1.

A borjak elhelyezésére használt helyek és különösen a bokszok építéséhez használt anyagok, valamint azok a felszerelések, amelyekkel a borjak érintkezésbe kerülhetnek, nem lehetnek ártalmasak a borjakra, és alkalmasnak kell lenniük az alapos tisztításra és fertőtlenítésre.

2.

A vonatkozó közösségi szabályok megállapításáig, az áramütések elkerülése érdekében az elektromos áramköröket és berendezéseket a hatályban lévő nemzeti szabályok szerint kell felszerelni.

3.

Az épület szigetelésének, fűtésének és szellőztetésének biztosítania kell, hogy a légáramlás, a porszint, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a gázok koncentrációja a borjakat nem károsító szinten maradjon.

4.

Valamennyi, a borjak egészsége és jóléte szempontjából lényeges automatikus vagy mechanikus berendezést naponta legalább egyszer ellenőrizni kell. A felfedezett meghibásodásokat azonnal ki kell javítani, vagy – amennyiben ez nem lehetséges – a hiba kijavításáig meg kell tenni a megfelelő lépéseket a borjak egészségének és jólétének biztosítása érdekében, mégpedig alternatív takarmányozási és környezetfenntartási módszerek alkalmazása révén.

Ha mesterséges szellőztető berendezést alkalmaznak, intézkedni kell megfelelő tartalék berendezésről, amely a berendezés meghibásodása esetén biztosítja a borjak egészségének és jólétének megőrzéséhez szükséges légcserét, valamint riasztórendszerről, amely jelzi a hibát az állattenyésztőnek. A riasztórendszert rendszeresen ellenőrizni kell.

5.

Tilos a borjakat állandó sötétben tartani. A tagállamok különböző éghajlati viszonyait figyelembe véve, viselkedésbeli és élettani szükségleteik kielégítése céljából intézkedni kell a megfelelő természetes vagy mesterséges világítás biztosításáról; ez utóbbit legalább a normális körülmények között délelőtt 9 és délután 5 óra között észlelhető természetes fény időtartamával megegyező ideig kell működtetni. Továbbá a borjak bármikor történő megvizsgálásához szükséges erősségű (rögzített vagy hordozható) fényforrásnak kell rendelkezésre állnia.

6.

Minden, istállóban tartott borjút a tulajdonosnak vagy az állatokért felelős személynek naponta legalább kétszer, szabadban tartott borjak esetében naponta legalább egyszer meg kell vizsgálnia. Bármely, betegnek vagy sérültnek látszó borjút azonnal megfelelő kezelésben kell részesíteni, továbbá a lehető leghamarabb állatorvos tanácsát kell kérni minden olyan borjú esetében, amely nem reagál az állattartó gondozására. Amennyiben szükséges, a beteg vagy sérült borjakat száraz és kényelmes alommal ellátott, megfelelő helyen kell elkülöníteni.

7.

A borjak elhelyezését úgy kell kialakítani, hogy minden borjú nehézség nélkül le tudjon feküdni, tudjon pihenni, felállni és tudja magát ellátni.

8.

A borjakat tilos lekötni, kivéve a csoportosan tartott borjakat, amelyek a tejjel vagy tejpótlóval való táplálásuk idején egy óránál nem hosszabb időtartamra leköthetők. Ha az állatokat lekötik, a lekötés nem okozhatja a borjú sérülését, továbbá azt rendszeresen ellenőrizni kell, valamint úgy kell igazítani, hogy kényelmes legyen. A lekötőket úgy kell kialakítani, hogy elkerülhető legyen a fulladás vagy sérülés veszélye, valamint hogy lehetővé tegyék a borjú számára a 7. pont szerinti mozgást.

9.

A keresztfertőzések, valamint a kórokozók elszaporodásának megelőzése érdekében a borjak számára fenntartott szálláshelyeket, rekeszeket, felszereléseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell. A szag csökkentése, valamint a legyek és rágcsálók vonzásának megelőzése érdekében a bélsarat, vizeletet és el nem fogyasztott vagy kiszóródott takarmányt a szükséges gyakorisággal el kell távolítani.

10.

A padozatnak a borjak sérülésének elkerülése végett simának, de csúszásmentesnek kell lennie, továbbá úgy kell azt kialakítani, hogy a rajta álló vagy fekvő borjaknak ne okozzon sérülést vagy szenvedést. A padozatnak meg kell felelnie a borjak méretének és súlyának, továbbá szilárd, egyenletes és stabil felületet kell képeznie. A fekvőhelynek kényelmesnek, tisztának és megfelelő vízelvezető képességűnek, valamint a borjak számára ártalmatlannak kell lenni. Minden két hétnél fiatalabb borjú számára megfelelő almot kell biztosítani.

11.

Jó egészségük és jólétük biztosítása érdekében gondoskodni kell a borjak korának, súlyának, viselkedésbeli és élettani szükségleteinek megfelelő táplálékról. Ennek érdekében táplálékuknak elegendő vasat kell tartalmaznia, annak biztosítására, hogy vérükben a hemoglobin literenkénti szintje átlagosan legalább 4,5 mmol legyen, és minden két hétnél idősebb borjú számára egy legkisebb napi adagnak megfelelő rostos takarmányt kell biztosítani, amely adag mennyiségét nyolchetes és húszhetes koruk között napi 50 grammról napi 250 grammra kell emelni. A borjakra szájkosarat rakni tilos.

12.

A borjakat naponta legalább két alkalommal kell etetni. Csoportosan tartott borjak esetében, amelyek nem ad libitum etetésűek, vagy abban az esetben, ha nem automatikus működésű takarmányellátó berendezést alkalmaznak, minden borjúnak a csoport többi tagjával azonos időben kell a takarmányhoz jutnia.

13.

A kéthetesnél idősebb borjaknak elegendő mennyiségű friss vízhez kell jutniuk, vagy lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy folyadékbeviteli igényüket más folyadékok elfogyasztása révén elégítsék ki. Meleg időjárási viszonyok esetén vagy beteg borjak számára azonban a friss ivóvizet mindenkor biztosítani kell.

14.

Az etető- és itatóberendezéseket olyan módon kell megtervezni, kialakítani, elhelyezni és karbantartani, hogy a borjak takarmányának és vizének elszennyeződését minimálisra csökkentsék.

15.

A borjaknak szarvasmarhaféle colostrumot kell kapniuk születésük után a lehető leghamarabb, valamint minden esetben életük első hat óráján belül.