a)

a referenciamutató ügyleti adatokon alapul-e;

b)

az adatszolgáltatók felügyelt szervezetek-e;

c)

alkalmaznak-e a bemeneti adatok megalapozottságát erősítő intézkedéseket;

d)

a referenciamutató-kezelő szervezeti struktúrája csökkenti-e a manipuláció ösztönzőit;

e)

a referenciamutató-kezelőnek van-e pénzügyi érdekeltsége a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközökben, pénzügyi ügyletekben vagy befektetési alapokban;

f)

vannak-e ugyanannak a referenciamutatónak, vagy hasonló mérettel és szervezeti struktúrával rendelkező referenciamutató-kezelő által előállított hasonló módszertanú referenciamutatónak a manipulálásával kapcsolatos bizonyított esetek.

a)

abban az esetben, ha a bemeneti adatok ügyleti adatok, a referenciamutató-kezelő a referenciamutató által mérni hivatott piaci vagy gazdasági valóság szereplője-e;

b)

abban az esetben, ha a bemeneti adatokat adatszolgáltatók szolgáltatják, az adatszolgáltatóknak van-e pénzügyi érdekeltségük a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközökben vagy pénzügyi ügyletekben, vagy profitálhatnak-e a referenciamutató által mért befektetési alap teljesítményéből;

c)

abban az esetben, ha a bemeneti adatok harmadik országban található tőzsdékről vagy kereskedési rendszerekből származnak, olyan szabályozási és felügyeleti keret alkalmazandó-e a szóban forgó tőzsdékre vagy kereskedési rendszerekre, amely fenntartja a bemeneti adatok integritását;

d)

abban az esetben, ha a bemeneti adatok jegyzésekből állnak, a jegyzések kötelezettséggel járnak vagy indikatívak-e, és megfelelő kontrollmechanizmusok alkalmazandók-e rájuk.

a)

a referenciamutató-kezelőnek van-e pénzügyi érdekeltsége a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközökben vagy pénzügyi ügyletekben, vagy profitálhat-e a referenciamutató által mért befektetési alap teljesítményéből;

b)

abban az esetben, ha a referenciamutató bemenetiadat-szolgáltatáson alapul, a referenciamutató-kezelő adatszolgáltatókkal való kapcsolatát megfelelő kontrollmechanizmusok szabályozzák-e;

c)

a referenciamutató-kezelő rendelkezik-e a potenciális összeférhetetlenségek hatékony enyhítésére szolgáló kontrollokkal vagy egyéb intézkedésekkel.

a)

abban az esetben, ha a referenciamutató módszertana lehetővé teszi a referenciamutató-kezelő általi szakértői megítélést, a megítélés vagy a mérlegelési jogkör gyakorlása kellően átlátható-e;

b)

abban az esetben, ha a referenciamutató becsléseken alapul, a referenciamutató-kezelő rendelkezésére álló belsőkontroll-intézkedések hatékonysága.

a)

abban az esetben, ha a referenciamutató különös relevanciával bír egy adott piac vagy piacok számára, a referenciamutató megbízhatatlansága zavart okozna-e az adott piac vagy piacok működésében, és vannak-e az adott referenciamutatónak megfelelő helyettesítői;

b)

abban az esetben, ha a referenciamutató az (EU) 2016/1011 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős referenciamutatónak minősül, és ha az információ ismert az illetékes hatóság előtt, egy tagállamon belül a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek vagy befektetési alapok bármely releváns mennyiségi viszonya az érintett eszközök teljes értékével.

a)

a bemeneti adatok milyen mértékben alapulnak adatszolgáltatáson, a bemeneti adatok ügyleti adatok-e, és az említett mérték hogyan tükröződik a referenciamutató-kezelő rendelkezésére álló kontrollmechanizmusokban,

b)

a feldolgozandó bemeneti adatok mennyisége és az adatforrások száma;

c)

a referenciamutató-kezelő elegendő technikai eszközzel rendelkezik-e a bemeneti adatok folyamatos és megalapozott feldolgozására;

d)

a módszertan működési kockázatot jelent-e a bemeneti adatok feldolgozása során;

e)

a referenciamutató-kezelő milyen mértékben támaszkodik adatszolgáltatókra a referenciamutató meghatározásához.

a)

a referenciamutatót referenciaként használó összes pénzügyi eszköz, pénzügyi ügylet és befektetési alap teljes értéke a referenciamutató összes futamidő- vagy lejárati tartománya alapján, amennyiben az illetékes hatóság előtt ismert;

b)

a referenciamutató használata a pénzügyi eszköz, pénzügyi ügylet vagy befektetési alap egyéni kategóriáira koncentrálódik-e;

c)

abban az esetben, ha a referenciamutató az (EU) 2016/1011 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős referenciamutató, és ha ez ismert az illetékes hatóság előtt, a referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és befektetési alapok teljes értéke mennyire közelíti meg az említett rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és c) pontja i. alpontjában említett küszöbértékeket.

a)

abban az esetben, ha a referenciamutató előállítása nem a referenciamutató-kezelő fő üzleti tevékenysége, a referenciamutató előállítása szervezetileg elkülönül-e vagy rendelkezésre állnak-e egyéb megfelelő eszközök az összeférhetetlenségek elkerülésére;

b)

abban az esetben, ha a referenciamutató-kezelő egy csoport része, és a csoporton belüli egy vagy több szervezet a referenciamutató tényleges vagy potenciális felhasználója, a referenciamutató-kezelő függetlenül jár-e el és a referenciamutató-kezelő rendelkezik-e egyéb megfelelő eszközökkel az összeférhetetlenségek elkerülésére.