11.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/17

(1)

2011. augusztus 12-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó alumíniumradiátoroknak az Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

Az eljárás azt követően indult, hogy az International Association of Aluminium Radiator Manufacturers Limited Liability Consortium (AIRAL Scrl, a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, melyek termelése az alumíniumradiátorok teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, és ezt a Bizottság elegendőnek ítélte az eljárás megindításához.

(3)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panaszost, más ismert uniós gyártókat, a kínai exportáló gyártókat, az analóg országban működő gyártókat, az importőröket, a viszonteladókat és más ismert érintett feleket, valamint Kína képviselőit. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(4)

A panaszos, más uniós gyártók, a kínai exportáló gyártók, az importőrök és a viszonteladók ismertették álláspontjukat. A Bizottság minden olyan érdekelt felet meghallgatott, amely meghallgatását kérelmezte, és konkrét okokkal indokolta ennek szükségességét.

(5)

Tekintettel az uniós gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az importőrök és az exportáló gyártók tekintetében mintavételt irányoztak elő az alaprendelet 17. cikkének megfelelően. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az importőröket és az exportáló gyártókat, hogy jelentkezzenek, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint szolgáltassanak alapinformációkat az (alábbi 3. szakaszban meghatározott) érintett termékkel kapcsolatban a 2010. július és 2011. június közötti időszakban folytatott tevékenységeikről.

(6)

Annak érdekében, hogy az exportáló gyártók – amennyiben ez szándékukban áll – piacgazdasági elbánás vagy egyedi elbánás iránti kérelmet nyújthassanak be, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az ismert érintett kínai exportáló gyártóknak és a kínai hatóságoknak. Csak egy vállalatcsoport, a Sira (Tianjin) Aluminium Products Co. Ltd and Sira Group (Tianjin) Heating Radiators Co. Ltd (a továbbiakban: Sira csoport) jelentkezett, és igényelt piacgazdaság iránti elbánást. Egyedi elbánás iránti kérelmet a Zhejiang Flyhigh Metal Products Co. és a Metal Group Co., Ltd nyújtott be.

(7)

Az uniós gyártók tekintetében az alábbi 24 preambulumbekezdésből kiderül, hogy nyolc uniós gyártó adta meg a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. A Bizottság az együttműködő uniós gyártóktól beérkezett információk alapján értékesítési/termelési volumene, mérete és földrajzi elhelyezkedése alapján négy uniós gyártót vett fel a mintába.

(8)

Az alábbi 27 preambulumbekezdésből kiderül, hogy mindössze három, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőr adta meg a kért tájékoztatást és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Két importőr azonban nem importált/vásárolt az érintett termékből. Az importőrök kis számát tekintve ezért a Bizottság végül nem tartotta szükségesnek a mintavételt.

(9)

A lenti 28 preambulumbekezdésben leírtak szerint tizennyolc kínai exportáló gyártó adta meg a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az exportáló gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság a mintába azt a két exportáló gyártót vette fel, amely az Unióba irányuló legnagyobb exportvolumennel rendelkezik.

(10)

A Bizottság kérdőíveket küldött valamennyi, tudomása szerint érintett félnek, továbbá minden, az értesítésben szereplő határidőn belül jelentkező egyéb vállalatnak, nevezetesen a kínai exportáló gyártóknak, a mintába felvett négy uniós gyártónak, az együttműködő uniós importőröknek, valamint a BEUC-nak (Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet), melyet felkért, hogy továbbítsa a felhasználói kérdőíveket a társult vállalatok számára.

(11)

A kérdőíveket a mintába felvenni szándékozott két kínai exportáló gyártó, a négy uniós gyártó és egy független importőr küldte vissza. A felhasználók közül senki sem válaszolt a kérdőívre.

(12)

Emellett a kapcsolt exportáló gyártók egyik csoportja kérelmet nyújtott be az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálat iránt. Az ideiglenes szakaszban ezen kérelmek vizsgálata túlságosan nehézkes lett volna. A Bizottság a végleges szakaszban dönt majd arról, hogy ezen vállalatok csoportját egyedi vizsgálatban részesíti-e.

(13)

A Bizottság a dömping, az ebből következő kár és az uniós érdek előzetes megállapításához szükségesnek ítélt valamennyi információt bekérte és ellenőrizte. A következő vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

(14)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2010. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakot ölelte fel (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár vizsgálata szempontjából lényeges tendenciák elemzése a 2008 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(15)

Az érintett terméket alumíniumradiátorok, valamint olyan alkatrészek és szelvények alkotják, amelyekből az ilyen radiátorok készülnek, függetlenül attól, hogy ezek nagyobb egységekbe vannak-e összeszerelve, kivéve az elektromos radiátorokat, annak alkatrészeit és szelvényeit (a továbbiakban: érintett termék). Az érintett terméket jelenleg az ex 7615 10 10, ex 7615 10 90, ex 7616 99 10 és ex 7616 99 90 KN-kódok alá sorolják be.

(16)

A Sira csoport a radiátorok előállításához használt két gyártási eljárás között állítólagos különbségei alapján vitatta a termékmeghatározást. A Sira csoporton belül két kínai exportáló gyártó működik, melyek közül az egyik az öntési eljárást, míg a másik az extrúziós módszert alkalmazza a gyártás során. A Sira csoport azt állította, hogy az extrúziós módszert ki kell zárni az érintett termék fogalommeghatározásából, mivel állítólagosan különbségek vannak a fizikai és műszaki jellemzők, a nyersanyagok, a gyártási költségek és az eladási árak tekintetében, továbbá mivel az extrúziós módszer nem gyakori az EU-ban vagy Kínában.

(17)

Egy másik kínai fél, a China Chamber of Commerce for Imports and Exports of Machinery and Electronic Products (CCCME) kérte, hogy e kérdést tisztázzák a két gyártási eljárással készült termékek költségei és árai közötti különbségek miatt.

(18)

E tekintetben – habár vannak kisebb különbségek – egyértelmű, hogy a kétféle eljárással készített radiátorok alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint felhasználásai megegyeznek. A kétféle eljárással előállított radiátorok nagymértékben felcserélhetők egymással. Alapvető jellemzőik elsősorban a könnyű súly, az alacsony hőtehetetlenség és a nagyfokú hővezetési képesség. Ezeket az alapvető jellemzőket nem változtatják meg a költségekben és az árakban mutatkozó különbségek, valamint az a tény, hogy az extrúziós módszer során némileg eltérő alumíniumötvözet felhasználására kerül sor. Az árak összehasonlítása tekintetében a különbségeket megfelelően figyelembe veszik a vizsgálat során alkalmazott, terméktípusonkénti összehasonlítási rendszer (úgynevezett PCN-rendszer) keretében, vagyis csak egymáshoz hasonló termékeket hasonlítanak össze.

(19)

Az alumíniumradiátorokat továbbá a gyártási eljárástól függetlenül egyetlen terméknek kell tekinteni, mivel ugyanazokon az értékesítési csatornákon keresztül értékesítik őket, és a végső felhasználók, valamint a végső fogyasztók szempontjából az a fontos jellemzőjük, hogy e termékek alumíniumból készülnek (a fent említett ismert jellemzőkkel együtt), nem pedig az, hogy a gyártási eljárás miatt megkülönböztetést kell tenni a termékek között. A fentiekre tekintettel ezt az állítást elutasították.

(20)

A CCCME azt is kifogásolta, hogy acéllemez vagy öntöttvas radiátorok nem szerepelnek a termékkörben. Azonban, habár e termékek felhasználása hasonló, alapvető fizikai és műszaki jellemzőik különböznek, mivel a nyersanyagot (alumíniumötvözet) acél vagy vas váltja fel, melyek eltérő fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek súlyukat, hőtehetetlenségüket és hővezetésüket tekintve. Az állítást ezért elutasítják.

(21)

A CCCME további észrevételeket is tett, melyek a panaszban szereplő, ajánlattételi eljárásokon keresztül lebonyolított értékesítésekre vonatkoztak. Ezek az észrevételek nyilvánvalóvá tették, hogy feltételezése szerint közbeszerzésekről volt szó. A panaszban szereplő ajánlattételi eljárások azonban csak arra a szokásos üzleti eljárásra vonatkoztak, hogy a radiátorok unióbeli vevője a lehetséges beszállítókat felkéri árajánlat megtételére, mielőtt megrendelné a terméket. A számításokban szereplő kínai behozatal egyikében sem volt szó közbeszerzésről.

(22)

A CCCME észrevételt tett a panaszban szereplő, úgynevezett „designradiátorokra” tett hivatkozásokra, feltételezve, hogy e radiátorok nem szerepelnek a termékmeghatározásban. Az észrevételek ismét félreértésen alapultak, mivel a termékmeghatározás nem zárja ki ezeket a radiátorokat. Ezért ezeket az észrevételeket nem vették figyelembe.

(23)

A vizsgálat során megállapításra került, hogy a Kínában gyártott és onnan exportált alumíniumradiátorok, továbbá az Unióban az uniós gyártók által gyártott és értékesített alumíniumradiátorok alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási formái megegyeznek, ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(24)

Tekintettel az uniós gyártók nagy számára, a kár megállapítása érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételt irányoztak elő.

(25)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. E minta négy vállalatból állt, melyeket a vizsgálat megindítását megelőzően ismert nyolc uniós gyártó közül választottak ki értékesítési volumenük, méretük és unióbeli földrajzi elhelyezkedésük alapján. E vállalatok képviselték a teljes uniós gyártás 66 %-át a vizsgálati időszak alatt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába, és az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, hogy megfelelőnek találják-e a választást. Az egyik érdekelt fél kérte, hogy a minta kiválasztása során vegyék figyelembe a termelési volument is. Ennek megfelelően a mintát megváltoztatták. Egyik érdekelt fél sem emelt kifogást a négy vállalatból álló végső minta ellen.

(26)

Tekintettel az eljárásban érintett importőrök esetlegesen nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően az importőrök esetében mintavételt irányoztak elő.

(27)

A független importőrök közül csak három szolgáltatta a kért információkat, és volt kész együttműködni. Mivel ezen importőrök közül ketten nem jelentették az érintett terméket behozatalát vagy beszerzését, a Bizottság nem tartotta szükségesnek a mintavételt.

(28)

Összesen 18 kínai exportáló gyártó szolgáltatta a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. E vállalatok mintegy ötmillió elemet exportáltak (3), ami kicsit kevesebb mint 50 %-a a vizsgálati időszak alatt az uniós piacra exportált kínai kivitelnek. Az e felektől kapott információk alapján a Bizottság a mintába azt a két exportáló gyártót vette fel, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható legnagyobb gyártási, értékesítési és exportvolumennel rendelkeztek. A két exportáló gyártó, a Zhejiang Flyhigh Metal Products Co., Ltd. és a Metal Group Co., Ltd. tette ki a mintavételhez adatokat szolgáltató 18 exportáló gyártó értékesítési volumenének mintegy 62 %-át.

(29)

Az exportáló gyártók egyik csoportja (Sira csoport) kifogásolta, hogy nem szerepeltek a mintában, mivel egy bizonyos típusú (extrúziós módszerrel gyártott) radiátort állított elő, és azt állította, hogy a mintába való felvétele növelte volna a minta reprezentativitását. Még egy extra csoport felvételére nem volt azonban szükség, mivel az eredetileg kiválasztott minta így is az együttműködő exportáló gyártók exportjának több mint 60 %-át képviselte. Emellett a mintának nem kell az érintett termék valamennyi típusára kiterjednie. Ezért a Sira csoportnak a mintába való felvételre irányuló kérelmét elutasították, és az eredeti minta megerősítésre került.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban állapítják meg azon exportáló gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat.

(31)

A mintába felvett két exportáló gyártó viszont csak egyedi elbánás iránt nyújtott be kérelmet. A piacgazdasági kritériumokat ezért nem vizsgálták.

(32)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek. Az egyszerűbb hivatkozás céljából e feltételek röviden összefoglalva a következők:

(33)

A mintába felvett mindkét exportáló gyártó egyedi elbánás iránti kérelmet nyújtott be. A kérelmeket megvizsgálták. A vizsgálat feltárta, hogy a mintába felvett vállalatok az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében szereplő valamennyi kritériumot teljesítik.

(34)

Ezért a mintába felvett mindkét exportáló gyártónak megadták az egyedi elbánást.

(35)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy analóg ország belföldi árai vagy számtanilag képzett értéke alapján kell megállapítani.

(36)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy Oroszországot használja fel megfelelő analóg országként a rendes érték meghatározásához Kína vonatkozásában, és felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(37)

Oroszország mint analóg ország kiválasztásával kapcsolatban nem érkeztek észrevételek. Egyik érdekelt fél sem javasolta a vizsgálat során, hogy a hasonló terméket a panaszban említett analóg országban előállító gyártóktól eltérő országban működő gyártókat válasszanak.

(38)

Oroszországból nem érkezett együttműködés, jóllehet a Bizottság a vizsgálat során valamennyi, általa ismert orosz gyártóval többször is felvette a kapcsolatot, és elküldte számukra az analóg országra vonatkozó kérdőívet.

(39)

A Bizottság saját vizsgálattal próbált más, harmadik országbeli gyártókat felkutatni.

(40)

Ezért leveleket és kérdőíveket küldtek valamennyi más harmadik országbeli (pl. Törökország, Irán, Horvátország, India, Dél-Afrika és Svájc), a Bizottság által ismert gyártónak. Annak ellenére azonban, hogy nyomon követési tevékenységre is sor került, együttműködés nem jött létre.

(41)

A fenti 38, 39 és 40 premabulumbekezdésekben elmondottaknak megfelelően a vizsgálat során nem találtak olyan, piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot, amely az eljárásban analóg országként felhasználható lett volna. Ennek következtében, mivel nincs ilyen, piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontja szerint ideiglenesen megállapításra került, hogy nem volt lehetséges megállapítani a mintába felvett gyártók esetében a rendes értéket piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország belföldi árai vagy számtanilag képzett rendes értéke, illetve az ilyen országból más országokba – beleértve az Uniót – exportált termék ára alapján, ezért a rendes értéket bármilyen más ésszerű tényező – ebben az esetben az Unióban a hasonló termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak – alapján kell megállapítani. Ezt a módszert megfelelőnek tekintették egyrészt az együttműködés fentiekben említett elmaradása, továbbá az uniós piac mérete, a behozatalok jelenléte és a termék tekintetében az uniós piacon fennálló éles belső verseny miatt.

(42)

Mivel a mintába felvett két vállalat nem igényelt piacgazdasági elbánást, a fenti 41 preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a rendes értéket az összes kínai exportáló gyártó esetében a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg. Az Unióban fizetett vagy fizetendő árak mellett szóló döntésnek megfelelően a rendes értéket a fenti 13 preambulumbekezdésben felsorolt, a mintába felvett uniós gyártók telephelyein ellenőrzött adatok alapján számították ki.

(43)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először azt vizsgálta, hogy a hasonló termék független fogyasztók számára történt belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Megállapítást nyert, hogy a hasonló termék uniós gyártói által megvalósított belföldi eladás a mintába felvett exportáló gyártók által az Unióba exportált érintett termékhez viszonyítva reprezentatívnak tekinthető.

(44)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében tekinthető-e úgy, hogy ezek az értékesítések rendes kereskedelmi forgalom keretében valósultak meg. Ehhez a Bizottság megállapította a független vevőknek történő, nyereséges uniós értékesítés részarányát. Az uniós értékesítést akkor tekintették nyereségesnek, ha az egységár elérte vagy meghaladta az előállítási költséget. E célból a vizsgálati időszakra vonatkozóan a Bizottság meghatározta az uniós piacon felmerülő előállítási költséget. Az elemzésből az derült ki, hogy bizonyos terméktípusok esetében az uniós értékesítés nyereséges volt, mivel a nettó értékesítés egységára meghaladta a kiszámított egységnyi előállítási költséget.

(45)

Az egyes terméktípusok rendes értéke a nyereséges értékesítések tényleges eladási (gyártelepi, vagyis ex-works) árain, valamint a nem nyereséges értékesítések számtanilag képzett rendes értékén alapult.

(46)

A rendes értéket úgy számították ki, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségeit az értékesítési, általános és igazgatási költséggel (SGA-költségek), illetve a nyereséggel növelték. Az SGA-költségek, illetve a 4,43 %-os nyereség megállapításához az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének megfelelően az uniós gyártók hasonló termékének a gyártására, valamint a szokásos kereskedelmi forgalomban történő értékesítésére vonatkozó tényleges adatokat vették alapul.

(47)

Mivel valamennyi, a mintába felvett exportáló gyártó egyedi elbánásban részesült, és az Unióba közvetlenül független uniós vevőknek értékesített exportra, az exportárak az érintett termékért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árakon alapultak, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(48)

A rendes értéket és az exportárat gyártelepi (ex-works) alapon hasonlították össze egymással. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint kiigazítások formájában megfelelően figyelembe vették azokat a különbségeket is, amelyek az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásolták. A közvetett adók, a fuvarozási, biztosítási, csomagolási, kezelési és hitelköltségek tekintetében minden olyan esetben elvégezték a megfelelő kiigazítást, amikor azt ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték.

(49)

Az egyik exportáló gyártó esetében egyértelmű volt, hogy a vállalat helytelenül sorolta be az érintett terméket, amikor a kérdőív utasításai szerinti rendszert használta. Az érintett termék egyik specifikációja a radiátorok hőteljesítményéhez kapcsolódott. A szóban forgó vállalat azonban nem rendelkezett bizonyítékkal az exportált modellek bejelentett hőteljesítményének alátámasztására. A ténylegesen bejelentett hőteljesítmény nem felelt meg a valóságnak, továbbá nem felelt meg más specifikációknak, mint pl. a súly és a méret. Ezért összehasonlítás céljára csak a többi specifikációt lehetett felhasználni.

(50)

A terméktípusok osztályozása céljából alkalmazott PCN-rendszer esetében a mintába felvett egyik exportáló gyártó esetében nagyarányú egyezést találtak. A mintába felvett másik exportáló gyártónál ugyanakkor összehasonlító eljárást kellett alkalmazni, mivel nem lehetett közvetlen megfelelést találni. Összehasonlító eljárás alkalmazása esetén a részleteket ismertették az érintett féllel.

(51)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése értelmében a mintába felvett exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár (a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF-ár százalékában kifejezve) összehasonlításával állapították meg.

(52)

A mintába fel nem vett, együttműködő vállalatok esetében e két dömpingkülönbözet súlyozott átlagát számították ki.

(53)

Mivel a kínai együttműködés szintje alacsony (50 % alatti) volt, a Bizottság megfelelőnek véli, hogy az összes többi kínai exportáló gyártóra alkalmazandó országos dömpingkülönbözetet az együttműködő exportálók valamely ügyféllel folytatott, a legnagyobb mértékben dömpingelt ügyletei alapján határozzák meg.

(54)

Az így megállapított ideiglenes dömpingkülönbözetek – a vámfizetés nélküli uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve – a következők:

1.   táblázat

(55)

Az uniós gyártókkal kapcsolatos minden rendelkezésre álló információt – beleértve a panaszban szolgáltatott információkat, a vizsgálat megindítása előtt és után az uniós gyártóktól gyűjtött információkat, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívekre adott ellenőrzött válaszokat is – felhasználtak a figyelembe vett időszak alatti uniós össztermelés megállapítására.

(56)

A vizsgálati időszak alatt nyolc gyártó állított elő alumíniumraditárorokat az Unióban. Az uniós gyártókról rendelkezésre álló összes információt, beleértve a panaszban szolgáltatott, illetve a vizsgálat megindítása előtt és után az uniós gyártóktól gyűjtött információkat is, felhasználták a vizsgálati időszak alatti teljes uniós előállítás megállapítására.

(57)

Ezen az alapon a teljes uniós gyártás becsült mértéke az elemek számát tekintve körülbelül 64 milliót tett ki a vizsgálati időszak alatt. Mivel a panaszt támogató uniós gyártók teszik ki a teljes uniós termelést, az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése, illetve 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

(58)

A vizsgálatban nem lehetett felhasználni az Eurostat importstatisztikáit, mivel az alumíniumradiátorokra vonatkozó KN-kódok alá más alumíniumtermékeket is besoroltak, mint például elektromos radiátorokat.

(59)

Az uniós fogyasztást tehát a panaszban szereplő adatok alapján állapították meg, mindenekelőtt az uniós gazdasági ágazat unióbeli értékesítési volumene, valamint a Kínában működő exportáló gyártók behozatalai alapján. Ezeket az adatokat összevetették a mintavételi kérdőívekhez kapott válaszok adataival, valamint a mintába felvett uniós gyártóktól, továbbá a kínai exportáló gyártóktól kapott és azok telephelyein ellenőrzött adatokkal.

(60)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2.   táblázat

(61)

A figyelembe vett időszak alatt a felhasználás összességében 3,8 %-kal nőtt az EU piacán. 2008 és 2009 között mintegy 12 %-os csökkenés következett be, ami összhangban állt a gazdasági válság globálisan kifejtett negatív hatásaival, melyet követően a felhasználás további 3,7 %-kal esett vissza. A felhasználás ugyanakkor 2010-ről a vizsgálati időszak idejére helyreállt (a vizsgálat időszakban 13, 5 %-kal nőtt), ugyanakkor nem érte el a 2008 elejére jellemző szintet. A fenti táblázatból az is kitűnik, hogy a felhasználás a 2009-től a vizsgálati időszakig tartó időszak alatt 9 %-kal nőtt.

(62)

A Kínából az Unióba történő behozatal a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

3.   táblázat

(63)

A felhasználás alakulása ellenére a figyelembe vett időszakban a Kínából származó behozatal volumene jelentősen, 77 %-kal nőtt. A növekedés folyamatos volt, és 2010 és a vizsgálati időszak között volt a legmeredekebb (+ 33 %). Hasonlóképpen a kínai exportáló gyártók piaci részesedése a figyelembe vett időszakban folyamatosan nőtt: a 2008-as 13 %-ról a vizsgálati időszak alatt 24 %-ra emelkedett. E tendenciát az ugyanezen időszak alatt a felhasználásban bekövetkezett 3,8 %-os visszaesés tükrében kell szemlélni.

(64)

A fenti táblázatból kitűnik, hogy a Kínából származó behozatal átlagára a figyelembe vett időszak alatt kismértékben csökkent. Először is 2008 és 2009 között jelentősen, 20 %-kal csökkent, majd 2009 és 2010 között 25 %-kal nőtt. Végül a figyelembe vett időszak vége felé újra csökkent.

(65)

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a kínai behozatal árai a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alatt maradtak. A 2009-ben bekövetkező árcsökkenés egybeesett a kínai behozatal uniós piaci részesedésének nagymértékű, 13 %-ról 17,3 %-ra történő növekedésével, az állandósult áralákínálás pedig magyarázatul szolgál arra, hogyan nőhetett folyamatosan a kínai exportáló gyártók piaci részesedése, mindenekelőtt 2009 és a vizsgálati időszak között.

(66)

A vizsgálati időszakra jellemző áralákínálás mértékének megállapítása céljából a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási ár gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlították az együttműködő kínai gyártók által az Unió piacán az első független vevőnek értékesített import azon megfelelő súlyozott átlagárával, amelyet a meglévő vámtételek és a behozatalt követő költségek miatt megfelelően kiigazított CIF-paritás alapján állapítottak meg.

(67)

Az árakat típusonként hasonlították össze, a kereskedelem azonos szintjén történő tranzakciókat vizsgálva, az adatokat szükség esetén kiigazítva, levonva az engedményeket és visszatérítéseket. Az összehasonlítás – a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában kifejezve – 6,1 % áralákínálási különbözetet mutatott ki a kínai exportáló gyártók esetében.

(68)

A fenti 24 és 25 preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a mintavételt az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár vizsgálatára használták. Meg kell jegyezni, hogy a mintába felvett egyik uniós gyártó csak 2009-ben kezdett alumíniumradiátorokat gyártani. A figyelembe vett időszak tendenciáinak következetes elemzése érdekében megfelelőnek tekintették, hogy a kárelemzés céljából 2009-et jelöljék ki referenciaévnek (index 100). A teljesség érdekében 2008-ra szintén megállapítottak egy indexet a rendelkezésre álló adatok alapján.

(69)

A négy uniós gyártó által szolgáltatott, ellenőrzött adatokat a mikromutatók (pl. egységár, egységnyi költség, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése, tőkevonzási képesség, készletek) megállapítása érdekében használták fel. A 2008-ra vonatkozó indexet a 2008-ban már működő három gyártó vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján, ugyanezen három gyártó 2009-es adataival összehasonlítva állapították meg.

(70)

A nyolc uniós alumíniumradiátor-gyártó tekintetében szolgáltatott adatokat a makromutatók (így az uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása, a kapacitáskihasználás, az értékesítési volumen, a piaci részesedés és a foglalkoztatás) megállapítása céljából használták fel. A 2008-ra vonatkozó indexet a 2008-ban már működő hét gyártó vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján, ugyanezen hét gyártó 2009-es adataival (index 100) összehasonlítva állapították meg.

(71)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének összefüggésében az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzésébe a figyelembe vett időszakban az érintett cikkben említett gazdasági tényezők értékelése is beletartozik.

(72)

Az uniós gyártókkal kapcsolatos minden rendelkezésre álló információt – beleértve a panaszban szolgáltatott információkat, a vizsgálat megindítása előtt és után az uniós gyártóktól gyűjtött információkat, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívekre adott ellenőrzött válaszokat – felhasználtak a figyelembe vett időszak alatti uniós össztermelés megállapítására.

(73)

A fenti táblázatból látható, hogy a figyelembe vett időszakban a termelés visszaesett. A kereslet csökkenésével összhangban a termelés 2009-ben drámaian visszaesett, majd 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt fellendülés következett be. A termelés viszonylag stabil maradt 2009 és a vizsgálati időszak között, jóllehet a felhasználás 9 %-kal nőtt. A termelés szintje függ az uniós gazdasági ágazat exporttevékenységétől is, amely a figyelembe vett időszakban jelentős maradt.

(74)

A felhasználásban bekövetkezett korlátozott csökkenés ellenére a kapacitáskihasználás a 2008. évi 70 %-ról a vizsgálati időszak idejére 60 %-ra esett vissza, míg 2009 és a vizsgálati időszak között viszonylag stabil maradt.

(75)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban 16 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig folyamatosan esett: a 2008. évi 87 %-ról a vizsgálati időszak alatt 76 %-ra csökkent. 2009-ben az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 16 %-kal esett vissza, vagyis piaci részesedésében csaknem négy százalékpontos csökkenés következett be. 2010-ben értékesítési volumene további 7 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig 82,7 %-ról 79,5 %-ra esett vissza. A vizsgálati időszak alatt a növekvő fogyasztás (+ 13,5 %) összefüggésében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése tovább csökkent, 76 %-ra. Így nem tudott részesülni a növekvő fogyasztás jelentette előnyökből, továbbá a korábban elveszített piaci részesedést sem tudta visszaszerezni.

(76)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás kismértékben, 3,8 %-kal csökkent, míg az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése jelentősen, 15,9 %-kal, illetve 12,6 %-kal esett vissza ugyanebben az időszakban. Ugyanakkor a Kínából származó behozatal mennyisége jelentősen, 76,9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak során. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyanazon időszak alatt 11 százalékponttal csökkent.

(77)

A foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszakban kismértékben nőtt, de ez ugyanakkor a termelékenység csökkenéséhez vezetett. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatásra vonatkozó, felfelé ívelő tendencia csak annak tudható be, hogy a mintába felvett egyik vállalat (a mintában szereplő legkisebb vállalat) 2009-ben kezdett termelni. Egyébként a foglalkoztatás tendenciája negatív lett volna.

(78)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak termelékenysége – teljesítmény/fő/év-ben számolva – a figyelembe vett időszakban enyhén csökkent. A legalacsonyabb szintet 2009-ben érte el, majd ezt követően a vizsgálati időszakhoz közeledve némileg fellendült, jóllehet a kezdeti szintet nem érte el újra. 2009 és a vizsgálati időszak között a termelés 12 %-al visszaesett.

(79)

Az átlagos eladási árakra vonatkozó tendencia a figyelembe vett időszakban jelentős, 6 %-os csökkenést mutat. A 2009 és a vizsgálati időszak közötti időszakban a fogyasztás növekedésével és a piaci fellendüléssel összhangban az árak 6 %-kal nőttek, de nem érték el a 2008. évi szintet.

(80)

Ezzel párhuzamosan a hasonló termék gyártásának és értékesítésének relatív költségei a figyelembe vett időszakban kissé csökkentek, ugyanakkor nem olyan mértékben, hogy lehetővé tették volna az uniós gazdasági ágazat számára, hogy 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt nyereséges maradjon. Ha 2009-ben a költségek 11,5 %-os csökkenése összhangban is volt az eladási árak 11,5 %-os csökkenésével, 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat drámai költségnövekedést tapasztalt, és az extra költségek fedezése érdekében csak kismértékben tudta növelni árait. Ennek következtében a nyereségességben és a piaci részesedésben további visszaesés következett be, mivel az uniós gazdasági ágazat árai folyamatosan meghaladták a kínai import árait.

(81)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségességét a hasonló termék értékesítéséből származó, adózás előtti nettó haszonnak az említett értékesítések forgalmi százalékában állapították meg. A figyelembe vett időszakban, továbbá 2009 és a vizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat nyereségessége drámaian csökkent, és alig tudta elérni a nullszaldós szintet.

(82)

A pénzforgalomban tapasztalható tendencia – ami a gazdasági ágazatnak azon képessége, hogy saját maga finanszírozza a tevékenységeit – nagymértékben követte a nyereségesség negatív alakulását. A legalacsonyabb szintet a vizsgálati időszak alatt érte el. Hasonlóképpen a beruházások megtérülése a 2008. évi 36 %-ról 2 %-ra csökkent a vizsgálati időszakban.

(83)

A nyereségesség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülésének alakulása a figyelembe vett időszakban korlátozta az uniós gazdasági ágazat beruházási képességét, és akadályozta fejlődését. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban jelentős beruházásokat hajtott végre, és a hatékonyabb termelés érdekében korszerűsítette berendezéseit, de ezt követően a beruházások mértéke folyamatosan, 64,7 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszak további részében.

(84)

A mintába felvett uniós gazdasági ágazati szereplők készleteinek szintje jelentősen nőtt a figyelembe vett időszak során. 2009-ben a készletek szintje 27 %-kal csökkent; ezt követően, 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt 30,8 %-kal, illetve 128,4 %-kal nőtt.

(85)

A dömpingkülönbözeteket az erről szóló fenti szakaszban ismertettük. Valamennyi megállapított dömpingkülönbözetek jóval meghaladták a de minimis szintet. Figyelembe véve a Kínából származó dömpingelt behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet uniós piacra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(86)

A vizsgálat feltárta, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetéhez kapcsolódó kármutatók többsége rosszabb lett vagy nem a fogyasztásnak megfelelően változott. Ez a megfigyelés különösen 2009-től a vizsgálati időszak végéig terjedő időszakra érvényes.

(87)

A figyelembe vett időszakban, miközben a felhasználás csökkent, a Kínából érkező behozatal volumene folyamatosan és jelentősen nőtt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a vizsgálati időszak alatt összességében 16 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig a 2008. évi 87 %-ról a vizsgálati időszak alatt 76 %-ra esett vissza. Jóllehet 2009-től a vizsgálati időszak idejére a felhasználás 9 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése folyamatosan tovább csökkent. Az uniós gazdasági ágazat a Kínából az uniós piacra irányuló dömpingelt behozatal volumenének jelentős növekedése hatására nem tudta korábban elveszített piaci részesedését visszaszerezni. Az olcsó, dömpingelt behozatal mennyisége a figyelembe vett időszakban egyre nőtt, és folyamatosan alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak.

(88)

Emellett jelentősen romlottak az uniós ágazat pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatók, például a pénzforgalom és a nyereségesség. Ez azt jelenti, hogy az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási és beruházási képessége is gyengült.

(89)

A fentiek figyelembevételével azt a következtetést lehetett levonni, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(90)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal olyan mértékű kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak, amelynek alapján azt jelentősnek lehet minősíteni. Megvizsgálták azokat a dömpingelt behozataltól eltérő ismert tényezőket is, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak, annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

(91)

A vizsgálat feltárta, hogy az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban 3,8 %-kal csökkent, míg a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumene drámaian, mintegy 77 %-kal nőtt, ráadásul piaci részesedése is gyarapodott: a 2008. évi 13 %-ról a vizsgálati időszak alatt 24 %-ra nőtt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 16 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig a 2008. évi 87 %-ról a vizsgálati időszak alatt 76 %-ra esett vissza.

(92)

A 2009-től a vizsgálati időszakig tartó időszak alatt az uniós felhasználás 9 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése pedig ismételten csökkent, miközben a Kínából érkező dömpingelt behozatal évente 52 %-kal emelkedett ebben az időszakban.

(93)

Az árleszorítás tekintetében hangsúlyozni kell, hogy 2009-ben a Kínából származó behozatalok átlagára 20 %-kal csökkent, ami arra kényszerítette az uniós gazdasági ágazatot, hogy jelentősen, mintegy 11,5 %-kal csökkentse eladási árait. 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat a növekvő költségek miatt megkísérelte emelni árait. Ennek következtében a piaci részesedésben további visszaesés következett be, mivel az uniós gazdasági ágazat árai folyamatosan meghaladták a kínai dömpingelt import árait. Ez a helyzet az uniós gazdasági ágazat nyereségességének, értékesítési volumenének és piaci részesedésének jelentős mértékű romlásához vezetett.

(94)

A Kínából származó dömpingelt behozatal árai a figyelembe vett időszakban csökkentek. Még ha a 2009-től a vizsgálati időszakig tartó időszak alatt a kínai behozatal ára 23 %-kal emelkedett is, folyamatosan jelentős mértékben alatta maradt az uniós gazdasági ágazat árainak ugyanezen időszak és különösen a vizsgálati időszak alatt, ezért az árak az uniós piacon nyomottak maradtak.

(95)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a Kínából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak folyamatosan alákínáló dömpingelt behozatal jelentős növekedésének meghatározó része volt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárban, amelyet az ágazat gyenge pénzügyi helyzete, az értékesítések volumenének és a piaci részesedésnek a visszaesése, valamint a legtöbb kármutató romlása tükröz.

(96)

Az (58) preambulumbekezdésnek megfelelően az Eurostat importstatisztikáit nem lehetett felhasználni a vizsgálatban, mivel az alumíniumradiátorokra, valamint alkatrészeikre és szerelvényeikre vonatkozó KN-kódok alá minden típusú alumíniumterméket besorolnak. Mivel nem állt rendelkezésre más megbízható információ, a panasz alapján megállapításra került, hogy Kínát leszámítva nincs más, EU-n kívüli ország, amely a figyelembe vett időszakban alumíniumradiátorokat gyártott és az EU-ba exportált volna.

(97)

A gazdasági válság részben magyarázatot nyújt az uniós fogyasztás 2009-ben és különösen 2010-ben végbemenő zsugorodására. Figyelemre méltó azonban, hogy a figyelembe vett időszakban, amikor a felhasználás csökkent, illetve 2009 és a vizsgálati időszak között, amikor a felhasználás nőtt, a Kínából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingelt behozatal volumene folyamatosan nőtt.

(98)

Az olcsó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által előállított termék ellentétesen teljesített. A vizsgálat feltárta, hogy 2009-től a vizsgálati időszakig – bár az uniós fogyasztás az általános gazdasági fellendüléssel összhangban nőtt – az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése továbbra is csökkent. Habár a termelési volumen jellemzően nőtt, a többletet készletbe kellett helyezni.

(99)

Rendes gazdasági körülmények között és abban az esetben, ha nem érvényesülnek jelentős árleszorító hatások, illetve a Kínából származó behozatali szint emelkedésének hiányában az uniós gazdasági ágazatnak okozhatott volna némi nehézséget, hogy megbirkózzon a fogyasztás csökkenésével és az egységekre számított állandó költségek emelkedésével, amely az tapasztalt alacsony kapacitáskihasználtság következtében lépett fel. A vizsgálat azonban egyértelműen arra mutat rá, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal felerősítette a gazdasági válság hatását. Az uniós gazdasági ágazat még az általános gazdasági fellendülés idején sem tudott talpra állni, hogy visszaszerezze értékesítési volumenét és piaci részesedését, melyet a figyelembe vett időszakban elvesztett.

(100)

Ezért, jóllehet a gazdasági válság hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat gyenge teljesítményéhez, összességében nem tekinthető olyan hatásnak, amely megszüntetné a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot mindenekelőtt a vizsgálati időszak alatt ért kár közötti okozati összefüggést.

(101)

A vizsgálat feltárta, hogy az alumíniumradiátorok előállításának költsége közvetlenül kapcsolódik az alumínium – a termék előállításához használt fő alapanyag – árának alakulásához. Habár 2009-ben az uniós gazdasági ágazat termelési költségei jelentősen csökkentek, ahogy azt a fenti 8. táblázat mutatja, az eladási árak ugyanilyen ütemben csökkentek. 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt a költségek nagyobb mértékben emelkedtek, mint az eladási árak, ezért nem tették lehetővé a talpraállást, különösen az uniós gazdasági ágazat nyereségessége tekintetében. Ez a helyzet akkor következett be, amikor a Kínából behozott termékek importára folyamatosan alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak.

(102)

Egy piacgazdaságban várható, hogy a piaci árak rendszeresen úgy alakulnak, hogy tükrözzék a termelési költség különböző elemeiben bekövetkező változásokat. Itt azonban nem így történt. A vizsgálat megerősítette, hogy a Kínából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingelt behozatal továbbra is lenyomta az uniós piaci árakat, és így nem tette lehetővé, hogy az uniós gazdasági ágazat megtartsa piaci részesedését és árait úgy igazítsa, hogy fedezni tudja költségeit és ésszerű haszonkulcsot érjen el, különösen a vizsgálati időszak alatt.

(103)

A nyersanyagárak növekedése ezért nem változtatott az okozati kapcsolaton a dömpingelt behozatal és az uniós ágazatot – különösen a vizsgálati időszak alatt – ért kár között.

(104)

Az uniós gazdasági ágazat exporttevékenysége üzleti tevékenységének egy jelentős részét tette ki a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat legfontosabb piacai elsősorban Oroszország és más kelet-európai országok voltak, ahol az értékesített termékek minősége viszonylag alacsonyabb volt, ezért az uniós piacon értékesített radiátorokhoz viszonyítva olcsóbbak is voltak.

(105)

A fenti táblázat bemutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat exportforgalma a figyelembe vett időszakban csökkent. Erre részben magyarázatul szolgál az a tény, hogy – a rendelkezésre álló információk tanúsága alapján – az említett exportpiacokon is egyre nagyobb számban jelentek meg a Kínából származó alumíniumradiátorok.

(106)

Ugyanakkor egyértelmű, hogy az exporttevékenység lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy méretgazdaságosságot érjen el, és így csökkentse általános termelési költségeit. Ezért ésszerűen feltételezhető, hogy az uniós gazdasági ágazat exporttevékenysége nem okozhatta az ágazatot (különösen a vizsgálati időszak alatt) ért jelentős kárt. Még ha gyakorolt is bármiféle negatív hatást az uniós gazdasági ágazatra az exporttevékenység csökkenése, az nem lehetett olyan mértékű, hogy semmissé tegye az okozati kapcsolatot a kár és az olcsó, dömpingelt kínai behozatal között.

(107)

A fenti elemzés megmutatta, hogy a Kínából származó, olcsó, dömpingelt behozatal volumenében és piaci részesedésében jelentős növekedést lehetett tapasztalni egyrészt a figyelembe vett időszakban, másrészt pedig 2009-től a vizsgálati időszakig tartó időszak között. Emellett megállapításra került, hogy ezek a behozatalok folyamatosan alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak az uniós piacon, különösen a vizsgálati időszak alatt.

(108)

Az olcsó, dömpingelt kínai behozatal volumenében és a piaci részesedésében bekövetkezett növekedés folyamatos volt, és egybeesett az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetében tapasztalható kedvezőtlen változásokkal. A helyzet rosszabbra fordult a vizsgálati időszak alatt, amikor az uniós gazdasági ágazat nem tudta visszaszerezni elveszített piaci részesedését, nyereségességét, és más pénzügyi mutatók, mint például a pénzforgalom és a beruházások megtérülése a legalacsonyabb szintre zuhantak.

(109)

Más ismert tényezők, többek között a gazdasági válság elemzése azt mutatta, hogy e tényezők nem fejthettek ki olyan mértékű kedvezőtlen hatást, hogy az semmissé tegye a megállapított ok-okozati viszonyt a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között.

(110)

A fenti elemzés alapján – amely megfelelően megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatását és a dömpingelt export káros hatását – azt az ideiglenes következtetést lehet levonni, hogy a Kínából származó dömpingelt export az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(111)

Az alaprendelet 21. cikke értelmében a Bizottság megvizsgálta, hogy a káros dömpingre vonatkozó következtetés ellenére vannak-e kényszerítő okok, amelyek alapján az a következtetés vonható le, hogy nem áll az Unió érdekében, hogy ebben a konkrét esetben intézkedéseket fogadjon el. Az uniós érdek elemzése az összes különböző érintett érdek felmérésével történt, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és az érintett termék felhasználóinak érdekeit.

(112)

Az uniós gazdasági ágazatot a Kínából származó dömpingelt behozatal következtében jelentős kár érte. Emlékeztetni kell arra, hogy a legtöbb kármutató a figyelembe vett időszak alatt negatív tendenciát mutatott. Intézkedések hiányában elkerülhetetlennek tűnik az uniós gazdasági ágazat helyzetének további romlása.

(113)

Ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése várhatóan helyreállítaná az uniós piacon a hatékony kereskedelem feltételeit, és lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a vizsgált termék árát hozzáigazítsa a különféle összetevők költségeihez és a piaci feltételekhez. Az ideiglenes intézkedések elrendelése várhatóan azt is lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a figyelembe vett időszak alatt elvesztett piaci részesedésének legalább egy részét visszanyerje, ami további kedvező hatással lenne nyereségességére és általános pénzügyi helyzetére.

(114)

Intézkedések hiányában a piaci részesedés további csökkenése várható, és az uniós gazdasági ágazat tevékenysége veszteséges maradna. Ez közép- és hosszútávon nem lenne fenntartható. Tekintettel az elszenvedett veszteségekre és a gyártásban a figyelembe vett időszak elején végrehajtott beruházások magas szintjére, várható, hogy intézkedések hiányában a legtöbb uniós gyártó számára nem térülnének meg a beruházások.

(115)

Ennek megfelelően azt az Bizottság ideiglenes megállapítást hozta, hogy a dömpingellenes vámok bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(116)

A vizsgálatban nem működtek együtt felhasználók.

(117)

Az importőrök tekintetében mindössze egy, Lengyelországban működő importőr működött együtt a vizsgálatban a kérdőív kitöltésével és hozzájárulva az ellenőrző látogatáshoz. Ezt az importőrt a vizsgálati időszak alatt kisebb veszteségek érték az érintett termék vonatkozásában. Az érintett termékkel kapcsolatos üzleti tevékenysége azonban a vállalat teljes tevékenységéhez viszonyítva viszonylag korlátozott. Ezért az intézkedések elrendelése valószínűleg nem gyakorol jelentős hatást a teljes nyereségére.

(118)

A fentiekre való tekintettel ideiglenesen azt a következtetést lehetett levonni, hogy – az Unió érdekeit illetően rendelkezésre álló adatok alapján – nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések bevezetése ellen szólnának.

(119)

A dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(120)

Az intézkedések szintjének megállapítása céljából figyelembe vették a megállapított dömpingkülönbözetet és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárnak a megállapított dömpingkülönbözet túllépése nélkül történő felszámolásához szükséges vám összegét.

(121)

A kárt okozó dömping hatásának megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az uniós gazdasági ágazat számára, hogy termelési költségeit fedezni tudja, továbbá hogy olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet egy ilyen fajta iparág ebben az ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló terméknek az Unióban történő értékesítéséből ésszerűen elérhetne. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a dömpingelt behozatal hiányában elérhető nyereségnek a mintában szereplő uniós gyártók 2008. évi, adózás előtti átlagos haszonkulcsán kell alapulnia. A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy egy, a forgalom 7,4 %-ával megegyező haszonkulcsot kell annak a megfelelő minimumnak tekinteni, amelynek megszerzésére az uniós gazdasági ágazat a kárt okozó dömping hiányában számíthatott volna.

(122)

Ennek alapján az uniós gazdasági ágazat tekintetében a Bizottság kiszámította a hasonló termék kárt nem okozó árát. A kárt nem okozó ár kiszámítása úgy történt, hogy a mintába felvett uniós gyártók eladási árait kiigazították a vizsgálati időszakban elért tényleges nyereséggel és veszteséggel, és hozzáadták a fent említett haszonkulcsot.

(123)

A szükséges áremelést ezután az együttműködő kínai exportáló gyártóknak az áralákínálás kiszámításához megállapított súlyozott átlagos importára és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített termékek kárt nem okozó ára összehasonlításának alapján határozták meg. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet ezután az átlagos teljes CIF-importérték százalékában fejezték ki.

(124)

Az előzőekre tekintettel és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján, az alacsonyabb vám elvével összhangban a dömpingkülönbözetek és a kár megszüntetéséhez szükséges szint közül az alacsonyabbal azonos mértékű ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínából származó érintett termék behozatalára.

(125)

A fentiek alapján a dömpingellenes vámtételeket a kár megszüntetéséhez szükséges szint és a dömpingkülönbözet összehasonlításával állapították meg. Ennélfogva a javasolt dömpingellenes vámok a következőképpen alakulnak:

(126)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételeket a vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben a „valamennyi más vállalatra” alkalmazandó, országos vámmal) így kizárólag a Kínából származó és e vállalatok – tehát az említett jogalanyok – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Azok az importált termékek, melyeket az e rendelet rendelkező részében külön nem említett egyéb vállalatok gyártanak, ideértve a külön említett vállalatokkal kapcsolatban álló egységeket is, nem részesülhetnek e vámok előnyeiből, ezekre a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámok vonatkoznak.

(127)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (4), mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, valamint belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával ennek megfelelően módosítják.

(128)

A megfelelő ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, amelyek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül bejelentkeztek, írásban ismertethetik az álláspontjukat és meghallgatást kérhetnek. Emellett hangsúlyozni kell, hogy a vámok kivetése tekintetében az e rendelet alkalmazásában tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a végleges intézkedések céljából újra meg kell vizsgálni,