

    A referenciamutató-kezelő mérlegelési jogköre

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóság által a referenciamutató-kezelő mérlegelési jogkörének figyelembevétele során megfontolandó további kritériumok magukban foglalják legalább a következőket:

    a)

    abban az esetben, ha a referenciamutató módszertana lehetővé teszi a referenciamutató-kezelő általi szakértői megítélést, a megítélés vagy a mérlegelési jogkör gyakorlása kellően átlátható-e;

    b)

    abban az esetben, ha a referenciamutató becsléseken alapul, a referenciamutató-kezelő rendelkezésére álló belsőkontroll-intézkedések hatékonysága.

    5. cikk

    A referenciamutató piacokra gyakorolt hatása

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóság által a referenciamutató piacokra gyakorolt hatásának figyelembevétele során megfontolandó további kritériumok magukban foglalják legalább a következőket:

    a)

    abban az esetben, ha a referenciamutató különös relevanciával bír egy adott piac vagy piacok számára, a referenciamutató megbízhatatlansága zavart okozna-e az adott piac vagy piacok működésében, és vannak-e az adott referenciamutatónak megfelelő helyettesítői;

    b)

    abban az esetben, ha a referenciamutató az (EU) 2016/1011 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős referenciamutatónak minősül, és ha az információ ismert az illetékes hatóság előtt, egy tagállamon belül a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek vagy befektetési alapok bármely releváns mennyiségi viszonya az érintett eszközök teljes értékével.

    6. cikk

    A referenciamutató előállításának jellege, léptéke és összetettsége

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóság által a referenciamutató előállítása jellegének, léptékének és összetettségének figyelembevétele során megfontolandó további kritériumok magukban foglalják legalább a következőket:

    a)

    a bemeneti adatok milyen mértékben alapulnak adatszolgáltatáson, a bemeneti adatok ügyleti adatok-e, és az említett mérték hogyan tükröződik a referenciamutató-kezelő rendelkezésére álló kontrollmechanizmusokban,

    b)

    a feldolgozandó bemeneti adatok mennyisége és az adatforrások száma;

    c)

    a referenciamutató-kezelő elegendő technikai eszközzel rendelkezik-e a bemeneti adatok folyamatos és megalapozott feldolgozására;

    d)

    a módszertan működési kockázatot jelent-e a bemeneti adatok feldolgozása során;

    e)

    a referenciamutató-kezelő milyen mértékben támaszkodik adatszolgáltatókra a referenciamutató meghatározásához.

    7. cikk

    A referenciamutató jelentősége a pénzügyi stabilitás szempontjából

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóság által a referenciamutató pénzügyi stabilitás szempontjából való jelentőségének figyelembevétele során megfontolandó további kritériumok magukban foglalják legalább a valamely tagállamon belül a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és befektetési alapok teljes értéke és a pénzügyi szektor és a bankszektor teljes eszközállománya közötti viszony értékelését, amennyiben ez az információ ismert az illetékes hatóság előtt.

    8. cikk

    A referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek vagy befektetési alapok értéke

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóság által a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek vagy befektetési alapok értékének figyelembevétele során megfontolandó további kritériumok magukban foglalják legalább a következőket:

    a)

    a referenciamutatót referenciaként használó összes pénzügyi eszköz, pénzügyi ügylet és befektetési alap teljes értéke a referenciamutató összes futamidő- vagy lejárati tartománya alapján, amennyiben az illetékes hatóság előtt ismert;

    b)

    a referenciamutató használata a pénzügyi eszköz, pénzügyi ügylet vagy befektetési alap egyéni kategóriáira koncentrálódik-e;

    c)

    abban az esetben, ha a referenciamutató az (EU) 2016/1011 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős referenciamutató, és ha ez ismert az illetékes hatóság előtt, a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és befektetési alapok teljes értéke mennyire közelíti meg az említett rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és c) pontja i. alpontjában említett küszöbértékeket.

    9. cikk

    A referenciamutató-kezelő mérete, szervezeti formája vagy szerkezete

    Az (EU) 2016/1011 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóság által a referenciamutató-kezelő méretének, szervezeti formájának vagy szerkezetének figyelembevétele során megfontolandó további kritériumok magukban foglalják legalább a következőket:

    a)

    abban az esetben, ha a referenciamutató előállítása nem a referenciamutató-kezelő fő üzleti tevékenysége, a referenciamutató előállítása szervezetileg elkülönül-e vagy rendelkezésre állnak-e egyéb megfelelő eszközök az összeférhetetlenségek elkerülésére;

    b)

    abban az esetben, ha a referenciamutató-kezelő egy csoport része, és a csoporton belüli egy vagy több szervezet a referenciamutató tényleges vagy potenciális felhasználója, a referenciamutató-kezelő függetlenül jár-e el és a referenciamutató-kezelő rendelkezik-e egyéb megfelelő eszközökkel az összeférhetetlenségek elkerülésére.

    10. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ezt a rendeletet 2019. január 25-től kell alkalmazni.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2018. július 13-án.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    Jean-Claude JUNCKER


    (1)  HL L 171., 2016.6.29., 1. o.

    (2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


    Top