27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/13

(1)

Az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy valamennyi, harmadik országokkal újonnan kötött, illetve meglévő kétoldalú energiaügyi megállapodásaikról 2012. január 1-jétől kezdve tájékoztassák a Bizottságot. A Bizottságnak ezeket az információkat – a bizalmas üzleti adatok védelme szükségességének szem előtt tartásával – megfelelő formában az összes többi tagállam rendelkezésére kell bocsátania.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikke előírja a tagállamok számára, hogy a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében tegyék meg a megfelelő intézkedéseket. A tagállamoknak ezért el kell kerülniük, illetve meg kell szüntetniük az uniós jog, valamint a tagállamok és harmadik országok között megkötött nemzetközi megállapodások közötti bárminemű összeegyeztethetetlenséget.

(3)

A belső energiapiac megfelelő működéséhez az szükséges, hogy az Unióba irányuló energiabehozatalt teljes egészében a belső energiapiacot létrehozó rendelkezések szabályozzák. Egy nem megfelelően működő belső energiapiac kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe hozza az Uniót az energiaellátás biztonsága tekintetében, és aláássa az európai fogyasztók és ipar szempontjából meglévő potenciális előnyeit. A tagállamok és harmadik országok között létrejött energiaügyi megállapodások nagyfokú átláthatósága lehetővé tenné az Unió számára, hogy a szolidaritás szellemében összehangolt intézkedéseket tegyen annak biztosítása érdekében, hogy ezek a megállapodások megfeleljenek az uniós jognak és hatékonyan biztosítsák az energiaellátást. Ez az átláthatóság előnyös lenne mind az energiaügyi külkapcsolatok területén szorosabb Unión belüli együttműködés elérése, mind pedig az Unió által az energiával, az éghajlattal és az energiaellátás biztonságával kapcsolatban kitűzött hosszú távú szakpolitikai célok elérése szempontjából.

(4)

Ezért egy új információcsere-mechanizmust kell létrehozni. A mechanizmusnak csak azokra a kormányközi megállapodásokra kell vonatkoznia, amelyek hatással vannak a belső energiapiacra vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára, mivel a két terület egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A tagállamok feladata kell, hogy legyen annak elsődleges megítélése, hogy egy kormányközi megállapodás vagy egy olyan egyéb szöveg, amelyre valamely kormányközi megállapodás kifejezetten hivatkozik, hatással van-e a belső energiapiacra vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára; kétség esetén a tagállamoknak konzultálniuk kell a Bizottsággal. A hatályukat vesztett vagy már nem alkalmazott megállapodások elvben nincsenek hatással a belső energiapiacra vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára, és ezért nem szükséges a szóban forgó információcsere-mechanizmus hatálya alá tartozniuk. Az információcsere-mechanizmusnak különösen a rögzített infrastruktúrán keresztül érkező gáz-, olaj- és villamosenergia-ellátást, illetve az Unióba irányuló energiabehozatal mennyiségét érintő valamennyi kormányközi megállapodásra kell kiterjednie.

(5)

Az információcsere-mechanizmusból ki kell zárni azokat a kormányközi megállapodásokat, amelyek teljes egészéről egyéb uniós jogi aktusok alapján kell értesíteni a Bizottságot. Ez a mentesség ugyanakkor nem vonatkozik azokra a harmadik országokkal kötött kormányközi megállapodásokra, amelyek hatással vannak a gázinfrastruktúra és a gázkészletek fejlesztésére és felhasználására, és amelyeket a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 13. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján a Bizottsághoz el kell juttatni. Ezekről a megállapodásokról az ebben a határozatban foglalt előírásoknak megfelelően kell a Bizottságot értesíteni. A párhuzamos eljárások elkerülése érdekében az ennek a határozatnak megfelelően benyújtott értesítést a 994/2010/EU rendelet 13. cikke (6) bekezdésének a) pontjában előírt kötelezettség teljesítésének kell tekinteni.

(6)

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos kormányközi megállapodások nem tartozhatnak e határozat hatálya alá.

(7)

Ez a határozat nem állapít meg kötelezettségeket a kereskedelmi szereplők között létrejött megállapodások vonatkozásában. Ugyanakkor ez nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy önkéntes alapon eljuttassák a Bizottsághoz az olyan kereskedelmi megállapodásokat, amelyekre a kormányközi megállapodások kifejezetten hivatkoznak. Ezen túlmenően, mivel lehetséges, hogy a kereskedelmi megállapodások tartalmaznak szabályozási rendelkezéseket is, a kereskedelmi megállapodásokról harmadik országbeli partnerekkel tárgyalásokat folytató gazdasági szereplők számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a Bizottság segítségét kérjék annak érdekében, hogy az uniós jogba való esetleges ütközéseket elkerüljék.

(8)

A tagállamoknak be kell nyújtaniuk a Bizottságnak minden meglévő kormányközi megállapodást – tekintet nélkül arra, hogy azok hatályba léptek-e vagy azokat a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 25. cikkének értelmében ideiglenesen alkalmazzák-e –, továbbá minden új kormányközi megállapodást.

(9)

A tagállamok és harmadik országok között folytatandó vagy folytatott tárgyalások tárgyát képező, jövőbeli kormányközi energiaügyi megállapodások kapcsán a nagyobb átláthatóság hozzájárulhat a tagállamok e megállapodásokkal kapcsolatos megközelítéseinek egységességéhez, valamint az uniós jognak való megfeleléshez és az Unión belüli energiaellátás biztonságához. A tagállamok számára ezért biztosítani kell annak lehetőségét, hogy dönthessenek úgy, hogy tájékoztatják a Bizottságot az új kormányközi megállapodásokkal, illetve a meglévő kormányközi megállapodások módosításaival kapcsolatos tárgyalásokról. Amennyiben a tagállamok így döntenek, a tárgyalások előrehaladásáról a Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérhessék a Bizottságot arra, hogy megfigyelőként részt vegyen a tárgyalásokon.

A Bizottság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy – az érintett tagállam hozzájárulása esetén – saját kérésére vehessen részt megfigyelőként a tárgyalásokon. Ezen túlmenően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megkérhessék a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal folytatott tárgyalásaik során segítséget nyújtson számukra. Ebben az esetben a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tanácsot adhasson azzal kapcsolatban, hogy miként lehet elkerülni az uniós joggal való összeegyeztethetetlenséget, valamint hogy felhívhassa a figyelmet az Unió energiapolitikai céljaira és a tagállamok közötti szolidaritás elvére.

(10)

A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a meglévő kormányközi megállapodások összeegyeztethetők-e az uniós joggal. Összeegyeztethetetlenség esetén a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést, hogy megfelelő megoldást találjanak a feltárt összeegyeztethetetlenség megszüntetésére.

(11)

A nagyobb átláthatóság és az uniós joggal való esetleges ütközések elkerülése érdekében, amennyiben a tagállamok egy harmadik országgal egy új kormányközi megállapodásról kívánnak tárgyalásokat folytatni, biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy dönthessenek úgy, hogy arról a tárgyalások előtt vagy alatt tájékoztatják a Bizottságot. Amennyiben egy kormányközi megállapodásról tárgyalásokat folytató tagállam a tárgyalások lezárását megelőzően ennek megfelelően tájékoztatta a Bizottságot, és benyújtotta részére a kormányközi megállapodás tervezetét, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tájékoztassa az érintett tagállamot a megtárgyalt megállapodásnak az uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos véleményéről. A Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkének megfelelően jogában áll kötelezettségszegési eljárást indítani, amennyiben megítélése szerint valamely tagállam megszegte az EUMSZ-ből eredő kötelezettségeit.

(12)

Az e határozat hatálya alá tartozó valamennyi végleges, megerősített kormányközi megállapodást el kell küldeni a Bizottságnak annak érdekében, hogy az összes többi tagállamot arról tájékoztatni lehessen.

(13)

A Bizottságnak a hozzá beérkezett valamennyi információt védett elektronikus formában hozzáférhetővé kell tennie az összes többi tagállam számára. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania a hozzá benyújtott információk bizalmasként történő kezelésére vonatkozó tagállami kérelmeket. Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek azonban nem korlátozhatják a Bizottság hozzáférését a bizalmas információkhoz, mivel a Bizottságnak a saját értékelései elvégzéséhez átfogó információkra van szüksége. A Bizottságnak kell felelnie az információk bizalmas kezelésére vonatkozó záradék alkalmazásának garantálásáért. Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek nem érinthetik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott, dokumentumokhoz való hozzáférési jogot.

(14)

Amennyiben valamely tagállam egy kormányközi megállapodást bizalmasnak tekint, a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania az összefoglalóját annak érdekében, hogy az megoszthassa ezt az összefoglalót a többi tagállammal.

(15)

A kormányközi megállapodásokra vonatkozó információk uniós szinten történő folyamatos cseréjének lehetővé kell tennie a legjobb gyakorlatok kialakítását. A Bizottságnak ezen legjobb gyakorlatok alapján – adott esetben az Unió külső politikái tekintetében az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) együttműködve – a tagállamok és harmadik országok közötti kormányközi megállapodásokban fakultatívan alkalmazható mintazáradékokat kell kidolgoznia. E mintazáradékok alkalmazásának célja a kormányközi megállapodásoknak az uniós jogba – különösen a versenyjogba és a belső energiapiacra vonatkozó szabályokba –, és az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokba ütközésének a megakadályozása kell, hogy legyen. A mintazáradékok alkalmazásának fakultatívnak kell lennie, és tartalmuknak bármilyen sajátos körülmény felmerülése esetén kiigazíthatónak kell lennie.

(16)

Tekintettel a belső energiapiac létezésére és az uniós energiapolitika célkitűzéseire, a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük e célkitűzéseket az olyan megkötendő, kormányközi energiaügyi megállapodásokról folytatott tárgyalásaik során, amelyek hatással vannak az uniós energiapolitikára.

(17)

A meglévő és az új kormányközi megállapodások jobb kölcsönös ismeretének lehetővé kell tennie a hatékonyabb koordinációt a tagállamok, valamint a tagállamok és a Bizottság között az energiaügyi kérdésekben. A hatékonyabb koordinációnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok teljes mértékben ki tudják használni az Unió politikai és gazdasági súlyából adódó előnyöket, valamint azt, hogy a Bizottság megoldásokat javasoljon a kormányközi megállapodások terén feltárt problémákra.

(18)

A Bizottságnak meg kell könnyítenie és ösztönöznie kell a tagállamok közötti koordinációt annak érdekében, hogy a termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal kapcsolatos határozott és hatékony, összehangolt megközelítés révén növekedjen az Unió általános stratégiai szerepe.

(19)

Az információcsere-mechanizmus, ideértve az azt végrehajtó tagállamok által végzendő értékeléseket is, nem érinti a kötelezettségszegésekre, az állami támogatásra és a versenyre vonatkozó uniós szabályok alkalmazását.

(20)

A Bizottságnak értékelnie kell azt, hogy ez a határozat elégséges és hatékony eszköz-e arra, hogy biztosítsa a kormányközi megállapodásoknak az uniós joggal való összeegyeztethetőségét és a tagállamok közötti nagyfokú koordinációt a kormányközi energiaügyi megállapodások terén.

(21)

Mivel a határozat célját, nevezetesen a kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó tagállamok és Bizottság közötti információcserét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a határozat hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

tárgy;

b)

cél és hatály;

c)

időtartam;

d)

szerződő felek;

e)

a főbb elemekre vonatkozó információk.

a)

a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények áttekintése, valamint a következetesség és a koherencia előmozdítása az Uniónak a termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal fenntartott energiaügyi külkapcsolatai terén;

b)

a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos közös problémák azonosítása, az ezek kezelésére szolgáló megfelelő intézkedések mérlegelése, és adott esetben megoldások javasolása;

c)

a legjobb gyakorlat alapján és a tagállamokkal konzultálva olyan fakultatív mintazáradékok kidolgozása, amelyek alkalmazása jelentősen javítaná a jövőbeli kormányközi megállapodások uniós jognak való megfelelőségét;

d)

adott esetben az olyan többoldalú kormányközi megállapodások kidolgozásának a támogatása, amelynek több tagállam vagy az Unió egésze részese.