(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2019. június 7-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékekre vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindítását.

(2)

Erre azt követően került sor, hogy 2019. április 24-én az Európai Üvegszálgyártók Szövetsége (APFE) (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes folytonosüvegrostszál-termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(3)

Ez a szubvencióellenes vizsgálat azt a különálló vizsgálatot követi, amelyet a Bizottság 2019. május 3-án indított annak vizsgálata céljából, hogy fennáll-e kárt okozó dömping ugyanezen termék Egyiptomból és Bahreinből származó behozatala tekintetében (3).

(4)

A támogatás és a kár vizsgálata a 2018. április 1. és 2019. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

(5)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék (a továbbiakban: az érintett termék): Egyiptomból származó, jelenleg a 7019 11 00, ex 7019 12 00, 7019 31 00 KN-kódok alá tartozó (TARIC-kódok: 7019120022, 7019120025, 7019120026 és 7019120039), legfeljebb 50 mm hosszúságú vágott üvegrostszál (a továbbiakban: vágott szál); üvegrost-előfonat, kivéve az impregnált és bevonattal ellátott üvegrost-előfonatokat, amelyeknek az (ISO 1887 szabvány szerint meghatározott) izzítási vesztesége meghaladja a 3 %-ot (a továbbiakban: előfonat); és üvegrostszálból készült szövedék, az üveggyapotból készült szövedék kivételével (a továbbiakban: szövedék). Az érintett termék „üvegrost erősítésű termék” vagy „GFR” néven ismert.

(6)

Az alaprendelet 24. cikkének (5a) bekezdése szerint a Bizottságnak – hacsak nincs a birtokában elegendő arra vonatkozó bizonyíték, hogy nem teljesülnek az alaprendelet 16. cikke (4) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt követelmények – utasítania kell a vámhatóságokat a behozataloknak a 29a. cikk szerinti előzetes tájékoztatási időszak folyamán való nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni.

(7)

A Bizottság ezért elemezte az alaprendelet 16. cikke (4) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt követelményeket abban a tekintetben, hogy nyilvántartásba kell-e venni a behozatalokat az előzetes tájékoztatási időszak folyamán.

(8)

E cikkek annak vizsgálatára kötelezik a Bizottságot, hogy

(9)

A támogatást illetően a Bizottságnak ebben a szakaszban elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Egyiptomból érkező behozatala támogatott behozatal, valamint hogy az exportáló termelő, a Jushi Egyiptomban hozzájutott ezekhez a támogatásokhoz a vizsgálati időszak folyamán.

(10)

A panaszban említett állítólagos támogatási gyakorlatok a következők:

(11)

Amint az eljárás megindításáról szóló értesítésben szerepel, a panaszos azt állította, hogy ezek az intézkedések azért minősülnek támogatásnak, mert az egyiptomi kormány (a közjogi szerveket is ideértve) pénzügyi hozzájárulásával zajlanak, és gazdasági előnyt biztosítanak az érintett termék exportáló gyártóinak. A panaszos szerint a támogatások meghatározott vállalatokra vagy gazdasági ágazatokra vagy vállalatok egy meghatározott csoportjára korlátozódnak, és/vagy nyújtásuk az exportteljesítmény szerint történik, ezért egyediek és kiegyenlíthetőek.

(12)

A támogatásra vonatkozó bizonyítékok megtekinthetők a panasz nem bizalmas változatában, és azokat a bizonyítékok elegendő jellegéről készített feljegyzés részletesebben is elemzi.

(13)

A Bizottság tehát ebben a szakaszban elegendő bizonyítékkal rendelkezik, amely arra utal, hogy a GFR Egyiptomból történő kivitele kiegyenlíthető támogatásban részesül.

(14)

A Surveillance 2 adatbázisból kivonatolt adatok a panaszból származó 2015-ös adatokkal együtt azt jelzik, hogy 2015 és 2018 között nagy mennyiségű GFR-t hoztak be Egyiptomból. A behozatal mennyisége ebben az időszakban 200 %-kal nőtt, piaci részesedése pedig a 2015-ös 4,6 %-ról 2018-ban 12,8 %-ra emelkedett.

(15)

Az alábbi ábra a frissebb adatokat tekintetbe véve 2016 januárjától 2019 szeptemberéig negyedéves bontásban mutatja be az Egyiptomból behozott GFR mennyiségét. Ez a figyelembe vett időszakra (2016 1. negyedév–2019. 1. negyedév) és a vizsgálati időszak utáni két negyedévre (2019. 2. és 3. negyedév) terjed ki.

(16)

A figyelembe vett időszak során jelentős, 130 %-os növekedés következett be (a 2016. 1 negyedévi valamivel több mint 14 000 tonnáról a 2019. 1 negyedévi 32 000 tonnára), ami a piaci részesedés 5 %-ról 14 %-ra történő emelkedésének felel meg.

(17)

Mivel a (3) preambulumbekezdésben említett különálló dömpingellenes vizsgálat ugyanannak a terméknek többek között Egyiptomból történő behozatalára vonatkozik, az ilyen eljárás megindítása már befolyásolhatta a kereskedelmi forgalmat a szóban forgó értékelés szempontjából. Tehát a Bizottság ezen ügy megindításának időpontját, nevezetesen 2019. május 3-át fogja az eljárás megindítását követő időszak kezdetének tekinteni a behozatal alakulásának értékelése céljából.

(18)

Az Egyiptomból származó behozatalnak az eljárás megindítását követő időszak folyamán elvégzett elemzése arra enged következtetni, hogy a tömeges behozatal nem szűnt meg, hanem azonos vagy magasabb szinten maradt:

(19)

Ugyanis a vizsgálati és az azt követő időszakot tekintetbe véve a havi behozatal átlagos mennyisége 2019 májusa és novembere között megközelítőleg 9 %-kal volt magasabb, mint a vizsgálati időszak alatt.

(20)

Az Egyiptomból származó üvegrost szöveteknek 2019. május és november között az Unióba behozott összmennyisége csaknem azonos szinten volt, mint a 2018 azonos időszakában behozott összmennyiség.

(21)

A Bizottság a fenti elemzés alapján arra a következtetésre jutott, hogy Egyiptomból tömeges behozatalra került sor. Ezek a mennyiségek – a piaci részesedésnek a figyelembe vett időszak alatt bekövetkezett növekedésével együtt – viszonylag rövid időn belüli tömeges behozatalnak minősülnek az alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(22)

A behozatal növekedése valójában egybeesett az ugyanazon érintett termékre vonatkozó dömpingellenes vizsgálat megindításával, az előző két negyedévben tapasztalt csökkenő és stabilabb behozatali tendenciát követően. Ez talán annak lehetősége miatt következett be, hogy az érintett termék piacvédelmi intézkedések hatálya alá kerül.

(23)

A panasz elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár éri az Egyiptomból származó behozatalok miatt, továbbá hogy az előbbiek vitatott körülményeknek minősülnek.

(24)

A Jushinak Egyiptomból az EU-ba irányuló behozatala jelentősen nőtt 2015 óta, amikor a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem éri kár az uniós gazdasági ágazatot (4).

(25)

A Bizottság elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az exportáló gyártóknak nyújtott támogatás jelentős, nehezen helyrehozható kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. E bizonyíték az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott fő kártényezőkre vonatkozó panaszban foglalt részletes adatokból áll.

(26)

E körülményeket tanúsítja például az uniós gazdasági ágazat helyzetének gyors romlása, amelyet a nyereség csökkenése (a 2016-ban elért 13 %-os csúcsról 2018-ra 4,6 %-ra), valamint ugyanezen időszak (2016–2018) során a piaci részesedés 11 százalékpontos visszaszorulása fémjelez.

(27)

Ez a romlás egybeesett az Egyiptomból származó behozatalnak mennyiségének a fenti ábrán bemutatott növekedésével és az átlagos importárak alább ismertetett csökkenésével.

(28)

A Bizottság megállapította, hogy az Egyiptomból származó GFR átlagos egységára a 2016. 1. negyedévi 1 007 EUR/tonnáról a vizsgálati időszakban 904 EUR/tonnára csökkent. Az ugyanezen termék Egyiptomból származó behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálat megindítását követően, 2019 májusa és 2019 novembere között az egységár tovább zuhant 884 EUR/tonnára.

(29)

2018-ra az Egyiptomból érkező behozatal a panasz szerint jelentősen (16 %-kal) alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak.

(30)

Emellett a Bizottság azt is értékelte, hogy az elszenvedett kárt nehéz-e helyreállítani. Figyelembe véve, hogy az üvegrost szövetek egyes felhasználói hosszadalmas eljárásokat alakítottak ki beszállítóik tanúsítására, amikor egy kínai vagy egyiptomi beszállítóra térnek át, nem valószínű, hogy rövid vagy középtávon visszatérnének egy uniós gyártóhoz. A piaci részesedés tartós elvesztésének, illetve a bevételek tartós csökkenésének veszélye olyan kár, amelyet nehéz helyreállítani.

(31)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az uniós gazdasági ágazatot nehezen helyrehozható kár éri, és a körülmények vitatottak.

(32)

Végezetül a fenti 2.3. szakaszban ismertetett megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kár megismétlődésének megakadályozásához szükség van arra, hogy a nyilvántartásbavételi kötelezettség elrendelésével előkészítse az intézkedések majdani esetleges visszamenőleges hatályú bevezetését. A vizsgálati időszak utáni időszakot jellemző piaci feltételek lényegében megerősítik, hogy a támogatott behozatal alacsony árak melletti jelentős bővülése következtében folyamatosan romlik a belföldi gazdasági ágazat helyzete.

(33)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nincs olyan döntő bizonyíték, amely arra utalna, hogy az előzetes tájékoztatási időszak folyamán indokolatlan az érintett termék behozatalait nyilvántartásba venni.

(34)

Ezért az alaprendelet 24. cikkének (5a) bekezdésével összhangban a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy az előzetes tájékoztatási időszak folyamán az érintett termék behozatalai nyilvántartásba vételre kerüljenek.

(35)

Az alaprendelet 24. cikkének (5a) bekezdése szerint az alaprendelet 29a. cikke szerinti előzetes tájékoztatási időszak folyamán nyilvántartásba kell venni az érintett termék behozatalait.

(36)

A jövőbeni kötelezettségek e szubvencióellenes vizsgálat végleges ténymegállapításain fognak alapulni. A vizsgálat e szakaszában az egyiptomi támogatás összege nem becsülhető meg. A panaszos nem szolgált pontos becsléssel a támogatás összegét illetően, amelynek alapján pedig rendesen a kiegyenlítő vámok szintjének megállapítása történik. A panasz csupán a kár megszüntetéséhez szükséges 2018-as szintre vonatkozó 22 %-os becslést tartalmazza.

(37)

Az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban a kötelezettség becsült összege csak akkor lenne releváns, ha a kiegyenlíthető támogatások összegén alapuló vám magasabb lenne, és a Bizottság egyértelműen arra a következtetésre jutna, hogy az Uniónak nem áll érdekében e magasabb vámot kivetni.

(38)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat az (EU) 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően fogja kezelni,