16.12.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/60

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. november 17.)

az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás és az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás ideiglenes alkalmazásáról

(az értesítés a C(2006) 5557. számú dokumentummal történt)

(2006/943/Euratom)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 101., 124. és 192. cikkére,

mivel:

(1)

2006. szeptember 25-i határozatával a Tanács jóváhagyta, hogy a Bizottság megkösse az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodást (a továbbiakban: ITER-megállapodás), az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetének létrehozásáról szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló megegyezést (a továbbiakban: az ideiglenes alkalmazásról szóló megegyezés) és az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetet megillető kiváltságokról és mentességekről szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodást.

(2)

Az ideiglenes alkalmazásról szóló megegyezés 3. cikkében az ITER-megállapodást aláíró felek azon óhajukat fejezik ki, hogy az ITER-megállapodás megerősítéséhez, elfogadásához, illetve jóváhagyásához szükséges belső eljárások lefolytatásának ideje alatt is a lehető legteljesebb mértékben együttműködjenek.

(3)	Az ideiglenes alkalmazásról szóló megegyezés 4. cikkében az aláíró felek vállalják, hogy az ITER-megállapodás rendelkezéseit annak hatálybalépéséig is betartják, amennyire csak belső törvényeik és rendelkezéseik engedik.

(4)	Az ITER-megállapodás 1. cikke értelmében az ITER-projekt közös végrehajtása érdekében létrejövő Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: ITER-szervezet) székhelye: Saint-Paul-lez-Durance, Bouches-du-Rhône megye, Franciaország.

(5)	Az ITER fogadó feleként az Euratom különös felelősséggel tartozik az ITER-projekt kellő időben való végrehajtásáért.

(6)	A Közösség által megkötött megállapodások kötelezők a Közösség intézményeire és a tagállamokra nézve.

(7)	A szerződés 192. cikkének megfelelően a tagállamok elősegítik a Közösség feladatainak teljesítését.

(8)	A szerződés 101. cikke a Bizottságra ruházza a nemzetközi megállapodások megkötésének jogkörét; a Bizottság feladata továbbá az is, hogy a Tanács jóváhagyásával összhangban gondoskodjék az ilyen megállapodások ideiglenes alkalmazásáról,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

Ideiglenes jogállása szerint az ITER-szervezet a Közösségben:

a)

elegendő jogképességgel rendelkezik ahhoz, hogy i. szerződést kössön, különösen személyzet felvételéről, ii. tulajdont szerezzen, birtokoljon és idegenítsen el, iii. felhasználási engedélyhez jusson és iv. jogi eljárást indítson, amennyire azt az ITER-projekt kellő időben való végrehajtásához szükséges intézkedések megtétele megköveteli, az ITER-szervezet hivatalos létrejöttének előkészítéseképpen; tudomásul véve, hogy az ITER-szervezetet ideiglenes jogállása szerint megillető jogok és kötelezettségek – az ITER-megállapodás rendelkezéseivel összhangban – átszállnak az ITER-szervezetre annak hivatalos létrejöttekor;

b)

személyzetével és az aláíró felek képviselőivel együtt a tagállamok területén élvezi azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyekről az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről szóló, ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás rendelkezik, különösen az adózás, a bevándorlás és a nyilvántartásba vétel tekintetében, az ITER-szervezet hivatalos létrejöttének előkészítéseképpen;

c)

betartja az ITER-megállapodás rendelkezéseit; és különösen a befogadó állam azon hatályos nemzeti törvényeit és rendelkezéseit, amelyek a polgári és munkahelyi egészségügyre és biztonságra, a nukleáris biztonságra, a sugárvédelemre, a felhasználási engedélyekre, a nukleáris anyagokra, a környezetvédelemre és a rosszindulatú cselekményekre vonatkoznak.

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

Megegyezés az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodás ideiglenes alkalmazásáról

1. cikk

Az e megegyezésben részes Felek valamennyien aláírói az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: Euratom), az Amerikai Egyesült Államok kormánya, az Indiai Köztársaság kormánya, Japán kormánya, a Kínai Népköztársaság kormánya, a Koreai Köztársaság kormánya és az Orosz Föderáció kormánya között létrejött, az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodásnak (a továbbiakban: ITER-megállapodás).

2. cikk

Az ITER-megállapodás előírásai értelmében az ITER-megállapodás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Euratom, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Orosz Föderáció letétbe helyezte a megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratokat.

3. cikk

Az e megegyezésben részes Felek az ITER-megállapodás megerősítéséhez, elfogadásához, illetve jóváhagyásához szükséges belső eljárások lefolytatásának ideje alatt is a lehető legteljesebb mértékben együtt kívánnak működni az ITER-megállapodás által szabályozott területen.

4. cikk

Az e megegyezésben részes Felek ezért vállalják, hogy magukra nézve – a belső törvényeik és rendeleteik szabta keretek között a lehető legteljesebb mértékben – hatálybalépéséig is kötelezőnek tekintik az ITER-megállapodásban előírt feltételeket.

5. cikk

Bármely Fél felmondhatja ezt a megegyezést, ha a felmondás időpontját megelőzően 120 nappal erről írásban értesíti a többi Felet.

6. cikk

Ez a megegyezés aláírásának napján lép hatályba.

---

16.12.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/62

---

MEGÁLLAPODÁS

az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról

Tartalomjegyzék

Preambulum

1. cikk

Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozása

2. cikk

Az ITER Szervezete célja

3. cikk

Az ITER Szervezete feladatai

4. cikk

Az ITER Szervezete tagjai

5. cikk

Jogi személyiség

6. cikk

Tanács

7. cikk

A főigazgató és a személyzet

8. cikk

Az ITER Szervezete forrásai

9. cikk

A projekt forrásgazdálkodási szabályzata

10. cikk

Ismeretterjesztés és szellemi tulajdon

11. cikk

Telephely nyújtása

12. cikk

Kiváltságok és mentességek

13. cikk

Kirendeltségek

14. cikk

Közegészségügy, közbiztonság, engedélyezés és környezetvédelem

15. cikk

Felelősség

16. cikk

Leszerelés

17. cikk

Pénzügyi ellenőrzés

18. cikk

Az igazgatás értékelése

19. cikk

Nemzetközi együttműködés

20. cikk

Békés felhasználás és non-proliferáció

21. cikk

A megállapodás alkalmazása az Euratomra

22. cikk

Hatálybalépés

23. cikk

Csatlakozás

24. cikk

Időbeli hatály és megszűnés

25. cikk

Vitarendezés

26. cikk

Felmondás

27. cikk

Mellékletek

28. cikk

Módosítás

29. cikk

Letéteményes

Az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: Euratom), az Amerikai Egyesült Államok kormánya, az Indiai Köztársaság kormánya, Japán kormánya, a Kínai Népköztársaság kormánya, a Koreai Köztársaság kormánya és az Orosz Föderáció kormánya,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) égisze alatt az ITER műszaki tervezése keretében végzett tevékenységek eredményeképpen a Felek rendelkezésére áll egy, a magfúzió energiaforrásként való felhasználásának megvalósíthatóságát demonstrálni hivatott kutatási létesítmény teljes, részletes és teljes mértékben integrált műszaki terve,

HANGSÚLYOZVA a fúziós energiában mint gyakorlatilag korlátlan, környezeti szempontból elfogadható és gazdaságilag versenyképes energiaforrásban rejlő hosszú távú lehetőségeket,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az ITER a következő fontos lépés a fúziós energia fejlesztése felé megteendő úton, valamint arról, hogy a fúziós energia területén folytatott kutatás-fejlesztés eddigi eredményeinek ismeretében eljött az idő az ITER projekt megvalósításának megkezdésére,

TEKINTETTEL az ITER-re irányuló tárgyalásokon részt vevő Felek képviselőinek az ITER tárgyában 2005. június 28-án, Moszkvában tartott miniszteri találkozó alkalmával tett együttes nyilatkozatára,

TUDATÁBAN annak, hogy a világ vezetőinek részvételével a fenntartható fejlődésről 2002-ben tartott csúcsértekezlet felszólította a kormányokat, hogy segítsék elő a különböző energetikai technológiák, különösen a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a korszerű energetikai technológiák területén folytatott kutatás és fejlesztés fokozását,

HANGSÚLYOZVA az ITER projekt közös megvalósításának fontosságát a fúziós energia békés célú felhasználásának tudományos és technológiai értelemben vett megvalósíthatósága demonstrálásában, valamint a fiatal nemzedékek magfúzió iránti érdeklődésének felkeltésében,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete az ITER projekt általános célkitűzéseinek valóra váltására egy tudományos és technológiai célok köré szervezett, a Felek vezető kutatóinak részvételével végrehajtott közös nemzetközi kutatási program keretében törekedjen,

HANGSÚLYOZVA az ITER létesítményeivel kapcsolatban az építés, az üzemeltetés, a hasznosítás, a deaktiváció és a leszerelés biztonságos és megbízható végrehajtásának fontosságát a magfúzió mint energiaforrás biztonságosságának demonstrálása és társadalmi elfogadásának előmozdítása érdekében,

MEGERŐSÍTVE a valódi partnerség fontosságát e hosszú távú és nagyszabású projekt megvalósításában, a fúziós energia kutatása és fejlesztése céljából,

TUDATÁBAN annak, hogy míg a fúziós energia kutatása céljából a Felek egyenlően osztoznak a tudományos és a technológiai eredményekből, a projekt megvalósításával kapcsolatos más előnyökből a Felek méltányossági alapon részesednek,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy e vállalkozásukban folytassák a NAÜ-vel folytatott gyümölcsöző együttműködést,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozása

(1)   A Felek létrehozzák az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét (a továbbiakban: ITER Szervezete).

(2)   Az ITER Szervezete központját (a továbbiakban: központ) a franciaországi St Paul-lez-Durance-ban (Bouches-du-Rhône) kell kialakítani. E megállapodás alkalmazásában „befogadó Fél”: az Euratom, „befogadó állam”: Franciaország.

2. cikk

Az ITER Szervezete célja

Az ITER Szervezete célja, hogy megalapozza és elősegítse a 4. cikkben meghatározott tagok (a továbbiakban: tagok) között az ITER projekttel – egy olyan nemzetközi projekttel, amelynek célja a fúziós energia békés célú felhasználásának, ennek alapvető részeként a fenntartható fúziós villamosenergia-termelés tudományos és technológiai értelemben vett megvalósíthatóságának demonstrálása – összefüggésben folytatott együttműködést.

3. cikk

Az ITER Szervezete feladatai

(1)   Az ITER Szervezete:

a)

az ITER műszaki tervezéséről szóló zárójelentésben (ITER EDA Documentation Series No. 21), valamint az e megállapodás alapján szükség szerint később elfogadandó kiegészítő műszaki dokumentumokban bemutatott műszaki célkitűzésekkel és általános tervvel összhangban megépíti, üzemelteti, hasznosítja és deaktiválja az ITER létesítményeit, továbbá gondoskodik az ITER létesítményeinek leszereléséről;

b)	a tagok fúziós energiára vonatkozó kutatási és fejlesztési programjaiban részt vevő laboratóriumok, egyéb intézmények és magánszemélyek körében bátorítja az ITER létesítményeinek kiaknázását;

c)	elősegíti, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; továbbá

d)	e megállapodással összhangban egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységet végez.

(2)   Feladatai ellátása során az ITER Szervezete különös figyelmet fordít a helyi közösségekkel fenntartandó jó viszonyra.

4. cikk

Az ITER Szervezete tagjai

Az ITER Szervezete tagjai e megállapodás részes Felei.

5. cikk

Jogi személyiség

(1)   Az ITER Szervezete nemzetközi jogi értelemben jogi személy, és ebből eredően jogosult államokkal és/vagy nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat kötni.

(2)   Az ITER Szervezete a tagjai területén jogi személynek minősül, és kellő jogképességgel rendelkezik:

a)	szerződések kötéséhez;

b)	tulajdon megszerzéséhez, birtoklásához és elidegenítéséhez;

c)	felhasználási engedélyekhez jutáshoz; valamint

d)	jogi eljárások kezdeményezéséhez.

6. cikk

Tanács

(1)   Az ITER Szervezete legfőbb szerve a tagok képviselőiből álló tanács. A tanácsba a tagok egyenként legfeljebb négy képviselőt küldenek.

(2)   Feltéve, hogy a 12. cikk (5) bekezdésében előírt értesítést valamennyi Féltől megkapta, a 29. cikkben meghatározott letéteményes (a továbbiakban: letéteményes) e megállapodás hatálybalépését követően legkésőbb három hónappal összehívja a tanács első ülését.

(3)   A tanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ, akiknek megbízatása egy évre szól, és akik legfeljebb három ízben, összességében legfeljebb négy évre szóló megbízatással újraválaszthatók.

(4)   A tanács egyhangúlag elfogadja eljárási szabályzatát.

(5)   Ha másként nem dönt, a tanács évente kétszer ülésezik. A tanács az ITER Szervezete bármely tagja vagy a főigazgató kérésére határozhat rendkívüli ülés összehívásáról. Ha a tanács másként nem dönt, a tanács üléseit a központban kell tartani.

(6)   A tanács szükség esetén határozhat miniszteri szintű ülés összehívásáról.

(7)   A tanács e megállapodással összhangban elősegíti, irányítja és felügyeli az ITER Szervezete által célja elérése érdekében folytatott tevékenységet. A tanács jogosult bármely, e megállapodással kapcsolatos kérdésben, ügyben vagy témában döntéseket hozni és ajánlásokat megfogalmazni. A tanács különösen:

a)	dönt a főigazgató kinevezéséről, helyére új főigazgató kinevezéséről és a főigazgató megbízatásának meghosszabbításáról;

b)	a főigazgató javaslata alapján elfogadja és szükség szerint módosítja az ITER Szervezete személyzeti szabályzatát és a projekt forrásgazdálkodási szabályzatát;

c)	a főigazgató javaslata alapján dönt az ITER Szervezete általános igazgatási struktúrájáról és a személyzet létszámáról;

d)	a főigazgató javaslata alapján kinevezi a vezető tisztségviselőket;

e)	kinevezi a 17. cikkben előírt pénzügyi ellenőrző tanács tagjait;

f)	a 18. cikkel összhangban dönt az ITER Szervezete igazgatásának értékelésére vonatkozó alapelvekről, és az értékelés céljára vezetési tanácsadót jelöl ki;

g)	a főigazgató javaslata alapján dönt az ITER projekt egyes szakaszainak teljes költségvetéséről és a j) pontban említett éves kiigazítások céljára a kiigazítás megengedett mértékéről, továbbá a 9. cikkel összhangban jóváhagyja az ITER kezdeti projekttervét és forrásigénybecslését;

h)	jóváhagyja az általános költségmegosztás módosításait;

i)	az érintett tagok hozzájárulásával, az általános költségmegosztás módosítása nélkül jóváhagyja a beszerzések elosztásának módosításait;

j)	jóváhagyja az ITER projekttervének és forrásigénybecslésének éves kiigazításait, és ennek megfelelően jóváhagyja az éves programot és elfogadja az ITER Szervezete éves költségvetését;

k)	jóváhagyja az ITER Szervezete éves beszámolóját;

l)	elfogadja az éves jelentéseket;

m)	szükség szerint elfogadja a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kiegészítő műszaki dokumentumokat;

n)	szükség szerint létrehozza a tanács alárendelt szerveit;

o)	jóváhagyja a 19. cikkel összhangban létrejött nemzetközi együttműködési megállapodások és megegyezések megkötését;

p)	dönt földtulajdon és ingatlannal kapcsolatos egyéb jogok szerzéséről, értékesítéséről és elzálogosításáról;

q)	a főigazgató javaslata alapján, a 10. cikkel összhangban szabályokat fogad el a szellemi tulajdon kezelésére és az ismeretterjesztésre vonatkozóan;

r)	a főigazgató javaslata alapján, az érintett tagok hozzájárulásával, a 13. cikkel összhangban dönt a kirendeltségek létrehozásáról. A tanács rendszeres jelleggel köteles felülvizsgálni a létrehozott kirendeltségek fenntartásának szükségességét;

s)	a főigazgató javaslata alapján jóváhagyja az ITER Szervezete és az ITER Szervezete központját és kirendeltségeit befogadó tagok, illetve államok közötti jogviszonyt szabályozó megállapodásokat és megegyezéseket;

t)	a főigazgató javaslata alapján jóváhagyja a tagok által folytatott magfúzió-kutatási programok közötti, valamint a tagok által folytatott magfúzió-kutatási programok és az ITER Szervezete közötti együttműködés előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket;

u)	a 23. cikkel összhangban dönt államok vagy nemzetközi szervezetek e megállapodáshoz történő csatlakozásáról;

v)	a 28. cikkel összhangban ajánlásokat tesz a Feleknek e megállapodás módosítására;

w)	dönt kölcsönök nyújtásáról vagy felvételéről, valamint ezekkel kapcsolatban kezesség vállalásáról, garancia, biztosíték vagy óvadék nyújtásáról;

x)	a 20. cikkel összhangban dönt arról, hogy meghatározott anyagokat, berendezéseket vagy technológiákat az ellenőrzési jegyzékekbe való felvétel céljából az exportellenőrző fórumok figyelmébe ajánljon-e, és politikát dolgoz ki a békés célú felhasználásról és a non-proliferációról;

y)	jóváhagyja a 15. cikkben említett, a kártérítés nyújtására vonatkozó szabályokat; valamint

z)	a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban dönt a mentességek felfüggesztéséről, továbbá gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyek az ITER Szervezete céljai eléréséhez vagy feladatai ellátásához e megállapodással összhangban szükségesek.

(8)   A tanács a (7) bekezdés a), b), c), g), h), o), u), v), w), x), y) és z) pontjában előírt feladatokkal kapcsolatban, valamint a (10) bekezdésben előírt súlyozásos szavazási rendszerről egyhangúlag határoz.

(9)   A (8) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a tagok minden tőlük telhetőt megtesznek a konszenzus elérésére. Ha konszenzus nem érhető el, a tanács a kérdésről a (10) bekezdésben előírt súlyozásos szavazási rendszer alapján határoz. A 14. cikkel összefüggő kérdésekben a határozathozatalhoz az is szükséges, hogy a támogató szavazatok tartalmazzák a befogadó Fél szavazatát.

(10)   A tagok szavazati súlyait az ITER Szervezetének nyújtott hozzájárulásaik alapján kell meghatározni. A súlyozásos szavazási rendszerről, amely a szavazatok megoszlását és a határozathozatal szabályait egyaránt tartalmazza, a tanács eljárási szabályzatában kell rendelkezni.

7. cikk

A főigazgató és a személyzet

(1)   A főigazgató az ITER Szervezete első számú vezetője és az annak nevében eljáró törvényes képviselő. A főigazgató e megállapodással és a tanács határozataival összhangban végzi feladatait, és kötelezettségei teljesítéséről a tanács előtt felel.

(2)   A főigazgató munkáját a személyzet segíti. A személyzet az ITER Szervezete által közvetlenül foglalkoztatott személyzetből és a tagok által kirendelt személyzetből áll.

(3)   A főigazgató kinevezése öt évre szól. A főigazgató megbízatása egy ízben, legfeljebb további öt évre meghosszabbítható.

(4)   A főigazgató mindent megtesz az ITER-szervezet igazgatása, tevékenységének elvégzése, politikáinak végrehajtása és céljának elérése érdekében. A főigazgató különösen:

a)

elkészíti és a tanács elé terjeszti: — az ITER projekt egyes szakaszaihoz tartozó teljes költségvetést, valamint a kiigazítások megengedett mértékét; — az ITER projekttervét és forrásigénybecslését, valamint ezek éves kiigazításait; — az elfogadott teljes költségvetés keretei között az éves költségvetést, beleértve az éves hozzájárulások mértékét is, valamint az éves beszámolót; — a vezető tisztségviselők kinevezésére és az ITER Szervezete általános igazgatási struktúrájára vonatkozó javaslatokat; — a személyzeti szabályzatot; — a projekt forrásgazdálkodási szabályzatát; valamint — az éves jelentéseket;

b)	kinevezi, vezeti és felügyeli a személyzet tagjait;

c)	felel a biztonságért, és megtesz minden szükséges szervezeti intézkedést a 14. cikkben említett törvények és rendeletek betartása érdekében;

d)	szükség szerint a befogadó állammal együttműködve eljár az ITER létesítményei megépítéséhez, üzemeltetéséhez és hasznosításához szükséges engedélyek beszerzése érdekében;

e)	elősegíti a tagok által folytatott magfúzió-kutatási programok közötti, valamint a tagok által folytatott magfúzió-kutatási programok és az ITER Szervezete közötti együttműködést;

f)	gondoskodik az ITER Szervezete által való felhasználásra beszerzett alkatrészek és rendszerek minőségéről és alkalmasságáról;

g)	szükség szerint a tanács elé terjeszti a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kiegészítő műszaki dokumentumokat;

h)	a tanács előzetes jóváhagyásával, a 19. cikkel összhangban nemzetközi együttműködési megállapodásokat és megegyezéseket köt, és felügyeli azok végrehajtását;

i)	előkészíti a tanács üléseit;

j)	a tanács kérésére segíti a tanács alárendelt szerveit feladataik ellátásában; valamint

k)	az időütemezés, az eredmények és a minőség tekintetében felügyeli és ellenőrzi az éves programok végrehajtását, és jóváhagyja a teljesített feladatokat.

(5)   Ha a tanács másként nem dönt, a főigazgató részt vesz a tanács ülésein.

(6)   A 14. cikk sérelme nélkül a főigazgató és a személyzet az ITER Szervezete tekintetében kizárólag nemzetközi jellegű kötelezettségekkel rendelkezhet. Feladataik ellátása során az ITER Szervezetén kívül sem kormányoktól, sem más szervektől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat. A tagok kötelesek tiszteletben tartani a főigazgató és a személyzet kötelezettségeinek nemzetközi jellegét, és feladataik ellátásával összefüggésben nem törekedhetnek befolyásolásukra.

(7)   A személyzet támogatja a főigazgatót feladatai ellátásában, és tevékenységét a főigazgató vezetésével végzi.

(8)   A főigazgató a személyzet tagjait a személyzeti szabályzattal összhangban nevezi ki.

(9)   A személyzet tagjai legfeljebb öt évre nevezhetők ki.

(10)   Az ITER Szervezete személyzetét az ITER Szervezete tevékenységének elvégzéséhez szükséges tudományos, műszaki vagy igazgatási szakképzettséggel rendelkező személyek köréből kell kiválasztani.

(11)   A személyzet tagjait képzettségük alapján, az álláshelyek tagok közötti, hozzájárulásuknak megfelelő elosztása figyelembevételével kell kinevezni.

(12)   E megállapodással és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a tagok személyzetet rendelhetnek ki és vendégkutatókat küldhetnek az ITER Szervezetébe.

8. cikk

Az ITER Szervezete forrásai

(1)   Az ITER Szervezete forrásai a következőkből állnak:

a)

„Az ITER megépítésére, üzemeltetésére, deaktivációjára és leszerelésére vonatkozó értékbecslések, valamint a Felek hozzájárulásainak formája” című dokumentumban meghatározott természetbeni hozzájárulásokból, amelyek (i) a közösen elfogadott műszaki leírásoknak megfelelően meghatározott alkatrészekből, berendezésekből, anyagokból és egyéb árukból és szolgáltatásokból, továbbá (ii) a tagok által kirendelt személyzetből tevődnek össze;

b)

a tagok által az ITER Szervezete költségvetéséhez nyújtott, „Az ITER megépítésére, üzemeltetésére, deaktivációjára és leszerelésére vonatkozó értékbecslések, valamint a Felek hozzájárulásainak formája” című dokumentumban meghatározott pénzbeni hozzájárulásokból (a továbbiakban: készpénzben nyújtott hozzájárulás);

c)	a tanács által jóváhagyott korlátozásokkal és feltételekkel pénzben és természetben elfogadott kiegészítő forrásokból.

(2)   A tagok a megállapodás időtartama alatt „Az ITER megépítésére, üzemeltetésére, deaktivációjára és leszerelésére vonatkozó értékbecslések, valamint a Felek hozzájárulásainak formája” és „Az ITER projekt egyes szakaszaira vonatkozó költségmegosztások” című dokumentumokban meghatározott hozzájárulást nyújtják.

(3)   Az ITER Szervezete forrásai kizárólag a 2. és a 3. cikkel összhangban, az ITER Szervezete céljának elérése és feladatainak ellátása érdekében használhatók fel.

(4)   Ha a tanáccsal eltérően nem állapodnak meg, az egyes tagok az ITER Szervezetének saját, e célra alkalmas jogalanyukon (a továbbiakban: belső ügynökség) keresztül nyújtják hozzájárulásukat. Nem szükséges a tanács jóváhagyása a tagok által pénzben, közvetlenül az ITER Szervezetének nyújtott hozzájáruláshoz.

9. cikk

A projekt forrásgazdálkodási szabályzata

(1)   A projekt forrásgazdálkodási szabályzatának célja az ITER Szervezete szabályszerű és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása. E szabályzat tartalmazza a legfontosabb szabályokat többek között:

a)	a költségvetési évről;

b)	az ITER Szervezete által a könyvelés, a költségvetés és a források értékének meghatározása céljára alkalmazandó elszámolási egységről és pénznemről;

c)	az ITER projekttervének és forrásigénybecslésének formájáról és felépítéséről;

d)	az éves költségvetés elkészítésével és elfogadásával, valamint az éves költségvetés és a belső pénzügyi ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos eljárásokról;

e)	a tagok által nyújtandó hozzájárulásokról;

f)	a szerződések odaítéléséről;

g)	a hozzájárulások kezeléséről; valamint

h)	a leszerelésre létrehozott alap kezeléséről.

(2)   A főigazgató minden évben elkészíti és a tanács elé terjeszti az ITER projekttervének és forrásigénybecslésének kiigazítását.

(3)   Az ITER projektterve tervet tartalmaz az ITER Szervezete valamennyi feladatának elvégzésére vonatkozóan, és a megállapodás teljes időtartamára kiterjed. Ezzel összefüggésben:

a)	felvázolja az ITER Szervezete céljának eléréséhez vezető út általános tervét, az ehhez kapcsolódó ütemterveket és a legfontosabb mérföldköveket, és összefoglalja az ITER projekt előrehaladását az általános tervhez képest;

b)	konkrét célkitűzéseket fogalmaz meg és ütemterveket állít fel az ITER Szervezete tevékenysége számára a következő öt évre, vagy ha az hosszabb, az építés időszakára; valamint

c)	észrevételeket tesz különösen az ITER projekttel összefüggő kockázatok felbecslésére, illetőleg a kockázatok elkerülésére vagy hatásainak csökkentésére irányuló intézkedésekre vonatkozóan.

(4)   Az ITER forrásigénybecslése átfogó elemzést ad az ITER projekt megvalósításához már felhasznált és a jövőben szükségessé váló forrásokról, valamint a források nyújtására vonatkozó tervekről.

10. cikk

Ismeretterjesztés és szellemi tulajdon

(1)   Az e megállapodásban és az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló mellékletben meghatározott keretek között az ITER Szervezete és tagjai támogatják a megállapodás végrehajtása során létrehozott ismeretek és szellemi alkotások lehető legszélesebb körben való terjesztését. Ezt a cikket és az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló mellékletet valamennyi tag és az ITER Szervezete vonatkozásában egyenlően, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni.

(2)   Tevékenységének végzése során az ITER Szervezete a kellő oltalom megszerzéséhez ésszerűen szükséges időtartam elteltével köteles gondoskodni a létrejövő tudományos eredmények publikálásáról vagy más módon történő nyilvánosságra hozataláról. Ha e megállapodás vagy az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló melléklet vonatkozó előírásai másként nem rendelkeznek, az ilyen eredményeken alapuló alkotásokkal kapcsolatos szerzői jogok az ITER Szervezetét illetik.

(3)   Az e megállapodás keretében munkavégzésre kötött szerződésekben az ITER Szervezete és a tagok kötelesek rendelkezni a szerződés folytán keletkező szellemi alkotásokról. E rendelkezéseknek szabályozniuk kell többek között a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés, valamint a nyilvánosságra hozatal és a felhasználás jogát, és összhangban kell lenniük ezzel a megállapodással és az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló melléklettel.

(4)   Az e megállapodás alapján létrejövő vagy felhasznált szellemi alkotásokat az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló melléklet rendelkezéseivel összhangban kell kezelni.

11. cikk

Telephely nyújtása

(1)   A telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról szóló mellékletben előírt módon és feltételekkel a befogadó Fél köteles az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátani vagy bocsáttatni az ITER projekt megvalósításához szükséges telephelyi infrastruktúrát és szolgáltatásokat. A befogadó Fél erre a célra maga helyett más jogalanyt jelölhet ki. Ez a kijelölés nem érinti a befogadó Fél e cikk alapján fennálló kötelezettségeit.

(2)   Az ITER Szervezete és a befogadó Fél vagy az általa kijelölt jogalany között a telephellyel kapcsolatban folytatandó együttműködés részletes szabályairól és eljárásairól a két fél által a telephelyi infrastruktúra és szolgáltatások nyújtásáról megkötendő megállapodásban kell rendelkezni, amelyet a tanácsnak jóvá kell hagynia.

12. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1)   Az ITER Szervezete, annak tulajdona és vagyona valamennyi tag területén élvezi mindazokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek az ITER Szervezete feladatainak ellátásához szükségesek.

(2)   Az ITER Szervezete főigazgatója és személyzete, valamint a tagjai által a tanácsba és alárendelt szerveibe delegált képviselők, helyetteseik és szakértőik valamennyi tag területén élvezik mindazokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek az ITER Szervezetével összefüggő feladataik ellátásához szükségesek.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés alapján nyújtott mentességeket fel kell függeszteni, ha a mentesség felfüggesztésében hatáskörrel rendelkező hatóság úgy ítéli meg, hogy a mentesség akadályozza az igazságszolgáltatási szervek működését, és a felfüggesztés nem érinti hátrányosan azokat a célokat, amelyek érdekében a mentességet megadták, továbbá az ITER Szervezete, főigazgatója és személyzete tekintetében akkor, ha az ITER tanácsa úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés nem ellentétes az ITER Szervezete és tagjai érdekeivel.

(4)   Az ITER Szervezete, a főigazgató és a személyzet az e megállapodás alapján nyújtott kiváltságokra és mentességekre hivatkozva sem egészében, sem részben nem mentesülhet a 14. cikkben említett törvényekből és rendeletekből fakadó kötelezettségek teljesítése alól.

(5)   A Felek az (1) és a (2) bekezdés végrehajtásáról írásban értesítik a letéteményest.

(6)   A letéteményes értesíti a Feleket, ha valamennyi Féltől megkapta az (5) bekezdésben előírt értesítést.

(7)   Az ITER Szervezete és a befogadó állam megállapodást köt a szervezet központjáról.

13. cikk

Kirendeltségek

Az ITER Szervezete a feladatai ellátásához és célja eléréséhez szükséges keretek között valamennyi tag területén kirendeltséget hoz létre és tart fenn. Az ITER Szervezete és az egyes tagok megállapodást kötnek a kirendeltségről.

14. cikk

Közegészségügy, közbiztonság, engedélyezés és környezetvédelem

Az ITER Szervezete köteles tiszteletben tartani a befogadó államban a köz- és munkaegészségügy és -biztonság, a nukleáris biztonság, a sugárvédelem, az engedélyezés, a nukleáris anyagok, a környezetvédelem és a szándékos bűncselekmények elleni védelem tekintetében alkalmazandó nemzeti törvényeket és rendeleteket.

15. cikk

Felelősség

(1)   Az ITER Szervezete szerződéses felelősségére nézve a vonatkozó szerződési rendelkezések irányadóak; ezeket a rendelkezéseket az adott szerződésre alkalmazandó jog alapján kell értelmezni.

(2)   A szerződésen kívüli felelősség körében az ITER Szervezete az irányadó jogban rá előírt kárfelelősség szabta keretek között köteles az általa okozott kárt megtéríteni vagy más módon orvosolni; a kártérítés nyújtásának részletes szabályait a tanács hagyja jóvá. Ezt a bekezdést nem szabad az ITER Szervezete számára biztosított mentességek felfüggesztéseként értelmezni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett károk megtérítésével összefüggésben az ITER Szervezete által tett kifizetések és az ezzel kapcsolatban keletkező költségek és kiadások a projekt forrásgazdálkodási szabályzata szempontjából „működési költségnek” minősülnek.

(4)   Ha a (2) bekezdésben említett kártérítés költségei meghaladják az éves költségvetés alapján működési költségekre, illetőleg biztosításból az ITER Szervezete rendelkezésére álló pénzeszközöket, akkor a tagok a tanácsban egyeztetnek annak érdekében, hogy a tanács által egyhangúlag, a 6. cikk (8) bekezdésével összhangban a teljes költségvetés összegének megemeléséről meghozott döntés alapján az ITER Szervezete a (2) bekezdésnek megfelelően megtéríthesse a kárt.

(5)   Az ITER Szervezetével fennálló tagsági jogviszony nem vonja magával a tagoknak az ITER Szervezete cselekményeivel, mulasztásaival vagy kötelezettségeivel összefüggő kárfelelősségét.

(6)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti a tagok által más államok területén és saját területükön élvezett mentességeket, és e megállapodás egyetlen rendelkezését sem szabad e mentességek felfüggesztéseként értelmezni.

16. cikk

Leszerelés

(1)   Az ITER üzemeltetésének időszakában az ITER Szervezete alapot (a továbbiakban: alap) hoz létre az ITER létesítményeinek leszerelésére. Az alap létrehozásának módjáról, értékeléséről és kiigazításairól, módosításának feltételeiről és a befogadó államnak történő átadásáról a 9. cikkben előírt forrásgazdálkodási szabályzatban kell rendelkezni.

(2)   Az ITER kísérleti üzemének utolsó szakaszát követően az ITER Szervezete öt éven vagy a befogadó állammal közösen megállapított ennél rövidebb időn belül köteles az ITER létesítményeit az ITER Szervezete és a befogadó állam előzetes megállapodásának és ennek szükség szerinti kiigazításainak megfelelő állapotba hozni; ezután az ITER Szervezete az alapot és leszerelés céljából az ITER létesítményeit átadja a befogadó államnak.

(3)   Hacsak az ITER Szervezete és a befogadó állam másként nem állapodik meg, az ITER Szervezete az ITER létesítményeit illetően semmilyen kötelezettséggel vagy kárfelelősséggel nem rendelkezik azt követően, hogy a befogadó állam átvette az alapot és az ITER létesítményeit.

(4)   A leszerelést illetően az ITER Szervezete és a befogadó állam részéről fennálló jogokat és kötelezettségeket, valamint együttműködésük módját a 12. cikkben előírt, a szervezet központjáról szóló megállapodásban kell rendezni; ebben a megállapodásban az ITER Szervezete és a tagállam köteles megállapodni többek között:

a)	abban, hogy az ITER létesítményeinek átadását követően a befogadó államot továbbra is kötik a 20. cikk rendelkezései; valamint

b)	abban, hogy a befogadó állam köteles az alaphoz hozzájárulást nyújtó valamennyi tagnak rendszeresen jelentést adni a leszerelés előrehaladásáról, valamint a leszerelés során alkalmazott vagy létrehozott eljárásokról és technológiákról.

17. cikk

Pénzügyi ellenőrzés

(1)   Az ITER Szervezete éves beszámolójának e cikk és a projekt forrásgazdálkodási szabályzata alapján történő pénzügyi ellenőrzése céljából pénzügyi ellenőrző tanácsot (a továbbiakban: ellenőrző tanács) kell létrehozni.

(2)   Az ellenőrző tanácsban az ITER Szervezete minden tagját egy fő képviseli. Az ellenőrző tanács egyes tagjait az ITER Szervezete érintett tagjának ajánlása alapján, három évre a tanács nevezi ki. A tagok megbízatása egy ízben, további három évre meghosszabbítható. A tanács az ellenőrző tanács tagjai közül kinevezi az ellenőrző tanács elnökét, aki két évig látja el ezt a feladatot.

(3)   Az ellenőrző tanács tagjai függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az ITER Szervezet tagjaitól vagy más személyektől, és csak a tanácsnak tartoznak jelentéstételi kötelezettséggel.

(4)   A pénzügyi ellenőrzés célja:

a)	meghatározni, hogy valamennyi bevétel/kiadás jogszerű és szabályos módon érkezett-e be/merült-e fel, és szerepel-e a könyvelésben;

b)	meghatározni, hogy a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e;

c)	nyilatkozni az éves beszámoló megbízhatóságáról és az éves beszámolót megalapozó ügyletek jogszerű és szabályos voltáról;

d)	meghatározni, hogy a kiadások összhangban vannak-e a költségvetéssel; továbbá

e)	megvizsgálni bármely olyan kérdést, amelynek hatása lehet az ITER Szervezete pénzgazdálkodására.

(5)   A pénzügyi ellenőrzést elismert nemzetközi elvek és számviteli standardok alapján kell végezni.

18. cikk

Az igazgatás értékelése

(1)   A tanács kétévente vezetési tanácsadót kér fel, aki értékeli az ITER Szervezete tevékenységének igazgatását. Az értékelés terjedelmét a tanács jelöli ki.

(2)   Ilyen értékelést a tanáccsal lefolytatott egyeztetést követően a főigazgató is elrendelhet.

(3)   A vezetési tanácsadónak függetlennek kell lennie, nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat az ITER Szervezete tagjaitól vagy más személyektől, és csak a tanácsnak tartozik jelentéstételi kötelezettséggel.

(4)   Az értékelést annak meghatározása érdekében kell végezni, hogy az ITER Szervezete igazgatása – különösen a személyzet létszámát illetően – kellően hatékony és eredményes-e.

(5)   Az értékelést az ITER Szervezete nyilvántartásai alapján kell végezni. Gondoskodni kell arról, hogy a vezetési tanácsadó az általa e célból szükségesnek ítélt mértékben a személyzethez, a könyvekhez és a nyilvántartásokhoz hozzáférjen.

(6)   Az ITER Szervezete köteles gondoskodni arról, hogy a vezetési tanácsadó – különösen a szellemi alkotásokra, a békés felhasználásra és a non-proliferációra vonatkozó politikákkal összefüggésben – magára nézve kötelezőnek tekintse a bizalmas és/vagy üzleti titoknak minősülő információk kezelésére vonatkozó szabályokat.

19. cikk

Nemzetközi együttműködés

E megállapodással összhangban, a tanács egyhangú döntésével, céljának elérése érdekében az ITER Szervezete együttműködhet más nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel, a megállapodásban nem részes harmadik országokkal, valamint a megállapodásban nem részes harmadik országok szervezeteivel és intézményeivel, és ebből a célból megállapodásokat és megegyezéseket köthet velük. Az együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat eseti alapon a tanács határozza meg.

20. cikk

Békés felhasználás és non-proliferáció

(1)   Az ITER Szervezete és a tagok az e megállapodás alapján létrehozott vagy kapott anyagokat, berendezéseket és technológiákat kizárólag békés célokra használhatják fel. Ezt a bekezdést sem szabad úgy értelmezni, hogy befolyásolja a tagok azon jogát, hogy az általuk e megállapodástól függetlenül megszerzett vagy kifejlesztett anyagokat, berendezéseket vagy eszközöket saját céljaikra felhasználják.

(2)   Az ITER Szervezete és a tagok által e megállapodás alapján kapott vagy létrehozott anyagokat, berendezéseket és technológiákat nem szabad harmadik félnek átadni, ha az ezeket nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök gyártására vagy megszerzésére, illetőleg bármely más nem békés célra kívánja felhasználni.

(3)   Az ITER Szervezete és a tagok megteszik a szükséges lépéseket e cikk hatékony és átlátható végrehajtása érdekében. Ebből a célból a tanács felveszi a kapcsolatot a megfelelő nemzetközi fórumokkal, és politikát alakít ki a békés felhasználás és a non-proliferáció támogatására vonatkozóan.

(4)   Az ITER projekt sikerének és non-proliferációra vonatkozó politikájának támogatása érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy az e cikk végrehajtásával összefüggésben felmerülő valamennyi kérdésben konzultálnak egymással.

(5)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem írja elő a tagállamok számára, hogy nemzeti exportellenőrzési rendszerük, illetve az ahhoz kapcsolódó törvényeik és rendeleteik ellenében másnak anyagokat, berendezéseket vagy technológiákat átadjanak.

(6)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti a Felek más, a nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök non-proliferációjára vonatkozó nemzetközi megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit.

21. cikk

A megállapodás alkalmazása az Euratomra

Az Euratomot létrehozó szerződéssel összhangban ez a megállapodás az említett szerződés területi hatályának megfelelő területen alkalmazandó. Az említett szerződéssel és más vonatkozó megállapodásokkal összhangban ez a megállapodás alkalmazandó továbbá a Bolgár Köztársaságra, Romániára és a Svájci Államszövetségre is, amelyek teljes jogú társult harmadik államként részt vesznek az Euratom fúziós programjában.

22. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ezt a megállapodást az aláíró Felek saját eljárásaiknak megfelelően megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják.

(2)   Ez a megállapodás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Euratom, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Orosz Föderáció letétbe helyezte az e megállapodásra vonatkozó megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratokat.

(3)   Ha ez a megállapodás egy évvel aláírását követően nem lépett hatályba, a letéteményes összehívja az aláíró Felek értekezletét, amely dönt a megállapodás hatálybalépése érdekében megteendő lépésekről.

23. cikk

Csatlakozás

(1)   A hatálybalépést követően, a tanács egyhangú döntése alapján bármely állam vagy nemzetközi szervezet csatlakozhat és részes Felévé válhat e megállapodásnak.

(2)   Ha egy állam vagy nemzetközi szervezet csatlakozni kíván ehhez a megállapodáshoz, akkor erről értesíti a főigazgatót, aki legalább hat hónappal azt megelőzően, hogy a kérdés döntésre a tanács elé kerül, tájékoztatja a tagokat a kérelemről.

(3)   Az állam vagy a nemzetközi szervezet csatlakozásának feltételeit a tanács határozza meg.

(4)   Az állam vagy a nemzetközi szervezet e megállapodáshoz való csatlakozása harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes megkapta mind a csatlakozási okiratot, mind pedig a 12. cikk (5) bekezdésében említett értesítést.

24. cikk

Időbeli hatály és megszűnés

(1)   Ez a megállapodás harmincöt éves kezdeti időtartamra jön létre. Ezen időtartam utolsó öt évét, vagy a befogadó állam egyetértésével ennél rövidebb időszakot, az ITER létesítményeinek deaktiválására kell fordítani.

(2)   E megállapodás időbeli hatályának lejárta előtt legalább nyolc évvel a tanács a főigazgató elnökletével különbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz a tanácsnak arról, hogy az ITER projekt előrehaladását figyelembe véve indokolt-e meghosszabbítani a megállapodás időbeli hatályát. A különbizottság értékeli az ITER létesítményeinek műszaki és tudományos állapotát, mérlegeli a megállapodás időbeli hatályának esetleges kiterjesztése mellett szóló érveket, és a megállapodás időbeli hatályának kiterjesztésére vonatkozó javaslatának megfogalmazása előtt megállapítja a meghosszabbítás pénzügyi vonatkozásait: a szükséges költségvetést, valamint a deaktiváció és a leszerelés költségeire gyakorolt hatást. A különbizottság a jelentését a létrehozását követő egy éven belül benyújtja a tanácsnak.

(3)   E jelentés alapján a tanács az időbeli hatály lejárta előtt legalább hat évvel egyhangúlag dönt a megállapodás időbeli hatályának kiterjesztéséről.

(4)   A tanács a megállapodás időbeli hatályát összességében legfeljebb tíz évvel terjesztheti ki; a tanács nem terjesztheti ki a megállapodás időbeli hatályát, ha ezzel módosulna az ITER Szervezete által folytatott tevékenység természete vagy a tagok pénzügyi hozzájárulásait meghatározó keret.

(5)   Hat évvel a megállapodás megszűnése előtt a Tanács visszaigazolja a megállapodás megszűnésének tervezett időpontját, és dönt a deaktivációval kapcsolatos teendőkről és az ITER Szervezete feloszlatásáról.

(6)   Ezt a megállapodást a Felek közösen megszüntethetik, feltéve, hogy kellő időt hagynak a deaktivációra, és gondoskodnak a leszereléshez szükséges pénzeszközökről.

25. cikk

Vitarendezés

(1)   Az e megállapodásból vagy e megállapodással összefüggésben a Felek között vagy egy vagy több Fél és az ITER Szervezete között felmerülő nézeteltéréseket tárgyalással, közvetítés igénybevételével vagy más, közösen megválasztott módon, például választott bírósági eljárással kell rendezni. Az érintettek e nézeteltérések természetének megvitatására, annak mielőbbi rendezése érdekében kötelesek találkozót tartani.

(2)   Ha az érintettek tárgyalással nem képesek rendezni a vitát, bármely fél felkérheti a tanács elnökét (vagy ha a tanács elnökét a vitában részt vevő tagok valamelyike adta, akkor a tanács egy olyan tagját, aki a vitában nem érdekelt tagot képvisel) arra, hogy egy találkozó alkalmával a vita rendezése érdekében közvetítőként járjon el. Ezt a találkozót harminc nappal azt követően kell összehívni, hogy a közvetítést valamely tag kérte, majd ezt követően hatvan napon belül le kell zárni; közvetlenül ezután a közvetítő jelentést készít a közvetítésről; a jelentés készítése során a közvetítő konzultál a vitában nem érdekelt tagokkal annak érdekében, hogy ajánlást tehessen a vita rendezésére.

(3)   Ha az érintettek tárgyalással vagy közvetítés igénybevételével nem képesek rendezni vitájukat, akkor megállapodhatnak abban, hogy közösen megállapított eljárással a vitát közösen megválasztott vitarendezési fórum elé terjesztik.

26. cikk

Felmondás

(1)   E megállapodás hatálybalépését követően tíz év elteltével a befogadó Fél kivételével bármely Fél bejelentheti a letéteményesnél felmondási szándékát.

(2)   A felmondás nem érinti a felmondó Fél kötelezettségét, hogy hozzájáruljon az ITER létesítményeinek építési költségeihez. Ha valamely Fél az ITER üzemeltetésének ideje alatt mondja fel a megállapodást, akkor az ITER létesítményeinek leszerelési költségeihez is köteles megadni a megállapodás szerinti hozzájárulását.

(3)   A felmondás nem érinti a Fél vonatkozásában a felmondást megelőzően e megállapodás alapján létrejött folytatólagos jogokat, kötelezettségeket és jogviszonyokat.

(4)   A felmondás az (1) bekezdésben előírt bejelentés évét követő költségvetési év végén lép hatályba.

(5)   A felmondás körülményeit az ITER Szervezete a felmondó Féllel egyeztetve dokumentálja.

27. cikk

Mellékletek

Az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló melléklet, valamint a telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról szóló melléklet e megállapodás szerves részét képezi.

28. cikk

Módosítás

(1)   Bármely Fél jogosult javaslatot tenni e megállapodás módosítására.

(2)   A tanács megvizsgálja a javasolt módosítást, és egyhangúlag dönt, hogy azt ajánlja-e elfogadásra a Feleknek.

(3)   A módosítást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják; a módosítás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy valamennyi Fél letétbe helyezte megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratát.

29. cikk

Letéteményes

(1)   E megállapodás letéteményese a NAÜ főigazgatója.

(2)   A Felek e megállapodás eredeti példányát a letéteményesnél letétbe helyezik; a letéteményes a megállapodás hitelesített másolatát megküldi az aláíró Feleknek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően, nyilvántartásba vétel és közzététel céljából az Egyesült Nemzetek főtitkárának.

(3)   A letéteményes értesíti valamennyi aláíró Felet, valamint csatlakozó államot és nemzetközi szervezetet:

a)	az egyes megerősítő, elfogadó, jóváhagyó és csatlakozási okiratok letétbe helyezésének napjáról;

b)	a 12. cikk (5) bekezdésével összhangban kapott egyes értesítések letétbe helyezésének napjáról;

c)	e megállapodás és a 28. cikk előírásai szerinti módosítások hatálybalépésének napjáról;

d)	bármely Fél arra vonatkozó bejelentéséről, hogy fel kívánja mondani ezt a megállapodást; valamint

e)	e megállapodás megszűnéséről.

---

I. MELLÉKLET

Melléklet az ismeretekről és a szellemi tulajdonról

1.   cikk

Tárgy és fogalommeghatározások

1.1.

Ez a melléklet a tárgyából adódóan oltalomra jogosult ismereteknek és szellemi tulajdonnak az e megállapodás végrehajtása keretében történő terjesztésére, cseréjére, felhasználására és oltalmára alkalmazandó. Eltérő rendelkezés hiányában a mellékletben előforduló kifejezések ugyanazt jelentik, mint a megállapodás szövegében.

1.2.

Ismeretek: közzétett adatok, rajzok, tervek, számítások, jelentések és egyéb dokumentumok, dokumentált adatok vagy kutatási és fejlesztési módszerek, továbbá az alábbi 1.3. bekezdésben található meghatározás alapján szellemi tulajdonnak nem minősülő találmányokról és felfedezésekről készült leírások, tekintet nélkül arra, hogy részesülhetnek-e jogvédelemben.

1.3.

Szellemi tulajdon: a kifejezést a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó, 1967. július 14-i stockholmi egyezmény 2. cikkében szereplő meghatározással azonos értelemben használjuk. E melléklet alkalmazásában szellemi tulajdon lehet a titkos ismeret, például a know-how és az üzleti titok is, feltéve, hogy azt még nem tették közzé, és írásban vagy másképp dokumentálták, továbbá: a) tulajdonosa titkosan kezelte, b) nem közismert és más forrásból nyilvánosan nem hozzáférhető, és/vagy nyomtatott kiadványban, illetőleg más olvasható dokumentumban általában nem hozzáférhető a nagyközönség számára, c) tulajdonosa korábban nem tette mások számára is a titkosságra vonatkozó kötelezettség nélkül hozzáférhetővé, és d) a fogadó fél a titkosságra vonatkozó kötelezettség nélkül nem férhet hozzá.

1.4.	Szellemi háttértulajdon: olyan szellemi tulajdon, amelynek megszerzése, kifejlesztése, illetőleg létrehozása a megállapodás hatálybalépése előtt vagy annak alkalmazási körén kívül történt vagy történik.

1.5.	Létrehozott szellemi tulajdon: olyan szellemi tulajdon, amelyet e megállapodás értelmében, annak végrehajtása során valamelyik – belső ügynökség vagy jogalany útján eljáró – tag, az ITER Szervezete, vagy közülük többen közösen hoztak létre, illetőleg vettek teljes jogú tulajdonába.

1.6.	Továbbfejlesztés: bármilyen technológiai haladás a meglévő szellemi tulajdonhoz képest, beleértve a származékos alkotást is.

1.7.	Jogalany vagy jogalanyok: bármely jogalany, amely a belső ügynökséggel vagy az ITER Szervezetével kötött szerződésben vállalta, hogy e megállapodás céljaira árut vagy szolgáltatást bocsát rendelkezésre.

2.   cikk

Általános rendelkezések

2.1.	A melléklet rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagok előmozdítják a létrehozott szellemi tulajdon minél szélesebb körű terjesztését.

2.2.

Minden tag lehetővé teszi a többi tag és az ITER Szervezete számára, hogy megszerezze az e melléklettel összhangban rá eső, szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat. Az olyan szerződésnek, amely egyfelől valamelyik tag vagy az ITER Szervezete, másfelől egy jogalany között jön létre, összhangban kell állnia e melléklet rendelkezéseivel. A tagoknak és az ITER Szervezetének így egyebek mellett közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatásával kell biztosítaniuk e melléklet előírásainak betartását. Az ITER Szervezete kellő időben világosan megállapítja, hogy mi képezi a vele szerződésben álló jogalanyok szellemi háttértulajdonát, annak érdekében, hogy az ITER Szervezete és a tagok e melléklettel összhangban hozzáférhessenek az említett szellemi háttértulajdonhoz. Minden tag kellő időben világosan megállapítja, hogy mi képezi a vele szerződésben álló jogalanyok szellemi háttértulajdonát, annak érdekében, hogy az ITER Szervezete és a tagok e melléklettel összhangban hozzáférhessenek az említett szellemi háttértulajdonhoz. Minden tag és az ITER Szervezete – e melléklettel összhangban, a feltalálók jogainak tiszteletben tartásával – hozzáférést ad az ITER Szervezetének és a többi tagnak a szerződések végrehajtásával létrejött vagy felhasznált találmányokhoz és más szellemi tulajdonhoz.

2.3.	A melléklet nem módosítja vagy sérti a jogoknak a tagok és állampolgáraik közötti megoszlását. Azt a kérdést, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok a tagot vagy annak állampolgárait illetik-e meg, az irányadó törvények és rendeletek alapján az érintettek maguk között döntik el.

2.4	Ha e megállapodás végrehajtása során valamelyik tag szellemi tulajdont hoz létre, illetőleg ilyet vesz teljes jogú tulajdonába, a tagnak késlekedés nélkül értesítenie kell a többi tagot és az ITER Szervezetét, részletesen ismertetve a szóban forgó szellemi tulajdont.

3.   cikk

Szerzői jogvédelem alatt álló vagy nem álló ismeretek és tudományos publikációk terjesztése

A közvetlenül e megállapodás végrehajtása révén keletkező ismereteket a tagok nem kereskedelmi célra lefordíthatják, sokszorosíthatják és nyilvánosan terjeszthetik. Az e rendelkezés szerint létrejött, szerzői jogvédelem alatt álló művek nyilvánosan terjesztett példányainak mindegyikén fel kell tüntetni a szerzők nevét, kivéve ha valamely szerző kifejezetten kéri neve elhagyását.

4.   cikk

Tag, belső ügynökség vagy jogalany által létrehozott vagy felhasznált szellemi tulajdon

4.1.

Létrehozott szellemi tulajdon: 4.1.1. Ha egy tag, belső ügynökség vagy jogalany e megállapodás végrehajtása során oltalom alá helyezhető tartalmat hoz létre, a tag, a belső ügynökség, illetőleg a jogalany jogosult megszerezni – a vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel összhangban – a szóban forgó szellemi tulajdonhoz fűződő minden jogot, jogosultságot és érdekeltséget. 4.1.2. Ha e megállapodás végrehajtása során valamelyik tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – szellemi tulajdont hoz létre, a létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozóan a többi tagot és az ITER Szervezetét – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – köteles a közfinanszírozásban részesülő magfúziós kutatási és fejlesztési programok céljára olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes felhasználási engedéllyel felruházni, amely az ITER Szervezetét általában, a tagokat pedig saját területükön a felhasználási engedély átruházására is feljogosítja. 4.1.3. Ha e megállapodás végrehajtása során valamelyik tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – szellemi tulajdont hoz létre, a létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozóan a többi tagot és az ITER Szervezetét – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – köteles olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes, kereskedelmi magfúziós célú felhasználási engedéllyel felruházni, amely az ITER Szervezetét általában, a tagokat pedig saját területükön a felhasználási engedély ottani illetőségű harmadik felek részére történő átruházására is feljogosítja, nem kedvezőtlenebb feltételekkel, mint amelyekkel az eredeti engedélyt megadó tag az ilyen létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozó engedélyt saját területén kívüli vagy belüli illetőségű harmadik feleknek megadja. Ha a felkínált feltételek ennek megfelelnek, az engedélyt nem szabad megtagadni. Az engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha jogosultja nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit. 4.1.4. Ha e megállapodás végrehajtása során valamely tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – szellemi tulajdont hoz létre, akkor érdemes a többi taggal, a belső ügynökségekkel, a jogalanyokkal és harmadik felekkel üzleti megállapodásokat kötnie annak érdekében, hogy a magfúzión kívüli területeken is felhasználhatóvá tegye a létrehozott szellemi tulajdont. 4.1.5. A létrehozott szellemi tulajdonra vagy a szellemi háttértulajdonra vonatkozó felhasználási engedélyt e melléklet alapján – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – megadó, illetőleg másra átruházó tagoknak a megadott felhasználási engedélyekről nyilvántartást kell vezetniük, és ehhez a nyilvántartáshoz – például az ITER Szervezetén keresztül – hozzáférést kell biztosítaniuk a többi tagnak.

4.2.

Szellemi háttértulajdon: 4.2.1. A szellemi háttértulajdon mindvégig annak a félnek a tulajdonában marad, amelynek eredetileg tulajdonában volt. 4.2.2. Ha egy tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátott komponensekben olyan szellemi háttértulajdont használt fel, a titkos ismeretek – például a know-how vagy az üzleti titok – kivételével: — amely az ITER létesítményeivel összefüggő kutatási és fejlesztési technológiák létrehozásához, üzemeltetéséhez, használatához vagy integrálásához szükséges, — amely a rendelkezésre bocsátott komponens karbantartásához vagy javításához szükséges, vagy — amelyről közbeszerzés céljából a tanács ezt szükségesnek ítéli, akkor a szóban forgó szellemi háttértulajdon közfinanszírozásban részesülő magfúziós kutatási és fejlesztési programok céljára történő felhasználására vonatkozóan a többi tagot és az ITER Szervezetét – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes felhasználási engedéllyel kell felruháznia, amely az ITER Szervezetét általában, a tagokat pedig a saját területükön működő kutatási és felsőoktatási intézmények körében a felhasználási engedély átruházására is feljogosítja. 4.2.3. (a) Ha egy tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátott komponensekben olyan titkos háttérismereteket használt fel: — amelyek az ITER létesítményeivel összefüggő kutatási és fejlesztési technológiák létrehozásához, üzemeltetéséhez, használatához vagy integrálásához szükségesek, — amelyek a komponens karbantartásához vagy javításához szükségesek, — amelyekről közbeszerzés céljából a tanács ezt szükségesnek ítéli, vagy — amelyek a szabályozó hatóságok által szabott követelményeknek megfelelően a biztonság, a minőségbiztosítás és a minőség-ellenőrzés céljából szükségesek, akkor az ITER Szervezete részére olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes felhasználási engedélyt köteles biztosítani, amelynek értelmében az a szóban forgó titkos háttérismereteket – beleértve a kézikönyveket vagy oktatási segédanyagokat is – az ITER létesítményeinek létrehozásához, üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához felhasználhatja. (b) Az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátott titkos ismereteket egyértelműen meg kell jelölni, és továbbításukat titkossági megállapodás alapján kell végezni. A címzett a szóban forgó ismereteket csak a 4.2.3. (a) pontban felsorolt célokra használhatja fel, és köteles az említett megállapodásban meghatározott mértékig titkosan kezelni őket. Ha az ITER Szervezete a szóban forgó titkosan kezelendő háttérismeretekkel visszaél, az ebből eredő károkat köteles megtéríteni. 4.2.4. Ha egy tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátott komponensekben olyan titkos háttérismereteket – például know-how-t vagy üzleti titkot – használt fel: — amelyek az ITER létesítményeivel összefüggő kutatási és fejlesztési technológiák létrehozásához, üzemeltetéséhez, használatához vagy integrálásához szükségesek, — amelyek a rendelkezésre bocsátott komponens karbantartásához vagy javításához szükségesek, vagy — amelyekről közbeszerzés céljából a tanács ezt szükségesnek ítéli, akkor minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy egy másik tag közfinanszírozásban részesülő magfúziós kutatási és fejlesztési programjának céljára, magánjogi szerződés keretében, pénzbeli ellenszolgáltatás fejében legalább olyan kedvező feltételekkel bocsássa a fogadó fél rendelkezésére az ilyen titkos háttérismeretekre vonatkozó kereskedelmi felhasználási engedélyeket vagy az ilyen titkos ismereteket felhasználó, az említettekkel megegyező komponenseket, mint amilyen feltételekkel a szóban forgó tag az ilyen titkos háttérismeretekre vonatkozó felhasználási engedélyeket vagy az ilyen komponenseket saját területén belüli vagy kívüli harmadik felek rendelkezésére bocsátja. Ha a felkínált feltételek ennek megfelelnek, az engedélyt, illetőleg a rendelkezésre bocsátást nem szabad megtagadni. A már kiadott engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha jogosultja nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit. 4.2.5. Ha e megállapodás végrehajtása során valamelyik tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – szellemi háttértulajdont használt fel – amely lehet titkos háttérismeret is –, akkor minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy a szellemi háttértulajdont felhasználó komponenshez ésszerű feltételekkel hozzá lehessen jutni, vagy hogy a többi tagot – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – e szellemi háttértulajdon kereskedelmi magfúziós célra történő felhasználására vonatkozóan olyan felhasználási engedéllyel ruházza fel, amely a tagokat saját területükön a felhasználási engedély ottani illetőségű harmadik felek részére, azonos céllal történő átruházására is feljogosítja, nem kedvezőtlenebb feltételekkel, mint amelyekkel az eredeti engedélyt megadó tag az ilyen szellemi háttértulajdonra vonatkozó felhasználási engedélyeket saját területén belüli vagy kívüli harmadik feleknek megadja. Ha a felkínált feltételek ennek megfelelnek, az engedélyt nem szabad megtagadni. Az engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha jogosultja nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit. 4.2.6. Ha egy tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátott komponensekben olyan szellemi háttértulajdont használt fel: — amely az ITER létesítményeivel összefüggő kutatási és fejlesztési technológiák létrehozásához, üzemeltetéséhez, használatához vagy integrálásához szükséges, — amely a rendelkezésre bocsátott komponens karbantartásához vagy javításához szükséges, vagy — amelyről közbeszerzés céljából a tanács ezt szükségesnek ítéli, akkor érdemes a felhasznált szellemi háttértulajdont a 4.2.5. pontban nem szereplő kereskedelmi célokra a többi tag számára hozzáférhetővé tennie. Ha az ilyen szellemi háttértulajdon jogosultja valamely tagnak felhasználási engedélyt ad, köteles egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján eljárni.

4.3.

Felhasználási engedély megadása a tagok területén kívüli illetőségű harmadik feleknek: A létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozó olyan felhasználási engedélyekre, amelyeket a tagok területén kívüli illetőségű harmadik felek részére adnak, a harmadik felek részére adott felhasználási engedélyekre vonatkozó, a tanács által előírt szabályok irányadók. Ezekről a szabályokról a tanács egyhangúlag határoz.

5.   cikk

Az ITER Szervezete által létrehozott vagy felhasznált szellemi tulajdon

5.1.

Létrehozott szellemi tulajdon: 5.1.1. Az ITER Szervezete által e megállapodás végrehajtása során létrehozott szellemi tulajdon az ITER Szervezetét illeti meg. Az ITER Szervezete megfelelő eljárásokat köteles kialakítani a szellemi tulajdon nyilvántartására, jelentésére és oltalmára. 5.1.2. Az ilyen szellemi tulajdonra vonatkozóan az ITER Szervezete – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – köteles a tagokat olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes felhasználási engedéllyel felruházni, amely a tagokat magfúziós kutatás és fejlesztés céljából saját területükön a felhasználási engedély átruházására is feljogosítja. 5.1.3. Az olyan létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozóan, amelyet az ITER Szervezete e megállapodás végrehajtása során fejlesztett ki vagy szerzett meg, a tagoknak – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – olyan kereskedelmi célú, nem kizárólagos felhasználási engedélyt kell adni, amely a tagokat saját területükön a felhasználási engedély ottani illetőségű harmadik felek részére, azonos céllal történő átruházására is feljogosítja, nem kedvezőtlenebb feltételekkel, mint amelyekkel az ITER Szervezete az ilyen létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozó engedélyeket harmadik feleknek megadja. Ha a felkínált feltételek ennek megfelelnek, az engedélyt nem szabad megtagadni. Az engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha jogosultja nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

5.2.

Szellemi háttértulajdon: 5.2.1. Ha az ITER Szervezete olyan szellemi háttértulajdont használ fel: — amely az ITER létesítményeivel összefüggő kutatási és fejlesztési technológiák létrehozásához, üzemeltetéséhez, használatához vagy integrálásához szükséges, — amely a továbbfejlesztéshez vagy származékos alkotások létrehozásához szükséges, — amely az ITER létesítményeinek karbantartásához vagy javításához szükséges, vagy — amelyről közbeszerzés céljából a tanács ezt szükségesnek ítéli, akkor – feltéve, hogy rendelkezik az ehhez szükséges jogokkal – köteles eljárni annak érdekében, hogy az említett szellemi háttértulajdonra vonatkozóan – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes felhasználási engedélyt adhasson a tagoknak, amely feljogosítja a tagokat, hogy saját területükön magfúziós kutatás és fejlesztés céljára a felhasználási engedélyt másra átruházzák. Az ITER Szervezete köteles minden tőle telhetőt megtenni a mindehhez szükséges jogok megszerzése érdekében. 5.2.2. Ha e megállapodás végrehajtása során az ITER Szervezete szellemi háttértulajdont – ideértve a titkos háttérismereteket is – használt fel, akkor minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy a tagokat – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – e szellemi háttértulajdon kereskedelmi magfúziós célra történő felhasználására vonatkozóan olyan, nem kizárólagos felhasználási engedéllyel ruházza fel, amely a tagokat saját területükön a felhasználási engedély ottani illetőségű harmadik felek részére, azonos céllal történő átruházására is feljogosítja, nem kedvezőtlenebb feltételekkel, mint amelyekkel az ITER Szervezete az ilyen szellemi háttértulajdonra vonatkozó felhasználási engedélyeket harmadik feleknek megadja. Ha a felkínált feltételek ennek megfelelnek, az engedélyt nem szabad megtagadni. Az engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha jogosultja nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit. 5.2.3. Az ITER Szervezete köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy az 5.2.2. pontban nem szereplő célokra minden szellemi háttértulajdont – beleértve a titkos háttérismereteket is – a tagok számára hozzáférhetővé tegyen. Ha az ITER Szervezete a tagoknak az ilyen szellemi háttértulajdonra vonatkozóan felhasználási engedélyt ad, köteles egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján eljárni.

5.3.

Felhasználási engedély megadása a tagok területén kívüli illetőségű harmadik feleknek: Az olyan felhasználási engedélyekre, amelyeket az ITER Szervezete a tagok területén kívüli illetőségű harmadik felek részére ad, a harmadik felek részére adott felhasználási engedélyekre vonatkozó, a tanács által előírt szabályok irányadók. Ezekről a szabályokról a tanács egyhangúlag határoz.

6.   cikk

Az ITER Szervezete személyzetének tagjai vagy más kutatók által létrehozott szellemi tulajdon

6.1.	Az ITER Szervezeténél közvetlenül foglalkoztatott és kirendelt személyzete által létrehozott szellemi tulajdon az ITER Szervezetét illeti meg, és e rendelkezésekkel összhangban kezelendő az irányadó munkaszerződésekben és szabályzatokban.

6.2.

Ha a tanács másként nem dönt, az ITER Szervezetét illeti meg az a szellemi tulajdon, amelyet olyan vendégkutatók hoznak létre, akik az ITER Szervezetével kötött, meghatározott tevékenységek végrehajtására szóló megállapodás alapján részt vesznek az ITER Szervezete tevékenységeiben, és közvetlenül közreműködnek az ITER Szervezete hasznosítására vonatkozó általános programokban.

6.3.	Az olyan szellemi tulajdon, amelyet az ITER Szervezete hasznosítására vonatkozó általános programokban nem közreműködő vendégkutatók hoznak létre, az ITER Szervezetével kötendő, a tanács által előírt feltételek szerinti megállapodás tárgyát képezi.

7.   cikk

A szellemi tulajdon oltalma

7.1.

Ha egy tag oltalmat kap vagy kér olyan szellemi tulajdonra, amelyet ő fejlesztett ki vagy szerzett meg, a tagnak késlekedés nélkül értesítenie kell a többi tagot és az ITER Szervezetét, részletesen ismertetve a szóban forgó oltalmat. Ha valamelyik tag egyetlen országban vagy térségben sem kíván élni azon jogával, hogy kérje a létrehozott szellemi tulajdon oltalmát, erről a döntéséről késlekedés nélkül értesítenie kell az ITER Szervezetét, amely azután – közvetlenül vagy tagjain keresztül – kérheti ezt az oltalmat.

7.2.

Az olyan létrehozott szellemi tulajdont illetően, amelyet az ITER Szervezete fejleszt ki vagy szerez meg, a tanács a lehető leghamarabb megfelelő eljárásokat fogad el e szellemi tulajdon – például a tagok által hozzáférhető adatbázis létrehozásával megvalósuló – jelentésére, oltalmára és nyilvántartására.

7.3.	Ha a szellemi tulajdont közösen hozták létre, minden közreműködő tag, illetőleg az ITER Szervezete tetszése szerinti országban kérheti a közös szellemi tulajdon védelmét.

7.4.

Közös szellemi tulajdon jön létre, ha a szellemi tulajdont két vagy több tag, illetőleg egy vagy több tag és az ITER Szervezete közösen hozta létre, és azt jellegzetességei miatt nem lehet olyan részekre felosztani, amelyekre vonatkozóan oltalom kérhető, kapható és/vagy fenntartható. Ilyen esetben a szellemi tulajdont közösen létrehozók egymás között megállapodást kötnek a közös tulajdonról, és ebben rendelkeznek a szellemi tulajdon felosztásáról és a tulajdonjog gyakorlásának módjáról.

8.   cikk

Leszerelés

8.1.	A leszerelés szakaszában, miután a létesítményeket a befogadó Fél átvette, a befogadó állam köteles a többi tag elé tárni minden olyan lényeges – közzétett és még nem közzétett – ismeretet, amelyet az ITER létesítményeinek leszerelése során létrehozott vagy felhasznált.

8.2.	Ez a melléklet nem érinti azt a szellemi tulajdont, amelyet a befogadó állam a leszerelés során hoz létre.

9.   cikk

Megszűnés és felmondás

9.1.	A tanács szükség szerint foglalkozik minden olyan, a szellemi tulajdonnal összefüggő, a megállapodásban nem kellőképpen szabályozott kérdéssel, amely e megállapodás megszűnésével vagy valamely fél általi felmondásával kapcsolatos.

9.2.

A szellemi tulajdonnal összefüggő mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek e melléklet rendelkezései alapján a tagokat és az ITER Szervezetét megilletik, különösen a megadott felhasználási engedélyekre vonatkozóan, a megállapodás megszűnése vagy valamely tag által való felmondása után is fennmaradnak.

10.   cikk

Jogdíj

A szellemi tulajdonra vonatkozó felhasználási engedélyekből az ITER Szervezetéhez befolyó jogdíjak az ITER Szervezete bevételét képezik.

11.   cikk

Viták rendezése

Az e mellékletből eredő vagy azzal összefüggő vitákat a megállapodás 25. cikkével összhangban kell rendezni.

12.   cikk

A feltalálók javadalmazása

A tanács megállapítja, hogy a személyzet tagjainak milyen feltételek szerint fizetendő járandóság, ha szellemi tulajdont hoznak létre.

13.   cikk

Felelősség

A felhasználási engedélyekre vonatkozó megállapodásokban az ITER Szervezete és a tagok a szükségesnek ítélt terjedelemben kötelesek rendelkezni az egyes felek egymással szemben fennálló felelősségéről, jogairól és kötelezettségeiről.

---

II. MELLÉKLET

Melléklet a telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról

1. cikk

Megállapodás a telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról

(1)   Telephelyi infrastruktúra és szolgáltatások címén az e mellékletben előírt formában a befogadó Fél köteles földterületet, létesítményeket, épületeket, javakat és szolgáltatásokat az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátani vagy bocsáttatni. A befogadó Fél erre a célra maga helyett más jogalanyt jelölhet ki.

(2)   A telephelyi infrastruktúra és szolgáltatások nyújtásának módjáról, valamint az ezzel kapcsolatban az ITER Szervezete és a befogadó Fél vagy az általa kijelölt jogalany (a továbbiakban: befogadó) között folytatandó együttműködés részletes eljárásairól a két fél által megkötendő megállapodásban (a továbbiakban: telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról szóló megállapodás) kell rendelkezni.

2. cikk

A megállapodás időtartama

A befogadó az ITER Szervezete részére a telephelyi infrastruktúrát és szolgáltatásokat az ITER Szervezete létrehozásától e megállapodás megszűnéséig mindvégig köteles nyújtani.

3. cikk

Kapcsolattartó bizottság

Az ITER Szervezete és a befogadó kapcsolattartó bizottságot hoz létre, amely gondoskodik arról, hogy a befogadó az e mellékletben előírt telephelyi infrastruktúrát és szolgáltatásokat a telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról szóló megállapodás feltételei alapján valóban biztosítsa.

4. cikk

Földterület, épületek, létesítmények és megközelítés

A befogadó saját költségén biztosítja az ITER számára az Amerikai Egyesült Államok kormánya, az Európai Atomenergia-közösség, Japán kormánya és az Orosz Föderáció kormánya között létrejött, a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktorra vonatkozó műszaki tervezési tevékenységek (a továbbiakban: ITER EDA) során való együttműködésről szóló megállapodás alapján létrehozott tanács által 2000-ben elfogadott, „Az ITER telephelyére vonatkozó követelmények és tervezési feltételezések” című dokumentumban lefektetett feltételeknek (a továbbiakban: referenciafeltételek) megfelelő telephelyet, valamint az alábbi létesítményeket és szolgáltatásokat:

a)	földterületet, amelyet ellenszolgáltatás nélkül kell az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátani, és amely lehetővé teszi az ITER EDA zárójelentésében felsorolt, az ITER-hez kapcsolódó valamennyi épület és kiegészítő létesítmény megépítését, használatát és esetleges bővítését;

b)	alapvető közműszolgáltatásokat, amelyeket a telephely határáig kell kiépíteni: vízellátást, villamosáram-ellátást, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetést, valamint riasztórendszereket;

c)

utakat, gyalogutakat és hidakat, beleértve ezek szükségessé váló módosításait is, amelyeket a Port Autonome de Marseille és az ITER telephelye között kell kiépíteni oly módon, hogy az ITER projekt érdekében a helyszínre szállítandó legnagyobb méretű és tömegű berendezések, valamint a személyzet és a látogatók a telephely határáig eljuthassanak;

d)	fuvarozási szolgáltatásokat a Port Autonome de Marseille, illetőleg légi szállítás esetén a Marignane repülőtér és az ITER telephelye között, a Felek által nyújtott komponensek helyszínre fuvarozásához;

e)	ideiglenes elhelyezést az ITER Szervezete számára az ITER telephelyén vagy annak közelében mindaddig, amíg az ITER Szervezete elfoglalhatja végleges épületeit és létesítményeit;

f)	villamosáram-ellátást (kiépítést és fenntartást) a telephely határáig oly módon, hogy impulzív terhelés esetén legalább 500 MW teljesítmény, folyamatosan pedig legalább 120 MW, a csatlakozások karbantartása miatti megszakításoktól is mentes teljesítmény legyen levehető;

g)	hűtővízellátást átlagosan 450 MW hőteljesítmény környezetbe történő elvezetésére; valamint

h)	nagy kapacitású számítógépes hálózati kapcsolatokat és távközlési vonalakat.

5. cikk

Szolgáltatások

A befogadó az e melléklet 4. cikkében felsoroltakon túlmenően saját költségén vagy megalapozott mértékű díjfizetés ellenében, a telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról szóló megállapodással összhangban köteles gondoskodni az ITER Szervezete működéséhez szükséges műszaki, igazgatási és általános jellegű szolgáltatásokról. E szolgáltatások részeként köteles gondoskodni többek között, de nem kizárólag:

a)	a befogadó által az ITER Szervezetéhez a megállapodás 8. cikke alapján kirendelt személyzeten túlmenően kisegítő személyzetről;

b)	egészségügyi létesítményekről;

c)	sürgősségi segélyszolgálatokról;

d)	biztonsági riasztórendszerről és létesítményeiről;

e)

büféről;

f)	az engedélyezési eljárás támogatásáról;

g)	a biztonságirányítási rendszer támogatásáról;

h)	a nyelvtanfolyamok támogatásáról;

i)	az ITER működése közben keletkező radioaktív hulladék kezelésével és ártalmatlanításával összefüggő szolgáltatásokról;

j)	költöztetési és elhelyezési szolgáltatásokról;

k)	autóbuszjáratokról a munkába járáshoz;

l)	szabadidős, társadalmi és jóléti létesítményekről;

m)	közüzemi szolgáltatásokról és ellátásról;

n)	könyvtárról és multimédia-szolgáltatásokról;

o)	a környezet, ennek keretében a sugárzás figyeléséről; valamint

p)	egyéb alapszolgáltatásokról (hulladékelszállítás, takarítás, kertfenntartás).

6. cikk

Oktatás

A befogadó köteles saját költségén a személyzet tagjai gyermekeinek iskoláztatására nemzetközi iskolát létesíteni, a befogadó Félen kívüli Felek oktatási hatóságaival egyeztetve kialakított nemzetközi alaptanterv alapján alsó- és középfokú oktatást nyújtani, továbbá elősegíteni a befogadó Félen kívüli Felek sajátos és általuk támogatott kiegészítő tanterveinek bevezetését. A befogadó Félen kívüli Felek kötelesek minden tőlük telhető segítséget megadni az iskola kialakítása, valamint az iskola tantervének hazai akkreditációja érdekében.

16.12.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/82

---

MEGÁLLAPODÁS

az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről

Az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: Euratom), az Indiai Köztársaság kormánya, Japán kormánya, a Kínai Népköztársaság kormánya, a Koreai Köztársaság kormánya és az Orosz Föderáció kormánya (a továbbiakban: Felek),

MIVEL az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: ITER-megállapodás) 12. cikke előírja a megállapodásban részes felek számára, hogy kiváltságokat és mentességeket nyújtsanak,

MIVEL ennek a megállapodásnak az a célja, hogy az ebben a megállapodásban részes Felek számára az ITER-megállapodás 12. cikkével összhangban meghatározza az említett kiváltságok és mentességek tartalmát és alkalmazási körét,

MIVEL az ITER tárgyában 2006. május 24-én, Brüsszelben tartott miniszteri találkozó alkalmával a Felek kifejezték szándékukat, hogy megkötik ezt a megállapodást,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

(1)   Az ITER-megállapodás 5. cikkével összhangban az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete (a továbbiakban: ITER Szervezete) nemzetközi jogi értelemben jogi személy, és ebből eredően jogosult államokkal és/vagy nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat kötni.

(2)   Az ITER Szervezete a tagjai területén jogi személynek minősül, és kellő jogképességgel rendelkezik:

a)	szerződések kötéséhez;

b)	tulajdon megszerzéséhez, birtoklásához és elidegenítéséhez;

c)	felhasználási engedélyekhez jutáshoz; valamint

d)	jogi eljárások kezdeményezéséhez.

2. cikk

Az ITER Szervezete épületei és helyiségei sérthetetlenek.

3. cikk

Az ITER Szervezete irattárai és iratai sérthetetlenek.

4. cikk

(1)   Az ITER Szervezete mentességet élvez a joghatóság és a végrehajtás alól, kivéve:

a)	ha és amennyiben erről a mentességéről az adott esetben kifejezetten lemondott;

b)	az ITER Szervezete birtokában lévő vagy javára üzemeltetett gépjárművel okozott közlekedési baleset folytán előálló károk megtérítése iránt harmadik fél által indított polgári perek, valamint az ilyen gépjárművel elkövetett közlekedési szabálysértések és bűncselekmények körében;

c)	a 23. cikk értelmében meghozott választott bírósági ítéletek végrehajtása tekintetében; valamint

d)

az ITER Szervezete személyzetének valamely tagja pénzfizetési kötelezettségével kapcsolatos végrehajtási eljárás során a munkabérből történő letiltás esetén, ha erre a letiltásra a végrehajtás helyén irányadó joggal összhangban, jogerős és végrehajtható bírói vagy közigazgatási hatósági határozat alapján kerül sor.

(2)   Az ITER Szervezete tulajdona és vagyona fekvéstől függetlenül mentességet élvez a lefoglalás, az elkobzás, a kisajátítás és a zár alá vétel bármely formája alól, kivéve:

a)	ha és amennyiben erről a mentességéről az adott esetben kifejezetten lemondott;

b)	az (1) bekezdés b) pontjában említett polgári perek körében; valamint

c)	a 23. cikk értelmében meghozott választott bírósági ítéletek végrehajtása tekintetében.

(3)   Az ITER Szervezete mentességet élvez továbbá a hatósági és az ideiglenes bírói intézkedések alól, kivéve, ha és amennyiben erről a mentességéről az adott esetben kifejezetten lemondott, és amennyiben ez szükségessé válik:

a)	az ITER Szervezete birtokában lévő vagy javára üzemeltetett gépjárművel okozott közlekedési balesetek megelőzése vagy kivizsgálása során; valamint

b)	a 23. cikk értelmében meghozott választott bírósági ítéletek végrehajtása tekintetében.

5. cikk

(1)   Hivatalos tevékenysége körében az ITER Szervezete, tulajdona és bevételei mentességet élveznek a közvetlen adók alól.

(2)   Ha az ITER Szervezete vagy az ITER Szervezete javára más szigorúan az ITER Szervezete hivatalos tevékenységéhez szükséges árut vagy szolgáltatást vásárol vagy vesz igénybe, és ezen áru vagy szolgáltatás ára adót vagy vámot tartalmaz, akkor a Félnek a lehetőségek szabta keretek között megfelelő intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy ezen adó vagy vám megfizetése alól mentességet adjon vagy ezt az adót vagy vámot visszatérítse.

6. cikk

(1)   Az ITER Szervezete által vagy javára hivatalos tevékenysége körében importált vagy exportált áruk mentességet élveznek minden vám és adó alól. Az ITER Szervezete által hivatalos tevékenysége körében importált vagy exportált áruk mentességet élveznek a behozatali és a kiviteli tilalmak és korlátozások alól, kivéve akkor, ha ezek a tilalmak vagy korlátozások az ITER-megállapodás 14. és 20. cikkében említett törvényekkel, rendeletekkel vagy politikákkal vannak összefüggésben.

(2)   Az 5. cikkben előírt mentességben részesített, valamint az (1) bekezdés alapján importált áruk csak a mentességet adó Fél által meghatározott feltételekkel adhatók el vagy ruházhatók át másra.

7. cikk

(1)   Az 5. és a 6. cikk alkalmazásában az ITER Szervezete hivatalos tevékenységének tekintendő igazgatási tevékenysége, beleértve az esetleg létrehozandó társadalombiztosítási rendszerrel összefüggő tevékenységét is, valamint az ITER-megállapodással összhangban az ITER Szervezete céljának elérése érdekében folytatott tevékenység.

(2)   Az 5. és a 6. cikk rendelkezései nem alkalmazandók azokra az adókra és vámokra, amelyek tartalmukat tekintve közüzemi szolgáltatásokért szedett díjak.

8. cikk

Az 5. és a 6. cikk értelmében nem adható mentesség azokra a megvásárolt vagy importált árukra és azokra az igénybe vett szolgáltatásokra, amelyek az ITER Szervezete személyzete tagjainak személyes javát szolgálják.

9. cikk

Az ITER-megállapodás 14. és 20. cikkében említett törvények, rendeletek és politikák körén kívül semmilyen módon nem korlátozható az ITER Szervezete által küldött vagy neki szánt kiadványok és más, ismereteket tartalmazó küldemények forgalma.

10. cikk

(1)   Az ITER Szervezete tetszőleges típusú pénzeszközöket, valutát, készpénzt és értékpapírt kaphat és tarthat, ezeket az ITER-megállapodásban megjelölt célra szabadon másnak átadhatja, továbbá a kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges terjedelemben bármely pénznemben számlákkal rendelkezhet.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az ITER Szervezete köteles tagjai észrevételeit oly mértékben figyelembe venni, amilyen mértékben megítélése szerint ezeknek az észrevételeknek az ITER Szervezete érdekeinek sérelme nélkül helyt lehet adni.

11. cikk

(1)   Hivatalos kommunikációja és valamennyi iratának forgalma tekintetében az ITER Szervezetét legalább olyan kedvező elbírálásban kell részesíteni, mint amilyent a Felek más nemzetközi szervezeteknek megadnak.

(2)   Az ITER Szervezete hivatalos kommunikációja, történjék bármilyen eszközön keresztül, nem vethető alá cenzúrának.

12. cikk

A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ITER Szervezete személyzete tagjainak területükre történő belépését, ott tartózkodását és onnan való távozását.

13. cikk

(1)   A Felek képviselői ebbéli feladataik ellátása során, valamint az ITER Szervezete által összehívott ülések helyszínére történő odautazás és az onnan történő visszautazás közben a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:

a)	mentességet a letartóztatás és a fogva tartás, valamint személyes poggyászuk elkobzása alól;

b)

mentességet a joghatóság alól kiküldetésük befejezését követően is mindazon cselekedeteik, ezen belül szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaik tekintetében, amelyeket feladataik ellátása során tettek; ez a mentesség nem alkalmazandó azonban a Fél képviselője által a gépjármű-közlekedés körében elkövetett szabálysértésekre és bűncselekményekre, sem a birtokában lévő vagy általa vezetett gépjárművel okozott kárra vonatkozóan;

c)	valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk sérthetetlenségét;

d)	a különleges postaszolgálat útján vagy lezárt csomagban nekik küldött iratok vagy levélküldemények fogadásának jogát;

e)	mentességet saját maguk és házastársuk részére a bevándorlási korlátozásokkal összefüggő intézkedések és az idegenrendészeti nyilvántartásra vonatkozó szabályok alól;

f)	a pénznemre és a pénzváltásra vonatkozóan ugyanazokat a könnyítéseket, amelyeket a külföldi kormányok képviselői ideiglenes hivatalos kiküldetésük alkalmával élveznek;

g)	személyes poggyászukra vonatkozóan ugyanazokat a vámkönnyítéseket, amelyeket a diplomaták élveznek.

(2)   A Felek képviselői a kiváltságokat és a mentességeket nem személyes előnyükre élvezik, hanem annak érdekében, hogy az ITER Szervezetével kapcsolatos feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek legyenek. Az ITER-megállapodás 12. cikkével összhangban a Felek kötelesek felfüggeszteni a képviselők mentességét, ha úgy ítélik meg, hogy a mentesség fenntartása akadályozza az igazságszolgáltatási szervek működését, és a felfüggesztés nem érinti hátrányosan azokat a célokat, amelyek érdekében a mentességet megadták.

14. cikk

Az ITER Szervezete személyzetének tagjai a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:

a)

mentességet a joghatóság alól az ITER Szervezeténél letöltött szolgálatuk befejezését követően is mindazon cselekedeteik, ezen belül szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaik tekintetében, amelyeket feladataik ellátása során tettek; ez a mentesség nem alkalmazandó azonban az ITER Szervezete személyzetének tagja által a gépjármű-közlekedés körében elkövetett szabálysértésekre és bűncselekményekre, sem a birtokában lévő vagy általa vezetett gépjárművel okozott kárra vonatkozóan;

b)	mentességet a katonai szolgálattal összefüggő valamennyi kötelezettség alól;

c)	valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk sérthetetlenségét;

d)

a bevándorlási korlátozásokkal összefüggő intézkedések és az idegenrendészeti nyilvántartásra vonatkozó szabályok tekintetében ugyanazokat a könnyítéseket, amelyeket a nemzetközi szervezetek személyzetének tagjai rendesen élveznek, és ugyanezeket a könnyítéseket élvezik azonos háztartásban élő családtagjaik is;

e)	a pénzváltásra vonatkozóan lényegében ugyanazokat a kiváltságokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek személyzetének tagjai élveznek;

f)	nemzetközi válsághelyzetben ugyanazokat a hazatelepedési könnyítéseket, amelyeket a diplomaták, és ugyanezeket a könnyítéseket élvezik azonos háztartásban élő családtagjaik is;

g)

jogot arra nézve, hogy amikor a kérdéses államban először szolgálatba lépnek, akkor vámmentesen hozhassanak az állam területére bútorokat és személyes használati tárgyakat, továbbá jogot arra nézve, hogy amikor a kérdéses államban befejezik szolgálatukat, akkor vámmentesen kivihessék az állam területéről bútoraikat és személyes használati tárgyaikat, mindkét esetben azoknak a feltételeknek megfelelően, amelyeket a jog gyakorlása szerinti állam szükségesnek ítél előírni.

15. cikk

A 14. cikkben előírt kiváltságokon és mentességeken túlmenően az ITER Szervezete főigazgatója, illetve ha a főigazgatói tisztség nincs betöltve, akkor a főigazgatói teendők ellátásával megbízott személy a hasonló rangú diplomatákéval megegyező kiváltságokat és mentességeket is élvezi.

16. cikk

A szakértők az ITER Szervezetével összefüggő feladataik ellátása és az ITER Szervezete javára teljesített kiküldetéseik során a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik abban a terjedelemben, amely szükséges feladataik ellátásához, ideértve a feladataik ellátása és az említett kiküldetések teljesítése érdekében tett utazásaik időtartamát is:

a)

mentességet a joghatóság alól az ITER Szervezeténél végzett szakértői tevékenységük befejezését követően is mindazon cselekedeteik, ezen belül szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaik tekintetében, amelyeket feladataik ellátása során tettek; ez a mentesség nem alkalmazandó azonban a szakértő által a gépjármű-közlekedés körében elkövetett szabálysértésekre és bűncselekményekre, sem a birtokában lévő vagy általa vezetett gépjárművel okozott kárra vonatkozóan;

b)	valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk sérthetetlenségét;

c)	a pénzügyi és a pénzváltásra vonatkozó jogszabályok, valamint személyes poggyászuk tekintetében ugyanazokat a könnyítéseket, amelyek a külföldi kormányok hivatalnokait ideiglenes hivatalos kiküldetésük alkalmával megilletik.

17. cikk

(1)   Az ITER Szervezete által kifizetett bérek és járandóságok mentesek a jövedelemadó alól oly mértékben, amennyiben az ITER Szervezete javára fizetendő adó hatálya alá esnek. A Felek fenntartják a jogot, hogy ezeket a béreket és járandóságokat figyelembe vegyék a más forrásokból származó jövedelmek adójának megállapítása során.

(2)   A fenti (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az ITER Szervezete által leköszönt igazgatója és személyzetének tagjai részére fizetett életjáradékra és nyugdíjra.

18. cikk

A 14. és a 17. cikk a személyzet minden olyan tagjára alkalmazandó, aki az ITER Szervezete személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozik. Arról, hogy a 16. cikket a szakértők mely körére kell alkalmazni, az ITER Szervezete tanácsa (a továbbiakban: tanács) dönt. A személyzet e cikk hatálya alá tartozó tagjai és az e cikk hatálya alá tartozó szakértők nevét, beosztását és címét időről időre közölni kell az ITER Szervezete tagjaival.

19. cikk

Ha saját társadalombiztosítási rendszert hoz létre, az ITER Szervezete, főigazgatója és személyzete a Felekkel és/vagy a befogadó állammal kötött megállapodásokban előírt feltételekkel mentesül a nemzeti társadalombiztosítási intézeteknek egyébként fizetendő kötelező járulékok megfizetése alól.

20. cikk

Egyetlen Fél sem kötelezhető arra, hogy a 13. cikkben, a 14. cikk b), d), e), f) és g) pontjában, a 15. cikkben, a 16. cikk c) pontjában és a 19. cikkben előírt kiváltságokat és mentességeket saját állampolgárainak, illetőleg olyan személyeknek megadja, akik, amikor először az ITER Szervezete szolgálatába lépnek, a Fél területén rendelkeznek állandó lakóhellyel.

21. cikk

(1)   Az ITER Szervezete főigazgatója, személyzetének tagjai és szakértői az e megállapodásban előírt kiváltságokat és mentességeket nem személyes előnyükre élvezik. Ezek a kiváltságok és mentességek kizárólag azt szolgálják, hogy az ITER Szervezete minden körülmények között akadálytalanul működhessen, és a kedvezményezett személyek teljes mértékben függetlenek legyenek.

(2)   Az ITER-megállapodás 12. cikkével összhangban a tanács köteles felfüggeszteni a mentességet, ha úgy ítéli meg, hogy fenntartása akadályozza az igazságszolgáltatási szervek működését, és a felfüggesztés nem ellentétes az ITER Szervezete és tagjai érdekeivel.

22. cikk

Az igazságszolgáltatás megfelelő működésének elősegítése, a közrend, valamint a közegészségügy, a közbiztonság, az engedélyezés, a környezetvédelem és a munkavédelmi ellenőrzés körébe tartozó, illetve egyéb hasonló jellegű jogszabályok követése betartása, valamint az e megállapodásban előírt kiváltságokkal és mentességekkel történő visszaélések megelőzése érdekében az ITER Szervezete köteles mindenkor együttműködni a Felek és az ITER-megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt meghatározás szerint a befogadó állam e kérdésben hatáskörrel rendelkező hatóságaival. Az e cikkben előírt együttműködés rendje a szervezet központjáról és a kirendeltségekről szóló megállapodásokban, illetve kiegészítő megállapodásokban határozható meg.

23. cikk

(1)   A személyzeti szabályzattal összhangban kötött szerződések kivételével ha az ITER Szervezete írásbeli szerződést köt, abban rendelkezni kell a választott bíráskodásról. A választott bíráskodásra vonatkozó rendelkezésben vagy a választott bíráskodásról szóló, külön erre a célra kötött megállapodásban meg kell határozni az alkalmazandó jogot, valamint azt az államot, amelyben a választott bíróság ülésezik.

(2)   A választott bíróság határozatának végrehajtására annak az államnak a hatályos joga irányadó, amelyben a határozatot végre kell hajtani.

24. cikk

Az Euratomot létrehozó szerződéssel összhangban ez a megállapodás az említett szerződés területi hatályának megfelelő területen alkalmazandó. Az említett szerződéssel és más vonatkozó megállapodásokkal összhangban ez a megállapodás alkalmazandó továbbá a Bolgár Köztársaságra, Romániára és a Svájci Államszövetségre is, amelyek teljes jogú társult harmadik államként részt vesznek az Euratom fúziós programjában.

25. cikk

(1)   Ezt a megállapodást az aláíró Felek saját eljárásaiknak megfelelően megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják.

(2)   Ez a megállapodás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy az Euratom, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Orosz Föderáció letétbe helyezte az e megállapodásra vonatkozó megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratokat.

(3)   Ha ez a megállapodás egy évvel aláírását követően nem lépett hatályba, a letéteményes összehívja az aláíró Felek értekezletét, amely dönt a megállapodás hatálybalépése érdekében megteendő lépésekről.

26. cikk

(1)   Ha a tanács az ITER-megállapodás 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el, akkor az érintett állam vagy nemzetközi szervezet csatlakozhat és részes Felévé válhat ennek a megállapodásnak.

(2)   A csatlakozás attól a naptól hatályos, amikor a csatlakozási okiratot a letéteményesnél letétbe helyezték

27. cikk

E megállapodás időbeli hatálya megegyezik az ITER-megállapodás időbeli hatályával. A megállapodás megszűnése nem érinti a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 14. cikk a) pontja és a 16. cikk a) pontja alapján megadott mentességeket.

28. cikk

Az e megállapodásból vagy e megállapodással összefüggésben a Felek között vagy egy vagy több Fél és az ITER Szervezete között felmerülő nézeteltéréseket tárgyalással, közvetítés igénybevételével vagy más, közösen megválasztott módon, például választott bírósági eljárással kell rendezni. Az érintettek e nézeteltérések természetének megvitatására, annak mielőbbi rendezése érdekében kötelesek találkozót tartani.

29. cikk

(1)   E megállapodás letéteményese a NAÜ főigazgatója.

(2)   A Felek e megállapodás eredeti példányát a letéteményesnél letétbe helyezik; a letéteményes a megállapodás hitelesített másolatát megküldi az aláíró Feleknek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően, nyilvántartásba vétel és közzététel céljából az Egyesült Nemzetek főtitkárának.

(3)   A letéteményes értesíti valamennyi aláíró Felet, valamint csatlakozó államot és nemzetközi szervezetet:

a)	az egyes megerősítő, elfogadó, jóváhagyó és csatlakozási okiratok letétbe helyezésének napjáról; valamint

b)	e megállapodás hatálybalépésének napjáról.