31998R1687

cseh különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 119 - 129
észt különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 119 - 129
lett különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 119 - 129
litván különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 119 - 129
magyar különkiadás fejezet 10 kötet 001 o. 119 - 129
máltai különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 119 - 129
lengyel különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 119 - 129
szlovák különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 119 - 129
szlovén különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 119 - 129
bolgár különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 120 - 130
román különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 120 - 130
horvát különkiadás: fejezet 10 kötet 001 o. 38 - 48

31998R1687

Hivatalos Lap L 214 , 31/07/1998 o. 0012 - 0022

A Tanács 1687/98/EK rendelete

(1998. július 20.)

a harmonizált fogyasztói árindex által lefedett termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan az 1749/96/EK bizottsági rendeletet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló, 1995. október 23-i 2494/95/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 4. cikkére és 5. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére [2],

mivel a 2494/95/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében minden tagállam köteles létrehozni egy harmonizált fogyasztói árindexet (HICP) az 1997. januári indexszámmal kezdődően; mivel a HICP létrehozásának követelménye semmilyen módon nem kérdőjelezi meg a tagállamoknak azt a jogát, hogy közzétegyék saját nemzeti, nem harmonizált inflációs mutatóikat, amelyeket nemzeti politikai célokra kívánnak használni;

mivel a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló [3] 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó kezdeti intézkedésekről szóló, 1996. szeptember 9-i 1749/96/EK bizottsági rendelet a HICP-k kezdeti lefedettségi körét az összes vagy a legtöbb nemzeti fogyasztói árindex (CPI-k) által lefedett termékekre és szolgáltatásokra korlátozza; mivel a HICP számításánál figyelembe vett árak, különösen a szubvenciók, árengedmények és visszatérítések kezeléséhez szükséges a meghatározások összehangolása; mivel a HICP-k földrajzi és népességi lefedettségét még meg kell határozni;

mivel a 2494/95/EK rendelet 3. cikke értelmében a HICP a fogyasztói szükségletek közvetlen kielégítésére szolgáló, a tagállam gazdasági területén megvásárolható termékek és szolgáltatások árain alapul; mivel azok az árak, amelyeket a fogyasztók nem teljesen fizetnek ki, vagy az alternatív költség és a kamatfizetések nem megfelelőek a fogyasztói ár inflációjának nemzetközi összehasonlításához;

mivel felismerték, hogy a visszatérítések változásai tágabb összefüggésben esetleg nem hatnak az infláció mértékére, ugyanakkor a fogyasztókat érintő inflációs folyamat lényeges elemét képezik, ezért azokat figyelembe kell venni a HICP-ben;

mivel a statisztikai programbizottság (SPB) az elnöke által meghatározott határidőn belül nem nyilvánította ki véleményét; mivel ebben az esetben a 2494/95/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésében szabályozott eljárásnak megfelelően a Bizottság haladéktalanul benyújtja a Tanács részére a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1749/96/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az I. melléklet helyébe ennek a rendeletnek az Ia. és az Ib. melléklete lép.

2. Az 1. cikk első bekezdésében a "kezdeti" szót el kell hagyni.

3. A 2. cikk a) pontja helyébe a következő lép:

"a) 1. a HICP "lefedettsége"; azok az a) 2.-ben említett termékek és szolgáltatások, amelyek a háztartások végső fogyasztási kiadásának részét képezik. Ez az Ia. mellékletben megadott, négy számjegyű kategóriák és alkategóriák szerint van osztályozva, amely a COICOP nemzetközi osztályozásán alapul, és amelyet COICOP/HICP-nak (egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása a HICP igényeihez igazítva) fognak nevezni.

a) 2. a "háztartások végső fogyasztási kiadása"; a végső fogyasztásra fordított kiadásoknak az a része, amely a háztartásoknál pénzügyi ügyleteik során, az összehasonlított időszakok egyikében vagy mindkettőben az Ib. mellékletben meghatározottak szerint merült fel. Ellenkező rendelkezés hiányában, az Ib. melléklet követi a 2223/96/EK rendeletben [4] meghatározott Nemzeti és Regionális Számlák Európai Rendszere (ESA 1995) által megállapított meghatározásokat. A "háztartások végső fogyasztási kiadása"; olyan termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásokból áll, amelyek a következők egyéni igényeinek és szükségleteinek közvetlen kielégítésére szolgálnak:

a) 2. a) a gazdasági területen vagy külföldön lakóhellyel rendelkező háztartások; vagy

a) 2. b) a gazdasági területen lakóhellyel rendelkező és lakóhellyel nem rendelkező háztartások; vagy

a) 2. c) a háztartások költségvetéséről készült nemzeti adatfelvétel körébe tartozó háztartások népessége.

a) 3. a HICP-ben alkalmazott árak a háztartások által a egyéni termékek és szolgáltatások vásárlásakor, pénzügyi ügyleteik során fizetett beszerzési árak. Amennyiben a termékek és a szolgáltatások ingyenesen hozzáférhetők a fogyasztók számára, majd a következő időszakban ki kell fizetniük a tényleges árat, akkor a nulla ár és a tényleges ár közötti különbséget, és fordítva, figyelembe kell venni a HICP-ben;

a) 4. a HICP által alkalmazott "súly"; a háztartások által a HICP lefedettségébe tartozó termékek és szolgáltatások egy kategóriájára fordított összes kiadás, az összes lefedett termékre és szolgáltatásra fordított teljes kiadás arányában kifejezve";

4. A 3. cikk helyébe a következő lép:

"3. cikk

Lefedettség

(1) Összehasonlíthatónak kell tekinteni azokat a HICP-ket, amelyeket az árváltozások és a háztartások végső fogyasztási kiadása Ia. mellékletben megadott összes olyan kategóriáinak súlya alapján állítottak össze, amelyek a (2) bekezdésben meghatározott összes kategória által lefedett teljes kiadás egy ezred részét meghaladják.

(2) A HICP lefedettségét a következőképpen kell kiterjeszteni:

a) a HICP 1997. januári elkészítésétől kezdődően a tagállamok feldolgozzák az összegyűjtött adatokat, lefedvén a "kezdeti lefedettséggel" jelölt összes kategóriát, az Ia. mellékletben meghatározottak szerint;

b) legkorábban a HICP 1999. decemberi elkészítésétől kezdődően a tagállamok feldolgozzák az összegyűjtött adatokat, lefedvén az "1999. decemberrel" jelölt összes kategóriát is, az I a. mellékletben meghatározottak szerint."

5. A 4. cikkben az "I. melléklet" szavak helyébe az "Ia. melléklet" szavak lépnek.

2. cikk

Figyelemmel a 89/382/EGK, Euratom határozat [5] által létrehozott bizottság véleményére, a Bizottság az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül összeállít egy beszámolót, és benyújtja azt a Tanácsnak. A beszámoló értékeli az e rendeletben foglalt intézkedések működését, különös tekintettel a háztartások végső fogyasztási kiadásának fogalmára, a vonatkozó alternatív fogalmakhoz képest. A jelentést követően, a Bizottság szükség esetén kezdeményezheti a Tanácsnál e rendelet módosítását.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1998. július 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

W. Molterer

[1] HL L 257., 1995.10.27., 1. o.

[2] 1998. július 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] HL L 229., 1996.9.10., 3. o.

[4] HL L 310., 1996.11.13., 1. o.

[5] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

--------------------------------------------------

Ia. MELLÉKLET

A HICP lefedettségébe a következő COICOP/HICP-kategóriák tartoznak:

01. | ÉLELMISZEREK ÉS ALKOHOLMENTES ITALOK | | | |

01.1. | Élelmiszerek | | | |

01.1.2. | Hús | teljes | | |

01.1.3. | Hal | teljes | | |

01.2. | Alkoholmentes italok | | | |

02. | SZESZES ITALOK, DOHÁNYÁRUK | | | |

02.1. | Szeszes italok | | | |

02.1.2. | Bor | teljes | | |

02.1.3. | Sör | teljes | | |

02.2. | Dohányáruk | | | |

02.3. | Kábítószerek | | | |

03. | RUHÁZAT ÉS LÁBBELI | | | |

03.1. | Ruházat | | | |

03.2. | Lábbeli | | | |

04. | LAKÁSSZOLGÁLTATÁS, VÍZ, VILLAMOS ENERGIA, GÁZ ÉS EGYÉB TÜZELŐANYAGOK | | | |

04.1. | Tényleges lakbér | | | |

04.2. | Imputált lakbér | | | |

04.3. | Lakáskarbantartás és -javítás | | | |

04.4. | Egyéb, lakással kapcsolatos szolgáltatások | | | |

04.5. | Villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok | | | |

04.5.2. | Gáz | teljes | | |

05. | LAKBERENDEZÉS, LAKÁSFELSZERELÉS ÉS RENDSZERES LAKÁSKARBANTARTÁS | | | |

05.1. | Bútorok és lakberendezési cikkek, szőnyegek és egyéb padlóburkoló anyagok, valamint javításuk | | | |

05.2. | Lakástextíliák | | | |

05.3. | Fűtő- és főzőkészülékek, hűtőszekrények, mosógépek és hasonló tartós háztartási gépek és készülékek, beleértve az alkatrészeket és a javítást | | | |

05.4. | Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés | | | |

05.5. | Barkács- és kerti szerszámok, eszközök | | | |

05.6. | Rendszeres lakáskarbantartáshoz igénybe vett termékek és szolgáltatások | | | |

06. | EGÉSZSÉGÜGY | | | |

06.1. | Egészségügyi termékek, gyógyászati segédeszközök és készülékek | | | |

06.2. | Járóbeteg-ellátás | | | |

06.3. | Fekvőbeteg-ellátás | | | |

06.3.1. | Fekvőbeteg-ellátás | | | |

07. | KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTÁS | | | |

07.1. | Járművásárlás | | | |

07.2. | Személyszállító járművek üzemeltetése | | | |

07.3. | Közlekedés és szállítási szolgáltatások | | | |

08. | TÁVKÖZLÉS | | | |

08.1. | Távközlés | | | |

09. | SZABADIDŐ ÉS KULTÚRA | | | |

09.1. | Audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozó berendezések és kiegészítők, beleértve a javításukat | | | |

09.2. | Egyéb szabadidős és kulturális tevékenységet szolgáló, tartós fogyasztási cikkek | | | |

09.3. | Egyéb szabadidős tevékenységet szolgáló cikkek és felszerelések; virág, kertészkedés és hobbiállatok | | | |

09.4. | Szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások | | | |

09.5. | Újság, könyv, papír és írószer | | | |

09.6. | Szervezett társasutazás | | | |

10. | OKTATÁS | | | |

10.1. | Oktatási szolgáltatások | | | |

11. | VENDÉGLÁTÁS ÉS SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS | | | |

11.1. | Vendéglátás | | | |

11.2. | Szálláshely-szolgáltatások | | | |

12. | EGYÉB TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK | | | |

12.1. | Testápolás | | | |

12.2. | Máshova nem sorolt személyes tárgyak | | | |

12.3. | Szociális ellátás | | | |

12.4. | Biztosítás | | | |

12.5. | Máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások | | | |

12.6. | Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatások | | | |

--------------------------------------------------

Ib. MELLÉKLET

A. A HÁZTARTÁSOK VÉGSŐ FOGYASZTÁSI KIADÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA

1. A háztartási szektor személyeket vagy személyek csoportjait foglalja magában (az ESA 2.76. a) és 2.76. b) pontjaiban meghatározottak szerint), és magában foglalhatja az intézményi háztartásokat is (az ESA 2.76. b) pontjában meghatározottak szerint).

2. Egy honos háztartás gazdasági érdekeltségének központja a tagállam gazdasági területén belül van, amely magában foglalhatja a területi, illetve területen kívüli enklávékat is (az ESA 2. 04.-2.07. pontjában meghatározottak szerint).

3. A pénzügyi ügylet egy gazdasági folyamat, azaz kölcsönhatás az intézményi egységek között közös megegyezés alapján, amelynek során az érintett egységek kifizetéseket teljesítenek, illetve fogadnak, kötelezettségeket vállalnak, vagy pénzegységekben kifejezett vagyontárgyakat kapnak. Egyezményesen a háztartási hulladékgyűjtést közös megegyezés alapján cselekvő egységek közötti kölcsönhatásnak kell tekinteni. Azok az ügyletek, amelyek nem vonnak maguk után készpénzforgalmat vagy a pénzegységekben kifejezett eszközök és források cseréjét, nem pénzügyi ügyletek. Az egységeken belüli ügyletek általában nem pénzügyi ügyletek. Több intézményi egységet érintő nem pénzügyi ügyletek a termékügyletek (termékbarter), a disztributív ügyletek (természetbeni juttatások és transzferek stb.) és egyéb ügyletek (nem termelt, nem pénzügyi eszközök cserekereskedelme).

A háztartások végső fogyasztási kiadása a következő határeseteket fedi le:

4. Lefed bizonyos, nem a közbenső fogyasztás részét képező cikkeket, úgymint a bérlő vagy tulajdonos által elvégzett kisebb javításokhoz és a lakásbelső dekorációjához szükséges anyagokat, valamint a tartós fogyasztási cikkek, beleértve a járműveket, javításához és karbantartásához szükséges anyagokat.

5. Lefedi azokat a cikkeket, amelyek nem képezik a tőkefelhalmozás részét, különösen az olyan tartós fogyasztási cikkeket, amelyeknek élettartama több számbavételi időszakra terjed ki; ez magában foglalja néhány tartós fogyasztási cikk tulajdonjogának egy vállalkozástól egy háztartás részére történő átruházását.

6. Lefedi a közvetlenül felszámított pénzügyi szolgáltatásokat.

7. Lefedi a nem életbiztosítási szolgáltatásokat az implicit szolgáltatási díj összegének terhére.

8. Lefedi az összes nem életbiztosításból származó juttatásból fedezett költséget, magában foglalja a biztosítótársaságok által közvetlenül a garázsoknak, kórházaknak, orvosoknak stb. teljesített kifizetéseket. Ennek következtében a HICP lefedi a háztartások vagy a biztosítótársaságok által a garázsok, kórházak, orvosok stb. részére kifizetett teljes összeget.

A nem életbiztosításból származó kártérítési igények azok az összegek, amelyeket a biztosítótársaságoknak kell kifizetniük javak vagy személyek sérülése vagy károsodása esetén. Ezek folyó transzferek a biztosítóintézetektől a kedvezményezett háztartások részére, ezért a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének részét képezik. Minden ebből eredő kiadást, például a garázsok, kórházak vagy orvosok részére kifizetett összeget a háztartások és nem a biztosítóintézetek kiadásaként kell kezelni. Lényegtelen, hogy ezeket a háztartások a kárigény kielégítése előtt fizetik-e ki, így azok társadalombiztosítási térítéseknek tűnnek, vagy a kifizetéseket közvetlenül a biztosítótársaságok végzik a garázsok, kórházak stb. részére. Ez utóbbi esetben a biztosítóintézeteket egyszerűen a háztartások nevében eljáró közvetítőként kell kezelni, míg a háztartásokat a kiadások viselőjeként.

9. Lefedi a háztartások engedélyekre stb. fordított kifizetéseit, amelyeket szolgáltatások vételének tekintenek. Ha az államigazgatás valamilyen engedély kibocsátását arra használja, hogy egy meghatározott szabályozó funkciót megszervezzen, úgymint az érintett személy hozzáértésének vagy képzettségének az ellenőrzését, a kifizetéseket államigazgatási szolgáltatás vásárlásaként kezelik, és az árakat figyelembe veszik a HICP-ben, ezzel szemben, ha az engedélyeket automatikusan ítélik oda a megfelelő összeg befizetésekor, akkor a befizetéseket közvetlen adóként és nem árként kell kezelni. A vezetői vagy pilótajogosítványt, a tévé- vagy rádióengedélyeket, lőfegyvertartási engedélyt, múzeumi vagy könyvtári belépőket, szemétdíjat stb. a legtöbb esetben az államigazgatás által nyújtott szolgáltatás vásárlásaként kezelik, miközben a jármű-, hajó- vagy repülőhasználati engedélyeket a legtöbb esetben adóként kezelik.

10. Lefedi az olyan szolgáltatások megvásárlását, amelyek ára gazdaságilag nem jelentős, pl. egy múzeumi belépőét.

A háztartások végső fogyasztási kiadása nem fedi le a következő határeseteket:

11. Nem fedi le a természetbeni jövedelmet, mivel az nem pénzügyi ügylet (habár az ESA 3.76. b) pontja szerint a végső fogyasztásra fordított kiadás magában foglalja).

12. a) Nem fedi le a háztartások által kapott természetbeni szociális juttatásokat, beleértve azokat a kiadásokat, amelyeket eredetileg a háztartások finanszíroznak, és később a társadalombiztosítás, az államigazgatás vagy az NPISH-k visszatérítenek, pl. az orvosi vagy oktatási kiadásokat. Amikor egy háztartás megvásárol egy terméket vagy szolgáltatást, amelyet később részben vagy egészben visszatérítenek számára, a háztartást a társadalombiztosítási alap, az államigazgatási szerv vagy az NPISH nevében eljáró közvetítőként kezelik. A háztartások részére visszatérített összegeket a társadalombiztosítás, az államigazgatás vagy az NPISH természetbeni szociális juttatásaként kezelik. Ezeket nem háztartások részére történő készpénzátutalásként tartják nyilván, és ezért nem képezik részét a háztartások rendelkezésére álló jövedelmének. Ez a könyvelési eljárás ugyanarra az eredményre vezet, mint amikor egy társadalombiztosítási alap vásárol egy terméket vagy szolgáltatást egy piaci gyártótól, majd alacsony, nem piaci áron újra értékesíti azt a háztartásoknak. Ez azt vonja maga után, hogy a HICP-ben figyelembe vett ár a háztartás által fizetett, a visszatérítéssel csökkentett összeg.

b) Minden más államigazgatási engedményt, különösen a bérlőnek a bérleti díj csökkentése érdekében juttatott (beleértve a közvetlenül a tulajdonosnak folyósított) összeget, készpénzben teljesített szociális juttatásként kezelnek, és ebből kifolyólag része a háztartás rendelkezésére álló jövedelmének. Ez azt vonja maga után, hogy a termék vagy szolgáltatás engedmény előtti teljes ára szerepel a HICP-ben.

13. Nem fedi le a tulajdonos által lakott lakásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat sem, mert ezek nem pénzügyi ügyletek (habár az ESA 3.76. a) pontja szerint a végső fogyasztásra fordított kiadás részét képezik).

14. Nem fedi le a lakásvásárlást és a nem termelt vagyon vásárlását, különösen a földvásárlást.

15. Nem fedi le azt a kiadást sem, amelyet a tulajdonos-lakó a lakás díszítésére, karbantartására és javítására fordít, és amelyet jellemzően nem a bérlő végez.

16. Nem fedi le az értéktárgyakkal kapcsolatos költségeket.

17. Nem fedi le azokat a kiadásokat, amelyek üzleti célból merülnek fel olyan háztartásoknál, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok tulajdonosai.

18. Nem fedi le az aktuális jövedelem- és vagyonadókat, amelyek kötelező jellegű, ellenszolgáltatás nélkül, készpénzben vagy természetben a hatóságok és egyéb szervezetek által időszakosan az intézményi egységek jövedelmére és vagyonára kirótt befizetések, valamint néhány időszakos adót, amelyek függetlenek mind a jövedelemtől, mind a vagyontól. Más aktuális adók magukban foglalják a háztartások mindazon kifizetéseit, amelyet adóként kell kezelni, úgymint a jármű, hajó vagy repülő stb. tulajdonlásának vagy használatának engedélyezéséhez szükségeseket.

19. a) Nem fedi le a háztartások által az NPISH-k, úgymint szakszervezetek, szakmai szervezetek, fogyasztói szövetségek, egyházak és a szociális, kulturális, szabadidős és sportegyesületek részére fizetett hozzájárulásokat, beíratkozási és tagdíjakat.

b) Ha viszont egy klub, egyesület, társaság vagy szövetség piaci gyártónak tekinthető, amely szolgáltatásait gazdaságilag jelentős áron értékesíti, mely eset általában fenn is áll, akkor abban az esetben is, ha jogállása szerint társadalmi szervezet, a háztartások által fizetett hozzájárulásokat, beíratkozási és tagdíjakat a nyújtott szolgáltatások ellenértékeként - nem transzferként - kezelik, és így azokat a HICP tartalmazza.

20. Nem fedi le a háztartások önkéntes, készpénzes vagy természetbeni transzfereit a jótékonysági alapok és segélyszervezetek számára.

21. Nem fedi le a tulajdonból származó jövedelemmel kapcsolatos kifizetéseket, beleértve a kamatot is. Tulajdonból származó jövedelem a tulajdonosnak az a jövedelme, amelyet a pénzügyi eszközök vagy a nem termelt tárgyi eszközök rendelkezésre bocsátásáért cserébe egy másik intézményi egységtől kap. A közöttük létrejött megállapodásból származó pénzügyi instrumentum feltételei szerint a kamat az az összeg, amelyet az adós fizet a hitelező részére egy adott időszakra a fennálló tőketartozás összegének csökkentése nélkül.

22. Nem fedi le a kötelező vagy önkéntes szociális járulékokat, úgymint a munkáltató tényleges szociális járulékait, amelyeket a szociális biztonsági alapok, biztosítótársaságok vagy az autonóm, illetve nem autonóm szociális biztonsági rendszereket kezelő nyugdíjpénztárak részére befizetnek annak érdekében, hogy biztosítsák alkalmazottaik szociális ellátását vagy az alkalmazottak által befizetendő összegeket a társadalombiztosítási rendszer és a magán-tőkefedezeti, illetve nem tőkefedezeti rendszerek részére.

23. Nem fedi le az életbiztosítási és a nyugdíjpénztári szolgáltatásokat (habár az ESA 3.76. f) és g) pontja szerint az ilyen jellegű szolgáltatásokat az implicit szolgáltatási díj összegével tartalmazza a végső fogyasztásra fordított kiadás).

24. Nem fedi le a nettó nem életbiztosítási díjakat. Ezeket a díjakat az intézményi egységek által jegyzett kötvények alapján kell fizetni. A háztartások által jegyzett kötvények azok, amelyeket saját elhatározásból és saját hasznukra váltottak ki, függetlenül a munkaadójuktól vagy az államigazgatástól, és minden társadalombiztosítási rendszeren kívül. A nettó nem életbiztosítási díjak magukban foglalják mind a kötvénytulajdonosok által az elszámolási időszak alatti biztosítási védelemért ténylegesen fizetendő díjakat (megszolgált díj), mind a biztosítótársaságok szolgáltatási díjainak levonása után fennmaradó, a kötvénytulajdonosok vagyonának jövedelméből származó kiegészítő díjbevételt (Megj.: ezt a szolgáltatási díjat lefedi a háztartások végső monetáris fogyasztási kiadása). A nettó nem életbiztosítási díjak a javak vagy vagyon károsodását, személyi sérülést okozó természeti okból vagy emberi mulasztás miatt bekövetkezett balesetekre vagy eseményekre, például tűzesetekre, áradásokra, balesetekre, törésekre, hajótörésre, lopásra, erőszakra, balesetre vagy betegségre stb. vagy betegségből, munkanélküliségből, balesetből stb. eredő pénzügyi veszteségekre nyújtanak fedezetet.

25. Nem fedi le a háztartások közötti folyó transzfereket, amelyek az összes olyan készpénzben vagy természetben történő transzfert tartalmazzák, amelyet a lakóhellyel rendelkező háztartás a többi lakóhellyel rendelkező vagy nem rendelkező háztartástól kap vagy részére juttat.

26. Nem fedi le a pénzbírságokat és a pénzbüntetéseket. Ezeket bíróságok vagy kvázi bírói testületek vetik ki az intézményi egységekre, és kötelező folyó transzferekként kell kezelni őket. Nem fedi le az adóhatóságok által adócsalás vagy az adó késedelmes megfizetése miatt kiszabott pénzbírságokat és pénzbüntetéseket sem, amelyeket általában nem lehet megkülönböztetni magától az adótól.

27. Nem fedi le a sorsolásos játékokat és a szerencsejátékokat, sem a sorsolásos játékokat és a szerencsejátékokat szervező egység szolgáltatási díját, valamint a nyertesnek kifizetett maradék folyó transzfert sem (habár az ESA 4.135. pontja szerint a szolgáltatási díj benne van a végső fogyasztásra fordított kiadásban).

B. AZ ÁR MEGHATÁROZÁSA

28. A beszerzési ár az az összeg, amelyet a vevő a vásárláskor ténylegesen kifizet a termékért; magában foglal minden adót, csökkentve a termékre jutó támogatással; figyelembe veszi a nagy tételben vagy csökkentett áron történő vásárlás esetén nyújtott engedményeket, de nem tartalmazza a hitelfelvételből eredő kamatokat és szolgáltatási díjat; nem tartalmazza azokat a külön díjakat sem, amelyek a vásárláskor meghatározott időszakon belüli fizetés elmulasztásából erednek.

29. A egyéni fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások ("egyéni termékek és szolgáltatások") a háztartás által tagjai szükségleteinek és igényeinek kielégítése céljából megvásárolt termékek és szolgáltatások. Az egyéni termékek és szolgáltatások a következő jellemzőkkel bírnak:

a) a termékek vagy szolgáltatások megvásárlásának egy meghatározott háztartás vagy ennek egy tagja által megfigyelhetőnek és rögzíthetőnek kell lennie, hasonlóképpen az idejének is;

b) a háztartásnak bele kell egyeznie a termék vagy szolgáltatás biztosításába, és meg kell tennie mindent, ami szükséges ennek megvalósítása érdekében, pl. egy iskola vagy klinika látogatása által;

c) a terméknek vagy szolgáltatásnak olyannak kell lennie, hogy egy háztartás, egy személy vagy esetleg egy kisebb, szűk körű csoport általi megvásárlása eleve kizárja más háztartások vagy személyek általi megvásárlását.

A háztartások minden végső fogyasztásra fordított kiadása egyéni. Megállapodás alapján minden, az NPISH-k által biztosított terméket és szolgáltatást egyéniként kell kezelni.

Megállapodás alapján az államigazgatás minden végső fogyasztásra fordított kiadását, amelyet az oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra és jólétre, sportra és szabadidőre, valamint a kultúrára fordít, egyéni szolgáltatásra fordított fogyasztási kiadásként kell kezelni, kivéve az általános közigazgatási, szabályozási, kutatási stb. kiadásokat. Ezenkívül a lakásszolgáltatásra, a háztartási hulladékgyűjtésre, a közlekedési rendszer működtetésére költött összegeket is egyéniként kell kezelni. Kollektív fogyasztásra fordított kiadás az államigazgatás minden egyéb végső fogyasztásra fordított kiadása. Ez különösen a társadalom igazgatására és szabályozására, a biztonság és a védelem biztosítására, a közrend, a törvénykezés és a szabályozás fenntartására, a közegészség megóvására, a környezetvédelemre, a kutatásra és fejlesztésre, valamint az infrastruktúrára és a gazdasági fejlődésre fordított kiadásokból áll.

--------------------------------------------------