21.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 215/10

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(5)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(6)

Málta 2011. április 28-án benyújtotta 2011. évi nemzeti reformprogramját, 2011. április 29-én pedig a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(7)

A gazdasági válság bekövetkeztekor az export és a beruházások meredeken zuhantak, a reál GDP 3,4 %-kal csökkent 2009-ben. A kormányzat által is támogatott foglalkoztatás csak mérsékelt visszaesést mutatott. Az export és az üzleti beruházások 2010-es erős megugrásának köszönhetően Máltán a gazdasági aktivitás érzékelhetően fellendült 2010-ben, és lassú ütemben a munkanélküliség is csökkent. Tekintettel az államadósság magas szintjére (a GDP 61,5 %-a 2008-ban) a kormány nem folyamodott jelentős nagyságrendű költségvetési ösztönzőkhöz, és így a 2009-es költségvetési hiány (a GDP 3,7 %-a) alatta maradt az euróövezet egészére értelmezett hiánymutatónak. A költségvetési hiány és az adósságráta mutatói 2010-ben jórészt stabilak maradtak.

(8)

Az 1466/97/EK rendelet szerinti aktualizált stabilitási program elemzése alapján a Tanács úgy véli, hogy a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági pálya némileg optimista, különösen a stabilitásiprogram-időszak későbbi éveiben. A 2010-ben a GDP 3,6 %-ának megfelelő hiány a stabilitási program szerint 2011-re a Szerződés szerinti referenciaérték alá kerül. A strukturális szintű egyensúlyként meghatározott középtávú cél fokozatos elérését fenntartható, alapvetően kiadásoldali konszolidációt megfogalmazó vállalással kell alátámasztani. A stabilitási program viszont nem számol a középtávú célnak a stabilitásiprogram-időszak alatt történő elérésével. A tervek szerint az adósságráta a GDP 68 %-ának megfelelő 2010-es csúcsáról 63,7 %-ra csökken 2014-ig, ami az erősödő és pozitív elsődleges egyenlegnek köszönhető. A Bizottság számításai szerint a strukturális kiigazítás éves átlagos mértéke a 2012–2014 közötti időszakban nagyjából összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktummal. A költségvetési mutatók azonban a tervezettnél rosszabbul is alakulhatnak az esetleges túlköltekezések és a 2011 utáni konszolidációs erőfeszítéseket alátámasztó intézkedésekre vonatkozó információk hiánya miatt.

(9)

A középtávú célkitűzés elérésére irányuló költségvetési konszolidáció végrehajtása kulcsfontosságú kihívás Málta számára. Jóllehet a 2011-es költségvetés tartalmazott a túlzott hiány 2011-es korrekciójára irányuló intézkedéseket, az esetleges megcsúszások esetén további lépésekre lenne szükség. A konkrét intézkedésekkel még nem alátámasztott középtávú konszolidációs stratégia hitelességét javítaná egy szilárdabb többéves költségvetési keret. A többéves célkitűzések egyik legfőbb gyengesége a nem kötelező jellegükből fakad, ami mögött a költségvetési tervezés relatíve rövid távú szemlélete húzódik meg. A stabilitási programban szerepel egy kiadási szabály bevezetésének mérlegelése is.

(10)

A Bizottság legutóbbi értékelése szeirint az államháztartás hosszú távú fenntrathatóságával kapcsolatos kockázatok magasnak tűnnek, mivel a népesség elöregedésének a nyugdíjrendszert is magába foglaló hosszú távú költségvetési hatásai Máltán sokkal jelentősebbek, mint az uniós átlag. Az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvétele nagyon alacsony, ami a még mindig relatíve alacsony nyugdíjkorhatárra, a korengedményes nyugdíjazás igénybevételének elterjedtségére és az idősebb nők munkaerő-piaci részvételének rendkívül alacsony szintjére vezethető vissza. A 2006-os nyugdíjreform kezelte a fenntarthatóságot annyiban, hogy nagyon lassú lépésekben ugyan, de növelte a nyugdíjkorhatárt, és nagyvonalúbb indexálási megállapodásokon és a garantált állami minimumnyugdíj bevezetésén keresztül kezelte a jövőbeli nyugdíjak megfelelőségének kérdését. A nemzeti reformprogram ismerteti a folyamatban lévő konzultációkat a nyugdíjmunkacsoport további nyugdíjreformra vonatkozó javaslatairól, így például a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam közötti explicit kapcsolat megteremtéséről és a nyugdíjrendszer kötelező második, és önkéntes harmadik pillérének bevezetéséről. A nemzeti reformprogram nem tartalmaz viszont átfogó stratégiát az aktív időskorra vonatkozóan, amely kiegészíthetné a folyamatban lévő és tervezett jogszabályi változásokat. A feketemunka hosszú távon kockázatot jelent az államháztartás fenntarthatóságára nézve. E probléma kezelésére a kormány felvázol néhány intézkedést a nemzeti reformprogramban, de hiányoznak a javaslatok az adókedvezmények rendszerének olyan irányú felülvizsgálatára, amivel kifizetődővé lehetne tenni a legális munkavégzést. Málta számára egy másik meghatározó kihívás a nők munkaerő-piaci részvételének növelése, hiszen a nők foglalkoztatási rátája az egész EU-ban Máltán a legalacsonyabb. A nemzeti reformprogramban a kormány a női munkavállalókat célzó kezdeményezések sorát fogalmazta meg. Végrehajtásukra és hatásuk értékelésére 2012-ben fog sor kerülni.

(11)

Az elmúlt években Máltán intenzív ipari szerkezetátalakítás zajlott le: a munkaigényes gyártási folyamatok helyébe új, nagy hozzáadott értékű tevékenységek léptek. Ez a képesítések munkaerő-piaci kereslete és kínálata közötti eltolódásokhoz vezetett, ami rávilágított az új ágazatok által igényelt készségek – elsősorban a felsőoktatáson keresztül történő – biztosításának szükségességére, ami egyben Málta gazdasági alapjának további diverzifikációját is szolgálja.

(12)

Az EU-n belül Máltán a legmagasabb a korai iskolaelhagyók aránya: a mutató 2009-ben 36,8 %-on állt, szemben a 14,4 %-os uniós átlaggal. Málta tartja a negatív rekordot a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányát tekintve is a 30–34 év közötti korcsoportban (2009-ben 21,1 %-kal, szemben a 32,3 %-nak megfelelő uniós átlaggal). Málta 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 29 %-ra akarja szorítani, a 30–34 éves korosztályban a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányát pedig 33 %-ra szeretné növelni. 2011-ben Málta intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy az iskolából esetlegesen idő előtt kikerülőket szakképzéssel és második esélyt kínáló tanulási lehetőségekkel vonzó karrierlehetőségek felé terelje.

(13)

Málta egyike azon kevés uniós tagállamoknak, ahol általános bérindexálási mechanizmus működik. A béremelések a megélhetési költségek alakulásának megfelelő kötelező kiigazításokhoz kapcsolódnak, ami az infláció alakulásának megfelelő béremeléseket eredményez, de arányosan magasabb emelésekkel a bérskála alsó végén. A minimálbér mellett ez a fajta kiigazítás még tovább gyengítheti a versenyképességet a munkaigényes ágazatokban. A kérdéskör különösen fontos az energiaárak közelmúltbeli növekedésének fényében, hiszen ez ár-bér spirálhoz vezethet.

(14)

Az energia tekintetében Málta szinte teljes egészében az importált olajra van utalva, ami miatt a gazdaság ki van szolgáltatva az olajár változásának. Ez és a máltai energiahálózat hiányosságai problémákat okozhatnak a vállalkozói környezet és a kis- és középvállalkozások versenyképessége szempontjából. Az energiának a megújuló energiaforrásokból való előállítása terén kínálkozó lehetőségek kihasználása egyrészt javítaná a versenyképességet, másrészt hozzájárulna az energiapolitikai és az éghajlatváltozással kapcsolatban kitűzött célok eléréséhez. Mindazonáltal a nemzeti reformprogram kevés információt tartalmaz az energiapolitikai intézkedésekről, így nehéz megítélni azok megvalósíthatóságát és költséghatékonyságát.

(15)

Málta egy sor vállalást tett az Euró Plusz Paktum keretében. Ezek a vállalások a Paktum két területéhez kapcsolódnak: a versenyképességhez és az államháztartás fenntarthatóságához. A fiskális politikával kapcsolatban tett vállalások az elszámoltathatóságot és a költségvetési keret átláthatóságát érintik, amit kiegészítenek a költségvetési fegyelem növelését szolgáló mechanizmusok bevezetésére vonatkozó elképzelések. A termelékenységgel kapcsolatos intézkedések az üzleti környezet és a vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítására, valamint a szolgáltatási piacon, különösen a telekommunikációs ágazatban folyó verseny fokozására irányulnak. Noha szerepelnek a nemzeti reformprogramban, az Euró Plusz Paktumhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások nem érintik a foglalkoztatást és a pénzügyi stabilitást. Miközben a hatóságok a termelékenység növelésére összpontosítanak, nem ismerik el azt, hogy a bérindexálás mostani rendszere kihat Málta versenyképességére. Az Euró Plusz Paktumhoz kapcsolódó vállalásokat a Bizottság értékelte és figyelembe vette az ajánlások kidolgozásakor.

(16)

A Bizottság értékelte Málta stabilitási programját és nemzeti reformprogramját, valamint az Euró Plusz Paktum keretében tett vállalásait. Figyelembe vette nemcsak a programok Málta fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Unió átfogó gazdasági kormányzását. Ennek fényében a Bizottság úgy véli, hogy bár a középtávú célkitűzés eléréséhez megcélzott út helyes, de a konszolidációs stratégiát jelentős kockázatok övezik, mivel az nincs konkrét intézkedésekkel alátámasztva, és fennáll a korábban már tapasztalt túlköltekezés veszélye. Ezenfelül a középtávú költségvetési keret nem kötelező jellege nem feltétlenül fogja elősegíteni a költségvetési fegyelmet. Az elöregedő népesség relatíve magas hosszú távú költségei, és különösen a nyugdíjkiadások miatt a máltai államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát kockázatok övezik. A nemzeti reformprogram megjeleníti ugyan a máltai gazdaság előtt álló főbb strukturális kihívásokat, de bizonyos kérdéseket, így különösen a gazdaságban meglévő munkaerő-potenciál jobb kihasználását, a bérezési mechanizmusnak vizsgálatát és annak, a bérek és a termelékenység jobb összehangolását szolgáló reformja érdekében szükséges lépések megtételét, vagy az energiadiverzifikációt indokolt lenne alaposabban megvizsgálni.

(17)

Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2010. február 16-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta Málta 2011. évi aktualizált stabilitási programját, arról alkotott véleményét (3) az alábbi ajánlás és különösen annak (1) és (2) pontja tükrözi. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta Málta nemzeti reformprogramját.

1.

Biztosítsa, hogy a túlzott hiányt 2011-ben megszüntetik, összhangban a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett ajánlásokkal, valamint álljon készen az esetleges megcsúszások megelőzésére szolgáló kiegészítő intézkedések megtételére, továbbá hozzon konkrét intézkedéseket a 2012-re vonatkozó hiánycélok alátámasztására. Állítsa az államadósság arányát csökkenő pályára és biztosítsa a megfelelő előrehaladást a középtávú célkitűzés felé. A középtávú konszolidációs stratégia hitelességének megerősítése céljából határozza meg az átfogó intézkedéseket 2013-ra és azt követően, valamint egy kötelező erejű, szabályalapú, többéves költségvetési keretben rögzítse a fiskális célokat, továbbá javítsa a költségvetés végrehajtásának monitoringját.

2.

Többek között a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének felgyorsításán, illetve a várható élettartammal való összekapcsolásán keresztül hozzon intézkedéseket a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítására. A magasabb kötelező nyugdíjkorhatár mellé dolgozzon ki átfogó stratégiát az aktív időskorra vonatkozóan, tegye kevésbé vonzóvá a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét és ösztönözze a nyugdíjcélú magánmegtakarításokat.

3.

A felsőoktatásba való bejutás javítására szolgáló további erőfeszítéseken és a szakképzési rendszer hatékonyságának megerősítésén keresztül hangolja össze az oktatási rendszerben szerezhető végzettségeket a munkaerőpiac szükségleteivel. A korai iskolaelhagyás okainak feltárásán, elemzésén és mérésén keresztül 2012-ig tegyen további intézkedéseket a jelenség visszaszorítása érdekében, az intézkedések eredményességének vizsgálatához pedig dolgozzon ki rendszeres monitoring- és jelentési mechanizmust.

4.

A szociális partnerekkel egyeztetve és a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően vizsgálja meg és hozza meg a bértárgyalás és a bérindexálás rendszerének reformjához szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a bérek növekedése jobban tükrözze a munkaerő termelékenységének és versenyképességének alakulását.

5.

A megújuló energiaforrásokba való beruházások előbbre hozásán, illetve az infrastruktúrafejlesztésre és az energiahatékonyság elősegítésére rendelkezésre álló uniós források teljes körű kihasználásán keresztül fokozza a Málta importolaj-függőségének csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.