23.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 318/26

—

közvetlen és kiegészítő jellegű lépések az üzleti szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítására, mindenekelőtt az ágazat zökkenőmentes működését gátló akadályok (a piaci integrációt, a munkaerő mobilitását és a gazdasági növekedést akadályozó tényezők) megszüntetésére;

—

az üzleti szolgáltatásoknak az iparpolitika szerves részeként való elismerése; az Európai Bizottságnak figyelembe kell ezt vennie, és az üzleti szolgáltatások integrálásával lépéseket kell tennie az európai iparpolitika körének szélesítésére;

—

az Üzleti Szolgáltatások Európai Megfigyelőközpontjának létrehozása információk gyűjtésére, a kutatás és a vita ösztönzésére, valamint politikai ajánlások tételére és megvalósításuk nyomon követésére;

—

a szociális párbeszéd megerősítése annak érdekében, hogy a munkafeltételeknek és munkalehetőségeknek az üzleti szolgáltatások új gazdaságát megalapozó struktúraváltásból eredő változásait nyomon lehessen követni és ki lehessen értékelni.

—

az üzleti szolgáltatások mint olyan eszközök támogatása, amelyek javítják az üzleti és ipari teljesítőképességet, illetve segítik a globális piacon jelen lévő alacsony költségű vagy egyéb konkurens országokkal szembeni versenyelőny megszerzését;

—

az üzleti szolgáltatások kkv-k általi szélesebb körű és hatékonyabb igénybevételének támogatása;

—

az üzleti szolgáltatások terén a termelékenység, a szolgáltatásminőség és az életszínvonal javításának eszközeként a foglalkoztatás fellendítése és a munkafeltételek javítása;

—

célirányos képzési és átképzési programok a szerkezetváltás által érintett munkavállalók alkalmazkodóképességének és foglalkoztathatóságának elősegítésére;

—

A közpénzekből támogatott nemzeti és uniós szintű kutatási-fejlesztési programok során különös figyelmet kell fordítani az innovatív üzleti szolgáltatások létrehozását és igénybevételét célzó lépésekre és projektekre.

—

Figyelmet kell fordítani a gyártás tudásintenzív szolgáltatásainak területét érintő olyan specifikus projektekre, amelyek innováció, illetve jelentős termelékenység és növekedés lehetőségét rejtik magukban (pl. IKT- és K+F-szolgáltatások).

—

Az üzleti szolgáltatások az innováció egyik forrását jelentik a tudásgazdaságban. Ösztönözni kell a kutatást a „szolgáltatástudomány”, különösen az üzleti folyamatoknál alkalmazandó módszertani know-how továbbfejlesztésére.

—

A függőben levő szabadalmi jogszabály jogerőre emelésével erősíteni kell a szellemi tulajdonjogok védelmét, ha a cégeket arra szeretnénk ösztönözni, hogy ruházzanak be a kutatási-fejlesztési tevékenységekbe és az innovációba.

—

El kell ismerni és támogatni kell az IKT szerepét a szolgáltatások innovációjában – azzal a célkitűzéssel, hogy Európa-szerte nagy sebességű, széles sávú internetes hozzáférés révén biztosítsuk a szolgáltatások nyújtását, főként a kkv-k számára, törekedve a digitális e-business hálózatokhoz kapcsolódó biztonsági és adatvédelmi kérdések megoldására. Az Európai Bizottság „i2010” kezdeményezése ebben fontos szerepet játszik.

—

A szolgáltatástechnika új szakterület, amely alapul szolgál az üzleti szolgáltatások minőségének a tökéletesebb módszeres tervezés révén történő javításához. Ezt az innovatív megközelítést az egyetemeken, üzleti iskolákban és más képzési intézményekben folyó kutatás és oktatás egyik ágává kell fejleszteni.

—

A szabványok hasznos szerepet játszhatnak a jobb minőségű szolgáltatások és az integráltabb uniós piacok kialakításában. Ennek érdekében ösztönözni kell általában véve a szolgáltatásoknak és különösen az üzleti szolgáltatásoknak az önkéntes szabványosítását.

—

Megoldást kell találni az EU-ban a humántőke erősítésére és az EU kutatási tevékenységének kárára történő növekvő „agyelszívás” megállítására.

—

A lisszaboni stratégiával összhangban új ösztönzőket kell bevezetni a magánszektor számára, hogy növelhesse részesedését a kutatási-fejlesztési tevékenységekből.

—

Az üzleti szolgáltatásokat és az ipari vállalatok által nyújtott szolgáltatásokat illető adatokon és információkon javítani kell.

—

Az üzleti szolgáltatások beszállítói piacán javítani kell az átláthatóságot.

—

A határokon átnyúló üzleti szolgáltatások fejlesztése érdekében több erőforrást kell biztosítani az ezt szolgáló oktatás, képzés, elektronikus úton történő tanulás és nyelvtudás javítására.

1.1

Ez a vélemény az üzleti szolgáltatások foglalkoztatásra, versenyképességre és termelékenységre gyakorolt hatását vizsgálja az európai gyáriparban, valamint azt, hogy miként fejleszthető tovább a lisszaboni programmal összhangban ez a szektor. Külön figyelmet fordítunk a „szolgáltatástechnika” néven ismert új szakterületre és az üzleti szolgáltatások kihelyezésének/kiszervezésének hatásaira.

1.2

Felmerülnek aggályok az európai gazdaság kilátásaival és azzal kapcsolatban, hogyan fog helytállni az alacsony termelési költségű országok egyre erősödő versenyében. Európából mind a gyáripar, mind a szolgáltatások terén sok munkahely került át a költségek és a szakismeretek terén viszonylagos előnyben lévő országokba (ilyen pl. a gyáripar terén Kína vagy az üzleti szolgáltatások terén India). E fejlemények ellenére a gyáripar továbbra is kulcsszerepet játszik Európa gazdaságában. A 2004-re vonatkozó legfrissebb statisztikák szerint a több mint 1 200 milliárd dolláros exportértékkel (1) az EU a legnagyobb áruexportőr.

1.3

Bár a gyáripar továbbra is a technológiai változások és az innováció fő forrásának tekinthető az Unióban, azt is meg kell jegyezni, hogy az elmúlt évtizedben nem tudta növelni tevékenységét a magasabb szintű technológiát és a nagyobb hozzáadott értéket jelentő területeken. Az üzleti szolgáltatásokhoz kapcsolható növekedés – különösen a tudásintenzív szolgáltatások felhasználása révén – az új technológiák fejlesztésének, az új foglalkoztatási lehetőségeknek és új versenyelőnyök megszerzésének a kiegészítő csatornája. Az üzleti szolgáltatások egyben forrást biztosítanak a nem technológiai (például szervezeti) jellegű innovációhoz, amely bővíti a cégek immateriális javait és a munkavállalók ismereteit.

1.4

A fejlett gazdaságokban a fogyasztásban tapasztalható jelentős elmozdulás a szolgáltatások felé a feltételezések ellenére nem jelenti dezindusztrializációs tendencia kialakulását. Ez a tendencia a statisztikai visszatükröződése annak, hogy a fejlett gazdaságokon belül a munkaerő egyre jobban megoszlik, és a korábban integrált vertikális értékláncok szétválnak. Szakosodott szolgáltatók most olyan szolgáltatásokat ajánlanak, amelyeket korábban a termelő cégek házon belül nyújtottak. Új szolgáltató cégek fejlődtek ki, és támogatják az európai ipar arra irányuló törekvését, hogy növelje hatékonyságát és új technológiákat alkalmazzon, amelyek új és nagyobb hozzáadott értéket jelentő termékeket hoznak létre.

1.5

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a gazdaság fejlődése jelenleg olyan irányba halad, ahol a szolgáltatások és a gyártás jellegében összeolvad és egymást kiegészíti. A szolgáltatások ott jelennek meg, ahol erős az ipargazdaság, és ennek következményeként fejlődnek, nem pedig kizárólagos alternatívát képviselnek (2).

1.6

Ez a vélemény nem azt javasolja, hogy a szolgáltatásokat külön támogassák a gyáripari ágazatok elhanyagolása árán, hanem a gyáripar és a szolgáltató ágazat közötti kölcsönhatást hangsúlyozza (3). Az üzleti szolgáltatások fejlesztésének és kiterjesztésének pozitív lehetőségeit emeli ki. Az EGSZB az üzleti szolgáltatásoknak az európai gyáripar megnövekedett termelékenységéhez és versenyképességéhez történő pozitív hozzájárulását emeli ki. Ezzel egyidejűleg az üzleti szolgáltatások ágazata innováció – többek közt új technológiák gyors átvétele, több magasabban képzett alkalmazott odavonzása és a munkafeltételek javítása – révén javítja saját termelékenységét (4).

1.7

A szolgáltatások olyan szakosodott szolgáltatók felé történő kihelyezése/kiszervezése, akik ki tudják használni a méretgazdaságosságot és az állandó folyamatinnovációt, pozitív hatást gyakorol a költségekre és a termelékenységre. Sajnos a kkv-k még nem veszik kellően igénybe a tudást és az üzlethez kapcsolódó innovatív szolgáltatásokat. Azt is megfelelő átképzési programokkal kellene megkönnyíteni, hogy az alkalmazottak képesek legyenek a gyáriparból az üzleti szolgáltatások területére áttérni.

1.8

Ma az üzleti szolgáltatások legnagyobb részét hazai szállítók nyújtják. Arra azonban nincs garancia, hogy ez a jövőben is így lesz. Számos üzleti szolgáltatás szélesebb európai viszonylatban – beleértve az új tagállamokat és a tagjelölteket – vagy akár globális szinten külföldről is végezhető, a költségeknek és a lehetőségeknek megfelelően (near-shoring és offshore kihelyezés). A legújabb adatok szerint 2004-ben az EU 25 tagállama a szolgáltatások kereskedelme terén 42,8 milliárd eurós pozitív egyenleget mutatott fel (5,8 milliárd eurós növekedés 2003 óta) (5).

1.9

Szükség van a vállalatszerkezet és a folyamatok állandó és alapos elemzésére azoknak a feladatoknak a meghatározása érdekében, amelyeket olyan, szakosodott üzletiszolgáltatás-nyújtókkal vagy céghálózatokkal lehet pénzért elvégeztetni (megosztott szolgáltatások), amelyek hatékonyabban tudják kezelni az ilyen feladatokat, mivel nagyobb méretekben működnek és egyesíteni tudják szakértelmüket. Noha ez hatással lehet a gyáripari foglalkoztatásra, bizonyos esetekben hozzájárulhat az offshore tevékenységkihelyezés potenciális kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozásához, a gyáripari ágazatok Európában tartásához és az üzleti szolgáltatások terén a munkaerőigény emelkedéséhez. Az, hogy egyre több magas képzettséget igénylő szolgáltatási munkakör jön létre a vállalatoknál, új versenyelőnyöket hoz magával.

2.1

Az európai gazdaság minden ágazata érzi a globalizáció hatását, és azt, hogy az új körülményekhez való alkalmazkodás érdekében változtatásokra van szükség. Az iparpolitika e tekintetben pozitív szerepet játszhat. Az Európai Bizottság A szerkezetváltás támogatása: iparpolitika a kibővített Európában  (6) című közleményében kijelentette, hogy megfelelő iparpolitikát akar kialakítani, hogy bekapcsolódjon az ipari szerkezetváltásba:

2.2

Az Európai Bizottság nemrég közleményt adott ki A Közösség lisszaboni programjának végrehajtásáról: Politikai keretek az EU gyáriparának megerősítésére – egy integráltabb iparpolitikai megközelítés felé  (7) címmel. Az iparpolitika számára megállapított keretben az Európai Bizottság hét fő, több ágazatot átfogó politikai kezdeményezést fogalmazott meg:

Ennek a közleménynek jelentős hiányossága, hogy nem fordít elég figyelmet általában véve a szolgáltatásokra és különösen az üzleti szolgáltatásokra. Az EGSZB arra szólít fel, hogy az üzleti szolgáltatásokat minden iparpolitika szerves részének tekintsék, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az üzleti szolgáltatások bevonásával bővítse a jövőbeli iparpolitikák területét. Egy hatékony iparpolitikának az ipari szerkezetváltás szociális és foglalkoztatási kihatásait is figyelembe kell majd vennie. Ez azt jelenti, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni az egész életen át tartó tanulásra, és támogatni kell az alkalmazottak mobilitásának megkönnyítését.

2.3

Európában szélesebb körben és mélyebben kell kihasználni az információs és kommunikációs (IKT) technológiákat. Az IKT intenzívebb felhasználása és integrációja az iparban ugyanolyan fontos, mint az üzleti szolgáltatások terén. Az IT alkalmazása tekintetében Európa elmarad legfőbb versenytársaitól. Az egy főre jutó IT-ráfordítás 2004-ben Nyugat-Európában 732 eurót tett ki, az USA-ban 1 161 eurót, míg Japánban 1 012 eurót. A hazai GDP arányában az információtechnológiai ráfordítás Nyugat-Európában 3,08 % volt, az USA-ban 4,55 %, Japánban pedig 3,59 % (8). Az Európai Bizottságnak az IKT versenyképességével foglalkozó munkacsoportja ebben fontos szerepet játszik.

2.4

Az európai gyártóknál a termelékenységben tapasztalható elmaradás gyakran a technológiák nem kellő mértékű alkalmazásának, és az IKT-potenciál nem kielégítő kiaknázásának tudható be, különösen a kkv-knál. A problémát láthatóan nem a hardverköltségek okozzák. A gond inkább az IKT-val kapcsolatos tudás és szakértelem hiányában van a kis- és középvállalkozások esetében, amely megnehezíti számukra, hogy lépést tartsanak a gyors változásokkal az információ- és kommunikációtechnológia terén, és kövessék annak egyre nagyobb bonyolultságát. Fennáll a „digitális megosztottság”, amely elválasztja a kis cégeket a közepes méretű vállalkozásoktól, és melynek következményeként mindeddig nem valósították meg az IKT és az e-business teljes potenciálját (9). Az üzleti szolgáltatásoknak fontos szerepük van abban, hogy az IKT-szektor hatékonyabbá váljon, s így nagyobb fenntartható termelékenységnövekedést hozzon.

2.5

Általában véve a szolgáltatások, de különösen az üzleti szolgáltatások belső piaca nem teljesen alakult ki, és számos tényező akadályozza a hatékonyságot, a versenyképességet és az új foglalkoztatási lehetőségek teremtését. „A szolgáltatások belső piacának helyzete” (10) című jelentés számos akadályt felismert, azonban a lisszaboni stratégia megvalósításával történt némi előrehaladás. Az üzleti tevékenységek piacának szabályozási aspektusain felül az EU szükséges világpiaci versenyképességének, valamint a szociális és gazdasági előrelépésnek a biztosítása érdekében szükség van olyan kiegészítő politikákra is, amelyeket e dokumentum megjelöl.

3.2

Az üzleti szolgáltatások csoportja igen sokféle tevékenységet foglal magában, a szakértői (például mérnöki, könyvelési, jogi) szolgáltatásoktól kezdve a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokon (például IKT-szolgáltatások, vezetési tanácsadás) és személyzeti szolgáltatásokon (például alkalmazottak kiválasztása, „gondoskodó elbocsátás” (outplacement), ideiglenes munka) át az üzleti támogató szolgáltatásokig, beleértve a rutinjellegű, alacsony hozzáadott értéket tartalmazó szolgáltatásokat (például takarítás, őrzés, étkeztetés), illetve az emelkedő hozzáadott értékkel bíró szolgáltatásokat is (ilyen például az energiamenedzsment, víz és egyéb folyadékok szolgáltatása és kezelése vagy a levegő- és hulladékkezelés). Ezekben a tevékenységcsoportokban a munka- és szociális feltételek különös figyelmet érdemelnek.

1. táblázat.   A vállalatok működéséhez szükséges főbb szolgáltatások (funkcionális megközelítés) (12)

3.4

Ma egyre több termelő vállalat merészkedik a szolgáltatások területére. Nemcsak értékesítés utáni szolgáltatásokat kínálnak, hanem egyre többen fedezik fel közülük az abban rejlő értéktöbbletet, hogy szakértelmüket mérnöki, design- vagy folyamatinnovációs tevékenység formájában, üzleti tevékenységük részeként más cégek számára értékesítik. Új, hibrid vállalati modell van kialakulófélben, amelybe gyártó/szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások tartoznak. Az ügyfelek egyre inkább „megoldásokat”, és nem egyszerűen termékeket keresnek, és egy termelő vállalat gyakran éppen annak révén jut versenyelőnyhöz, hogy további szolgáltatásokat is képes nyújtani.

3.5

A kifejezetten az üzleti szolgáltatásokra vonatkozó statisztikai adatok hiánya  (14). Hiányzik a szolgáltatások iránti keresletről szóló statisztikai információ. Nem kellően dokumentált a különböző ágazatok közötti kapcsolat. A szolgáltatási tevékenységekkel és az EU tagállamainak gazdaságához való hozzájárulásukkal kapcsolatos tájékoztatás a NACE osztályozási rendszer 2007-ben várható felülvizsgálata révén remélhetőleg javulni fog. A felülvizsgált osztályozás jobb bepillantást fog nyújtani a szolgáltatási ágazat szerkezetébe és fejlődésébe (15). Arról sincs elég információ, hogy az iparvállalatok milyen méretekben nyújtanak szolgáltatásokat.

3.6

Az üzleti szolgáltatásokra vonatkozó információk és elemzések hiánya és elaprózottsága. Az EGSZB úgy véli, hogy az információk gyűjtésére, a kutatás és a vita ösztönzésére, valamint politikai ajánlások tételére és megvalósításuk nyomon követésére létre kell hozni az Üzleti Szolgáltatások Európai Megfigyelőközpontját. Egy ilyen megfigyelőközpont létrehozása vagy ehhez hasonló intézkedés az ágazat új, igen gyors változásainak jobb megértéséhez vezetne, és kapcsolatteremtési lehetőséget nyújtana a politikaformálók és az érintettek között.

3.7

A szolgáltatások szabványosítása. A szolgáltatások piaci szükségleteken és megalapozott tényeken alapuló önkéntes szabványosításának további gyorsítása magában foglalja az alapvető biztonság, minőség és teljesítmény növelését, továbbá támogatja a versenyt és az innovációt a szolgáltatásnyújtás terén. Ezt a kihívást fel kell vállalnia a CEN-nek, az ISO-nak és más szabványosítási testületeknek. Az önkéntes szabványok kifejlesztése a szolgáltatások területén minden bizonnyal serkenteni fogja a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét, és ösztönzi majd az egységes piac kialakulását a szolgáltatások terén.

4.1

Az üzleti szolgáltatások jelentős mértékben segítik a kkv-kat abban, hogy felismerjék, hogyan járulhatnak hozzá az innovációhoz és a növekedéshez. Bizonyított tény, hogy a legdinamikusabb kkv-k nagymértékben kihasználják az üzleti szolgáltatásokat. A nemzetközivé válás nyomásával szembenézve támogatni kell, hogy a kkv-k szélesebb köre és nagyobb mértékben használja ki ezeket a szolgáltatásokat.

4.2

Nemzeti innovációs kapacitás.

Számos tényező befolyásolja egy nemzet képességét új ötletek létrehozására és az innovatív technológiáknak a kereskedelembe történő hosszú távú bevonására (17):

4.3

Az EU-ban a kutatás 85 %-a a gyártásra összpontosul (USA: 66 %), és nincsenek megbízható adatok a szolgáltató ágazat kutatási és fejlesztési tevékenységeinek megoszlására vonatkozóan. A gyártással összefüggő teljes K+F-ből 87,5 % nyolc meghatározott területre irányul (vegyipar, gépgyártás, irodai gépek, elektromos gépek, félvezetők és kommunikáció, eszközök, gépjárművek, légi és űrközlekedés).

4.4

Az abszolút ráfordítások tekintetében az EU nem tudta megszüntetni az USA-val szembeni elmaradását a K+F terén; ez az elmúlt évtizedben tovább nőtt.

4.5

Az európai ipar versenyképessége szempontjából nagy jelentőségű, hogy nagyobb súlyt kapjon a K+F támogatása a csúcstechnológiai és tudásintenzív (nagy árrést jelentő) szolgáltatások terén. A „3 %-os célkitűzést” (18) könnyebb lenne elérni, ha a kormányok növelnék pénzügyi elkötelezettségüket, és ha a magánszektort ösztönöznék arra, illetve segítenék abban, hogy többet ruházzon be ezen a téren, ideértve az üzleti szolgáltatásokat is.

4.6

Az Európai Bizottság egy nemrégiben írott közleményében (19) is javasolt Európai Technológiai Intézet hasznossága kétségtelen, azonban a technológiát hatékony üzleti és szervezési stratégiáknak kell kísérniük.

4.7

Az alábbi táblázat az üzleti szolgáltatások innovatív funkciójának hatását mutatja be:

2. táblázat.   Üzleti szolgáltatások innovatív funkciója (20)

4.8

Európa néhány leginnovatívabb cége az üzleti szolgáltatások terén működik, de a szolgáltatási szektorban a K+F általában alacsony szintű és strukturálatlan. Új szolgáltatások és üzleti modellek gyakran költséges és időigényes próbálkozásokból és egyedi vállalkozások kudarcaiból kerülnek ki. Fontos, hogy az EU meghatározott területeken támogassa a kutatást, hogy ezáltal korszerűsödjön a világszerte vezető, élvonalbeli technológiákat alkalmazó vállalatok szaktudása.

4.9

Fontos megtalálni annak a módját is, hogy javuljon a kkv-k hozzáférése a kutatási eredményekhez, és rövid távú termékfejlesztésük terén támogatni kell őket.

4.10

Ha azt akarjuk elérni, hogy a cégek többet ruházzanak be az innovációba és a kutatási-fejlesztési tevékenységekbe, az Európai Bizottságnak biztosítani kell a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét, és lépéseket kell tenni a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatásáról szóló, függőben lévő javaslat végrehajtására.

4.11

Jobb jogalkotásra és szabályozásra van szükség.

5.1

Szükség van az EU tudás-létrehozási rendszerének radikális kivizsgálására. Ez magában foglalja a következőket:

6.1

A '90-es évek közepe óta, főleg Németországban, élénk vita és kutatás tárgya a szolgáltatások innovációja. A szolgáltatástechnika ezen a területen mind az elméleti, mind a gyakorlati munka terén komoly lendületet adott. Ez olyan műszaki tudományággá fejlődött, amely a szolgáltatási termékek módszeres fejlesztésével és tervezésével foglalkozik, megfelelő modellek, módszerek és eszközök felhasználásával. Bár a szolgáltatástechnika is felöleli a szolgáltatás működési irányításának szempontjait, az új szolgáltatási termékek fejlesztése kulcsfontosságú tényező. Ugyanakkor a szolgáltatástechnika foglalkozik fejlesztési rendszerek tervezésével is, más szavakkal az általános K+F és az innovációs irányítás szolgáltatásokhoz kapcsolódó kérdéseivel.

6.2

Az új üzleti modellek, módszerek és eszközök alapvető kutatása komoly lendületet fog adni a szolgáltatástechnikának. Jellemző lesz a fizikai áruk, szoftverek és szolgáltatások közös mérnöki tervezésének integrált megközelítése. Végül a szolgáltatás szabványainak növekvő összehangolása ösztönözni fogja az új szolgáltatások specifikációját és hatékony fejlesztését (21).

6.3

A szolgáltatástechnika a szolgáltatási ágazatban az egyik olyan új terület, amelyet az európai kutatás lényegesen alakított. Lényeges a nemzetközi hálózatokba történő erősebb beépülés és egy független szolgáltatástechnikai közösség módszeres kifejlesztése annak érdekében, hogy a jövőben is fenn lehessen tartani a vezető szerepet ezen a területen (22).

7.1

Az online szolgáltatásnyújtás intenzívebbé válása. Egyre nagyobb figyelem fordul az információtechnológiai és az üzleti folyamatokkal összefüggő szolgáltatások IKT-val támogatott nemzetközi forrásokkal történő ellátásának növekedése és hatása felé. Megfigyelhető az üzleti szolgáltatások új orientációja az IKT alkalmazása révén, és az elmozdulás az intenzívebb online szolgáltatásnyújtás felé. Olyan területeken, mint a szoftverszolgáltatások, a K+F- és a műszaki tesztelési szolgáltatások, a tanácsadási szolgáltatások, a humánerőforrás-fejlesztés és a munkaerő-közvetítési szolgáltatások, a hangsúly a digitális szolgáltatásnyújtáson van. Ezt főleg a piac irányítja, a következők miatt:

7.2

Az offshore kihelyezés lehetséges előnyei az Unió gazdasága számára. Új, globális kihívások jelennek meg azáltal, hogy a Föld bármely pontjáról folyamatosan nyújthatók kihelyezett szolgáltatások. Európának ezért készen kell állnia arra, hogy a világ többi részének kiváló minőségű szolgáltatást nyújtson és exportáljon. A digitális szolgáltatásnyújtás és a hozzá kapcsolódó e-business támogatás biztosan el fog terjedni. A termelői szolgáltatások nemzetközi offshore kihelyezésének központi területét ma főleg a back-office funkciók (pl. IT-szolgáltatások, pénzügyi és könyvelési szolgáltatások, call center feladatok) adják. A magasabb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások, például az IT-technológia, a kutatás és elemzés terén az EU még tartja pozícióját. A technológiai fejlődés, a szaktudás megléte és ezek költségei a globális piacon azonban a jövőben jobban befolyásolják majd az európai vállalatok döntéseit. Ez azt a kihívást állítja az európai munkaerőpiac elé, hogy több munkalehetőséget kell teremteni magasan képzett szakemberek számára, és el kell kerülni a munkanélküliséget (23).

7.3

Az általában vett digitális szolgáltatásnyújtás akadályai. A digitális szolgáltatásnyújtás fejlesztésének vannak olyan akadályai, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni, és megoldásokat kell rájuk találni, hogy az üzleti szolgáltatásokat nyújtó európai cégek offenzívebbek lehessenek, és tevékenységüket jobban kiterjeszthessék az Unió határain kívülre. Az ilyen akadályok közé tartozik a szabványok és az interoperabilitás hiánya, a bizalom és biztonság hiánya az e-kereskedelemben, a helyhez kötött és mobil széles sávú infrastruktúrába történő befektetések hiánya, valamint az, hogy a kkv-k körében az IKT még mindig nem honosodott meg eléggé.

8.1

Az üzleti szolgáltatások terén az elmúlt néhány évtizedben a foglalkoztatás jelenősen nőtt. 1979 és 2002 között az éves növekedési ráta mintegy 4,5 % volt évente, ezzel jócskán megelőzve a többi gazdasági ágazatban jellemző arányt. A teljes foglalkoztatáson belül az üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak hányada 2003-ban az EU–15-ben 9 % volt, az EU–25-ben pedig 8,6 %. A szolgáltatási szektor általában, és közelebbről az üzleti szolgáltatások területe is kulcsszerepet fog játszani az új munkahelyek teremtésében a jövőben, kiegyenlítve a gyáriparban a csökkenő foglalkoztatást.

8.2

A 3. táblázat bemutatja, hogyan nőtt a foglalkoztatás az üzleti szolgáltatások terén 2002-ig, a teljes gazdasággal összehasonlítva.

3. táblázat.   Éves növekedési adatok a foglalkoztatásban az üzleti szolgáltatások terén, 1979–2002 (24)

8.3

A szolgáltatási ágazatban és különösen a tudásintenzív üzleti szolgáltatások terén dinamikusan növekvő foglalkoztatás a modern gazdaságok jellemzője. Bár Európában az üzleti szolgáltatások terén a foglalkoztatás szintje és a növekedési ráták országról országra változnak, megállapítható, hogy „nincs szegény ország, ahol sok lenne az üzleti szolgáltatás és nincs olyan gazdag ország, ahol az üzleti szolgáltatásokon belül kevés lenne a munkahely” (25).

8.4

Várható a foglalkoztatás további, bár kissé mérsékeltebb arányú növekedése a szolgáltatások és különösen a tudásintenzív üzleti szolgáltatások terén. A 4. táblázat alapján ez nagyobb lesz az egyéb gazdasági tevékenységekre előre jelzettnél. A növekedési ráták várhatóan lényegesen magasabbak lesznek az új tagállamokban, amelyekben a szolgáltatások fejlődése jóval alacsonyabb szintről indul.

4. táblázat.   A foglalkoztatás alakulása nyugat-európai ágazatokban

Megjegyzés: Nyugat-Európa = az EU–15-ök + Norvégia + Svájc.

Forrás: Cambridge Econometrics Press Release: What has happened to the Lisbon agenda? (Mi történt a lisszaboni menetrenddel?), 2005. november.

8.5

Az üzleti szolgáltatások terén a foglalkoztatás sajátos jellemzője a magas képzettségi szint. Az EU munkaerővel kapcsolatos felmérése szerint 2003-ban a magas képzettséget igénylő állások aránya 41 % volt, az 1998-as 38 %-hoz képest. Az alacsony képzettséget igénylők aránya az 1998-as 25 %-ról 17 %-ra csökkent. Az a tény, hogy az üzleti szolgáltatások terén a legtöbb munkahely felső- vagy középfokú végzettséget igényel, szintén kihívást jelent az európai oktatási rendszer számára (és különösen az egész életen át tartó tanulással összefüggő politikák számára), mivel az európai ipar szerkezeti változása is megköveteli, hogy több foglalkoztatott kerüljön át más foglalkoztatási területekről az üzleti szolgáltatások területére. A 2010-ig szóló lisszaboni oktatási menetrend következetes megvalósítása ennek alapján kiemelkedően fontos. Az 5. táblázat a képzettségi szintet mutatja számos ágazatban.

5. táblázat.   Képzettségi szint fő gazdasági tevékenységenként és üzleti szolgáltatásonként, EU–15, 2003 (26)