This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01962R0031-20210101
Regulation No 31 (EEC), 11 (EAEC), laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community
Consolidated text: Regulation No 31 (EEC), 11 (EAEC), laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community
Regulation No 31 (EEC), 11 (EAEC), laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community
01962R0031 — HU — 01.01.2021 — 020.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
REGULATION No 31 (EEC), 11 (EAEC), (HL P 045, 1962.6.14., 1385. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
P 35 |
524 |
6.3.1963 |
||
|
P 35 |
526 |
6.3.1963 |
||
|
P 35 |
528 |
6.3.1963 |
||
|
REGULATION No 18/63/EEC OF THE COUNCIL of 26 February 1963 (*) |
P 35 |
529 |
6.3.1963 |
|
|
REGULATION No 5/64/Euratom OF THE COUNCIL of 10 November 1964 (*) |
P 190 |
2971 |
21.11.1964 |
|
|
REGULATION No 182/64/EEC OF THE COUNCIL of 10 November 1964 (*) |
P 190 |
2971 |
21.11.1964 |
|
|
P 18 |
242 |
4.2.1965 |
||
|
P 18 |
242 |
4.2.1965 |
||
|
REGULATION No 4/65/Euratom OF THE COUNCIL of 16 March 1965 (*) |
P 47 |
701 |
24.3.1965 |
|
|
P 47 |
701 |
24.3.1965 |
||
|
P 31 |
461 |
19.2.1966 |
||
|
P 31 |
461 |
19.2.1966 |
||
|
RÈGLEMENTNo 10/66/Euratom DU CONSEIL du 24 novembre 1966 (*) |
P 225 |
3814 |
6.12.1966 |
|
|
P 225 |
3814 |
6.12.1966 |
||
|
AZ 259/68/EGK, Euratom, ESZAK TANÁCSI RENDELET 1968. február 29-i |
L 56 |
1 |
4.3.1968 |
|
|
L 289 |
1 |
17.11.1969 |
||
|
L 15 |
1 |
21.1.1970 |
||
|
L 15 |
4 |
21.1.1970 |
||
|
L 5 |
1 |
7.1.1971 |
||
|
L 276 |
1 |
16.12.1971 |
||
|
L 276 |
6 |
16.12.1971 |
||
|
L 149 |
1 |
1.7.1972 |
||
|
L 160 |
1 |
16.7.1972 |
||
|
L 283 |
1 |
20.12.1972 |
||
|
L 55 |
1 |
28.2.1973 |
||
|
L 223 |
1 |
11.8.1973 |
||
|
L 2 |
1 |
3.1.1974 |
||
|
L 341 |
1 |
20.12.1974 |
||
|
L 71 |
1 |
20.3.1975 |
||
|
L 98 |
1 |
19.4.1975 |
||
|
L 164 |
1 |
27.6.1975 |
||
|
L 263 |
1 |
11.10.1975 |
||
|
L 299 |
1 |
29.10.1976 |
||
|
L 359 |
1 |
30.12.1976 |
||
|
L 359 |
9 |
30.12.1976 |
||
|
L 157 |
1 |
28.6.1977 |
||
|
L 314 |
1 |
8.12.1977 |
||
|
L 330 |
1 |
23.12.1977 |
||
|
L 119 |
1 |
3.5.1978 |
||
|
L 119 |
8 |
3.5.1978 |
||
|
L 328 |
1 |
23.11.1978 |
||
|
L 369 |
1 |
29.12.1978 |
||
|
L 369 |
6 |
29.12.1978 |
||
|
L 336 |
1 |
29.12.1979 |
||
|
L 20 |
1 |
26.1.1980 |
||
|
L 20 |
5 |
26.1.1980 |
||
|
L 21 |
18 |
24.1.1981 |
||
|
L 46 |
1 |
19.2.1981 |
||
|
L 271 |
1 |
26.9.1981 |
||
|
L 386 |
1 |
31.12.1981 |
||
|
L 47 |
8 |
19.2.1982 |
||
|
L 47 |
13 |
19.2.1982 |
||
|
L 331 |
1 |
26.11.1982 |
||
|
L 53 |
1 |
26.2.1983 |
||
|
L 180 |
1 |
5.7.1983 |
||
|
L 203 |
1 |
27.7.1983 |
||
|
L 361 |
1 |
24.12.1983 |
||
|
L 51 |
1 |
21.2.1985 |
||
|
L 51 |
6 |
21.2.1985 |
||
|
L 154 |
1 |
13.6.1985 |
||
|
L 180 |
3 |
12.7.1985 |
||
|
L 265 |
1 |
8.10.1985 |
||
|
L 343 |
1 |
20.12.1985 |
||
|
L 359 |
1 |
19.12.1986 |
||
|
L 359 |
5 |
19.12.1986 |
||
|
L 79 |
1 |
21.3.1987 |
||
|
L 286 |
3 |
9.10.1987 |
||
|
L 307 |
1 |
29.10.1987 |
||
|
L 356 |
1 |
18.12.1987 |
||
|
L 204 |
1 |
29.7.1988 |
||
|
L 204 |
5 |
29.7.1988 |
||
|
L 354 |
1 |
22.12.1988 |
||
|
L 209 |
1 |
21.7.1989 |
||
|
L 364 |
1 |
14.12.1989 |
||
|
L 204 |
1 |
2.8.1990 |
||
|
L 360 |
1 |
22.12.1990 |
||
|
L 204 |
1 |
27.7.1991 |
||
|
L 361 |
1 |
31.12.1991 |
||
|
L 361 |
7 |
31.12.1991 |
||
|
L 361 |
9 |
31.12.1991 |
||
|
L 361 |
10 |
31.12.1991 |
||
|
L 361 |
13 |
31.12.1991 |
||
|
L 62 |
1 |
7.3.1992 |
||
|
L 383 |
1 |
29.12.1992 |
||
|
L 404 |
1 |
31.12.1992 |
||
|
L 328 |
1 |
29.12.1993 |
||
|
L 335 |
1 |
23.12.1994 |
||
|
L 310 |
1 |
22.12.1995 |
||
|
L 175 |
1 |
13.7.1996 |
||
|
L 338 |
1 |
28.12.1996 |
||
|
L 301 |
5 |
5.11.1997 |
||
|
L 351 |
1 |
23.12.1997 |
||
|
L 113 |
4 |
15.4.1998 |
||
|
L 307 |
1 |
17.11.1998 |
||
|
L 325 |
1 |
3.12.1998 |
||
|
L 346 |
1 |
22.12.1998 |
||
|
C 60 |
11 |
2.3.1999 |
||
|
L 78 |
1 |
24.3.1999 |
||
|
L 150 |
1 |
17.6.1999 |
||
|
L 327 |
1 |
21.12.1999 |
||
|
L 24 |
1 |
29.1.2000 |
||
|
L 76 |
1 |
25.3.2000 |
||
|
L 326 |
3 |
22.12.2000 |
||
|
L 326 |
7 |
22.12.2000 |
||
|
L 271 |
1 |
12.10.2001 |
||
|
L 345 |
1 |
29.12.2001 |
||
|
L 77 |
1 |
20.3.2002 |
||
|
L 347 |
1 |
20.12.2002 |
||
|
A TANÁCS 2148/2003/EK, Euratom RENDELETE (2003. december 5.) |
L 323 |
1 |
10.12.2003 |
|
|
A TANÁCS 2181/2003/EK, Euratom RENDELETE (2003. december 8.) |
L 327 |
1 |
16.12.2003 |
|
|
A TANÁCS 2182/2003/EK, Euratom RENDELETE (2003. december 8.) |
L 327 |
3 |
16.12.2003 |
|
|
L 124 |
1 |
27.4.2004 |
||
|
L 6 |
1 |
8.1.2005 |
||
|
L 8 |
1 |
12.1.2005 |
||
|
A TANÁCS 1972/2005/EK, Euratom RENDELETE (2005. november 29.) |
L 317 |
1 |
3.12.2005 |
|
|
A TANÁCS 2104/2005/EK, Euratom RENDELETE (2005. december 20.) |
L 337 |
7 |
22.12.2005 |
|
|
L 194 |
1 |
14.7.2006 |
||
|
A TANÁCS 1895/2006/EK, Euratom RENDELETE (2006. december 19.) |
L 397 |
6 |
30.12.2006 |
|
|
L 90 |
1 |
30.3.2007 |
||
|
A TANÁCS 1558/2007/EK, Euratom RENDELETE (2007. december 17.) |
L 340 |
1 |
22.12.2007 |
|
|
L 127 |
1 |
15.5.2008 |
||
|
A TANÁCS 1323/2008/EK, EURATOM RENDELETE (2008. december 18.) |
L 345 |
10 |
23.12.2008 |
|
|
A TANÁCS 1324/2008/EK, EURATOM RENDELETE (2008. december 18.) |
L 345 |
17 |
23.12.2008 |
|
|
L 55 |
1 |
27.2.2009 |
||
|
A TANÁCS 1295/2009/EU, EURATOM RENDELETE (2009. december 22.) |
L 348 |
9 |
29.12.2009 |
|
|
A TANÁCS 1296/2009/EU, EURATOM RENDELETE (2009. december 23.) |
L 348 |
10 |
29.12.2009 |
|
|
Módosította: A TANÁCS 1190/2010/EU, EURATOM RENDELETE (2010. december 13.) |
L 333 |
1 |
17.12.2010 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1080/2010/EU, EURATOM RENDELETE (2010. november 24.) |
L 311 |
1 |
26.11.2010 |
|
|
L 338 |
1 |
22.12.2010 |
||
|
L 338 |
7 |
22.12.2010 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1023/2013/EU, EURATOM RENDELETE (2013. október 22.) |
L 287 |
15 |
29.10.2013 |
|
|
L 335 |
1 |
14.12.2013 |
||
|
L 353 |
23 |
28.12.2013 |
||
|
L 353 |
24 |
28.12.2013 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 422/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) |
L 129 |
5 |
30.4.2014 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 423/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) |
L 129 |
12 |
30.4.2014 |
|
|
Kiigazítás a 2014. július 1-jével az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulékok mértékére nézve ( 1 ) (2014/C 444/05) |
C 444 |
11 |
12.12.2014 |
|
|
C 415 |
3 |
15.12.2015 |
||
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1611 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016. július 7.) |
L 242 |
1 |
9.9.2016 |
|
|
C 466 |
5 |
14.12.2016 |
||
|
Kiigazítás 2016. július 1-jével az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulékok mértékére nézve ( 2 ) (2016/C 466/10) |
C 466 |
19 |
14.12.2016 |
|
|
C 429 |
9 |
14.12.2017 |
||
|
C 451 |
4 |
14.12.2018 |
||
|
2018. július 1-jei hatállyal az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulék mértéke tekintetében ( 3 ) 2018/C 451/07 |
C 451 |
19 |
14.12.2018 |
|
|
Kiigazítás 2019. január 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat XII. mellékletének 12. cikke alapján a kamatos kamat kiszámításához használt effektív kamatláb tekintetében ( 4 ) 2019/C 1/08 |
C 1 |
6 |
3.1.2019 |
|
|
C 420 |
9 |
13.12.2019 |
||
|
Kiigazítás 2019. július 1-jei hatállyal az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulék mértéke tekintetében ( *1 ) (2019/C 420/08) |
C 420 |
22 |
13.12.2019 |
|
|
C 428 |
12 |
11.12.2020 |
||
|
Kiigazítás 2020. július 1-jei hatállyal az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulék mértéke tekintetében ( 5 ) 2020/C 428/13 |
C 428 |
26 |
11.12.2020 |
|
Helyesbítette:
|
(*) |
Ez a jogi aktus sosem jelent meg magyar nyelven. |
REGULATION No 31 (EEC), 11 (EAEC),
laying down the Staff Regulations of Officials and the Conditions of Employment of Other Servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community
Sole Article
The Staff Regulations of officials and the Conditions of Employment of other servants of the European Economic Community and the European Atomic Energy Community are laid down in the Annex, which forms an integral part of this Regulation.
This Regulation shall enter into force on 1 January 1962.
This Regulation shall be binding in its entirety and directly applicable in all Member States.
AZ EURÓPAI UNIÓ TISZTVISELŐINEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA
|
TARTALOM |
|
|
I. CÍM: |
Általános rendelkezések 1 – 10c |
|
II. CÍM: |
A tisztviselők jogai és kötelezettségei 11 – 26a |
|
III. CÍM: |
A tisztviselők előmenetele |
|
1. fejezet: |
Felvétel 27 – 34 |
|
2. fejezet: |
Hivatali státusz 35 |
|
1. szakasz: |
Aktív foglalkoztatás 36 |
|
2. szakasz: |
Kirendelés 37 – 39 |
|
3. szakasz: |
Személyes okokkal indokolt szabadság 40 |
|
4. szakasz: |
Nem aktív státusz 41 |
|
5. szakasz: |
Szabadság katonai szolgálat miatt 42 |
|
6. szakasz: |
Szülői vagy családi okokkal indokolt szabadság 42a - 42b |
|
7. szakasz: |
A szolgálat érdekében történő szabadságra küldés 42c |
|
3. fejezet: |
Értékelések, magasabb fizetési fokozatba lépés és előléptetés 43 – 46 |
|
4. fejezet: |
A szolgálati jogviszony megszűnése 47 |
|
1. szakasz: |
Lemondás 48 |
|
2. szakasz: |
Kötelező lemondás 49 |
|
3. szakasz: |
A szolgálat érdekében történő nyugdíjazás 50 |
|
4. szakasz: |
Eljárások az alkalmatlanság kezelésére 51 |
|
5. szakasz: |
Nyugdíjazás 52 - 53 |
|
6. szakasz: |
Tiszteletbeli rang 54 |
|
IV. CÍM: |
A tisztviselők munkafeltételei |
|
1. fejezet: |
Munkaidő 55 – 56c |
|
2. fejezet: |
Szabadság 57 – 60 |
|
3. fejezet: |
Munkaszüneti napok 61 |
|
V. CÍM: |
A tisztviselők javadalmazása és szociális biztonsági ellátásai |
|
1. fejezet: |
Díjazás és költségtérítés |
|
1. szakasz: |
Díjazás 62 – 70 |
|
2. szakasz: |
Költségtérítés 71 |
|
2. fejezet: |
Szociális biztonsági ellátások 72 – 76a |
|
3. fejezet: |
Nyugdíjak és rokkantsági támogatás 77 – 84 |
|
4. fejezet: |
Jogosulatlan kifizetések visszatérítése 85 |
|
5. fejezet: |
Jogátruházás azUnió javára 85a |
|
VI. CÍM: |
Fegyelmi intézkedések 86 |
|
VII. CÍM: |
Jogorvoslat 90 – 91a |
|
VIIIa. CÍM |
Az EKSZ-re alkalmazandó különös rendelkezések 95 |
|
VIIIb. CÍM: |
A harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különös és kivételes rendelkezések 101a |
|
IX. CÍM: |
Átmeneti és záró rendelkezések |
|
1. fejezet: |
Átmeneti rendelkezések 107a |
|
2. fejezet: |
Záró rendelkezések 110 – 113 |
|
I. MELLÉKLET: |
A. Az 5. cikk (4) bekezdésében előírt álláshely–típusok az egyes besorolási csoportokban |
|
B. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia vonatkozásában |
|
|
II. MELLÉKLET: |
A személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott testületek összetétele és eljárása |
|
III. MELLÉKLET: |
Versenyvizsgák |
|
IV. MELLÉKLET: |
A személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke szerinti juttatás |
|
IVa. MELLÉKLET: |
Részmunkaidős munkavégzés |
|
V. MELLÉKLET: |
Szabadság |
|
VI. MELLÉKLET: |
Túlórákért járó kompenzációs szabadság és díj |
|
VII. MELLÉKLET: |
Díjazás és költségtérítés |
|
VIII. MELLÉKLET: |
Nyugdíjrendszer |
|
IX. MELLÉKLET: |
Fegyelmi eljárások |
|
X. MELLÉKLET: |
A harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különleges és kivételes rendelkezések |
|
XI. MELLÉKLET: |
A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok |
|
XII. MELLÉKLET: |
A személyzeti szabályzat 83a. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok |
|
XIII. MELLÉKLET: |
Az Unió tisztviselőire alkalmazandó átmeneti intézkedések (a személyzeti szabályzat 107a. cikke) |
|
XIII.1. MELLÉKLET: |
A beosztások típusai az átmenti időszakban |
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Ezt a személyzeti szabályzatot az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ tisztviselőire kell alkalmazni.
1a. cikk
1b. cikk
Amennyiben e személyzeti szabályzat másként nem rendelkezik, a következő intézményeket e személyzeti szabályzat alkalmazásában az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ intézményeinek kell tekinteni:
az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: „EKSZ”),
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság;
a Régiók Bizottsága;
az Európai Ombudsman, és
az Európai Adatvédelmi Biztos.
1c. cikk
E személyzeti szabályzatban bármely, egy hímnemű személyre történő hivatkozás úgy értendő, hogy az egy nőnemű személyre történő hivatkozást is, és fordítva, kivéve, ha a kontextus egyértelműen jelzi az ellenkezőjét.
1 ►M112 d ◄ . cikk
E személyzeti szabályzat alkalmazásában a nem házassági társkapcsolatokat házasságként kell kezelni, feltéve, hogy a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt valamennyi feltétel teljesül.
A fogyatékossággal élő személy akkor felel meg a 28. cikk e) pontjában megállapított feltételeknek, ha – ésszerű alkalmassá tétel után – teljesíteni tudja a munkakör alapvető feladatait.
A munkakör alapvető feladataihoz viszonyítva az „ésszerű alkalmassá tétel”; olyan megfelelő – szükség szerinti – intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő személy számára a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, az abban való részvételt és előrehaladást, és a képzés elvégzését, kivéve, ha az ilyen intézkedések aránytalanul nagy terhet rónának a munkáltatóra.
Az egyenlő bánásmód elve nem akadályozhatja azt, hogy az intézmények kinevezésre jogosult hatóságai sajátos előnyöket biztosító intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében, vagy abból a célból, hogy kiküszöböljék, illetve ellensúlyozzák a szakmai előmenetelükben megmutatkozó hátrányokat.
1e. cikk
2. cikk
▼M112 —————
3. cikk
A tisztviselő kinevezési okiratának tartalmaznia kell a kinevezés hatálybalépésének időpontját; ez az időpont nem előzheti meg azt az időpontot, amikor a tisztviselő megkezdi tevékenységét.
4. cikk
Kinevezésre kizárólag e személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, a megüresedett beosztások betöltése céljából kerülhet sor.
Az intézményekben megüresedő beosztásokról értesíteni kell az adott intézmény személyzetét, mihelyt a kinevezésre jogosult hatóság úgy dönt, hogy az üresedést be kell tölteni.
Ha az üresedés nem tölthető be áthelyezés, a beosztásra a 45a. cikkel összhangban történő kinevezés vagy előléptetés útján, a megüresedett beosztásról értesítik a többi intézmény személyzetét és/vagy belső versenyvizsgát szerveznek.
5. cikk
A kinevezés legalább a következőket követeli meg:
►M131 az AST besorolási csoportban és az AST/SC besorolási csoportban: ◄
oklevéllel igazolt, a középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség, vagy
a középfokúnál magasabb szintű oktatáshoz hozzáférést biztosító, oklevéllel igazolt középfokú végzettség, és legalább hároméves megfelelő szakmai tapasztalat, vagy
amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, szakmai képzés vagy azzal egyenértékű szintű szakmai tapasztalat.
az AD csoportban az 5. és 6. besorolási fokozatnál:
oklevéllel igazolt, legalább hároméves, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, vagy
amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés.
az AD csoportban a 7–16. besorolási fokozatnál:
oklevéllel igazolt, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, ha az egyetemi képzés szokásos ideje négy év vagy annál hosszabb, vagy
oklevéllel igazolt, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség és legalább egyéves megfelelő szakmai tapasztalat, ha az egyetemi képzés szokásos ideje legalább három év, vagy
amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés.
6. cikk
7. cikk
A tisztviselő kérheti az intézményen belüli áthelyezését.
Az ideiglenes kinevezés időtartama nem haladja meg az egy évet, kivéve, ha a kinevezés közvetlenül vagy közvetve olyan tisztviselő helyettesítésére irányul, akit szolgálati érdekből egy másik beosztásba rendeltek ki, katonai szolgálatra hívtak be, illetve aki elhúzódó betegszabadságon van.
8. cikk
Az ►M128 ►C4 Európai Unió ◄ ◄ egy másik intézményéhez kirendelt tisztviselő hat hónap elteltével kérelmezheti az áthelyezését az adott intézményhez.
Ha a tisztviselő anyaintézménye és azon intézmény, amelyhez a tisztviselőt kirendelték, egyaránt hozzájárul az áthelyezéshez, a tisztviselőt úgy kell tekinteni, mint aki a teljes ►M128 ►C4 uniós ◄ ◄ szolgálati előmenetele során az utóbbi intézmény alkalmazásában állt. A tisztviselő az ilyen áthelyezés következtében nem részesülhet azon pénzügyi előnyökben, amelyekben egy tisztviselő e személyzeti szabályzat értelmében az ►M128 ►C4 Uniónál ◄ ◄ fennálló szolgálatának megszűnésekor részesülhet.
Ha a kérelemnek helyt adó határozat az anyaintézménynél betöltöttnél magasabb besorolási fokozatba helyezést is magában foglal, azt előléptetésnek kell tekinteni; ilyen határozat kizárólag a 45. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően hozható.
9. cikk
Az (1a) bekezdés sérelme nélkül minden intézményben létre kell hozni:
amelyek ellátják az e személyzeti szabályzat által rájuk ruházott feladatokat.
Az ügynökségek a személyi állományuk összetételének figyelembevétele érdekében a személyzeti bizottságok tagsága tekintetében eltérhetnek a II. melléklet 1. cikkében foglaltaktól. Az ügynökségek határozhatnak úgy, hogy nem neveznek ki helyettes tagokat a vegyes bizottságba vagy a II. melléklet 2. cikkében meghatározott bizottságokba.
E testületek tagjainak jegyzékéről értesítik az intézmények személyzetét.
A bizottság felhívja az intézmény illetékes szerveinek figyelmét az e személyzeti szabályzat értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármely általános jelentőségű kérdésre. A bizottsággal konzultáció folytatható bármely ilyen jellegű kérdésben.
A bizottság tanácsot ad az intézmény illetékes szerveinek a szolgálat szervezésével és működésével kapcsolatban, és javaslatokat tesz a személyzet munkafeltételeinek vagy általános életkörülményeinek javítására vonatkozóan.
A bizottság részt vesz az intézmény által személyzete érdekében létrehozott szociális jóléti intézmények irányításában és felügyeletében. A bizottság az intézmény beleegyezésével maga is létrehozhat ilyen szociális jóléti intézményeket.
Az értékelésekért felelős bizottság véleményét kérik:
a próbaidő leteltét követő intézkedésekről; és
az intézménynél történő bármely létszámcsökkentéssel érintett tisztviselők felvételéről.
A bizottságnak a kinevezésre jogosult hatóság utasításokat adhat annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tagjaira vonatkozó időszakos értékelések minden intézményen belül egységes módon készüljenek.
10. cikk
Egy, az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ intézményeinek képviselőiből, és azok személyzeti bizottságainak azonos számú képviselőjéből álló személyzeti szabályzati bizottság jön létre. A személyzeti szabályzati bizottság tagjainak kinevezésére irányuló eljárást az ►M131 intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ közös megegyezéssel határozzák meg. Az ügynökségek a Bizottsággal kötött megállapodásban rögzített szabályokkal összhangban együttesen képviseltetik magukat.
Az e személyzeti szabályzat által ráruházott feladatok mellett a személyzeti szabályzati bizottság javaslatokat fogalmazhat meg a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára. A Bizottság konzultál a személyzeti szabályzati bizottsággal a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló bármely javaslattal kapcsolatban; a személyzeti szabályzati bizottság a véleményét a Bizottság által meghatározott határidőn belül közli. A személyzeti szabályzati bizottság az elnöke, valamely intézmény, vagy a személyzeti bizottság kérelmére ül össze.
A személyzeti szabályzati bizottság ülésein készült jegyzőkönyveket közlik a megfelelő testületekkel.
10a. cikk
Az intézmény meghatározza azon határidőket, amelyeken belül a személyzeti bizottság, a vegyesbizottság vagy a személyzeti szabályzati bizottság megadja a tőle kért véleményeket; e határidők nem lehetnek 15 munkanapnál rövidebbek. Amennyiben az előírt határidőn belül nem adnak véleményt, az intézmény meghozza saját döntését.
10b. cikk
A 24b. cikkben említett szakszervezetek és személyzeti szövetségek a személyzet általános érdekében járnak el, a személyzeti bizottságoknak a személyzeti szabályzatban meghatározott hatásköreinek sérelme nélkül.
A 10. cikkben említett bizottsági javaslatok a képviselő szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel folytatott konzultációk tárgyát képezhetik.
10c. cikk
Minden intézmény köthet a személyzetét érintő megállapodásokat a képviselő szakszervezeteivel és szakmai szervezeteivel. Az ilyen megállapodások nem járhatnak a személyzeti szabályzat vagy bármely költségvetési kötelezettségvállalás módosításával, és semmilyen módon nem befolyásolhatják az érintett intézmény munkáját. A megállapodást aláíró képviselő szakszervezetek és szakmai szervezetek minden intézményben a személyzeti bizottságnak a személyzeti szabályzatban meghatározott hatásköreinek függvényében működnek.
II. CÍM
A TISZTVISELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
11. cikk
A tisztviselő feladatainak ellátása során és magatartásának meghatározásakor kizárólag az Unió érdekeit tartja szem előtt. A tisztviselő az intézményén kívül egyetlen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy személytől sem kérhet vagy fogadhat el utasításokat. A rábízott feladatokat tárgyilagosan, pártatlanul és az Unióhoz való hűségre vonatkozó kötelezettsége betartásával végzi.
A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül egyetlen kormánytól vagy az intézményén kívüli más helyről sem fogadhat el semmiféle elismerést, kitüntetést, kedvezményt, ajándékot vagy fizetséget, kivéve, ha azzal a kinevezését megelőzően, illetve katonai vagy egyéb állampolgári kötelezettség teljesítése céljából biztosított külön szabadsága során nyújtott szolgálatait ismerik el.
Egy tisztviselő felvétele előtt a kinevezésre jogosult hatóság megvizsgálja, hogy a jelöltnek vannak-e olyan személyes érdekeltségei, amelyek csorbíthatják függetlenségét, vagy hogy fennáll-e bármiféle összeférhetetlenség. Ennek érdekében a jelölt külön formanyomtatványon tájékoztatja a kinevezésre jogosult hatóságot bármely fennálló vagy esetlegesen lehetséges összeférhetetlenségről. Ilyen esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezt megfelelően indokolt véleményben figyelembe veszi. Szükség esetén a kinevezésre jogosult hatóság megteszi a 11a. cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket.
Ezt a cikket analógia útján alkalmazni kell a személyes okokkal indokolt szabadságról visszatérő tisztviselőkre.
11a. cikk
12. cikk
A tisztviselő tartózkodik minden olyan cselekménytől vagy magatartástól, amely rossz fényt vethet a beosztására.
12a. cikk
12b. cikk
13. cikk
Amennyiben a tisztviselő házastársa jövedelemszerző tevékenységet folytat, a tisztviselő erről köteles tájékoztatni intézményének kinevezésre jogosult hatóságát. Ha a tevékenység jellege összeférhetetlennek bizonyul a tisztviselő feladataival, és a tisztviselő nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy az határozott időn belül megszűnik, a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy ►M112 a tisztviselő továbbra is megtartsa-e beosztását vagy egy másik beosztásba helyezzék-e át ◄ .
▼M112 —————
15. cikk
Annak a tisztviselőnek, aki választással elnyerhető közhivatalra pályázik, erről értesíti a kinevezésre jogosult hatóságot. A kinevezésre jogosult hatóság a szolgálat érdekeinek figyelembevételével határoz arról, hogy az érintett tisztviselő(nek):
személyes okokkal indokolt szabadságot kell kérnie, vagy
ki kell adni éves szabadságát, vagy
engedélyezni lehet, hogy feladatait részmunkaidőben lássa el, vagy
tovább folytathatja feladatai ellátását.
16. cikk
A tisztviselő a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.
Az a tisztviselő, aki a szolgálati jogviszony megszűnését követő két évben keresőtevékenységbe kíván kezdeni – függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem –, erről külön formanyomtatványon tájékoztatja intézményét. Amennyiben az említett tevékenység kapcsolódik a tisztviselő által a szolgálati idejének utolsó három évében végzett munkához, és az intézmény jogos érdekeivel való összeütközéshez vezethet, a kinevezésre jogosult hatóság – a szolgálat érdekeire tekintettel – megtilthatja a tisztviselőnek e tevékenység gyakorlását, vagy jóváhagyását általa megfelelőnek ítélt feltételekhez kötheti. A kinevezésre jogosult hatóság a vegyes bizottsággal folytatott konzultációt követően, a tájékoztatástól számított 30 munkanapon belül értesíti az érintettet döntéséről. Amennyiben az említett időszak végéig nem történik ilyen értesítés, ez hallgatólagos beleegyezésnek minősül.
A végrehajtási intézkedésekben meghatározottak szerinti volt vezető tisztviselő esetében a kinevezésre jogosult hatóság a szolgálatból való kilépést követő 12 hónapig elvileg megtiltja, hogy a volt vezető tisztviselő lobbitevékenységet vagy tanácsadást folytasson korábbi intézménye személyzetével kapcsolatban vállalkozása, ügyfelei vagy munkáltatói részére a szolgálatban töltött utolsó három év során a felelőssége alá tartozó ügyek kapcsán.
A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) értelmében valamennyi intézmény évente információkat tesz közzé a harmadik bekezdés végrehajtására vonatkozóan, ideértve a vizsgált esetek jegyzékét is.
17. cikk
17a. cikk
Ha a kinevezésre jogosult hatóság bizonyítani tudja, hogy a tervezett közzététel alkalmas arra, hogy súlyosan sértse az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ jogos érdekeit, a kinevezésre jogosult hatóság az információ kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül tájékoztatja döntéséről a tisztviselőt. Amennyiben a kijelölt időszakon belül ilyen határozatról nem történik értesítés, azt úgy kell tekinteni, hogy a kinevezésre jogosult hatóságnak nincs kifogása.
18. cikk
19. cikk
A tisztviselő bírósági eljárás során a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül semmilyen alapon nem adhat ki semmilyen olyan információt, amelyről feladataival összefüggésben van tudomása. Az engedély csak akkor tagadható meg, ha az Unió érdekei úgy kívánják, és annak megtagadása nem jár büntetőjogi következményekkel a tisztviselőre nézve. A tisztviselőt ez a kötelezettség a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is terheli.
Az első bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók azon tisztviselőre vagy volt tisztviselőre, aki az Európai Unió Bírósága vagy valamely intézmény fegyelmi tanácsa előtt tesz tanúvallomást olyan ügyben, amely az Európai Unió alkalmazottját vagy volt alkalmazottját érinti.
20. cikk
A tisztviselőnek az alkalmazás helyén vagy olyan helyen kell laknia, amely nincs nagyobb távolságra az alkalmazás helyétől, mint ami feladatainak megfelelő ellátásával összeegyeztethető. ►M112 A tisztviselő értesíti a kinevezésre jogosult hatóságot lakcíméről, és haladéktalanul tájékoztatja lakcímének bármely változásáról. ◄
21. cikk
A tisztviselő beosztásától függetlenül segíti, és tanácsaival támogatja feletteseit; a tisztviselő felelős a rábízott feladatok végrehajtásáért.
A szolgálat bármely részlegét irányító tisztviselő felelősséggel tartozik feletteseinek a ráruházott hatáskörök ellátásáért, illetve az általa adott utasítások teljesítéséért. Beosztottainak felelőssége a tisztviselőt semmiképpen sem mentesíti a tisztviselőt saját felelőssége alól.
▼M112 —————
21a. cikk
22. cikk
A tisztviselő kötelezhető arra, hogy egészben vagy részben térítse meg az ►M128 ►C4 Uniónak ◄ ◄ a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban súlyos kötelezettségszegéssel okozott kárt.
A kinevezésre jogosult hatóság indokolással ellátott határozatot hoz a fegyelmi ügyek vonatkozásában megállapított eljárásnak megfelelően.
Az ►M128 ►C4 Európai Unió ◄ ◄ Bírósága az e rendelkezésből eredő jogviták tekintetében teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik.
22a. cikk
Az első albekezdésben említett tájékoztatást írásban teszik meg.
Ezt a bekezdést kell alkalmazni olyan esetekben is, ha az intézmény egy tagja vagy az intézmény szolgálatában álló vagy részére munkát végző bármely más személy követ el hasonló súlyos kötelezettségszegést.
22b. cikk
Azt a tisztviselőt, aki nyilvánosságra hozza a 22a. cikkben meghatározott információkat a Bizottság, a Számvevőszék, a Tanács, illetve az Európai Parlament elnöke vagy az Európai Ombudsman felé, saját intézménye részéről nem érhetik sérelmes hatások, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:
a tisztviselő jóhiszeműen úgy véli, hogy a nyilvánosságra hozott információ és annak bármely állítása alapjában véve igaz; és
a tisztviselő ezt megelőzően az OLAF vagy saját intézménye felé felfedte ugyanezt az információt, és a hivatal vagy az intézmény által – az eset összetettségének függvényében – meghatározott időt hagyott az OLAF-nak vagy az intézménynek, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket. A tisztviselőt az említett időtartamról 60 napon belül megfelelően tájékoztatják.
22c. cikk
A 24. és a 90. cikk értelmében valamennyi intézmény eljárást vezet be a tisztviselők azzal kapcsolatban tett panaszainak kezelésére, hogy a 22a. vagy 22b. cikkben előírt kötelezettségeik teljesítését követően vagy annak következtében milyen módon jártak el velük szemben. Az érintett intézmény biztosítja az ilyen panaszok bizalmas kezelését, a körülmények által indokolt esetben a 90. cikkben meghatározott határidők lejárta előtt is.
Valamennyi intézmény kinevezésért felelős hatósága belső szabályokat állapít meg többek között az alábbiakról:
23. cikk
A tisztviselőket megillető kiváltságok és mentességek biztosítása kizárólag az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ érdekében történik. A kiváltságokról és mentességekről ►M15 szóló jegyzőkönyvre ◄ is figyelemmel a tisztviselők nem mentesülnek sem magánjellegű kötelezettségeik teljesítése, sem a hatályos jogszabályok és rendőrségi előírások betartása alól.
Az érintett tisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a kinevezésre jogosult hatóságot, ha e kiváltságok és mentességek vita tárgyát képezik.
A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv által biztosított laissez-passer a ►C4 egységvezetők ◄ , az AD12–AD16 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők, az Európai Unió területén kívül szolgálatot teljesítő tisztviselők, valamint olyan egyéb tisztviselők számára kerül kiállításra, akik esetében azt a szolgálati érdek megköveteli.
24. cikk
►M15 Az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ segítséget nyújt minden tisztviselőnek, különösen olyan személy elleni eljárásban ◄ , aki a tisztviselő vagy családtagjai sérelmére, a tisztviselő beosztása vagy feladatainak ellátása miatt fenyegetést, becsületsértést, rágalmazást, illetve bármely személy vagy vagyon elleni támadást követett el.
Az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ egyetemlegesen megtéríti a tisztviselőnek az ilyen esetben elszenvedett kárt, amennyiben azt nem a tisztviselő szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta és az elkövetőtől nem tudott kártérítést kapni.
►M112 24a. ◄ cikk
Az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ előmozdítja a tisztviselők olyan szakmai továbbképzését, amely összeegyeztethető a szolgálat megfelelő működésével, és saját érdekeiknek is megfelel.
Az ilyen szakmai továbbképzést a tisztviselők előléptetése során figyelembe kell venni.
►M112 24b. ◄ cikk
A tisztviselők jogosultak az egyesülési jog gyakorlására; tagjai lehetnek különösen szakszervezeteknek vagy az európai tisztviselők szakmai szervezeteinek.
25. cikk
A tisztviselők az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben kérelemmel fordulhatnak intézményüknek kinevezésre jogosult hatóságához.
Az e személyzeti szabályzat alapján egy meghatározott személyre vonatkozóan hozott minden határozatot írásban haladéktalanul közölni kell az érintett tisztviselővel. A tisztviselőt hátrányosan érintő minden határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat.
A tisztviselők kinevezésére, beiktatására, előléptetésére, áthelyezésére, hivatali státuszának meghatározására és szolgálati jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó határozatokat haladéktalanul közzéteszik abban az intézményben, amelyhez a tisztviselő tartozik. A hirdetménynek egy megfelelő időszakban az egész személyzet számára hozzáférhetőnek kell lennie.
26. cikk
A tisztviselő személyi aktája az alábbiakat tartalmazza:
a hivatali státuszára vonatkozó összes iratot, valamint az alkalmasságára, teljesítményére és magatartására vonatkozó összes értékelés;
a tisztviselő ezen iratokkal kapcsolatban tett valamennyi észrevétele.
Az iratokat sorrendben kell iktatni, számozni és irattározni; az a) pontban említett iratokra az intézmény nem hivatkozhat, illetve azokat nem használhatja fel a tisztviselővel szemben, ha azokról a személyi aktába való felvételük előtt a tisztviselőt nem tájékoztatták.
Valamennyi irat tisztviselővel való közlését a tisztviselő aláírásával kell igazolni, vagy annak hiányában ajánlott levél ►M112 a tisztviselő által közölt utolsó címre kiküldött ◄ útján kell kézbesíteni.
A tisztviselő személyi aktája nem tartalmazhat hivatkozást a tisztviselő politikai, szakszervezeti, világnézeti vagy vallási tevékenységére vagy meggyőződésére, illetve faji vagy etnikai származására és szexuális irányultságára.
Az előző bekezdés nem tiltja azonban a tisztviselő számára ismert olyan közigazgatási okmányok és iratok elhelyezését az aktában, amelyek e személyzeti szabályzat alkalmazásához szükségesek.
Minden tisztviselőnek csak egyetlen személyi aktája lehet.
A tisztviselő még szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is jogosult betekinteni a személyi aktájában lévő összes iratba ►M112 és másolatokat készíteni azokról ◄ .
A személyi akta bizalmasan kezelendő, és abba csak a hivatal helyiségeiben ►M112 vagy biztonságos elektronikus eszközzel ◄ lehet betekinteni. Amennyiben azonban egy, a tisztviselőt érintő ügy kerül ►M112 ————— ◄ , akkor személyi aktáját továbbítani kell a Bíróságnak.
26a. cikk
A tisztviselőnek joga van megismerni egészségügyi aktáját, az ►M131 intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ által megállapítandó szabályoknak megfelelően.
III. CÍM
A TISZTVISELŐK ELŐMENETELE
1. FEJEZET
Felvétel
27. cikk
A felvétel során arra kell törekedni, hogy az intézmények részére olyan tisztviselők munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek, és akiket az Unió tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon vettek fel. Semmilyen álláshely sem tartható fenn valamely meghatározott tagállam állampolgárai számára.
Az Uniós polgárok egyenlőségének elve lehetővé teszi valamennyi intézmény számára, hogy objektív körülmények által nem igazolt, a tisztviselők nemzetiség szerinti megoszlása tekintetében jelentős egyensúlyhiány észlelése esetében megfelelő intézkedéseket fogadjanak el. Ezeknek a megfelelő intézkedéseknek igazoltnak kell lenniük és nem vezethetnek az érdemen alapuló kiválasztástól eltérő felvételi követelményekhez. Ilyen megfelelő intézkedések elfogadása előtt az intézmény kinevezésre jogosult hatósága a 110. cikkel összhangban általános rendelkezéseket fogad el e bekezdés végrehajtása céljából.
A Bizottság 2014. január 1-től számított három év elteltével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a második bekezdés végrehajtásáról.
Annak megkönnyítése érdekében, hogy a személyzeti felvétel a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjen, az intézmények igyekeznek támogatni az alkalmazottaik gyermekeinek többnyelvű és multikulturális oktatását.
28. cikk
Egy tisztviselő kizárólag az alábbi feltételekkel nevezhető ki:
a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;
megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;
a 29. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, megfelelt egy, a III. melléklet rendelkezéseinek megfelelő vagy képesítéseken vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken mind vizsgákon alapuló versenyvizsga feltételeinek;
fizikailag alkalmas feladatainak ellátására; és
29. cikk
Mielőtt egy intézmény üres álláshelyét betöltené, a kinevezésre jogosult hatóság mérlegeli, hogy:
az álláshely betölthető-e az intézményen belüli:
áthelyezéssel, vagy
a 45a. cikknek megfelelő kinevezéssel, vagy
előléptetéssel;
érkeztek-e áthelyezés iránti kérelmek a többi intézmény azonos besorolási fokozatban lévő tisztviselőitől, és/vagy
amennyiben a) és b) pontban említett lehetőségek révén nem lehetett betölteni az üres álláshelyet, figyelembe vegye-e a 30. cikk szerinti alkalmas pályázók jegyzékét, adott esetben tekintetbe véve az alkalmas pályázókra vonatkozóan a III. mellékletben foglalt megfelelő rendelkezéseket, és/vagy
tartson-e az intézményen belüli versenyvizsgát, amelyen kizárólag a tisztviselők és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében meghatározott ideiglenes személyzet vehet részt;
vagy megkezdje-e a vagy képesítéseken, vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken, mind vizsgákon alapuló versenyvizsgára vonatkozó eljárást. A versenyvizsgákra vonatkozó eljárást a III. melléklet állapítja meg.
Az eljárás a jövőbeli személyzeti felvétel számára történő tartalékképzés céljából is megkezdhető.
A kinevezésre jogosult hatóság a d) ponttól eltérően és csak kivételes esetekben határozhat úgy, hogy a tisztviselők túlnyomó többségének nyílt versenyvizsgán alapuló felvétele elvének tiszteletben tartása mellett belső versenyvizsgát rendez az intézmény számára, amelyen az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. és 3b. cikkében meghatározott szerződéses alkalmazottak is részt vehetnek. Az utóbbi személyzeti kategóriára korlátozások vonatkoznak az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 82. cikkének (7) bekezdésében foglalt ezen lehetőség, valamint a szerződéses alkalmazottként általuk végezhető külön feladatok tekintetében.
Ezeken a versenyvizsgákon kizárólag az ►M128 ►C4 Európai Unió ◄ ◄ egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontjának megfelelően foglalkoztatott ideiglenes személyzet tagjai vehetnek részt. Az intézmények a versenyvizsgán való részvételhez minimumképesítésként legalább tíz év ideiglenes alkalmazottként eltöltött szolgálati időt követelnek meg, valamint azt, hogy az ideiglenes alkalmazotti felvétel olyan felvételi eljárás alapján történt, amely az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 12. cikke (4) bekezdésével összhangban biztosította ugyanazoknak az előírásoknak az alkalmazását, mint amelyek a tisztviselők felvételére alkalmazandók. E cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, az ideiglenes alkalmazottat foglalkoztató intézmény kinevezésre jogosult hatósága az említett intézmény egy üres beosztásának betöltése előtt e versenyvizsgák sikeres jelöltjeivel párhuzamosan tisztviselők intézményen belüli áthelyezését is mérlegeli.
30. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság minden versenyvizsgához felvételi bizottságot nevez ki. E bizottság összeállítja az alkalmas pályázók jegyzékét.
A kinevezésre jogosult hatóság dönt arról, hogy e pályázók közül melyeket nevezi ki az üres álláshelyekre.
Ezek a pályázók megfelelő tájékoztatáshoz férnek hozzá az intézmények és ügynökségek által meghirdetett megfelelő álláshelyekkel kapcsolatban.
31. cikk
►M131 A 29. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a tisztviselőket csak az SC 1–SC 2, az AST 1–AST 4 besorolási fokozatba vagy az AD 5–AD 8 besorolási fokozatba lehet felvenni. ◄ A versenyvizsgáról szóló hirdetményben szereplő besorolási fokozatot az intézmény a következő kritériumok alapján határozza meg:
az a célkitűzés, hogy a 27. cikkben említett legmagasabb követelményeknek megfelelő tisztviselőket toborozzák;
a megkövetelt szakmai tapasztalat minősége.
Az intézmény egyedi igényeinek való megfelelésre a tisztviselők toborzásakor az ►M128 ►C4 Unióban ◄ ◄ fennálló munkaerőpiaci feltételeket is figyelembe veszik.
32. cikk
A tisztviselőt a besorolási fokozatának első fizetési fokozatába kell felvenni.
A kinevezésre jogosult hatóság azonban az érintett személy szakmai tapasztalatának figyelembevételére besorolási fokozatában további, legfeljebb 24 hónapos szolgálati idő figyelembevételét is engedélyezheti. Minden intézmény megállapítja az e cikk végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket.
Az ►M131 egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ által elfogadott besorolási kritériumoknak megfelelően besorolt ideiglenes alkalmazottak megőrzik a fizetési fokozatban e minőségükben megszerzett szolgálati idejüket, amennyiben közvetlenül az ideiglenes szolgálati időszakot követően ugyanolyan beosztású tisztviselőnek nevezik ki őket.
33. cikk
A kinevezés előtt a sikeres pályázót az intézmény egyik orvosa megvizsgálja annak érdekében, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy a pályázó a 28. cikk e) pontjában előírt követelményeknek megfelel.
Ha az első bekezdésben előírt orvosi vizsgálat eredménye kedvezőtlen, a pályázó e kedvezőtlen orvosi szakvélemény intézmény által történt közlését követő 20 napon belül kérheti, hogy ügyét a kinevezésre jogosult hatóság által az intézmény orvosai köréből választott három orvosból álló orvosi bizottsághoz véleményezésére nyújtsák be. Az orvosi bizottság meghallgatja az eredeti kedvezőtlen véleményt kiadó intézményi orvost. A pályázó az orvosi bizottság elé terjesztheti az általa választott orvos véleményét. Ha az orvosi bizottság véleménye megerősíti az első bekezdésben előírt orvosi vizsgálat következtetéseit, a pályázó fizeti a díjak és a járulékos költségek 50 %-át.
34. cikk
Ha a próbaidő során a tisztviselő feladatait betegség, az 58. cikk szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a kinevezésre jogosult hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 15 hónapot.
Ezt az értékelő jelentést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani. Az értékelő jelentést és az észrevételeket a próbaidős tisztviselő közvetlen felettese haladéktalanul továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely három héten belül beszerzi az értékelésekért felelős vegyes bizottság véleményét a meghozandó intézkedésről. A kinevezésre jogosult hatóság a próbaidős tisztviselőt egy hónapos felmondási idővel a próbaidő lejárta előtt elbocsáthatja, vagy a tisztviselőt a próbaidő fennmaradó időtartamára másik szervezeti egységhez oszthatja be.
Amennyiben az értékelő jelentés a tisztviselő elbocsátására vagy – kivételes esetben – az (1) bekezdéssel összhangban a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelő jelentést és az észrevételeket a próbaidős tisztviselő közvetlen felettese haladéktalanul továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely három héten belül konzultál az értékelő jelentésekért felelős vegyes bizottsággal a meghozandó intézkedésről.
Azt a próbaidős tisztviselőt, akinek a munkája vagy magatartása nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy álláshelyén véglegesítsék, el kell bocsátani.
2. FEJEZET
Hivatali státusz
35. cikk
A tisztviselőket az alábbi hivatali státuszok egyikébe kell kinevezni:
aktív foglalkoztatás;
kirendelés;
személyes okokkal indokolt szabadság;
nem aktív státusz;
szabadság katonai szolgálat miatt ;
szülői szabadság vagy családi okokkal indokolt szabadság ;
a szolgálat érdekében történő szabadságra küldés;
1. Szakasz
AKTÍV FOGLALKOZTATÁS
36. cikk
Az aktív foglalkoztatásban álló tisztviselő olyan személy, aki a IV. címben foglalt feltételeknek megfelelően ellátja az azon beosztással kapcsolatos feladatokat, amelybe kinevezték, vagy amellyel ideiglenesen megbízták.
2. Szakasz
KIRENDELÉS
37. cikk
A kirendelt tisztviselő ►M56 olyan beiktatott tisztviselő, aki(t) ◄ a kinevezésre jogosult hatóság döntése alapján:
a szolgálat érdekében olyan utasítást kapott:
saját kérése alapján:
A kirendelt tisztviselőt továbbra is megilleti a 38. és 39. cikk szerinti feltételeknek megfelelő minden joga, és anyaintézményének tisztviselőjeként kötelezettségei továbbra is fennállnak. ►M23 A nyugdíjra vonatkozó 77. cikk harmadik bekezdésének rendelkezései értelmében azonban az első bekezdés a) pontjának második francia bekezdésében említett kirendelés során a tisztviselőre ugyanazon rendelkezések vonatkoznak, mint arra a tisztviselőre, akinek besorolási fokozata megegyezik azon beosztás besorolási fokozatával, ahová az érintett tisztviselőt kirendelték. ◄
Az aktív foglalkoztatásban vagy személyes okokkal indokolt szabadságon lévő tisztviselő a szolgálat érdekében kérelmezheti kirendelését, illetve azt fel lehet ajánlani részére. Amennyiben a tisztviselőt kirendelik, a személyes okokkal indokolt szabadsága megszűnik.
38. cikk
A szolgálat érdekében történő kirendelésre az alábbi szabályok vonatkoznak:
a kirendelésről a kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő meghallgatása után határoz;
a kirendelés időtartamát a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg;
az érintett tisztviselő minden hatodik hónap végén kérheti a kirendelés megszüntetését;
a 37. cikk a) pontjának első francia bekezdése alapján kirendelt tisztviselő különbözet fizetésére jogosult, amennyiben azon beosztás teljes díjazása, ahová kirendelték, kevesebb, mint amely az anyaintézménybeli besorolási fokozata és fizetési fokozata alapján megilleti; hasonlóképpen jogosult minden olyan járulékos költség megtérítésére, amely a kirendelésével kapcsolatban merül fel;
a 37. cikk a) pontjának első francia bekezdése alapján kirendelt tisztviselő továbbra is olyan nyugdíjjárulékot fizet, amely az anyaintézménybeli besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti aktív foglalkoztatása során megállapított illetményén alapul;
a kirendelt tisztviselő megtartja beosztását, magasabb fizetési fokozatba lépésre való jogát és az előléptetésre való alkalmasságát;
kirendelésének végével a tisztviselőt haladéktalanul vissza kell helyezni az általa korábban betöltött beosztásba.
39. cikk
A tisztviselő saját kérésére történő kirendelésére az alábbi szabályok vonatkoznak:
a kirendelésről és annak időtartamáról a kinevezésre jogosult hatóság határoz;
az új tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül az érintett tisztviselő kérheti a kirendelés megszüntetését; ekkor azonnal vissza kell helyezni az általa korábban betöltött beosztásba;
e hat hónapos időszak végén más személy nevezhető ki a beosztásába;
a kirendelés időtartama alatt a nyugdíjjárulékokat és minden nyugdíjjogosultságot az anyaintézménybeli besorolási fokozat és fizetési fokozat szerinti aktív foglalkoztatás tekintetében megállapított illetmény alapján kell kiszámítani. ►M56 A 37. cikk (1) bekezdése b) pontja második francia bekezdésének értelmében kirendelt tisztviselő azonban, aki nyugdíjjogosultságot azon testületnél szerez, ahová kirendelték, a kirendelés idejére nem tartozik az anyaintézményénél működő nyugdíjrendszerhez.
Azon tisztviselő, aki a 37. cikk (1) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése szerinti kirendelés alatt rokkanttá válik, valamint az ezen időszak alatt elhalálozott tisztviselő által eltartott személyek e személyzeti szabályzat alapján ►M112 rokkantsági támogatásra, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíjra ◄ jogosultak, amelynek összegét csökkenteni kell azon összegekkel, amelyeket azonos jogcím alapján ugyanezen időszakra már kifizetett az a testület, amelyhez a tisztviselőt kirendelték.
E rendelkezés nem eredményezheti azt, hogy a tisztviselő vagy az általa eltartott személyek olyan teljes nyugdíjra váljanak jogosulttá, amelynek összege meghaladja az érintett személyt az e személyzeti szabályzat alapján megillető nyugdíj összegének felső határát; ◄
a kirendelés időtartama alatt a tisztviselő fenntartja arra vonatkozó jogát, hogy magasabb fizetési fokozatba lépjen;
a kirendelés lejártával a tisztviselőt vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első beosztásba, amely ►M112 csoportján ◄ belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztásra vonatkozó követelményeknek. Amennyiben visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási fokozatának megfelelő, ►M112 csoportján ◄ belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően lemondásra szólítható fel. Tényleges visszahelyezéséig a tisztviselő kirendelésben marad, fizetés nélkül.
3. Szakasz
SZEMÉLYES OKOKKAL INDOKOLT SZABADSÁG
40. cikk
Hosszabbítás egy évet nem meghaladó időszakra adható. A személyes okokkal indokolt szabadság teljes időtartama a tisztviselő teljes pályafutása során nem haladhatja meg a ►M131 12 évet. ◄
Amennyiben azonban a tisztviselő ahhoz igényli e szabadságot, hogy:
gondoskodjon a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a tisztviselő eltartottjának minősülő, és az intézményi orvos által elismerten súlyos szellemi vagy testi fogyatékosságban szenvedő és folyamatos gondozást vagy felügyeletet igénylő gyermek neveléséről; vagy
követhesse házastársát – aki szintén az Unió tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja –, akinek feladatai ellátásához a szabadságot kérelmező tisztviselő alkalmazásának helyétől akkora távolságra kell berendeznie szokásos tartózkodási helyét, hogy a közös otthonuk e helyen történő kialakítása kényelmetlenséget okozna a szabadságot kérelmező tisztviselőnek feladatai ellátásában; vagy
orvosilag igazolt súlyos betegség vagy fogyatékosság esetén gondoskodjon házastársáról, lemenő vagy felmenő ági rokonáról, illetve testvéréről,
a szabadság korlátozások nélkül meghosszabbítható, feltéve, hogy a szabadság engedélyezésének feltételei minden hosszabbítás alkalmával fennállnak.
►M112 A jövedelemszerző tevékenységet nem folytató tisztviselő azonban, legkésőbb egy hónappal a személyes okokkal indokolt szabadság első hónapja után kérelmezheti, hogy továbbra is az említett cikkekkel összhangban legyen biztosítva, feltéve, hogy a személyes okokkal indokolt szabadság első évére vonatkozóan viseli a 72. cikk (1) bekezdésében és a 73. cikk (1) bekezdésében említett kockázatok fedezéséhez előírt járulékköltségek felét, valamint a teljes költséget az ilyen szabadság fennmaradó része alatt. A jogosultság a 73. cikkel összhangban csak akkor biztosítható, ha a jogosultságot a 72. cikkel összhangban nyerte el. A járulékokat a tisztviselő utolsó alapilletménye alapján számítják ki. ◄ Ezen túlmenően az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy egy másik nyugdíjrendszer alapján nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy legfeljebb egy évre további nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve hogy viseli ►M56 a 83. cikk (2) bekezdésében megállapított mérték háromszorosával megegyező járulékköltséget; a járulékokat a tisztviselő besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő alapilletmény alapján kell kiszámítani ◄ .
A személyes okokkal indokolt szabadságra az alábbi szabályok vonatkoznak:
a személyes okokkal indokolt szabadságot az érintett tisztviselő kérésére a kinevezésre jogosult hatóság engedélyezi;
a meghosszabbítás iránti kérelmet a szabadság lejárta előtt két hónappal kell benyújtani;
a tisztviselő által betöltött beosztásba más személy nevezhető ki;
a szabadság lejártával a tisztviselőt vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első beosztásba, amely ►M112 csoportjában ◄ belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztás követelményeinek. Amennyiben a tisztviselő visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási fokozatának megfelelő ►M112 csoportjában ◄ belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően lemondásra szólítható fel. Tényleges visszahelyezéséig ►M112 vagy kirendeléséig ◄ a tisztviselő személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadságon marad.
4. Szakasz
NEM AKTÍV STÁTUSZ
41. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy az ilyen intézkedések milyen típusú beosztásokat érintsenek.
A kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően összeállítja az ilyen intézkedésekkel érintett tisztviselők jegyzékét, figyelembe véve a tisztviselők alkalmasságát, teljesítményét, feladataik teljesítése során tanúsított magatartását, családi körülményeit és szolgálati idejét. Bármely tisztviselőt, aki az előző albekezdésben említett beosztást tölt be, és aki nem aktív státuszba helyezését kéri, automatikusan felvesznek e jegyzékbe.
Azon tisztviselők, akiknek a neve szerepel e jegyzékben, a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján nem aktív státuszba kerülnek.
A nem aktív státuszba helyezés időpontjától számított két éven keresztül a tisztviselő elsőbbséget élvez bármely, ►M112 csoportján ◄ belüli, a besorolási fokozatának megfelelő megüresedő vagy újonnan létrehozott beosztásba történő visszahelyezésre, feltéve hogy rendelkezik a szükséges képesítésekkel.
A nem aktív státuszba helyezett tisztviselő a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül.
Azon jövedelmet, amit a tisztviselő ez idő alatt bármely új tevékenységből kap, le kell vonni az előző albekezdésben előírt juttatásból, amennyiben a jövedelem és a juttatás együttesen meghaladja a tisztviselő részére folyósított utolsó teljes díjazást, amelyet az azon hónap első napján alkalmazandó illetménytáblázat alapján számítanak ki, amelyre a juttatást fizetik.
A tisztviselő minden szükséges írásbeli bizonyítékot megad, és tájékoztatja az intézményt minden, a jogosultságát érintő tényről.
A juttatásra korrekciós együttható nem vonatkozik.
Azonban a juttatást és az e cikk negyedik albekezdésében említett utoljára folyósított teljes díjazást azzal ►C2 a XI. melléklet 3. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett súlyozási tényezővel ◄ súlyozzák, amelyet azon tagállam tekintetében rögzítettek, amelyben a kedvezményezett lakóhelyének fennállását igazolja, feltéve, hogy az a tagállam volt a kedvezményezett utolsó alkalmazási helye. Ilyen esetekben, ha a tagállam pénzneme nem az euró, a juttatást az e személyzeti szabályzat 63. cikkében előírt átváltási árfolyam alapján számítják ki.
5. Szakasz
SZABADSÁG KATONAI SZOLGÁLAT MIATT
42. cikk
Az a tisztviselő, akit katonai szolgálatra vagy tartalékos gyakorlatra hívnak be, illetve akit katonai szolgálatra hívnak vissza, „szabadság katonai szolgálat miatt” különleges státuszt kap.
Az a tisztviselő, akit katonai szolgálatra hívnak be, nem részesül díjazásban, de megőrzi e személyzeti szabályzat szerinti jogát a magasabb fizetési fokozatba lépésre és az előléptetésre. A tisztviselő megőrzi jogát az öregségi nyugdíjra is, ha a katonai szolgálat befejeztével visszamenőlegesen rendezi nyugdíjjárulékait.
Az a tisztviselő, akit tartalékos gyakorlatra hívnak be, vagy katonai szolgálatra visszahívnak, a gyakorlat vagy a visszahívás időtartama alatt folyamatosan kapja díjazását, amelyet azonban a zsoldjának összegével csökkentenek.
6. Szakasz
SZÜLŐI VAGY CSALÁDI OKOKKAL INDOKOLT SZABADSÁG
42a. cikk
A tisztviselő minden gyermek után hat hónapig terjedő, alapilletmény nélküli szülői szabadságra jogosult, amelyet a gyermek születését vagy örökbefogadását követő első tizenkét év során vehet ki. A szabadság időtartama ennek kétszerese lehet az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által elfogadott általános végrehajtási rendelkezések szerint egyedülállóként elismert szülők és az intézmény orvosa által elismert fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élő eltartott gyermek szülei esetében. Az egy alkalommal kivett szabadság legrövidebb időtartama egy hónap.
A tisztviselő tagsága a szociális biztonsági rendszerekben a szülői szabadság során folytatódik; a nyugdíjjogosultság szerzését, az eltartott gyermekek után nyújtott támogatást és az iskoláztatási támogatást fenn kell tartani. A tisztviselő megtartja álláshelyét, és megőrzi jogát a magasabb fizetési fokozatba lépésre és az előléptetésre. A szabadság kivehető teljes munkaidős vagy félmunkaidős szabadságként. Ha a szülői szabadságot a tisztviselő félmunkaidős szabadságként veszi ki, az első bekezdésben előírt maximális időtartam megkétszereződik. A szülői szabadság során a tisztviselő ►M148 1 030,72 EUR ◄ havi juttatásra vagy a félmunkaidős szabadság esetén ezen összeg 50 %-ára jogosult, más jövedelemszerző tevékenységet viszont nem folytathat. A szociális biztonsági rendszerhez való, a 72. és 73. cikkben előírt hozzájárulás egészét az intézmény viseli, és azt a tisztviselő alapilletménye alapján kell kiszámítani. A félmunkaidős szabadság esetében azonban ezt a rendelkezést csak a teljes alapilletmény és az arányosan csökkentett alapilletmény különbségére kell alkalmazni. Az alapilletmény ténylegesen folyósított része tekintetében a tisztviselő hozzájárulását ugyanazon százalékos arányok használatával kell kiszámítani, mintha teljes munkaidős alkalmazásban állna.
A juttatás összege havi ►M140 ►M148 1 374,30 EUR ◄ egyedülálló szülő esetében ◄ vagy félmunkaidős szabadság esetén ezen összeg 50 %-a az első bekezdésben említett egyedülálló szülők, valamint orvos által elismert fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élő eltartott gyermek szülei esetében és a szülői szabadság első három hónapjában, amennyiben a szabadságot az apa veszi ki a szülési szabadság során, vagy bármelyik szülő közvetlenül a szülési szabadságot követően, vagy az örökbefogadási szabadság során vagy közvetlenül azt követően.
A szülői szabadság további hat hónappal meghosszabbítható; az ezen időszakra eső juttatás a második bekezdésben említett összeg 50 %-ára korlátozódik. Az első bekezdésben említett egyedülálló szülők esetében a szülői szabadság további tizenkét hónappal meghosszabbítható; az ezen időszakra eső támogatás a harmadik bekezdésben említett összeg 50 %-ára korlátozódik.
Az e cikkben említett összegeket a díjazással megegyező feltételekkel naprakésszé kell tenni.
42b. cikk
A tisztviselő házastársának, lemenő vagy felmenő ági rokonának, illetve testvérének orvosilag igazolt súlyos betegsége vagy fogyatékossága esetén a tisztviselő alapilletmény nélküli családi okokkal indokolt szabadságra jogosult. Az ilyen szabadság teljes időtartama a tisztviselő teljes pályafutása során nem haladhatja meg a kilenc hónapot.
A 42a. cikk második bekezdését kell alkalmazni.
7.
Szakasz
A SZOLGÁLAT ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ SZABADSÁGRA KÜLDÉS
42c. cikk
Legkorábban öt évvel azelőtt, hogy a tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt, a legalább tíz év szolgálati időt letöltött tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján a szolgálat érdekében szabadságra lehet küldeni az intézményeken belül új kompetenciák megszerzéséhez kapcsolódó szervezeti okokból.
A szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselők teljes száma az adott évben nem haladhatja meg az előző évben az összes intézményből nyugdíjba vonuló tisztviselők számának 5 %-át. Az így kiszámított teljes számot az egyes intézmények között kell felosztani az előző év december 31-én általuk foglalkoztatott tisztviselők száma alapján. A felosztás eredményét minden intézménynél a legközelebbi egész számra kell felkerekíteni.
Az ilyen szabadságra küldés nem lehet fegyelmi intézkedés.
A szabadság időtartama elvileg megfelel annak az időtartamnak, amely még hátravan addig az időpontig, amikor a tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt. Kivételes esetekben azonban a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy megszünteti a szabadságot, és újra szolgálatba helyezi a tisztviselőt.
Amikor a szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt, automatikusan nyugdíjazni kell.
A szolgálat érdekében történő szabadságra küldésre az alábbi szabályok vonatkoznak:
a tisztviselő által betöltött álláshelyre más tisztviselő nevezhető ki;
a szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselő nem jogosult a besorolási fokozatán belüli magasabb fizetési fokozatba lépésre vagy előléptetésre.
Az így szabadságra küldött tisztviselő a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül.
A tisztviselő kérésére a juttatás után járulékot kell fizetni a nyugdíjrendszerbe, amelyet a juttatás alapján kell kiszámítani. Ebben az esetben a szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselő szolgálati idejét figyelembe kell venni a nyugdíjszerző szolgálati éveknek a VIII. melléklete 2. cikke szerinti kiszámítása során.
A juttatásra korrekciós együttható nem alkalmazható.
3. FEJEZET
Értékelések, magasabb fizetési fokozatba lépés és előléptetés
43. cikk
A tisztviselők alkalmasságáról, teljesítményéről és feladataik teljesítése során tanúsított magatartásáról az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a 110. cikkel összhangban meghatározott feltételek szerint évente értékelő jelentést kell készíteni. Az értékelő jelentés megállapítja, hogy a tisztviselő teljesítményének szintje kielégítő volt-e vagy sem. Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatósága megállapítja az értékelési eljárás során fellebbezésre jogosító rendelkezéseket, amely jogot a 90. cikk (2) bekezdésében említett panasz benyújtása előtt kell gyakorolni.
Az AST 5 besorolási fokozattól kezdve az értékelő jelentés kitérhet arra is, hogy a tisztviselő teljesítménye alapján alkalmas-e a tanácsosi funkció betöltésére.
Az értékelő jelentést közölni kell a tisztviselővel. A tisztviselőnek jogában áll az értékelő jelentéssel kapcsolatban bármilyen, általa fontosnak tartott észrevételt tenni.
44. cikk
Az a tisztviselő, aki két év szolgálati időt letöltött besorolási fokozatának valamely fizetési fokozatában, automatikusan ugyanazon besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép, kivéve, ha teljesítményét a 43. cikkben említett legutóbbi éves értékelő jelentés nem kielégítőnek értékelte. A tisztviselő legfeljebb négy év elteltével besorolási fokozatának következő fizetési fokozatába lép, kivéve, ha az 51. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárás kerül alkalmazásra.
Ha egy tisztviselőt egységvezetővé, igazgatóvá vagy főigazgatóvá neveznek ki ugyanabban a fokozatban, és feltéve, hogy a kinevezését követő első kilenc hónapban feladatait a 43. cikk értelmében kielégítően teljesítette, a kinevezés hatálybalépésekor visszaható hatállyal egy fizetési fokozattal előléptetésre kerül ugyanazon a besorolási fokozaton belül. Ez az előléptetés a havi alapilletményének az egyes besorolási fokozatok első és második fizetési fokozata közötti százalékos aránynak megfelelő növekedéséhez vezet. Ha a növekedés ennél kisebb, vagy a tisztviselő az adott időben besorolási fokozatán belül az utolsó fizetési fokozatba tartozik, következő előléptetése hatálybalépéséig alapilletményét az első és a második fizetési fokozat közötti különbségnek megfelelő mértékben kell megnövelni.
45. cikk
45a. cikk
Az 5. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjától eltérve, az AST csoport 5. besorolási fokozatába tartozó tisztviselőt ki lehet nevezni az AD csoportba tartozó beosztásba, a következő feltételek mellett:
a tisztviselőt az e cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban választották ki az e bekezdés b) pontjában említett kötelező képzési programban való részvételre;
a tisztviselő teljesítette a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott, kötelező képzési modulokból álló képzési programot, és
a tisztviselő szerepel azon jelölteknek a kinevezésre jogosult hatóság által összeállított jegyzékén, akik egy szóbeli és írásbeli vizsgán bizonyították az e bekezdés b) pontjában említett képzési program sikeres elvégzését. E vizsga tartalmát a III. melléklet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban határozzák meg.
A bizottság meghallgathatja a fent említett képzési programban való részvételüket kérelmező tisztviselőket és a kinevezésre jogosult hatóság képviselőit. A kinevezésre jogosult hatóság által javasolt jegyzéktervezetről többségi szavazással indoklással kísért véleményt nyilvánít. A kinevezésre jogosult hatóság elfogadja a fent említett képzési programban való részvételre jogosult tisztviselők jegyzékét.
46. cikk
A 45. cikkel összhangban magasabb besorolási fokozatba kinevezett tisztviselőt az adott beosztás legalacsonyabb fizetési fokozatába sorolják be. Az AD 9–AD 13 besorolási fokozatba tartozó, egységvezetői feladatokat ellátó tisztviselőt azonban a magasabb beosztásba történő kinevezéskor az új besorolási fokozata második fizetési fokozatába sorolják be. Ugyanez érvényes arra a tisztviselőre, aki(t):
előléptetéssel igazgatóvá vagy főigazgatóvá neveznek ki, vagy
igazgató vagy főigazgató, és akire a 44. cikk második bekezdésének utolsó mondatát kell alkalmazni.
4. FEJEZET
A szolgálati jogviszony megszűnése
47. cikk
A szolgálati jogviszony megszűnik:
lemondás;
kötelező lemondás;
a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás;
alkalmatlanság miatti elbocsátás;
a beosztásból való eltávolítás;
nyugdíjazás; vagy
halál következtében.
1. Szakasz
LEMONDÁS
48. cikk
Annak a tisztviselőnek, aki le kíván mondani, egyértelműen, írásban ki kell jelentenie az intézménnyel fennálló szolgálati jogviszonyának végleges megszűntetésére irányuló szándékát.
A kinevezésre jogosult hatóság a lemondólevél kézhezvételétől számított egy hónapon belül határoz a lemondás jóváhagyásáról. ►M23 A kinevező hatóság azonban megtagadhatja a lemondás elfogadását, amennyiben a lemondólevél kézhezvételének időpontjában a tisztviselővel szemben fegyelmi eljárás van folyamatban, vagy ha az ilyen eljárás a következő harminc napon belül elkezdődik. ◄
A lemondás a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott időpontban lép hatályba; ezen időpont az AD. csoportba tartozó tisztviselők esetében nem haladhatja meg a tisztviselő által a lemondólevelében javasolt időpontot követő három hónapot, az ►M131 AST és az AST/SC besorolási csoportokba tartozó tisztviselők ◄ esetében pedig az egy hónapot.
2. Szakasz
KÖTELEZŐ LEMONDÁS
49. cikk
A tisztviselő kizárólag akkor kötelezhető lemondásra, ha már nem felel meg a 28. cikk a) pontjában megállapított feltételeknek, vagy a ►M23 ►M112 ————— ◄ 39., 40. cikkben és a 41. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint a VIII. melléklet 14. cikkének második bekezdésében meghatározott esetekben. ◄
A tisztviselőket lemondásra kötelező, indokolással ellátott határozatokat a kinevezésre jogosult hatóság a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt és az érintett tisztviselő meghallgatását követően hozza meg.
3. Szakasz
A SZOLGÁLAT ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ NYUGDÍJAZÁS
50. cikk
►M112 A 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott rangidős tisztviselő ◄ a szolgálat érdekében a kinevezésre jogosult hatóság határozatával nyugdíjazható.
Az ilyen nyugdíjazás nem lehet fegyelmi intézkedés.
Az így nyugdíjazott tisztviselő, akit nem neveznek ki ►M112 ————— ◄ a besorolási fokozatának megfelelő másik beosztásba, a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül.
Azon jövedelmet, amit a tisztviselő ez idő alatt bármely új tevékenységből kap, le kell vonni az előző albekezdésben előírt juttatásból, amennyiben a jövedelem és a juttatás együttesen meghaladja a tisztviselő részére folyósított utolsó teljes díjazást, amelyet az azon hónap első napján érvényes illetménytáblázat alapján számítanak ki, amelyre a juttatást fizetik.
Az érintett személy kérésre írásos bizonyítékkal szolgál és értesíti intézményét bármely olyan tényezőről, amely a juttatásra való jogosultságát érintheti.
A juttatásra korrekciós együttható nem alkalmazható.
A VIII. melléklet 45. cikkének harmadik, negyedik és ötödik bekezdését analógia útján kell alkalmazni.
Amikor a tisztviselőnek a juttatásra való jogosultsága megszűnik - feltéve hogy elérte az ►M131 58. ◄ életévét - nyugdíjra válik jogosulttá, a VIII. melléklet 9. cikke szerinti levonások nélkül.
4. Szakasz
ELJÁRÁSOK AZ ALKALMATLANSÁG KEZELÉSÉRE
51. cikk
Belső rendelkezések elfogadásakor minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága tiszteletben tartja az alábbi követelményeket:
a három egymást követő, nem kielégítő minősítést tartalmazó, a 43. cikk szerinti éves értékelő jelentés alapján szakmai alkalmassága tekintetében előrehaladást nem mutató tisztviselőt egy fokozattal vissza kell minősíteni. Ha a következő két éves értékelő jelentés még mindig nem kielégítő teljesítményről számol be, a tisztviselőt el kell bocsátani;
minden, a tisztviselő visszaminősítésére vagy elbocsátására irányuló javaslat tartalmazza az alapjául szolgáló indokokat, és azt közölni kell az érintett tisztviselővel. A kinevezésre jogosult hatóság javaslatát a 9. cikk (6) bekezdése szerinti tanácsadó vegyes bizottság elé kell utalni.
Amennyiben a tisztviselő az (1) és (2) bekezdésben említett eljárás megkezdését követően lemond, illetve ha teljes nyugdíj azonnali folyósítására jogosult, a támogatást nem kell kifizetni. Amennyiben nemzeti rendszerben munkanélküli ellátásra jogosult, ennek összegét a fenti támogatásból le kell vonni.
A (5) bekezdésben említett kifizetéseket a következő időszakokban kell folyósítani:
három hónapig, ha a tisztviselő az elbocsátó határozat meghozataláig öt évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;
hat hónapig, ha a tisztviselő legalább öt év, de tíz évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;
kilenc hónapig, ha a tisztviselő legalább tíz év, de húsz évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;
12 hónapig, ha a tisztviselő legalább 20 év szolgálati időt teljesített.
5. Szakasz
NYUGDÍJAZÁS
52. cikk
Az 50. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a tisztviselőt nyugdíjazni kell:
vagy automatikusan, azon hónap utolsó napján, amelyben 66. életévét betölti, vagy
saját kérésére azon hónap utolsó napján, amelyre vonatkozóan a kérelmet benyújtotta, ha az érintett a VIII. melléklet 9. cikkének megfelelően eleget tesz az azonnali nyugdíjfizetés követelményeinek, és elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy életkora 58 év és a nyugdíjkorhatár közé esik. A 48. cikk második bekezdésének második mondatát analógia útján kell alkalmazni.
A tisztviselő azonban saját kérésére, és amennyiben azt a kinevezésre jogosult hatóság a szolgálat érdekében indokoltnak találja, 67 éves koráig, vagy kivételes esetben 70 éves koráig tovább dolgozhat, amely esetben automatikusan nyugdíjazni kell azon hónap utolsó napján, amelyben az említett kort betölti.
Amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság úgy határoz, hogy engedélyezi a tisztviselő számára, hogy 66 éves kora után is szolgálatban maradjon, ez az engedély legfeljebb egyéves időtartamra szólhat. Ez az időtartam a tisztviselő kérésére megújítható.
53. cikk
Azon tisztviselőt, akivel kapcsolatban a rokkantsági bizottság úgy találja, hogy alkalmazni kell a 78. cikk rendelkezéseit, ►M62 azon hónap utolsó napján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság megállapítja a feladatainak ellátására való tartós alkalmatlanságot, automatikusan nyugdíjazni kell. ◄
6. Szakasz
TISZTELETBELI RANG
54. cikk
A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján szolgálati jogviszonyának megszűnésekor saját ►M112 besorolási fokozatában vagy a következő, magasabb besorolási fokozatban ◄ tiszteletbeli rangot kaphat.
Az ilyen tiszteletbeli ranghoz semmiféle anyagi előny nem kapcsolódik.
IV. CÍM
A TISZTVISELŐK MUNKAFELTÉTELEI
1. FEJEZET
Munkaidő
55. cikk
Ezenkívül a tisztviselő ►M31 ————— ◄ szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt kötelezhető arra, hogy munkahelyén vagy otthonában a rendes munkaidején túl készenléti szolgálatban álljon. ►M131 Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai az e bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően állapítják meg. ◄
◄
55a. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság engedélyezheti a részmunkaidős munkavégzést, amennyiben úgy véli, hogy az összeegyeztethető az intézmény érdekeivel.
A tisztviselő a következő esetekben jogosult az ilyen engedélyre:
9 évesnél fiatalabb eltartott gyermek gondozása érdekében,
9 és 12 év közötti eltartott gyermek gondozása érdekében, ha a munkaidő csökkentése nem haladja meg a rendes munkaidő 20 %-át,
eltartott gyermek gondozása érdekében – a gyermek 14 éves koráig –, ha a tisztviselő egyedülálló szülő,
súlyos nehézségek esetében eltartott gyermek gondozása érdekében annak 14 éves koráig, ha a munkaidő csökkentése nem haladja meg a rendes munkaidő 5 %-át. Ilyen esetben a IVa. melléklet 3. cikkének első két bekezdése nem alkalmazandó. Amennyiben mindkét szülő az Unió szolgálatában áll, csak az egyikük jogosult ilyen csökkentésre,
súlyosan beteg vagy fogyatékos házastársának, lemenő vagy felmenő ági rokonának vagy testvérének gondozása érdekében,
továbbképzésben való részvétel céljából, vagy
a nyugdíjkorhatár elérése előtti három év során, de az 58. életév betöltése előtt nem.
Amennyiben továbbképzésben való részvétel céljából vagy a nyugdíjkorhatár betöltése előtti három év során, de nem az 58. életév betöltése előtt kérelmezik a részmunkaidős munkavégzés engedélyezését, a kinevezésre jogosult hatóság csak kivételes körülmények esetén és a szolgálathoz kapcsolódó, kiemelkedő okok miatt utasíthatja vissza az engedélyt, vagy halaszthatja el hatálybalépésének napját.
Amennyiben az ilyen engedélyre való jogosultságot súlyosan beteg vagy fogyatékos házastárs, lemenő vagy felmenő ági rokon vagy testvér gondozása érdekében, illetve továbbképzésben való részvétel céljából veszik igénybe, az ilyen időszakok összege a tisztviselő pályafutása során nem haladhatja meg az öt évet.
55b. cikk
A tisztviselő engedélyt kérhet arra, hogy megosztott foglalkoztatás formájában a kinevezésre jogosult hatóság által az e célra meghatározott beosztásban félmunkaidőben dolgozzon. A megosztott foglalkoztatással történő félmunkaidős munkavégzés engedélyezésére nem vonatkozik időbeli korlátozás. A kinevezésre jogosult hatóság azonban az engedélyt a szolgálat érdekében a tisztviselő hat hónapos előzetes értesítésével visszavonhatja. A kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő kérelmére és legalább hat hónapos előzetes értesítéssel hasonlóképpen visszavonhatja az engedélyt. Ebben az esetben a tisztviselőt másik beosztásba lehet áthelyezni.
Az 59a. cikket és – a (2) bekezdés harmadik mondata kivételével – a IVa. melléklet 3. cikkét kell alkalmazni.
A kinevezésre jogosult hatóság megállapíthatja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.
56. cikk
A tisztviselő csak kivételesen, sürgős vagy nagy mennyiségű munka esetén kötelezhető túlórára; éjszakai munkavégzés és a vasárnapokon vagy munkaszüneti napokon történő munkavégzés kizárólag a kinevezésre jogosult hatóság által előírt eljárás szerint engedélyezhető. ►M23 A túlórák száma, amelyek elvégzésére egy tisztviselő kötelezhető, nem haladhatja meg hathavonta a 150 órát. ◄
Az ►M112 AD csoportba és az AST csoport 5–11. fokozatába ◄ tartozó tisztviselők által teljesített túlóra nem jogosít fel kompenzációs szabadságra vagy díjazásra.
Az SC 1–SC 6 besorolási fokozatba és az AST 1–AST 4 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők az általuk teljesített túlórák alapján a VI. melléklet rendelkezései szerint kompenzációs szabadságra jogosultak; amennyiben szolgálati okokból a kompenzációs szabadság biztosítására a túlórák teljesítését követő két hónapban nincs lehetőség, a tisztviselők díjazásra jogosultak.
56a. cikk
Azon tisztviselő, ►M30 ————— ◄ akinek szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt éjszaka, szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napokon rendszeresen dolgoznia kell, külön juttatásokra jogosult, ha olyan váltott műszakban dolgozik, amelyet az intézmény a szolgálati követelmények vagy a biztonsági előírások miatt rendel el, és amelyet rendszeresnek és állandó jellegűnek minősít.
A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők előmeneteli kategóriáit, a juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások mértékét.
A váltott műszakban dolgozó tisztviselők rendes munkaideje nem haladhatja meg a rendes éves összmunkaidőt.
56b. cikk
A tisztviselő külön juttatásokra jogosult, ha a kinevezésre jogosult hatóság határozata értelmében szolgálati érdekek vagy biztonsági előírások miatt rendszeresen a rendes munkaidőn túl munkahelyén vagy otthonában készenlétben kell maradnia.
A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők előmeneteli kategóriáit, a juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások mértékét.
56c. cikk
A különösen nagy megterhelést jelentő munkakörülmények kompenzálására egyes tisztviselőknek külön juttatást lehet megítélni.
A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza a külön juttatásokra jogosult tisztviselők kategóriáit, az ilyen juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások mértékét.
2. FEJEZET
Szabadság
57. cikk
A tisztviselők az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ ►M131 intézményei kinevezésre jogosult hatóságai ◄ által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel megállapítandó szabályokkal összhangban naptári évenként legalább 24 munkanap és legfeljebb 30 munkanap éves szabadságra jogosultak.
Az éves szabadság mellett a tisztviselők kérelem alapján kivételesen külön szabadságra is engedélyt kaphatnak. Az ilyen szabadságra vonatkozó szabályokat az V. melléklet állapítja meg.
58. cikk
Az 57. cikkben meghatározott szabadságon kívül a terhes nők – orvosi igazolás bemutatása alapján – húsz hét szabadságra jogosultak. A szülési szabadság az igazolásban feltüntetett várható szülési időpont előtt legfeljebb hat héttel kezdődik, és legkorábban 14 héttel a szülés időpontját követően ér véget. Ikerszülés, koraszülés, illetve fogyatékos vagy súlyosan beteg gyermek születése esetén a szabadság időtartama 24 hét. E rendelkezés alkalmazásában a terhesség 34. hetének vége előtt bekövetkező szülést kell koraszülésnek tekinteni.
59. cikk
Az érintett tisztviselő köteles munkaképtelenségéről a lehető leghamarabb tájékoztatni az intézményét, és egyidejűleg közölni tartózkodási helyét. Amennyiben a tisztviselő három napnál tovább hiányzik, orvosi igazolást kell bemutatnia. Ezt az igazolást legkésőbb a hiányzás ötödik napján kell beküldenie, amit a postabélyegző időpontja igazol. Ennek hiányában – és kivéve azt az esetet, ha az igazolás beküldését rajta kívül álló okokból mulasztja el – a tisztviselő hiányzását engedély nélkülinek tekintik.
A tisztviselő bármely időpontban kötelezhető arra, hogy az intézmény által szervezett orvosi vizsgálatnak vesse alá magát. Ha a vizsgálatot a tisztviselőnek tulajdonítható okokból nem tudják elvégezni, hiányzása a vizsgálat kitűzött időpontjától kezdve engedély nélkülinek minősül.
Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a tisztviselő képes feladatainak ellátására, hiányzását – a következő albekezdésre is figyelemmel – a vizsgálat napjától kezdve igazolatlannak tekintik.
Ha a tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság által szervezett vizsgálat megállapításait orvosilag megalapozatlannak ítéli, ő vagy egy, a nevében eljáró orvos két napon belül arra irányuló kérelemmel fordulhat az intézményhez, hogy ügyét független orvos elé terjesszék.
Az intézmény haladéktalanul továbbítja a kérést egy másik orvoshoz, akinek személyéről a tisztviselő orvosa és az intézményi orvos állapodnak meg. Amennyiben a kéréstől számított öt napon belül nem születik ilyen megállapodás, az intézmény kiválaszt egy személyt a független orvosoknak az e célból a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság közös megegyezésével évente összeállítandó jegyzékéről. A tisztviselő két munkanapon belül kifogást emelhet az intézmény választásával szemben; ez esetben az intézmény másik személyt választ a jegyzékről, amely választása végleges.
A független orvosnak a tisztviselő orvosával és az intézményi orvossal folytatott konzultációt követően kiadott véleménye kötelező erejű. Ha a független orvos véleménye megerősíti az intézmény által szervezett vizsgálat megállapításait, a hiányzást a vizsgálat napjától kezdve igazolatlannak tekintik. Ha a független orvos véleménye nem erősíti meg az említett vizsgálat megállapításait, a hiányzást minden szempontból igazoltnak tekintik.
Vitás esetekben az (1) bekezdés ötödik, hatodik és hetedik albekezdésében megállapított eljárást kell alkalmazni.
Utóbbi esetben az orvosi díjat a kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően legfeljebb hároméves időszakra meghatározott maximális összegig az intézmény fizeti.
59a. cikk
A részmunkaidős munkavégzésre engedélyt kapott tisztviselők éves szabadsága az ilyen engedély időtartama alatt arányosan csökken.;
60. cikk
Betegség vagy baleset kivételével a tisztviselő közvetlen felettesének előzetes engedélye nélkül nem maradhat távol. Bármely, adott esetben alkalmazandó fegyelmi intézkedés sérelme nélkül, minden szabályosan megállapított, jogosulatlan távolmaradást le kell vonni az érintett tisztviselő éves szabadságából. Ha a tisztviselő felhasználta az éves szabadságát, elveszti jogosultságát a díjazásának azonos időtartamra eső részére.
Ha a tisztviselő a szabadságát az alkalmazási helyétől eltérő helyen kívánja tölteni, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélyét kell kérnie.
3. FEJEZET
Munkaszüneti napok
61. cikk
A munkaszüneti napok listáit az uniós intézmények kinevezésre jogosult hatóságai a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel állapítják meg.
V. CÍM
A TISZTVISELŐK JAVADALMAZÁSA ÉS SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSAI
1. FEJEZET
Díjazás és költségtérítés
1. Szakasz
DÍJAZÁS
62. cikk
A VII. melléklettel összhangban és ellenkező rendelkezés hiányában a tisztviselő a kinevezése alapján a besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő díjazásra jogosult.
A tisztviselő nem mondhat le a díjazásra való jogosultságáról.
A díjazás alapilletményből, családi támogatásokból és egyéb juttatásokból áll.
63. cikk
A tisztviselő díjazását euróban kell kifejezni. A díjazást azon ország pénznemében, amely országban a tisztviselő a feladatait ellátja, vagy euróban kell folyósítani.
Az eurótól eltérő pénznemben folyósított díjazást az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásához a tárgyév július 1-jén használt átváltási árfolyam alapján kell kiszámítani.
Az átváltási árfolyamokat évente visszaható hatállyal naprakésszé kell tenni a díjazások 65. cikk szerinti éves naprakésszé tételével egyidejűleg.
64. cikk
„A tisztviselő euróban kifejezett díjazását, az e személyzeti szabályzatban vagy annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott kötelező levonások megtörténte után a különböző alkalmazási helyeken fennálló életkörülményektől függően egy 100 % fölötti, azzal egyenlő, vagy az alatti korrekciós együtthatóval kell súlyozni.
A korrekciós együtthatók meghatározása, visszavonása és évenkénti naprakésszé tétele a XI. melléklet szerint történik. A naprakésszé tétel tekintetében valamennyi érték referenciaértéknek tekintendő. A Bizottság a naprakésszé tett értékeket a naprakésszé tétel után két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.
Belgiumra és Luxemburgra vonatkozóan nem alkalmazandó korrekciós együttható, tekintettel arra, hogy ezen alkalmazási helyek a legtöbb intézmény fő és eredeti székhelyeiként különleges referenciaszereppel bírnak.
65. cikk
A 42a. cikk második és harmadik bekezdésében, a 66. és a 69. cikkben, a VII. melléklet 1. cikkének (1) bekezdésében, 2. cikkének (1) bekezdésében, 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 4. cikkének (1) bekezdésében, 7. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkének (2) bekezdésében, valamint10. cikkének (1) bekezdésében és a XIII. melléklet 8. cikkének (2) bekezdésében említett összegeket, továbbá a VII. melléklet korábbi 4a. cikkében említett, a XIII. melléklet 18. cikke (1) bekezdése szerint naprakésszé teendő összegeket, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 24. cikkének (3) bekezdésében, a 28a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében, 28a. cikkének (7) bekezdésében, 93. és 94. cikkében, 96. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében és 96. cikkének (7) bekezdésében, valamint 133., 134. és 136. cikkében említett összegeket, a 300/76/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 7 ) 1.cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett összegeket, valamint a 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet ( 8 ) 4. cikkében említett összegekre vonatkozó együtthatót a XI. melléklet szerint évente naprakésszé kell tenni. A Bizottság a naprakésszé tett összegeket a naprakésszé tételt követő két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.
65a. cikk
A 64. és 65. cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat a XI. melléklet határozza meg.
66. cikk
A havi alapilletményeket az AD és az AST besorolási csoportokban az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében az alábbi táblázat határozza meg:
|
2020.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
||||
|
BESOROLÁSI FOKOZAT |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|
16 |
19 127,29 |
19 931,05 |
20 768,57 |
20 768,57 |
20 768,57 |
|
15 |
16 905,33 |
17 615,72 |
18 355,95 |
18 866,64 |
19 127,29 |
|
14 |
14 941,46 |
15 569,34 |
16 223,58 |
16 674,95 |
16 905,33 |
|
13 |
13 205,78 |
13 760,70 |
14 338,93 |
14 737,88 |
14 941,46 |
|
12 |
11 671,70 |
12 162,15 |
12 673,23 |
13 025,81 |
13 205,78 |
|
11 |
10 315,83 |
10 749,30 |
11 201,00 |
11 512,64 |
11 671,70 |
|
10 |
9 117,48 |
9 500,59 |
9 899,84 |
10 175,25 |
10 315,83 |
|
9 |
8 058,32 |
8 396,94 |
8 749,80 |
8 993,22 |
9 117,48 |
|
8 |
7 122,21 |
7 421,49 |
7 733,35 |
7 948,51 |
8 058,32 |
|
7 |
6 294,84 |
6 559,36 |
6 834,99 |
7 025,15 |
7 122,21 |
|
6 |
5 563,58 |
5 797,38 |
6 040,98 |
6 209,06 |
6 294,84 |
|
5 |
4 917,29 |
5 123,92 |
5 339,22 |
5 487,78 |
5 563,58 |
|
4 |
4 346,06 |
4 528,68 |
4 718,98 |
4 850,27 |
4 917,29 |
|
3 |
3 841,17 |
4 002,60 |
4 170,80 |
4 286,82 |
4 346,06 |
|
2 |
3 394,97 |
3 537,62 |
3 686,28 |
3 788,84 |
3 841,17 |
|
1 |
3 000,59 |
3 126,66 |
3 258,05 |
3 348,71 |
3 394,97 |
A havi alapilletményeket az AST/SC besorolási csoportban az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében az alábbi táblázat határozza meg:
|
2020.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
||||
|
BESOROLÁSI FOKOZAT |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|
6 |
4 878,26 |
5 083,26 |
5 296,86 |
5 444,21 |
5 519,44 |
|
5 |
4 311,57 |
4 492,75 |
4 682,20 |
4 811,78 |
4 878,26 |
|
4 |
3 810,72 |
3 970,83 |
4 137,70 |
4 252,82 |
4 311,57 |
|
3 |
3 368,02 |
3 509,55 |
3 657,05 |
3 758,77 |
3 810,72 |
|
2 |
2 976,76 |
3 101,86 |
3 232,22 |
3 322,13 |
3 368,02 |
|
1 |
2 630,97 |
2 741,53 |
2 856,74 |
2 936,19 |
2 976,76 |
66a. cikk
A szolidaritási adó alapja a díjazás kiszámításához használt alapilletmény, a következők levonásával:
az azonos besorolási fokozatba és fizetési fokozatba tartozó, a VII. melléklet 2. cikke értelmében eltartottal nem rendelkező tisztviselő által a szolidaritási adó levonása előtt fizetendő szociális biztonsági járulék, valamint a nyugdíjjárulék és az adó, továbbá
egy, az AST 1 besorolási fokozatba és az 1. fizetési fokozatba tartozó tisztviselő alapilletményének megfelelő összeg;
A szolidaritási adó alapjának meghatározásához használt elemeket euróban kell kifejezni és 100-zal kell súlyozni.
67. cikk
A (2) és (3) bekezdést alkalmazni kell, amennyiben a családi támogatásokat ilyen személynek folyósítják.
68. cikk
A 67. cikk (1) bekezdésében meghatározott családi támogatásokat továbbra is folyósítani kell, amennyiben a tisztviselő az Európai Szén- és Acélközösség személyzeti szabályzatának 41., vagy 34., illetve 42. cikke értelmében támogatásra jogosult.
Az érintett személy köteles bejelenteni a más forrásból származó, hasonló jellegű, ugyanazon gyermek után kapott támogatásokat; az ilyen támogatásokat le kell vonni a VII. melléklet 1., 2. és 3. cikke szerint kifizetett támogatásokból.
68a. cikk
A részmunkaidős munkavégzésre engedélyt kapott tisztviselő a IVa. mellékletben előírtak szerint kiszámított díjazásra jogosult.
69. cikk
A külföldi munkavégzési támogatás azon alapilletmény, ►M25 háztartási támogatás ◄ és eltartott gyermek után nyújtott támogatás összegének 16 %-ával egyenlő, amelyre a tisztviselő jogosult. A külföldi munkavégzési támogatás nem lehet havi ►M148 571,35 EUR ◄ kevesebb.
70. cikk
A tisztviselő elhalálozása esetén a túlélő házastársat vagy az eltartott gyermekeket az elhalálozás hónapját követő harmadik hónap végéig az elhunyt személy teljes díjazása megilleti.
Nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult személy elhalálozása esetén a fenti rendelkezéseket az elhunyt személy nyugdíja vagy támogatása tekintetében kell alkalmazni.
▼M112 —————
2. Szakasz
KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
71. cikk
A tisztviselő a VII. mellékletnek megfelelően jogosult a szolgálatba lépéssel, áthelyezéssel vagy a szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos, valamint a feladatainak ellátása során vagy azokkal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.
2. FEJEZET
Szociális biztonsági ellátások
72. cikk
A tisztviselő élettársát a betegségbiztosítási rendszer szempontjából házastársnak kell tekinteni, ha a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt első három feltétel teljesül.
Az ►M131 intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ az első albekezdésben említett szabályok szerint egy tagjukra ruházhatják a költségtérítésre irányadó szabályok a 110. cikkben megállapított eljárással összhangban történő megállapításának hatáskörét.
Az e biztosításhoz szükséges járulék egyharmada a tisztviselőt terheli, azonban az általa fizetendő összeg nem haladhatja meg alapilletményének 2 %-át.
Az intézmény orvosával folytatott konzultációt követően a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a kérelem benyújtására az előző bekezdésben előírt egyhónapos határidő és a hathónapos időtartamra történő korlátozás nem alkalmazandó abban az esetben, ha az érintett személy súlyos vagy elhúzódó betegségben szenved, amelyet a szolgálati jogviszony megszűnését megelőzően szerzett és amelyről az előző albekezdésben előírt hathónapos időtartam lejárta előtt tájékoztatta az intézményt, feltéve hogy aláveti magát az intézmény által szervezett orvosi vizsgálatnak.
Az említett ellátások ugyancsak megilletik az aktív foglalkoztatásban állt tisztviselő, vagy a 63. életévéig az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ szolgálatában állt tisztviselő halálát követően, illetve a rokkantsági támogatásra jogosult személy halálát követően a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyt. A járulék összegét a túlélő hozzátartozói nyugdíj összege alapján számítják ki.
Az alábbiak ugyancsak jogosultak az (1) bekezdésben előírt ellátásokra, feltéve, hogy nem végeznek jövedelemszerző tevékenységet:
Az (1) bekezdésben említett járulékot a volt tisztviselő nyugdíja alapján számítják ki, adott esetben a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 9. cikkében előírt csökkentési együttható alkalmazása előtt.
Az árvasági nyugdíjra jogosult személy azonban nem jogosult az (1) bekezdésben előírt juttatásokra, kivéve, ha ezt kérelmezi. A járulékot az árvasági nyugdíj alapján számítják ki.
Amennyiben az az összeg, amelyet költségtérítés útján kapnának, meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott költségtérítés összegét, az (1) bekezdés szerint térítendő összegből le kell vonni a különbözetet, azon költségtérítés kivételével, amelyet magán kiegészítő betegségbiztosítási rendszerben kaptak az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ betegségbiztosítási rendszerének keretében vissza nem téríthető költségek fedezésére.
73. cikk
Az említett szabályokban meg kell határozni, hogy a biztosítás mely kockázatokra nem terjed ki.
A fizetendő ellátások a következők:
Elhalálozás esetén:
Az elhalálozott személy balesetet megelőző 12 hónap alatti illetményének havi összegei alapján kiszámított éves alapilletmény ötszörösével egyenlő átalányösszeg kifizetése az alább felsorolt személyek részére:
Teljes végleges rokkantság esetén:
A balesetet megelőző 12 hónap alatti illetményének havi összegei alapján kiszámított éves alapilletmény nyolcszorosával egyenlő átalányösszeg kifizetése a tisztviselő részére.
Részleges végleges rokkantság esetén:
A b) pontban előírt, az (1) bekezdésben említett szabályokban megállapított táblázat szerint kiszámított összeg arányos részének kifizetése a tisztviselő részére.
Az e szabályokban meghatározott rendelkezések szerint a fenti kifizetések életjáradékkal helyettesíthetők.
A fenti ellátások a 3. fejezetben meghatározott ellátásokon felül nyújthatók.
Térítés azonban csak abban az esetben nyújtható, ha a tisztviselő részére a 72. cikk szerint kifizetett összeg nem fedezi a felmerült költségek egészét.
▼M62 —————
74. cikk
Ugyanezen juttatás illeti meg azt a tisztviselőt, aki olyan öt éves kor alatti gyermeket fogad örökbe, aki a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében eltartott.
75. cikk
A tisztviselő, a tisztviselő házastársa vagy eltartott gyermeke, illetve a VII. melléklet 2. cikkének értelmében bármely más, a tisztviselő háztartásában élő eltartott személy elhalálozása esetén az intézmény fedezi a holttestnek a tisztviselő alkalmazási helyéről a származási helyére történő szállítását.
Amennyiben azonban a tisztviselő kiküldetés során halálozik el, az intézmény a holttestnek az elhalálozás helyéről a tisztviselő származási helyére történő szállítását fedezi.
76. cikk
Adományok, kölcsönök vagy előlegek adhatók azon tisztviselőknek, volt tisztviselőknek, illetve a tisztviselő elhalálozása esetén azok jogutódai részére, akik többek között súlyos vagy elhúzódó betegség vagy ►M112 rokkantság, illetve ◄ családi körülmények következtében különösen nehéz helyzetbe kerülnek.
76a. cikk
A súlyos vagy elhúzódó betegségben, illetve fogyatékosságban szenvedő túlélő házastárs az érintett személy szociális és orvosi körülményeinek vizsgálata alapján a betegség vagy fogyatékosság időtartamára részesülhet a nyugdíját növelő pénzügyi támogatásban. Az e cikkre vonatkozó végrehajtási szabályokat a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően az ►M131 intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ közös megegyezéssel rögzítik.
3. FEJEZET
Nyugdíjak és rokkantsági támogatás
77. cikk
A legalább 10 éves szolgálati idővel rendelkező tisztviselő öregségi nyugdíjra jogosult. Amennyiben azonban a tisztviselő elérte a nyugdíjkorhatárt, ha a nem aktív státuszú időszak alatt nem lehetett újra szolgálatba helyezni, vagy a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás esetén a szolgálati idő hosszától függetlenül jogosult e nyugdíjra.
Az öregségi nyugdíj legnagyobb összege a tisztviselő utolsó azon besorolási fokozatban kapott alapilletményének 70 %-a, amelybe a tisztviselő legalább egy évig tartozott. Minden egyes, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban elismert szolgálati jogviszonyban eltöltött év után a tisztviselő ezen utolsó alapilletmény 1,80 %-ára jogosult.
Azon tisztviselők esetében azonban, akik az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés által meghatározott hivatalt ellátó személyeket, illetve az Unió valamely intézményének vagy szervének választott elnökét, illetve az Európai Parlament valamely képviselőcsoportjának választott elnökét segítik, az e minőségükben megszerzett szolgálati időnek megfelelő nyugdíjjogosultságot az e minőségben kapott utolsó alapilletmény alapján kell kiszámítani, amennyiben ezen alapilletmény meghaladja az e cikk második bekezdésében említett alapilletményt.
A nyugdíj összege nem lehet alacsonyabb, mint a létminimum 4 %-a, minden egyes szolgálati jogviszonyban eltöltött év után.
A nyugdíjjogosultságot a tisztviselő a 66. életévének betöltésével szerzi meg.
A nyugdíjkorhatárról 2014. január 1-től kezdődően a Bizottság Európai Parlament és Tanács elé terjesztett jelentése alapján ötévente értékelést kell készíteni. A jelentés megvizsgálja különösen a tagállamok közszolgálati alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjkorhatár alakulását, valamint az intézmények tisztviselőinek várható élettartamát.
Adott esetben a Bizottság e jelentés következtetéseivel összhangban javaslatot tesz a nyugdíjkorhatár módosítására, különös figyelmet fordítva a tagállamokban bekövetkező fejleményekre.
78. cikk
Az a tisztviselő, aki a besorolási csoportjába tartozó álláshelyhez kapcsolódó feladatokat teljes állandó rokkantsága miatt nem tudja ellátni, a VIII. melléklet 13–16. cikkében meghatározott módon rokkantsági támogatásra jogosult.
Az 52. cikket a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire analógia útján kell alkalmazni. Ha a rokkantsági támogatás kedvezményezettje 66. életévének betöltése előtt anélkül vonul nyugdíjba, hogy elérte volna a maximális nyugdíjjogosultságot, az öregségi nyugdíjra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj összegét azon besorolási és fizetési fokozat alapján kell kiszámítani, amelybe a tisztviselő a rokkantság beálltakor tartozott.
A rokkantsági támogatás a tisztviselő utolsó alapilletményének 70 %-a. A létminimum összegénél azonban nem lehet kevesebb.
A rokkantsági támogatás után az említett támogatás alapján kiszámított járulékokat kell fizetni a nyugdíjrendszerbe.
Amennyiben a rokkantság a tisztviselő feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban elszenvedett baleset miatt, foglalkozási megbetegedés miatt, közérdekből tett cselekedet miatt vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történt kockáztatása miatt következett be, a rokkantsági nyugdíj nem lehet kevesebb a létminimum összegének 120 %-ánál. Ilyen esetben ezen túlmenően a nyugdíjrendszerbe fizetett járulékokat teljes egészében az (1b) bekezdésben említett intézmény vagy testület költségvetéséből kell fizetni.
79. cikk
A tisztviselő vagy a volt tisztviselő ►M112 túlélő házastársa ◄ , a VIII. melléklet 4. fejezetében meghatározott módon, ►M112 az elhunyt ◄ fizetett, vagy azon ►M112 öregségi nyugdíj vagy rokkantsági támogatás ◄ ►M5 60 % ◄ -ával egyenlő özvegyi nyugdíjra jogosult, amit ►M112 az elhunyt ◄ akkor kapott volna, ha – a szolgálati időtől vagy ►M62 korától ◄ függetlenül – az elhalálozása időpontjában erre a nyugdíjra jogosulttá vált volna.
Azon tisztviselő ►M112 túlélő házastársának ◄ fizetett özvegyi nyugdíj összege, aki a 35. cikkben ►M62 ————— ◄ meghatározott valamely hivatali státuszban állt, nem lehet kisebb a létminimum összegénél, sem pedig a tisztviselő utolsó alapilletményének ►M23 35 % ◄ -ánál.
Ezen összeg nem lehet kisebb a tisztviselő utolsó alapilletményének 42 %-ánál, ha az elhalálozás a ►M112 78. cikk ötödik bekezdésében ◄ meghatározott körülmények egyike miatt következett be.
▼M112 —————
80. cikk
Amennyiben a tisztviselő, illetve az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult személy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs nélkül halálozik el, az elhunytnak a VII. melléklet 2. cikke szerinti, a halál időpontjában eltartott gyermekei a VIII. melléklet 21. cikkével összhangban árvasági nyugdíjra jogosultak.
A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult ►M62 házastárs ◄ halála vagy ismételt házassága esetén a fenti feltételeknek megfelelő gyermekeket ugyanez a jogosultság illeti meg.
Amennyiben a tisztviselő, vagy az ►M112 öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult személy elhalálozik, de az első bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek, a VII. melléklet 2. cikke szerinti eltartott gyermekek a VIII. melléklet 21. cikkének megfelelően árvasági nyugdíjra jogosultak; a nyugdíj azonban az említett cikk szerint kiszámított nyugdíj felével egyenlő.
A VII. melléklet 2. cikke (4) bekezdésének értelmében eltartott gyermekeknek tekintett személyek számára az árvasági nyugdíj nem haladhatja meg az eltartott gyermekek után nyújtott támogatás kétszeresét.
Ha egy gyermeket örökbe fogadtak, az örökbefogadó szülő által felváltott természetes szülő halála árvasági nyugdíjra nem jogosít.
Az első, második és harmadik bekezdésben maghatározott jogosultság fennáll a személyzeti szabályzat 5. cikke, a 259/68/ EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet ( 9 ) 5. cikke, a 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet ( 10 ) 3. cikke vagy az 1543/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 11 ) 3. cikke értelmében juttatásra jogosult volt tisztviselő halála esetén, valamint azon volt tisztviselő halála esetén, akinek a nyugdíjkorhatár elérése előtt szűnt meg szolgálati jogviszonya és kérelmezte nyugdíjának elhalasztását azon naptári hónapot követő hónap első napjára, amikor a nyugdíjkorhatárt eléri.
Az árvasági nyugdíjban részesülő személyek az ►M128 ►C4 Uniótól ◄ ◄ egynél több nyugdíjat nem vehetnek fel. Amennyiben egy túlélő gyermek egynél több ►M128 ►C4 uniós ◄ ◄ nyugdíjra jogosult, ezek közül a magasabb vagy a legmagasabb összegű nyugdíjban részesül.
81. cikk
Az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személy – a VII. mellékletben megállapított feltételek mellett – jogosult a 67. cikkben meghatározott családi támogatásokra; a háztartási támogatást a jogosult nyugdíja vagy támogatása alapján számítják ki. A túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettjei részére ezeket a támogatásokat csak azon gyermekek tekintetében folyósítják, akik a halál időpontjában az elhunyt tisztviselő vagy volt tisztviselő eltartottjai voltak.
A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személy részére folyósítandó eltartott gyermek után nyújtott támogatás összege azonban a 67. cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított támogatás összegének kétszerese.
81a. cikk
Minden egyéb rendelkezés, különösen a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyeknek folyósítandó legkisebb összegekre vonatkozó rendelkezések ellenére, az özvegy és más jogosult személyek részére túlélő hozzátartozói nyugdíjként, valamint családi támogatásként folyósítandó összeg – az adó kifizetése és az egyéb kötelező levonások után – együttesen nem haladhatja meg:
a 35. cikkben meghatározott hivatali státuszok egyikével rendelkező tisztviselő elhalálozása esetén azon díjazás, amelyben a tisztviselő részesült volna, amennyiben változatlan besorolási fokozat és fizetési fokozat mellett továbbra is szolgálati jogviszonyban maradt volna, valamint bármely ilyen esetben őt megillető családi támogatás, az adók és egyéb kötelező levonások utáni együttes összegét;
azon öregségi nyugdíj, amely – az elhalálozása időpontjában rá irányadó besorolási fokozat és fizetési fokozat szerint – a fenti a) pontban említett tisztviselőt attól az időponttól kezdődően megillette volna, amikor betöltötte volna a ►M131 66. életévét, ◄ valamint minden olyan családi támogatás, amit részére folyósítottak volna, az adók és egyéb kötelező levonások utáni együttes összegét;
az öregségi nyugdíjra vagy ►M112 rokkantsági támogatásra ◄ jogosult volt tisztviselő elhalálozása esetén azon nyugdíj összegét, amelyre – amennyiben életben marad – jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;
azon volt tisztviselő elhalálozása esetén, aki a szolgálatból a nyugdíjkorhatár elérése előtt lépett ki és nyugdíjának elhalasztását kérte a nyugdíjkorhatár elérésének hónapját követő hónap első napjáig, azon öregségi nyugdíj összegét, amelyre a nyugdíjkorhatár elérésének időpontjában – amennyiben életben maradt volna – jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;
azon tisztviselő vagy volt tisztviselő elhalálozása esetén, aki halála napján e személyzeti szabályzat ►M131 41., 42c. vagy 50. cikke, ◄ a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 5. cikke, a 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelet 3. cikke, az 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 3. cikke, a 2150/82/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 2. cikke vagy az 1679/85/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 3. cikke alapján juttatásra volt jogosult, azon juttatás összege, amelyre életben maradása esetén jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével;
azon időpontot követő időszakra vonatkozóan, amikor az e) pontban említett volt tisztviselő már nem lett volna jogosult a támogatásra, azon nyugdíj összege, amelyre abban az időpontban jogosult lett volna, ha életben marad és megfelel a nyugdíjjogosultsághoz szükséges vonatkozó életkori követelményeknek, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével.
Az így felosztott összegekre a 82. cikk (1) bekezdésének második, ►M112 és harmadik ◄ albekezdését kell alkalmazni.
82. cikk
A nyugdíjakra korrekciós együttható nem alkalmazandó.
Az euróban kifejezett nyugdíjakat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkében említett pénznemek egyikében folyósítják.
83. cikk
▼M131 —————
▼M112 —————
83a. cikk
84. cikk
Az említett nyugdíjrendszerre vonatkozó részletes szabályokat a VIII. melléklet tartalmazza.
4. FEJEZET
Jogosulatlan kifizetések visszatérítése
85. cikk
Minden túlfizetett összeget vissza kell téríteni, amennyiben az átvevő tudatában volt annak, hogy a kifizetésnek nem volt jogos indoka, vagy amennyiben a túlfizetés ténye nyilvánvalóan olyan, hogy azt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
Az összeget a befizetése utáni legfeljebb öt éven belül kell visszaigényelni. Ha a kinevezésre jogosult hatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett az érintett összeg megszerzése érdekében szándékosan vezette félre az igazgatást, a visszaigénylésre vonatkozó felhívást az említett időszak elteltével sem érvénytelenítik.
5. FEJEZET
Jogátruházás az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ javára
85a. cikk
Az (1) bekezdésben előírt jogátruházás többek között a következőkre terjed ki:
VI. CÍM
FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK
86. cikk
▼M112 —————
VII. CÍM
JOGORVOSLAT
90. cikk
Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy panaszt nyújthat be a kinevezésre jogosult hatósághoz az őt hátrányosan érintő intézkedés ellen; ez arra az esetre is vonatkozik, amikor az említett hatóság határozatot hozott, és arra az esetre is, amikor az elmulasztotta a személyzeti szabályzatban előírt intézkedés elfogadását. A panaszt három hónapos határidőn belül kell benyújtani. A határidő kezdete:
A kinevezésre jogosult hatóság a panasz benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül közli az érintett személlyel indokolással ellátott határozatát. Ha az előírt határidő végéig a panaszra nem érkezik válasz, azt a panasz elutasítását jelentő hallgatólagos határozatnak kell tekinteni, amely ellen a 91. cikk szerint jogorvoslattal lehet élni.
▼M112 —————
90a. cikk
Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy a 90. cikk (1) bekezdésének értelmében vett kérelmet nyújthat be az OLAF igazgatójához, amelyben felkéri az igazgatót, hogy az OLAF által folytatott vizsgálatokkal összefüggésben határozatot hozzon személyével kapcsolatban. Az ilyen személy az OLAF igazgatójához a 90. cikk (2) bekezdésének értelmében vett panaszt is benyújthat az OLAF által folytatott vizsgálatokkal összefüggésben őt hátrányosan érintő intézkedés ellen.
90b. cikk
Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy a 90. cikk (1) vagy (2) bekezdésének értelmében vett kérelmet vagy panaszt nyújthat be az Európai Adatvédelmi Biztoshoz, annak hatáskörén belül.
90c. cikk
Az azon területekkel kapcsolatos kérelmeket és panaszokat, amelyekre a 2. cikk (2) bekezdését alkalmazták, a hatáskörök gyakorlásával megbízott kinevezésre jogosult hatóságnak nyújtják be.
91. cikk
A (2) bekezdés szerinti kereset benyújtásának határideje három hónap. A határidő kezdete:
91a. cikk
Az azon területekkel kapcsolatos fellebbezéseket, amelyekre a 2. cikk (2) bekezdését alkalmazták, annak az intézménynek nyújtják be, amelynek a hatáskörök gyakorlásával megbízott kinevezésre jogosult hatóság felelős.
▼M131 —————
VIIIa.
CÍM
AZ EKSZ-RE ALKALMAZANDÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
95. cikk
A 43. cikk alkalmazása során konzultálni kell a Bizottsággal.
96. cikk
A 11. cikktől eltérően az uniós küldöttségen dolgozó bizottsági tisztviselő köteles a küldöttségvezető által az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat 5. cikkében meghatározott szerepe szerint kiadott utasításokat követni ( 12 ).
Azon EKSZ-tisztviselők, akiknek munkakörük részeként a Bizottság javára kell feladatokat ellátniuk, e feladatok tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 221. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötelesek a Bizottságtól kapott utasításokat követni.
E cikk végrehajtásának részletes szabályairól a Bizottság és az EKSZ megállapodik.
97. cikk
2014. június 30-ig az EKSZ azon tisztviselői esetében, akiket a 2010/427/EU határozat alapján, e személyzeti szabályzat 4. és 29. cikkétől eltérve helyeztek át az EKSZ-hez a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, az érintett intézmények kinevezésre jogosult hatósága kivételes esetekben, közös egyetértés alapján és kizárólag szolgálati érdekből, az érintett meghallgatását követően az üres álláshely meghirdetése nélkül áthelyezheti az EKSZ tisztviselőjét az EKSZ-től a Tanács Főtitkárságán vagy a Bizottságnál meglévő, azonos besorolású álláshelyre.
98. cikk
Mindazonáltal rendkívüli esetben és csak az ezen rendelkezések szerinti felvételi lehetőségek kimerítése után a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az első albekezdés első mondatában felsorolt intézményeken kívülről is vesz fel az EKSZ megfelelő működéséhez szükséges AD besorolású technikai támogató személyzetet, például szakértőket a válságkezelés, a biztonság és informatika területén.
2013. július 1-jétől a kinevezésre jogosulthatóság az első albekezdésben meghatározottaktól eltérő intézmények tisztviselőinek pályázatát is e kategóriák bármelyikének előnyben részesítése nélkül bírálja el.
99. cikk
Az EKSZ fegyelmi tanácsának létrehozásáig a IX. melléklet 5. cikkének (2) bekezdésében említett két további tagot az EKSZ tisztviselői közül kell kinevezni. A kinevezésre jogosult hatóság és a IX. melléklet 5. cikkének (5) bekezdésében és 6. cikkének (4) bekezdésében említett személyzeti bizottság alatt az EKSZ saját hatóságát, illetve bizottságát kell érteni.
VIIIb. CÍM
A HARMADIK ORSZÁGOKBAN SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ TISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ÉS KIVÉTELES RENDELKEZÉSEK
101a. cikk
A személyzeti szabályzat egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különös és kivételes rendelkezéseket a X. melléklet állapítja meg.
IX. CÍM
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. FEJEZET
Átmeneti rendelkezések
▼M112 —————
▼M23 —————
▼M62 —————
▼M112 —————
107a. cikk
Az átmeneti rendelkezéseket a XIII. melléklet határozza meg.
▼M23 —————
2. FEJEZET
Záró rendelkezések
110. cikk
Az ilyen végrehajtási szabályok az ügynökségeknél vagy kilenc hónappal a Bizottságnál történő hatálybalépést követően lépnek hatályba, vagy kilenc hónappal azt a napot követően, amikor a Bizottság tájékoztatta az ügynökségeket az érintett végrehajtási szabályok elfogadásáról, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. A fentiektől eltérően az egyes ügynökségek határozhatnak úgy is, hogy valamely végrehajtási szabály korábbi időpontban lép hatályba.
Az egyes ügynökségek a fentiektől eltérően az e bekezdés második albekezdésében említett kilenc hónapos időszak letelte előtt, a személyzeti bizottsággal való konzultációt követően jóváhagyás céljából benyújthatják a Bizottsághoz saját, a Bizottság által elfogadottaktól eltérő végrehajtási szabályaikat. Ugyanilyen feltételek mellett minden ügynökség kérheti a Bizottság jóváhagyását egyes végrehajtási szabályok alkalmazásának elhagyásához. Ez utóbbi esetben a Bizottság a kérelem jóváhagyása vagy elutasítása helyett kérheti az ügynökségtől, hogy jóváhagyás céljából nyújtsa be a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályoktól eltérő saját végrehajtási szabályait.
Az e bekezdés második albekezdésében említett kilenc hónapos időszak nyugszik attól a naptól kezdődően, amikor az ügynökség a Bizottság jóváhagyását kérte, addig a napig, amikor a Bizottság állást foglal a kérdésben.
Az egyes ügynökségek a személyzeti bizottságukkal való konzultációt követően jóváhagyás céljából olyan végrehajtási szabályokat is benyújthatnak a Bizottsághoz, amelyek tárgya a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályokétól eltérő.
A végrehajtási szabályok elfogadása tekintetében az ügynökségeket az őket létrehozó uniós jogi aktusban megjelölt igazgatóság vagy annak megfelelő testület képviseli.
111. cikk
A Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 112. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a munkafeltételek, illetve a díjazásra és a szociális biztonsági rendszerre vonatkozó szabályok végrehajtásának bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban.
112. cikk
113. cikk
A Bizottság 2020. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a személyzeti szabályzat gyakorlati alkalmazását.
I. MELLÉKLET
A. Az 5. cikk (4) bekezdésében előírt álláshely–típusok az egyes besorolási csoportokban
1. AD besorolási csoport
|
Főigazgató |
AD 15 - AD 16 |
|
Igazgató |
AD 14 - AD 15 |
|
Tanácsadó vagy azonos rangú |
AD 13 - AD 14 |
|
Egységvezető vagy azonos rangú |
AD 9 - AD 14 |
|
Tanácsos |
AD 5 - AD 12 |
2. AST besorolási csoport
|
Vezető asszisztens Nagyfokú önállóságot megkövetelő és jelentős felelősséggel járó adminisztratív, technikai vagy képzési tevékenységek végzése a személyzeti igazgatás, a költségvetési végrehajtás vagy a politikai koordináció terén |
AST 10 – AST 11 |
|
Asszisztens Bizonyos fokú önállóságot megkövetelő adminisztratív, technikai vagy képzési tevékenységek végzése, így különösen szabályok, rendeletek, vagy általános utasítások végrehajtása, vagy személyi asszisztensi feladatok ellátása az intézmény valamely tagja, valamely tag kabinetirodájának vezetője, vagy egy főigazgató/főigazgató-helyettes vagy más, azonos rangú felsővezető mellett |
AST 1 – AST 9 |
3. AST/SC besorolási csoport
|
Titkár/irodai alkalmazott Irodai és titkári feladatok, irodavezetés és más egyenértékű, bizonyos fokú önállóságot igénylő feladatok ellátása (1) |
SC 1 – SC 6 |
|
(1)
Az Európai Parlamentben a parlamenti teremőrök száma nem haladhatja meg a 85-öt. |
|
B. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia vonatkozásában
1. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia vonatkozásában az AST és az AD besorolási csoportokban:
|
Besorolási fokozat |
Asszisztensek |
Tanácsosok |
|
13 |
— |
15 % |
|
12 |
— |
15 % |
|
11 |
— |
25 % |
|
10 |
20 % |
25 % |
|
9 |
8 % |
25 % |
|
8 |
25 % |
33 % |
|
7 |
25 % |
36 % |
|
6 |
25 % |
36 % |
|
5 |
25 % |
36 % |
|
4 |
33 % |
— |
|
3 |
33 % |
— |
|
2 |
33 % |
— |
|
1 |
33 % |
— |
(2) Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia irányításához az AST/SC besorolási csoportban:
|
Besorolási fokozat |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
SC 6 |
— |
|
SC 5 |
12 % |
|
SC 4 |
15 % |
|
SC 3 |
17 % |
|
SC 2 |
20 % |
|
SC 1 |
25 % |
II. MELLÉKLET
A személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott testületek összetétele és eljárása
|
TARTALOM |
|
|
1. szakasz: |
Személyzeti bizottság 1. cikk |
|
2. szakasz: |
Vegyesbizottság 2 – 3a |
|
3. szakasz: |
Rokkantsági bizottság 7 – 9 |
|
4. szakasz: |
Értékelésekért felelős bizottság 10 - 11 |
|
5. szakasz: |
A szakmai alkalmatlanságért felelős tanácsadó vegyes bizottság 12 |
1. szakasz
SZEMÉLYZETI BIZOTTSÁG
1. cikk
A személyzeti bizottság annak tagjaiból és adott esetben azok helyetteseiből áll, akiknek a hivatali ideje három év. Az ►M131 intézmény kinevezésre jogosult hatósága ◄ azonban rövidebb hivatali időt is meghatározhat, de az egy évnél nem lehet rövidebb. Az intézmény minden tisztviselője választásra jogosult és választható.
A személyzeti bizottság megválasztásának feltételeit, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek megválasztásának feltételeit, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, az intézmény adott alkalmazási helyen dolgozó tisztviselőinek általános ülése állapítja meg. ►M131 Az intézmény kinevezésre jogosult hatósága azonban határozhat úgy, hogy a választás feltételeit az intézmény személyzetének általános szavazáson kifejezett akaratával összhangban határozza meg. ◄ A választás titkos szavazással történik.
Amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, a központi bizottság tagjainak az egyes alkalmazási helyek tekintetében történő kinevezésének módját az intézmény adott alkalmazási helyen dolgozó tisztviselőinek általános ülése állapítja meg. Csak az érintett helyi részleg tagjai nevezhetők ki a központi bizottság tagjává.
A személyzeti bizottság tagsága, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek tagsága, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, olyan, amely biztosítja ►M112 a személyzeti szabályzat 5. cikke által előírt ►M131 három besorolási csoportnak ◄ ◄ , valamint az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 7. cikkének első bekezdésében említett alkalmazottaknak a képviseletét. A helyi részlegekbe szerveződött személyzeti bizottság központi bizottsága létrehozatalának érvényességi feltétele az, hogy tagjainak többségét kinevezzék.
A személyzeti bizottság megválasztása, amennyiben az nem helyi részlegekbe szerveződik, illetve a helyi részlegek megválasztása, amennyiben a személyzeti bizottság helyi részlegekbe szerveződik, csak akkor érvényes, ha a szavazati joggal rendelkező tisztviselők kétharmada részt vett a választáson. Ha azonban ezt az arányt nem érik el, a második választás akkor is érvényes, ha a szavazati joggal rendelkezők többsége részt vesz a választásban.
A személyzeti bizottság tagjai, és a bizottság vagy az intézmény által a személyzeti szabályzat szerinti feladatok ellátására felállított szervekbe kinevezett tisztviselők által ellátott feladatokat az intézményükben végzett rendes szolgálatuk részének kell tekinteni. Az érintett személyeknek e feladatok ellátásából semmiképpen sem származhat hátránya.
2. szakasz
VEGYESBIZOTTSÁG
2. cikk
Egy intézmény vegyesbizottságának vagy vegyesbizottságainak összetétele a következő:
A két vagy több intézmény részére létrehozott közös vegyesbizottság összetétele a következő:
A közös vegyesbizottság létrehozásával kapcsolatos eljárásokat a közös vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények, a személyzeti bizottságukkal folytatott konzultációt követően, közös megegyezéssel fogadják el.
A póttag csak a tag hiányzása esetén szavazhat.
3. cikk
A vegyesbizottság a kinevezésre jogosult hatóság összehívása alapján, vagy a személyzeti bizottság kérésére ül össze.
A bizottság akkor határozatképes, ha az összes tag – illetve azok távollétében póttag – jelen van.
A bizottság elnöke az eljárási kérdések kivételével nem szavaz.
▼M23 —————
►M23 A bizottság véleményét ◄ az elfogadásától számított öt napon belül írásban közli a kinevezésre jogosult hatósággal és a személyzeti bizottsággal.
A bizottság bármely tagja kérheti, hogy álláspontját a bizottság véleményében rögzítsék.
3a. cikk
A közös vegyesbizottság a személyzeti szabályzat ►M112 2. cikkének (2) bekezdésében ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság, vagy az e vegyesbizottságban képviselettel rendelkező intézmények egyikének személyzeti bizottsága vagy kinevezésre jogosult hatósága kérésére ül össze.
A közös vegyesbizottság akkor határozatképes, ha az összes tag, vagy azok helyettese jelen van.
A közös vegyesbizottság elnöke az eljárási kérdések kivételével nem szavaz.
A közös vegyesbizottság véleményét annak elfogadásától számított öt napon belül írásban közli a személyzeti szabályzat ►M112 2. cikk (2) bekezdése ◄ szerinti kinevezésre jogosult hatósággal, az egyéb kinevezésre jogosult hatóságokkal, valamint azok személyzeti bizottságaival.
A közös vegyesbizottság bármely tagja kérheti, hogy álláspontját a bizottság véleményében rögzítsék.
3. szakasz
ROKKANTSÁGI BIZOTTSÁG
7. cikk
A rokkantsági bizottság három orvosból áll:
Amennyiben az érintett tisztviselő nem jelöl ki orvost, az ►M128 ►C4 Európai Unió ◄ ◄ Bíróságának elnöke jelöl ki egyet.
Amennyiben a második orvos kijelölésétől számított két hónapon belül nem tudnak megállapodni a harmadik orvos kijelöléséről, a harmadik orvost az érintett felek egyikének kérelmére hivatalból az ►M128 ►C4 Európai Unió ◄ ◄ Bíróságának elnöke jelöli ki.
8. cikk
A rokkantsági bizottság eljárásával összefüggésben felmerült költségeket azon intézmény viseli, amelyhez az érintett tisztviselő tartozik.
Amennyiben az érintett tisztviselő által kijelölt orvos a tisztviselő alkalmazási helyétől eltérő helyen rendelkezik lakóhellyel, a tisztviselő viseli az így felmerülő többletköltségeket, az első osztályon történő utazás költségeinek kivételével, amelyeket az intézmény megtérít.
9. cikk
A tisztviselő a rokkantsági bizottsághoz a kezelőorvosától vagy más, őt megvizsgáló orvostól származó bármilyen jelentést vagy igazolást benyújthat.
A bizottság eljárása nem nyilvános.
4. szakasz
ÉRTÉKELÉSEKÉRT FELELŐS BIZOTTSÁG
10. cikk
Az értékelésekért felelős bizottság tagjait a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság évente nevezi ki, az intézmény AD csoportjába tartozó tisztviselői közül a két szerv részéről egyenlő számú tisztviselő kinevezésével. A bizottság megválasztja az elnökét. A vegyes bizottság tagjai nem lehetnek az értékelésekért felelős bizottság tagjai.
Amennyiben a bizottságnak olyan tisztviselőről kell értékelést készítenie, akinek közvetlen felettese a bizottság tagja, az adott tag nem vehet részt az ügy megvitatásában.
11. cikk
Az értékelésekért felelős bizottság eljárása nem nyilvános.
5. szakasz
A SZAKMAI ALKALMATLANSÁGÉRT FELELŐS TANÁCSADÓ VEGYES BIZOTTSÁG
12. cikk
A szakmai alkalmatlanságért felelős tanácsadó vegyes bizottság egy elnökből és legalább két, legalább az AD 14 besorolási fokozatba tartozó tagból áll. Az elnök és a tagok kinevezése három évre szól. A tagok egyik felét a személyzeti bizottság, másik felét a kinevezésre jogosult hatóság nevezi ki. Az elnököt a személyzeti bizottsággal egyeztetve összeállított jelöltlistáról a kinevezésre jogosult hatóság nevezi ki.
Amennyiben az ügyben egy, az AD 14 vagy alacsonyabb besorolási fokozatba tartozó tisztviselő érintett, a tanácsadó vegyes bizottság legalább további két, az érintett tisztviselővel azonos csoportba és besorolási fokozatba tartozó taggal bővül, akiknek kinevezése az állandó tagokéval megegyező módon történik.
Amennyiben a tanácsadó vegyes bizottság egy, a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése értelmében vett rangidős irányítási tisztviselő ügyét vizsgálja, különleges eseti tanácsadó vegyes bizottságot hoznak létre, amely a személyzeti bizottság által kinevezett két tagból és a kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett két tagból áll, akik az érintett tisztviselővel legalább azonos besorolási fokozatba tartoznak.
A kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság egy eseti eljárásról állapodik meg a második bekezdésben említett további tagok kinevezésére, akik az Unión kívüli országba kiküldött tisztviselőket, illetve a szerződéses alkalmazottait érintő ügyekben ülnek össze.
III. MELLÉKLET
Versenyvizsgák
1. cikk
A kiírás tartalmazza:
a versenyvizsga jellegét (intézményen belüli versenyvizsga, intézményeken belüli versenyvizsga, nyílt – adott esetben ►M85 két vagy több intézmény számára közös –versenyvizsga ◄ );
a versenyvizsga típusát (vagy képesítéseken vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken mind vizsgákon alapuló);
a betöltendő beosztással járó tevékenységek és feladatok jellegét ►M112 és a felajánlott csoportot és besorolási fokozatot ◄ ;
a betöltendő beosztáshoz ►M112 a személyzeti szabályzat 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ◄ szükséges okleveleket és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat vagy tapasztalatokat;
amennyiben versenyvizsga vizsgákon alapul, azok jellegét és értékelésük módját;
adott esetben a betöltendő beosztás sajátos jellege miatt megkövetelt nyelvismeretet;
a jelentkezési határidőt;
adott esetben a személyzeti szabályzat 28. cikkének a) pontja szerinti kivételeket.
A két vagy több intézmény közös, nyílt versenyvizsgájáról szóló kiírást a személyzeti szabályzat ►M112 2. cikkének (2) bekezdésében szöveg lép ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság a közös vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően készíti el.
2. cikk
A pályázóknak ki kell tölteniük egy, a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott formanyomtatványt.
A pályázóktól további okmányok vagy információk kérhetők.
3. cikk
A felvételi bizottság a kinevezésre jogosult hatóság által kijelölt elnökből, és a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság által kijelölt tagokból áll, mindkét részről azonos számú tag kinevezésével.
Két vagy több intézmény közös, nyílt versenyvizsgája esetén a felvételi bizottság a személyzeti szabályzat ►M112 2. cikkének (2) bekezdésében ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett elnökből, és a személyzeti szabályzat ►M112 2. cikkének (2) bekezdésében ◄ említett kinevezésre jogosult hatóság által, az intézmények javaslata alapján kinevezett tagokból, valamint az intézmények személyzeti bizottságainak közös megegyezésével kinevezett tagokból áll oly módon, hogy egyenlő képviseletet biztosítsanak.
A felvételi bizottságot egyes vizsgák esetén egy vagy több, tanácskozási joggal rendelkező vizsgáztató segítheti.
A felvételi bizottság tagjait a betöltendő beosztással legalább azonos ►M112 csoportú és ◄ besorolási fokozatú tisztviselők közül kell kiválasztani.
Ha a felvételi bizottság négynél több tagból áll, mindkét nemből legalább két képviselőből áll.
4. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság összeállítja azon pályázók listáját, akik megfelelnek a személyzeti szabályzat 28. cikk a), b) és c) pontjában megállapított feltételeknek, és a pályázók anyagával együtt megküldi a felvételi bizottság elnökének.
5. cikk
Ezen anyagok megvizsgálása után a felvételi bizottság összeállítja azon pályázók listáját, akik megfelelnek a versenyvizsgáról szóló kiírásban előírt követelményeknek.
Amennyiben a versenyvizsga vizsgákon alapul, a vizsgákon a listán szereplő valamennyi pályázó részt vehet.
Amennyiben a versenyvizsga képesítéseken alapul, a felvételi bizottság, miután meghatározta a pályázók képesítései értékelésének módját, megvizsgálja az első bekezdésben említett listán szereplő pályázók képesítéseit.
Amennyiben a versenyvizsga mind vizsgákon, mind képesítéseken alapul, a felvételi bizottság meghatározza, hogy a listán szereplő pályázók közül melyek vehetnek részt a vizsgákon.
Eljárásának befejeztével a felvételi bizottság összeállítja a személyzeti szabályzat 30. cikkében meghatározott alkalmas pályázók listáját; a listának lehetőleg legalább kétszer annyi nevet kell tartalmaznia, mint a betöltendő beosztások száma.
A felvételi bizottság ezt a listát a felvételi bizottság által készített indokolással ellátott értékeléssel együtt, amely adott esetben tartalmazza tagjainak észrevételeit is, továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak.
6. cikk
A felvételi bizottság eljárása nem nyilvános.
7. cikk
A hivatal a következő feladatokat látja el:
az egyes intézmények kérésére nyílt versenyvizsgákat szervez;
az egyes intézmények kérésére technikai támogatást nyújt az intézmények által szervezett belső versenyvizsgákhoz;
meghatározza az intézmények által szervezett valamennyi vizsga tartalmát, annak biztosítása érdekében, hogy a személyzeti szabályzat 45a. cikke (1) bekezdése c) pontjának követelményei összehangoltan és következetesen teljesüljenek;
általános felelősséget vállal a nyelvi képességek értékelésének meghatározásáért és megszervezéséért, annak biztosítása érdekében, hogy a személyzeti szabályzat 45a. cikke (2) bekezdésének követelményei összehangoltan és következetesen teljesüljenek.
IV. MELLÉKLET
A személyzeti szabályzat 41. és 50. cikke szerinti juttatás
Egyetlen cikk
Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzat 41. vagy 50. cikkét kell alkalmazni:
három hónapig az alapilletményével egyenlő havi juttatásra jogosult;
a (3) bekezdésben foglalt táblázattal összhangban, az életkortól és a szolgálati időtől függő időtartamra, az alábbi mértékű havi juttatásra jogosult:
A juttatás azon a napon szűnik meg, amikor a tisztviselő betölti ►M131 66. életévét. ◄
▼M131 —————
E cikk alkalmazásában az alapilletmény a személyzeti szabályzat 66. cikkében foglalt, a juttatás folyósítása hónapjának első napján hatályban lévő táblázat szerinti alapilletmény.
Azt az időtartamot, amelyre a tisztviselő a személyzeti szabályzat 41. vagy 50. cikkében meghatározott juttatást kapja, a tisztviselő szolgálati idejének és az életkorához tartozó, az alábbi táblázatban meghatározott megfelelő százalékértéknek a szorzatával kell meghatározni; ezen időtartamot adott esetben az előző hónapra kell kerekíteni.
|
Életkor |
% |
|
20 |
18 |
|
21 |
19,5 |
|
22 |
21 |
|
23 |
22,5 |
|
24 |
24 |
|
25 |
25,5 |
|
26 |
27 |
|
27 |
28,5 |
|
28 |
30 |
|
29 |
31,5 |
|
30 |
33 |
|
31 |
34,5 |
|
32 |
36 |
|
33 |
37,5 |
|
34 |
39 |
|
35 |
40,5 |
|
36 |
42 |
|
37 |
43,5 |
|
38 |
45 |
|
39 |
46,5 |
|
40 |
48 |
|
41 |
49,5 |
|
42 |
51 |
|
43 |
52,5 |
|
44 |
54 |
|
45 |
55,5 |
|
46 |
57 |
|
47 |
58,5 |
|
48 |
60 |
|
49 |
61,5 |
|
50 |
63 |
|
51 |
64,5 |
|
52 |
66 |
|
53 |
67,5 |
|
54 |
69 |
|
55 |
70,5 |
|
56 |
72 |
|
57 |
73,5 |
|
58 |
75 |
|
►M131 59–65 ◄ |
►M23 76,5 ◄ |
Az első albekezdésben említett időtartam végén és az ott megállapított feltételek mellett az érintett tisztviselő – kérelmére – az említett betegségbiztosítási rendszer alapján továbbra is részesülhet ellátásban azzal a feltétellel, hogy ő viseli a személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdésében említett járulék egészét.
A tisztviselő juttatásra való jogosultságának megszűnése esetén járulékát az utoljára kapott havi juttatás alapján kell kiszámítani.
Ha a személyzeti szabályzatban említett nyugdíjrendszer alapján a tisztviselő számára megkezdik a nyugdíj folyósítását, akkor őt a személyzeti szabályzat 72. cikkének alkalmazásában ugyanolyan módon kell kezelni, mint azt a tisztviselőt, aki ►M131 66. életévének ◄ betöltéséig fennmarad szolgálati jogviszonya.
IVa. MELLÉKLET
Részmunkaidős munkavégzés
1. cikk
A részmunkaidős munkavégzés engedélyezése iránti kérelmet a tisztviselő közvetlen felettesének nyújtja be, a megfelelően indokolt sürgős esetek kivételével a kért időpont előtt legalább két hónappal.
Az engedélyt legalább egy hónapra, de legfeljebb három évre lehet megadni, a 15. cikkben és az ►M131 55a. cikk (2) bekezdésének g) pontjában ◄ említett esetek sérelme nélkül.
Az engedély azonos feltételekkel meghosszabbítható. A meghosszabbítás iránti kérelmet az érintett tisztviselő az engedélyezett időszak lejárta előtt legalább két hónappal nyújtja be. A részmunkaidő nem lehet kevesebb a rendes munkaidő felénél.
A részmunkaidős munkavégzés – a kellően indokolt esetek kivételével – a hónap első napján kezdődik.
2. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő kérésére az engedélyezett időszak letelte előtt visszavonhatja az engedélyt. A visszavonás időpontja a tisztviselő által javasolt időpontnál legfeljebb két hónappal lehet később, illetve négy hónappal abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavégzést egy évnél hosszabb időszakra engedélyezték.
A kinevezésre jogosult hatóság kivételes esetekben és a szolgálat érdekében az engedélyezett időszak lejárta előtt is visszavonhatja az engedélyt, a tisztviselő két hónapos előzetes értesítésével.
3. cikk
A tisztviselő az engedélyezett részmunkaidős munkavégzés időtartamára díjazásának a rendes munkaidő ledolgozott részének megfelelő százalékára jogosult. Ezt a százalékot azonban nem kell alkalmazni az eltartott gyermek után nyújtott támogatásra, a háztartási támogatás alapösszegére, illetve az iskoláztatási támogatásra.
A betegségbiztosítási rendszerbe fizetett járulékot a teljes munkaidőben dolgozó tisztviselő alapilletménye alapján számítják ki. A nyugdíjjárulékot a részmunkaidőben dolgozó tisztviselő alapilletménye alapján számítják ki. A tisztviselő kérelmezheti, hogy a nyugdíjjárulékot a teljes munkaidőben dolgozó tisztviselő alapilletménye alapján számítsák, a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban. A VIII. melléklet 2., 3. és 5. cikkének alkalmazásában a szerzett nyugdíjjogosultságot a befizetett járulékok százalékával arányosan számítják.
A részmunkaidős munkavégzés időszakában a tisztviselő nem túlórázhat, és a személyzeti szabályzat 15. cikkének megfelelő tevékenységen kívül nem végezhet jövedelemszerző tevékenységet.
4. cikk
A 3. cikk első bekezdésének első mondata ellenére ►M131 a személyzeti szabályzat 55a. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében engedélyezetten félmunkaidőben dolgozó tisztviselők ◄ csökkentett alapilletményben részesülnek, amelynek összege a teljes munkaidőre járó illetményre a következő százalékok alkalmazásával kapott összegek közül a magasabb:
vagy 60 %;
vagy a félmunkaidős munkavégzés időpontjában a VIII. melléklet 2., 3., 4., 5., 9. és 9a. cikke szerinti szolgálati éveknek megfelelő, 10 %-kal növelt százalék.
Az e cikk szerint kérelmet benyújtó tisztviselők a félmunkaidős munkavégzés befejezésekor kötelesek vagy nyugdíjba vonulni, vagy visszafizetni a félmunkaidős munkavégzés időszakában az alapilletmény 50 %-án felül felvett összeget.
5. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság megállapíthatja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.
V. MELLÉKLET
Szabadság
|
TARTALOM |
|
|
1. szakasz: |
Éves szabadság 1 – 5 |
|
2. szakasz: |
Külön szabadság 6 |
|
3. szakasz: |
Utazási idő 7 |
1. szakasz
ÉVES SZABADSÁG
1. cikk
Abban az évben, amelyben a tisztviselő szolgálatba lép vagy onnan kilép, minden teljes hónap szolgálat után két munkanap szabadságra, minden 15 napnál több napból álló töredékhónap után két munkanap szabadságra, minden 15 vagy annál kevesebb napból álló töredékhónap után pedig egy munkanap szabadságra jogosult.
2. cikk
Az éves szabadság a tisztviselő kívánsága szerint és a szolgálat követelményeire is figyelemmel egyszerre vagy több részletben vehető ki. A szabadság időtartamának azonban tartalmaznia kell legalább egy, két egymást követő hétből álló időszakot. A szolgálatba belépő tisztviselő csak háromhavi szolgálatot követően kaphat éves szabadságot; megfelelően indokolt, kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezt megelőzően is engedélyezhet szabadságot.
3. cikk
Ha éves szabadsága alatt a tisztviselőt olyan betegség éri, amely feladatainak ellátásában megakadályozta volna, ha nem szabadságát tölti, az éves szabadsága munkaképtelenségének időtartamával meghosszabbodik, amennyiben erről orvosi igazolást mutat be.
4. cikk
Ha a tisztviselő a folyó naptári év vége előtt a szolgálati érdektől eltérő okból nem használta fel összes éves szabadságát, akkor a következő évre átvihető szabadsága nem haladhatja meg a 12 napot.
Amennyiben a tisztviselő a szolgálati jogviszony megszűnése időpontjában nem használta fel a teljes éves szabadságát, minden neki járó szabadnap után a szolgálati jogviszony megszűnésekor fizetett havi díjazása egy harmincadának megfelelő ellentételezés fizetendő neki.
Az előző bekezdésben meghatározott módon kiszámított összeget le kell vonni az azon tisztviselőnek járó kifizetésből, aki a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az azon időpontig fennálló jogosultságánál több éves szabadságot vett ki.
5. cikk
Ha a tisztviselőt szabadsága alatt szolgálati okokból visszahívják vagy engedélyezett szabadságát szolgálati okokból visszavonják, akkor minden felmerült, megfelelő módon bizonyított többletköltségét meg kell téríteni, és az utazási időt ismét biztosítani kell számára.
2. szakasz
KÜLÖN SZABADSÁG
6. cikk
Az éves szabadság mellett a tisztviselő kérelem alapján külön szabadságot kaphat. Ezt különösen az alábbi esetekben és határok között kell engedélyezni:
Az intézmény külön szabadságot adhat továbbképzés és oktatás esetén is a személyzeti szabályzat 24a. cikke alapján az intézmény által kidolgozott továbbképzési és oktatási programban megállapított határokon belül.
Továbbá kivételes esetekben külön szabadság adható a tisztviselőknek olyan munkateher esetén, amely mag haladja a tisztviselők rendes kötelezettségét. Az ilyen külön szabadságot legkésőbb három hónappal azt követően kell kiadni, hogy a kinevező hatóság döntött a tisztviselőre bízott munka kivételes jellegéről.
A tisztviselő élettársát e cikk alkalmazásában házastársnak kell tekinteni, ha a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt első három feltétel teljesül.
Amennyiben a fenti szakasz alapján külön szabadság kerül megítélésre, minden utazási időt külön határozattal kell rögzíteni, az adott szükségletek figyelembevételével.
3. szakasz
UTAZÁSI IDŐ
7. cikk
A külföldi munkavégzési támogatásra vagy külföldi tartózkodási támogatásra jogosult tisztviselők saját országukba való utazás céljából évi két és fél nap éves kiegészítő szabadságra jogosultak.
Az első bekezdés azon tisztviselőkre vonatkozik, akiknek alkalmazási helye a tagállamok területén található. Amennyiben az alkalmazási hely e területeken kívül található, a hazautazási szabadság időtartamát egyedi határozattal, a különleges igények figyelembevételével kell megállapítani.
VI. MELLÉKLET
Túlórákért járó kompenzációs szabadság és díj
1. cikk
A személyzeti szabályzat 56. cikkében megállapított keretek között az SC 1–SC 6, vagy az AST 1–AST 4 besorolási fokozatba tartozó tisztviselő által teljesített túlóra a tisztviselőt kompenzációs szabadságra vagy díjra jogosítja, az alábbiak szerint:
a tisztviselő minden egyes túlóra után másfél órányi kompenzációs szabadságra jogosult; ha a túlóra 22.00 óra és 7.00 óra közé, illetve vasárnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a kompenzációs szabadság két óra; a kompenzációs szabadság nyújtásakor figyelembe kell venni a szolgálat követelményeit és az érintett tisztviselő választását;
amennyiben a szolgálat követelményei nem teszik lehetővé kompenzációs szabadság nyújtását a túlóra teljesítésének hónapját követő hónapban, a kinevezésre jogosult hatóság engedélyt ad a nem honorált túlórák pénzbeli kiegyenlítésére a havi alapilletmény 0,56 %-os mértékében minden túlóra után, az a) pontban meghatározott alapon;
az egy órányi túlmunkáért járó kompenzációs szabadságra vagy díjazásra való jogosultsághoz a teljesített túlórának meg kell haladnia a 30 percet.
2. cikk
Kiküldetésbe utazó tisztviselő esetében a kiküldetés helyére való eljutás, valamint a visszatérés során utazással töltött idő e melléklet értelmében nem tekinthető túlórának. A kiküldetés helyén a szokásos munkaórákon felül ledolgozott túlórák után a kinevezésre jogosult hatóság határozatával kompenzációs szabadság vagy adott esetben díj biztosítható.
3. cikk
„E melléklet előző rendelkezései ellenére az SC 1–SC 6 és az AST 1–AST 4 besorolási fokozatokba tartozó tisztviselők egyes csoportjai által teljesített túlórák díja átalánytámogatás formájában is kifizethető, amelynek összegét és feltételeit a kinevezésre jogosult hatóság a vegyes bizottsággal folytatott konzultációt követően határozza meg.
VII. MELLÉKLET
Díjazás és költségtérítés
|
TARTALOM |
|
|
1. szakasz: |
Családi támogatások 1 – 3 |
|
2. szakasz: |
Külföldi munkavégzési támogatás 4 |
|
3. szakasz: |
Költségtérítés |
|
A — |
Beilleszkedési támogatás 5 |
|
B — |
Újrabeilleszkedési támogatás 6 |
|
C — |
Utazási költségek 7 - 8 |
|
D — |
Költözési költségek 9 |
|
E — |
Napidíj 10 |
|
F — |
Kiküldetési költségek 11 – 13a |
|
G — |
Átalány-költségtérítés 14 - 15 |
|
4. szakasz: |
Az összegek folyósítása 16 - 17 |
1. szakasz
CSALÁDI TÁMOGATÁSOK
1. cikk
Háztartási támogatásra jogosult:
a házas tisztviselő;
az olyan özvegy, elvált, jogilag különélő vagy egyedülálló tisztviselő, akinek a 2. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti egy vagy több eltartott gyermeke van;
az a tisztviselő, aki tartós társkapcsolatnak minősülő nem házassági viszonyban él, feltéve, hogy:
a pár egy tagállam vagy egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által elismert jogi okmányokat mutat be, amelyek igazolják élettársi státuszukat;
egyik fél sem áll házassági jogviszonyban vagy másik nem házassági társkapcsolatban;
a felek nem állnak a következő rokonsági viszonyok valamelyikében: szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, testvér, nagynéni, nagybácsi, unokahúg, unokaöcs, vő, meny;
a pár egy tagállamban nem léphet legális házasságra; e pont alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy pár legális házasságra léphet, ha a pár tagjai eleget tesznek egy ilyen párok házasságkötését engedélyező tagállam jogszabályaiban megállapított feltételek mindegyikének;
Ha azonban a tisztviselő gyermekeinek felügyeleti jogát több különböző személyre ruházták, a háztartási támogatást közöttük a felügyeletük alatt álló gyermekek száma szerint kell megosztani.
Ha az a személy, aki a fentiek alapján jogosult arra, hogy a tisztviselő nevében kifizetett háztartási támogatásban részesüljön, a saját tisztviselői vagy egyéb személyzeti minősége alapján is jogosult e támogatásra, az említett a két támogatás közül csak a nagyobb összegű támogatást kapja.
2. cikk
Ugyanez vonatkozik arra a gyermekre, akinek örökbefogadását kérelmezték és az örökbefogadási eljárás elkezdődött.
Az a gyermek, akinek eltartására a tisztviselőt egy, a tagállamok kiskorúak védelméről szóló jogszabályai alapján meghozott bírósági határozat kötelezi, eltartott gyermeknek minősül.
A támogatást a következő esetekben kell biztosítani:
18 éven aluli gyermekek esetén automatikusan;
18 és 21 év közötti, oktatásban vagy szakképzésben részt vevő gyermekek esetén a tisztviselő bizonyítékokkal alátámasztott kérelmére.
3. cikk
Az e támogatásra való jogosultság azon hónap első napján kezdődik, amelyben a gyermek általános iskolai tanulmányait megkezdi, és vagy azon hónap utolsó napján fejeződik be, amelyben a gyermek befejezi tanulmányait, vagy azon hónap utolsó napján, amelyben a gyermek betölti a 26. életévét, a kettő közül a korábbi időpontban.
A folyósított támogatás legfeljebb az első bekezdésben előírt maximum kétszerese lehet:
A tandíjköteles iskola látogatásának követelménye nem vonatkozik a harmadik albekezdés szerinti kifizetésekre.
Ha azon gyermek felügyeleti jogát, akire tekintettel az iskoláztatási támogatást folyósítják, törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján más személynek ítélték, az iskoláztatási támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek személynek kell folyósítani. Ebben az esetben az előző bekezdésben említett legalább 50 km távolságot a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorló személy lakóhelyétől kell számítani.
2. szakasz
KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉSI TÁMOGATÁS
4. cikk
►M25 A háztartási támogatással ◄ és az eltartott gyermek után ►M25 nyújtott támogatással ◄ növelt alapilletmény 16 %-ának megfelelő külföldi munkavégzési támogatást kell folyósítani:
az olyan tisztviselők részére:
az olyan tisztviselők részére, akik azon állam állampolgárai vagy volt állampolgárai, amelynek területén alkalmazzák őket, de akiknek a szolgálatba lépésük napjával záródó 10 éves időtartam alatt lakóhelyük, valamely állam vagy nemzetközi szervezet szolgálatában végzett feladatok ellátásától eltérő okból az adott állam európai területén kívül volt.
A külföldi munkavégzési támogatás összege nem lehet kevesebb havi ►M148 571,35 EUR ◄ .
▼M25 —————
▼M112 —————
3. szakasz
KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
A.
Beilleszkedési támogatás
5. cikk
Abban az esetben, ha a férj és a feleség egyaránt az ►M128 ►C4 Európai Unió ◄ ◄ tisztviselője ►M112 vagy egyéb alkalmazottja ◄ , és mindketten jogosultak a beilleszkedési támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell kifizetni.
A beilleszkedési támogatást a tisztviselő alkalmazási helye tekintetében rögzített értékkel kell súlyozni.
A beilleszkedési támogatást a tisztviselőnek, és ►M25 – amennyiben háztartási támogatásra jogosult – ◄ családjának a tisztviselő alkalmazási helyén való letelepedését igazoló dokumentumok benyújtásakor kell kifizetni.
B.
Újrabeilleszkedési támogatás
6. cikk
A szolgálati idő kiszámításakor a személyes okokkal indokolt szabadság kivételével a személyzeti szabályzat 35. cikkében felsorolt bármely hivatali státuszban eltöltött évek számát figyelembe kell venni.
Ezt a legrövidebb időtartamot a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás esetén nem kell alkalmazni.
A újrabeilleszkedési támogatást a tisztviselő utolsó alkalmazási helyének tekintetében meghatározott érték szerint kell súlyozni.
A tisztviselőnek vagy az elhunyt tisztviselő családjának a szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjától számított három éven belül kell visszaköltöznie.
Ez a határidő nem vonatkozik a tisztviselő azon jogutódaira, akik bizonyítani tudják, hogy az előző rendelkezésekről nem volt tudomásuk.
C.
Utazási költségek
7. cikk
A tisztviselő az alábbi esetekben átalányösszegre jogosult, amely a saját maga, a ténylegesen a háztartásában élő házastársa és az általa eltartott személyek utazási költségének felel meg:
kinevezésekor felvételének helyétől alkalmazása helyéig;
szolgálati jogviszonyának a személyzeti szabályzat 47. cikkének értelmében történő megszűnésekor az alkalmazásának helyéről az e cikk (4) bekezdésében meghatározott származási helyére;
minden áthelyezés esetén, amely az alkalmazás helyének megváltozásával jár.
A tisztviselő halála esetén a túlélő házastárs és az eltartott személyek ugyanezen feltételek szerint jogosultak az átalányösszegre.
A teljes naptári év során két évesnél fiatalabb gyermekek utazási költségei után nem jár térítés.
A kilométerenkénti juttatás a következőképpen alakul:
|
kilométerenként 0 EUR |
0–200 km |
|
kilométerenként 0,2125 EUR |
201–1 000 km |
|
kilométerenként 0,3543 EUR |
1 001 –2 000 km |
|
kilométerenként 0,2125 EUR |
2 001 – 3 000 km |
|
kilométerenként 0,0708 EUR |
3 001 –4 000 km |
|
kilométerenként 0,0342 EUR |
4 001 –10 000 km |
|
kilométerenként 0 EUR |
10 000 km |
A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik:
A fenti kilométerenkénti juttatást és kiegészítő átalányösszeget minden évben a díjazásokkal megegyező arányban naprakésszé kell tenni.
Az ilyen módosítás következményeképpen azonban a tisztviselő érdekeltségeinek központjaként nem ismerhető el egy, az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely.
8. cikk
Amennyiben mindkét házastárs egyaránt az Európai Unió tisztviselője, magukra és eltartottjaikra nézve – a fenti rendelkezésekkel összhangban – mindketten jogosultak az utazási költségek átalánymegtérítésére; minden egyes eltartott csak egy térítésre jogosult. Az eltartott gyermekekre vonatkozó térítést a házastársak kérésére, valamelyikük származási helye alapján kell megállapítani.
Amennyiben egy tisztviselő egy adott év során köt házasságot, és így jogosulttá válik a háztartási támogatásra, a házastárs részére fizetendő utazási költségeket a házasságkötés napjától az adott év végéig tartó időszakra arányosan kell kiszámítani.
A számítás alapjával kapcsolatos semmilyen módosulás, amely a családi állapotnak az érintett összegek kifizetésének időpontját követő megváltozása miatt következhet be, nem kötelezheti az érintett tisztviselőt visszafizetésre.
A teljes naptári év során két évesnél fiatalabb gyermekek utazási költségei után nem jár térítés.
Ha a 7. cikk szerint meghatározott származási hely az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely, az átalányösszeg a tisztviselő alkalmazási helye és a tisztviselő állampolgársága szerinti tagállam fővárosa között kilométerben számított földrajzi távolságon alapuló juttatás szerint jár. Azok a tisztviselők, akiknek a származási helye az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely, és akik nem rendelkeznek valamelyik tagállam állampolgárságával, nem jogosultak átalányösszegre.
A kilométerenkénti juttatás a következőképpen alakul:
|
kilométerenként 0 EUR |
0–200 km |
|
kilométerenként 0,4285 EUR |
201–1 000 km |
|
kilométerenként 0,7141 EUR |
1 001 –2 000 km |
|
kilométerenként 0,4285 EUR |
2 001 –3 000 km |
|
kilométerenként 0,1427 EUR |
3 001 –4 000 km |
|
kilométerenként 0,0689 EUR |
4 001 –10 000 km |
|
kilométerenként 0 EUR |
10 000 km |
A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik:
A fenti kilométerenkénti juttatást és kiegészítő átalányösszeget minden évben a díjazásokkal megegyező arányban naprakésszé kell tenni.
Az átalányfizetés alapja a turista osztályon történő légi utazás költsége.
D.
Költözési költségek
9. cikk
A határok megállapításánál figyelembe kell venni a tisztviselő családi helyzetét a költözés idején, valamint a költözés és a kapcsolódó biztosítás átlagos költségét.
Valamennyi intézmény kinevezésre jogosult hatósága általános végrehajtási rendelkezéseket fogad el e bekezdés érvényre juttatása céljából.
E.
Napidíj
10. cikk
Az a tisztviselő, aki bizonyítja, hogy lakóhelyet kell változtatnia annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, a (2) bekezdésben meghatározott időszakra naptári naponként az alábbiak szerinti napidíjra jogosult:
A fenti értékeket minden alkalommal felül kell vizsgálni, amikor a díjazásokat a személyzeti szabályzat 65. cikke alapján felülvizsgálják.
Azon időszak, amely alatt a napidíjat folyósítják, a következő:
►M25 a háztartási támogatásra nem jogosult ◄ tisztviselő esetében: 120 nap;
►M25 háztartási támogatásra jogosult ◄ tisztviselő esetében: 180 nap, vagy amennyiben a tisztviselő próbaidőn van, a próbaidő időtartama és az azt követő egy hónap.
Abban az esetben, ha a férj és a feleség mindketten az ►M128 ►C4 Európai Unió ◄ ◄ alkalmazottai ►M112 tisztviselői vagy egyéb ◄ és mindketten jogosultak napidíjra, az a b) pont szerinti időszak amely alatt a napidíjat folyósítják, a magasabb alapilletménnyel rendelkező személyre vonatkozik. A másik személyre az a) pontban megállapított időszak vonatkozik.
A napidíj semmilyen esetben sem folyósítható azt követően, hogy a tisztviselő a személyzeti szabályzat 20. cikke követelményeinek teljesítése érdekében elköltözik.
▼M112 —————
F.
Kiküldetési költségek
11. cikk
▼M112 —————
12. cikk
1. Vasúti utazás
A kiküldetés utazási költségeit vasúti utazás esetén az igazoló okmányok bemutatása ellenében, az alkalmazás helye és a kiküldetés helye közötti legrövidebb útvonal első osztályú viteldíja alapján térítik meg.
2. Légi utazás
A tisztviselőknek abban az esetben engedélyezik a légi út igénybevételét, ha az oda- és visszaút vasúton összesen legalább 800 kilométert tenne ki.
3. Tengeri utazás
A kinevezésre jogosult hatóság minden egyes esetben, az utazás hossza és költsége alapján engedélyezi az igénybe vehető osztályt és a visszatéríthető kabinpótdíjat.
4. Gépkocsival történő utazás
Az utazási költséget az 1. pont szerinti vasúti költségek alapján számított átalányösszegben térítik meg; más kiegészítés nem fizethető.
Abban az esetben azonban, ha a tisztviselő különleges körülmények esetén utazik kiküldetésre, a kinevezésre jogosult hatóság a vasúti viteldíj fent előírt térítése helyett a megtett kilométereken alapuló térítésnyújtás mellett dönthet, ha a tömegközlekedés igénybevétele egyértelműen hátrányos lenne.
13. cikk
A tagállamokra a következő összegek érvényesek:
|
Úticél |
Maximális szállásköltség (szálloda) |
Napidíj a kiküldetés idejére |
|
Belgium |
148 |
102 |
|
Bulgária |
135 |
57 |
|
Cseh Köztársaság |
124 |
70 |
|
Dánia |
173 |
124 |
|
Németország |
128 |
97 |
|
Észtország |
105 |
80 |
|
Írország |
159 |
108 |
|
Görögország |
112 |
82 |
|
Spanyolország |
128 |
88 |
|
Franciaország |
180 |
102 |
|
Horvátország |
110 |
75 |
|
Olaszország |
148 |
98 |
|
Ciprus |
140 |
88 |
|
Lettország |
116 |
73 |
|
Litvánia |
117 |
69 |
|
Luxemburg |
148 |
98 |
|
Magyarország |
120 |
64 |
|
Málta |
138 |
88 |
|
Hollandia |
166 |
103 |
|
Ausztria |
132 |
102 |
|
Lengyelország |
116 |
67 |
|
Portugália |
101 |
83 |
|
Románia |
136 |
62 |
|
Szlovénia |
117 |
84 |
|
Szlovák Köztársaság |
100 |
74 |
|
Finnország |
142 |
113 |
|
Svédország |
187 |
117 |
|
Egyesült Királyság |
209 |
125 |
Ha egy kiküldetésben lévő tisztviselőnek az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ egy intézménye, egy hatóság vagy külső testület díjmentesen étkezést vagy szállást biztosít, ezt köteles bejelenteni. Ez megfelelő levonásokat von maga után.
A tagállamok Európán kívül eső területeire vonatkozó kiküldetési skálát a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg, és rendszeres időközönként kiigazítja.
13a. cikk
Az e melléklet 11., 12. és 13. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az ►M131 egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai ◄ az általános végrehajtási rendelkezések alapján fogadják el.
G.
Átalány-költségtérítés
14. cikk
Egyedi esetekben a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy az érintett tisztviselő szállásköltségei egy részét is az intézmény viselje.
▼M112 —————
15. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság döntése alapján ►M112 az e személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése szerinti rangidős igazgatási személyzet ◄ , akiknek szolgálati gépjármű nem áll a rendelkezésére, legfeljebb évi ►M97 892,42 euró ◄ átalányjuttatást kaphatnak azon város határain belüli rendes utazási költségeik fedezésére, ahol alkalmazásban állnak.
A juttatás a kinevezésre jogosult hatóság indokolással ellátott határozata alapján azon tisztviselő részére folyósítható, akinek feladatai folyamatosan megkívánják, hogy olyan utakat tegyen, amelyek során saját gépjárművének használatára jogosult.
4. szakasz
AZ ÖSSZEGEK FOLYÓSÍTÁSA
16. cikk
Amennyiben a díjazás nem teljes hónapra jár, az összeget harmincadokra kell osztani, és az így kifizetendő harmincadok száma egyenlő:
amennyiben a ténylegesen kifizetendő napok száma 15 vagy kevesebb, a ténylegesen kifizetendő napok számával;
amennyiben a ténylegesen kifizetendő napok száma 15 vagy több, a nem kifizetendő napok tényleges számának és 30-nak a különbségével.
17. cikk
A tisztviselők az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a személyzeti bizottsággal történő konzultációt követően közös megegyezéssel megállapított szabályokban foglalt feltételek szerint kérhetik díjazásuk egy részének speciális rendszeres átutalását.
◄
Az előző rendelkezés alapján a következők különálló vagy kombinált átutalása teljesíthető:
egy másik tagállam oktatási intézményében tanuló gyermekek esetében eltartott gyermekenként az adott gyermek után ténylegesen kapott iskoláztatási támogatással megegyező maximum összeg;
érvényes igazoló okmányok bemutatása esetén rendszeres kifizetések az érintett tagállamban élő bármely más személy részére, aki felé a tisztviselőnek a bíróság vagy más, hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság határozata alapján bizonyítottan kötelezettsége van.
A b) pontban említett átutalások nem haladhatják meg a tisztviselő alapilletményének 5 %-át.
VIII. MELLÉKLET
Nyugdíjrendszer
|
TARTALOM |
|
|
1. fejezet: |
Általános rendelkezések 1 |
|
2. fejezet: |
Öregségi nyugdíj és távozási díj |
|
1. szakasz: |
Öregségi nyugdíj 2 – 11 |
|
2. szakasz: |
Távozási díj 12 |
|
3. fejezet: |
Rokkantsági támogatás 13 – 15 |
|
4. fejezet: |
Túlélő hozzátartozói nyugdíj 17 – 29 |
|
5. fejezet: |
Ideiglenes nyugdíjak 30 – 33 |
|
6. fejezet: |
Nyugdíjemelés az eltartott gyermekekre tekintettel 34 - 35 |
|
7. fejezet: |
|
|
1. szakasz: |
A nyugdíjrendszer finanszírozása 36 – 38 |
|
2. szakasz: |
A nyugdíjak kiszámítása 40 – 44 |
|
3. szakasz: |
Az ellátások folyósítása 45 - 46 |
|
8. fejezet: |
Átmeneti rendelkezések 48 – 51 |
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. cikk
A tisztviselő e határozat ellen a rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.
2. FEJEZET
Öregségi nyugdíj és távozási díj
1. Szakasz
ÖREGSÉGI NYUGDÍJ
2. cikk
Az öregségi nyugdíjat a tisztviselő nyugdíjszerző szolgálati éveinek összesített száma alapján kell folyósítani. A 3. cikk rendelkezései szerint kiszámított minden egyes szolgálati év egy nyugdíjszerző szolgálati évnek, és minden teljes hónap egy év tizenketted részének megfelelő nyugdíjszerző szolgálati időnek számít.
Az öregségi nyugdíjjogosultság kiszámítása során figyelembe vehető nyugdíjszerző szolgálati évek maximuma ►M112 a maximum nyugdíj eléréséhez a személyzeti szabályzat 77. cikkének értelmében szükséges szám ◄ .
3. cikk
Feltéve, hogy az érintett alkalmazott az érintett szolgálati időszak tekintetében a nyugdíjjárulékból saját részesedését befizette, a 2. cikk szerinti nyugdíjszerző szolgálati évek kiszámítása céljából az alábbiakat kell figyelembe venni:
az intézmények egyike tisztviselőjeként a személyzeti szabályzat 35. cikkének a), b), c), e) és f) pontjában megállapított hivatali státuszok egyikében eltöltött szolgálati idő. A személyzeti szabályzat 40. cikkének hatálya alá tartozó tisztviselőkre azonban az említett cikk (3) bekezdése második albekezdésének utolsó mondatában megállapított feltételek vonatkoznak;
a személyzeti szabályzat ►M131 41., 42c. és 50. cikke ◄ szerinti juttatásra való jogosultság időtartama, de legfeljebb öt év;
a rokkantsági támogatásra való jogosultság időtartama;
az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek megfelelően bármely más minőségben eltöltött szolgálati idő. Amikor azonban a szerződéses alkalmazott az említett alkalmazási feltételek értelmében tisztviselővé válik, a szerződéses alkalmazottként teljesített nyugdíjszerző szolgálati évek száma – ami legfeljebb a tényleges szolgálati évek száma – a szerződéses alkalmazottként kapott utolsó alapilletményének és a tisztviselőként kapott első alapilletményének aránya alapján kiszámított számú, tisztviselőként teljesített nyugdíjszerző szolgálati évre jogosítja. A számított nyugdíjszerző évek száma és a tényleges szolgálati évek száma közötti különbségnek – ha van – megfelelő többletjárulékokat a szerződéses alkalmazottként kapott utolsó alapilletménye alapján vissza kell téríteni az érintett személynek. A szükséges változtatásokkal ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha egy tisztviselő a szerződéses alkalmazottá válik.
4. cikk
További nyugdíjjogosultságot szerez az egyik intézmény szolgálatában tisztviselőként, ideiglenes alkalmazottként vagy a szerződéses alkalmazottként már szolgálati időt teljesített tisztviselő, aki ismételten az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ valamelyik intézményének aktív foglalkoztatásába lép. Nyugdíjjogosultságának kiszámítása során az e melléklet 3. cikkével összhangban a tisztviselő kérheti, hogy vegyék figyelembe a tisztviselőként, ideiglenes alkalmazottként vagy a szerződéses alkalmazottként letöltött azon szolgálati jogviszonyának egészét, amely alatt járulékot fizetett, amennyiben:
az e melléklet 12. cikke szerint folyósított távozási díj összegét évi ►M145 2,9 %-os ◄ kamatos kamattal visszafizeti. Ha az érintett tisztviselő esetére az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 42. vagy 112. cikkét alkalmazták, az említett cikk alapján kifizetett összeg visszatérítését a fent említett kamatos kamattal szintén megkövetelik a tisztviselőtől;
e célra elkülönített egy összeget, a 11. cikk (2) bekezdésében előírt jóváírt járulékévek kiszámítása előtt, és – feltéve, hogy a tisztviselő a szolgálat újrakezdése után az említett cikk alkalmazását kérte és elnyerte – amely összeg megegyezik az ►M128 ►C4 uniós ◄ ◄ nyugdíjrendszerbe átutalt összeg azon részével, amely megfelel a számított és a származási hely rendszerébe a 11. cikk (1) bekezdése vagy a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján átutalt biztosításmatematikai egyenértéknek, évi ►M145 2,9 %-os ◄ kamatos kamattal.
Ha az érintett tisztviselő esetére az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 42. vagy 112. cikkét alkalmazták, az elkülönítendő összeg kiszámításakor az említett cikkek alapján kifizetett összeget is figyelembe veszik, évi ►M145 2,9 %-os ◄ kamatos kamattal.
Ha az ►M128 ►C4 uniós ◄ ◄ nyugdíjrendszerbe átutalt összeg nem elegendő a korábbi foglalkoztatási időszakra vonatkozó nyugdíjjogosultság egészének fedezésére, a tisztviselőnek – kérésre – engedélyezik az összeg megnövelését az első bekezdés b) pontjában meghatározott összegre.
5. cikk
E melléklet 2. cikkének rendelkezései ellenére az a tisztviselő, aki a nyugdíjkorhatár elérése után szolgálatban marad, a nyugdíjkorhatár elérése után ledolgozott évekre szóló nyugdíja kiszámításakor figyelembe vett alapilletménye 1,5 %-ával történő nyugdíjemelésre szerez jogosultságot, azzal a kikötéssel, hogy nyugdíja az emeléssel együtt nem haladja meg – adott esetben – a személyzeti szabályzat 77. cikkének második vagy harmadik bekezdésében említett utolsó alapilletményének 70 %-át.
Ilyen emelés adható azon tisztviselő halála esetén is, aki a nyugdíjkorhatár elérése után szolgálatban maradt.
6. cikk
A nyugdíjellátások kiszámításánál alkalmazott létminimum megegyezik ►M131 az AST 1 besorolási fokozat első fizetési fokozatába ◄ tartozó tisztviselő alapilletményével.
▼M112 —————
8. cikk
Az öregségi nyugdíj biztosításmatematikai egyenértéke a tisztviselőt megillető ellátások tőkeértéke, amelyet a XII. melléklet 9. cikkében említett halandósági táblák alapján számítják ki, ►M145 2,9 %-os ◄ éves kamat alkalmazásával, amely a XII. melléklet 10. cikkében megállapított szabályokkal összhangban felülvizsgálható.
9. cikk
A szolgálatból nyugdíjkorhatár elérése előtt kilépő tisztviselő kérheti öregségi nyugdíja
elhalasztását az azon hónapot követő naptári hónap első napjáig, amelyben a tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt; vagy
azonnali folyósítását, amennyiben a tisztviselő legalább az 58. életévét betöltötte. Ebben az esetben az öregségi nyugdíjat csökkenteni kell a tisztviselőnek a nyugdíjfolyósítás megkezdése időpontjában elért életkora alapján számított összeggel.
A nyugdíj összege 3,5 %-kal csökken minden év után, amely megelőzi azt a évet, amelyben a tisztviselő jogosultságot szerez öregségi nyugdíjra a személyzeti szabályzat 77. cikke szerint. Ha az öregségi nyugdíjra való, a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti jogosultság megszerzéséhez szükséges életkor és az érintett személy aktuális kora közötti különbség nem egész évet tesz ki, a csökkentést egy évvel növelni kell.
9a. cikk
Azon tisztviselők csökkentett nyugdíja meghatározásának alkalmazásában, akik utolsó alapilletményük 70 %-át meghaladó nyugdíjjogosultságot szereztek, és a 9. cikkel összhangban öregségi nyugdíjuk azonnali folyósítását választják, a 9. cikk szerinti csökkentést a nyugdíjszerző szolgálati éveknek megfelelő fiktív számra alkalmazzák az utolsó alapilletmény 70 %-ával kapott összeg helyett. Az így kiszámított csökkentett nyugdíj a személyzeti szabályzat 77. cikke értelmében azonban semmiképpen nem haladhatja meg az utolsó alapilletmény 70 %-át.
10. cikk
Az öregségi nyugdíj folyósítása iránti jog azon hónapot követő naptári hónap első napján nyílik meg, amelyben a tisztviselő, automatikusan vagy saját kérésére, nyugdíjra jogosulttá válik; a tisztviselőt díjazása mindaddig megilleti, amíg nyugdíjának folyósítását meg nem kezdik.
11. cikk
Az a tisztviselő, aki az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ szolgálatából azért lép ki, hogy:
jogosult az ►M128 ►C4 Unióval ◄ ◄ fennálló öregségi nyugdíj iránti jogosultságának ►M112 az átruházás tényleges időpontjának megfelelően naprakésszé tett, ◄ biztosításmatematikai egyenértékét az adott közigazgatási hatóság vagy szervezet nyugdíjalapjára vagy arra a nyugdíjalapra átruháztatni, amelyben munkavállalói vagy önálló vállalkozói minőségében végzett tevékenység útján öregségi nyugdíj iránti jogosultságot szerez.
Az a tisztviselő, aki azt követően lép az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ szolgálatába, hogy:
beiktatását követően, de az öregségi nyugdíjra a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti jogosultság elnyerése előtt az ilyen szolgálat vagy tevékenység révén szerzett nyugdíjjogosultság – az átruházás tényleges időpontjának megfelelően naprakésszé tett – tőkeértékét az ►M128 ►C4 Uniónak ◄ ◄ befizettetni.
Ilyen esetben az ►M131 intézmény kinevezésre jogosult hatósága, ◄ amelynél a tisztviselő szolgálatot teljesít, a tisztviselő alapilletménye, életkora és az átruházás iránti kérelem időpontjában érvényes átváltási árfolyam figyelembevételével, az általános végrehajtási rendelkezések segítségével megállapítja azon nyugdíjszerző szolgálati évek számát, amelyeket a nyugdíjrendszerében a korábbi szolgálati jogviszonyra tekintettel az átruházott tőke alapján, az átruházás iránti kérelem időpontja és az átruházás tényleges időpontja közötti tőkenövekedésnek megfelelő összeg levonása után a tisztviselő számára jóvá kell írni.
A tisztviselők minden érintett tagállam és nyugdíjpénztár tekintetében csak egyszer élhetnek ezzel a rendelkezéssel.
2. Szakasz
TÁVOZÁSI DÍJ
12. cikk
Az a nyugdíjkorhatárt el nem érő tisztviselő, akinek szolgálati jogviszonya nem elhalálozás vagy rokkantság miatt szűnik meg, és aki azonnali vagy halasztott öregségi nyugdíjra nem jogosult, a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az alábbiak kifizetésére jogosult:
amennyiben egy évnél rövidebb szolgálati időt teljesített, és nem élt a 11. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, a nyugdíjjárulékai tekintetében az alapilletményéből visszatartott összegek háromszorosának megfelelő távozási díj, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 42. és 112. cikke szerint fizetett összegek levonása után;
más esetekben a 11. cikk (1) bekezdésében előírt juttatásokra vagy az ilyen juttatások biztosításmatematikai egyenértékének egy általa választott magán biztosítótársaság vagy nyugdíjpénztár részére történő kifizetése, feltéve, hogy az ilyen társaság vagy pénztár garantálja a következőket:
a tőkét nem fizeti vissza;
legkorábban 60, de legkésőbb 66 éves kortól havi jövedelmet fizet;
rendelkezik a járulékok visszafizetéséről vagy a túlélő hozzátartozói nyugdíjról;
az átruházást másik biztosítótársaság vagy pénztár részére csak akkor engedélyezi, ha az megfelel az i., ii. és iii. pontban megállapított feltételeknek.
▼M112 —————
3. FEJEZET
Rokkantsági támogatás
13. cikk
A támogatás kedvezményezettje kérésre köteles bármilyen igényelt írásos bizonyítékot benyújtani, és értesíteni intézményét a támogatásra való jogosultságot érintő bármely tényezőről.
14. cikk
A ►M112 rokkantsági támogatás ◄ folyósítása iránti jog a tisztviselő – a személyzeti szabályzat 53. cikke szerinti – nyugdíjazását követő naptári hónap első napján nyílik meg.
Amennyiben ►M62 a volt tisztviselő ◄ a ►M112 támogatásfolyósítás ◄ követelményeinek már nem felel meg, vissza kell helyezni az előmeneteli csoportjának megfelelő első beosztásba, amely a besorolási osztályán vagy szolgálatán belül megüresedik, feltéve hogy megfelel az adott beosztásra vonatkozó követelményeknek. Amennyiben visszautasítja a felajánlott beosztást, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben az előmeneteli csoportjának megfelelő, besorolási osztályán vagy szolgálatán belüli következő hely megüresedik; amennyiben másodszor is visszautasítja a beosztást, lemondásra szólítható fel ►M112 ————— ◄ .
A ►M112 rokkantsági támogatás ◄ jogosult ►M62 volt tisztviselő ◄ elhalálozása esetén a ►M112 támogatásjogosultság ◄ azon naptári hónap végén szűnik meg, amelynek során a halál bekövetkezett.
15. cikk
A rokkantsági ►M112 támogatásra ◄ jogosult ►M131 nyugdíjkorhatárnál ◄ fiatalabb ►M62 volt tisztviselőt ◄ az intézmény időközönként orvosi vizsgálatra kötelezheti, hogy meggyőződjön arról, hogy a tisztviselő változatlanul megfelel a nyugdíjfolyósítás követelményeinek.
▼M112 —————
4. FEJEZET
Túlélő hozzátartozói nyugdíj
17. cikk
►M23 A személyzeti szabályzat 35. cikkében meghatározott hivatali státuszok valamelyikét betöltő elhalálozott tisztviselő ►M112 túlélő házastárs ◄ ◄ , feltéve hogy a tisztviselő halála időpontjában legalább egy éve már ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíjra ◄ , az 1. cikk (1) bekezdésének és a 21. cikknek a rendelkezéseire is figyelemmel, özvegyi nyugdíjra jogosult, amely ►M5 60 % ◄ -a azon öregségi nyugdíjnak, amely a tisztviselőt – szolgálati idejének tartamától ►M62 vagy a korától függetlenül ◄ – akkor illette volna meg, ha a halála időpontjában erre a nyugdíjra jogosult lett volna.
A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a házasságból vagy a tisztviselő korábbi házasságából egy vagy több gyermek született, feltéve hogy a gyermekeket az ►M112 túlélő házastárs ◄ tartja vagy tartotta el, vagy ha a tisztviselő halála a feladatainak ellátása során keletkezett testi fogyatékosság vagy betegség, illetve baleset miatt következett be.
17a. cikk
Az 1. cikk (1) bekezdésére és a 21. cikkre is figyelemmel azon volt tisztviselő ►M112 túlélő házastárs ◄ , akit a szolgálatból eltávolítottak, vagy akinek a szolgálati jogviszonya a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet, vagy a 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelet következtében szűnt meg, és aki halálakor a személyzeti szabályzat 50. cikke vagy az említett rendeletek egyike alapján havi juttatásban részesült, feltéve hogy ►M112 a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában már házasok voltak, és a házasság legalább egy éve fennállt ◄ , ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ jogosult, amely 60 %-a azon öregségi nyugdíjnak, amely a ►M112 házastársát ◄ – szolgálati idejének tartamától vagy a korától függetlenül – akkor illette volna meg, ha a halála időpontjában erre a nyugdíjra jogosult lett volna.
Az első bekezdésben meghatározott ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összege nem lehet kevesebb mint a személyzeti szabályzat 79. cikkének második bekezdésében meghatározott összeg. Az ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg azon öregségi nyugdíj első kifizetésének összegét, amelyre a volt tisztviselő jogosult lett volna, feltéve hogy – ha életben marad és kimeríti a fent említett juttatások valamelyikére vonatkozó jogát – öregségi nyugdíjra jogosult lett volna.
Az első bekezdésben meghatározott házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a tisztviselő által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy ezen, a VII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti eltartott gyermekeket az ►M112 túlélő házastárs ◄ tartja vagy tartotta el.
A házasság időtartamát akkor sem kell figyelembe venni, ha a volt tisztviselő halála a 17. cikkben meghatározott körülmények valamelyike miatt következik be.
18. cikk
Amennyiben egy volt tisztviselőnek öregségi nyugdíjat folyósítottak, túlélő házastársa – feltéve, hogy a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában már házasok voltak, és a házasság legalább egy éve fennállt, továbbá a 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel – túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult, amely a tisztviselő számára a halál időpontjában folyósított öregségi nyugdíj 60 %-a. A túlélő hozzátartozói nyugdíj minimuma az utolsó alapilletmény 35 %-a; a túlélő hozzátartozói nyugdíj összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a házastárs számára a halál időpontjában folyósított öregségi nyugdíj összegét.
A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a tisztviselő által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve, hogy a gyermekeket a túlélő házastárs tartja vagy tartotta el.
18a. cikk
Azon volt tisztviselő ►M112 túlélő házastárs ◄ , aki a szolgálatból ►M131 nyugdíjkorhatár elérése ◄ előtt távozott, és öregségi nyugdíjának elhalasztását kérte a ►M131 nyugdíjkorhatár elérése ◄ hónapját követő naptári hónap első napjáig, feltéve hogy ►M112 a tisztviselőnek valamely intézmény szolgálatából történő kilépése időpontjában már házasok voltak, és a házasság legalább egy éve fennállt ◄ , és a 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ jogosult, amely 60 %-a azon öregségi nyugdíjnak, amit ►M112 házastárs ◄ a ►M131 nyugdíjkorhatár elérésekor ◄ folyósítottak volna. A minimális ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ az utolsó alapilletmény 35 %-a; az ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg azon öregségi nyugdíj összegét, amelyre a tisztviselő ►M131 nyugdíjkorhatár elérésekor ◄ lett volna jogosult.
A házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha ►M62 a volt tisztviselő ◄ által a szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy a gyermekeket az ►M112 túlélő házastárs ◄ tartja el vagy tartotta el.
19. cikk
Amennyiben a volt tisztviselő részére rokkantsági támogatást folyósítottak, túlélő házastársa – az e melléklet 22. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel, és feltéve, hogy akkor, amikor a tisztviselő a támogatásra jogosulttá vált, már házastársak voltak – a házastárs számára a halál időpontjában folyósított rokkantsági támogatás 60 %-ának megfelelő összegű túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult.
A túlélő hozzátartozói nyugdíj minimuma az utolsó alapilletmény 35 %-a; a túlélő hozzátartozói nyugdíj összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a házastárs számára a halál időpontjában folyósított rokkantsági nyugdíj összegét.
20. cikk
A ►M62 17a., 18., 18a. és 19. cikk ◄ alkalmazásában a házasság időtartamát nem kell figyelembe venni, ha a házasság, még ha azt a tisztviselő szolgálati jogviszonyának megszűnése után kötötték is, legalább öt évig tartott.
21. cikk
A 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel az árvasági nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a létminimum.
Az árvák a VII. melléklet 3. cikkével összhangban iskoláztatási támogatásra jogosultak.
22. cikk
Amennyiben a tisztviselő után ►M112 túlélő házastárs ◄ , valamint korábbi házasságából származó árvák vagy más jogosult személyek maradnak hátra, a nyugdíj teljes összegét – amelyet úgy kell kiszámítani, mintha az említett személyek mindegyike az ►M112 túlélő házastárs ◄ eltartottja lenne – az egyes érintett személyek között azon nyugellátások arányában kell felosztani, amelyek az egyes kategóriákat megillették volna, ha azokat elkülönítve kezelték volna.
Amennyiben a tisztviselő után különböző házasságokból származó árvák maradnak hátra, a nyugdíj teljes összegét – amelyet úgy kell kiszámítani, mintha az összes gyermek ugyanabból a házasságból származna – az összes érintett személy között azon nyugellátások arányában kell felosztani, amelyek az egyes kategóriákat megillettek volna, ha azokat elkülönítve kezelték volna.
A felosztási arányok kiszámítása céljából bármely házastárs korábbi házasságából származó és a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének értelmében eltartottnak tekintendő gyermekeket az ►M112 öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő házasságából származó gyermekek csoportjába kell sorolni.
A második bekezdésben említett esetben a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének értelmében eltartottnak minősülő felmenő ági rokonokat az eltartott gyermekekkel azonos módon kezelik, és a felosztás kiszámítása során a leszármazottak csoportjába kell sorolni.
▼M62 —————
24. cikk
A túlélő hozzátartozói nyugdíj folyósítása iránti jog ►M62 az ►M112 öregségi nyugdíj vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ elhalálozása hónapját követő naptári hónap első napján nyílik meg. ►M23 Amennyiben azonban a tisztviselő vagy a nyugdíjra jogosult személy halálát követően sor kerül a személyzeti szabályzat 70. cikkében előírt kifizetésre, a fenti jog a halál bekövetkeztének hónapját követő negyedik hónap első napján nyílik meg. ◄
A túlélő hozzátartozói nyugdíj folyósítása iránti jog azon naptári hónap végén szűnik meg, amelyben a nyugdíj jogosultja elhalálozik vagy már nem teljesíti a nyugdíj folyósításának feltételeit. ►M112 Az árvasági nyugdíjra való jogosultság hasonlóképpen megszűnik, amikor a kedvezményezett a VII. melléklet 2. cikke értelmében a továbbiakban nem tekintendő eltartott gyermeknek. ◄
25. cikk
Ha az ►M62 ►M112 öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult elhalálozott tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ és az őt túlélő házastársa közötti korkülönbség a házasságuk időtartamának levonását követően több, mint 10 év, a fenti rendelkezések szerint kiszámított túlélő hozzátartozói nyugdíjra a különbség minden teljes éve után az alábbi levonást kell alkalmazni:
26. cikk
►M112 A túlélő házastárs ◄ túlélő hozzátartozói nyugdíj iránti jogosultsága ismételt házasságkötés esetén megszűnik. ►M112 A túlélő házastárs ◄ a túlélő hozzátartozói nyugdíja éves összegének kétszeresével megegyező tőkeösszeg azonnali kifizetésére ►M112 jogosult ◄ , feltéve hogy a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése nem alkalmazandó.
27. cikk
A tisztviselő vagy volt tisztviselő elvált házastársa e fejezet előírásai szerinti túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult, feltéve, hogy bizonyítani tudja, hogy volt házastársa halálának időpontjában a házastársa részéről – bírósági határozat vagy a volt házastárssal létrejött, hivatalosan bejegyzett és jogerős egyezség alapján – őt megillető tartásra volt jogosult.
A túlélő hozzátartozói nyugdíj azonban nem haladhatja meg a volt házastárs halálakor fizetett tartásnak a személyzeti szabályzat 82. cikkében megállapított eljárással összhangban ►M131 naprakésszé tett ◄ összegét.
Az elvált házastárs jogosultsága megszűnik, ha a volt házastárs halálát megelőzően ismételten házasságot köt. Ha volt házastársa halálát követően köt ismételten házasságot, a 26. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
28. cikk
Amennyiben az elhalálozott tisztviselő után több ►M112 elvált házastárs ◄ , illetve egy vagy több ►M112 elvált házastárs ◄ és egy ►M112 túlélő házastárs ◄ jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra, a nyugdíjat a házasságok időtartamával arányosan kell felosztani. Ezen esetekben a 27. cikk második és harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ha a nyugdíjra jogosult személyek bármelyike elhalálozik vagy lemond ►M112 részéről ◄ , ►M112 az említett rész ◄ a többi személy részét növeli, kivéve ha a jogosultság a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése szerint az árvákra száll át.
A korkülönbség tekintetében a 25. cikkben előírt levonásokat az e cikknek megfelelően felosztott nyugdíjakra külön kell alkalmazni.
29. cikk
Ha ►M112 az elvált házastárs ◄ a 42. cikk értelmében elveszíti nyugdíjjogosultságát, a nyugdíj teljes összege ►M112 a túlélő házastársat ◄ illeti meg, feltéve hogy a személyzeti szabályzat 80. cikkének második bekezdése nem alkalmazandó.
5. FEJEZET
Ideiglenes nyugdíjak
30. cikk
Azon, ►M62 a személyzeti szabályzat 35. cikkében felsorolt hivatali státuszok egyikét betöltő ◄ tisztviselőnek, akinek ►M62 ————— ◄ több mint egy éve ismeretlen, a házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.
31. cikk
Azon ►M112 öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban ◄ részesülő volt tisztviselőnek, akinek ►M62 ————— ◄ több, mint egy éve ismeretlen, a házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.
31a. cikk
A VIII. melléklet 18a. cikke szerinti volt tisztviselő, vagy a személyzeti szabályzat 50. cikke, ►M112 illetve az 1857/89/EGK rendelet ( 13 ), az 1746/2002/EK, Euratom rendelet ( 14 ), az 1747/2002/EK, Euratom rendelet ( 15 ) vagy az 1748/2002/EK, Euratom rendelet ( 16 ) értelmében ◄ juttatásra jogosult volt tisztviselő házastársát vagy az általa eltartottnak minősülő személyeket, ha a volt tisztviselő tartózkodási helye több, mint egy éve ismeretlen, ideiglenesen megilleti az a túlélő hozzátartozói nyugdíj, amelyre e melléklet alapján jogosultak lennének.
32. cikk
A 31. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni a túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettjének vagy jogosultjának eltartottjaként elismert személyekre, ha a kedvezményezett vagy jogosult ►M62 ————— ◄ több mint egy éve ismeretlen.
33. cikk
A 30., 31. ►M62 , 31a. ◄ és 32. cikk szerinti ideiglenes nyugdíjakat végleges nyugdíjjá kell átalakítani, ha a tisztviselő, ►M62 vagy volt tisztviselő ◄ halálát hivatalosan megállapítják, illetve őt jogerősen eltűntnek nyilvánítják.
6. FEJEZET
Nyugdíjemelés az eltartott gyermekekre tekintettel
34. cikk
A személyzeti szabályzat 81. cikke második bekezdésének rendelkezéseit az ideiglenes nyugdíj kedvezményezettjeire is alkalmazni kell.
A személyzeti szabályzat 80. és 81. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a gyermekekre is, akik az öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő halálát követően kevesebb mint 300 nappal születtek.
▼M23 —————
35. cikk
Az ►M112 öregségi vagy túlélő hozzátartozói nyugdíj vagy rokkantsági támogatás ◄ vagy az ideiglenes nyugdíj folyósítása nem jogosítja a nyugdíjast külföldi munkavégzési támogatásra.
7. FEJEZET
1. szakasz
A NYUGDÍJRENDSZER FINANSZÍROZÁSA
36. cikk
Az illetményekből ►M112 és a rokkantsági támogatásokból ◄ minden esetben le kell vonni a személyzeti szabályzat 77–84. cikkében meghatározott nyugdíjrendszerbe fizetendő nyugdíjjárulékot.
37. cikk
A kirendelt tisztviselő továbbra is köteles fizetni az előző cikkben említett járulékot a fizetési fokozatának és besorolási fokozatának megfelelő illetmény alapján. Ugyanez vonatkozik a 3. cikk szerinti legfeljebb öt évig a nem aktív státuszra vagy a szolgálat érdekében történő nyugdíjazásra tekintettel juttatásban részesülő tisztviselőkre, valamint azon ►M39 személyes okokkal indokolt szabadságon lévő tisztviselőkre, akik a személyzeti szabályzat 40. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek alapján továbbra is nyugdíjjogosultságot szereznek ◄ .
Minden ellátást, amelyre az ilyen tisztviselők vagy jogutódaik e nyugdíjrendszer alapján jogosultak lehetnek, ezen illetmény alapján kell kiszámítani.
38. cikk
A szabályszerűen levont járulékok nem téríthetők vissza. A tévesen levont járulékok nem biztosítanak nyugdíjjogosultságot; azokat az alkalmazottnak vagy jogutódjának kérésére kamat nélkül vissza kell fizetni.
▼M112 —————
2. szakasz
A NYUGDÍJAK KISZÁMÍTÁSA
40. cikk
Az ►M112 öregségi, túlélő hozzátartozói vagy ideiglenes nyugdíj vagy rokkantsági támogatás ◄ kiszámítása azon intézmény feladata, amelynél a tisztviselő aktív foglalkoztatása végén szolgálati jogviszonyban állt. A számítás részletes kimutatását a nyugdíj megállapításáról szóló határozattal egyidejűleg közölni kell a tisztviselővel vagy jogutódaival, valamint az ►M128 Európai Bizottsággal ◄ , amely a folyósító hatóság.
Az öregségi nyugdíj vagy rokkantsági támogatás nem fizethető egyidejűleg sem az Európai Unió általános költségvetéséből vagy valamely ügynöksége által fizetendő illetménnyel, sem a személyzeti szabályzat 41. és 50. cikkében meghatározott juttatással. A fentiek hasonlóképpen nem összeegyeztethetők az intézmények vagy ügynökségek egyikében betöltött beosztásból származó díjazással.
41. cikk
A nyugdíj összege bármikor újraszámítható, ha bármilyen tévedés vagy kihagyás történt.
A nyugdíjak módosíthatók vagy visszavonhatók, ha azokat e személyzeti szabályzat vagy e melléklet rendelkezéseivel ellentétesen állapították meg.
42. cikk
Amennyiben az ►M62 ►M112 öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra ◄ jogosult tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ elhalálozik és jogutódai a halálának időpontját követő egy éven belül nem kérelmezik ►M112 nyugdíjukat vagy támogatásukat ◄ , erre irányuló jogukat elveszítik, kivéve ha kérelmüket vis maior megfelelően bizonyított esete miatt nem tudták időben benyújtani.
43. cikk
A ►M62 volt tisztviselő ◄ vagy jogutódai, akik e nyugdíjrendszer keretében ellátásokra jogosultak, kötelesek a kért írásbeli bizonyítékokat rendelkezésre bocsátani és tájékoztatni a 45. cikk második bekezdésében említett intézményt minden, a jogosultságukat érintő tényről.
44. cikk
Amennyiben a tisztviselő nyugdíjjogosultsága a ►M112 IX. melléklet 9. cikke értelmében ◄ teljes egészében vagy részben ►M112 ideiglenesen ◄ , megszűnik a tisztviselő jogosult a már befizetett nyugdíjjárulékait nyugdíjcsökkentésének arányában visszakövetelni.
3. szakasz
AZ ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSA
45. cikk
Az e szociális biztonsági rendszer szerinti ellátásokat havonta utólag kell folyósítani.
Ezen ellátásokat ►M15 az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ nevében ◄ a költségvetési hatóságok által kijelölt intézmény nyújtja; más intézmény semmilyen jogcímen nem folyósíthatja az e nyugdíjrendszerben megállapított ellátásokat saját forrásaiból.
Az Európai Unió területén élő nyugdíjasok részére az ellátásokat ►M131 az Európai Unió ◄ egy bankján keresztül euróban kell folyósítani.
Az Európai Unió területén kívül élő nyugdíjasok részére a nyugdíjakat a lakóhely szerinti ország ►M131 vagy az Európai Unió egy bankján ◄ keresztül euróban kell folyósítani. A nyugdíjak kivételes esetben ►M131 ————— ◄ folyósíthatók, euróban vagy a nyugdíjas lakóhelye szerinti ország pénznemében, az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásában használt legfrissebb átváltási árfolyamon átszámítva.
Ezt a cikket a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire analógia útján kell alkalmazni.
▼M62 —————
46. cikk
Azon összegeket, amelyekkel az ►M62 ►M112 öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban ◄ részesülő tisztviselő vagy volt tisztviselő ◄ az ►M128 ►C4 Uniónak ◄ ◄ az e nyugdíjrendszer szerinti ellátások folyósítására való jogosultságának időpontjában tartozik, le kell vonni az őt magát vagy jogutódait megillető ellátásból. A levonás több hónapra felosztható.
▼M62 —————
8. FEJEZET
Átmeneti rendelkezések
48. cikk
Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzatot az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák jogosult az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerébe való belépésének időpontjától számított nyugdíjjogosultságokra.
Amennyiben a tisztviselő kéri, nyugdíjjogosultságait, a személyzeti szabályzatban foglalt bármely ellentétes rendelkezés ellenére, attól az időponttól kell számítani, amikor ►M128 ►C4 az Európai Unió ◄ ◄ valamelyik intézményének szolgálatába lépett, bármely beosztásban. Amennyiben a korábbi szolgálatának teljes időtartama, vagy annak egy része alatt nem fizetett járulékot az ideiglenes biztosítási rendszerben, jogosult részletfizetés útján megvásárolni azon nyugdíjjogosultságokat, amelyekért nem volt lehetősége járulékot fizetni. A tisztviselő által befizetett összegeket, az intézmény által befizetett megfelelő összegekkel együtt úgy kell tekinteni, mintha e személyzeti szabályzat hatálybalépésének időpontjában a tisztviselő számláján lettek volna az ideiglenes biztosítási rendszerben.
49. cikk
Amennyiben a tisztviselő élt azzal a lehetőséggel, hogy az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerében lévő számlájáról kivegyen összegeket, amelyeket a származási országában kellett befizetnie az ott fennálló nyugdíjjogosultságainak fenntartása érdekében, a nyugdíjjogosultsága azon időszak tekintetében, amikor az ideiglenes biztosítási rendszer tagja volt, a kivett összegekkel arányosan csökken.
Az előző bekezdés nem alkalmazandó, ha egy tisztviselő azon időponttól számított három hónapon belül, hogy a személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, kérelmezi, hogy engedélyezzék számára ezen összegeknek az évi 3,5 %-os kamatos kamattal együtt történő újrabefizetését.
50. cikk
Az a tisztviselő, akire a személyzeti szabályzatot az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően alkalmazzák, amennyiben 65 éves korában hagyja el a szolgálatot anélkül, hogy a személyzeti szabályzat 77. cikkének első bekezdésében előírt 10 éves szolgálati időt letöltötte volna választhat az e melléklet 12. cikkével összhangban kiszámított távozási díj és a személyzeti szabályzat 77. cikkének második bekezdésével összhangban kiszámított azzal arányos nyugdíj között.
51. cikk
E nyugdíjrendszer vonatkozik az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ bármely olyan alkalmazottjának özvegyére és jogutódaira, aki a személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt aktív foglalkoztatás során hunyt el, valamint az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ bármely olyan alkalmazottjára, aki a személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt a személyzeti szabályzat 78. cikkének értelmében teljes végleges rokkantságban szenvedett, feltéve hogy az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ intézményeinek ideiglenes közös biztosítási rendszerében a számláján lévő összegeket az ►M128 ►C4 Unióhoz ◄ ◄ utalja. Az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ vállalja az e nyugdíjrendszerben meghatározott ellátások kifizetésért való felelősséget.
IX. MELLÉKLET
Fegyelmi eljárások
1. szakasz
Általános rendelkezések
1. cikk
2. cikk
3. cikk
Azt követően, hogy az érintett tisztviselőt értesítették az aktákban lévő valamennyi bizonyítékról, valamint az érintett tisztviselő meghallgatása után, a kinevezésre jogosult hatóság a vizsgálati jelentés alapján a következőképpen járhat el:
úgy határozhat, hogy nem indít eljárást a tisztviselő ellen; ez esetben a tisztviselőt ennek megfelelően írásban tájékoztatják; vagy
úgy határozhat, hogy a kötelességszegés vagy annak gyanúja ellenére nem indít eljárást, és megfelelő esetben figyelmeztetést intéz a tisztviselőhöz; vagy
a személyzeti szabályzat 86. cikkének értelmében vett kötelességszegés eseteiben:
úgy határozhat, hogy megindítja az e melléklet 4. szakaszában előírt fegyelmi eljárást, vagy
úgy határozhat, hogy a fegyelmi tanács előtt indít fegyelmi eljárást.
4. cikk
Azt a tisztviselőt, akinek e melléklet rendelkezései szerinti meghallgatása objektív okokból nem lehetséges, fel lehet kérni arra, hogy írásban tegye meg észrevételeit, vagy egy általa kiválasztott személlyel képviseltesse magát.
2. szakasz
Fegyelmi tanács
5. cikk
6. cikk
Az e melléklet 5. cikkének (2) bekezdése szerint kibővített tanács két tagját a következőképpen nevezik ki:
a kinevezésre jogosult hatóság jegyzéket állít össze, amelyen lehetőség szerint minden csoport minden besorolási fokozatából két tisztviselő neve szerepel. A személyzeti bizottság ugyanekkor megküldi a kinevezésre jogosult hatóságnak az ugyanilyen elvek alapján összeállított jegyzéket;
a fegyelmi eljárás vagy a személyzeti szabályzat 22. cikkében megállapított eljárás megindításáról szóló határozat alapjául szolgáló jelentésre vonatkozó értesítéstől számított tíz napon belül a tanács elnöke – az érintett személy jelenlétében – sorsolással választja ki a két tanácstag nevét a fent említett jegyzékekről, mindkét jegyzékről egy tagot választva. Az elnök határozhat úgy, hogy ezen eljárás során titkára helyettesíti. Az elnök értesíti az érintett tisztviselőt és a tanács egyes tagjait a tanács teljes összetételéről.
A fenti határidőn belül a tanácstagok jogos indokokra hivatkozva kérhetik felmentésüket a feladat alól, és összeférhetetlenség esetén kinevezésükről lemondanak.
Szükség esetén a tanács elnöke új sorsolást tart a (4) bekezdésnek megfelelően kinevezett tagok pótlására.
7. cikk
A tanács munkáját a kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett titkár segíti.
8. cikk
3. szakasz
Fegyelmi intézkedések
9. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság a következő szankciók valamelyikét szabhatja ki:
írásbeli figyelmeztetés;
megrovás;
a magasabb fizetési fokozatba sorolás elhalasztása 1–23 hónapos időszakra;
alacsonyabb fizetési fokozatba sorolás;
ideiglenes visszaminősítés 15 naptól egy évig tartó időszakra;
csoporton belüli visszaminősítés;
alacsonyabb csoportba sorolás, visszaminősítéssel vagy anélkül;
hivatalvesztés, és – adott esetben – a nyugdíj ideiglenes csökkentése vagy a rokkantsági támogatás egy adott összegének határozott időszakra szóló visszatartása; ezen intézkedés következményei azonban nem érinthetik a tisztviselő által eltartott személyeket. Ilyen csökkentés esetében azonban a volt tisztviselő jövedelme nem lehet kevesebb a VIII. melléklet 6. cikkében megállapított létminimum összegénél, a fizetendő családi támogatások hozzáadásával.
10. cikk
A kiszabott fegyelmi szankciók szigorúsága arányos a kötelességszegés súlyosságával. A kötelességszegés súlyosságának és a kiszabandó fegyelmi szankció meghatározásakor figyelembe veszik különösen a következőket:
a kötelességszegés jellege és megtörténtének körülményei;
milyen mértékben érintette hátrányosan a kötelességszegés az intézmény feddhetetlenségét, hírnevét vagy érdekeit;
milyen fokú szándékosság vagy gondatlanság volt jelen a kötelességszegésben;
a tisztviselő kötelességszegésének kiváltó okai;
a tisztviselő besorolási fokozata és szolgálati ideje;
a tisztviselő személyes felelősségének mértéke;
a tisztviselő feladatainak és felelősségeinek szintje;
tartalmaz-e a kötelességszegés ismételt cselekedetet vagy magatartást;
a tisztviselő magatartása pályafutása során.
4. szakasz
Fegyelmi eljárás a fegyelmi tanács bevonása nélkül
11. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság a tanáccsal való konzultáció nélkül határozhat írásbeli figyelmeztetés vagy megrovás formájában történő szankcióról. Az érintett tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság előzetesen meghallgatja.
5. szakasz
Fegyelmi eljárás a fegyelmi tanács előtt
12. cikk
13. cikk
14. cikk
Amennyiben – a tanács elnökének jelenlétében – az érintett tisztviselő saját részéről elismeri a kötelességszegést, és fenntartás nélkül elfogadja az e melléklet 12. cikkében említett jelentést, a kinevezésre jogosult hatóság – a kötelességszegés jellege és a mérlegelt szankció közötti arányosság elvével összhangban – visszavonhatja az ügyet a tanácstól. Amikor egy ügyet visszavonnak a tanácstól, az elnök véleményt nyilvánít a mérlegelt szankcióról.
A kinevezésre jogosult hatóság ezen eljárás szerint – e melléklet 11. cikkétől eltérve – kiszabhatja az e melléklet 9. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában előírt szankciók egyikét.
Kötelességszegésének elismerése előtt az érintett tisztviselőt tájékoztatják az ilyen elismerés lehetséges következményeiről.
15. cikk
A tanács első ülése előtt az elnök megbízza a tagok egyikét az ügyre vonatkozó általános jelentés összeállításával, és erről megfelelően tájékoztatja a tanács többi tagját.
16. cikk
17. cikk
18. cikk
A benyújtott dokumentumok mérlegelése után és tekintettel a szóban vagy írásban megtett nyilatkozatokra, valamint az elvégzett vizsgálat eredményeire, a tanács többségi szavazással indoklással kísért véleményt nyilvánít arról, hogy a kifogásolt tények megalapozottak-e, illetve alapot adnak-e bármilyen szankcióra. Ezt a véleményt a tanács valamennyi tagja aláírja. A véleményhez a tanács bármely tagja csatolhatja különvéleményét. A tanács a kinevezésre jogosult hatóság jelentésének kézhezvételétől számított két hónapon belül továbbítja a véleményt a kinevezésre jogosult hatóságnak és az érintett tisztviselőnek, feltéve, hogy ez a határidő arányban áll az ügy összetettségének fokával. Ha a tanács kezdeményezésére végeztek vizsgálatot, a határidő négy hónap, feltéve, hogy ez arányban áll az ügy összetettségének fokával.
19. cikk
20. cikk
A titkár jegyzőkönyvet vezet a fegyelmi tanács üléseiről. A tanúk a vallomásukat tartalmazó jegyzőkönyvet aláírják.
21. cikk
22. cikk
6. szakasz
Felfüggesztés
23. cikk
24. cikk
7. szakasz
Párhuzamos büntetőeljárás
25. cikk
Ha a tisztviselővel szemben ugyanazokért a cselekményekért büntetőeljárás indul, a végső határozatot csak az ügyet tárgyaló bíróság végső ítéletének kézbesítése után hozzák meg.
8. szakasz
Záró rendelkezések
26. cikk
Az e melléklet 11., 14., 22. és 23. cikkében említett határozatokat tájékoztató jelleggel elküldik az OLAF részére azokban az esetekben, amikor a vizsgálatot a hivatal kezdeményezte.
27. cikk
Az a tisztviselő, akivel szemben a hivatalvesztéstől eltérő fegyelmi szankciót rendeltek el, írásbeli figyelmeztetés vagy megrovás esetében három év elteltével, bármely más szankció esetében hat év elteltével az ilyen intézkedésre történő utalásoknak a személyes aktájából való törlésére vonatkozó kérelmet nyújthat be. A kinevezésre jogosult hatóság határoz arról, hogy helyt ad-e az ilyen kérelemnek.
28. cikk
Amennyiben megfelelő bizonyítékkal alátámasztott új tényekre derül fény, a fegyelmi eljárást a kinevezésre jogosult hatóság kezdeményezésére vagy az érintett tisztviselő kérésére folytathatja.
29. cikk
Ha egy tisztviselő ellen az e melléklet 1. cikkének (3) bekezdése és 22. cikkének (2) bekezdése alapján nem indítottak eljárást, a tisztviselőnek joga van kérni, hogy a kinevezésre jogosult hatóság határozatának megfelelő nyilvánosságával hozzák helyre elszenvedett sérelemét.
30. cikk
A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága – ha szükségesnek tartja – a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően az e mellékletre vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket fogadhat el.
X. MELLÉKLET
A harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőkre vonatkozó különleges és kivételes rendelkezések
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
E melléklet meghatározza az ►M128 ►C4 Európai Unió ◄ ◄ harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőire vonatkozó különleges és kivételes rendelkezéseket.
Ezen országokban csak az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ tagállamainak állampolgárai teljesíthetnek szolgálatot, és a kinevezésre jogosult hatóság nem jogosult a személyzeti szabályzat 28. cikkének a) pontjában említett kivétel alkalmazására.
Az általános végrehajtási rendelkezéseket a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban kell elfogadni.
2. cikk
Szolgálati érdekből a kinevezésre jogosult hatóság határozatával a tisztviselőket időszakonként, adott esetben a betölthető állásokra való tekintet nélkül át kell helyezni.
A kinevezésre jogosult hatóság az ilyen áthelyezéseket egyedi eljárással (a továbbiakban: „mobilitási eljárás”;) hajtja végre, amelyre vonatkozóan a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően részletes végrehajtási szabályokat állapít meg.
3. cikk
►M112 A mobilitási eljárás keretében a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy egy harmadik országba kinevezett tisztviselőt határozott időre az intézmény székhelyén vagy a más ►M128 ►C4 uniós ◄ ◄ alkalmazási helyen lévő beosztásba helyez át; az ilyen álláshirdetéssel meg nem előzött kinevezések legfeljebb négy évre szólhatnak. ◄ Az 1. cikk első albekezdésétől eltérve a kinevezésre jogosult hatóság az általános végrehajtási rendelkezések alapján úgy határozhat, hogy a tisztviselőre az ilyen ideiglenes megbízás idején is vonatkoznak e melléklet bizonyos rendelkezései, az 5., 10. és 12. cikk kivételével.
2. FEJEZET
KÖTELEZETTSÉGEK
4. cikk
A tisztviselő a felvétele során kijelölt helyen, illetve a mobilitási eljárást követően szolgálati érdekből kijelölt új helyen köteles ellátni feladatait.
5. cikk
3. FEJEZET
MUNKAFELTÉTELEK
6. cikk
A tisztviselő naptári évenként a szolgálati idő minden hónapja után két munkanap éves szabadságra jogosult.
E cikk első bekezdésétől eltérően azon tisztviselők, akik 2014. január 14-én valamely harmadik országban már kiküldetésben vannak, az alábbiakra jogosultak:
7. cikk
Abban az évben, amikor a tisztviselő elkezdi vagy befejezi feladatainak teljesítését a harmadik országban, minden teljes ledolgozott hónap után két munkanap, minden 15 napnál hosszabb töredékhónap után két munkanap, minden 15 napos vagy annál rövidebb töredékhónap után egy munkanap szabadságra jogosult.
Ha a tisztviselő a folyó naptári év vége előtt a szolgálati érdektől eltérő okból nem használta fel összes éves szabadságát, akkor a következő évre átvihető szabadsága nem haladhatja meg a 14 munkanapot.
8. cikk
Kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozatával a tisztviselőnek az alkalmazás helyén fennálló különlegesen nehéz életkörülményekre való tekintettel pótszabadság biztosítható. Minden ilyen hely esetén a kinevezésre jogosult hatóság meghatározza azt az egy vagy több várost, ahol az ilyen szabadság igénybe vehető.
Azok a tisztviselők, akik a személyzeti szabályzat 24a. cikke értelmében továbbképzésen vesznek részt, és akik e cikk első bekezdése szerint pótszabadságban részesültek, adott esetben kötelezettséget vállalnak arra, hogy a továbbképzési időszakot összekapcsolják a pótszabadsággal.
9. cikk
A pótszabadságot meg kell hosszabbítani a személyzeti szabályzat V. mellékletének 7. cikkével összhangban kiszámított utazási idővel.
9a. cikk
A személyzeti szabályzat 42a. cikkében és 42b. cikkében biztosított szülői és családi okokkal indokolt szabadság ideje alatt e melléklet 5., 23. és 24. cikke továbbra is alkalmazandó a harmadik országba történő kinevezést követő minden kétéves időtartamán belül legfeljebb hat hónapos összesített időtartamra, valamint e melléklet 15. cikke továbbra is alkalmazandó a harmadik országba történő kinevezést követő minden kétéves időtartamán belül legfeljebb kilenc hónapos összesített időtartamra.
4. FEJEZET
JAVADALMAZÁS ÉS SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSOK
1. Szakasz
DÍJAZÁS ÉS CSALÁDI TÁMOGATÁSOK
10. cikk
Amennyiben a tisztviselőt olyan országban alkalmazzák, ahol az életkörülmények megegyezőnek tekinthetők az Európai Unióban szokásos életkörülményekkel, ilyen támogatás nem fizethető.
Az egyéb alkalmazási helyek esetében az életkörülmények után nyújtott támogatást többek között az alábbi jellemzők figyelembevételével kell meghatározni:
Az egyes alkalmazási helyek vonatkozásában megállapított életkörülmények után nyújtott támogatást évente felül kell vizsgálni, és azt a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti bizottság véleményének beszerzését követően adott esetben kiigazítja.
Olyan esetekben, amikor a tisztviselő több megbízatást is teljesített olyan szolgálati helyen, ahol a körülmények a szokásos feltételekhez képest nehezek vagy nagyon nehezek, a kinevezésre jogosult hatóság határozhat úgy, hogy az életkörülmények után nyújtott támogatáson felül kiegészítő támogatást biztosít. Ez a kiegészítő támogatás nem haladhatja meg az első albekezdésben említett referenciaösszeg 5 %-át, és a kinevezésre jogosult hatóság az egyenlő bánásmód tiszteletben tartása érdekében megfelelően megindokolja egyedi határozatait, az előző megbízatás nehézségi szintjét alapul véve.
Amennyiben az alkalmazási helyen fennálló életkörülmények miatt a tisztviselő személyi kockázatnak van kitéve, a tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozata alapján ideiglenes többlettámogatás illeti meg. E támogatást az (1) bekezdés első albekezdésében említett referenciaösszeg százalékos arányában kell meghatározni:
Megfelelően indokolt esetekben a kinevezésre jogosult hatóság meghatározhatja, hogy az adott álláshely családtagok nélküli kiküldetés formájában töltendő be. A fenti juttatás a személyzet azon tagjai számára nyújtható, akik tiszteletben tartják ezt a döntést.
11. cikk
A díjazást és a 10. cikkben említett támogatásokat ►M94 euróban ◄ kell folyósítani ►M131 az Európai Unióban. ◄ Ezen összegekre a Belgiumban alkalmazott tisztviselők díjazására vonatkozó súlyozást kell alkalmazni.
12. cikk
A tisztviselő kérése alapján a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a tisztviselő díjazását vagy annak egy részét a tisztviselő alkalmazási helye szerinti ország pénznemében folyósítja. Ebben az esetben azt az alkalmazás helyének megfelelően kell súlyozni, és a megfelelő átváltási árfolyam alapján kell átváltani.
Megfelelően indokolt kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezen összeget vagy annak egy részét, a vásárlóerejének fenntartása érdekében, az alkalmazás helye szerinti ország pénznemétől eltérő pénznemben is folyósíthatja.
13. cikk
Annak érdekében, hogy a tisztviselők az alkalmazás helyétől függetlenül lehetőség szerint azonos vásárlóerővel rendelkező díjazásban részesüljenek, a 12. cikkben említett súlyozást a XI. melléklettel összhangban évente naprakésszé kell tenni. A naprakésszé tételtekintetében valamennyi érték referenciaértéknek tekintendő. A Bizottság a naprakésszé tett értékeket a naprakésszé tétel után két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.
Amennyiben azonban egy adott ország esetében a megélhetési költségeknek a súlyozás és a megfelelő átváltási árfolyam alapján mért változása a legutóbbi naprakésszé tétel óta meghaladta az 5 %-ot, időközi naprakésszé tételt kell lefolytatni a súlyozás kiigazítása érdekében az első bekezdésben meghatározott eljárás szerint.
14. cikk
A Bizottság évente jelentést készít a Tanácsnak e melléklet alkalmazásáról és különösen a 10. cikkben említett életkörülmények után nyújtott támogatás mértékének rögzítéséről.
15. cikk
A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján a ténylegesen felmerült iskoláztatási költségek fedezésére iskoláztatási támogatásban részesül, amelyet az igazoló okmányok bemutatása ellenében folyósítanak. A kinevezésre jogosult hatóság által rendkívülinek minősített esetek kivételével e támogatás nem haladhatja meg a legmagasabb iskoláztatási támogatás kétszeres összegének háromszorosát.
16. cikk
A tisztviselőket megillető térítéseket a tisztviselő indoklással ellátott kérelme alapján ►M112 euróban, az alkalmazás helye szerinti ország pénznemében vagy abban a pénznemben, amelyben a költségek felmerülnek ◄ kell folyósítani.
A tisztviselők választhatnak, hogy a beilleszkedési vagy újrabeilleszkedési támogatást ►M94 euróban ◄ illetve a beiktatás vagy letelepedés helyének pénznemében folyósítsák számukra; utóbbi esetben beilleszkedési vagy újrabeilleszkedési támogatásra az adott hely tekintetében rögzített súlyozás vonatkozik, és azt a megfelelő átváltási árfolyam alapján kell átváltani.
2. Szakasz
A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
17. cikk
►M112 Az e melléklet 5. és 23. cikke szerint biztosított lakás, és ◄ élő azon tisztviselő, aki rajta kívül álló okok miatt köteles az alkalmazás helyén lakóhelyet változtatni, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozata alapján, az igazoló okmányok bemutatása ellenében és a költözésre vonatkozó szabályokkal összhangban jogosult a bútorok és személyes használati tárgyak szállításával kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére.
Ilyen esetekben a tisztviselő számára az igazoló okmányok bemutatása ellenében, a beilleszkedési támogatás összegének felével egyenlő összeghatárig meg kell téríteni a ►M112 az e lakóhely-változtatással kapcsolatos egyéb költségek ◄ .
18. cikk
Azon tisztviselő számára, aki alkalmazási helyén szállodában lakik, mivel az 5. cikkben meghatározott lakást még nem foglalhatja el, vagy a lakás már nem áll rendelkezésére, vagy aki rajta kívül álló okok miatt nem volt képes birtokba venni a lakást, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélye alapján, a szállodai számlák bemutatása ellenében meg kell téríteni saját maga és családja szállodai költségeit.
A tisztviselő a VII. melléklet 10. cikkében előírt és 50 %-kal csökkentett napidíjat is megkapja, kivéve, ha a kinevezésre jogosult hatóság vis maior esetét állapítja meg.
Amennyiben szállodai elhelyezés nem biztosítható, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélyét követően a tisztviselő jogosult az ideiglenes szállás tényleges bérleti költségének megtérítésére.
19. cikk
Az a tisztviselő, akinek a tevékenységi területéhez közvetlenül kapcsolódó szolgálati utakhoz nem áll rendelkezésére szolgálati gépjármű, saját tulajdonában lévő gépjármű használatához kilométerteljesítmény-támogatást kap. E támogatás összegét a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg.
20. cikk
A tisztviselő pótszabadság esetén jogosult az alkalmazási helye és a pótszabadság eltöltésének engedélyezett helye közötti utazás költségeinek saját maga, és – ha háztartási támogatásra jogosult – a házastársa és a vele egy háztartásban élő eltartott személyek számára történő megtérítésére.
Amennyiben a vonattal történő utazás nem lehetséges vagy nem célszerű, a költségtérítésre a távolságtól függetlenül külön határozat alapján, a repülőjegyek bemutatása ellenében kerül sor.
21. cikk
Amennyiben a kinevezése elfogadását vagy az áthelyezését követően a tisztviselőnek meg kell változtatnia lakóhelyét annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, az intézmény a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján és az alkalmazás helyén biztosítható lakás jellegétől függően a következő költségeket viseli:
a bútorok és személyes használati tárgyak összességének vagy egy részének az adott helyükről az alkalmazás helyére történő szállításának vagy a személyes használati tárgyak szállításának költsége, amennyiben bútorozatlan lakást biztosítanak;
a személyes használati tárgyak szállításának és a bútorok és a személyes használati tárgyak tárolásnak költsége, amennyiben bútorozatlan lakást biztosítanak.
A szolgálati jogviszony megszűnése vagy elhalálozás esetében az intézmény a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott feltételek alapján viseli a tisztviselő bútorainak és személyes használati tárgyainak az adott helyükről a tisztviselő származási helyére történő szállításának, vagy a személyes használati tárgyaknak az alkalmazás helyéről a származási helyre történő szállításának tényleges költségeit. A térítés e költségek egészére vagy egy részére vonatkozhat.
Egyedülálló tisztviselő halála esetén a költségeket a jogutódoknak kell megtéríteni.
22. cikk
Az intézmény megelőlegezi a próbaidős tisztviselő ideiglenes lakhatási támogatását, valamint házastársa és az általa eltartott személyek személyes használati tárgyainak szállításával járó költségeket.
Abban az esetben, ha a próbaidős tisztviselőt a próbaidő lejártával nem véglegesítik beosztásában, az intézmény kivételes esetekben a kinevezésre jogosult hatóság által megállapított rendelkezések alapján intézkedéseket tehet ezen összegek legfeljebb felének visszatérítésére.
23. cikk
A kinevezésre jogosult hatóság által meghatározandó országok listája alapján, valamint ahol az intézmény nem biztosít lakhatást a tisztviselő számára, a kinevezésre jogosult hatóság vagy lakhatási juttatást fizet a tisztviselőnek, vagy megtéríti a tisztviselő által fizetett bérleti díjat.
A lakhatási juttatás kifizetése bérleti szerződés bemutatása ellenében történik, kivéve, ha a kinevezésre jogosult hatóság a harmadik országban található alkalmazási hely helyi körülményeihez kapcsolódó, megfelelően indokolt okokból eltekint ettől a kötelezettségtől. A lakhatási juttatást elsősorban a tisztviselő által ellátott feladatok szintje, másodsorban pedig eltartott családjának összetétele alapján kell kiszámítani.
A bérleti díjat meg kell téríteni, feltéve, hogy a kinevezésre jogosult hatóság kifejezetten jóváhagyta az adott lakóhelyet, és az megfelel elsősorban a tisztviselő által ellátott feladatok szintjének, másodsorban pedig eltartott családja összetételének.
E cikk alkalmazásának részletes szabályait a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg. A lakhatási juttatás semmiképpen nem haladhatja meg a tisztviselő számára felmerülő költségeket.
3. Szakasz
SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSOK
24. cikk
A tisztviselő, házastársa, gyermekei és az egyéb általa eltartott személyek a ténylegesen felmerült költségek és a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt rendszerből származó kifizetések közötti különbség tekintetében kiegészítő betegségbiztosításra jogosultak; a 72. cikk (3) bekezdése alapján nem kerülhet sor térítésre.
A biztosítási díj egyik felét a tisztviselő, a másik felét az intézmény fizeti. A tisztviselő hozzájárulása azonban nem haladhatja meg alapilletményének 0,6 %-át, a különbséget minden esetben az intézmény fizeti.
A tisztviselőt, házastársát, gyermekeit és az egyéb általa eltartott személyeket biztosítani kell a sürgős vagy rendkívül sürgős egészségügyi okból szükséges hazaszállítás esetére; a biztosítási díjat teljes egészében az intézmény fizeti.
25. cikk
A tisztviselő házastársát, gyermekeit és az egyéb általa eltartott személyeket biztosítani kell az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ területén kívül a kinevezésre jogosult hatóság által e célból összeállított jegyzékben feltüntetett országokban bekövetkező balesetek esetére.
A biztosítási díj egyik felét a tisztviselő, a másik felét az intézmény fizeti.
▼M112 —————
XI. MELLÉKLET
A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 64. ÉS 65. CIKKÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
1. FEJEZET
A DÍJAZÁSNAK A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 65. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT ÉVES NAPRAKÉSSZÉ TÉTELE
Az éves naprakésszé tételeket meghatározó tényezők
1. cikk
(1) Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) jelentése
A személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdésében és a X. melléklet 13. cikkében előírt naprakésszé tétel céljából, az Eurostat minden évben október vége előtt jelentést készít a belgiumi és luxemburgi megélhetési költségek változásáról, a brüsszeli és a tagállamokban, valamint adott esetben harmadik országokban található meghatározott alkalmazási helyek közötti gazdasági paritásokról, valamint a központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselőknek fizetett bérek vásárlóerejének változásáról.
(2) A belgiumi és luxemburgi megélhetési költségek változásai
Az Eurostat indexet határoz meg az uniós tisztviselők belgiumi és luxemburgi megélhetési költségeiben bekövetkező változások mérésére. Ezen index (a továbbiakban: a közös index) meghatározása az előző év júniusa és a folyó év júniusa közti nemzeti infláció (Belgium esetében a harmonizált fogyasztói árindex (HICP), Luxemburg esetében pedig a fogyasztói árindex (CPI) szerint mérve) figyelembevételével történik, az e tagállamokban szolgáló személyzet megoszlása szerint súlyozva.
(3) A megélhetési költségek változása Brüsszelen kívül (gazdasági paritások)
Az Eurostat a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) értelmében vett nemzeti statisztikai intézetekkel vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságaival (a továbbiakban: nemzeti statisztikai intézetek vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságai) egyetértésben gazdasági paritásokat számít ki, amelyek a következők tekintetében állapítják meg a vásárlóerő-egyenértéket:
a tagállamok fővárosában – Hollandia kivételével, ahol Amszterdam helyett Hágát veszik alapul – és bizonyos más alkalmazási helyeken szolgálatot teljesítő uniós tisztviselők fizetése Brüsszelhez viszonyítva;
a tisztviselőknek a tagállamokban fizetett nyugdíjak Brüsszelhez viszonyítva;
A gazdasági paritások minden évben június hónapra vonatkoznak;
A gazdasági paritások számítása olyan módon történik, hogy minden alapvető összetevőt évente kétszer naprakésszé lehessen tenni és legalább ötévente egyszer közvetlen vizsgálattal ellenőrizni lehessen. Az Eurostat a tagállamok harmonizált fogyasztói árindexének változásai és a 13. cikkben említett, a személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkével foglalkozó munkacsoport által meghatározott legmegfelelőbb mutatók alkalmazásával tegye naprakésszé a gazdasági paritásokat;
A Belgiumon és Luxemburgon kívüli alkalmazási helyek tekintetében a megélhetési költségek referencia-időszakon belüli változását közvetett mutatók segítségével kell mérni. Ezeket a mutatókat a közös index és a gazdasági paritás változásának szorzataként kell kiszámítani.
(4) A központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselők részére fizetett díjazás vásárlóerejének változása (fajlagos mutatók)
A nemzeti közszolgálatokban fizetett bérek vásárlóereje felfelé vagy lefelé történő százalékos változásának mérése céljából az Eurostat a nemzeti statisztikai intézetek vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságai által szeptember vége előtt szolgáltatott adatok alapján kiszámítja az egyes központi közigazgatásokban dolgozó köztisztviselők reálbérének az előző év júliusa és folyó év júliusa közötti változását jelző fajlagos mutatókat. E kettő tartalmazza valamennyi évente fizetett elem egyhuszadát.
A fajlagos mutatóknak két fajtája van:
a személyzeti szabályzatban meghatározott egyes besorolási csoportokra vonatkozó mutató,
egy átlagmutató, amelynek súlyozása tükrözi az egyes besorolási csoportoknak megfelelő nemzeti köztisztviselők számát.
Minden mutatót bruttó és nettó módon is meg kell határozni. A nettó érték bruttó értékből történő kiszámításánál figyelembe kell venni a kötelező levonásokat és az általános adózási tényezőket.
Az Európai Unió egészére vonatkozó nettó és bruttó mutatók megállapításához az Eurostat a következő tagállamokból álló mintát használja fel: Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság. Az Európai Parlament és a Tanács – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikke szerint a Bizottság javaslata alapján eljárva – az Unió bruttó hazai termékének (GDP) legalább 75 %-át reprezentáló új mintát fogadhat el, amelyet az elfogadást követő évtől kell alkalmazni. Az országonkénti eredményeket a jelenleg hatályos Európai Számlák Rendszerében szereplő nemzetiszámla-meghatározásokkal összhangban közzétett legfrissebb statisztikák szerinti vásárlóerő-paritás felhasználásával mért megfelelő összesített nemzeti GDP-hez viszonyítva kell súlyozni.
Az Eurostat kérésére a nemzeti statisztikai intézetek vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságai rendelkezésre bocsátják az általa a nemzeti köztisztviselők fizetése vásárlóerejének változását pontosan mérő fajlagos mutató meghatározásához szükségesnek ítélt kiegészítő információkat.
Amennyiben a nemzeti statisztikai intézetekkel vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságaival folytatott további konzultációt követően az Eurostat statisztikai ellentmondásokat talál a kapott információkban, vagy lehetetlennek találja egy adott tagállamban a köztisztviselők reáljövedelmének változását statisztikailag pontosan jelző mutatók meghatározását, jelentést tesz erről a Bizottságnak, és rendelkezésére bocsátja az értékeléshez szükséges anyagokat.
Az Eurostat a fajlagos mutatók mellett megfelelő ellenőrző mutatókat is kiszámít. Az egyik ilyen mutatót a központi közigazgatásban fizetett, egy főre jutó reáljövedelemre vonatkozó, a jelenleg hatályos Európai Számlák Rendszerében szereplő nemzetiszámla-meghatározásokkal összhangban összeállított adatok formájában adja meg.
Az Eurostat fajlagos mutatókról szóló jelentését az e mutatók és az e pontban említett ellenőrző mutatók közötti különbségekre vonatkozó magyarázatok kísérik.
2. cikk
E melléklet 15. cikkének alkalmazásában a Bizottság rendszeresen felméri az intézmények személyzeti felvételi igényeit.
A díjazás és a nyugdíjak éves naprakésszé tételére vonatkozó szabályok
3. cikk
(1) Július 1-jétől kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat 65. cikke értelmében az e melléklet 1. szakaszában meghatározott kritériumok alapján minden év vége előtt naprakésszé kell tenni a díjazást és a nyugdíjakat.
(2) A naprakésszé tétel összegét a közös index és a fajlagos mutató szorzatával kell meghatározni. A naprakésszé tételt nettó értékben, egységes százalékban kell kifejezni.
(3) Az így rögzített naprakésszé tétel összegét a következő módszerrel összhangban kell belefoglalni a személyzeti szabályzat 66. cikkében és XIII. mellékletében, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 20. és 93. és 133. cikkében található alapilletmény-táblázatokba:
a korrekciós együttható alkalmazása nélküli nettó díjazást és nettó nyugdíjat a fent említett naprakésszé tétellel kell növelni vagy csökkenteni,
az alapilletmények új táblázatát úgy kell összeállítani, hogy kiszámítják azt a bruttó összeget, amely az adó (4) bekezdés figyelembevételével meghatározott összegének és a szociális biztonsági és nyugdíj-hozzájárulás összegének kötelező levonásai után megfelel a nettó összegnek,
a nettó összeg bruttóvá alakításának alapja a személyzeti szabályzatban meghatározott különböző juttatásokban nem részesülő egyedülálló tisztviselő helyzete.
(4) Az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet alkalmazásában a rendelet 4. cikkében szereplő összegeket egy, a következőkből álló tényezővel kell megszorozni:
az előző naprakésszé tételből származó tényező, és/vagy
a díjazás naprakésszé tételének a (2) bekezdésben említett mértéke.
(5) Belgiumban és Luxemburgban nem kell korrekciós együtthatót alkalmazni. Azokat a korrekciós együtthatókat:
amelyek a többi tagállamban és bizonyos más alkalmazási helyeken szolgálatot teljesítő európai uniós tisztviselők illetményére alkalmazandók,
amelyek a személyzeti szabályzat 82. cikkének (1) bekezdésétől eltérve alkalmazandók, a 2004. május 1-jét megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságnak megfelelő rész tekintetében folyósított európai uniós nyugdíjakra
az e melléklet 1. cikkében említett megfelelő gazdasági paritások és a személyzeti szabályzat 63. cikkében megállapított átváltási árfolyamok közötti arány alapján kell meghatározni az érintett országok tekintetében.
A korrekciós együtthatóknak a magas inflációs rátával rendelkező alkalmazási helyeken történő visszaható hatályú alkalmazására vonatkozó, az e melléklet 8. cikkében meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.
(6) Az intézmények a tisztviselők, volt tisztviselők és egyéb érintett személyek díjazásának és nyugdíjának növelését vagy csökkenését eredményező naprakésszé tételét visszaható hatállyal végzik el a tényleges időpont és a következő naprakésszé tétel hatálybalépésének időpontja közötti időszakra vonatkozóan.
Amennyiben ez a visszaható naprakésszé tétel túlfizetett összegek visszatéríttetését teszi szükségessé, ezt a visszatéríttetést a következő naprakésszé tétel hatálybalépésének időpontjától számított legfeljebb 12 hónapra lehet elosztani.
2. FEJEZET
A DÍJAZÁS ÉS A NYUGDÍJAK IDŐKÖZI NAPRAKÉSSZÉ TÉTELE (A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 65. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE)
4. cikk
(1) A díjazásokra és nyugdíjakra vonatkozóan a személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése értelmében, január 1-jétől kezdődő hatállyal időközi naprakésszé tételt kell végezni, amennyiben június és december között jelentős változás következik be a megélhetési költségekben (az e melléklet 6. cikkében meghatározott érzékenységi küszöbérték figyelembevételével), és a vásárlóerő adott éves referencia-időszakon belüli változására vonatkozó előrejelzést megfelelően figyelembe kell venni.
(2) Ezen időközi naprakésszé tételeket a díjazás éves naprakésszé tételekor figyelembe kell venni.
5. cikk
(1) Minden év márciusában az Eurostat az e melléklet 13. cikkében előírt ülésen rendelkezésre bocsátott információk alapján előrejelzést készít a vásárlóerő változásáról az érintett időszak tekintetében.
Ha ez az előrejelzés negatív százalékos arányt eredményez, az időközi naprakésszé tételek számításánál ezen arány felét kell figyelembe venni.
(2) A megélhetési költségek változását Belgium és Luxemburg tekintetében az előző év júniusa és decembere közötti időszakra vonatkozó közös indexszel kell mérni.
(3) Az egyes (Belgiumon és Luxemburgon kívüli) alkalmazási helyek esetében, amelyekre vonatkozóan korrekciós együttható került meghatározásra, az 1. cikk (3) bekezdésében említett gazdasági paritások decemberre vonatkozó becsült értékét kell kiszámítani. A megélhetési költségek változását az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban kell kiszámítani.
6. cikk
(1) Az e melléklet 5. cikkének (2) bekezdésében említett hat hónapos időszakra vonatkozó érzékenységi küszöbérték egy 12 hónapos időszakra vonatkozóan 6 %-nak megfelelő százalékarány.
(2) A küszöbértéket az alábbi eljárással összhangban kell alkalmazni, az e melléklet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazására is figyelemmel:
ha Belgiumban és Luxemburgban az érzékenységi küszöbértéket elérik vagy meghaladják (a közös index alapján június és december között mérve), a díjazást minden alkalmazási hely vonatkozásában naprakésszé kell tenni az éves naprakésszé tételi eljárással,
ha Belgiumban és Luxemburgban az érzékenységi küszöbértéket nem érik el, a korrekciós együtthatókat csak azon alkalmazási helyeken kell naprakésszé tenni, ahol a megélhetési költségek változása (a közvetett mutatókkal június és december között mérve) meghaladta a küszöbértéket.
7. cikk
E melléklet 6. cikkének alkalmazásában:
A naprakésszé tétel összege a közös index, adott esetben az előre jelzett fajlagos mutató felével szorozva, ha az előrejelzés negatív.
A korrekciós együttható – ha Belgiumban és Luxemburgban a naprakésszé tételi küszöbértéket nem érik el – a vonatkozó gazdasági paritás és a személyzeti szabályzat 63. cikkében előírt átváltási árfolyamok közötti aránynak és a naprakésszé tétel értékének szorzata.
3. FEJEZET
A KORREKCIÓS EGYÜTTHATÓ HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA (ALKALMAZÁSI HELYEK, AHOL A MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK JELENTŐSEN NŐNEK)
8. cikk
(1) Azon alkalmazási helyek esetében, ahol a megélhetési költségek (a közvetett mutatók változásával mérve) jelentősen nőnek, a korrekciós együttható időközi naprakésszé tétel esetén január 1-jétől kezdődően, éves naprakésszé tétel esetén pedig július 1-jétől kezdődően lép hatályba. Ennek az a célja, hogy a vásárlóerő-veszteség összhangba kerüljön azon vásárlóerő-veszteséggel, amely egy olyan alkalmazási helyen állna fenn, ahol a megélhetési költségek változása megfelelt az érzékenységi küszöbértéknek.
(2) Az éves naprakésszé tétel hatálybalépésének napja a következő:
május 16. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 6 %, és
május 1. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 10 %.
(3) Az időközi naprakésszé tétel hatálybalépésének napja a következő:
november 16. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 6 %, és
november 1. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 10 %.
4. FEJEZET
A KORREKCIÓS EGYÜTTHATÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS VISSZAVONÁSA (A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 64. CIKKE)
9. cikk
(1) Az érintett tagállamok megfelelő hatóságai, az Unió valamely intézményének vezetése vagy az adott alkalmazási helyen dolgozó uniós tisztviselők képviselői kérhetik az arra a helyre vonatkozó korrekciós együttható meghatározását.
Ezt a kérelmet az alkalmazási hely és az érintett tagállam fővárosa (Hollandia kivételével, ahol Amszterdam helyett Hágát kell figyelembe venni) között a megélhetési költségek tekintetében néhány éven keresztül észrevehető különbséget kimutató objektív tényezőkkel kell alátámasztani. Amennyiben az Eurostat megerősíti, hogy a különbség észrevehető (meghaladja az 5 %-ot) és tartós, a Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikkében foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján korrekciós együtthatókat fogad el az érintett hely tekintetében.
(2) A Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikkében foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján dönt arról, hogy visszavonja egy bizonyos hely tekintetében a korrekciós együttható alkalmazását. Ebben az esetben a döntés a következőkön alapul:
az érintett tagállam megfelelő hatóságainak, az Unió valamely intézménye vezetésének vagy az adott alkalmazási helyen dolgozó uniós tisztviselők képviselőinek kérelmén, amely kimutatja, hogy azon a helyen a megélhetési költségek már nem különböznek jelentősen (kevesebb mint 2 %) az érintett tagállam fővárosára vonatkozóan megállapított megélhetési költségektől. A konvergenciának tartósnak kell lennie, és az Eurostatnak meg kell erősítenie azt,
azon a tényen, hogy az adott helyen már nem alkalmaznak uniós tisztviselőt és ideiglenes alkalmazottakat.
5. FEJEZET
MÓDOSÍTÓ ÉS KIVÉTELI ZÁRADÉKOK
10. cikk
Az éves naprakésszé tétel során használt fajlagos mutató értékének felső határa 2 %, alsó határa pedig – 2 %. Amennyiben a fajlagos mutató értéke meghaladja a felső határt vagy kisebb az alsó határnál, a naprakésszé tett érték kiszámításához a határ értékét kell használni.
A 11. cikk alkalmazásakor az első bekezdés nem alkalmazandó.
Az éves naprakésszé tételnek a fajlagos mutató alapján számított naprakésszé tett érték és a határ alapján számított naprakésszé tett érték közötti különbségből eredő maradékát a következő év április 1-jétől kell alkalmazni.
11. cikk
(1) Amennyiben a Bizottság előjelzése szerint csökken az Unió reál-GDP-je a folyó évben, és a fajlagos mutató pozitív, a fajlagos mutatónak csak egy részét kell használni a naprakésszé tétel értékének kiszámításához. A naprakésszé tett értéknek a fajlagos mutató maradékához kapcsolódó maradékát a következő év egy későbbi dátumától kell alkalmazni. A naprakésszé tett érték e maradékát nem kell figyelembe venni a 10. cikk alkalmazásában. Az Unió GDP-jének értékét, a fajlagos mutató megosztásából eredő következményeket és az alkalmazás dátumát a következő táblázatnak megfelelően kell meghatározni:
|
Uniós GDP |
A fajlagos mutatót érintő következmények |
A második rész kifizetésének dátuma |
|
[– 0,1 %; – 1 %] |
33 %; 67 % |
n + 1 év április 1. |
|
[– 1 %; – 3 %] |
0 %; 100 % |
n + 1 év április 1. |
|
– 3 % alatt |
0 % |
— |
(2) Amennyiben különbség mutatkozik az (1) bekezdésben említett előrejelzés és az uniós GDP Bizottság által közzétett végső értéke között, e végső adatok pedig módosítanák az (1) bekezdésben foglalt táblázatban meghatározott következményeket, a szükséges korrekciókat – ideértve a pozitív és a negatív visszamenőleges kiigazításokat – ugyanennek a táblázatnak megfelelően kell elvégezni.
(3) A korrekció eredményeként naprakésszé tett referenciaösszegeket a Bizottság a korrekciót követő két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.
(4) Abban az esetben, ha az (1) vagy (2) bekezdés alkalmazása következtében a fajlagos mutató értéke nem szolgálta a díjazások és a nyugdíjak naprakésszé tételét, ez utóbbi érték alapján kell kiszámolni a jövőbeli naprakésszé tételt, amint a bruttó hazai terméknek az (1) vagy (2) bekezdés alkalmazásának évétől mért halmozott növekedése pozitívvá válik az Unióban. Az első mondatban említett értékre mindamellett analógia útján az e melléklet 10. cikkében meghatározott határok és elvek érvényesek. Az Eurostat e célból rendszeresen méri az uniós GDP alakulását.
(5) Amennyiben szükséges, a 10. cikk és e cikk alkalmazásából eredő joghatások e melléklet hatályának a 15. cikkben említett megszűnése után is érvényben maradnak.
6. FEJEZET
AZ EUROSTAT SZEREPE ÉS KAPCSOLATA A TAGÁLLAMOK NEMZETI STATISZTIKAI INTÉZETEIVEL ÉS EGYÉB MEGFELELŐ HATÓSÁGAIVAL
12. cikk
Az Eurostat feladata az alapadatok minőségének és a díjazás naprakésszé tételének figyelembe vett tényezők kidolgozására használt statisztikai módszereknek az ellenőrzése. Az Eurostat elvégzi különösen az ilyen ellenőrzéshez szükséges értékeléseket, illetve kutatásokat.
13. cikk
Az Eurostat minden év márciusában összehívja a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalainak vagy egyéb megfelelő hatóságainak szakértőiből álló, „A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkével foglalkozó munkacsoport” elnevezésű munkacsoportot.
Az ülésen a statisztikai módszertant és annak a fajlagos és ellenőrző mutatók, a közös index és a gazdasági paritások meghatározásával kapcsolatos végrehajtását kell megvizsgálni.
A díjazás időközi naprakésszé tétele céljából a vásárlóerő változására vonatkozó előrejelzés elkészítéséhez szükséges információkat, valamint a központi közigazgatás szervezeti egységeinél a munkaidőre vonatkozó adatokat is rendelkezésre kell bocsátani.
14. cikk
A tagállamok az Eurostat kérésére tájékoztatják az Eurostatot a központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők díjazásának összetételére és változására közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló tényezőkről.
7. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLATI ZÁRADÉK
15. cikk
(1) E melléklet rendelkezéseit 2014. január 1-jétől2023. december 31-ig kell alkalmazni.
(2) A Bizottság 2022. március 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés figyelembe veszi az e melléklet 2. cikke szerint elvégzett felmérést, és különösen azt vizsgálja meg, hogy az uniós tisztviselők által kapott díjazás és nyugdíj vásárlóerejének fejlődése összhangban van-e a központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselők vásárlóerejében bekövetkezett változásokkal. E jelentés alapján – adott esetben – a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikke alapján az e melléklet és a 66a. cikk módosítására irányuló javaslatot nyújt be.
(3) Amíg az Európai Parlament és a Tanács nem fogad el rendeletet a Bizottság javaslata alapján, e melléklet és a 66a. cikk ideiglenesen továbbra is alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésében és a személyzeti szabályzat 66a. cikkében meghatározott érvényességi időn túl is.
(4) 2018 végén a Bizottság időközi jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére e melléklet és a személyzeti szabályzat 66a. cikkének alkalmazásáról.
XII. MELLÉKLET
A személyzeti szabályzat 83a. cikkének végrehajtására vonatkozó szabályok
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELVEK
1. cikk
2. cikk
2. FEJEZET
A BIZTOSÍTÁSMATEMATIKAI MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE
3. cikk
Az ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelések a rendszert terhelő, a személyzeti szabályzat 77. cikkében meghatározott nyugdíj, a személyzeti szabályzat 78. cikkében meghatározott rokkantsági nyugdíj, a személyzeti szabályzat 79. és 80. cikkében meghatározott, túlélő hozzátartozói nyugdíj figyelembevételével állapítják meg a mérlegre vonatkozó feltételeket.
4. cikk
A biztosításmatematikai értékek meghatározásánál:
figyelembe veszik a tisztviselő alapilletményének a számítás időpontja és a feltételezett nyugdíjkorhatár közötti jövőbeni változásait;
a számítás időpontja előtt megszerzett nyugdíjjogosultságot (korábbi szolgálati kötelezettség) nem veszik figyelembe.
5. cikk
A szolgálati költség összege a következőkből áll:
az öregségi nyugdíj (az e melléklet 6. cikkében részletezett) szolgálati költségei, azaz az n év során megszerzendő nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke, beleértve a nyugdíjnak azt a hányadát, amelyet a tisztviselő nyugdíjba vonulását követő halála esetén kell folyósítani a túlélő házastársnak és/vagy eltartott gyermeknek;
(az e melléklet 7. cikkében részletezett) rokkantsági szolgálati költség, azaz a nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke, amelyet az n évben valószínűleg rokkanttá váló aktív tisztviselőnek kell folyósítani; és
(az e melléklet 8. cikkében részletezett) túlélő hozzátartozói szolgálati költség, azaz a nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értéke, amelyet az n évben valószínűleg elhalálozó tisztviselő jogán kell folyósítani.
Ezek a járadékok mutatják az 1 EUR biztosításmatematikai tőkeértékét évenként, a kamatláb, az illetménytáblázat éves változásának mértéke és a nyugdíjkorhatár élve történő elérésének valószínűsége figyelembevételével.
6. cikk
Amennyiben a felhalmozott, a tisztviselő számára n–1 év december 31-én jóváírt nyugdíjjogosultságok (a felvételből származó jogok, beleértve az áthelyezést is), legalább 70 %-ot tesznek ki, úgy tekintik, hogy a tisztviselő n év során nem szerzett nyugdíjjogosultságot.
A nyugdíjba vonulás idejére becsült alapilletményt (BA) az előző év december 31-i alapilletményből kiindulva számítják ki, figyelembe véve az illetmények éves emelését és a szolgálati idő, valamint az előléptetések miatt bekövetkező becsült éves növekedést, a következőképpen:
ahol:
SAL = a mindenkori fizetés
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)
ISP = a szolgálati idő és az előléptetések miatt bekövetkező növekedés becsült éves mértéke
m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség
mivel a számításokat reálértékben, az inflációt is beszámítva kell elvégezni, az illetménytáblázat éves változásának mértéke és a szolgálati idő és az előléptetések miatt bekövetkező növekedés becsült éves mértéke az inflációt beszámító növekedés mértéke.
Az adott tisztviselő által szerzett nyugdíjjogosultságok kiszámítása alapján a szerzett nyugdíjjogosultságok (és a hozzájuk kapcsolódó özvegyi nyugdíjak) biztosításmatematikai értékét úgy számítják ki, hogy az előzőkben meghatározottak szerinti éves nyugdíjjogosultságokat megszorozzák a következő összeggel:
közvetlen halasztott járadék x éves korban, későbbi m évek:
ahol:
x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én
τ = a kamatláb
kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van
m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)
ω = a halandósági tábla felső határa;
és
közvetlen halasztott özvegyi járadék x és y éves korban, ahol y a házastárs feltételezett életkora. Ezt az utóbbi járadékot megszorozzák annak valószínűségével, hogy a tisztviselő házas, valamint a VIII. melléklettel összhangban meghatározott özvegyi rátával:
ahol:
x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én
y = a tisztviselő házastársának életkora n–1 év december 31-én
τ = a kamatláb
kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van
kPy = annak valószínűsége, hogy y éves személy (az x éves tisztviselő házastársa) k években még életben van
m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)
ω = a halandósági tábla felső határa.
Az öregségi nyugdíj szolgálati költségeinek kiszámításánál a következőket veszik figyelembe:
a nyugdíjkorhatár elérése után is szolgálatban maradó tisztviselőkre vonatkozó növekedésösztönző;
a szolgálatból a nyugdíjkorhatár elérése előtt kilépő tisztviselőkre vonatkozó csökkentési együttható.
7. cikk
Az először az n évben esedékessé váló rokkantsági juttatások biztosításmatematikai értékének kiszámításakor a következő járadékokat kell alkalmazni:
közvetlen átmeneti járadék x éves korban:
ahol:
x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én
τ = a kamatláb
kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van
m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke),
és
közvetlen özvegyi járadék. Ezt az utóbbi járadékot meg kell szorozni annak valószínűségével, hogy a tisztviselő házas, valamint az alkalmazandó özvegyi rátával:
ahol:
x = a tisztviselő életkora n–1 év december 31-én
y = a tisztviselő házastársának életkora n–1 év december 31-én
τ = a kamatláb
kPx = annak valószínűsége, hogy x éves személy k években még életben van
m = a nyugdíjba vonuláskor elért feltételezett életkor (r) és a tisztviselő jelenlegi életkora közötti különbség
kPy = annak valószínűsége, hogy y éves személy (az x éves tisztviselő házastársa) k években még életben van
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke).
8. cikk
A túlélő hozzátartozónak n év során folyósítandó nyugdíjjogosultságok biztosításmatematikai értékének kiszámításakor közvetlen járadékokat alkalmaznak. Ezt a járadékot megszorozzák annak valószínűségével, hogy a tisztviselő házas:
ahol:
y = a tisztviselő házastársának életkora n–1 év december 31-én
τ = a kamatláb
kPy = annak valószínűsége, hogy y éves személy k években még életben van
GSG = az illetmény becsült, éves általános növekedésének mértéke (az illetménytáblázat éves változásának mértéke)
ω = a halandósági tábla felső határa.
3. FEJEZET
SZÁMÍTÁSI RENDSZER
9. cikk
A résztvevők összetételének felméréséből vezetik le különösen a népesség szerkezetét, az átlag nyugdíjkorhatárt és a rokkantsági táblát.
10. cikk
11. cikk
11a. cikk
2020-ig a 4. cikk (6) bekezdésének, a 10. cikk (2) bekezdésének és a 11. cikk (2) bekezdésének alkalmazása céljából a mozgóátlagot a következő idősávok alapján kell számolni:
12. cikk
A VIII. melléklet 4. és 8. cikkében szereplő, a kamatos kamat kiszámításához használt kamatláb az e melléklet 10. cikkében említett tényleges kamatláb, és azt – szükség esetén – az ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelések alkalmával naprakésszé kell tenni.
A naprakésszé tételt illetően a VIII. melléklet 4. és 8. cikkében említett kamatláb referencia-kamatlábnak minősül. A Bizottság a naprakésszé tett tényleges kamatlábat tájékoztatás céljából a naprakésszé tétel után két héten belül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.
4. FEJEZET
VÉGREHAJTÁS
13. cikk
5. FEJEZET
FELÜLVIZSGÁLATI ZÁRADÉK
14. cikk
XIII. MELLÉKLET
Az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ tisztviselőire alkalmazandó átmeneti intézkedések (a személyzeti szabályzat 107a. cikke)
1. szakasz
1. cikk
A 2004. május 1-jétől 2006. április 30-ig tartó időszakra a személyzeti szabályzat 5. cikkének (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztásokat, a vonatkozó feladatok természetére és fontosságára tekintettel négy – A*, B*, C*, és D* – besorolási osztályba sorolják, rang szerint csökkenő sorrendben.
Az A* besorolási osztály tizenkét, a B* besorolási osztály kilenc, a C* besorolási osztály hét, a D* besorolási osztály pedig öt besorolási fokozatot tartalmaz.”
2. cikk
2004. május 1-jén és a melléklet 8. cikkére is figyelemmel, a személyzeti szabályzat 35. cikkében meghatározott hivatali státuszok valamelyikét betöltő tisztviselők besorolási fokozatai a következő új megnevezéseket kapják:
|
Korábbi besorolási fokozat |
Új (időközi) besorolási fokozat |
Korábbi besorolási fokozat |
Új (időközi) besorolási fokozat |
Korábbi besorolási fokozat |
Új (időközi) besorolási fokozat |
Korábbi besorolási fokozat |
Új (időközi) besorolási fokozat |
|
A1 |
A*16 |
|
|
|
|
|
|
|
A2 |
A*15 |
|
|
|
|
|
|
|
A3/LA3 |
A*14 |
|
|
|
|
|
|
|
A4/LA4 |
A*12 |
|
|
|
|
|
|
|
A5/LA5 |
A*11 |
|
|
|
|
|
|
|
A6/LA6 |
A*10 |
B1 |
B*10 |
|
|
|
|
|
A7/LA7 |
A*8 |
B2 |
B*8 |
|
|
|
|
|
A8/LA8 |
A*7 |
B3 |
B*7 |
C1 |
C*6 |
|
|
|
|
|
B4 |
B*6 |
C2 |
C*5 |
|
|
|
|
|
B5 |
B*5 |
C3 |
C*4 |
D1 |
D*4 |
|
|
|
|
|
C4 |
C*3 |
D2 |
D*3 |
|
|
|
|
|
C5 |
C*2 |
D3 |
D*2 |
|
|
|
|
|
|
|
D4 |
D*1 |
E melléklet 7. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében a havi alapilletményeket a következő táblázat határozza meg (euróban):
|
Korábbi besorolási fokozatok |
Új, időközi besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
A1 |
A*16 |
14 822,86 |
15 445,74 |
16 094,79 |
16 094,79 |
16 094,79 |
16 094,79 |
|
|
|
|
|
12 717,09 |
13 392,63 |
14 068,17 |
14 743,71 |
15 419,25 |
16 094,79 |
|
|
|
|
|
0,8579377 |
0,8670760 |
0,8740822 |
0,9160548 |
0,9580274 |
1,0 |
|
|
|
A2 |
A*15 |
13 100,93 |
13 651,45 |
14 225,11 |
14 620,87 |
14 822,86 |
15 445,74 |
|
|
|
|
|
11 285,38 |
11 930,01 |
12 574,64 |
13 219,27 |
13 863,90 |
14 508,53 |
|
|
|
|
|
0,8614182 |
0,8739006 |
0,8839749 |
0,9041370 |
0,9353053 |
0,9393224 |
|
|
|
A3 |
A*14 |
11 579,04 |
12 065,60 |
12 572,62 |
12 922,41 |
13 100,93 |
13 651,45 |
14 225,11 |
14 822,86 |
|
|
|
9 346,34 |
9 910,20 |
10 474,06 |
11 037,92 |
11 601,78 |
12 165,64 |
12 729,50 |
13 293,36 |
|
|
|
0,8071775 |
0,8213599 |
0,8330849 |
0,8541688 |
0,8855692 |
0,8911610 |
0,8948613 |
0,8968148 |
|
|
A*13 |
10 233,93 |
10 663,98 |
11 112,09 |
11 421,25 |
11 579,04 |
|
|
|
|
A4 |
A*12 |
9 045,09 |
9 425,17 |
9 821,23 |
10 094,47 |
10 233,93 |
10 663,98 |
11 112,09 |
11 579,04 |
|
|
|
7 851,92 |
8 292,03 |
8 732,14 |
9 172,25 |
9 612,36 |
10 052,47 |
10 492,58 |
10 932,69 |
|
|
|
0,8680864 |
0,8797751 |
0,8891086 |
0,9086411 |
0,9392638 |
0,9426565 |
0,9442490 |
0,9441793 |
|
A5 |
A*11 |
7 994,35 |
8 330,28 |
8 680,33 |
8 921,83 |
9 045,09 |
9 425,17 |
9 821,23 |
10 233,93 |
|
|
|
6 473,51 |
6 857,02 |
7 240,53 |
7 624,04 |
8 007,55 |
8 391,06 |
8 774,57 |
9 158,08 |
|
|
|
0,8097606 |
0,8231440 |
0,8341307 |
0,8545377 |
0,8852925 |
0,8902821 |
0,8934288 |
0,8948742 |
|
A6 |
A*10 |
7 065,67 |
7 362,57 |
7 671,96 |
7 885,41 |
7 994,35 |
8 330,28 |
8 680,33 |
9 045,09 |
|
|
|
5 594,32 |
5 899,56 |
6 204,80 |
6 510,04 |
6 815,28 |
7 120,52 |
7 425,76 |
7 731,00 |
|
|
|
0,7917607 |
0,8012909 |
0,8087633 |
0,8255804 |
0,8525121 |
0,8547756 |
0,8554698 |
0,8547179 |
|
|
A*9 |
6 244,87 |
6 507,29 |
6 780,73 |
6 969,38 |
7 065,67 |
|
|
|
|
A7 |
A*8 |
5 519,42 |
5 751,35 |
5 993,03 |
6 159,77 |
6 244,87 |
6 507,29 |
|
|
|
|
|
4 815,59 |
5 055,21 |
5 294,83 |
5 534,45 |
5 774,07 |
6 013,69 |
|
|
|
|
|
0,8724812 |
0,8789606 |
0,8834980 |
0,8984832 |
0,9246101 |
0,9241466 |
|
|
|
A8 |
A*7 |
4 878,24 |
5 083,24 |
5 296,84 |
5 444,21 |
5 519,42 |
|
|
|
|
|
|
4 258,95 |
4 430,71 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0,8730505 |
0,8716311 |
|
|
|
|
|
|
|
|
A*6 |
4 311,55 |
4 492,73 |
4 681,52 |
4 811,77 |
4 878,24 |
|
|
|
|
|
A*5 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 252,80 |
4 311,55 |
|
|
|
|
(1)
A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk.
(2)
Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható. |
|||||||||
|
Korábbi besorolási fokozatok |
Új, időközi besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
|
B*11 |
7 994,35 |
8 330,28 |
8 680,33 |
8 921,83 |
9 045,09 |
|
|
|
|
B1 |
B*10 |
7 065,67 |
7 362,57 |
7 671,96 |
7 885,41 |
7 994,35 |
8 330,28 |
8 680,33 |
9 045,09 |
|
|
|
5 594,32 |
5 899,56 |
6 204,80 |
6 510,04 |
6 815,28 |
7 120,52 |
7 425,76 |
7 731,00 |
|
|
|
0,7917607 |
0,8012909 |
0,8087633 |
0,8255804 |
0,8525121 |
0,8547756 |
0,8554698 |
0,8547179 |
|
|
B*9 |
6 244,87 |
6 507,29 |
6 780,73 |
6 969,38 |
7 065,67 |
|
|
|
|
B2 |
B*8 |
5 519,42 |
5 751,35 |
5 993,03 |
6 159,77 |
6 244,87 |
6 507,29 |
6 780,73 |
7 065,67 |
|
|
|
4 847,05 |
5 074,29 |
5 301,53 |
5 528,77 |
5 756,01 |
5 983,25 |
6 210,49 |
6 437,73 |
|
|
|
0,8781810 |
0,8822781 |
0,8846160 |
0,8975611 |
0,9217181 |
0,9194688 |
0,9159029 |
0,9111280 |
|
B3 |
B*7 |
4 878,24 |
5 083,24 |
5 296,84 |
5 444,21 |
5 519,42 |
5 751,35 |
5 993,03 |
6 244,87 |
|
|
|
4 065,67 |
4 254,62 |
4 443,57 |
4 632,52 |
4 821,47 |
5 010,42 |
5 199,37 |
5 388,32 |
|
|
|
0,8334297 |
0,8369898 |
0,8389096 |
0,8509077 |
0,8735465 |
0,8711729 |
0,8675695 |
0,8628394 |
|
B4 |
B*6 |
4 311,55 |
4 492,73 |
4 681,52 |
4 811,77 |
4 878,24 |
5 083,24 |
5 296,84 |
5 519,42 |
|
|
|
3 516,44 |
3 680,31 |
3 844,18 |
4 008,05 |
4 171,92 |
4 335,79 |
4 499,66 |
4 663,53 |
|
|
|
0,8155860 |
0,8191701 |
0,8211393 |
0,8329679 |
0,8552101 |
0,8529580 |
0,8494989 |
0,8449312 |
|
B5 |
B*5 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 252,80 |
4 311,55 |
4 492,73 |
4 681,52 |
4 878,24 |
|
|
|
3 143,24 |
3 275,85 |
3 408,46 |
3 541,07 |
3 673,68 |
3 806,29 |
3 938,90 |
4 071,51 |
|
|
|
0,8248480 |
0,8249807 |
0,8237611 |
0,8326444 |
0,8520555 |
0,8472109 |
0,8413720 |
0,8346268 |
|
|
B*4 |
3 368,02 |
3 509,54 |
3 657,02 |
3 758,76 |
3 810,69 |
|
|
|
|
|
B*3 |
2 976,76 |
3 101,85 |
3 232,19 |
3 322,12 |
3 368,02 |
|
|
|
|
(1)
A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk.
(2)
Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható. |
|||||||||
|
Korábbi besorolási fokozatok |
Új, időközi besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
|
C*7 |
4 878,24 |
5 083,24 |
5 296,84 |
5 444,21 |
5 519,42 |
|
|
|
|
C1 |
C*6 |
4 311,55 |
4 492,73 |
4 681,52 |
4 811,77 |
4 878,24 |
5 083,24 |
5 296,84 |
5 519,42 |
|
|
|
3 586,63 |
3 731,26 |
3 875,89 |
4 020,52 |
4 165,15 |
4 309,78 |
4 454,41 |
4 599,04 |
|
|
|
0,8318656 |
0,8305106 |
0,8279127 |
0,8355595 |
0,8538223 |
0,8478411 |
0,8409561 |
0,8332470 |
|
C2 |
C*5 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 252,80 |
4 311,55 |
4 492,73 |
4 681,52 |
4 878,24 |
|
|
|
3 119,61 |
3 252,15 |
3 384,69 |
3 517,23 |
3 649,77 |
3 782,31 |
3 914,85 |
4 047,39 |
|
|
|
0,8186470 |
0,8190122 |
0,8180164 |
0,8270387 |
0,8465100 |
0,8418734 |
0,8362348 |
0,8296824 |
|
C3 |
C*4 |
3 368,02 |
3 509,54 |
3 657,02 |
3 758,76 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 311,55 |
|
|
|
2 910,01 |
3 023,56 |
3 137,11 |
3 250,66 |
3 364,21 |
3 477,76 |
3 591,31 |
3 704,86 |
|
|
|
0,8640121 |
0,8615260 |
0,8578323 |
0,8648224 |
0,8828349 |
0,8758292 |
0,8679526 |
0,8592873 |
|
C4 |
C*3 |
2 976,76 |
3 101,85 |
3 232,19 |
3 322,12 |
3 368,02 |
3 509,54 |
3 657,02 |
3 810,69 |
|
|
|
2 629,42 |
2 735,93 |
2 842,44 |
2 948,95 |
3 055,46 |
3 161,97 |
3 268,48 |
3 374,99 |
|
|
|
0,8833161 |
0,8820317 |
0,8794161 |
0,8876711 |
0,9071977 |
0,9009642 |
0,8937550 |
0,8856638 |
|
C5 |
C*2 |
2 630,96 |
2 741,52 |
2 856,72 |
2 936,20 |
2 976,76 |
|
|
|
|
|
|
2 424,48 |
2 523,83 |
2 623,18 |
2 722,53 |
|
|
|
|
|
|
|
0,9215191 |
0,9205951 |
0,9182489 |
0,9272291 |
|
|
|
|
|
|
C*1 |
2 325,33 |
2 423,04 |
2 524,86 |
2 595,11 |
2 630,96 |
|
|
|
|
(1)
A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk.
(2)
Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható. |
|||||||||
|
Korábbi besorolási fokozatok |
Új, időközi besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
|
D*5 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 252,8 |
4 311,55 |
|
|
|
|
D1 |
D*4 |
3 368,02 |
3 509,54 |
3 657,02 |
3 758,76 |
3 810,69 |
3 970,82 |
4 137,68 |
4 311,55 |
|
|
|
2 740,03 |
2 859,83 |
2 979,63 |
3 099,43 |
3 219,23 |
3 339,03 |
3 458,83 |
3 578,63 |
|
|
|
0,8135433 |
0,8148732 |
0,8147699 |
0,8245884 |
0,8447893 |
0,8408918 |
0,8359346 |
0,8300101 |
|
D2 |
D*3 |
2 976,76 |
3 101,85 |
3 232,19 |
3 322,12 |
3 368,02 |
3 509,54 |
3 657,02 |
3 810,69 |
|
|
|
2 498,38 |
2 604,79 |
2 711,20 |
2 817,61 |
2 924,02 |
3 030,43 |
3 136,84 |
3 243,25 |
|
|
|
0,8392951 |
0,8397537 |
0,8388121 |
0,8481361 |
0,8681718 |
0,8634835 |
0,8577585 |
0,8510926 |
|
D3 |
D*2 |
2 630,96 |
2 741,52 |
2 856,72 |
2 936,20 |
2 976,76 |
3 101,85 |
3 232,19 |
3 368,02 |
|
|
|
2 325,33 |
2 424,85 |
2 524,37 |
2 623,89 |
2 723,41 |
2 822,93 |
2 922,45 |
3 021,97 |
|
|
|
0,8838333 |
0,8844911 |
0,8836603 |
0,8936346 |
0,9148907 |
0,9100795 |
0,9041702 |
0,8972542 |
|
D4 |
D*1 |
2 325,33 |
2 423,04 |
2 524,86 |
2 595,11 |
|
2 630,96 |
|
|
|
|
|
2 192,47 |
2 282,38 |
2 372,29 |
2 462,20 |
|
|
|
|
|
|
|
0,9428640 |
0,9419476 |
0,9395718 |
0,9487849 |
|
|
|
|
|
(1)
A táblázatokban a dőlten szedett számadatok a személyzeti szabályzat 66. cikkében 2004. május 1-je előtt meghatározott, korábbi illetményekre vonatkoznak. Ezekben a táblázatokban kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk.
(2)
Az egyes fizetési fokozatoknak megfelelő harmadik sorban található számadat a 2004. május 1-je előtti és utáni alapilletmény közötti arányt kifejező együttható. |
|||||||||
3. cikk
A tisztviselők fizetési fokozatát, valamint a besorolási és fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt nem érinti az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében leírt eljárás. Az illetményeket e melléklet 7. cikkével összhangban határozzák meg.
4. cikk
E rendelkezések alkalmazásában és az e melléklet 1. cikkének bevezető mondatában meghatározott időszakban:
a „csoport” kifejezés helyébe „besorolási osztály” lép:
a személyzeti szabályzat:
a személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikkének negyedik bekezdésében;
a személyzeti szabályzat III. melléklete:
a személyzeti szabályzat IX. melléklete:
az „AD csoport” kifejezés helyébe „A* besorolási osztály” lép:
a személyzeti szabályzat:
a személyzeti szabályzat II. melléklete 10. cikkének első bekezdésében;
az „AST funkciócsoport” kifejezés helyébe „B*, C* és D* besorolási osztály” lép:
a személyzeti szabályzat:
a személyzeti szabályzat VI. mellékletének 1. és 3. cikkében;
a személyzeti szabályzat 56. cikkének harmadik bekezdésében az „AST 1–AST 4 besorolási fokozat” kifejezés helyébe „C* és D* besorolási osztály 1–4 besorolási fokozat” lép;
a személyzeti szabályzat 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában az „AST funkciócsoport” kifejezés helyébe „B* és C* besorolási osztály” lép;
a személyzeti szabályzat 29. cikke (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „az Európai Parlament 2006. május 1-je előtt legalább egy versenyvizsgát szervez a C*, B* és A* besorolási osztály vonatkozásában.”;
a személyzeti szabályzat 43. cikke második bekezdésében „a vezetőtisztviselői funkció” szavak helyébe a „a következő magasabb besorolási osztályhoz tartozó funkció” szavak lépnek;
a személyzeti szabályzat 45a. cikke (1) bekezdésében az „AST funkciócsoport” szavak helyébe „B* besorolási osztály”, az „AD funkciócsoportba tartozó beosztásba” szavak helyébe pedig „az A. besorolási osztályba tartozó beosztásba” szavak lépnek;
a személyzeti szabályzat 46. cikkében az „AD 9–AD 14” helyébe „A*9–A*14” lép;
a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdésében az „AD 16 vagy AD 15 besorolási fokozat” szavak helyébe „A*16 vagy A*15 besorolási fokozat”, az „AD 15 vagy AD 14 besorolási fokozat” szavak helyébe pedig „A*15 vagy A*14 besorolási fokozat” lép;
a személyzeti szabályzat II. melléklete 12. cikkének első bekezdésében „AD 14” helyébe „A*14” lép;
a személyzeti szabályzat IX. melléklete 5. cikkének:
(2) bekezdésében az „AD 13” helyébe „A*13” lép;
(3) bekezdésében az „AD 14” helyébe „A*14 vagy magasabb”, az „AD 16 vagy AD 15” helyébe pedig „A*14 vagy A*15” lép;
a (4) bekezdésben az „AD 16” helyébe „A*16”, az „AD 15” helyébe pedig „A*15” lép;
a személyzeti szabályzat 43. cikkének második bekezdésében a „4. besorolási fokozattól számítva” szavakat el kell hagyni;
a személyzeti szabályzat 5. cikkének (4) bekezdésében az „I. melléklet A. pont” hivatkozás helyébe a „XIII.1. melléklet” hivatkozás lép;
amennyiben a személyzeti szabályzat szövege hivatkozik az AST 1 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők havi alapilletményére, ennek helyébe a D*1 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők havi alapilletményére való hivatkozás lép.
5. cikk
6. cikk
E melléklet 9. és 10. cikkének sérelme nélkül, a 2004. május 1-jét megelőzően felvett tisztviselők első előléptetése esetében a személyzeti szabályzat 6. cikkének (2) bekezdésében és I. mellékletének B. pontjában említett százalékarányokat kiigazítják, hogy megfeleljenek az egyes intézményekben az említett időpont előtt hatályos szabályoknak.
Amennyiben a tisztviselő előléptetésére 2004. május 1-je előtt kerül sor, a személyzeti szabályzatnak az előléptetés hatálybalépésének napján hatályos rendelkezései az irányadóak.
7. cikk
A 2004. május 1-je előtt felvett tisztviselők havi alapilletményét a következő szabályokkal összhangban kell megállapítani:
A besorolási fokozatoknak e melléklet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti átnevezése nem vezethet az egyes tisztviselőknek fizetett havi alapilletmény változásához.
2004. május 1-jén minden egyes tisztviselő esetében szorzótényezőt számítják ki. Ez a szorzótényező megegyezik a tisztviselőnek 2004. május 1-je előtt fizetett havi alapilletmény és az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, alkalmazandó összeg közötti aránnyal.
A tisztviselőnek 2004. május 1-jén fizetett havi alapilletmény megegyezik az alkalmazandó összeg és a szorzótényező szorzatával.
A szorzótényezőt a tisztviselő havi alapilletményének megállapítása érdekében kell alkalmazni a fizetési fokozatokban való előrelépését vagy a díjazás ►M131 naprakésszé tételét ◄ követően.
Az előző rendelkezések ellenére, a 2004. május 1-jét követő időszakokban a tisztviselőnek fizetendő havi alapilletmény nem lehet kevesebb annál, amit a tisztviselő az említett időpontot megelőzően hatályos rendszer szerint kapott volna a korábbi besorolási fokozatának fizetési fokozatában való automatikus előrelépése esetén. Minden egyes besorolási és fizetési fokozatok tekintetében a figyelembe veendő előző havi alapilletmény, megegyezik a 2004. május 1-jét követően alkalmazandó összeg és az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott együttható szorzatával.
Az A*10–A*16 illetve az AD 10–16 besorolási fokozatba tartozó tisztviselő, aki 2004. április 30-án egységvezető, igazgató vagy főigazgató, vagy ezt követően nevezik ki egységvezetőnek, igazgatónak vagy főigazgatónak, és aki a feladatait megfelelően végzi az első kilenc hónap során, jogosult a havi alapilletményének az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyes besorolási fokozatok első és második fizetési fokozata közötti aránynak megfelelő emelésére.
A (3) bekezdés sérelme nélkül, minden egyes tisztviselő esetében a 2004. május 1-jét követő első előléptetés – a 2004. május 1-jét megelőzően elfoglalt besorolási osztálytól és az előléptetés hatálybalépésekor elfoglalt fizetési fokozattól függően – havi alapilletménynek a következő táblázat alapján meghatározandó emelkedéséhez vezet:
|
Fizetési fokozat |
||||||||
|
Besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
A |
13,1 % |
11,0 % |
6,8 % |
5,7 % |
5,5 % |
5,2 % |
5,2 % |
4,9 % |
|
B |
11,9 % |
10,5 % |
6,4 % |
4,9 % |
4,8 % |
4,7 % |
4,5 % |
4,3 % |
|
C |
8,5 % |
6,3 % |
4,6 % |
4,0 % |
3,9 % |
3,7 % |
3,6 % |
3,5 % |
|
D |
6,1 % |
4,6 % |
4,3 % |
4,1 % |
4,0 % |
3,9 % |
3,7 % |
3,6 % |
Az alkalmazandó arány meghatározása céljából az egyes besorolási fokozatokat két hónap szolgálati időnek megfelelő képzett fizetési fokozatokra, illetve az adott fizetési fokozatra és – az egyes képzett fizetési fokozatoknál – a következő magasabb fizetési fokozatra vonatkozó százalékarány közötti különbség egytizenkettedével csökkentett képzett százalékarányokra osztják.
Azon tisztviselő illetményének az előléptetést megelőző kiszámítása céljából, aki a besorolási fokozatának nem az utolsó fizetési fokozatában van, a képzett fizetési fokozat értékét veszik figyelembe. E rendelkezés alkalmazásában az egyes besorolási fokozatokat a tényleges fizetési fokozatok skáláján keresztül az adott fizetési fokozat kétéves növekedésének egytizenkettedével emelt képzett illetményekre osztják.
Az első előléptetést követően új szorzótényezőt határoznak meg. Ez a szorzótényező megegyezik az (5) bekezdés alkalmazásából származó új alapilletmények és az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott alkalmazandó összeg közötti aránnyal. A (7) bekezdésre is figyelemmel, ezt a szorzótényezőt a fizetési fokozatban való előrelépést és a díjazás kiigazítását követő illetményre kell alkalmazni.
Amennyiben a szorzótényező az előléptetést követően kisebb mint 1, a tisztviselő – a személyzeti szabályzat 44. cikkétől eltérve – az új besorolási fokozatának első fizetési fokozatában marad mindaddig, amíg a szorzótényező kisebb mint 1, vagy amíg elő nem léptetik. Új szorzótényezőt számítanak ki a fizetési fokozatban való előrelépés értékének figyelembevétele céljából, amelyre a tisztviselő az említett cikk értelmében jogosult lett volna. Amint a tényező eléri az 1-et, a tisztviselő a személyzeti szabályzat 44. cikkével összhangban megkezdi a fizetési fokozatban való előrelépést. Ha a szorzótényező nagyobb mint 1, a többletet a fizetési fokozatban eltöltött szolgálati időre váltják át.
A szorzótényezőt a következő előléptetésekkor kell alkalmazni.
8. cikk
2006. május 1-jétől kezdődő hatállyal a 2. cikk (1) bekezdésével bevezetett besorolási fokozatok megnevezése a következőképpen változik:
|
Korábbi (időközi) besorolási fokozat |
Új besorolási fokozat |
Korábbi (időközi) besorolási fokozat |
Új besorolási fokozat |
|
A*16 |
AD 16 |
|
|
|
A*15 |
AD 15 |
|
|
|
A*14 |
AD 14 |
|
|
|
A*13 |
AD 13 |
|
|
|
A*12 |
AD 12 |
|
|
|
A*11 |
AD 11 |
B*11 |
B*11 |
|
A*10 |
AD 10 |
B*10 |
B*10 |
|
A*9 |
AD 9 |
B*9 |
B*9 |
|
A*8 |
AD 8 |
B*8 |
B*8 |
|
A*7 |
AD 7 |
B*7/C*7 |
B*7/C*7 |
|
A*6 |
AD 6 |
B*6/C*6 |
B*6/C*6 |
|
A*5 |
AD 5 |
B*5/C*5/D*5 |
B*5/C*5/D*5 |
|
|
|
B*4/C*4/D*4 |
B*4/C*4/D*4 |
|
|
|
B*3/C*3/D*3 |
B*3/C*3/D*3 |
|
|
|
C*2/D*2 |
C*2/D*2 |
|
|
|
C*1/D*1 |
C*1/D*1 |
E melléklet 7. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, a havi alapilletményeket az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében a személyzeti szabályzat 66. cikkében található táblázat alapján határozzák meg. Azon tisztviselők esetében, akiket 2004. május 1-je előtt vettek fel, az említett időpontot követő első előléptetésük hatálybalépéséig a következő táblázat érvényes:
|
2020.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
|||||||
|
BESOROLÁSI FOKOZAT |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
16 |
19 127,29 |
19 931,05 |
20 768,57 |
20 768,57 |
20 768,57 |
20 768,57 |
|
|
|
15 |
16 905,33 |
17 615,72 |
18 355,95 |
18 866,64 |
19 127,29 |
19 931,05 |
|
|
|
14 |
14 941,46 |
15 569,34 |
16 223,58 |
16 674,95 |
16 905,33 |
17 615,72 |
18 355,95 |
19 127,29 |
|
13 |
13 205,78 |
13 760,70 |
14 338,93 |
14 737,88 |
14 941,46 |
|
|
|
|
12 |
11 671,70 |
12 162,15 |
12 673,23 |
13 025,81 |
13 205,78 |
13 760,70 |
14 338,93 |
14 941,46 |
|
11 |
10 315,83 |
10 749,30 |
11 201,00 |
11 512,64 |
11 671,70 |
12 162,15 |
12 673,23 |
13 205,78 |
|
10 |
9 117,48 |
9 500,59 |
9 899,84 |
10 175,25 |
10 315,83 |
10 749,30 |
11 201,00 |
11 671,70 |
|
9 |
8 058,32 |
8 396,94 |
8 749,80 |
8 993,22 |
9 117,48 |
|
|
|
|
8 |
7 122,21 |
7 421,49 |
7 733,35 |
7 948,51 |
8 058,32 |
8 396,94 |
8 749,80 |
9 117,48 |
|
7 |
6 294,84 |
6 559,36 |
6 834,99 |
7 025,15 |
7 122,21 |
7 421,49 |
7 733,35 |
8 058,32 |
|
6 |
5 563,58 |
5 797,38 |
6 040,98 |
6 209,06 |
6 294,84 |
6 559,36 |
6 834,99 |
7 122,21 |
|
5 |
4 917,29 |
5 123,92 |
5 339,22 |
5 487,78 |
5 563,58 |
5 797,38 |
6 040,98 |
6 294,84 |
|
4 |
4 346,06 |
4 528,68 |
4 718,98 |
4 850,27 |
4 917,29 |
5 123,92 |
5 339,22 |
5 563,58 |
|
3 |
3 841,17 |
4 002,60 |
4 170,80 |
4 286,82 |
4 346,06 |
4 528,68 |
4 718,98 |
4 917,29 |
|
2 |
3 394,97 |
3 537,62 |
3 686,28 |
3 788,84 |
3 841,17 |
4 002,60 |
4 170,80 |
4 346,06 |
|
1 |
3 000,59 |
3 126,66 |
3 258,05 |
3 348,71 |
3 394,97 |
|
|
|
9. cikk
2004. május 1-jétől 2011. április 30-ig, valamint a személyzeti szabályzat I. mellékletének B. pontjától eltérve, az AD 12 és AD 13, valamint az AST 10 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők tekintetében a személyzeti szabályzat 6. cikkének (2) bekezdésében említett százalékarányok a következőképpen alakulnak:
|
Besorolási fokozat |
2004. május 1-jétől |
||||||
|
|
2005.4.30-ig |
2006.4.30-ig |
2007.4.30-ig |
2008.4.30-ig |
2009.4.30-ig |
2010.4.30-ig |
2011.4.30-ig |
|
A*/AD 13 |
– |
– |
5 % |
10 % |
15 % |
20 % |
20 % |
|
A*/AD 12 |
5 % |
5 % |
5 % |
10 % |
15 % |
20 % |
25 % |
|
B*/AST 10 |
5 % |
5 % |
5 % |
10 % |
15 % |
20 % |
20 % |
▼M131 —————
11. cikk
A 45. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni a 2006. május 1-je előtt hatályba lépő előléptetésekre.
2. szakasz
12. cikk
2004. május 1. és 2006. április 30. között a személyzeti szabályzat 31. cikke (2) és (3) bekezdésében az AST és AD csoport besorolási fokozataira való hivatkozást a következőképpen kell megtenni:
Azokat a tisztviselőket, akiket 2006. május 1-je előtt vettek fel az alkalmas pályázók jegyzékére, és akiket 2004. május 1. és 2006. április 30. között vettek fel:
|
A versenyvizsga szerinti besorolási fokozat |
A felvétel szerinti besorolási fokozat |
|
A8/LA8 |
A*5 |
|
A7/LA7 és A6/LA6 |
A*6 |
|
A5/LA5 és A4/LA4 |
A*9 |
|
A3/LA3 |
A*12 |
|
A2 |
A*14 |
|
A1 |
A*15 |
|
|
|
|
B5 és B4 |
B*3 |
|
B3 és B2 |
B*4 |
|
|
|
|
C5 és C4 |
C*1 |
|
C3 és C2 |
C*2 |
13. cikk
Azokat a tisztviselőket, akiket 2006. május 1-je előtt vettek fel az alkalmas pályázók jegyzékére, és akiket az említett időpontot követően vettek fel, a következő táblázatnak megfelelően kell besorolni:
|
A versenyvizsga szerinti besorolási fokozat |
A felvétel szerinti besorolási fokozat |
|
|
|
|
|
|
A8/LA8 |
A*5 |
AD 5 |
|
A7/LA7 és A6/LA6 |
A*6 |
AD 6 |
|
|
A*7 |
AD 7 |
|
|
A*8 |
AD 8 |
|
A5/LA5 és A4/LA4 |
A*9 |
AD 9 |
|
|
A*10 |
AD 10 |
|
|
A*11 |
AD 11 |
|
A3/LA3 |
A*12 |
AD 12 |
|
A2 |
A*14 |
AD 14 |
|
A1 |
A*15 |
AD 15 |
|
B5 és B4 |
B*3 |
AST 3 |
|
B3 és B2 |
B*4 |
AST 4 |
|
C5 és C4 |
C*1 |
AST 1 |
|
C3 és C2 |
C*2 |
AST 2 |
3. szakasz
▼M131 —————
18. cikk
▼M131 —————
19. cikk
A 1023/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 18 ) rendelkezései ellenére a személyzeti szabályzat 63., 64., 65., 82. és 83a. cikke, XI. és XII. melléklete, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozóalkalmazási feltételek 20. cikkének (1) bekezdése, 64., 92. és 132. cikke, 2013.11.1. előtt hatályos változatukban kizárólag azon kiigazítások céljából maradnak továbbra is hatályban, amelyek szükségesek Európai Unió Bírósága által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 266. cikke szerint e cikkek alkalmazása tárgyában hozott ítéletekben foglaltak teljesítéséhez.
4. szakasz
20. cikk
Az alkalmazandó legkisebb korrekciós együttható 100.
Amennyiben a tisztviselő egy harmadik országban rendelkezik lakóhellyel, az alkalmazandó korrekciós együttható 100.
A VIII. melléklet 45. cikkétől eltérve, annak a jogosultnak a nyugdíját, aki valamelyik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, a nyugdíjat a lakóhely szerinti tagállam pénznemében folyósítják a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében megállapított feltételek mellett.
▼M131 —————
A 2004. május 1-je előtt felvett tisztviselők esetében, akik 2004. május 1-jén nem részesülnek nyugdíjban, az előző bekezdések számítási módszerét alkalmazzák a nyugdíjjogosultság megállapításakor a következőkre:
a VIII. melléklet 3. cikke szerinti, 2004. május 1-je előtti nyugdíjszerző szolgálati évek, valamint
a 2004. május 1-je előtt szolgálatba lépett tisztviselő által 2004. május 1-je előtt az eredeti rendszer alapján szerzett nyugdíjjogosultságra vonatkozó, a VIII. melléklet 11. cikke szerinti átruházásból származó nyugdíjszerző évek.
Az említett tisztviselők nyugdíjára csak akkor vonatkozik a korrekciós együttható, ha a tisztviselő lakóhelye megegyezik utolsó alkalmazási helyével vagy a VII. melléklet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti származási helye szerinti országgal. A nyugdíjban részesülő tisztviselő azonban családi vagy orvosi okokból kérheti a kinevezésre jogosult hatóságtól, hogy módosítsa a származási helyet; a határozatot e kérdésben az érintett tisztviselő által bemutatott, megfelelő igazolások alapján kell meghozni.
A VIII. melléklet 45. cikkétől eltérve, valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező jogosult nyugdíját a lakóhely szerinti tagállam pénznemében kell folyósítani a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében megállapított feltételek mellett.
21. cikk
A személyzeti szabályzat 77. cikke második bekezdésének második mondata ellenére azok a tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt léptek szolgálatba, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban kiszámított nyugdíjszerző szolgálati évek mindegyike tekintetében jogosultak az abban említett illetményük 2 %-ára.
Azok a tisztviselők, akik 2004. május 1. és 2013. december 31. közötti időszakban léptek szolgálatba, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban kiszámított nyugdíjszerző szolgálati évek mindegyike tekintetében jogosultak az abban említett illetményük 1,9 %-ára.
22. cikk
Azok a tisztviselők, akik 2014. május 1-jén 35 évesek vagy idősebbek, és akik 2014. január 1. előtt léptek szolgálatba, a következő táblázatban feltüntetett életkorban jogosultak öregségi nyugdíjra:
|
Betöltött életév 2014. május 1-jén |
Nyugdíjkorhatár |
Betöltött életév 2014. május 1-jén |
Nyugdíjkorhatár |
|
60 év és afelett |
60 év |
47 év |
62 év 6 hónap |
|
59 év |
60 év 2 hónap |
46 év |
62 év 8 hónap |
|
58 év |
60 év 4 hónap |
45 év |
62 év 10 hónap |
|
57 év |
60 év 6 hónap |
44 év |
63 év 2 hónap |
|
56 év |
60 év 8 hónap |
43 év |
63 év 4 hónap |
|
55 év |
61 év |
42 év |
63 év 6 hónap |
|
54 év |
61 év 2 hónap |
41 év |
63 év 8 hónap |
|
53 év |
61 év 4 hónap |
40 év |
63 év 10 hónap |
|
52 év |
61 év 6 hónap |
39 év |
64 év 3 hónap |
|
51 év |
61 év 8 hónap |
38 év |
64 év 4 hónap |
|
50 év |
61 év 11 hónap |
37 év |
64 év 5 hónap |
|
49 év |
62 év 2 hónap |
36 év |
64 év 6 hónap |
|
48 év |
62 év 4 hónap |
35 év |
64 év 8 hónap |
Az a tisztviselő, aki 2014. május 1-jén még nem töltötte be 35. életévét, 65 éves korában jogosult öregségi nyugdíjra.
Azok a tisztviselők azonban, akik 2014. május 1-jén 45 évesek vagy idősebbek és 2004. május 1-je és 2013. december 31-e között léptek szolgálatba, továbbra is 63 éves korukban jogosultak öregségi nyugdíjra.
Azon tisztviselők esetében, akik 2014. január 1-je előtt léptek szolgálatba, a nyugdíjkorhatárt – amelyet a személyzeti szabályzatnak a nyugdíjkorhatárra vonatkozó valamennyi hivatkozása szempontjából kell figyelembe venni – a fenti rendelkezésekkel összhangban kell megállapítani, kivéve, ha a személyzeti szabályzat ettől eltérően rendelkezik.
Az 50. életévüket betöltött vagy 2004. május 1-jén legalább 20 év szolgálati idővel rendelkező tisztviselők esetében az előző albekezdésben említett nyugdíjemelés nem lehet kevesebb, mint a 60 éves korban megszerzett nyugdíjjogosultság 5 %-a.
Az emelést elhalálozás esetén is meg kell adni, ha a tisztviselő az öregségi nyugdíjra jogosultságot adó életkor betöltése után is szolgálatban marad.
Ha – a IVa. melléklet szerint – a 2014. január 1-je előtt szolgálatba lépett és részmunkaidőben dolgozó tisztviselő a munkavégzés időtartama arányában járul hozzá a nyugdíjrendszerhez, akkor az e cikkben előírt, a nyugdíjjogosultsággal kapcsolatos emelést is csak ugyanilyen arányban kell alkalmazni.
Ezen életkor felett azonban 65 éves koráig a tisztviselő továbbra is megkapja a juttatást, amíg a maximális nyugdíjat el nem éri, kivéve, ha a személyzeti szabályzat 42c. cikke kerül alkalmazásra.
23. cikk
A személyzeti szabályzat 52. cikke ellenére a VIII. melléklet 9. cikke b) pontjának alkalmazását kérheti az alábbiak szerint az a tisztviselő, aki 2014. január 1-je előtt lépett szolgálatba, és aki azt megelőzően lép ki a szolgálatból, hogy e melléklet 22. cikkével összhangban jogosult lett volna az öregségi nyugdíjra:
2015. december 31-ig 55. életévétől kezdődően;
2016. december 31-ig 57. életévétől kezdődően.
A személyzeti szabályzat 50. cikkének nyolcadik bekezdésétől eltérve, a szolgálat érdekében nyugdíjazott tisztviselő a személyzeti szabályzat 50. cikke első bekezdésének megfelelően a VIII. melléklet 9. cikke szerinti nyugdíj folyósítására jogosult az alábbi táblázatnak megfelelően:
|
Az 50. cikk első bekezdése szerinti határozat dátuma |
Életkor |
|
2016. december 31-ig |
55 év |
|
2016. december 31. után |
58 év |
24. cikk
Az első albekezdés ellenére, a rokkantsági nyugdíj vagy a túlélő hozzátartozói nyugdíj jogosultjai kérhetik, hogy rájuk a 2004. május 1-jétől kezdődően alkalmazandó rendelkezések vonatkozzanak.
Az első albekezdés alkalmazása céljából, ha a hatályos rendelkezések alapján kiszámított nyugdíj alacsonyabb a fent meghatározott nominálösszegnél, a különbséggel megegyező kompenzációs összeget folyósítanak.
Azok esetében, akik 2004. május 1-je előtt jogosultak nyugdíjra, a nominálnyugdíjat havonta, a kiszámításkor fennálló családi helyzet és lakóhely szerinti ország, valamint a személyzeti szabályzat 2004. május 1-jét megelőzően hatályos szabályai figyelembevételével számítják ki.
Azon tisztviselők esetében, akik 2004. május 1. és 2007. december 31. között vonulnak nyugdíjba, a nominálnyugdíjat havonta, a számításkor fennálló családi helyzet és lakóhely szerinti ország, valamint a személyzeti szabályzatnak a nyugdíjba vonulásuk időpontjában hatályos szabályai figyelembevételével számítják ki.
A nyugdíjjogosult 2004. május 1-je után bekövetkezett halála esetén, akinek a nyugdíját ezen időpontot megelőzően állapították meg, a túlélő hozzátartozói nyugdíjat az elhunyt személy által kapott garantált nominálnyugdíj figyelembevételével állapítják meg.
24a. cikk
A 2014. január 1-je előtt megállapított nyugdíjak esetében a kedvezményezett nyugdíjjogosultságát ezt az időpontot követően továbbra is a jogosultság kezdeti megállapításakor alkalmazott szabályokkal összhangban kell megállapítani. Ugyanez vonatkozik a közös betegbiztosítási rendszer keretében nyújtott biztosításra.
25. cikk
A jogosult nyugdíjának kiszámításához figyelembe vett alapilletménynek megegyezik a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázat szerinti, az új besorolási fokozatra vonatkozóan megállapított, ugyanazon fizetési fokozat tekintetében érvényes, a régi illetménytáblázat és a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázat szerinti alapilletmény arányának megfelelő százalékkal súlyozott, ugyanazon fizetési osztályra vonatkozó illetménnyel.
A régi illetménytáblázat szerinti fizetési fokozatok esetében, amelyeknek nincs megfelelőjük a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázatban, az azonos besorolási fokozat utolsó fizetési fokozatát veszik figyelembe a második bekezdésben említett százalék kiszámításához.
A régi illetménytáblázat szerinti D4 besorolási fokozatba tartozó fizetési fokozatok esetében az első besorolási fokozat első fizetési fokozatát veszik figyelembe a második bekezdésben említett százalék kiszámításához.
A régi illetménytáblázat szerinti fizetési fokozatok esetében, amelyeknek nincs megfelelőjük a személyzeti szabályzat 66. cikkében szereplő táblázatban, az azonos besorolási fokozat utolsó fizetési fokozatát veszik figyelembe a szorzótényező kiszámításakor.
A 2004. május 1. és 2006. április 1. között megállapított öregségi nyugdíjakra és rokkantsági ellátásokra a 8. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni.
26. cikk
27. cikk
A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (1) bekezdésében és 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett biztosításmatematikai egyenérték kiszámításakor a tisztviselők és az ideiglenes személyzet – a 2004. május 1. előtti szolgálati idővel kapcsolatos jogai tekintetében – a következő rendelkezések hatálya alá tartoznak:
az alapilletményből nyugdíjjárulékként levont teljes összeg, annak évi 3,5 %-os kamatos kamatával együtt;
a ténylegesen letöltött szolgálati idővel arányos, minden szolgálati év utolsó levonások nélküli alapilletmény másfél havi összege alapján számított távozási díj;
28. cikk
29. cikk
A 2004. május 1-je előtt az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontjával összhangban az Európai Parlament valamely politikai csoportja választott elnökének segítésére felvett ideiglenes alkalmazottak esetében a személyzeti szabályzat 29. cikkének (3) és (4) bekezdésében megállapított azt a követelmény, mely szerint az ideiglenes alkalmazott az alkalmazási feltételek 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban felvételi eljárásban vesz részt, nem kell alkalmazni.
5.
szakasz
30. cikk
Az I. melléklet A. szakaszának 2. pontjától eltérően az AD besorolási csoportban 2013. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőkre az alábbi álláshely–típusokat tartalmazó táblázat vonatkozik:
|
Főigazgató |
AD 15 – AD 16 |
|
Igazgató |
AD 14 – AD 15 |
|
Egységvezető vagy azonos rangú |
AD 9 – AD 14 |
|
Tanácsadó vagy azonos rangú |
AD 13 – AD 14 |
|
Átmeneti kategóriájú vezető tanácsos |
AD 14 |
|
Átmeneti kategóriájú tanácsos |
AD 13 |
|
Tanácsos |
AD 5 – AD 12 |
A kinevezésre jogosult hatóság 2014. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint álláshely–típusokba sorolja az AD besorolási csoportba tartozó, 2013. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőket:
A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 14 besorolású tisztviselőket, akik nem igazgatók vagy azonos rangúak, egységvezetők vagy azonos rangúak, illetve tanácsadók vagy azonos rangúak, „átmeneti kategóriájú vezető tanácsosnak” kell besorolni.
A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 13 besorolású tisztviselőket, akik nem egységvezetők vagy azonos rangúak, illetve tanácsadók vagy azonos rangúak, „átmeneti kategóriájú tanácsosnak” kell besorolni.
A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 9 és AD 14 közötti besorolású tisztviselőket, akik egységvezetők vagy azonos rangúak, „egységvezetőnek vagy azonos rangúnak” kell besorolni.
A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 13 vagy AD 14 besorolású tisztviselőket, akik tanácsadók vagy azonos rangúak, „tanácsadónak vagy azonos rangúnak” kell besorolni.
A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 5 és AD 12 közötti besorolású tisztviselőket, akik nem egységvezetők vagy azonos rangúak, „tanácsosnak” kell besorolni.
Az (5) bekezdéstől eltérve a tanácsosi álláshellyel rendelkező, AD12 besorolási fokozatba tartozó, 2004. május 1-jét megelőzően felvett és 2004. május 1-je és 2013. december 31-e között elő nem léptetett tisztviselőkre a következő rendelkezések alkalmazandók:
amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a 8. fizetési fokozatba tartozó tisztviselők alapilletménye 2016. január 1-jével az AD12 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának és az AD12 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel megemelkedik.
amennyiben az a) pontban említett intézkedés kiterjed rájuk, a 8. fizetési fokozatba tartozó tisztviselők alapilletménye két év elteltével az AD12 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatának és az AD12 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel ismételten megemelkedik.
31. cikk
Az I. melléklet A. szakaszának 2. pontjától eltérően az AST besorolási csoportban 2013. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőkre az alábbi álláshely-típusokat tartalmazó táblázat vonatkozik:
|
Átmeneti kategóriájú vezető asszisztens |
AST 10 – AST 11 |
|
Átmeneti kategóriájú asszisztens |
AST 1 – AST 9 |
|
Átmeneti kategóriájú irodai asszisztens |
AST 1 – AST 7 |
|
Átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazott |
AST 1 – AST 5 |
A kinevezésre jogosult hatóság 2014. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint álláshely-típusokba sorolja az AST besorolási csoportba tartozó, 2013. december 31-jén szolgálatban álló tisztviselőket:
Azok a tisztviselők, akik 2013. december 31-én az AST 10 vagy az AST 11 besorolási fokozatban vannak, az „átmeneti kategóriájú vezető asszisztens” álláshely-típusba kell besorolni.
Azok az a) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi B kategóriába tartoztak, vagy akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi C vagy D kategóriába tartoztak és korlátozások nélkül az AST besorolási csoport tagjaivá váltak, illetve a 2004. május 1-je után felvett, AST besorolási csoportba tartozó tisztviselők az „átmeneti kategóriájú asszisztens” álláshely-típusba sorolandók.
Azok az a) és b) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi C kategóriába tartoztak, az „átmeneti kategóriájú irodai asszisztens” álláshely-típusba sorolandók.
Azok az a) és b) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi D kategóriába tartoztak, az „átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazott” álláshely-típusba sorolandók.
A személyzeti szabályzat 6. cikkének (1) bekezdésétől és az I. melléklet B. szakaszától eltérően az átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazottak esetében külön kell kiszámítani a soron következő magasabb besorolási fokozatban előléptetési célokból szükséges betöltetlen álláshelyek számát. Az alábbi szorzótényezők alkalmazandók:
|
|
Besorolási fokozat |
Szorzótényező |
|
Átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazott |
5 |
— |
|
4 |
10 % |
|
|
3 |
22 % |
|
|
2 |
22 % |
|
|
1 |
— |
Az átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazottak tekintetében az érdemek előléptetési célú összehasonlítására (a személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdése) azonos besorolási fokozatba tartozó és besorolású tisztviselők között kerül sor.
32. cikk
A személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikke negyedik bekezdésének első mondatától eltérve nem kötelező gondoskodni az AST/SC besorolási csoport képviseletéről a személyzeti bizottságban egészen a következő személyzeti bizottsági választásokig, amelyeken az AST/SC személyzet már képviseltetheti magát.
33. cikk
A személyzeti szabályzat 40. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben valamely tisztviselő 2013. december 31-ével teljes pályafutása során több mint tíz évet töltött személyes okokkal indokolt szabadságon, a személyes okokkal indokolt szabadság teljes hossza a tisztviselő teljes pályafutása során nem haladhatja meg a 15 évet.
XIII.1. MELLÉKLET
A beosztások típusai az átmenti időszakban
A beosztások típusai az egyes besorolási osztályokban az e melléklet 4. cikkének n) pontjában előírtak szerint.
|
A. besorolási osztály |
C. besorolási osztály |
||
|
A*5 |
Tisztviselő/ |
C*1 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
|
Kutatási tisztviselő/ |
C*2 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
|
Nyelvész tisztviselő |
C*3 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
A*6 |
Tisztviselő/ |
C*4 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
|
Kutatási tisztviselő/ |
C*5 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
|
Nyelvész tisztviselő |
C*6 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
A*7 |
Tisztviselő/ |
C*7 |
Titkár/irodai alkalmazott |
|
|
Kutatási tisztviselő/ |
|
|
|
|
Nyelvész tisztviselő |
|
|
|
A*8 |
Tisztviselő/ |
|
|
|
|
Kutatási tisztviselő/ |
|
|
|
|
Nyelvész tisztviselő |
|
|
|
A*9 |
Egységvezető |
|
|
|
|
Tisztviselő/ |
|
|
|
|
Kutatási tisztviselő/ |
|
|
|
|
Nyelvész tisztviselő |
|
|
|
A*10 |
Egységvezető |
|
|
|
|
Tisztviselő/ |
|
|
|
|
Kutatási tisztviselő/ |
|
|
|
|
Nyelvész tisztviselő |
|
|
|
A*11 |
Egységvezető |
|
|
|
|
Tisztviselő/ |
|
|
|
|
Kutatási tisztviselő/ |
|
|
|
|
Nyelvész tisztviselő |
|
|
|
A*12 |
Egységvezető |
|
|
|
|
Tisztviselő/ |
|
|
|
|
Kutatási tisztviselő/ |
|
|
|
|
Nyelvész tisztviselő |
|
|
|
A*13 |
Egységvezető |
|
|
|
|
Tisztviselő/ |
|
|
|
|
Kutatási tisztviselő/ |
|
|
|
|
Nyelvész tisztviselő |
|
|
|
A*14 |
Kutatási tisztviselő/ |
|
|
|
|
Nyelvész tisztviselő |
|
|
|
|
Tisztviselő/Egységvezető |
|
|
|
|
Igazgató |
|
|
|
A*15 |
Igazgató/Főigazgató |
|
|
|
A*16 |
Főigazgató |
|
|
|
B. besorolási osztály |
D. besorolási osztály |
||
|
B*3 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
D*1 |
Alkalmazott |
|
B*4 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
D*2 |
Alkalmazott |
|
B*5 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
D*3 |
Alkalmazott |
|
B*6 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
D*4 |
Alkalmazott |
|
B*7 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
D*5 |
Alkalmazott |
|
B*8 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
|
|
|
B*9 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
|
|
|
B*10 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
|
|
|
B*11 |
Asszisztens/kutatási asszisztens |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ EGYÉB ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK
|
TARTALOM |
|
|
I. CÍM: |
Általános rendelkezések 1–7a. |
|
II. CÍM: |
Ideiglenes alkalmazottak |
|
1. fejezet: |
Általános rendelkezések 8 – 10 |
|
2. fejezet: |
Jogok és kötelezettségek 11 |
|
3. fejezet: |
Alkalmazási feltételek 12 – 15 |
|
4. fejezet: |
Munkafeltételek 16 – 18 |
|
5. fejezet: |
Díjazás és költségtérítés 19 – 27 |
|
6. fejezet: |
Szociális biztonsági ellátások |
|
A. Szakasz: |
Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások 28 – 30 |
|
B. Szakasz: |
Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás 31 – 38a |
|
C. Szakasz: |
Öregségi nyugdíj és távozási díj 39 – 40 |
|
D. Szakasz: |
A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása 41 a 42 |
|
E. Szakasz: |
Az ideiglenes alkalmazottak ellátási jogosultságainak megállapítása 43 |
|
F. Szakasz: |
Az ellátások folyósítása 44 |
|
G. Szakasz: |
Jogátruházás azUnió javára 44a |
|
7. fejezet: |
Túlfizetések visszatérítése 45 |
|
8. fejezet: |
Jogorvoslatok 46 |
|
9. fejezet: |
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése 47 – 50a |
|
10. fejezet: |
A 2. cikk e) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések 50b – 50c |
|
11. fejezet: |
A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó különrendelkezések 51 – 56 |
|
IV. CÍM: |
Szerződéses alkalmazottak |
|
1. fejezet: |
Általános rendelkezések 79 a 80 |
|
2. fejezet: |
Jogok és kötelezettségek 81 |
|
3. fejezet: |
Felvételi feltételek 82 – 84 |
|
4. fejezet: |
A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések 85 – 87 |
|
5. fejezet: |
A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések 88 – 90 |
|
6. fejezet: |
Munkafeltételek 91 |
|
7. fejezet: |
Díjazás és költségtérítés 92 – 94 |
|
8. fejezet: |
Szociális biztonsági ellátások |
|
A. szakasz: |
Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások 95 – 98 |
|
B. szakasz: |
Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás 99 – 108 |
|
C. szakasz: |
Öregségi nyugdíj és távozási díj 109 a 110 |
|
D. szakasz: |
A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása 111 a 112 |
|
E. szakasz: |
A szerződéses alkalmazottak követeléseinek rendezése 113 |
|
F. szakasz: |
Az ellátások folyósítása 114 |
|
G. szakasz: |
Jogátruházás azUnió javára 115 |
|
9. fejezet: |
A jogosulatlan kifizetések visszaigénylése 116 |
|
10. fejezet: |
Jogorvoslatok 117 |
|
11. fejezet: |
A harmadik országban szolgálatot teljesítő szerződéses alkalmazottakra alkalmazandó különleges és kivételes rendelkezések 118 |
|
12. fejezet: |
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése 119 |
|
V. CÍM: |
Helyi alkalmazottak 120 – 122 |
|
VI. CÍM: |
Szaktanácsadók 123 a 124 |
|
VII. CÍM: |
Parlamenti asszisztensek |
|
1. fejezet: |
Általános rendelkezések 125 a 126 |
|
2. fejezet: |
Jogok és kötelezettségek 127 |
|
3. fejezet: |
Az alkalmazás feltételei 128 – 130 |
|
4. fejezet: |
Munkafeltételek 131 |
|
5. fejezet: |
Díjazás és költségtérítés 132 – 134 |
|
6. fejezet: |
Szociális biztonsági ellátások 135 a 136 |
|
7. fejezet: |
Jogosulatlan kifizetések visszatérítése 137 |
|
8. fejezet: |
Jogorvoslat 138 |
|
9. fejezet: |
A munkaviszony megszűnése 139 |
|
►M124 VIII. ◄ CÍM: |
Átmeneti rendelkezések ►M124 140 ◄ |
|
►M124 IX. ◄ CÍM: |
Záró rendelkezések 141 – 142a |
|
MELLÉKLET: |
Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó személyzetre alkalmazandó átmeneti rendelkezések |
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Az alkalmazási feltételeket az ►M128 ►C4 Unióval ◄ ◄ szerződéses viszonyban álló alkalmazottakra kell alkalmazni.
Ezen alkalmazottak a következők:
▼M131 —————
▼M33 —————
Minden olyan esetben, amikor ezen alkalmazási feltételekben férfiakra történik utalás, ez ugyanúgy a nőkre is vonatkozik, illetve fordítva, kivéve azokat az eseteket, amikor a kontextusból egyértelműen az ellenkezője derül ki.
2. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában „ideiglenes alkalmazottak”:
a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt és a költségvetési hatóságok által ideiglenesnek minősített beosztások betöltésére alkalmazott alkalmazottak;
a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt állandó beosztás ideiglenes betöltésére alkalmazott alkalmazottak;
az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ tisztviselőin kívül egy olyan személynek, aki ►M128 ►C4 az Európai Unióról szóló szerződésben vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott hivatalt lát el, illetve az Unió valamely intézménye vagy szerve választott elnökének ◄ ◄ ►M112 , vagy az Európai Parlamentnek, illetve a Régiók Bizottságának egyik politikai csoportja, vagy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának egyik csoportja ◄ segítésére alkalmazott alkalmazottak;
a kutatási és beruházási költségvetési előirányzatokból fizetett és az érintett intézményre vonatkozó költségvetéshez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt állandó beosztás ideiglenes betöltésére alkalmazott alkalmazottak;
a tagállamok nemzeti diplomáciai szolgálataiból kirendelt, az EKSZ állandó álláshelyeinek ideiglenes betöltésére szerződtetett személyzet;
a költségvetésnek a személyzeti szabályzat 1a. cikke (2) bekezdése szerinti egyes ügynökségekre vonatkozó részéhez mellékelt álláshely-jegyzékben felsorolt és a költségvetési hatóságok által ideiglenesnek minősített álláshelyek betöltésére felvett alkalmazottak, kivéve ügynökségeknek az ügynökséget létrehozó uniós aktusban meghatározott vezetőit és vezető-helyetteseit, valamint a szolgálat érdekében valamely ügynökséghez kirendelt tisztviselőket.
▼M131 —————
3a. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában a „szerződéses alkalmazottak”; az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszhoz mellékelt beosztásjegyzékben nem szereplő beosztást betöltő, és teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak:
egy intézményben fizikai vagy adminisztratív kisegítő-szolgáltató feladatok elvégzésére,
a személyzeti szabályzat 1a. cikke (2) bekezdésében említett ügynökségeknél,
más Európai Unión belüli egységeknél, amelyeket a személyzeti szabályzati Bizottsággal folytatott konzultációt követően és az ilyen alkalmazottak alkalmazását lehetővé tévő, egy vagy több intézmény által kibocsátott egyedi jogi aktussal hoztak létre,
más, az Európai Unión kívül lévő egységeknél.
Az Uniós küldöttségekben a teljes munkaidős vagy részmunkaidős feladatok ellátására szerződtetett személyzet ideiglenesen beosztható az intézmény székhelyére a személyzeti szabályzat X. mellékletének 2. és 3. cikkében meghatározott mobilitási eljárásban.
3b. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában a „kisegítő feladatokat végző szerződéses alkalmazottak”; ►C2 olyan alkalmazottak, akiket a 88. cikkben megállapított időbeli korlátokon belül alkalmaznak az intézménynél, a 89. cikkben említett csoportok valamelyikében: ◄
a 3a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feladatokon kívüli feladatok teljes vagy részmunkaidős ellátására, anélkül, hogy az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszhoz mellékelt beosztásjegyzékben szereplő beosztásra nevezték volna ki őket
a tisztviselők intézményen belüli ideiglenes beosztásba helyezése lehetőségének megvizsgálása után, azon alkalmazottak, akiket a feladataikat ideiglenesen ellátni képtelen alábbi személyek helyettesítésére alkalmaznak:
az AST/SC vagy az AST besorolási csoportba tartozó tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak;
kivételesen az AD csoportba tartozó – az egységvezetők, az igazgatók, a főigazgatók és ezekkel egyenértékű tisztségek kivételével – magas szaktudást igénylő beosztást betöltő tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak.
A 3a. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti eseteket kivéve a szerződéses személyzet alkalmazása kisegítő feladatok ellátása céljából kizárt azokban az esetekben, amelyekben a 3a. cikk alkalmazandó.
4. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában „helyi alkalmazottak”; a helyi gyakorlat szerint fizikai tevékenységek vagy kisegítő szolgáltatások ellátására alkalmazott alkalmazottak, akiket nem az adott intézményre vonatkozó költségvetési szakaszhoz mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt beosztás betöltésére alkalmaztak, és akiket a költségvetés adott szakaszának e célra elkülönített teljes előirányzatából fizetnek. Az Európai Unión kívüli alkalmazási helyeken, a fent említett feladatokon kívüli, a szolgálat érdekében egy tisztviselőnek vagy egy, az 1. cikk szerinti alkalmazottnak ki nem osztható feladatokra alkalmazott alkalmazottak helyi alkalmazottnak tekinthetők.
5. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában „szaktanácsadó” a különleges képesítései következtében és bármely más minőségben folytatott jövedelemszerző tevékenysége ellenére ►M15 az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ valamely intézményének ◄ segítésére rendszeresen vagy meghatározott időre alkalmazott személy, akit a költségvetés azon intézményre vonatkozó részének e célra elkülönített teljes előirányzatából fizetnek, amelynél alkalmazzák.
5a. cikk
Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában az „akkreditált parlamenti asszisztensek” olyan személyek, akiket egy vagy több képviselő választ ki, és akiket közvetlen szerződés keretében az Európai Parlament foglalkoztat azért, hogy közvetlen segítséget nyújtsanak egy vagy több parlamenti képviselőnek parlamenti képviselői feladataik elvégzéséhez, az Európai Parlament három munkavégzési helyének bármelyikén, az Európai Parlament helyiségeiben, a képviselő vagy képviselők irányítása alatt és utasításai szerint, az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/684/EK, Euratom európai parlamenti határozat ( 21 ) 21. cikkében megállapított választási szabadságból eredő kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat keretében.
6. cikk
Minden intézmény meghatározza, hogy ki jogosult az 1. cikkben említett szerződések megkötésére.
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat ►M112 1a. cikke (2) bekezdésének, az 1b. cikkének ◄ és ►M112 a 2. cikke (2) ◄ bekezdésének rendelkezéseit.
7. cikk
Azon alkalmazott, akinek szerződése több mint egy évre vagy határozatlan időre szól, választójoggal rendelkezik és választható a személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott személyzeti bizottságba.
Az egy évnél rövidebb szerződéssel rendelkező alkalmazott is rendelkezik választójoggal, ha legalább hat hónapja alkalmazásban áll.
Az intézmény vagy a személyzeti bizottság konzultálhat a személyzeti szabályzat 9. cikkében meghatározott vegyesbizottsággal az 1. cikk hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozó általános jellegű kérdésekben.
7a. cikk
A személyzeti szabályzat ►M112 24b. ◄ cikkét alkalmazni kell az 1. cikkben említett alkalmazottakra.
II. CÍM
IDEIGLENES ALKALMAZOTTAK
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
8. cikk
A ►M131 2. cikk a) vagy f) pontjának ◄ hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak határozott vagy határozatlan időre alkalmazhatók. Az ilyen, határozott időre alkalmazott alkalmazottak szerződése legfeljebb egyszer határozott időre meghosszabbítható. Minden további meghosszabbítás határozatlan időre szól.
A 2. cikk b) és d) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak legfeljebb négy évre alkalmazhatók, de alkalmazásuk bármilyen rövidebb időtartamra is korlátozható. Szerződésüket legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb két évre hosszabbítható meg, ha a szerződéshosszabbítás lehetőségéről az eredeti szerződés rendelkezett, és az abban a szerződésben előírt korlátokon belül. Ezen időszak végén e rendelkezések szerint nem alkalmazhatók tovább ideiglenes alkalmazottként. Szerződésük lejártakor ezen alkalmazottak csak abban az esetben nevezhetők ki állandó beosztásba az intézményekben, ha a személyzeti szabályzattal összhangban tisztviselőkké nevezik ki őket.
A 2 cikk c) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottakat határozatlan időre kell alkalmazni.
9. cikk
Ideiglenes alkalmazottak e címmel összhangban a költségvetés egyes intézményekre vonatkozó részéhez mellékelt beosztásjegyzékben felsorolt megüresedett beosztások betöltésén kívül más célból nem alkalmazhatók.
9a. cikk
A Bizottság elkészíti az alkalmazottak létszámát, a beosztások szintjét és típusát, a földrajzi eloszlást és a csoportonkénti költségvetési forrásokat tartalmazó, az ideiglenes alkalmazottak alkalmazására vonatkozó éves jelentést.
10. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 1e., 1f. cikkét, 5. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdését, valamint 7. cikkét.
◄
▼M131 —————
2. FEJEZET
Jogok és kötelezettségek
11. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó ►M131 11-26a. cikkét. ◄ Ha azonban az ideiglenes alkalmazottnak határozott időtartamú szerződése van, a személyzeti szabályzat 15. cikkének második bekezdésében említett személyes okokkal indokolt szabadság a szerződés fennmaradó időtartamára korlátozódik.
Bármely a személyzeti szabályzat 22. cikke szerinti, az ►M128 ►C4 Uniónak ◄ ◄ súlyos kötelességszegéssel okozott kár megtérítéséről szóló határozatot a súlyos kötelezettségszegés miatti elbocsátás eseteire meghatározott eljárási szabályokra figyelemmel a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság hozza meg.
Az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó határozatokat a személyzeti szabályzat 25. cikkének ►M131 harmadik bekezdésében ◄ meghatározottak szerint kell közzétenni.
3. FEJEZET
Alkalmazási feltételek
12. cikk
Az ideiglenes alkalmazottakat faji, politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződésen, nemen vagy nemi irányultságon alapuló megkülönböztetés, valamint a családi állapotukra vagy helyzetükre való tekintet nélkül kell kiválasztani.
Semmilyen álláshely sem tartható fenn valamely tagállam állampolgárai számára. Az uniós polgárok egyenlőségének elve mindazonáltal lehetővé teszi valamennyi intézmény számára, hogy objektív körülmények által nem igazolt, az ideiglenes alkalmazottak nemzetiség szerinti megoszlása tekintetében jelentős egyensúlyhiány észlelése esetében megfelelő intézkedéseket fogadjanak el. Ezeknek a megfelelő intézkedéseknek igazoltnak kell lenniük és nem vezethetnek az érdem alapú kiválasztástól eltérő felvételi követelményekhez. Ilyen megfelelő intézkedések elfogadása előtt a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános rendelkezéseket fogad el e bekezdés érvényre juttatása céljából.
A Bizottság 2014. január 1-től számítva három év elteltével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző bekezdés végrehajtásáról.
Annak megkönnyítése érdekében, hogy a személyzeti felvétel a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjen, az intézmények igyekeznek támogatni az alkalmazottak gyermekeinek többnyelvű és multikulturális oktatását.
Az ideiglenes alkalmazott kizárólag azzal a feltétellel alkalmazható, hogy:
a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;
megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;
fizikailag alkalmas feladatainak ellátására; és
13. cikk
Az ideiglenes alkalmazottat alkalmazása előtt valamelyik intézmény orvosának meg kell vizsgálnia, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy a pályázó a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek megfelel.
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 33. cikkét.
14. cikk
Ha a próbaidő során az ideiglenes alkalmazott feladatait betegség, a személyzeti szabályzat 58. cikke szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 15 hónapot.
Ezt az értékelő jelentést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani. Az értékelő jelentést és az észrevételeket az ideiglenes alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak. A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság az értékelő jelentés alapján határozhat úgy, hogy az ideiglenes alkalmazottat egy hónapos felmondási idővel, a próbaidő letelte előtt elbocsátja, vagy a próbaidő fennmaradó időtartamára az ideiglenes alkalmazottat másik szervezeti egységhez oszthatja be.
Amennyiben az értékelő jelentés az ideiglenes alkalmazott elbocsátására vagy – kivételes esetben – az (1) bekezdéssel összhangban a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelő jelentést és az észrevételeket az ideiglenes alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak.
Azt az ideiglenes alkalmazottat, akinek a munkája vagy magatartása nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy álláshelyén véglegesítsék, el kell bocsátani.
A végső döntést az e bekezdésben említett értékelő jelentés, valamint a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság számára az ideiglenes alkalmazottnak a személyzeti szabályzat II. címével összefüggésben tanúsított magatartása kapcsán rendelkezésre álló adatok alapján kell meghozni.
15. cikk
Amennyiben az ideiglenes alkalmazottat a 10. cikk harmadik bekezdése szerint magasabb besorolási fokozatba tartozó beosztásba nevezik ki, a besorolását a személyzeti szabályzat 46. cikkével összhangban kell megállapítani.
4. FEJEZET
Munkafeltételek
16. cikk
A személyzeti szabályzatnak a szabadságra, a munkaidőre, a túlórára, a váltott műszakban történő munkavégzésre, a munkahelyi vagy otthoni készenléti szolgálatra, valamint a munkaszüneti napokra vonatkozó 42a., 42b., valamint 55–61. cikkeit analógia útján kell alkalmazni. A külön szabadság, valamint a szülői és a családi szabadság időtartama nem terjedhet túl a szerződés időtartamán. Ezenfelül a személyzeti szabályzat 41., 42., 45. és 46. cikke analógia útján alkalmazandó a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 29. cikkében említett ideiglenes alkalmazottakra, függetlenül felvételük időpontjától.
A személyzeti szabályzat 59. cikkében előírt fizetett betegszabadság azonban nem haladhatja meg a három hónapot vagy az ideiglenes alkalmazott által ledolgozott időt, ha ez utóbbi időtartam a hosszabb. A szabadság nem terjedhet túl az érintett szerződésének időtartamán.
E határidők lejártával fizetés nélküli szabadságra kell küldeni azt az alkalmazottat, akinek munkaviszonyát annak ellenére sem szüntetik meg, hogy feladatait még nem képes ellátni.
Amennyiben azonban az alkalmazottnál foglalkozási betegség alakult ki vagy feladatainak elvégzése során balesetet szenvedett, munkaképtelenségének teljes időtartama alatt továbbra is a teljes díjazását kell kapnia addig, amíg a 33. cikk szerint rokkantsági nyugdíjban nem részesül.
17. cikk
Kivételes esetben az ideiglenes alkalmazott részére saját kérésére kényszerítő személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. A személyzeti szabályzat 12b. cikke a személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadság ideje alatt is alkalmazandó.
A 12b. cikk szerinti engedély ideiglenes alkalmazottnak nem adható olyan foglalkozásszerűen végzett tevékenység folytatása céljára – függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem –, amely lobbizással vagy intézményének nyújtott tanácsadással jár, illetve az intézmény jogos érdekeivel való összeütközéshez vagy ennek lehetőségéhez vezethet.
A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság határozza meg az ilyen szabadság időtartamát, amely nem haladhatja meg az alkalmazott által már leszolgált idő egynegyedét, vagy:
Az első bekezdéssel összhangban engedélyezett szabadság időtartamát a személyzeti szabályzat 44. cikke első bekezdésének alkalmazása során nem kell figyelembe venni.
Mindaddig, amíg az ideiglenes alkalmazott fizetés nélküli szabadságon van, fel kell függeszteni tagságát a 28. cikk szerinti szociális biztonsági rendszerben.
Azon ideiglenes alkalmazott azonban, aki nem végez jövedelemszerző tevékenységet, legkésőbb a fizetés nélküli szabadságának kezdetét követő egy hónapon belül kérelmezheti, hogy a 28. cikkben említett kockázatokkal szemben továbbra is részesüljön biztosításban, feltéve, hogy szabadsága időtartama alatt viseli az abban a cikkben előírt járulékok költségének felét; a járulékot az ideiglenes alkalmazott utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani.
Ezenkívül a 2. cikk c) vagy d) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazott, aki bizonyítja, hogy más nyugdíjbiztosítási rendszerben nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy a fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt továbbra is nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve, hogy a 41. cikkben megállapított mérték háromszorosának megfelelő járulékfizetést teljesít; a járulékokat az alkalmazott besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő alapilletmény alapján kell kiszámítani.
A szülési szabadságot és annak kifizetését biztosítani kell azon nők számára, akik esetében ez a szabadság a szerződésük lejárta előtt kezdődik meg.
18. cikk
Azon ideiglenes alkalmazott, akit katonai szolgálatra, alternatív szolgálatra vagy tartalékos gyakorlatra hívnak be, illetve akit katonai szolgálatra hívnak vissza, nemzeti szolgálati szabadságban részesül; a határozott időtartamra alkalmazott ideiglenes alkalmazottak esetében e szabadság semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a szerződés időtartamát.
Azon ideiglenes alkalmazott, akit katonai szolgálatra vagy alternatív szolgálatra hívnak be, díjazását nem kapja, de megőrzi az ezen alkalmazási feltételek szerinti jogát a magasabb fizetési fokozatba lépéshez. Az alkalmazott megőrzi jogát az öregségi nyugdíjra, ha a katonai szolgálat vagy alternatív szolgálat befejeztével visszamenőlegesen rendezi nyugdíjjárulékait.
Azon ideiglenes alkalmazott, akit tartalékos gyakorlatra hívnak be, vagy katonai szolgálatra visszahívnak, a gyakorlat vagy a visszahívás időtartama alatt folyamatosan kapja díjazását, amelyet azonban a zsoldjának összegével csökkentenek.
5. FEJEZET
Díjazás és költségtérítés
19. cikk
Az ideiglenes alkalmazottak díjazása alapilletményből, családi támogatásokból és egyéb juttatásokból áll.
20. cikk
21. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. mellékletének ►M112 családi támogatásokra és külföldi munkavégzési támogatásra ◄ vonatkozó 1., 2., ►M112 3. és 4. ◄ cikkét.
22. cikk
A 23–26. cikkre is figyelemmel, az ideiglenes alkalmazottak a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 5–15. cikkével összhangban jogosultak a szolgálatba lépéssel, áthelyezéssel vagy a szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére, valamint a feladataik ellátása során vagy azzal kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére.
23. cikk
Azon ideiglenes alkalmazott, akit legalább 12 hónapnyi határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározottak szerint jogosult költözési költségeinek megtérítésére.
24. cikk
Azon ideiglenes alkalmazott, akit legalább egy éves határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikkében meghatározottak szerint beilleszkedési támogatásban részesül, amelynek a várható szolgálati időre vonatkozó összege:
|
— legalább egy év, |
|
a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 5. cikkében megállapított mértéknek |
||
|
— legalább két év, |
|
|||
|
— három év, vagy több: |
|
Az (1) bekezdésben meghatározott beilleszkedési támogatás és a (2) bekezdésben meghatározott újrabeilleszkedési támogatás azonban nem lehet kevesebb a következőknél:
Olyan esetekben, amikor a férj és a feleség is az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja, és mindketten jogosultak beilleszkedési támogatásra és újrabeilleszkedési támogatásra, ezt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell folyósítani.
25. cikk
A személyzeti szabályzat VII. mellékletének a napidíjról szóló 10. cikkét alkalmazni kell. ►M60 Azon ideiglenes alkalmazott azonban, akit 12 hónapnál rövidebb határozott időtartamra alkalmaznak, vagy akit a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság olyannak tekint, hogy ezzel megegyező időtartamra alkalmazza, ha szerződése határozatlan időre szól, és aki bizonyítja, hogy korábbi lakóhelyén nem lakhat tovább, szerződésének időtartama alatt, de legfeljebb egy évig jogosult a napidíjra. ◄
26. cikk
A személyzeti szabályzat VII. mellékletének az alkalmazási hely és a származási hely közötti éves utazási költségekre vonatkozó 8. cikke csak azon ideiglenes alkalmazottakra alkalmazandó, akik legalább 9 hónap szolgálati idővel rendelkeznek.
27. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. mellékletének az összegek folyósítására vonatkozó 16. és 17. cikkét.
6. FEJEZET
Szociális biztonsági ellátások
A. Szakasz
BETEGSÉG- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS, SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ELLÁTÁSOK
28. cikk
►M60 Az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a betegség- és balesetbiztosításra vonatkozó 72. és 73. cikkét az alkalmazás időtartama alatt, a betegszabadság alatt, valamint a 11. és 17. cikkben említett fizetés nélküli szabadság alatt az azokban megállapított feltételeknek megfelelően; analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a betegségbiztosításra vonatkozó 72. cikkét a ►M112 rokkantsági támogatás ◄ részesülő ideiglenes alkalmazottakra és a túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülő személyekre. ◄ ►M33 A 72. cikk a 39. cikk (2) bekezdésében említett személyzet azon tagjára is vonatkozik, aki öregségi nyugdíjban részesül. ◄
Ha azonban a 13. cikkben előírt orvosi vizsgálat kimutatja, hogy az alkalmazott betegségben vagy rokkantságban szenved, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy az ilyen betegségéből vagy rokkantságából származódó költségeket ki kell zárni a személyzeti szabályzat 72. cikkben meghatározott költségtérítésből.
Ha az ideiglenes alkalmazott bizonyítja, hogy más, törvény vagy rendelet szerinti betegségbiztosítási rendszer alapján nem kaphat biztosítást, legkésőbb a szerződése lejártát követő egy hónapon belül benyújtott kérelme alapján továbbra is biztosításban részesülhet a szerződése lejártát követő legfeljebb hat hónapos időtartamra az első bekezdésben előírt betegségbiztosítás alapján. A személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdésében előírt járulékot az utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani, és annak fele terheli az alkalmazottat.
Az intézményi orvos véleményének beszerzését követően a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy a kérelem benyújtására előírt egyhónapos határidőt és az előző bekezdésben előírt hat hónapos korlátot nem kell alkalmazni, ha az érintett személy az alkalmazása során szerzett olyan súlyos vagy elhúzódó betegségben szenved, amelyet az előző bekezdésben előírt hat hónapos időszak vége előtt az intézménynek bejelentett, feltéve hogy az érintett személy az intézmény által szervezett orvosi vizsgálaton vesz részt.
28a. cikk
Azon ideiglenes alkalmazott, aki az ►M128 ►C4 Európai Unió ◄ ◄ egy intézményénél fennálló szolgálati jogviszonyának megszűnése után munkanélkülivé válik, és:
az alábbiakban megállapított feltételek szerint havi munkanélküli-járadékra jogosult.
Ha az alkalmazott a nemzeti rendszer alapján munkanélküli-járadékra jogosult, erről köteles azon intézményt tájékoztatni, amelyhez tartozott, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Ebben az esetben az említett járadék összegét le kell vonni a (3) bekezdés szerint folyósított juttatásból.
A fenti munkanélküli-járadékra való jogosultsághoz a volt ideiglenes alkalmazottnak:
saját kérésére a lakóhelye szerinti tagállam munkaügyi központjában magát munkanélküliként nyilvántartásba kell vetetnie;
teljesítenie kell azon kötelezettségeket, amelyeket az adott tagállam joga a tagállamban munkanélküli-járadékban részesülő személyekre vonatkozóan előír;
minden hónapban el kell juttatnia azon intézményhez, amelyhez tartozott az illetékes nemzeti munkaügyi központ által kiadott igazolást arról, hogy teljesítette-e vagy sem az a) és b) pontban előírt kötelezettségeket és feltételeket.
Az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ akkor is biztosíthatja, illetve fenntarthatja a járadékot, ha a b) pontban említett nemzeti kötelezettségeket betegség, baleset, szülés, rokkantság vagy más, hasonlónak elismert helyzetre tekintettel nem teljesítették, illetve akkor, ha az illetékes nemzeti hatóság e kötelezettségek alól felmentést adott.
A Bizottság, egy szakértői bizottság véleményének beszerzését követően meghatározza az e cikk alkalmazásához szükséges rendelkezéseket.
A munkanélküli-járadékot a volt ideiglenes alkalmazottat a szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában megillető alapilletmény alapján határozzák meg. E járadékot a következőképpen állapítják meg:
az első 12 hónapos időtartamra az alapilletmény 60 % a,
a 13–24. hónapig az alapilletmény 45 % a,
a 25–36. hónapig az alapilletmény 30 % a.
Az így kiszámított összegek nem lehetnek kevesebbek ►M148 1 511,73 EUR (alsó határ) ◄ és nem haladhatják meg a ►M148 3 023,45 EUR (felső határ) ◄ az első hathónapos időszak kivételével, amikor a fent meghatározott alsó összeghatárt kell alkalmazni, de a felső összeghatárt nem. Ezek az összeghatárok a személyzeti szabályzat 65. cikkével összhangban,.a személyzeti szabályzat 66. cikkében megállapított fizetési fokozatokkal azonos módon ►M131 tehetők naprakésszé. ◄
Az érintett személy köteles bejelenteni minden más forrásból kapott, azonos jellegű juttatást, amelyre ő maga vagy házastársa jogosult; e juttatásokat le kell vonni az e cikk alapján járó juttatások összegéből.
A munkanélküli-járadékra jogosult volt ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt feltételek szerint, járulékfizetési kötelezettség nélkül jogosult betegségbiztosításra.
A Bizottság kétévente jelentést nyújt be a munkanélküli-biztosítási rendszer pénzügyi helyzetéről. A jelentéstől függetlenül a Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikke szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazíthatja az e cikk (7) bekezdése szerinti hozzájárulásokat, amennyiben ez a rendszer egyensúlyának érdekében szükséges.
◄
29. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat szülési segélyre vonatkozó 74. cikkét, és a személyzeti szabályzat 75. cikkét az azon cikkben említett költségek fedezéséről.
30. cikk
Az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat adományokra, kölcsönökre vagy előlegekre vonatkozó 76. cikkét szerződésük időtartama alatt vagy annak lejártát követően, ha a szolgálat során szerzett súlyos vagy elhúzódó betegség ►M112 vagy fogyatékosság ◄ következtében, vagy ezen időszak során elszenvedett baleset következtében az alkalmazott munkaképtelenné válik, és bizonyítani tudja, hogy más szociális biztonsági rendszer az ilyen betegségre vagy balesetre nem nyújt fedezetet.
B. Szakasz
ROKKANTSÁG ÉS HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁS
31. cikk
Az ideiglenes alkalmazottakat az alábbi rendelkezések szerint kell biztosítani az alkalmazásuk alatt bekövetkező haláleset és rokkantság kockázata ellen.
Az e szakaszban előírt ellátásokat és garanciákat fel kell függeszteni, ha ezen alkalmazási feltételek alapján az alkalmazottat munkaviszonya folytán megillető díjazást ideiglenesen felfüggesztik.
32. cikk
Ha az alkalmazottnál a felvételét megelőző orvosi vizsgálat betegséget vagy rokkantságot mutat ki, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy e betegségből vagy rokkantságból eredő kockázatok tekintetében az érintettnek a rokkantsággal vagy az elhalálozással kapcsolatosan biztosított ellátásokat csak az intézmény szolgálatába való belépésétől számított ötéves időtartamot követően nyújtja.
Az alkalmazott e határozattal szemben a személyzeti szabályzat 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.
33. cikk
Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzat 52. cikkét a rokkantsági támogatásban részesülők tekintetében. Amennyiben a rokkantsági támogatásban részesülő személy ►M131 66. életéve ◄ előtt nyugdíjba vonul anélkül, hogy elérné a nyugdíjjogosultság elérhető legmagasabb összegét, az öregségi nyugdíjra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj összegének alapját azok a besorolási és fizetési fokozatok képezik, amelyekben az alkalmazottat alkalmazták, amikor rokkanttá vált.
A rokkantsági támogatás az ideiglenes alkalmazott utolsó alapilletményének 70 %-a. Ez az összeg azonban nem lehet kevesebb a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 6. cikkében megállapított létminimumnál. A rokkantsági támogatásból az e támogatás alapján kiszámított járulékot kell fizetni a nyugdíjrendszerbe.
Ha a rokkantság az alkalmazott feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban, vagy foglalkozási megbetegedés miatt, közérdekből tett cselekedet miatt vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történő kockáztatása miatt következett be, a rokkantsági támogatás nem lehet kevesebb a létminimum 120 %-ánál. Az ilyen esetekben a nyugdíjjárulékot a volt munkáltató költségvetéséből folyósítják.
Amennyiben az alkalmazott a rokkantságot szándékosan idézte elő, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy az alkalmazott csak a 39. cikkben előírt támogatásra jogosult.
A rokkantsági támogatásra jogosult személyek a személyzeti szabályzat VII. mellékletével összhangban jogosultak a személyzeti szabályzat 67. cikkében előírt családi támogatásokra is; a háztartási támogatást a kedvezményezett támogatása alapján határozzák meg.
Ha azonban nem lehetséges az érintett személy alkalmazása az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ szolgálatában, a szerződés felbontható azzal a feltétellel, hogy az érintett személy számára annak a díjazásnak megfelelő összeget folyósítanak, amelyet a felmondási idő alatt kaphatott volna, vagy – adott esetben – számára a munkaszerződésnek a 47. cikkben előírt megszüntetése esetén járó juttatásnak megfelelő összeget folyósítanak. A 39. cikket szintén alkalmazni kell.
34. cikk
Az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti örökösei jogosulttá válnak a 35–38. cikkekben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.
Valamely rokkantsági támogatásban részesülő volt alkalmazott, egykor öregségi nyugdíjban részesülő, a 2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja szerinti volt alkalmazott vagy valamely, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a szolgálatot elhagyó és öregségi nyugdíjának a nyugdíjkorhatár betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig történő elhalasztását kérelmező volt alkalmazott elhalálozása esetén az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti örökösei jogosultak az említett mellékletben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.
Amennyiben valamely ideiglenes alkalmazott, rokkantsági támogatásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő volt ideiglenes alkalmazott vagy valamely, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a szolgálatot elhagyó és öregségi nyugdíjának a nyugdíjkorhatár betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig történő elhalasztását kérelmező volt ideiglenes alkalmazott tartózkodási helye több mint egy éve ismeretlen, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének az ideiglenes nyugdíjakra vonatkozó 5. és 6. fejezetét kell analógia útján alkalmazni az alkalmazott házastársára és az általa eltartottnak minősülő személyekre.
35. cikk
A nyugdíjfolyósítás iránti jogosultság az elhalálozás hónapját követő hónap első napjától, illetve adott esetben azon időszakot követő hónap első napjától kezdődik, amely alatt az elhunyt ►M112 túlélő hozzátartozó ◄ , az árvák vagy az eltartottak megkapták az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat 70. cikke szerinti díjazását.
36. cikk
Az alkalmazott ►M112 túlélő hozzátartozó ◄ a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetével összhangban ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ jogosult. A nyugdíj nem lehet kevesebb sem az alkalmazott utolsó havi alapilletményének 35 %-ánál, sem a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 6. cikkében meghatározott létminimumnál. Ha a ►M131 2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja ◄ szerinti alkalmazott elhalálozik, az ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ összegét azon öregségi nyugdíj 60 %-ára kell emelni, amit az alkalmazott akkor kapott volna, ha a szolgálati időtől vagy korától függetlenül az elhalálozása időpontjában e nyugdíjra jogosult lett volna.
Az ►M112 túlélő hozzátartozói nyugdíj ◄ részesülő személy a személyzeti szabályzat VII. mellékletében megállapított feltételek szerint jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében meghatározott családi támogatásokra. Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás azonban a személyzeti szabályzat 67. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt juttatás összegének kétszerese.
▼M62 —————
37. cikk
Amennyiben az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult alkalmazott vagy személy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs nélkül halálozik el, a halálakor általa eltartottnak minősülő gyermekek a személyzeti szabályzat 80. cikke szerinti árvasági nyugdíjra jogosultak.
A túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult házastárs halála vagy ismételt házassága esetén, a fenti feltételeknek megfelelő gyermekeket ugyanez a jogosultság illeti meg.
Amennyiben az öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági támogatásra jogosult alkalmazott vagy személy halálakor nem felel meg az első bekezdésben megállapított feltételeknek, a személyzeti szabályzat 80. cikke harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Azon ►M131 2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja ◄ szerinti volt ideiglenes alkalmazott elhalálozása esetén, aki a szolgálatból a ►M131 nyugdíjkorhatár ◄ betöltése előtt lépett ki, és öregségi nyugdíjának elhalasztását kérte a ►M131 nyugdíjkorhatár ◄ betöltését követő naptári hónap első napjáig, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikkével összhangban általa eltartottnak minősülő gyermekek az előző bekezdésekben megállapított feltételekkel azonos módon árvasági nyugdíjra jogosultak.
A személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése szerint meghatározott, eltartott gyermeknek minősülő személy árvasági nyugdíja nem haladhatja meg az eltartott gyermek után nyújtott támogatás kétszeresét.
Nem folyósítható árvasági nyugdíj abban az esetben, ha örökbefogadó szülő által helyettesített természetes szülő halálozik el.
Az árvák a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 3. cikkével összhangban iskoláztatási támogatásra jogosultak.
38. cikk
Válás esetén, illetve ha egynél több olyan kategóriába tartozó túlélő van, aki jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjat igényelni, a nyugdíjat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetében előírt módon kell felosztani.
38a. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. cikkében meghatározott, legnagyobb összegekre és felosztásra vonatkozó szabályokat.
C. Szakasz
ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÉS TÁVOZÁSI DÍJ
39. cikk
40. cikk
Ha egy alkalmazottat az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ tisztviselőjének neveznek ki, nem részesülhet a 39. cikk első bekezdésében előírt távozási díjban.
►M128 ►C4 Az Európai Unió ◄ ◄ ideiglenes alkalmazottjaként töltött szolgálati időt figyelembe kell venni a nyugdíjszerző szolgálati éveknek a személyzeti szabályzat VIII. melléklete szerinti kiszámítása során.
Amennyiben az alkalmazott élt a 42. cikkben meghatározott lehetőséggel, nyugdíjjogosultsága azon időszak tekintetében, amikor az összegeket kivette, arányosan csökken.
Az előző bekezdést nem kell alkalmazni azon alkalmazottra, aki az attól számított három hónapon belül, hogy a személyzeti szabályzatot alkalmazták rá, kéri, hogy engedélyezzék számára ezen összegeknek az évi ►M145 2,9 % ◄ -os kamatos kamattal együtt történő újrabefizetését, amely a személyzeti szabályzat XII. mellékletének 12. cikkében megállapított eljárás szerint felülvizsgálható.
D. Szakasz
A ROKKANTSÁG ÉS HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ BIZTOSÍTÁSI RENDSZER, VALAMINT A NYUGDÍJRENDSZER FINANSZÍROZÁSA
41. cikk
A B. és C. szakaszban előírt szociális biztonsági rendszer finanszírozása tekintetében analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 83. cikkének ►M112 és a 83a. cikk ◄ és VIII. melléklete 36. és 38. cikkének rendelkezéseit.
42. cikk
A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság által meghatározott feltételekkel összhangban az alkalmazott kérheti, hogy az említett hatóság teljesítsen minden olyan kifizetést, amelyet az alkalmazottnak származási országában nyugdíjjogosultsága megszerezéséhez vagy fenntartásához teljesítenie kell.
Az ilyen kifizetések nem haladhatják meg ►M112 a személyzeti szabályzat 83. cikkének (2) bekezdésében előírt ráta kétszeresét ◄ , és azokat ►M15 az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ költségvetéséből ◄ kell fedezni.
E. Szakasz
AZ IDEIGLENES ALKALMAZOTTAK ELLÁTÁSI JOGOSULTSÁGAINAK MEGÁLLAPÍTÁSA
43. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40–44. cikkét.
F. Szakasz
AZ ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSA
44. cikk
Az ellátások folyósításával kapcsolatban analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. és 82. cikkét, valamint a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkét.
Azon összegeket, amelyekkel alkalmazott vagy volt alkalmazott az ►M128 ►C4 Uniónak ◄ ◄ az e biztosítási rendszer szerinti ellátások folyósítására való jogosultságának időpontjában tartozik, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 45. cikkében említett az intézmény által meghatározandó módon le kell vonni az őt magát vagy jogutódait megillető ellátásból. A levonás több hónapra felosztható
G. Szakasz
JOGÁTRUHÁZÁS AZ ►M128 ►C4 UNIÓ ◄ ◄ JAVÁRA
44a. cikk
Az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ javára történő jogátruházás vonatkozásában analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 85a. cikkének rendelkezéseit.
7. FEJEZET
Túlfizetések visszatérítése
45. cikk
A személyzeti szabályzatnak a túlfizetések visszatérítésére vonatkozó 85. cikkét alkalmazni kell.
8. FEJEZET
Jogorvoslatok
46. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzatnak a jogorvoslatokra vonatkozó VII. címét.
9. FEJEZET
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése
47. cikk
Az elhalálozás miatti megszűnés esetén kívül az ideiglenes alkalmazott szolgálati viszonya megszűnik:
annak a hónapnak az utolsó napján, amikor az alkalmazott betölti 66. életévét, vagy adott esetben a személyzeti szabályzat 52. cikkének második és harmadik albekezdése szerint meghatározott időpontban; vagy
határozott időre szóló szerződés esetén:
a szerződésben meghatározott napon;
a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, ha a szerződés biztosítja az alkalmazottnak vagy az intézménynek a korábbi megszüntetés lehetőségét. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de összesen legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. Azon ideiglenes alkalmazottak esetében, akiknek szerződését meghosszabbították, a felmondási idő legfeljebb hat hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással alátámasztott terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá a felmondási időt az orvosi igazolással alátámasztott terhesség, a szülési szabadság vagy – a fent említett korlátokra is figyelemmel – a betegszabadság idejére fel kell függeszteni. Ha az intézmény mondja fel a szerződést, az alkalmazott szolgálati alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult szolgálati jogviszonya megszűnésének és a szerződés lejártának napja közötti időszakban;
ha az alkalmazott már nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett rendelkezésben előírt kivétel alkalmazásának lehetőségére is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, az ii. alpontban említett felmondási időt kell alkalmazni; vagy
határozatlan időre szóló szerződés esetén:
a szerződésben meghatározott felmondási idő végén; a felmondási idő teljesített szolgálati évenként nem lehet rövidebb egy hónapnál, de legalább három hónap és legfeljebb tíz hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással alátámasztott terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá a felmondási időt az orvosi igazolással alátámasztott terhesség, a szülési szabadság vagy – a fent említett korlátokra is figyelemmel – a betegszabadság idejére fel kell függeszteni; vagy
ha az alkalmazott már nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett rendelkezésben előírt kivétel alkalmazásának lehetőségére is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, az i. alpontban említett felmondási időt kell alkalmazni.
48. cikk
Az alkalmazotti jogviszonyt, akár határozott, akár határozatlan időre szól, az intézmény felmondási idő nélkül megszüntetheti:
a próbaidő folyamán vagy végén, a 14. cikknek megfelelően;
▼M112 —————
ha az alkalmazott a 16. cikk szerinti fizetett betegszabadság végén nem tudja folytatni munkáját. Ebben az esetben az alkalmazott olyan juttatást kap, amely megegyezik minden szolgálati jogviszonyban eltöltött hónap után a két napra járó alapilletményével és családi támogatásaival.
48a. cikk
A személyzeti szabályzat 50. cikke bármely adott parlamenti ciklusban analógia útján alkalmazható az Európai Parlament képviselőcsoportjainak legfeljebb öt vezető, AD 15 vagy AD 16 besorolási fokozatba tartozó ideiglenes alkalmazottjára, feltéve, hogy már betöltötték ötvenötödik életévüket, az intézményeknél húsz év szolgálati viszonnyal rendelkeznek és legalább 2,5 év szolgálati időt töltöttek el legutóbbi besorolási fokozatukban.
49. cikk
Az alkalmazotti jogviszony megszüntetése előtt az ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat ►M112 IX. mellékletének 23. és 24. cikke ◄ szerint – amelyet analógia útján alkalmazni kell – felfüggeszthető.
►M62 Az alkalmazotti jogviszonynak az (1) bekezdés ◄ szerinti megszüntetése esetén a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy:
a 39. cikkben előírt távozási díjat a személyzeti szabályzat 83. cikkében előírt járulékok és az évi 3,5 % mértékű kamatos kamat megtérítésére korlátozza;
a 24. cikk (2) bekezdésében előírt újrabeilleszkedési támogatást teljesen vagy részben megvonja;
50. cikk
Az ideiglenes alkalmazott alkalmazotti jogviszonyát az intézmény felmondási idő nélkül megszünteti, ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság megállapítja, hogy:
az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazott szándékosan hamis adatokat közölt akár szakmai képességeivel, akár a 12. cikk (2) bekezdésében előírt feltételekkel kapcsolatban, és
a közölt hamis adatok meghatározó szerepet játszottak az érintett alkalmazásában.
Alkalmazotti jogviszonyának megszüntetése előtt az ideiglenes alkalmazott a személyzeti szabályzat ►M112 IX. mellékletének 23. és 24. cikke ◄ szerint – amelyet analógia útján alkalmazni kell – felfüggeszthető.
A 49. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.
50a. cikk
A 49. és 50. cikk sérelme nélkül azon ideiglenes alkalmazott, vagy volt ideiglenes alkalmazott, aki az ezen alkalmazási feltételek szerinti kötelezettségeit megsérti, a személyzeti szabályzat VI. címével és adott esetben a személyzeti szabályzat IX. mellékletével összhangban – amelyek rendelkezéseit analógia útján alkalmazni kell – fegyelmi intézkedéssel sújtható.
10. FEJEZET
A 2. cikk e) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések
50b. cikk
50c. cikk
▼M131 —————
11.
FEJEZET
A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó különrendelkezések
51. cikk
A 2. cikk f) pontja szerinti ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 37. és 38. cikkét, a 37. cikk első bekezdésének b) pontja kivételével.
52. cikk
A 17. cikk harmadik bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2. cikk f) pontjában említett, határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező ideiglenes alkalmazottak számára szolgálati idejüktől függetlenül egy évet meg nem haladó időtartamra fizetés nélküli szabadságot lehet engedélyezni.
Az ilyen szabadság teljes időtartama az alkalmazott teljes pályafutása során nem haladhatja meg a tizenkét évet.
Az ideiglenes alkalmazott által betöltött álláshelyre más személyt lehet alkalmazni.
A szabadság lejártával az ideiglenes alkalmazottat vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első álláshelyre, amely besorolási csoportjában megüresedik, feltéve, hogy megfelel az adott álláshely követelményeinek. Amennyiben az ideiglenes alkalmazott visszautasítja a felajánlott álláshelyet, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási csoportján belül a besorolási fokozatának megfelelő következő hely megüresedik; amennyiben a felajánlott álláshelyet másodszor is elutasítja, az intézmény azonnali hatállyal megszüntetheti az alkalmazotti jogviszonyt. Tényleges visszahelyezéséig vagy kirendeléséig az ideiglenes alkalmazott személyes okokkal indokolt, fizetés nélküli szabadságon marad.
53. cikk
A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak egy vagy több ügynökség által szervezett kiválasztási eljárás alapján alkalmazhatóak. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal az érintett ügynökség vagy ügynökségek kérelmére segítséget nyújt az ügynökségeknek, különösen a tesztek tartalmának meghatározása és a kiválasztási eljárások megszervezése útján. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal biztosítja a kiválasztási eljárások átláthatóságát.
Külső kiválasztási eljárás esetében a 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakat csak az SC 1–SC 2, AST 1–AST 4 vagy az AD 5–AD 8 besorolási fokozatokban lehet alkalmazni. Az intézmény azonban – adott esetben és amennyiben az kellően indokolt – a már elfogadott létszámterv keretein belül engedélyezheti az alkalmazást az AD 9, AD 10, AD 11 vagy – kivételes esetben – az AD 12 besorolási fokozatokban, amennyiben az e fokozatoknak megfelelő feladatkör ellátására szolgáló álláshelyről van szó. Valamely ügynökségben az AD 9–AD 12 besorolási fokozatokban az alkalmazottak összlétszáma nem haladhatja meg az AD besorolási csoportban alkalmazott ideiglenes alkalmazottak egy ötéves gördülő időszakon belül számított összlétszámának 20 %-át.
54. cikk
A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak esetében a következő magasabb besorolási fokozatba sorolás kizárólag olyan alkalmazottak közüli választással történhet, akik besorolási fokozatukban legalább két év szolgálati időt töltöttek, az ilyen ideiglenes alkalmazottak érdemeinek összehasonlítása és a róluk szóló értékelő jelentés figyelembevétele után. A személyzeti szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének és 45. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatát analógia útján kell alkalmazni. Az átlagos előmeneteli ekvivalenciára vonatkozó, a személyzeti szabályzat I. mellékletének B. szakaszában tisztviselők számára megállapított szorzótényezők nem haladhatóak meg.
E cikk végrehajtása céljából minden ügynökség a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános rendelkezéseket fogad el.
55. cikk
Ha egy, a 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazott egy álláshely belső közzétételét követően besorolási csoportján belül új álláshelyre kerül, nem sorolható be alacsonyabb besorolási fokozatba vagy fizetési fokozatba, mint amilyenben a korábbi álláshelyén volt, feltéve, hogy a besorolási fokozata megfelel az álláshirdetésben felsorolt besorolási fokozatok valamelyikének.
Ugyanezen rendelkezések analógia útján vonatkoznak arra az esetre, ha egy ilyen ideiglenes alkalmazott közvetlenül egy másik ügynökséggel kötött ugyanilyen ideiglenes alkalmazotti szerződést követően új szerződést köt egy ügynökséggel.
56. cikk
A személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden ügynökség általános rendelkezéseket fogad el a 2. cikk f) pontja szerinti szerződéses alkalmazottak felvételéről és foglalkoztatásáról.
▼M131 —————
IV. CÍM
SZERZŐDÉSES ALKALMAZOTTAK
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
79. cikk
80. cikk
A feladatok típusait és az azokhoz tartozó csoportokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Csoport |
Besorolási fokozatok |
Feladatok |
|
IV. |
13–18. |
A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett igazgatási, tanácsadói, nyelvi és egyenértékű technikai feladatok. |
|
III. |
8–12. |
A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett végrehajtási feladatok, tervezetkészítés, könyvelés és más egyenértékű technikai feladatok. |
|
II. |
4–7. |
A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett irodai és titkári feladatok, irodavezetés és más egyenértékű feladatok. |
|
I. |
1–3. |
A tisztviselők vagy az ideiglenes személyzet felügyelete mellett végzett fizikai és adminisztratív kisegítő-szolgáltató feladatok. |
2. FEJEZET
Jogok és kötelezettségek
81. cikk
A 11. cikket analógia útján kell alkalmazni.
3. FEJEZET
Felvételi feltételek
82. cikk
A szerződéses alkalmazottként való toborzáshoz legalább a következő követelményeknek kell megfelelni:
az I. csoportban: a tankötelezettség sikeres teljesítése;
a II. és III. csoportban:
oklevéllel igazolt, a középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség, vagy
a középfokúnál magasabb szintű oktatáshoz hozzáférést biztosító, oklevéllel igazolt középfokú végzettség, és legalább hároméves megfelelő szakmai tapasztalat, vagy
amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés vagy szakmai tapasztalat;
a IV. csoportban:
oklevéllel igazolt, legalább hároméves, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, vagy
amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, egyenértékű szintű szakmai képzés.
A szerződéses alkalmazottat csak a következő feltételekkel lehet felvenni:
egy tagállam állampolgára – kivéve, ha a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság ez alól kivételt engedélyez – és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;
a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;
megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;
fizikailag alkalmas a feladatai ellátására; és
83. cikk
A felvétel előtt a szerződéses alkalmazottat az intézmény egyik orvosa megvizsgálja annak érdekében, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy megfelel a 82. cikk (3) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek.
A személyzeti szabályzat 33. cikkét analógia útján kell alkalmazni.
84. cikk
Amennyiben a próbaidő során a szerződéses alkalmazott feladatait betegség, a személyzeti szabályzat 58. cikke szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 15 hónapot.
Ezt az értékelő jelentést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani. Az értékelő jelentést és az észrevételeket a szerződéses alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak. A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság az értékelő jelentés alapján határozhat úgy, hogy a szerződéses alkalmazottat egy hónapos felmondási idővel, a próbaidő letelte előtt elbocsátja, vagy a próbaidő fennmaradó időtartamára a szerződéses alkalmazottat másik szervezeti egységhez oszthatja be.
Amennyiben az értékelő jelentés a szerződéses alkalmazott elbocsátására vagy – kivételes esetben – az (1) bekezdéssel összhangban a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelő jelentést és az észrevételeket a szerződéses alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak.
Azt a szerződéses alkalmazottat, akinek a munkája vagy magatartása nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy álláshelyén véglegesítsék, el kell bocsátani.
A végső döntést az e bekezdésben említett értékelő jelentés, valamint a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság számára a szerződéses alkalmazottnak a személyzeti szabályzat II. címével összefüggésben tanúsított magatartása kapcsán rendelkezésre álló elemek alapján kell meghozni.
4. FEJEZET
A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések
85. cikk
A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottként kötött szerződés hatálya alá tartozó időszakok az e cikk szerinti szerződéskötés vagy -meghosszabbítás alkalmazásába nem számítanak bele.
86. cikk
A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazott csak a következő besorolási fokozatokba toborozható:
a IV. csoport 13., 14. vagy 16. besorolási fokozata;
a III. csoport 8., 9. vagy 10. besorolási fokozata;
a II. csoport 4. vagy 5. besorolási fokozata;
az I. csoport 1. besorolási fokozata.
A szerződéses alkalmazottnak az egyes csoportokon belüli besorolási fokozatokba sorolásakor az érintett személyek képesítését és tapasztalatát veszik figyelembe. Az intézmények egyedi igényeinek kielégítésére az ►M128 ►C4 uniós ◄ ◄ munkaerőpiaci-feltételeket is figyelembe lehet venni. A besorolási fokozaton belül az ilyen szerződéses alkalmazottakat az első fizetési fokozatba veszik fel. ►M131 A személyzeti szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése azonban az 1. besorolási fokozatba felvett szerződéses alkalmazottak esetében analógia útján alkalmazandó. ◄
A személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános végrehajtási rendelkezéseket kell hozni e bekezdés érvényre juttatása érdekében.
Amennyiben a szerződéses alkalmazott magasabb csoportba kerül, olyan besorolási fokozatba és fizetési fokozatba besorolják, hogy díjazása legalább megegyezzen az őt az előző szerződése szerint megillető díjazással.
Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szerződéses alkalmazott közvetlenül egy másik intézménnyel vagy testülettel fennállt szerződését követően köt új szerződést egy intézménnyel vagy testülettel.
87. cikk
5. FEJEZET
A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottakra vonatkozó különös rendelkezések
88. cikk
A 3b. cikkben említett szerződéses alkalmazottak esetében:
a szerződéseket határozott időre kötik; a szerződések meghosszabbíthatók;
az alkalmazás tényleges időtartama egy intézményben, a meghosszabbítás időszakával együtt, nem haladhatja meg a ►M131 hat évet. ◄
A 3a. cikkben említett szerződéses alkalmazottként kötött szerződés hatálya alá tartozó időszakok az e cikk szerinti szerződéskötés vagy -meghosszabbítás alkalmazásába nem számítanak bele.
89. cikk
90. cikk
E cím rendelkezéseitől eltérve, az Európai Parlament által foglalkoztatott vagy az ►M128 ►C4 uniós ◄ ◄ intézmények és testületek nevében a Bizottság által foglalkoztatott konferenciatolmácsokra az egyrészről az intézmények nevében az Európai Parlament, a Bizottság és a Bíróság, és másrészről a szakmát képviselő szövetségek között 1999. július 28-án létrejött megállapodásban megállapított feltételek vonatkoznak.
Az említett megállapodásnak a 723/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 22 ) hatálybalépésével szükségessé vált módosításait a 78. cikkben megállapított eljárással összhangban 2006. december 31-ig kell fogadják el. A megállapodás 2006. december 31. utáni módosításait az intézmények közötti megállapodással fogadják el.
6. FEJEZET
Munkafeltételek
91. cikk
A 16–18. cikkeket analógia útján kell alkalmazni.
A személyzeti szabályzat 55. cikke (4) bekezdésének második mondata a szerződéses alkalmazottakra nem alkalmazandó analógia útján.
A III. és IV. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak által teljesített túlóra után nem jár kompenzációs szabadság vagy díjazás.
A személyzeti szabályzat VI. mellékletében meghatározott feltételek értelmében az I. és II. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak az általuk teljesített túlóra után vagy kompenzációs szabadságra, vagy amennyiben szolgálati okokból a kompenzációs szabadság biztosítására a túlóra teljesítését követő két hónapban nincs lehetőség, díjazásra jogosultak.
7. FEJEZET
Díjazás és költségtérítés
92. cikk
A 19–27. cikket analógia útján kell alkalmazni, a 93. és 94. cikkben meghatározott módosításokra is figyelemmel.
93. cikk
Az alapilletmény-táblázatot a következő táblázat tartalmazza:
|
BESOROLÁSI CSOPORT |
2020.7.1. |
FIZETÉSI FOKOZAT |
||||||
|
|
BESOROLÁSI FOKOZAT |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
|
IV |
18 |
6 593,66 |
6 730,78 |
6 870,74 |
7 013,62 |
7 159,49 |
7 308,37 |
7 460,34 |
|
|
17 |
5 827,65 |
5 948,83 |
6 072,54 |
6 198,83 |
6 327,74 |
6 459,32 |
6 593,66 |
|
|
16 |
5 150,62 |
5 257,72 |
5 367,07 |
5 478,68 |
5 592,63 |
5 708,93 |
5 827,65 |
|
|
15 |
4 552,24 |
4 646,91 |
4 743,55 |
4 842,20 |
4 942,90 |
5 045,68 |
5 150,62 |
|
|
14 |
4 023,40 |
4 107,07 |
4 192,48 |
4 279,67 |
4 368,69 |
4 459,50 |
4 552,24 |
|
|
13 |
3 555,98 |
3 629,93 |
3 705,41 |
3 782,48 |
3 861,13 |
3 941,43 |
4 023,40 |
|
III |
12 |
4 552,18 |
4 646,84 |
4 743,48 |
4 842,11 |
4 942,80 |
5 045,58 |
5 150,51 |
|
|
11 |
4 023,37 |
4 107,02 |
4 192,42 |
4 279,60 |
4 368,60 |
4 459,44 |
4 552,18 |
|
|
10 |
3 555,97 |
3 629,91 |
3 705,39 |
3 782,45 |
3 861,10 |
3 941,40 |
4 023,37 |
|
|
9 |
3 142,88 |
3 208,23 |
3 274,95 |
3 343,06 |
3 412,58 |
3 483,53 |
3 555,97 |
|
|
8 |
2 777,78 |
2 835,54 |
2 894,51 |
2 954,69 |
3 016,15 |
3 078,86 |
3 142,88 |
|
II |
7 |
3 142,81 |
3 208,18 |
3 274,90 |
3 343,00 |
3 412,56 |
3 483,53 |
3 555,98 |
|
|
6 |
2 777,65 |
2 835,41 |
2 894,39 |
2 954,59 |
3 016,04 |
3 078,77 |
3 142,81 |
|
|
5 |
2 454,90 |
2 505,95 |
2 558,08 |
2 611,30 |
2 665,59 |
2 721,04 |
2 777,65 |
|
|
4 |
2 169,66 |
2 214,79 |
2 260,86 |
2 307,89 |
2 355,88 |
2 404,89 |
2 454,90 |
|
I |
3 |
2 672,85 |
2 728,32 |
2 784,96 |
2 842,75 |
2 901,74 |
2 961,96 |
3 023,45 |
|
|
2 |
2 362,91 |
2 411,95 |
2 462,01 |
2 513,11 |
2 565,27 |
2 618,52 |
2 672,85 |
|
|
1 |
2 088,92 |
2 132,29 |
2 176,53 |
2 221,70 |
2 267,81 |
2 314,88 |
2 362,91 |
94. cikk
A 24. cikk (3) bekezdése ellenére, az említett cikk (1) bekezdésében előírt beilleszkedési támogatás és a (2) bekezdésében előírt újrabeilleszkedési támogatás nem lehet kevesebb a következő összegeknél:
8. FEJEZET
Szociális biztonsági ellátások
A. szakasz
Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások
95. cikk
A 28. cikket analógia útján kell alkalmazni. A személyzeti szabályzat 72. cikkének (2) és (2a) bekezdését azonban nem kell alkalmazni az olyan szerződéses alkalmazottra, aki ►M131 nyugdíjkorhatárig ◄ az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ szolgálatában marad, kivéve, ha ebből több mint 3 évig szerződéses alkalmazottként alkalmazták.
96. cikk
Az olyan volt szerződéses alkalmazott, aki az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ egy intézményénél töltött szolgálati jogviszonyának megszűnését követően munkanélkülivé válik, és:
akinek szolgálati jogviszonya nem lemondással vagy fegyelmi okokból történő szerződésbontással ér véget;
aki legalább hathavi szolgálatot teljesített;
akinek lakóhelye egy tagállamban található;
az alábbiakban megállapított feltételeknek megfelelően havi munkanélküli-járadékra jogosult.
Amennyiben a nemzeti rendszer alapján munkanélküli-járadékra jogosult, erről köteles azon intézményt tájékoztatni, amelyhez tartozott, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Ebben az esetben az említett ellátások összegét levonják a (3) bekezdés szerint folyósított járadékból.
A fenti munkanélküli-járadékra való jogosultsághoz a volt szerződéses alkalmazottnak:
saját kérésére a lakóhelye szerinti tagállam munkaügyi hatóságainál magát munkanélküliként nyilvántartásba kell vetetnie;
teljesítenie kell az adott tagállam jogszabályaiban az e jogszabályok szerint munkanélküli-járadékban részesülő személyekre vonatkozóan megállapított kötelezettségeket;
minden hónapban el kell juttatnia azon intézményhez, amelyhez tartozott – amely intézmény ezt haladéktalanul továbbítja a Bizottsághoz – az illetékes nemzeti munkaügyi hatóság által kiadott igazolást arról, hogy teljesítette-e az a) és b) pontban említett kötelezettségeket és feltételeket.
Az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ akkor is biztosíthatja, illetve fenntarthatja a járadékot, ha a b) pontban említett nemzeti kötelezettségeket betegség, baleset, gyermekszülés, rokkantság vagy más, hasonlóként elismert helyzetre tekintettel nem teljesítették, vagy ha az említett kötelezettségek teljesítése tekintetében hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság mentességet adott.
A Bizottság, egy szakértői bizottság véleményének beszerzését követően megállapítja az e cikk alkalmazásához általa szükségesnek ítélt rendelkezéseket.
A munkanélküli-járadékot a volt szerződéses alkalmazottat a szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában megillető alapilletmény alapján határozzák meg. A járadékot a következőképpen állapítják meg:
az első 12 hónapos időtartamra az alapilletmény 60 %-a,
a 13–24. hónapig az alapilletmény 45 %-a,
a 25–36. hónapig az alapilletmény 30 %-a.
Az így kiszámított összegek nem lehetnek kevesebbek ►M148 1 133,79 EUR (alsó határ) ◄ és nem haladhatják meg az ►M148 2 267,56 EUR (felső határ) ◄ az első hathónapos időszak kivételével, amikor a fent meghatározott alsó összeghatárt kell alkalmazni, de a felső összeghatárt nem. Ezek az összeghatárok a személyzeti szabályzat 65. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 66. cikkében megállapított fizetési fokozatokkal azonos módon ►M131 tehetők naprakésszé ◄ .
Az érintett személy köteles bejelenteni minden más forrásból neki vagy házastársának nyújtott azonos jellegű juttatást; e juttatásokat levonják az e cikk alapján járó juttatások összegéből.
A munkanélküli-járadékra jogosult volt szerződéses alkalmazott a személyzeti szabályzat 72. cikkében előírt feltételek szerint, járulékfizetési kötelezettség nélkül jogosult betegségbiztosításra.
97. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat szülési juttatásra vonatkozó 74. cikkét, és a személyzeti szabályzat 75. cikkében említett költségeknek az intézmények általi átvállalására vonatkozó 75. cikkét.
98. cikk
A szerződéses alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat adományokra, kölcsönökre vagy előlegekre vonatkozó 76. cikkét szerződésük időtartama alatt vagy annak lejártát követően, ha a szolgálat során szerzett súlyos vagy elhúzódó betegség következtében, vagy ezen időszak során elszenvedett baleset következtében a szerződéses alkalmazott munkaképtelenné válik, és bizonyítja, hogy más szociális biztonsági rendszer az ilyen betegséget vagy balesetet nem fedezi.
B. szakasz
Rokkantság és halál esetére szóló biztosítás
99. cikk
A szerződéses alkalmazottakat az alábbi rendelkezések szerint biztosítják az alkalmazásuk alatt bekövetkező haláleset és rokkantság kockázata ellen.
Az e szakaszban előírt ellátásokat és garanciákat felfüggesztik, ha az ezen alkalmazási feltételek alapján az ilyen szerződéses alkalmazottat az alkalmazás jogcímén megillető díjazást ideiglenesen felfüggesztik.
100. cikk
Ha a szerződéses alkalmazottnál a felvételét megelőző orvosi vizsgálat betegséget vagy rokkantságot mutat ki, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság úgy határozhat, hogy – e betegségből vagy rokkantságból eredő kockázatokat illetően – az érintettnek a rokkantság vagy az elhalálozás tekintetében biztosított ellátásokat csak az intézmény szolgálatába való belépésétől számított ötéves időtartamot követően nyújtja.
A szerződéses alkalmazott e határozattal szemben a személyzeti szabályzat 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott rokkantsági bizottsághoz fellebbezhet.
101. cikk
A személyzeti szabályzat 52. cikkét analógia útján kell alkalmazni a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire. Ha a rokkantsági támogatás kedvezményezettje ►M131 66. életévének ◄ betöltése előtt anélkül vonul nyugdíjba, hogy elérte volna a maximális nyugdíjjogosultságot, az öregségi nyugdíjra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj összege az arra a besorolási fokozatra és fizetési fokozatra járó alapilletményen alapul, amelybe a szerződéses alkalmazott a rokkantság bekövetkeztekor tartozott.
102. cikk
Ha azonban nem lehetséges az érintett személy alkalmazása az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ szolgálatában, a szerződés felbontható azzal a feltétellel, hogy az érintett személy számára annak a díjazásnak megfelelő összeget folyósítanak, amelyet a felmondási idő alatt kaphatott volna, vagy – adott esetben – számára a munkaszerződésnek a 47. cikkben előírt megszüntetése esetén járó juttatásnak megfelelő összeget folyósítanak. A 109. cikket szintén alkalmazni kell.
103. cikk
104. cikk
A nyugdíjfolyósítás iránti jogosultság az elhalálozás hónapját követő hónap első napjától, illetve – adott esetben – az azon időszakot követő hónap első napjától kezdődik, amely alatt az elhunyt túlélő házastársa, az árvák vagy az eltartottak megkapják az elhunytnak a személyzeti szabályzat 70. cikke szerinti díjazását.
105. cikk
A szerződéses alkalmazott túlélő házastársa a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetével összhangban túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult. A nyugdíj nem lehet kevesebb sem a szerződéses alkalmazott utolsó havi alapilletményének 35 %-ánál, sem az I. csoport 1. besorolási fokozata 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazott havi alapilletményénél. Ha a szerződéses alkalmazott elhalálozik, a túlélő hozzátartozói nyugdíj összegét azon öregségi nyugdíj 60 %-ára emelik, amit a szerződéses alkalmazott akkor kapott volna, ha – a szolgálati időtől vagy életkorától függetlenül – az elhalálozása időpontjában e nyugdíjra jogosult lett volna.
A túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülő személy a személyzeti szabályzat VII. mellékletében megállapított feltételek szerint jogosult a személyzeti szabályzat 67. cikkében meghatározott családi támogatásokra. Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás azonban a személyzeti szabályzat 67. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt juttatás összegének kétszerese.
106. cikk
107. cikk
Válás esetén, illetve ha egynél több olyan besorolási osztályba tartozó túlélő van, aki jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjat igényelni, a nyugdíjat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezetében előírt módon osztják fel.
108. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 81a. cikkében meghatározott, a legnagyobb összegekre és felosztásra vonatkozó szabályokat.
C. szakasz
Öregségi nyugdíj és távozási díj
109. cikk
110. cikk
Az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ valamelyikének szerződéses alkalmazottjaként teljesített szolgálati időt figyelembe veszik a nyugdíjszerző szolgálati éveknek a személyzeti szabályzat VIII. melléklete szerinti kiszámítása során.
D. szakasz
A rokkantság és halál esetére szóló biztosítási rendszer, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozása
111. cikk
A B. és C. szakaszban előírt szociális biztonsági rendszer finanszírozása tekintetében analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 83. cikkének és 83a. cikkének, valamint VIII. melléklete 36. és 38. cikkének rendelkezéseit.
112. cikk
Az intézmény által meghatározandó feltételekkel összhangban a szerződéses alkalmazott kérheti az intézményt, hogy teljesítse mindazon kifizetéseket, amelyek szükségesek nyugdíjjogosultságának, munkanélküli-biztosításának, rokkantsági biztosításának, életbiztosításának és betegségbiztosításának megalapozásához vagy fenntartásához abban az országban, ahol utoljára ilyen rendszerek hatálya alá tartozott. Az ilyen járulékfizetési időszak alatt a szerződéses alkalmazott nem részesülhet ellátásban az ►M128 ►C4 uniós ◄ ◄ betegségbiztosítási rendszerből. Az ezeknek a járulékoknak megfelelő időszakban továbbá a szerződéses alkalmazott nem tartozik az ►M128 ►C4 uniós ◄ ◄ életbiztosítási és rokkantsági rendszerek hatálya alá, és az ►M128 ►C4 uniós ◄ ◄ munkanélküli-biztosítási és nyugdíjrendszerekben sem szerezhet jogosultságot.
Az ilyen kifizetések tényleges időtartama bármely szerződéses alkalmazott esetén nem haladhatja meg a hat hónapot. Az intézmény azonban határozhat ezen időszak egy évre történő meghosszabbításáról. A kifizetések az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ költségvetését terhelik. A nyugdíjjogosultság megalapozásához vagy fenntartásához szükséges kifizetések nem haladhatják meg a személyzeti szabályzat 83. cikkének (2) bekezdésében előírt ráta kétszeresét.
E. szakasz
A szerződéses alkalmazottak követeléseinek rendezése
113. cikk
A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 40–44. cikkét analógia útján kell alkalmazni.
F. szakasz
Az ellátások folyósítása
114. cikk
G. szakasz
Jogátruházás az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ javára
115. cikk
Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzatnak az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ javára történő jogátruházásra vonatkozó 85a. cikkének rendelkezéseit.
9. FEJEZET
A jogosulatlan kifizetések visszaigénylése
116. cikk
A személyzeti szabályzatnak a jogosulatlan kifizetések visszaigénylésére vonatkozó 85. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. FEJEZET
Jogorvoslatok
117. cikk
Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzat VII. címének a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit.
11. FEJEZET
A harmadik országban szolgálatot teljesítő szerződéses alkalmazottakra alkalmazandó különleges és kivételes rendelkezések
118. cikk
A személyzeti szabályzat X. melléklete analógia útján alkalmazandó a harmadik országokban szolgálatot teljesítő szerződéses alkalmazottakra. Az említett melléklet 21. cikkét azonban csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződés legalább egy évre szól.
12. FEJEZET
Az alkalmazotti jogviszony megszűnése
119. cikk
A 47–50a. cikket analógia útján kell alkalmazni a szerződéses alkalmazottakra.
A valamely szerződéses alkalmazott ellen folytatott fegyelmi eljárás esetén a személyzeti szabályzat IX. mellékletében és az ezen alkalmazási feltételek 49. cikkében említett fegyelmi tanács az érintett szerződéses alkalmazottal azonos csoportba és besorolási fokozatba tartozó két póttaggal ül össze. A két póttagot az ezen alkalmazási feltételek 6. cikkének első bekezdésében említett hatóság és a személyzeti bizottság között egyeztetett eseti eljárásnak megfelelően nevezik ki.
►M112 V. ◄ CÍM
HELYI ALKALMAZOTTAK
►M112 120. ◄ cikk
E cím rendelkezéseire is figyelemmel a helyi alkalmazottak alkalmazási feltételeit, különösen:
alkalmazásuknak és szerződésük felmondásának módjait;
szabadságukat, és
díjazásukat
az alkalmazási helyen irányadó hatályos szabályozás és szokások alapján ►M131 a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság határozza ◄ meg.
121. cikk
A társadalombiztosítás tekintetében az intézmény felelős a munkáltatói társadalombiztosítási járulék befizetésért az alkalmazott kötelezettségei ellátásának helyén hatályos előírások szerint, kivéve, ha a székhely-megállapodás másként rendelkezik. Az intézmény önálló vagy kiegészítő társadalombiztosítási rendszert hoz létre azon országok esetében, ahol a helyi rendszer nem létezik vagy nem megfelelő.
122. cikk
Az intézmény és a valamely harmadik országban szolgálatot teljesítő helyi alkalmazott közötti minden jogvitát, a helyi alkalmazott szerződésében található választottbírósági kikötésében meghatározott feltételek szerint, választottbíróság elé terjesztenek.
►M112 VI. ◄ CÍM
SZAKTANÁCSADÓK
►M112 123. ◄ cikk
A szerződés végleges megkötése előtt véleménycserére kerül sor az illetékes költségvetési hatósággal a javasolt díjazásról, ha az értesítéstől számított egy hónapon belül azon hatóság egy tagja vagy az érintett intézmény kéri.
124. cikk
Analógia útján kell alkalmazni a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó 1c., 1d., 11., 12. és 12a. cikkét, 16. cikkének első bekezdését, 17., 17a., 19., 22., 22a. és 22b. cikkét, ►M128 23. cikkét ◄ és 25. cikkének második bekezdését, valamint a személyzeti szabályzatnak a jogorvoslatokra vonatkozó 90. és 91. cikkét.
▼M112 —————
VII.
CÍM
PARLAMENTI ASSZISZTENSEK
1.
FEJEZET
Általános rendelkezések
125. cikk
126. cikk
A 7. cikktől eltérve, az akkreditált parlamenti asszisztensek autonóm képviseletére vonatkozó rendelkezéseket a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések alapján kell meghatározni tekintettel arra, hogy hivatalos kapcsolatot kell létesíteni a személyzet törvényes képviselete és az asszisztensek autonóm képviselete között.
2.
FEJEZET
Jogok és kötelezettségek
127. cikk
A személyzeti szabályzat 11–26a. cikkét analógia útján kell alkalmazni. Az akkreditált parlamenti asszisztensi funkciók és feladatok sajátos jellegének, valamint az asszisztensek és az általuk segített európai parlamenti képviselő vagy képviselők közötti szakmai kapcsolatra jellemző kölcsönös bizalomnak a szigorú szem előtt tartásával, a 125. cikk (1) bekezdése értelmében az e terület vonatkozásában elfogadott végrehajtási intézkedések figyelembe veszik a képviselők és akkreditált parlamenti asszisztenseik közötti szakmai kapcsolat sajátos jellegét.
3.
FEJEZET
Az alkalmazás feltételei
128. cikk
Az európai parlamenti képviselők maguk választják ki akkreditált parlamenti asszisztenseiket. A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedésekben rögzített további követelmények sérelme nélkül az asszisztens akkor alkalmazható, ha
a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rá nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tett;
megfelel a feladatai ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;
fizikailag alkalmas a feladatai ellátására;
ha az alábbiak egyikét megszerezte:
oklevéllel igazolt, felsőfokú szintű oktatásban szerzett végzettség;
a középfokúnál magasabb szintű oktatáshoz hozzáférést biztosító, oklevéllel igazolt középfokú végzettség, és legalább hároméves megfelelő szakmai tapasztalat; vagy
amennyiben a szolgálat érdekei ezt indokolják, szakmai képzés vagy azzal egyenértékű szintű szakmai tapasztalat.
129. cikk
130. cikk
4.
FEJEZET
Munkafeltételek
131. cikk
5.
FEJEZET
Díjazás és költségtérítés
132. cikk
Amennyiben a 133. és 134. cikkek másként nem rendelkeznek, a díjazás és a költségtérítés módozatait illetően analógia útján alkalmazni kell ezen alkalmazási feltételek 19. cikkét, 20. cikkének (1)–(3) bekezdését és 21. cikkét, valamint a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 16. cikkét. A kiküldetési költségek megtérítésének módozatait a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések rögzítik.
132a. cikk
Az akkreditált parlamenti asszisztenseknek a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedésekkel összhangban és az általuk segített képviselő vagy képviselők kifejezett kérésére a képviselő parlamenti asszisztensi juttatásából egyetlen alkalommal vagy beilleszkedési támogatás vagy újrabeilleszkedési támogatás fizethető ki, amennyiben bizonyítják, hogy szükség volt lakóhelyük megváltoztatására. A támogatás összege nem haladhatja meg az asszisztens havi alapilletményét.
133. cikk
Az alapilletmény besorolásnak megfelelő összegeit a következő táblázat tartalmazza:
|
Besorolási fokozat |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
|
Alapilletmény teljes munkaidő esetén |
1 900,13 |
2 213,65 |
2 400,04 |
2 602,16 |
2 821,28 |
3 058,88 |
3 316,47 |
|
Besorolási fokozat |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
|
Alapilletmény teljes munkaidő esetén |
3 595,78 |
3 898,57 |
4 226,86 |
4 582,80 |
4 968,73 |
5 387,14 |
5 840,80 |
|
Besorolási fokozat |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
|
|
|
Alapilletmény teljes munkaidő esetén |
6 332,66 |
6 865,95 |
7 444,14 |
8 070,99 |
8 750,68 |
|
|
134. cikk
A személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésétől eltérve, a külföldi munkavégzési támogatás összege nem lehet alacsonyabb, mint ►M148 410,74 EUR ◄ .
6.
FEJEZET
Szociális biztonsági ellátások
135. cikk
Amennyiben a 136. cikk másként nem rendelkezik, a szociális biztonsági ellátásokról szóló 95–115. cikkeket analógia útján alkalmazni kell.
136. cikk
7.
FEJEZET
Jogosulatlan kifizetések visszatérítése
137. cikk
A személyzeti szabályzatnak a jogosulatlan kifizetések visszatérítésére vonatkozó 85. cikkének rendelkezéseit analógia útján kell alkalmazni.
8.
FEJEZET
Jogorvoslat
138. cikk
Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. címének a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit. A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések kiegészítő szabályokat határozhatnak meg a belső eljárásokra vonatkozóan.
9.
FEJEZET
A munkaviszony megszűnése
139. cikk
A munkaviszony az akkreditált parlamenti asszisztens halála esetén, valamint a következő esetekben szűnik meg:
a szerződésben megjelölt napon, a 130. cikk (1) bekezdése szerint;
annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az akkreditált parlamenti asszisztens betölti 66. életévét, vagy kivételes alapon a személyzeti szabályzat 52. cikkének második és harmadik bekezdése szerint meghatározott időpontban;
a 128. cikk (2) bekezdésének megfelelően az egyetlen európai parlamenti képviselő mellé felvett asszisztens esetében annak a hónapnak a végén, amikor az érintett képviselő mandátuma halál, lemondás vagy bármely más ok miatt megszűnik;
figyelembe véve, hogy a képviselő és az akkreditált parlamenti asszisztens közötti szakmai kapcsolat a bizalomra épül, a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, amely feljogosítja az akkreditált parlamenti asszisztenst vagy az azon európai parlamenti képviselő vagy képviselők felkérésére eljáró Európai Parlamentet, aki, illetve akik segítésére az akkreditált parlamenti asszisztenst felvették, a szerződés lejárat előtti felmondására. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de összesen legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással alátámasztott terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá a felmondási időt az orvosi igazolással alátámasztott terhesség, a szülési szabadság vagy – a fenti korlátokra is figyelemmel – a betegszabadság idejére fel kell függeszteni;
ha az akkreditált parlamenti asszisztens a továbbiakban nem felel meg a 128. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett cikkben előírt kivétel alkalmazására is figyelemmel. Amennyiben e kivételt nem engedélyezik, az e cikk d) pontjában említett felmondási időt kell alkalmazni.
A fegyelmi eljárásokra vonatkozó külön rendelkezéseket a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések rögzítik.
►M124 VIII. ◄ CÍM
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
▼M112 —————
►M124 140. ◄ cikk
Az alkalmazási feltételek más rendelkezéseinek sérelme nélkül, az e címhez csatolt melléklet az ezen alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó szerződéssel felvett személyzetre alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket állapítja meg.
►M124 IX. ◄ CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
►M124 141. ◄ cikk
A ►M124 142. cikk rendelkezéseire figyelemmel ◄ , az ezen alkalmazási feltételek végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket ►M131 a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság ◄ a személyzeti bizottságukkal és a személyzeti szabályzat 10. cikkében meghatározott személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően határozzák meg.
Az ►M128 ►C4 Unió ◄ ◄ intézményeinek vezetése érintkezésbe lép egymással ezen alkalmazási feltételek egységes alkalmazásának biztosítása céljából.
►M124 142. ◄ cikk
A személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó, az azon szabályzat 110. cikkében említett általános rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó alkalmazottakra abban az esetben, ha ezen alkalmazási feltételek szerint ezen alkalmazottakra a személyzeti szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
142a. cikk
A Bizottság 2020. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az egyéb alkalmazottakra vonatkozó jelen alkalmazási feltételek alkalmazását.
MELLÉKLET
Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó személyzetre alkalmazandó átmeneti rendelkezések
1. cikk
A 2004. május 1-jétől 2006. április 30-ig tartó időszakban az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben:
a 3. cikk b) pontjának első francia bekezdésében a asszisztens csoport (AST) szöveg helyébe a „B. és C. besorolási osztály” lép;
a 3. cikk b) pontjának második francia bekezdésében az „a tisztviselők csoportja (AD) »helyébe az« A. besorolási osztály”, az „AD 16 vagy AD 15” helyébe „A*16 és A*15” és az „AD 15 és AD 14” helyébe az „A*15 vagy A*14” lép.
2. cikk
3. cikk
2004. május 1-je után öt évig a Tanács Főtitkárságának helyi személyzete vagy szerződéses személyzete, akik a Főtitkárságnál 2004. május 1-jét megelőzően már helyi személyzet státuszban voltak, az intézmény tisztviselőire és ideiglenes alkalmazottaira vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek mellett vehetnek részt a Tanács belső versenyvizsgáin.
4. cikk
Az alkalmazási feltételek 2. cikkének d) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak 2004. május 1-jén hatályos határozott idejű szerződései megújíthatók. Amennyiben a szerződést egyszer már megújították, az új szerződés határozatlan időre szól. Az alkalmazási feltételek 2. cikkének d) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak hatályos határozatlan idejű szerződései változatlanul maradnak.
5. cikk
6. cikk
Azon ideiglenes alkalmazottak szerződései, akikre az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja vonatkozik, és akik 2013. december 31-én alkalmazásban állnak valamely ügynökségnél, 2014. január 1-jei hatállyal kiválasztási eljárás nélkül az ezen alkalmazási feltételek 2. cikkének f) pontja szerinti szerződésekké alakulnak át. A szerződéses feltételek egyebekben nem változnak. E cikk nem vonatkozik az ügynökséget létrehozó uniós jogi aktusban meghatározott, ügynökségvezetőként vagy ügynökségvezető-helyettesként alkalmazott ideiglenes alkalmazottak szerződéseire, valamint a szolgálat érdekében valamely ügynökséghez kihelyezett tisztviselőkre.
( 1 ) Az Eurostat 2014. szeptember 1-jei jelentése az Európai Unió tisztviselőire vonatkozó nyugdíjrendszer 2014. évi biztosításmatematikai értékeléséről.
( 2 ) Az Eurostat 2016. szeptember 1-jei jelentése az Európai Unió tisztviselőire vonatkozó nyugdíjrendszer 2016. évi biztosításmatematikai értékeléséről.
( 3 ) Az Eurostat 2018. szeptember 1-jei jelentése az Európai Unió tisztviselőire vonatkozó nyugdíjrendszer 2018. évi biztosításmatematikai értékeléséről.
( 4 ) Az Eurostat 2018. szeptember 1-jei jelentése az Európai Unió tisztviselőire vonatkozó nyugdíjrendszer 2018. évi biztosításmatematikai értékeléséről.
( *1 ) 1 Az Eurostat 2019. szeptember 1-jei jelentése az Európai Unió tisztviselőire vonatkozó nyugdíjrendszer 2019. évi biztosításmatematikai értékeléséről.
( 5 ) Az Eurostat 2020. szeptember 1-jei jelentése az Európai Unió tisztviselőire vonatkozó nyugdíjrendszer 2020. évi biztosításmatematikai értékeléséről.
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.)
( 7 ) A Tanács 300/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelete (1976. február 9.) a műszakpótlékra jogosult tisztviselők kategóriáinak meghatározásáról, valamint annak mértékéről és feltételeiről (HL L 38., 1976.2.13., 1. o.).
( 8 ) A Tanács 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 8. o.).
( 9 ) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről és a Bizottság alkalmazottaira ideiglenesen alkalmazandó különös rendelkezések megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).
( 10 ) A Tanács 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelete (1972. december 4.) az Európai Közösségek tisztviselőinek az új tagállamok csatlakozása következtében történő felvételére vonatkozó különös és átmeneti intézkedések bevezetéséről, valamint a Közösségek tisztviselői szolgálati jogviszonyának végleges megszűnéséről (HL L 272., 1972.12.5., 1. o.).
( 11 ) A Tanács 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelete (1973. június 4.) az Európai Közösségeknek a kutatási és beruházási alapokból fizetett tisztviselőire vonatkozó különleges átmeneti intézkedések bevezetéséről (HL L 155., 1973.6.11., 1. o.).
( 12 ) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.
( 13 ) HL L 181., 1989.6.28., 2. o. A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 307., 1998.11.17., 1. o.) módosított rendelet.
( 14 ) HL L 264., 2002.10.2., 1. o.
( 15 ) HL L 264., 2002.10.2., 5. o.
( 16 ) HL L 264., 2002.10.2., 9. o.
( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1023/2013/EU rendelete (2013. október 22-i) az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról (HL L 287., 2013.10.29., 15. o).
( 19 ) HL L 280., 1995.11.23., 1. o. A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 307., 1998.11.17., 1. o.) módosított rendelet.
( 20 ) HL L 280., 1995.11.23., 4. o. A 2458/98/EK, ESZAK, Euratom rendelettel módosított rendelet.
( 21 ) HL L 262., 2005.10.7., 1. o.
( 22 ) HL L 124., 2004.4.27., 1. o.