(1)

2018. január 18-án a cseh hatóságok előzetes bejelentést tettek a Bizottságnak a 2018 és 2022 közötti időszakban az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatási kötelezettség) teljesítéséért a Cseh Posta számára nyújtott kompenzációról. 2019. március 8-án, a különösen a nettó elkerülhető költség (NAC) módszeréről folytatott prenotifikációs megbeszéléseket követően a cseh hatóságok visszavonták ezt a prenotifikációt.

(2)

2019. augusztus 20-án a cseh hatóságok ismét előzetes bejelentést tettek a 2018 és 2022 közötti időszakban az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a Cseh Posta számára nyújtott kompenzációról (a továbbiakban: az intézkedés). A 2018. január 18-i prenotifikációhoz képest az intézkedést módosították, különösen a nettó elkerülhető költség kiszámítása tekintetében.

(3)

2019. november 8-án és 22-én a Bizottsághoz két hivatalos panasz érkezett a Cseh Posta két versenytársától, a Zásilkovna s.r.o.-tól (a továbbiakban: Zásilkovna) és a První novinová Společnost a.s.-től (a továbbiakban: PNS, korábban: Mediaservis). A panaszokat SA.55686. (2019/FC.), illetve SA.55497. (2019/FC.) (1) számon vették nyilvántartásba.

(4)

A panaszokat a Bizottság 2019. december 4-én továbbította a cseh hatóságoknak. A cseh hatóságok 2020. január 31-i levelükben válaszoltak.

(5)

2020. január 28-án a cseh hatóságok bejelentették a 2018 és 2022 közötti időszakban az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a Cseh Posta számára nyújtandó kompenzációt.

(6)

2020. március 12-én a Bizottság további tájékoztatást kért a cseh hatóságoktól, amelyek a 2020. április 24-i levélben válaszoltak.

(7)

A Bizottság 2020. június 23-i határozatában tájékoztatta a cseh hatóságokat arról a döntéséről, hogy a támogatás tekintetében megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat). A Bizottság felkérte a cseh hatóságokat, hogy nyújtsák be észrevételeiket, és adjanak meg minden tájékoztatást, amely segíthet a támogatás értékelésében, továbbá felkért minden érdekelt felet, hogy nyújtsa be észrevételeit a támogatásról.

(8)

A Bizottság a 2020. július 24-én kelt levélben kapta meg a cseh hatóságoktól és a Cseh Postától az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeket.

(9)

A Bizottság a Zàsilkovnától a 2020. október 2-án kelt levélben kapott észrevételt az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban, a PNS-től pedig a 2020. október 3-i levélben.

(10)

A Bizottság 2020. november 9-én minden harmadik személy észrevételeit továbbította a cseh hatóságoknak.

(11)

A cseh hatóságok 2021. február 3-án kelt levelükben nyújtották be a harmadik személyek észrevételeivel kapcsolatos megjegyzéseiket.

(12)

2021. július 9-én a Bizottság szolgálatai levelet küldtek a Zàsilkovnának és a PNS-nek, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy az SA.55686. (2019/FC.) és az SA.55497. (2019/FC.) számú ügyet lezárják, és hogy a hivatalos vizsgálati eljárást SA.55208. (2020/C.) ügyszámon egyesítve folytatják le. Ennek eredményeként az SA.55686. (2019/FC.) és az SA.55497. (2019/FC.) számú ügyben benyújtott panaszokban tett észrevételeket és átadott információkat az SA.55208. (2020/C.) számú hivatalos vizsgálati eljárás keretében vizsgálnák meg.

(13)

A Bizottság 2021. november 12-én további tájékoztatást kért a cseh hatóságoktól. A cseh hatóságok 2021. december 10-i levelükben válaszoltak.

(14)

2021. december 2-án a Zásilkovna további észrevételeket küldött a Bizottságnak.

(15)

A Bizottság 2022. február 17-én és 2022. március 29-én felvilágosítást kért a cseh hatóságok által a 2021. december 10-i levélben benyújtott információkról. A cseh hatóságok a 2022. március 16-i, illetve április 1-jei levelükben válaszoltak.

(16)

Csehország kivételes jelleggel beleegyezett, hogy lemond az EUMSZ-nek az 1/1958 rendelet (3) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 342. cikkéből eredő jogairól, és angol nyelven fogadtatja el ezt a határozatot és küldet róla értesítést.

(17)

Az intézkedés egyetlen kedvezményezettje a Cseh Posta, amely Csehország fő postai szolgáltatója.

(18)

A Cseh Posta teljes egészében az állam tulajdonában van, és 1993-ban a Cseh Köztársaság Gazdasági Minisztériuma alapította az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvénnyel (4) összhangban. Jogállását és tulajdonosi státuszát az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény (5) szabályozza.

(19)

A postai szolgáltatások mellett a Cseh Posta számos egyéb szolgáltatást is nyújt, például pénzügyi szolgáltatásokat (banki szolgáltatásokat, készpénzkezelési szolgáltatásokat és nyugdíjkifizetéssel kapcsolatos szolgáltatásokat).

(20)

A Cseh Postai piac 2013. január 1-jei liberalizációja ellenére a levélküldemények piacán a verseny nem fejlődött jelentősen. A levélküldemények piacán a Cseh Posta legfontosabb versenytársai a PNS és a Česká distribuční, a csomagkézbesítési piacon pedig a PPL CZ (Professional Parcel Logistic), a Direct Parcel Distribution CZ (DPD), a General Logistics Systems Czech Republic (GLS) és a Zásilkovna.

(21)

A nemzeti postai szabályozó szerv, a Cseh Távközlési Hivatal (CTO) 2017. december 12-i határozatával (6)2018. január 1-jétől 2022. december 31-ig a Cseh Postát bízta meg az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel.

(22)

A Cseh Postára bízott egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatályát a nemzeti jogszabályok, nevezetesen a postai szolgáltatásokról szóló törvény (7) 3. § (1) bekezdése határozza meg, és az a következőkre terjed ki:

(23)

Egyetemes szolgáltatóként a Cseh Posta köteles minden egyetemes postai szolgáltatáshoz megfizethető áron hozzáférést biztosítani Csehország egész területén, legalább minden munkanapon egyszer.

(24)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésének jogalapja a következő:

(25)

A Cseh Posta feladata továbbá az adatpostafiók információs rendszer (DBIS) biztosítása a 2018–2022-es időszakban. 2018. február 2-án a Bizottság határozatot (10) fogadott el, amelyben megállapította, hogy a cseh postának a DBIS 2018 és 2022 közötti időszakban történő biztosításáért nyújtandó 2,3 milliárd CZK (85,1 millió EUR) összegű kompenzáció a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály (11) értelmében a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősül.

(26)

A DBIS a közigazgatáson belüli belső kommunikáció, valamint a közigazgatás, a polgárok és a vállalatok közötti biztonságos kommunikáció elektronikus csatornája, amely bizonyos esetekben felváltja a hagyományos postai szolgáltatásokat, például az ajánlott postai szolgáltatásokat.

(27)

A bejelentett intézkedés a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség Cseh Posta általi teljesítésének (lásd a (22) preambulumbekezdést) 2018 és 2022 közötti közfinanszírozására vonatkozik, amelyet a postai szolgáltatásokról szóló törvény alapján kell nyújtani. A postai szolgáltatásokról szóló törvény 34e. §-ának (3) bekezdése értelmében a Cseh Távközlési Hivatal mindaddig nem utalhat át pénzeszközöket előzetes nettó költségek vagy méltánytalan pénzügyi terhet jelentő nettó költségek fedezésére, amíg a Bizottság határozatot nem hoz a kompenzáció belső piaccal való összeegyeztethetőségéről.

(28)

A Cseh Posta számára nyújtandó kompenzáció a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség Cseh Távközlési Hivatal által ellenőrzött nettó költségeitől függ, és évente legfeljebb 1 500 millió CZK (55,5 millió EUR (12)) összegre korlátozódik (lásd a (33) preambulumbekezdést).

(29)

A postai szolgáltatásokról szóló törvény 34c. §-a értelmében az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért járó kompenzáció mértékét az egyes évekre vonatkozóan nem előre állapítják meg, hanem évente három lépésben számítják ki és fizetik ki.

(30)

Az adott évben felmerült ideiglenes nettó költségek tekintetében a Cseh Posta a postai szolgáltatásokról szóló törvény 34c. §-ával összhangban az adott év (t. év) július 1-jétől december 31-ig visszatérítési kérelmet nyújthat be a Cseh Távközlési Hivatalhoz. Ilyen esetekben a Cseh Távközlési Hivatal határozatot hoz, amelyben az előző év (t–1. év) ellenőrzött költségei alapján (a 8.2.8. szakaszban leírt módszer alkalmazásával) az előző évi nettó költségek 50 %-ával egyenlő összegben megállapítja az előzetes nettó költségeket. Csehország a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a Cseh Távközlési Hivatalon keresztül megtéríti a Cseh Posta számára az ideiglenes nettó költségeket.

(31)

Az adott évben felmerült tényleges nettó költségek tekintetében a Cseh Posta a postai szolgáltatásokról szóló törvény 34d. §-ával összhangban a következő év (t+1. év) augusztus 31-ig visszatérítési kérelmet nyújthat be a Cseh Távközlési Hivatalhoz. A Cseh Távközlési Hivatal a nettó elkerülhető költség módszerrel ellenőrzi a Cseh Posta által kiszámított nettó költséget. A Cseh Távközlési Hivatal határozatban állapítja meg a postai szolgáltatásokról szóló törvény 34b. §-a szerint ellenőrzött nettó költségek összegének megfelelő nettó költségeket. A nettó költségek visszatérítéséhez a Cseh Távközlési Hivatal levonja a Cseh Postának már visszatérített ideiglenes nettó költségeket. Ha a kifizetett ideiglenes nettó költségek meghaladják az adott évben felmerült nettó költségeket, a Cseh Posta visszafizeti a különbözetet az államnak.

(32)

A Cseh Távközlési Hivatal a postai szolgáltatásokról szóló törvény 34b. §-ában meghatározott módon ellenőrzi a nettó költségek eredetét és összegét. Ha ezen ellenőrzésből arra lehet következtetni, hogy a nettó költség kiszámítása helyes, a Cseh Posta a törvény értelmében jogosult lesz a nettó költségek visszatérítésére.

(33)

A Cseh Távközlési Hivatal ellenőrzi az egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek a cseh hatóságok által a postai szolgáltatásokról szóló törvény 34b. §-ával összhangban meghatározott nettó költségét. A nettó költség évente legfeljebb 1 500 millió CZK összegig téríthető meg a postai szolgáltatásokról szóló törvény 34d. §-ával összhangban, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség méltánytalan terheinek elemzése alapján.

(34)

A Zásilkovna, a Cseh Posta versenytársa, amely a csomagkézbesítési piacon tevékenykedik, azt állítja, hogy a Cseh Posta „legalább” 2013-tól jogellenes támogatásban részesült. A Zásilkovna által benyújtott panaszt a határozat az alábbiakban foglalja össze.

(35)

A Zásilkovna úgy véli, hogy a megbízási aktus nincs összhangban az ÁGÉSZ-keretszabállyal, mivel a Cseh Postának nyújtott kompenzáció összegének meghatározására szolgáló módszer nem objektív és nem átlátható. A Zásilkovna azzal érvel, hogy sem a cseh hatóságok, sem a Cseh Posta nem fejtette ki a nettó költségnek a kompenzációs összeg alapjául szolgáló számítását és nem tett közzé részletes információt arról.

(36)

A Zásilkovna úgy véli továbbá, hogy a Cseh Posta 2013 és 2017 között túlzott pénzügyi erőforrásokat kapott a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációjaként, és hogy ez a 2018–2022-es időszakra „még inkább igaz”. E tekintetben a Zásilkovna rámutat, hogy a 2018 és 2022 közötti időszakra nézve a méltánytalan terhekre vonatkozó éves felső határ háromszorosára, 1 500 millió CZK-ra nőtt az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozó kompenzációjáról szóló bizottsági határozatban (a továbbiakban: az egyetemes szolgáltatási kötelezettségről szóló 2018. évi határozat) (13) elfogadott összeghez képest. A Zásilkovna úgy véli, hogy a Cseh Posta ezt a túlzott mértékű kompenzációt arra használja fel, hogy kereszttámogatást nyújtson az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásaihoz, különösen a csomagkézbesítési piacon (14).

(37)

A Zásilkovna különösen úgy véli, hogy a Cseh Posta túlzott mértékű kompenzációt kap, mivel kézbesítési és szállítási hálózatának teljes költségét az egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez allokálja, és ezért e költségek egy részét nem rendeli hozzá megfelelően a Balíkovna-szolgáltatáshoz (a postahivataloktól eltérő átvételi pontokra történő csomagkézbesítés), és így keresztfinanszírozza ezt a szolgáltatást az egyetemes szolgáltatási kötelezettség állítólagosan túlzott mértékű kompenzációjából. A Zásilkovna szerint a Balíkovna-szolgáltatást „lényegesen a költségek alatt” kínálják. Úgy tűnik, hogy a Zásilkovna úgy véli, a Cseh Posta legalább 2013 óta helytelenül allokálta a költségeket.

(38)

A Zásilkovna a Balíkovna áraira vonatkozó érvelését a saját maga és más magánversenytársak által az átvételi pontokra történő csomagkézbesítésre megállapított árakra való hivatkozással támasztja alá (amely árak mindegyike állítása szerint magasabb). Ezenkívül a Zásilkovna megjegyzi, hogy a Cseh Posta postahivatalokba történő csomagkézbesítésének árai, amely szolgáltatás a Zásilkovna szerint nagyon hasonló a Balíkovna szolgáltatásához, mivel mindkettő magas közös költségekkel és azonos szintű folyamathatékonysággal jellemezhető, 2–3-szor magasabbak.

(39)

A PNS azt állítja, hogy a Cseh Posta túlkompenzációban részesül a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért. A PNS azt állítja, hogy a nettó elkerülhető költség kontrafaktuális forgatókönyve nem hihető, mivel a postahivatalok számának csökkenése jelentős hatással lenne a Cseh Posta által az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokból származó bevételekre. A PNS azt állítja, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokból származó összes bevételnek ki kellene esnie, amely bevétel évente 4,25 milliárd CZK (157,3 millió EUR), és amelyet állítása szerint a cseh hatóságok és a Cseh Posta számításai nem megfelelően számolnak el.

(40)

A PNS azt is állítja, hogy a Cseh Posta tévesen sorolt be bizonyos szolgáltatásokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatások alá, és ezáltal mesterségesen csökkentette az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből származó bevételeket. A PNS szerint ez mesterségesen magasabb kompenzálandó nettó költséghez vezet.

(41)

A PNS e tekintetben megjegyzi továbbá, hogy a postai szolgáltatásokról szóló törvényt módosították annak érdekében, hogy a nettóköltség-kompenzáció felső határát jelentősen, évi 1 500 millió CZK-ra (55,5 millió EUR) emeljék, az eredetileg évi 500 millió CZK-ról (18,5 millió EUR-ról). A PNS rámutat, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségről szóló 2018. évi határozatban a cseh hatóságok az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségét legfeljebb évi 984 millió CZK-ra (36,4 millió EUR-ra) becsülték, ami jelentősen elmarad a megemelt felső határtól.

(42)

A PNS úgy véli továbbá, hogy a Cseh Posta megsértette a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (15) és különösen annak I. melléklete C. részének első albekezdésében, valamint 7. cikkének (5) bekezdésében meghatározott átláthatósági követelményeket azáltal, hogy csak a kompenzáció összegét tette közzé, a nettó elkerülhető költség számításait nem.

(43)

A PNS azt állítja, hogy a Cseh Posta nettó költségeinek kiszámítása nincs összhangban a 97/67/EK irányelv I. melléklete B. részének ötödik albekezdésével. Ez utóbbi előírja, hogy „a számításnak olyan költségeken kell alapulnia, amelyek az alábbi okok miatt merülhetnek fel: a meghatározott szolgáltatások olyan elemei, amelyeket csak veszteséggel vagy a szokásos kereskedelmi normáktól eltérő költségfeltételek mellett lehet nyújtani” . A PNS úgy véli továbbá, hogy a Cseh Posta megsérti a postai szolgáltatásokról szóló törvény 33. §-át, amely arra kötelezi, hogy az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat költségalapú árakon kínálja.

(44)

A PNS azt állítja, hogy a Cseh Posta akár maximum 60 %-os „óriási” árengedményeket kínál a nagy feladóknak, ami „rendkívül” alacsony, költség alatti árakat eredményez. A PNS szerint ez a Cseh Posta saját árképzési politikájának eredménye, és nem értelmezhető úgy, hogy eltér a szokásos kereskedelmi normáktól a 97/67/EK irányelv értelmében véve, azaz a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségből nem következik az, hogy a Cseh Postának a költségek alatti árakat kellene alkalmaznia. A Cseh Postának járó kompenzáció kiszámítása tehát nem veheti figyelembe az e gyakorlatból eredő veszteségeket.

(45)

Ezen érv alátámasztására a PNS egy másik példát hozott fel, és megjegyzi, hogy a hibrid postai szolgáltatások (16) ára 2019-ben csaknem 20 %-kal nőtt, ami azt jelenti a PNS véleménye szerint, hogy vagy az új ár túl magas és meghaladja az észszerű haszonkulcsot, vagy a korábbi, alacsonyabb ár nem volt költségalapú, mivel túl alacsony lett volna a költségek fedezéséhez.

(46)

2020. június 23-án a Bizottság megindította a hivatalos vizsgálati eljárást a Cseh Postának az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért a 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan nyújtott kompenzációval kapcsolatban, mivel kétségei merültek fel a kompenzáció belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.

(47)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság először is kétségeit fejezte ki a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatályával kapcsolatban. A Cseh Postára bízott, a (22) preambulumbekezdésben leírt egyetemes szolgáltatási kötelezettség ugyanis szélesebb körű, mint a 97/67/EK irányelv 3. cikkében leírt szolgáltatások. A Bizottság megállapította különösen, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség magában foglalja a postautalványokat, amelyek nem szerepelnek az említett cikkben, és amelyeket a 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) további vagy kiegészítő szolgáltatásként említ. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a nyilvánossággal nem konzultáltak kifejezetten arról, hogy a postautalványokat a bejelentett időszakra az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá vonják. Következésképp azt állapította meg, hogy kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Csehország által a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség (vagy legalábbis a postautalványok) valódi általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülhet-e.

(48)

Másodszor, a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatályával kapcsolatos kétségeket illetően a Bizottság kétségeit fejezte ki azt érintően is, hogy vajon az egyetemes szolgáltatási kötelezettség közvetlen odaítélése megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak. Az egyetemes szolgáltatónak a 97/67/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kijelölése ugyanis akkor lehetséges, ha az egyetemes szolgáltató által végzett tevékenységek köre az említett irányelv 3. cikkében meghatározott egyetemes szolgáltatásnak tekinthető.

(49)

Harmadszor, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban kétségeit fejezte ki a Cseh Postának nyújtandó kompenzáció összegével kapcsolatban. E tekintetben a Bizottság kétségeit fejezte ki a Cseh Posta kontrafaktuális forgatókönyve kialakításának hihetőségével kapcsolatban. A Bizottságnak különösen azzal kapcsolatban merültek fel kételyei, hogy a Cseh Posta a kontrafaktuális forgatókönyv szerint több mint 1 000 hivatalt szüntetett volna meg, amelyeket 2015 végéig önkéntesen működtetett. A Bizottság megjegyezte, hogy pusztán az, hogy 2016-ban hatályba lépett egy olyan végrehajtási rendelet, amely megakadályozza bizonyos postahivatalok bezárását, önmagában nem teszi terhessé e postahivatalok működtetését, és hogy a Cseh Posta a végrehajtási rendelet hatálybalépése előtt bármikor bezárhatta volna őket, de úgy döntött, hogy nem teszi.

(50)

Emellett a Bizottság kétségeit fejezte ki azon változtatások hatásának számszerűsítésével kapcsolatban, amelyeket a Cseh Posta javasolt a kontrafaktuális forgatókönyvben a postai infrastruktúrájára és a kézbesítési gyakoriságára vonatkozóan. Ami az infrastruktúra csökkentéséből (18) eredő keresleti hatás kontrafaktuális forgatókönyv szerinti számszerűsítését illeti, a cseh hatóságok felmérést végeztek, amely többek között azt jelezte, hogy a válaszadók 29 %-a nem venné igénybe többé a Cseh Posta pénzügyi szolgáltatásait, ha a jelenleg használt postahivatal bezárna, miközben a bezárás a postai szolgáltatásokat is súlyosan érintené, mivel a válaszadók 20 %-a nem használná a továbbiakban a Cseh Postát ajánlott levelek küldésére. Bár a felmérésekből származó, kereslettel kapcsolatos válaszok nem feltétlenül vezetnek a kereslet ennek megfelelő csökkenéséhez, a cseh hatóságok szerint a kontrafaktuális forgatókönyvben az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokból származó bevételek csak 4 %-kal csökkennének, míg az ajánlott levelek iránti kereslet mindössze 1,1 %-kal. A fentiek fényében a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a postahivatalok bezárásának keresleti hatásait helyesen számszerűsítették-e.

(51)

Ami a kézbesítés gyakoriságának csökkentéséből (19) eredő keresleti hatás kontrafaktuális forgatókönyv szerinti számszerűsítését illeti, a cseh hatóságok egy másik felmérést végeztek, amelynek során egy 1 002 polgárból álló mintát kérdeztek meg, akik az elmúlt hat hónapban a Cseh Postát vették igénybe leveleik elküldésére, hogy „elfogadhatónak” tartanák-e azt, hogy az általuk küldött leveleket két munkanapon belül kézbesítsék, nem pedig a következő napon. A felmérés szerint a válaszadók [70–95] %-a elfogadhatónak, [2,5–15] %-a elfogadhatatlannak tartaná, egy másik [2,5–15] % pedig sem elfogadhatónak, sem elfogadhatatlannak nem tartaná. A cseh hatóságok szerint a kézbesítés gyakoriságának csökkentése következtében a nem ajánlott levelek mennyisége a kontrafaktuális forgatókönyv szerint [5–15] %-kal csökkenne. A fentieket figyelembe véve a Bizottság kétségeit fejezte ki először is azzal kapcsolatban, hogy e felmérésből levonhatók-e határozott következtetések a kézbesítési gyakoriság csökkentésének pontos keresleti hatásaira nézve, mivel az, hogy a válaszadó elfogadhatónak tartja-e a Cseh Posta kézbesítési ütemének változását, vagy sem, nem feltétlenül szemlélteti a kereslet érintettségét. Másodszor, a Bizottság kételkedett abban, hogy a cseh hatóságok helyesen számszerűsítették-e ezt a keresleti hatást, tekintettel a felmérés eredményei és a mennyiségek csökkenése közötti eltérésre.

(52)

Végül az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó elkerülhető költségét illetően a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a cseh hatóságok helyesen vették-e figyelembe a DBIS szolgáltatásának nettó költségét. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó elkerülhető költségének kiszámítása során ugyanis el kell kerülni a Cseh Postára ugyanezen időszakban rábízott DBIS (a továbbiakban: DBIS-határozat) (20) tekintetében kiszámított nettó elkerülhető költség kétszeres elszámolását. Ebben az esetben a cseh hatóságok számításai szerint a nettó elkerülhető költség (egyetemes szolgáltatási kötelezettség + DBIS) összege a 2018 és 2022 közötti időszakban 15,2 milliárd CZK (562,6 millió EUR) volt. A nettó elkerülhető költség (DBIS) összege ugyanerre az időszakra 5,2 milliárd CZK (192,5 millió EUR) (21). Ez 10,0 milliárd CZK (370,1 millió EUR) összegű nettó elkerülhető költséget eredményez (az egyetemes szolgáltatási kötelezettség tekintetében). A cseh hatóságok azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a(z egyetemes szolgáltatási kötelezettség tekintetében) a nettó elkerülhető költség 12,3 milliárd CZK (455,3 millió EUR), azaz évente átlagosan 2,5 milliárd CZK (92,5 millió EUR). Következésképpen úgy tűnik, hogy a cseh hatóságok módszertani hibát követtek el.

(53)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy kétségei vannak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2018–2022-re vonatkozó nettó elkerülhető költségének becslésével kapcsolatban. A Bizottság megjegyezte, hogy a 7,5 milliárd CZK (277,6 millió EUR) összegű felső határ ellenére, noha a nettó elkerülhető költséget 12,3 milliárd CZK-ra becsülték, a nettó elkerülhető költség bizonytalanságai túl jelentősek voltak ahhoz, hogy kizárható legyen, a nettó elkerülhető költség esetleg még a várható kompenzációs felső határnál alacsonyabb is lehet, és hogy a Cseh Postát esetlegesen túlkompenzálták az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért.

(54)

Negyedszer, a Bizottság kétségeit fejezte ki a hatékonysági ösztönzővel kapcsolatban. A Cseh Posta kompenzációjának maximális összegét a 2018–2022-es időszakra a postai szolgáltatásokról szóló törvény határozza meg, és ezt az összeget rögzítették a megbízási időszakra. Amennyiben a Cseh Posta kompenzációjának felső határa alacsonyabb a nettó elkerülhető költségnél, a Bizottság ezt a megközelítést elfogadhatónak tartja a hatékonysági ösztönző meglétének garantálása szempontjából. Figyelembe véve azonban a fenti (53) preambulumbekezdésben említett bizonytalanságokat, a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség megfelelt-e a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 39. pontjában meghatározott, hatékonysági ösztönzőkkel kapcsolatos követelménynek (22).

(55)

Ötödször, a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy teljesülnek-e a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 60. pontjában meghatározott átláthatósági követelmények. A Bizottság ugyanis úgy ítélte meg, hogy a (47) preambulumbekezdésben említett nyilvános konzultációt, ha arra szükség volt, közzé kellett volna tenni.

(56)

A Zásilkovna osztja a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban felvetett kétségeket, és további észrevételeket tett az intézkedés összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

(57)

A Zásilkovna mindenekelőtt úgy véli, hogy a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettséget, vagy legalábbis a csomagkézbesítési szolgáltatásokat magánszolgáltatók kereskedelmi alapon, állami támogatás nélkül is teljesíthetik, mint Németországban, Hollandiában és Svédországban. E célból azzal érvel, hogy a jelenlegi piaci viszonyok nem utalnak piaci hiányosságra az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kereskedelmi alapon történő nyújtása tekintetében, és így az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nem tekinthető valódi általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak.

(58)

A Zásilkovna kifejti, hogy postai csomagkézbesítési hálózata megfelel az N.178/2015 Sb. sz. kormányrendeletben meghatározott, legalább 3 200 postahivatalra vonatkozó követelménynek. Kifejti továbbá, hogy postai hálózata megfelel az elégséges rendelkezésre állás biztosításához kapcsolódó valamennyi alapvető minőségi kritériumnak, valamint az elégséges sűrűség biztosításával összefüggő kritériumok túlnyomó többségének. A Zásilkovna postai hálózata nagyon gyorsan képes lehet arra, hogy megfeleljen a 464/2012. sz. rendeletben meghatározott, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges országos postai hálózatnak való minősítés fennmaradó kritériumainak is.

(59)

A Zásilkovna azt állítja, hogy a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésére szolgáló eszközök megbízási időszak tekintetében megállapított értékcsökkenési időszaka megalapozatlan, mivel nem egyértelmű, hogy: az eljárás megindításáról szóló határozat 1. táblázatában felsorolt eszközök közül melyeket szándékoznak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációból finanszírozni, azokat mikor vásárolták meg vagy kívánják megvásárolni, vagy hogy az értékcsökkenési időszak lejárt-e. A lista nem támasztja alá azt sem, hogy az eszközök szükségesek-e az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez. A Zásilkovna véleménye szerint e lista egyáltalán nem átlátható, és nem használható fel bizonyítékként.

(60)

A Zásilkovna szerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációja nincs összhangban az ÁGÉSZ-keretszabályban meghatározott pénzügyi átláthatósági követelményekkel. A Zásilkovna véleménye szerint a Cseh Posta már hivatalosan belefoglalta a kompenzáció egy részét a 2019. évi éves jelentésbe, mielőtt a Bizottság jóváhagyta volna és mielőtt kifizették volna a kompenzációt. Ezenkívül a Zásilkovna azt állítja, hogy a Cseh Posta szándékosan támogatásban részesíti az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásai költség alatti árait az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos szolgáltatásokból, növeli veszteségeit, és azokat a cseh hatóságok meghatározása szerinti egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos tevékenységekhez allokálja.

(61)

A Zásilkovna azt is állítja, hogy a cseh hatóságok megsértették a 97/67/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott közbeszerzési szabályokat, mivel a vonatkozó kritériumokat a szabályozó szerv (azaz a Cseh Távközlési Hivatal) diszkriminatív módon határozta meg azzal, hogy azokat a Cseh Postára szabta. Azzal érvel, hogy: i. a postautalványokat szándékosan az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá vonták, ezáltal előnyhöz juttatva a Cseh Postát, amely az egyetlen olyan postai szolgáltató volt, amely ilyen szolgáltatásokat (azaz infrastruktúra, hálózat, különleges logisztika stb.) tudott kínálni; és ii. az értékelési kritériumokat/pontokat olyan módon határozták meg, amely lehetővé tette a Cseh Posta számára, hogy az odaítélési pontok többségét megszerezhesse.

(62)

A Zásilkovna szerint a nettó elkerülhető költségek bejelentett összege a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség túlkompenzációjához vezet számos okból, például:

(63)

Végezetül a Zásilkovna azon a véleményen van, hogy a (60) preambulumbekezdésben említett, kizárólag az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tevékenységek kereszttámogatása önálló állami támogatási probléma, amelyet a Bizottságnak külön kellene értékelnie. A Zásilkovna szerint a Cseh Posta kereszttámogatásban részesítette az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tevékenységei költség alatti árait. Ezenkívül a Cseh Posta azáltal is képes költség alatti áron nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, hogy nem osztja meg megfelelően az infrastruktúra és a hálózatüzemeltetés költségeit az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tevékenységei között.

(64)

A PNS úgy véli, hogy a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel való megbízás nincs összhangban a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 13. pontjával, amely szerint a tagállamok nem írhatnak elő meghatározott közszolgáltatási kötelezettséget olyan szolgáltatásokkal kapcsolatosan, amelyeket rendes piaci körülmények között működő vállalkozások már nyújtanak, vagy azok által kielégítően nyújthatók. E tekintetben a PNS azzal érvel, hogy több versenytárs is van, köztük a PNS, amelyek nemcsak készek és hajlandók az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésére Csehországban, hanem ténylegesen is nyújtanak olyan szolgáltatásokat, amelyek felcserélhetők az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó szolgáltatásokkal egész Csehországban, ami biztosíthatná, hogy ezeket az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket ugyanolyan mértékben és minőségben teljesítsék, mint a Cseh Posta, és sokkal alacsonyabb nettóköltség-kompenzáció mellett, ha egyáltalán szükség lenne ilyenre.

(65)

A PNS szerint a postautalványok túlmutatnak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek a 97/67/EK irányelv 3. cikkében megadott fogalommeghatározásán. A postai szolgáltatásokról szóló törvény e rendelkezése ezért közvetlenül ellentmond a 97/67/EK irányelvnek. A PNS azt is állítja, hogy a postautalványoknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségbe való bevonása gazdaságilag nem észszerű, mivel a postautalvány-szolgáltatásokat a bankok és más professzionális pénzintézetek könnyen, többletköltségek nélkül és minden bizonnyal a Cseh Postánál olcsóbban képesek lennének nyújtani. A postautalványok nettó elkerülhető költségét illetően a PNS úgy véli, hogy azt ki kell venni az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alól, ami évente legalább 200 millió CZK (hozzávetőleg 8 millió EUR) csökkentést jelent (23).

(66)

A PNS továbbá úgy véli, az, hogy a Cseh Postát közvetlen odaítélés útján bízták meg a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel, sérti a közbeszerzési szabályokat. E tekintetben a PNS azzal érvel, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó közbeszerzési eljárás diszkriminatív volt a Cseh Postán kívüli szolgáltatókkal szemben. A PNS véleménye szerint a postautalványokat szándékosan vonták az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá, ezáltal előnyhöz juttatva a Cseh Postát, amely az egyetlen olyan postai szolgáltató, amely ilyen szolgáltatásokat (azaz infrastruktúra, hálózat, különleges logisztika stb.) tudott kínálni, és az értékelési kritériumokat/pontokat úgy határozták meg, hogy a Cseh Posta megszerezhesse az odaítélési pontok többségét.

(67)

A PNS szerint pusztán az, hogy 2016-ban hatályba lépett egy olyan végrehajtási rendelet, amely megakadályozza bizonyos postahivatalok bezárását, önmagában nem teszi terhessé e postahivatalok működtetését, és hogy a Cseh Posta a végrehajtási rendelet hatálybalépése előtt bármikor bezárhatta volna őket, de úgy döntött, hogy nem teszi.

(68)

A PNS szerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációja a bezárt postahivatalok irreális kontrafaktuális forgatókönyvén alapul, amely nem tükrözi egy szokásos piaci szereplő szokásos vagy piacorientált magatartását, míg a bezárt postahivatalok számát szándékosan úgy választják ki, hogy alátámasszák a 2018-tól meghatározott új nettóköltség-kompenzációt, azért, hogy az magasabb lehessen a 2013–2017-es időszakra vonatkozó korábbi kompenzációnál. A postahivatalok bezárása ellentétes a piaci tendenciával, mivel a Cseh Posta fő versenytársai, például a PNS és a Zásilkovna több mint 3 000 postahivatalt üzemeltetnek egyetemes szolgáltatási kötelezettség nélkül.

(69)

A PNS szerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó elkerülhető költségét helytelenül határozták meg és számították ki, a következők figyelembevétele nélkül: i. a kontrafaktuális forgatókönyv szerint bezárandó hivatalok működéséből eredő nettó költségek megfelelő számszerűsítése; ii. a Cseh Posta új, kevésbé gyakori kézbesítési rendszere által generált megtakarítások; és iii. a Cseh Posta egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásainak önként vállalt veszteségei, amelyeket le kell vonni a nettó elkerülhető költség összegéből.

(70)

A PNS azt is állítja, hogy a Cseh Posta nem különíti el megfelelően az elszámolásait, és tévesen allokálja az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó szolgáltatásokhoz, majd megköveteli az egyetemes szolgáltatási kötelezettség ilyen mesterségesen megnövekedett nettó költségeinek kompenzálását, miközben keresztfinanszírozza az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli küldemények veszteségeit. A PNS azzal érvel, hogy a szabályozó szerv, a Cseh Távközlési Hivatal rendszeresen arra a következtetésre jut, hogy a Cseh Posta megfelel az elszámolások elkülönítésére vonatkozó nemzeti jogi követelményeknek, de valójában nem vizsgálja meg, hogy az allokációs kulcsok lényegileg helyesek-e. A PNS véleménye szerint az ellenőr csak azt erősíti meg, hogy a Cseh Posta helyesen vezetett be számokat az elkészített táblázatokba, miközben az elkülönített elszámolások módszerét sem a Cseh Távközlési Hivatal, sem egy ellenőr nem értékelte érdemben, amióta a Cseh Távközlési Hivatal több mint 7 évvel ezelőtt alkalmazni kezdte az elszámolások elkülönítésének e módszerét.

(71)

A PNS rámutat továbbá, hogy számos tény utal arra, hogy a Cseh Posta nem teljesíti hatékonyan, jól vezetett vállalkozásként egyetemes szolgáltatási kötelezettségét. Például a Hlídač státu („Állami Figyelő”) nonprofit szervezet, amelynek feladata, hogy megvilágítsa és átláthatóvá tegye a cseh kormány működését, valamint az államháztartás kezelését, az állítólagosan legkevésbé átlátható szervezetek feketelistáján a második helyre sorolja a Cseh Postát, jelezve, hogy a korrupció kockázata rendkívül magas. A PNS továbbá azon a véleményen van, hogy a Cseh Posta pénzeszközeit észszerűtlenül, célszerűtlenül és nem hatékonyan költik el. Az ilyen jellegű kiadásokat ennek megfelelően ki kell venni a nettó elkerülhető költség számításából, mivel ezek a költségek nem relevánsak sem az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó, sem az azon kívüli szolgáltatások szempontjából, mivel szükségtelenül költik el őket (24).

(72)

Végezetül a PNS felhívja a Bizottság figyelmét a Cseh Posta és a Cseh Statisztikai Hivatal (Český statistický úřad) között a 2021. évi népszámlálásra vonatkozóan létrejött szerződésre, amelyet a Cseh Postának közbeszerzési eljárás nélkül ítéltek oda, annak ellenére, hogy e szerződés értéke 876 859 000 CZK (hozzávetőleg 33 millió EUR). A PNS sürgeti a Bizottságot, hogy gondosan értékelje a Cseh Postának odaítélt e szerződést, mivel a Cseh Posta e szerződés szerinti díjazása valójában a Cseh Posta javára nyújtott, be nem jelentett állami támogatást takarhat, és sérti ezzel az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdését.

(73)

A Cseh Posta úgy véli, hogy a postautalványoknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá vonása nyilvános konzultáció tárgyát képezte, és még ha a Bizottság nem is tekintené „megfelelő nyilvános konzultációnak” a lefolytatott konzultációt, a Cseh Posta úgy véli, hogy az „más alkalmas eszköznek” minősül, amelynek révén meggyőződtek arról, hogy a postautalványoknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá vonása szükséges volt a felhasználók érdekeire tekintettel. A Cseh Posta úgy tekinti, hogy a nyilvánossággal a következő eszközök révén konzultáltak általában véve az egyetemes szolgáltatási kötelezettségről, beleértve a postautalványokat is:

(74)

A Cseh Posta szerint a postautalvány-szolgáltatás pozitív hatást gyakorol a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségeinek összegére (vagyis csökkenti e költségek összegét). A postautalvány-szolgáltatás tehát fedezi saját költségeit, és hozzájárul az egyetemes szolgáltatási kötelezettség egyéb összetevői költségeinek fedezéséhez. A postautalvány-szolgáltatás Cseh Posta általi nyújtásához tehát nincs szükség állami forrásokból történő kifizetésekre. Ezért nincs szükség arra, hogy e szolgáltatás tekintetében teljesüljenek az ÁGÉSZ-keretszabály feltételei (ideértve a nyilvános konzultáció követelményét is), mivel a Cseh Posta e szolgáltatásért nem részesül állami támogatásban.

(75)

A Cseh Posta nem ért egyet a Bizottság azon állításával, amely szerint a 2008/6/EK irányelv (30) preambulumbekezdése értelmében vett további vagy kiegészítő szolgáltatás előírása kizárja a 97/67/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti közvetlen odaítélést, mivel megfelelően ellenőrizték, hogy fennállt olyan közérdek, hogy a postautalvány-szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettséget az egyetemes szolgáltatóra róják, és ezzel egyidejűleg a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti eljárás során ellenőrizték, hogy a Cseh Posta volt az egyetlen olyan jogalany, amely a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésére képes volt.

(76)

A Bizottság által a kontrafaktuális forgatókönyvvel kapcsolatban kifejtett kétségeket illetően (az eljárás megindításáról szóló határozat (107) preambulumbekezdése) a Cseh Posta előadta, hogy bár nem írtak elő formális kötelezettséget arra vonatkozóan 2016-ig, hogy bizonyos (magasabb) számú postahivatalt kell fenntartani, a rendelkezésre álló információk és az akkori politikai vita alapján nem volt kétség afelől, hogy a postahivatalok számának 2 100-ra történő csökkentését magában foglaló elméleti lehetőség csak ideiglenes volt, mivel a Cseh Posta a törvény értelmében köteles lenne újra megnyitni az általa bezárt postahivatalokat. Egy ilyen eljárás gazdasági szempontból teljesen észszerűtlen lenne. Ezenkívül a Cseh Posta azzal érvel, hogy ebből semmilyen következtetés nem vonható le a kontrafaktuális forgatókönyvre nézve, amely olyan helyzetet modellez, amelyben a Cseh Posta nem volt kötve a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez, és ezért bizonyos postahivatalok bezárása nem csupán átmeneti volt.

(77)

A Cseh Posta azt állítja, hogy a postahivatalok bezárása által gyakorolt keresleti hatás kontrafaktuális forgatókönyv szerinti számszerűsítésével kapcsolatos bizottsági kételyek megalapozatlanok, mivel:

(78)

A Cseh Posta azt is állítja, hogy a kézbesítési gyakoriság csökkentése által gyakorolt keresleti hatás kontrafaktuális forgatókönyv szerinti számszerűsítésével kapcsolatos bizottsági kételyek megalapozatlanok két okból. Először is, az ügyfél szempontjából csak csekély a valószínűsége annak, hogy a küldeményt másnap kézbesítik, amikor – mint az esetek túlnyomó többségében – az ügyfelek csak akkor észlelnék a kézbesítés módjának változását, ha erről kifejezetten tájékoztatnák őket. Másodszor, a kontrafaktuális forgatókönyv abból indul ki, hogy nem kínálnak fel a garantált kézbesítési idővel rendelkező postai küldeményeket helyettesítő semmilyen más megfelelő terméket (28), ami hozzájárulhat az ennek megfelelő bevételkieséshez.

(79)

A Cseh Posta úgy véli, hogy messze nem részesül kompenzációban a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség összes költségéért, és ezért folyamatosan motivált az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó szolgáltatások hatékonyságának növelésére.

(80)

Végül a Cseh Posta azt állítja, hogy az ÁGÉSZ-keretszabály átláthatósági követelményekre vonatkozó 60. pontját is betartották. E tekintetben a Cseh Posta azzal érvel, hogy: i. a Cseh Távközlési Hivatal általi, 2016. évi felülvizsgálat (29) és a hivatal által 2016-ban szervezett nyilvános konzultáció eredményeit közzétették a hivatal honlapján (30); ii. a postai szolgáltatásokról szóló törvény 2011. és 2012. évi módosításának előkészítése és elfogadása során lefolytatott nyilvános konzultációk eredményeit a módosítás indokolásának részeként közzétették (31) az eKLEP nyilvános könyvtárában (32) és a képviselőház honlapján; és iii. rendelkezésre állnak a jogalkotási eljárás egyes szakaszainak eredményei, valamint a képviselőház és a szenátus minden olyan ülésének gyorsírással készült jegyzőkönyve, amelyen a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításának tervezetét vitatták meg (33).

(81)

A cseh hatóságok úgy vélik, hogy a postautalvány-szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, ezért azt az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá kell vonni. Először is úgy vélik, hogy nem léteznek a postautalványhoz hasonló, kereskedelmi alapon nyújtott szolgáltatások (34). Másodszor, a postautalvány a lakosság (különösen a lakosság kiszolgáltatott csoportjai) igényeinek kielégítése érdekében áll, és közszolgáltatás jellegű. Harmadszor, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya a nyilvánossággal és az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések és konzultációk tárgyát képezte a postai szolgáltatásokról szóló törvény 2012. évi módosításának előkészítése során. Végül, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség – beleértve a postautalványt is – 2018 és 2022 közötti időszakra történő előírásának szándéka azon átfogó felülvizsgálat következtetésein alapult, amelyet a szabályozó szerv, azaz a Cseh Távközlési Hivatal folytatott le az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nyújtása és biztosítása minőségének és módjának, valamint a szolgáltatás Cseh Köztársaság területén való általános elérhetőségének tekintetében. A felülvizsgálat eredményeként azt állapították meg, hogy a piac nem tudja nyújtani az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó postai és postautalvány-szolgáltatásokat.

(82)

A cseh hatóságok kifejtik, hogy az egyetemes szolgáltatás teljesítésének és megszervezésének kötelezettségét a postai szolgáltatásokról szóló törvény 22. §-a szerint közbeszerzési eljárás útján írják elő. E közbeszerzési eljárás feltételeit úgy alakították ki, hogy a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség biztosításában érdekelt felek részt vehessenek abban, és hogy teljesüljenek az átláthatóságra, az egyenlő bánásmódra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó követelmények. A közbeszerzési eljárás meghirdetését megelőzően a Cseh Távközlési Hivatalt informálisan tájékoztatták arról, hogy több gazdasági szereplő is érdekelt lenne a részvételben; a közbeszerzési eljárásban azonban végül csak egy pályázó jelentkezett: a Cseh Posta. A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyik feltételének be nem tartása miatt pályázatát elutasították.

(83)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek Csehország egész területén, az alkalmazandó minőségi követelményekkel összhangban történő folyamatos biztosítása érdekében a cseh hatóságok egyetemes szolgáltatási kötelezettséget róttak a Cseh Postára, mivel a Cseh Posta felelt meg leginkább az értékelési kritériumoknak. Ennek során a cseh hatóságok a postai szolgáltatásokról szóló törvény 22. §-ának (9) bekezdésében meghatározott eljárást alkalmazták, amely szerint a Cseh Távközlési Hivatal a postai engedély megadásáról szóló határozattal a közbeszerzési eljárás hirdetményében meghatározott egyetemes szolgáltatások nyújtására és megszervezésére vonatkozó kötelezettséget arra a szolgáltatóra róhatja, amelyik a leginkább megfelel az értékelési kritériumoknak. Ezért a Cseh Távközlési Hivatal hivatalból közigazgatási eljárást indított a Cseh Postával szemben a 2018. január 1. és 2022. december 31. közötti időszakra vonatkozó postai engedély megadása kapcsán, mivel a Cseh Posta felelt meg a leginkább a közbeszerzési eljárás hirdetményében meghatározott kritériumoknak. Figyelembe véve a (81) és a (82) preambulumbekezdésben említetteket, a cseh hatóságok véleménye szerint az átláthatóságra, az arányosságra, az egyenlő bánásmódra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó, a 97/67/EK irányelvből és a közbeszerzési szabályokból következő valamennyi alkalmazandó követelménynek eleget tettek az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettség előírása során, és így megfeleltek az ÁGÉSZ-keretszabály 19. pontjában foglalt követelményeknek is.

(84)

Ami a kontrafaktuális forgatókönyv hihetőségét illeti, a cseh hatóságok pontosítják, hogy e forgatókönyv szerint az ajánlott levelek és csomagok átvételét és kézbesítését nemcsak postahivatalokban, hanem postapontokon is kínálják majd, a jelenleg a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatályán kívül eső expresszcsomag-kézbesítéssel együtt (pl. Balík Do ruky, Balík Na poštu, Balík Do balíkovny szolgáltatások), valamint a Balíkovna-hálózatban (azaz a kizárólag egy, úgynevezett „csomag a csomagpontra”, cseh nyelven „Balík do Balíkovny” szolgáltatást kínáló átvételi pontok hálózatában) is harmadik személyek fiókjainak bevonásával, ezáltal a cseh csomagkézbesítési piacon a versenytársak által használthoz hasonlóan működő külső átvételipont-hálózatot hoznak létre. A Cseh Posta tehát postai szolgáltatásokat fog kínálni a postapontokon és a Balíkovna-hálózatban, de ezeken a pontokon nem kínál kereskedelmi, nem postai szolgáltatásokat (pl. banki szolgáltatások, lottószelvények értékesítése). Végezetül a cseh hatóságok kifejtik, hogy amit a többi szolgáltató saját fiókhálózatában postahivatalnak tekint, azok csak értékesítési pontok (pl. újságos standok) és átvételi pontok (harmadik személy megbízáson alapuló szolgáltatási pontjai), amelyek nem tekinthetők egyenértékűnek a postai szolgáltatásokról szóló törvény értelmében vett postahivatalokkal, mivel nem felelnek meg az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó szolgáltatások teljes körének nyújtására vonatkozó követelményeknek. A Cseh Posta postahivatalai több szolgáltatást kínálnak, így költségesebbek, mint a versenytársak értékesítési és átvételi pontjai.

(85)

A cseh hatóságok szerint már az egyetemes szolgáltatónak a bejelentett időszakra (2018–2022) történő kijelölését megelőzően előírták az egyetemes szolgáltatás elérhetőségének legalább 3 200 postahivatalban történő biztosítására vonatkozó kötelezettséget. Ez a kötelezettség minden kijelölt egyetemes szolgáltatóra vonatkozna Csehországban. Ezért a cseh hatóságok úgy vélik, hogy azon postahivatalok száma, ahol a Cseh Posta a 2013–2015-ös időszakban szolgáltatásokat kínált, irreleváns a kontrafaktuális forgatókönyv valószerűségének értékelése szempontjából, ami a postahivatalok bezárását illeti. A cseh hatóságok azonban kifejtik, hogy gazdaságilag észszerű volt, hogy a Cseh Posta önként fenntartson 1 118 (nem kötelező) veszteséges postahivatalt a 2013–2015-ös időszakban, mivel akkoriban már előzetesen ismert volt, hogy ezek a postahivatalok 2016-ban újra meg fognak nyitni.

(86)

A cseh hatóságok azt is kifejtik, hogy a pénzügyi adatok alapján a postahivatalok bezárásából eredő becsült bevételkiesés a kontrafaktuális forgatókönyv szerint korlátozott lenne, mivel a bezárt hivatalok a teljes postai hálózat összbevételének csak kis részét ([15–35] %-át) adják, míg a bezárandó postahivatalokból származó bevételek egy része a postapontokhoz helyeződne át. A bevételkiesésre nemcsak a vonatkozó felmérés eredményeiből lehet következtetni, hanem más tényekből is, például a legközelebbi postahivataltól való távolságból és a hasonló szolgáltatás piaci elérhetőségéből.

(87)

Ami a Bizottság azzal kapcsolatos kételyeit illeti, hogy a felmérés eredményeit használták fel a kontrafaktuális forgatókönyvben a postahálózat méretének csökkentése keresleti hatásának számszerűsítésére, a cseh hatóságok kifejtették, hogy azon felmérés eredményeit vették figyelembe (35), amelyek szerint a válaszadók 23 %-a nem használná a továbbiakban a Cseh Postát olyan pénzügyi szolgáltatásokra, amelyek nem tartoznak a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá, ha az általuk jelenleg igénybe vett posta bezárna. A keresletkiesésnek ezt a százalékát csak a kontrafaktuális forgatókönyv szerint bezárt postahivatalokban realizált, csak pénzügyi szolgáltatásokból származó bevételekre alkalmazták (nem pedig a Cseh Posta által biztosított valamennyi postahivatalban realizált, pénzügyi szolgáltatásokból származó összes bevételre). A pénzügyi szolgáltatások azonban csak marginális üzleti tevékenységet jelentenek a Cseh Posta számára, mivel a pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétel a Cseh Posta összbevételének kevesebb mint [5–20] %-át teszi ki. Ezért a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti keresletcsökkenés is elhanyagolható lenne. Az ajánlott levelek iránti kereslet kiesését ugyanilyen módon számították ki. Mivel az ajánlott levelek körülbelül mindössze [20–45] %-át küldik postahivatalokból az ügyfelek, a kontrafaktuális forgatókönyv szerint e tekintetben meglehetősen korlátozott keresletkiesés várható.

(88)

A kontrafaktuális forgatókönyv szerint a bezárt irodákból a többi irodába áttevődött fennmaradó kereslet számszerűsítését illetően a cseh hatóságok kifejtették, hogy nem feltételezték, hogy a bezárt hivatalok fennmaradó kereslete százalékban kifejezve valamennyi bezárt hivatal és mindenfajta postai szolgáltatás esetében azonos lenne (azaz független lenne a fennmaradó postahivatal közelségétől és a verseny jelenlététől). Közelebbről: a levélküldeményekből származó bevétel kiesésének százalékos aránya attól függ, hogy az ügyfeleknek milyen távolságot kell megtenniük a legközelebbi postahivatalig (pl. normál levelek esetében legfeljebb 3 km, [0,5–2] %, legfeljebb 5 km, [1–3] %, legfeljebb 10 km, [2–6] % és több, mint 10 km [3–8] %). Más megközelítést alkalmaztak a csomagkézbesítésre, ahol a cseh hatóságok a keresletkiesés más százalékát vették alapul (azaz [30–55] %-ot), függetlenül a bezárt hivatal és a legközelebbi fennmaradó, nyitva tartó postahivatal közötti távolságtól. Ez a megközelítés azon alapult, hogy Csehországban a csomagkézbesítési piac rendkívül versenyképes, a versenytársak szolgáltatásai az ország egész területén rendelkezésre állnak, ezért nem vettek figyelembe a keresletre gyakorolt más hatást a legközelebbi postahivataltól való távolság függvényében. Véleményük szerint a fennmaradó keresletnek a legközelebbi három postahivatalba történő áthelyeződése a legteljesebben jeleníti meg az ügyfelek fennmaradó postahivatalokhoz való tényleges áttérését, az ügyfelek mozgásának valószínűsége alapján. Végezetül a cseh hatóságok kifejtették, hogy célzott felmérést végeztek a fent említett feltételezések számszerűsítése érdekében.

(89)

Ami a postahálózat kontrafaktuális forgatókönyvben meghatározott csökkentésének a Cseh Posta általános működésére gyakorolt hatását illeti, a cseh hatóságok kifejtették, hogy a Cseh Posta a postaládákból történő gyűjtést, a válogatást és a kézbesítést a postahivataloktól függetlenül végzi. Ezért a postahivatalok számának csökkentése nem eredményezi a válogatási költségek növekedését.

(90)

A Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozat (114) preambulumbekezdésében kifejtett kételyeivel ellentétben a cseh hatóságok azt állítják, hogy a kézbesítési gyakoriság csökkentésének keresletre gyakorolt hatását helyesen számszerűsítették, mivel a Cseh Távközlési Hivatal figyelembe vette a helyettesítő szolgáltatások kínálatát, amely befolyásolhatta a kereslet változását, valamint az eljárás megindításáról szóló határozat (113) preambulumbekezdésében említett piacfelmérést (a továbbiakban: piacfelmérés). A cseh hatóságok kifejtik, hogy a Cseh Posta 2020 februárjában változtatta meg a kézbesítés gyakoriságát, és „gazdaságos küldeményeket” kínál N+n. napon (36) történő kézbesítéssel, valamint „elsőbbségi küldeményeket” N+1. napon (37) történő kézbesítéssel. A gazdaságos küldemények 7 CZK-val olcsóbbak, mint az elsőbbségi küldemények (ez a különbség mind a normál, mind az ajánlott levelekre vonatkozik). A 2020 februárja és májusa közötti korlátozott időszakra vonatkozó adatok (38) arra utalnak, hogy a kézbesítési gyakoriság csökkentésének keresletre gyakorolt hatása meglehetősen korlátozott lenne a kontrafaktuális forgatókönyvben.

(91)

A cseh hatóságok továbbá kifejtették, hogy megbecsülték a Cseh Posta kontrafaktuális forgatókönyv szerinti működésének folytatásához szükséges valószínű többletkapacitást. Először megbecsülték, hogy mennyi kapacitást kell áthelyezni az egyes bezárt postahivatalokból, majd átalakították (munkaórákká) a fennmaradó postahivatalokba átirányított mennyiséget, és végül tesztelték a fennmaradó postahivatalok új kapacitását. A cseh hatóságok kifejtették, hogy a kereskedelmi (39) postahivatalok kapacitásfeleslege az egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódik, mivel a szolgáltatások iránti kereslet az összes kötelezően fenntartandó postahivatal között oszlik meg, és ezért ezeket a postahivatalokat nem használják ki teljes mértékben, és nem nyereségesek (a postai szolgáltatások iránti kereslet nem növekszik arányosan a postahivatalok számával, azaz a több postahivatal nem vezet szükségszerűen magasabb bevételekhez). Az ilyen kereskedelmi postahivatalok alacsony munkaterhelését a nyitvatartási idő alatti csúcsok és mélypontok is okozzák. A Cseh Posta a csúcsokhoz és mélypontokhoz alkalmazkodva rugalmasan változtatja a nyitva tartó ablakok számát, de a munkavállalók munkaideje miatt ez az alkalmazkodás korlátozott.

(92)

Ami a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozat (115) preambulumbekezdésében kifejtett álláspontját illeti, amely szerint a cseh hatóságok módszertani hibát követhettek el a nettó elkerülhető költség számításában, a cseh hatóságok abból indulnak ki, hogy ez félreértés, és fenntartják azon véleményüket, hogy megfelelően figyelembe vették a DBIS nettó elkerülhető költségét az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó elkerülhető költségének kiszámítása során. Véleményük szerint nem tértek el lényegesen a 2013–2017-es időszakra alkalmazott számítási elvektől, hanem csupán újradefiniálták a kontrafaktuális forgatókönyvet, hogy az tükrözze a Cseh Postai piac jelenlegi helyzetét.

(93)

Ami a Bizottság azzal kapcsolatos kételyeit illeti, hogy teljesül-e az ÁGÉSZ-keretszabály 39. pontjában foglalt követelmény, a cseh hatóságok azzal érvelnek, hogy egy, a nettó költségek fedezésére szolgáló, megengedett maximális összeg meghatározása általános eszköz az egyetemes szolgáltató hatékonyságának garantálására, amely így motivált a költségek csökkentésére és a munkaszervezés javítására azon költségek csökkentése érdekében, amelyekért nem részesül majd kompenzációban. A cseh hatóságok továbbá úgy vélik, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség minőségének (40) a Cseh Távközlési Hivatal általi ellenőrzése egy másik olyan elérhető eszköznek tekinthető, amellyel kizárható a túlkompenzáció és biztosítható az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatékony teljesítése.

(94)

Végezetül a cseh hatóságok azzal érvelnek, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya megfelel a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabályban meghatározott átláthatósági követelménynek, mivel azt a fenti (81) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint megfelelő konzultációra is figyelemmel írták elő, és a konzultáció eredményeit közzétették.

(95)

Csehország tévesnek tartja azt az érvelést, amelynek során a Zásilkovna a piaci helyzetre vonatkozó jelenlegi adatokat használja fel arra, hogy reagáljon a Cseh Távközlési Hivatal arra vonatkozó következtetéseire, hogy a 2016. évi felülvizsgálat befejeztével elő kell írni egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, mivel a 2020. évi piaci helyzet eltér az egyetemes szolgáltatási kötelezettség előírásának alapjául szolgáló helyzettől. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek előírásáról szóló határozat a 2016-ban elvégzett felülvizsgálat eredményén alapul. A Csehország által az e kötelezettségek előírásának szükségességéről való döntés során alkalmazott megközelítés szabályszerűségének értékelésekor az ilyen döntés meghozatalának időpontjában fennálló helyzetet kell értékelni, nem pedig a jelenlegi helyzetet.

(96)

Ami a Zásilkovna azon állítását illeti, hogy a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettséget nem szabadna valódi átalános gazdasági érdekű szolgáltatásnak tekinteni, mivel azt magánszolgáltatók támogatás nélkül, kereskedelmi alapon is teljesíthetik, Csehország azzal érvel, hogy a kötelezettség előírásakor a 97/67/EK irányelvet átültető postai szolgáltatásokról szóló törvény követelményeivel összhangban járt el. Ez az eljárás megerősítette, hogy az egyetemes szolgáltatás továbbra is objektív közérdekű szükséglet, amelyet kötelezettségként kell előírni. A postautalvány-szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettség előírására irányuló szándék megjelent a felülvizsgálat részét képező nyilvános konzultációban, és azt az érdekelt felekkel 2017. január 5-én szervezett munkaértekezleten is ismertették. A Zásilkovna azonban nem élt észrevételezési jogával, és a nyilvános konzultáció során nem emelt kifogást e szándékkal kapcsolatban.

(97)

Ami a Zásilkovna azon állítását illeti, amely szerint a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség megbízási időszakban történő teljesítéséhez szükséges eszközök értékcsökkenési időszaka megalapozatlan, Csehország azzal érvel, hogy a Cseh Posta eszközei értékcsökkenésének várható időtartamát a 2018–2022-es időszakra vonatkozó állami támogatási bejelentés céljából benyújtották a Bizottságnak. Ez az áttekintés összhangban van a Cseh Posta ellenőr által igazolt éves jelentésének pénzügyi részében megadott eszközök várható élettartamával, míg az ellenőri vélemény az éves jelentés részét képezi. A Cseh Távközlési Hivatal úgy véli, hogy a felsorolt eszközök szükségesek az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez, és észszerűnek tekinti azok feltételezett értékcsökkenési időszakát.

(98)

Ami a Zásilkovna azon érvelését illeti, miszerint állítólag megsértették a közvállalkozásokra vonatkozó pénzügyi átláthatósági szabályokat, Csehország azzal érvel, hogy a becsült eszközök és kötelezettségek elszámolása összhangban van a Csehországban alkalmazandó számviteli szabályokkal, míg a Cseh Posta elszámolásait egy illetékes szerv (független ellenőr) ellenőrizte. Csehország véleménye szerint az a tény, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációjának egy része szerepel a 2019. évi elszámolásokban, nem alapozza meg a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatósága megsértésének gyanúját, hanem inkább arra enged következtetni, hogy a Zásilkovna félreértette az éves jelentésben szereplő információkat.

(99)

Ami a Zásilkovna (61) preambulumbekezdésben szereplő állítását illeti, amely szerint megsértették a közbeszerzési szabályokat, Csehország azzal érvel, hogy: i. a közbeszerzési eljárást objektív, jogszerű okból és a törvényben előírt módon szüntették meg, mivel egyik résztvevő sem felelt meg az eljárásban való részvételre való jogosultság feltételeinek; ii. a Zásilkovna semmiképpen sem nyilatkozott úgy, hogy részt kíván venni a közbeszerzési eljárásban; iii. az ajánlatok benyújtása előtt a Cseh Távközlési Hivatal lehetővé tette valamennyi potenciális pályázó számára, hogy kérdéseket tegyenek fel a pályázati feltételekre és hatályra vonatkozóan, a maximális átláthatóság biztosítása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy mindenki hozzájuthasson az ajánlata elkészítéséhez szükséges valamennyi információhoz; és iv. a Cseh Távközlési Hivatal a határidő lejárta után kezdte meg az ajánlatok értékelését, a szokásos gyakorlatnak megfelelően. A közbeszerzési eljárást úgy alakították ki, hogy több pályázó is részt vehessen, még akkor is, ha nem nyújtják a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatások teljes portfólióját, és lehetővé tette, hogy a különböző egyetemes szolgáltatásokra vonatkozóan számos egyetemes szolgáltatási engedélyt adjanak ki különböző egyetemes szolgáltatók számára. Nem volt tehát szükség arra, hogy egyetlen szolgáltató nyújtsa az összes kért egyetemes szolgáltatást. A fentiek figyelembevételével Csehország álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás nem volt diszkriminatív, hanem éppen ellenkezőleg, azt úgy alakították ki, hogy bármely postai szolgáltató pályázhasson arra, hogy egyetemes szolgáltatóként jelöljék ki.

(100)

Ami a Zásilkovna azon állítását illeti, amely szerint a kontrafaktuális forgatókönyv irreális, és csak azért került kidolgozásra, hogy elegendő puffert hozzon létre a 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozó 10 milliárd CZK nettó költség igazolására, Csehország azzal érvel, hogy: i. a nettó költségek kiszámításához használt nettó elkerülhető költség módszer nem a postai engedélyes mérlegelésére van bízva, hanem azt a postai szolgáltatásokról szóló törvény írja elő; ii. a Cseh Posta egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásainak árait mind a tényleges helyzetben, mind a kontrafaktuális forgatókönyvben azonos szinten veszik figyelembe, és a költségorientációs kötelezettség nem vonatkozik rájuk, ellentétben az egyetemes szolgáltatási kötelezettség részét képező szolgáltatások áraival; iii. a nettó költségek megtérítését korlátozza az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből származó, a költségek és bevételek elkülönített elszámolásában rögzített gazdasági veszteség; iv. míg a 178/2015. sz. kormányrendelet kibocsátása előtt a tényleges helyzet szerint csak 2 108 kötelezően működtetendő postahivatalt vettek figyelembe a nettó költségek kiszámításához, 2016 óta a kötelezettséget 3 200 postára terjesztették ki, és v. a kontrafaktuális forgatókönyv valószerű és megfelelően számszerűsített (lásd a (82)–(89) preambulumbekezdést), míg a Cseh Posta a piaci tendenciákkal összhangban működik. Csehország úgy véli, hogy a kompenzáció jelenlegi felső határa hatékony ösztönző a költséghatékonyság elérésére, míg a fenti okok miatt indokolatlan az az állítás, hogy a kontrafaktuális forgatókönyvet úgy módosították, hogy az megfeleljen a megemelt határértéknek.

(101)

Ami a Zásilkovna azon állítását illeti, hogy a Cseh Posta túlbecsülte a nettó elkerülhető költséget azáltal, hogy a kontrafaktuális forgatókönyvben nem vette kellőképpen figyelembe az N+n. napon történő gazdaságos kézbesítés megkezdését, Csehország azzal érvel, hogy ezt valójában figyelembe vették, amint azt a Bizottságnak 2020. január 18-án benyújtott részletes dokumentáció is bizonyítja.

(102)

Végül Csehország vitatja a Zásilkovna azon állításait, amelyek szerint a Cseh Posta kereszttámogatásban részesít kizárólag kereskedelmi tevékenységeket azáltal, hogy 781 Balíkovna átvételi pontot hoz létre, majd a csomagokat és a kapcsolódó bevételeket a kevésbé jövedelmező postahivataloktól átirányítja ehhez a 781 átvételi ponthoz annak érdekében, hogy mesterségesen növelje a nettó elkerülhető költséget, és ezáltal a Cseh Posta túlkompenzációban részesüljön. Csehország azzal érvel, hogy ez nem igaz, mivel: i. a Cseh Postának meg kell találnia a módját, hogy egyszerűsítse működését, és vonzóbbá tegye szolgáltatásait az ügyfelek számára; és ii. a nettó elkerülhető költség számítása megfelelően figyelembe veszi a Balíkovna nettó költségeit mind a tényleges helyzetben, mind a kontrafaktuális forgatókönyvben, így a Balíkovna szolgáltatásai nem eredményeznek túlkompenzációt, és ezért nem kerül sor az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatások kereszttámogatására.

(103)

Csehországnak a (95) preambulumbekezdésben a Zásilkovna észrevételeivel kapcsolatban kifejtett álláspontjához hasonlóan Csehország teljesen tévesnek tartja azt az érvelést, amelyben a PNS a piaci helyzetre vonatkozó jelenlegi adatokat használja fel arra, hogy reagáljon a Cseh Távközlési Hivatal arra vonatkozó következtetéseire, hogy a 2016. évi felülvizsgálat befejeztével kötelezővé kell tenni az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket.

(104)

Hasonlóan Csehország (96) preambulumbekezdésben azt illetően kifejtett álláspontjához, hogy a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettséget magánszolgáltatók támogatás nélkül, kereskedelmi alapon is teljesíthetik, Csehország azzal érvel, hogy a kötelezettség előírásakor a 97/67/EK irányelvet átültető postai szolgáltatásokról szóló törvény követelményeivel összhangban járt el. A Cseh Távközlési Hivatal által a 2016. évi felülvizsgálat keretében folytatott nyilvános konzultáció során a PNS (azaz akkoriban a Mediaservis s.r.o.) annak adott hangot, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség előírása akkoriban még mindig szükséges volt, mivel a piac nem tudott ilyen szolgáltatásokat nyújtani. Csehország hozzáteszi, hogy a 2016. évi felülvizsgálat során egyetlen más gazdasági szereplőt sem azonosítottak, amely képes lenne kereskedelmi alapon, az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel összhangban teljesíteni a postai szolgáltatásokat.

(105)

Ami a PNS azon állítását illeti, hogy a postautalvány-szolgáltatást a pénzügyi intézmények ugyanolyan módon, de olcsóbban tudják nyújtani, mint a Cseh Posta, és ezért azt ki kell venni az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alól, Csehország azzal érvel, hogy a 2016. évi felülvizsgálat, amelyben a PNS nem ellenezte a postautalványoknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá vonását, azt állapította meg, hogy: i. a postautalvány-szolgáltatás objektív közérdekű igényt testesít meg; ii. a postautalványt semmilyen más piaci szolgáltatás nem helyettesítheti; és iii. az ilyen szolgáltatásokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá kellett vonni. Csehország kifejti továbbá, hogy a külön költség- és bevétel-nyilvántartásokból származó információk alapján a postautalvány-szolgáltatás 2018-ban vagy 2019-ben nem volt veszteséges (a nyereség mindkét évben meghaladta az [5–25] %-ot), és e szolgáltatás nyújtása során nem merültek fel további nettó költségek, amint azt a Cseh Posta is állítja a Bizottságnak címzett 2020. július 21-i levelében (18. pont).

(106)

Csehországnak a (99) preambulumbekezdésben azt illetően kifejtett álláspontjához hasonlóan, hogy megsértették-e a közbeszerzési szabályokat, mivel állítólag a postai engedélyes kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeit diszkriminatív módon alakították ki, Csehország azon a véleményen van, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt diszkriminatív, hanem éppen ellenkezőleg, azt úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye minden postai szolgáltató számára, hogy pályázhasson arra, hogy egyetemes szolgáltatóként jelöljék ki.

(107)

Ami a PNS azon állítását illeti, amely szerint a Cseh Posta túlkompenzációban részesült, mivel szándékosan módosították azon postahivatalok számát, amelyeket a Cseh Posta nem üzemeltetne, ha nem vonatkozna rá kötelezettség, azért, hogy a 2018 óta megnövelt kompenzációs felső határral összefüggésben a nettó elkerülhető költség növekedjen, Csehország – a (100) preambulumbekezdésben foglalt magyarázata szerint – azzal érvel, hogy: i. a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti bezárandó postahivatalok számának változása a több postahivatal működtetésére vonatkozó kötelezettség megváltozásából ered; ii. a postahivatalok bezárását helyesen számszerűsítették a kontrafaktuális forgatókönyvben; és iii. a Cseh Posta hálózatának általános működése és fejlesztése összhangban van a piaci tendenciákkal.

(108)

A PNS azon állítását illetően, miszerint a Cseh Posta által 2020 februárjában bevezetett kétsebességes kézbesítés (elsőbbségi N+1 és gazdaságos N+n) sérti a postai kézbesítés munkanaponkénti biztosításának kötelezettségét, Csehország azzal érvel, hogy: i. a Cseh Posta továbbra is köteles minden munkanapon garantálni a kézbesítést bármely címre, ha azt az ügyfelek kérik; ii. az ügyfelek ezt a kérést az elsőbbségi postai kézbesítés kifizetésével fejezik ki, és a postai küldemények kézbesítése az N+1 rendszer szerint történik; és iii. a Cseh Posta által kínált szolgáltatások két kézbesítési gyorsaság formájában történő módosítását és az ebből eredő költségmegtakarításokat megfelelően figyelembe vették a nettó költségek e bejelentés céljából történő becslésének meghatározásakor.

(109)

Ami a PNS azon állítását illeti, hogy a Cseh Posta visszaél az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért nyújtott kompenzációval, hogy keresztfinanszírozza az általa az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatályán kívül nyújtott szolgáltatásokat, és rendkívül alacsony áron kínáljon az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokat, Csehország azzal érvel, hogy a PNS által ezen állítás szemléltetése érdekében előterjesztett, két szolgáltatás – a „gazdaságos normál postai küldemény” és az „üzleti postai küldemény” – közötti ár-összehasonlítási példa nem megfelelő. Míg a „normál postai küldemények” (obyčejné psaní) kézbesítése mindenki számára elérhető, és a küldeménynek a Cseh Posta bármely postahivatalában történő feladásával vagy postaládába dobásával igénybe vehető úgy, hogy az egyes postai küldeményekre nem vonatkozik minimális mennyiség (41), az „üzleti postai küldeményekre” (obchodní psaní) vonatkozó szolgáltatás azoknak a tömeges, közvetlen postai küldeményeknek szól, amelyek esetében a minimális mennyiség az adott postai küldeményből 500 darab azonos méretű tétel, és e küldemények csak a Cseh Postával kötött szerződés alapján és csak kiválasztott postahivatalokból küldhetők el, míg a postai küldeményeket a szerződésben előre meghatározott követelményeknek megfelelően kell előkészíteni (válogatni és kötegelni). Ezen túlmenően ezek a postai küldemények kizárólag újságokat, magazinokat, könyveket, brosúrákat, katalógusokat, szórólapokat vagy kizárólag reklámcélú nyomtatott anyagokat, az ügyfeleknek és a hűségkluboknak szánt információkat, valamint a szervezetek vagy magánszemélyek által közérdekből végzett tevékenységekhez pénzeszközök vagy egyéb források előteremtését célzó közleményeket tartalmazhatnak. A két szolgáltatás ára közötti különbség a fent említett minőségi különbségeket és az egyes szolgáltatások nyújtására felhasznált vállalati erőforrásokat tükrözi. Ezenkívül Csehország emlékeztet a Törvényszék První novinová společnost ügyben hozott ítéletére (42), amely azt állapította meg, hogy az ÁGÉSZ-keretszabály egyáltalán nem zárja ki, hogy az egyetemes szolgáltató szabadon hozzárendelhesse az e célból fizetett kompenzációt más szolgáltatásokhoz.

(110)

Csehország elutasítja a PNS azon állításait, amelyek szerint: i. az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatások költségeit helytelenül allokálták a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez, hogy azt a benyomást keltsék, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítése jelentős pénzügyi terhet jelent a Cseh Posta számára; ii. a költségeknek és bevételeknek az elkülönített elszámolás céljából történő allokálására vonatkozó szabályok teljes mértékben a postai engedélyes mérlegelési jogkörébe tartoznak; és iii. a Cseh Távközlési Hivatal semmilyen módon nem vizsgálja, hogy az allokációs szabályok (kulcsok) tényszerűen helyesek-e. Csehország azzal érvel, hogy a csehországi postai engedélyesek kötelesek a postai szolgáltatásokról szóló törvény 33a. §-ának (4) bekezdése alapján jóváhagyásra benyújtani a Cseh Távközlési Hivatalhoz az allokációs szabályokat; e jogszabályhely a Cseh Távközlési Hivatal e szabályok megvizsgálására és jóváhagyására vonatkozó hatáskörét is megállapítja. A jóváhagyott allokációs szabályok tartalmazzák a költségek és bevételek allokálására irányadó elv részletes leírását, a pénzügyi elszámolástól a költségek és a bevételek elkülönített nyilvántartásához a postai szolgáltatásokról szóló törvényben a postai engedélyesek számára előírt, és az e törvényt végrehajtó 465/2012. rendelettel összhangban szükséges részletességi szintig. A fentiek figyelembevételével Csehország véleménye szerint a Cseh Posta elszámolásai megfelelően elkülönülnek a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatások között.

(111)

Végezetül, ami a PNS (71) preambulumbekezdésben ismertetett állításait illeti, amelyek szerint a Cseh Posta „észszerűtlenül, célszerűtlenül és nem hatékonyan” költekezik „kétes szerződésekkel, ügyletekkel és körülményekkel” összefüggésben, Csehország azzal érvel, hogy a Cseh Posta kiadásainak eredményességét és hatékonyságát az alapítója, azaz a Belügyminisztérium ellenőrzi, miközben ezzel párhuzamosan a Cseh Posta saját belső vállalati megfelelési programot vezetett be a korrupció és a kötelességszegés egyéb formái ellen (43), és amennyiben az összes hatályos intézkedés ellenére kétségek merülnek fel egy adott szerződés odaítélése során alkalmazott tisztességtelen gyakorlatokkal kapcsolatban, a kérdéssel az illetékes hatóságok foglalkoznak, például a prágai városi bíróság.

(112)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(113)

Ebből az következik, hogy ahhoz, hogy az intézkedést állami támogatásnak lehessen minősíteni a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, a következő négy kumulatív feltételnek kell teljesülnie: i. az intézkedésnek a tagállamnak betudhatónak kell lennie és azt állami forrásokból kell nyújtani; ii. gazdasági előnyhöz kell juttatnia vállalkozásokat; iii. az előnynek szelektívnek kell lennie; és iv. az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, vagy a verseny torzításával kell fenyegetnie, és érintenie kell a tagállamok közötti kereskedelmet.

(114)

Az állami támogatáskénti minősítéshez az intézkedésnek az államnak betudhatónak kell lennie, és azt közvetlenül vagy közvetve állami forrásokból kell nyújtani.

(115)

A cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért járó kompenzációt Csehország a saját költségvetéséből fizeti ki, és azt a Cseh Távközlési Hivatal kezeli. A Cseh Távközlési Hivatal a postai szolgáltatásokról szóló törvényben megadott eljárás szerint határozza meg a kompenzáció összegét (lásd a 8.2.2. szakaszt).

(116)

Ezért a Cseh Postának az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért nyújtott kompenzáció az államnak tudható be, és azt állami forrásból nyújtják.

(117)

Az állami források nyújtása csak akkor minősíthető állami támogatásnak, ha a kedvezményezett az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében „vállalkozás”. A Bíróság következetesen gazdasági tevékenységet folytató jogalanyként határozta meg a vállalkozásokat (44). A jogalany vállalkozásnak minősítése tehát a tevékenység jellegétől függ, és nem kell figyelembe venni a jogalany jogállását, sem finanszírozásának módját (45). Az a tevékenység minősül általában gazdasági tevékenységnek, amelynek keretében valamely piacon árukat és szolgáltatásokat kínálnak (46). Az olyan jogalany, amely gazdasági és nem gazdasági jellegű tevékenységet egyaránt folytat, csak az előbbi vonatkozásában tekintendő vállalkozásnak (47).

(118)

A jelen ügyben a Cseh Posta díjazás ellenében postai szolgáltatásokat nyújt a Cseh Postai piacon, versenyben más szolgáltatókkal. A postai szolgálatások e piacon történő kínálása tehát gazdasági tevékenységnek minősül. Az állam kompenzációt nyújt a Cseh Posta számára egyes szolgáltatások nyújtásáért (a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért), és ezért gazdasági tevékenységet ellentételez. Ebből következően, a szóban forgó intézkedések által finanszírozott tevékenységek tekintetében a Cseh Postát vállalkozásnak kell tekinteni.

(119)

Az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az előny olyan gazdasági előny, amelyet egy adott vállalkozás szokásos piaci feltételek mellett – azaz állami beavatkozás nélkül – nem szerzett volna meg (48). Csak az intézkedésnek az adott vállalkozásra gyakorolt hatása releváns, az állami beavatkozás oka és célja azonban nem (49). Ha egy vállalkozás pénzügyi helyzete állami beavatkozás eredményeképpen javul, minden esetben megállapítható az előny megléte.

(120)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációját úgy alakították ki, hogy részben vagy egészben fedezze a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítése során a Cseh Postánál felmerült nettó költséget. Állami beavatkozás nélkül a Cseh Postának saját magának kellene viselnie e költségeket. A vizsgált intézkedés mentesíti a Cseh Postát gazdasági tevékenységei költségeinek egy része alól, és javítja a Cseh Posta pénzügyi helyzetét. Következésképpen, és annak a kérdésnek a sérelme nélkül, hogy az intézkedés megfelel-e a Bíróság által a C-280/00. sz. Altmark-ügyben hozott ítéletben meghatározott feltételeknek (50), a vizsgált intézkedés első látásra előnyt biztosít a Cseh Posta számára.

(121)

Ha a közszolgáltatásért járó kompenzációt az Altmark-ítéletben meghatározott négy kritériumnak megfelelő vállalkozásnak nyújtják, úgy tekinthető, hogy az nem juttatja gazdasági előnyhöz a vállalkozást, és így nem minősül állami támogatásnak. Ez a négy kumulatív kritérium a következő:

(122)

A Cseh Postának a vizsgált időszakban nyújtott kompenzációt illetően a cseh hatóságok elismerik, hogy a negyedik Altmark-kritérium nem teljesül. A Bizottság szintén úgy véli, hogy a negyedik Altmark-kritérium nem teljesül, mivel olyan közbeszerzési eljárás hiányában, amely lehetővő tenné, hogy azt a jelöltet válasszák, aki a közösségnek legkevesebb költséggel járó szolgáltatást tudja nyújtani (51), a cseh hatóságok nem bizonyították, hogy a kompenzáció szintjét egy jól vezetett és ugyanabban az ágazatban működő vállalkozás költségei alapján határozták volna meg, figyelemmel a bevételekre és egy méltányos nyereségre.

(123)

A négy Altmark-kritérium kumulatív jellege miatt, amennyiben e kritériumok bármelyike nem teljesül, úgy kell tekinteni, hogy a kompenzáció az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett előnynek minősül. Mivel ebben az esetben a négy Altmark-kritérium közül legalább egy nem teljesül, a Bizottság megállapítja, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért járó kompenzáció előnyt biztosít a Cseh Posta számára.

(124)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében egy intézkedés akkor tekinthető állami támogatásnak, ha előnyben részesít „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését”. A Bizottság megjegyzi, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt csak a Cseh Posta kapja meg. Mivel a jelen ügy egyedi támogatási intézkedésre vonatkozik, a gazdasági előny azonosítása (lásd a (119)–(123) preambulumbekezdést) elegendő annak vélelmezéséhez, hogy az intézkedés szelektív (52). Mindenesetre nem tűnik úgy, hogy a hasonló ténybeli és jogi helyzetben lévő, azonos vagy más ágazatokban működő más vállalkozások is részesülnének ugyanebben az előnyben. Az intézkedés tehát az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében szelektív.

(125)

A vállalkozásoknak juttatott állami támogatás akkor minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak, ha „torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget”, és amennyiben „érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(126)

A verseny torzulásának elvét illetően, az állam által nyújtott intézkedés akkor tekinthető úgy, hogy torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, ha feltehetően javítja a kedvezményezett más versenytárs vállalkozásokkal szembeni versenypozícióját (53). A verseny torzítása gyakorlati szempontból akkor feltételezhető, ha az állam pénzügyi előnyt biztosít egy olyan liberalizált ágazat valamely vállalkozásának, ahol verseny zajlik vagy verseny alakulhatna ki.

(127)

Ami a kereskedelem érintettségét illeti, a Bíróság ítélkezési gyakorlata megállapította, hogy az olyan vállalkozásnak nyújtott támogatás, amely a belső piacon folytat tevékenységet, alkalmas lehet arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet (54). Az állami támogatás terén a kereskedelemre gyakorolt hatást nem zárja ki eleve a nyújtott szolgáltatás helyi vagy regionális jellege. Noha nincs szigorú küszöb vagy százalékos arány, amely alatt úgy tekinthető, hogy a tagállamok közötti kereskedelem érintett, a gazdasági tevékenység korlátozott mértéke, amelyet az igen alacsony forgalom tanúsíthat, kevésbé valószínűvé teszi a kereskedelemre gyakorolt hatás meglétét.

(128)

Ami a jelen ügyet illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy a Cseh Posta a 2013. január 1-je óta liberalizált Cseh Postai piacon működik. A Cseh Posta tehát más szolgáltatókkal versenyezve működik.

(129)

A Cseh Posta egyes versenytársai, különösen a csomagkézbesítési szolgáltatásokat nyújtó versenytársak olyan nemzetközi csoportok tagjai, amelyek más tagállamokban is szolgáltatnak (pl. DPD).

(130)

Ezért a postai ágazatban van kereskedelem a tagállamok között, és a Cseh Postának a közszolgáltatásért nyújtott kompenzáció megerősíti pozícióját az Unión belüli kereskedelemben versenyző más postai vállalkozásokkal szemben.

(131)

A Bizottság megállapítja, hogy a Cseh Postának a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért nyújtott kompenzáció érintheti a kereskedelmet és torzíthatja a versenyt.

(132)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Cseh Postának a 2018 és 2022 közötti időszakban az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért nyújtott kompenzáció megfelel az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és ezért az intézkedés az említett rendelkezés értelmében állami támogatásnak minősül.

(133)

A postai szolgáltatásokról szóló törvény 34c. és 34d. §-a alapján a Cseh Posta a nettó költségekkel egyenlő éves kompenzációra jogosult (legfeljebb 1,5 milliárd CZK felső határig, ha a nettó költség meghaladja a 1,5 milliárd CZK-t), miután a Cseh Távközlési Hivatal ellenőrizte a Cseh Posta nettó költségeit. A postai szolgáltatásokról szóló törvény 34c. §-ának (3) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy „az állam a [Cseh Távközlési Hivatalon] keresztül megtéríti az ideiglenes nettó költségeket a postai engedélyesnek […]” . Ezenkívül a postai szolgáltatásokról szóló törvény 34d. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az állam a [Cseh Távközlési Hivatalon] keresztül [az ideiglenes nettó költségek és a méltánytalan terhet jelentő végleges nettó költségek] különbözetének megfelelő összeget fizet a postai engedélyesnek […]” .

(134)

Miután a Cseh Távközlési Hivatal ellenőrizte a Cseh Posta nettó költségeit, a Cseh Posta már feltüntette elszámolásában a 2018–2022-es évekre vonatkozó éves kompenzációt, még akkor is, ha ezt a kompenzációt még nem fizették ki (55).

(135)

A Bizottság ennélfogva úgy ítéli meg, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért fizetett kompenzáció az eljárási rendelet 1. cikkének f) pontja értelmében jogellenes támogatásnak minősül.

(136)

Minthogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért a Cseh Postának nyújtott kompenzáció állami támogatásnak minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, értékelni kell annak belső piaccal való összeegyeztethetőségét.

(137)

A cseh hatóságok úgy vélik, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért fizetett kompenzáció általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásának ellentételezése. Ezért e kompenzáció belső piaccal való összeegyeztethetőségét az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése alapján kell értékelni.

(138)

Az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „[a]z általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel.”

(139)

E rendelkezésnek megfelelően a Bizottság az általános gazdasági érdekű szolgáltatásért nyújtott kompenzációt bizonyos feltételek teljesülése esetén a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilváníthatja. A Bizottság a 2012. évi ÁGÉSZ-határozatban (56) és a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabályban határozta meg az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó feltételeket.

(140)

A cseh hatóságok legfeljebb évi 1 500 millió CZK (55,5 millió EUR) összegű kompenzációt jelentettek be. Amennyiben a Cseh Postának nyújtandó kompenzáció meghaladja az évi 15 millió EUR-t, e kompenzáció nem tartozik a 2012. évi ÁGÉSZ-határozat hatálya alá, annak 2. cikke szerint.

(141)

A 2012. évi ÁGÉSZ-határozat hatályán kívül eső állami támogatás akkor nyilvánítható összeegyeztethetőnek az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésével, ha szükséges az érintett általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához és a kereskedelem fejlődését nem befolyásolja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel (57). E tekintetben a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály határozza meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatás kompenzációja összeegyeztethetőségének értékelésére vonatkozó iránymutatást.

(142)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség Cseh Postának nyújtott kompenzációja összeegyeztethetőségének értékelése tekintetében a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály leírja a teljesítendő feltételeket. Ezeket a feltételeket az alábbiak sorolják fel.

(143)

Amint az az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló bizottsági közlemény (58) 46. pontjában szerepel, a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősíthető szolgáltatások jellegét illetően. A Bizottság hatásköre annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy a mérlegelési jogkört nyilvánvaló hiba nélkül alkalmazzák-e az általános gazdasági érdekű szolgáltatás meghatározása tekintetében, valamint annak értékelésére, hogy a kompenzáció tartalmaz-e állami támogatást. A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 56. pontja megerősíti a tagállamok széles mérlegelési mozgásterét az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározását illetően.

(144)

Annak bizonyítása érdekében, hogy a kompenzációt valódi általános gazdasági érdekű szolgáltatásért nyújtják, „a tagállamoknak [az ÁGÉSZ-keretszabály (59) szerinti kompenzáció nyújtásakor] be kell mutatniuk, hogy a felhasználók és a szolgáltatók érdekeinek figyelembevétele érdekében nyilvános konzultáció vagy más alkalmas eszköz segítségével kellően mérlegelték közszolgáltatás iránti igényeiket”.

(145)

A 97/67/EK irányelv 3. cikkében meghatározott egyetemes szolgáltatás valódi általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül (60). Ennek következtében a tagállamoknak nem kell nyilvános konzultáció vagy más alkalmas eszköz segítségével bizonyítaniuk, hogy mérlegelték a közszolgáltatás iránti igényeket, amikor az említett 3. cikkben meghatározott egyetemes szolgáltatással bízták meg a szolgáltatót.

(146)

A Cseh Postára bízott, a (22) preambulumbekezdésben leírt egyetemes szolgáltatási kötelezettség ugyanakkor szélesebb körű, mint a 97/67/EK irányelv 3. cikkében leírt szolgáltatások. A cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség magában foglalja különösen az e rendelkezésben meghatározott postai szolgáltatásokat (postai általános gazdasági érdekű szolgáltatások), valamint a postautalvány-szolgáltatásokat, amelyek nem szerepelnek az említett rendelkezésben, és amelyeket a 2008/6/EK irányelv nemzeti szinten rendelkezésre bocsátható további vagy kiegészítő szolgáltatásokként említ.

(147)

A cseh hatóságok kifejtették, hogy mivel a postautalvány-szolgáltatások nyereségesek, a postautalványok egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá vonása nem növeli a nettó költséget, hanem éppen ellenkezőleg, pozitív hatással van az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségeinek összegére (csökkenti azok összegét). A cseh hatóságok azt is kifejtették, hogy a postautalvány-szolgáltatások nem jelentenek kizárólagos jogot. Olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek a lakosság és a hatóságok bizonyos kifizetésekkel kapcsolatos igényeinek kielégítéséhez szükségesek. A postai szolgáltatásokról szóló törvény szempontjából a postautalvány-szolgáltatások az egyetemes szolgáltatási kötelezettség részét képezik, míg a postautalvány-szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség más postai alapszolgáltatásokkal együtt vagy külön is előírható.

(148)

A Bizottság úgy véli, hogy a postautalvány-szolgáltatások nem tartoznak az egyetemes szolgáltatásnak a 97/67/EK irányelv 3. cikkében meghatározott körébe. A 2008/6/EK irányelv (30) preambulumbekezdése szerint azonban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nemzeti területükön további vagy kiegészítő, a 97/67/EK irányelvben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokat tesznek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, például postautalványokat. A tagállamok ilyen szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségeket előírhatnak az egyetemes szolgáltató számára.

(149)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Cseh Távközlési Hivatal úgy döntött, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó postai szolgáltatásokat és postautalvány-szolgáltatásokat 2016-ban egy rendszeres ötéves felülvizsgálat keretében valódi általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősíti, figyelembe véve az akkori, azaz a 2016-os piaci viszonyokat. Ezenkívül a 2016. évi felülvizsgálat keretében sem a Zásilkovna, sem a PNS nem kifogásolta az ilyen postai és postautalvány-szolgáltatások iránti lakossági igényt. Nem kifogásolták a Cseh Távközlési Hivatal azon döntését sem, hogy piaci hiányosság alapján írja elő az említett általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat.

(150)

A Zásilkovna (57) és (58) preambulumbekezdésben foglalt állításait, valamint a PNS (64) és (65) preambulumbekezdésben foglalt állításait illetően, miszerint a jelenlegi piaci viszonyok alapján sem a postai, sem a postautalvány-szolgáltatások esetében nem áll fenn piaci hiányosság, a Bizottság megjegyzi, hogy a cseh hatóságok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az általános gazdasági érdekű szolgáltatás megszervezését és biztosítását illetően. E célból a cseh hatóságok kialakítottak egy rendszeres, ötéves felülvizsgálatot mind a postai, mind a postautalvány-szolgáltatások terén, és ennek alapján felmérik a lakosság igényeit, valamint értékelik a felülvizsgálat idején fennálló piaci viszonyokat. A mindkét szolgáltatásra vonatkozó kötelezettség jelenlegi, 2018–2022-es időszakra történő előírásának szükségességét értékelő felülvizsgálatot 2016-ban végezték el, és arra a következtetésre jutottak, hogy piaci hiányosság áll fenn mind a postai szolgáltatások, mind a postautalvány-szolgáltatások esetében. A 2023–2027-es időszakra vonatkozó 2021. évi felülvizsgálat figyelembe vette a jelenlegi piaci viszonyokat és a jövőbeli lehetséges fejleményeket.

(151)

A 2008/6/EK irányelv (4)–(8) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a 97/67/EK irányelv 3. cikke alapján meghatározott egyetemes postai szolgáltatások valódi általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülnek (61). Mivel a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó, a Cseh Postára bízott postai szolgáltatások megfelelnek a 97/67/EK irányelvben megadott követelményeknek, a Bizottság úgy véli, hogy Csehországnak nem kell bizonyítania, hogy nyilvános konzultáció vagy más alkalmas eszköz segítségével mérlegelte a közszolgáltatás iránti igényeket. A Bizottság ezért úgy véli, hogy e szolgáltatások tekintetében teljesül az ÁGÉSZ-keretszabály 14.pontja.

(152)

A postautalvány-szolgáltatások tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy Csehország – a (73), (81), (95), (96) és (103)–(105) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – bizonyította, hogy nyilvános konzultáció vagy más alkalmas eszköz segítségével mérlegelte a közszolgáltatás iránti igényeket. A vizsgálati eljárás során szolgáltatott információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Cseh Posta által nyújtott postautalvány-szolgáltatás valódi általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül. A cseh hatóságok konkrétabban kifejtették, hogy a piacon elérhető hasonló szolgáltatások nem feleltek meg a kézbesítés, a területi hatály vagy a megfizethető ár tekintetében támasztott követelményeknek. A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a postautalvány tekintetében teljesült a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 14. pontjában foglalt követelmény.

(153)

Amint az a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 15. pontjában szerepel, az EUMSZ 106. cikke értelmében vett általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával az érintett vállalkozást egy vagy több hivatalos aktussal kell megbízni. A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 16. pontjában előírtaknak megfelelően e megbízási aktusoknak különösen a következőket kell meghatározniuk:

(154)

A Cseh Postát a Cseh Távközlési Hivatal határozatával jelölték ki egyetemes szolgáltatóként 2018. január 1-jétől 2022. december 31-ig (lásd a (21) preambulumbekezdést). A Cseh Posta megbízása meghatározza a közszolgáltatási kötelezettség tartalmát és az érintett területet (lásd a (22)–(23) preambulumbekezdést). A kompenzációs mechanizmust és a kompenzáció kiszámításának módszerét a postai szolgáltatásokról szóló törvény határozza meg, a 2.4.2. szakaszban leírtak szerint.

(155)

A cseh hatóságok megerősítették, hogy a 97/67/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban nem adtak kizárólagos jogokat a Cseh Postára bízott postai szolgáltatások tekintetében. Ami a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket illeti, a kompenzációs mechanizmus biztosítja, hogy a kompenzációt utólag számítsák ki és vizsgálják felül, megakadályozva ezáltal a Cseh Posta túlkompenzációját (lásd a 8.2.10. szakaszt).

(156)

A panaszosoknak a (35) és (42) preambulumbekezdésben foglalt állításait illetően, miszerint a Cseh Posta megsértette az ÁGÉSZ-keretszabályban és a 97/67/EK irányelvben meghatározott átláthatósági követelményeket azáltal, hogy nem tette közzé a nettó elkerülhető költségek számításait, a Bizottság megjegyzi, hogy az ÁGÉSZ-keretszabály 60. pontjában meghatározott átláthatósági követelmények a következőkre vonatkoznak: i. a nyilvános konzultáció vagy más alkalmas eszköz eredménye; ii. a közszolgáltatási kötelezettségek tartalma és időtartama; iii. a vállalkozás, és adott esetben az érintett terület; és iv. a vállalkozásnak nyújtott támogatás összege éves összesítésben. A 97/67/EK irányelv 7. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy amennyiben egy tagállam az egyetemes szolgáltató(k) közpénzekből történő kompenzálására szolgáló mechanizmus bevezetéséről határoz, az ilyen döntésnek objektív és ellenőrizhető kritériumokon kell alapulnia, és azt nyilvánosságra kell hozni. Sem az ÁGÉSZ-keretszabály, sem a 97/96/EK irányelv nem írja elő tehát, hogy a nettó elkerülhető költség számításait a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. Amint azt a (155) preambulumbekezdés már kifejtette, a kompenzáció kiszámításához használt mechanizmust és paramétereket a postai szolgáltatásokról szóló törvény határozza meg, így azok a nyilvánosság számára hozzáférhetők. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a panaszosok ezen állításai megalapozatlanok.

(157)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a cseh hatóságok által meghatározott, a Cseh Postára bízott egyetemes szolgáltatási kötelezettség két általános gazdasági érdekű szolgáltatásból, a 97/67/EK irányelv értelmében vett postai általános gazdasági érdekű szolgáltatásból és a postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatásából áll. A megbízási aktus mindkét általános gazdasági érdekű szolgáltatás vonatkozásában meghatározza a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és időtartamát; a vállalkozást, és adott esetben az érintett területet; valamint a vállalkozásnak nyújtott támogatás összegét éves összesítésben. A Bizottság úgy véli, az, hogy mindkét általános gazdasági érdekű szolgáltatásra ugyanazzal a megbízási aktussal adnak megbízást, nem sérti az ÁGÉSZ-keretszabályban és a 97/67/EK irányelvben meghatározott átláthatósági követelményeket.

(158)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a Cseh Posta 2018 és 2022 közötti időszakra szóló megbízatása összhangban van a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály követelményeivel.

(159)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 2.4. szakasza szerint „a megbízási időtartam hosszát objektív kritériumokkal, például a nem átruházható befektetett eszközök amortizációjával kell alátámasztani. A megbízás időtartama elvileg nem haladhatja meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához szükséges legfontosabb eszközök leírásához szükséges időt.”

(160)

A Cseh Távközlési Hivatal a Cseh Postát a 2018. január 1. és 2022. december 31. közötti időszakra, azaz 5 évre jelölte ki egyetemes szolgáltatóként.

(161)

A cseh hatóságok szerint a megbízási időszakot a 97/67/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban határozták meg, amely előírja, hogy a kijelölés kellően hosszú időtartamú legyen a befektetések megtérüléséhez.

(162)

A cseh hatóságok kifejtették, hogy a Cseh Posta megbízásának ötéves időtartama indokolható az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges legjelentősebb eszközök várható értékcsökkenési időszakával. A Cseh Posta által az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében megvalósított állóeszköz-beruházások számviteli amortizációs időszakai igen eltérőek (lásd a 4. táblázatot). A cseh hatóságok azt is kifejtették, hogy Csehországban minden vállalkozásnak a számviteli törvény (563/1991 Sb. sz. törvény) 28.§-ának (6) bekezdése értelmében amortizációs tervet kell készítenie. A számviteli törvény nem határozza meg az egyes eszköztípusokra vonatkozó pontos értékcsökkenési időszakot; az értékcsökkenési időszaknak azonban meg kell felelnie a felhasználási időszaknak, mivel a számviteli adatoknak megbízható képet kell mutatniuk a valóságról. Az értékcsökkenési időszakot pénzügyi ellenőr is ellenőrzi. A vállalkozások pénzügyi kimutatásaikban közzéteszik az amortizációs tervet, és a tervet évente aktualizálni kell. A várható értékcsökkenési időszak meghatározásához használt adatforrás a Cseh Posta pénzügyi kimutatása volt. A megbízás időtartama minden esetben a postai engedély megadására irányuló eljárás megindításakor, azaz a postai engedély adott postai szolgáltatónak történő megadása előtt kerül meghatározásra. Az ötéves időszak a cseh hatóságok által az általános gazdasági érdekű szolgáltatások megszervezésére és biztosítására irányuló eljárásaik keretében megállapított szokásos időszak, tekintettel a piac fejlődésére és a társadalmi igényekre. Végezetül a cseh hatóságok azzal is érvelnek, hogy a megbízás időtartama összhangban áll a többi tagállam gyakorlatával (62).

(163)

Ami a Zásilkovna (59) preambulumbekezdésben szereplő állítását illeti, amely szerint a megbízási időszak meghatározása céljából vett értékcsökkenési időszakok nem megalapozottak, mivel nem egyértelmű, hogy az eljárás megindításáról szóló határozat 1. táblázatában felsorolt eszközök közül melyeket szándékoznak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációból finanszírozni, illetve mikor vásárolták meg vagy kívánják megvásárolni őket, illetve hogy az értékcsökkenési időszakuk lejárt-e, a Bizottság megjegyzi, hogy a megbízás időtartamát előzetesen állapították meg azon eljárások keretében, amelyeket Csehország az egyetemes szolgáltatási kötelezettség megszervezésére és biztosítására vezetett be, és a postai szolgáltató kiválasztására irányuló eredeti közbeszerzési eljárás keretében előre határozták meg. Így azt megelőzően, hogy a postai engedélyes ismert lett volna. Továbbá nem reális, hogy a támogatást nyújtó hatóság a megbízás időtartamának meghatározása érdekében előzetesen ismerje az összes olyan potenciális postai szolgáltató összes eszközére vonatkozó értékcsökkenési időszakot, amely adott esetben részt vehet a közbeszerzési eljárásban. Az eszközök értékcsökkenési időszakát csak a megbízási időszak meghatározásához használják referenciaként. Az értékcsökkenési költségeket nem veszik figyelembe a nettó elkerülhető költségben, mivel azok nem tényleges költségeket, hanem csak adózási célú, nem pénzbeli kiadásokat jelentenek. Az ítélkezési gyakorlat (63) szerint a Cseh Posta bármilyen célra szabadon felhasználhatja az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt. A beruházási költségeket, például a Cseh Posta működésének a tényleges helyzetről a kontrafaktuális forgatókönyvre történő átállításához kapcsolódó eszközök beszerzési költségeit azonban nem veszik figyelembe a nettó elkerülhető költség számításai során, és ezért nem befolyásolják az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációját.

4. táblázat

A Cseh Posta (egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges) eszközeinek értékcsökkenési időszaka

(164)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 2.4. szakasza szerint a megbízási időtartam hosszát objektív kritériumokkal kell alátámasztani, és a megbízás időtartama elvileg nem haladhatja meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához szükséges legfontosabb eszközök leírásához szükséges időt. A Bizottság úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel való, ötéves időtartamra történő megbízást az egyetemes szolgáltatási kötelezettségben szereplő mindkét általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához szükséges legfontosabb eszközök értékcsökkenési időszaka alátámasztja. A 4. táblázat ugyanis azt mutatja, hogy a Cseh Posta egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges legtöbb eszközének értékcsökkenési időszaka meghaladja az 5 évet. Ezenkívül a megbízás időtartamát előzetesen állapítják meg, figyelembe véve az ilyen eszközökre általában alkalmazott értékcsökkenési időszakokat, függetlenül az egyetemes szolgáltató kiválasztásától. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a cseh hatóságok kellően indokolták a megbízás időtartamát.

(165)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 18. pontja szerint „a[z EUMSZ] 106. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben a támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a vállalkozás szükséges esetben megfelel [a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló] 2006/111/EK [bizottsági] irányelvnek (64).”

(166)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 44. pontja előírja továbbá, hogy: „Ha egy vállalkozás az általános gazdasági érdekű szolgáltatások körén belül és kívül is végez tevékenységeket, akkor az általános gazdasági érdekű szolgáltatás költségeit és bevételeit a többi szolgáltatásétól elkülönítve kell kimutatnia belső számláiban a 31. pontban előírt elvekkel összhangban.”

(167)

A postai szolgáltatásokról szóló törvény 33a. §-a előírja, hogy a postai engedélyesnek elkülönített elszámolást kell vezetnie az azon egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó egyes szolgáltatások (a postai általános gazdasági érdekű szolgáltatás és a postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatása) nyújtásával összefüggő költségekről és bevételekről, amely kötelezettség tekintetében kijelölték, illetve az egyéb szolgáltatások költségeiről és bevételeiről. Előírja továbbá, hogy az elszámolások elkülönítésének módját végrehajtási rendeletben kell meghatározni, és az elkülönített elszámolásokat évente független ellenőrnek kell ellenőriznie.

(168)

A végrehajtási rendeletet (65) a Cseh Távközlési Hivatal fogadta el, és annak 1. §-ában előírja, hogy a közvetlen költségeket az azokhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatáshoz kell allokálni, míg a közvetett vagy közös költségeket az érintett eljárásokkal, tevékenységekkel vagy szolgáltatásokkal való okozati összefüggés alapján kell allokálni. A postai szolgáltatásokról szóló törvény 33a. §-ában foglaltak szerint a Cseh Posta által javasolt, a közös költségek allokálására vonatkozó egyedi szabályokat a Cseh Távközlési Hivatalnak jóvá kell hagynia.

(169)

Konkrétabban: a Cseh Posta elkülönített elszámolási rendszere és költségallokációs módszere a tevékenységalapú költségszámítási (ABC) módszeren alapul. Első lépésben a költségeket költségközpontokhoz, pl. postahivatalhoz, depóhoz, válogatási központhoz stb. allokálják. A költségeket minden olyan tevékenység esetében költségközpontokhoz allokálják, amelyek külön nyilvántarthatók. A Cseh Posta számviteli rendszerének jelenleg mintegy 5 740 költségközpontja van. A működő költségközpontokban nem nyilvántartott költségtételeket (pl. héa, általános költségek) előzetesen jóváhagyott szabályok szerint allokálják, a működő költségközpontok szintjén végzett számítást követően. Az ilyen költségek allokációja arányos a közvetlen költségek allokációjával.

(170)

A cseh hatóságok kifejtették, hogy a számviteli elkülönítést egy független, hivatásos vállalat ellenőrzi. Az ellenőrnek meg kell győződnie arról, hogy a postai engedélyes a számviteli gyakorlatban jóváhagyott szabályokat alkalmazta-e, és hogy a számviteli elkülönítés éves eredményei helyesek-e. Csehország benyújtotta továbbá a független ellenőr 2018., 2019. és 2020. évre vonatkozó jelentéseit, amelyek igazolják, hogy a Cseh Posta belső elszámolása összhangban van a 97/67/EK irányelvvel, a nemzeti joggal és a Cseh Távközlési Hivatal által jóváhagyott szabályokkal, és így alkalmas a Cseh Postára bízott egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségeinek számszerűsítésére.

(171)

A PNS a (70) preambulumbekezdésben azt állítja, hogy a Cseh Posta nem különíti el megfelelően elszámolásait, és tévesen allokálja az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó szolgáltatásokhoz, ezáltal kereszttámogatást nyújtva az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tételek veszteségeihez. A PNS azt is állítja, hogy a Cseh Távközlési Hivatal és az ellenőr sem vizsgálja ténylegesen, hogy az elszámolások elkülönítését helyesen végezték-e el, vagy hogy az allokációs kulcsok lényegileg helyesek-e. E tekintetben a Bizottság úgy véli, hogy a cseh hatóságok bizonyították, hogy a Cseh Posta számviteli és költségallokációs rendszere lehetővé teszi a költségek és bevételek megfelelő szintű allokálását a tevékenységek között. Amint azt a cseh hatóságok jelezték, a költségek allokálása az arányosság elve alapján történik, figyelembe véve a postai hálózat egyes elemeinek igénybevételét. Továbbá, a (171) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, annak igazolásakor, hogy a Cseh Posta 2018–2020 közötti belső elszámolása összhangban van a 97/67/EK irányelvvel, a nemzeti joggal és a Cseh Távközlési Hivatal által jóváhagyott szabályokkal, a független ellenőr ellenőrzi az elszámolások elkülönítését és a költségallokációs kulcsokat, és így azok alkalmasak a Cseh Postára bízott általános gazdasági érdekű (postai és postautalvány-) szolgáltatások nettó költségeinek számszerűsítésére. Végezetül a Bizottság emlékeztet az eljárás megindításáról szóló határozat (139) preambulumbekezdésére, amely egyértelművé teszi, hogy a költségek állítólagos helytelen allokálása számviteli kérdés, és nem jár állami források átruházásával, ezért nem minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak.

(172)

Hasonlóképpen, ami a Zásilkovna (37), (38), (60) és (63) preambulumbekezdésben foglalt állítását illeti, amely szerint a Cseh Posta szándékosan támogatja az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásai – például a Balíkovna – költség alatti árait, és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tevékenységek költségeit és veszteségeit a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási tevékenységekhez allokálja, a Bizottság a (172) preambulumbekezdésben foglalt következtetéséhez hasonlóan úgy véli, hogy a cseh hatóságok megfelelően bizonyították, hogy a Cseh Posta elszámolásait a 97/67/EK irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően különítették el, és ezért kizárt mind a postai általános gazdasági érdekű szolgáltatás, mind a postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatása általi, a költségek téves allokálása révén történő kereszttámogatás. Mindenesetre a kereszttámogatás nem tekinthető önálló problémának, mivel arra csak akkor kerülhet sor, ha a költségek helytelen allokációja vagy a kontrafaktuális forgatókönyv nem megfelelő számszerűsítése miatt túlkompenzációra kerül sor. A (206) preambulumbekezdésben alább kifejtettek szerint a jelen intézkedés esetében egyik sem áll fenn.

(173)

Ami a Zásilkovna (60) preambulumbekezdésben foglalt állítását illeti, amely szerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért nyújtott kompenzáció nincs összhangban a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabályban meghatározott pénzügyi átláthatósági követelményekkel, mivel a Cseh Posta már hivatalosan belefoglalta a kompenzáció egy részét a 2019. évi éves jelentésbe, a Bizottság megjegyzi, hogy az a tény, hogy ezt a tételt rögzítették az elszámolásokban, önmagában nem függ össze az elszámolások elkülönítésére vonatkozó, fent említett pénzügyi átláthatósági követelmények megsértésével.

(174)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Cseh Posta számviteli rendszere ugyanaz, mint az előző megbízási időszakban. A számviteli rendszer kérdését a PNS felvetette a T-316/18. sz. ügyben (66) az egyetemes szolgáltatási kötelezettségről szóló 2018. évi határozattal szemben benyújtott fellebbezésben is, amely ügyben a Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság alaposan elemezte a számviteli rendszert, különösen annak megbízhatóságát, és ezért a Bizottság e tekintetben nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát.

(175)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a nem ÁGÉSZ-tevékenységek és az ÁGÉSZ-tevékenységek számviteli elkülönítése megfelelő. Ebből következik, hogy a Cseh Posta megfelel a 2006/111/EK irányelvnek és a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 44. pontjának.

(176)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 19. pontja szerint „[az EUMSZ] 106. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben a támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a felelős hatóság az adott vállalkozás szolgáltatásnyújtással való megbízásakor megfelel a vonatkozó uniós közbeszerzési szabályoknak, vagy arra kötelezettséget vállal. Ideértendők a közvetlenül a[z EUMSZ]-ből és adott esetben a másodlagos uniós jogból eredő, átláthatósággal, egyenlő bánásmóddal és megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos vonatkozó követelmények is. A szóban forgó szabályoknak és követelményeknek nem megfelelő támogatás vélhetően olyan mértékben befolyásolja a kereskedelem fejlődését, amely [az EUMSZ] 106. cikkének (2) bekezdése szerint ellentétes az Unió érdekeivel.”

(177)

A postai szolgáltatásokról szóló törvény előírja, hogy az egyetemes szolgáltatót kiválasztási eljárás keretében kell kijelölni. A Cseh Távközlési Hivatal a postai szolgáltatásokról szóló törvény 22. §-a alapján lefolytatta a postai engedélyes 2018–2022-es időszakra történő kiválasztására irányuló eljárást. A Cseh Távközlési Hivatal nem választott ki egyetlen szolgáltatót sem ebben az eljárásban, a részvételi feltételeknek való meg nem felelés miatt.

(178)

A cseh hatóságok kifejtették, hogy a sikertelen kiválasztási eljárás lezárását követően hivatalból közigazgatási eljárást indítottak annak érdekében, hogy a postai szolgáltatásokról szóló törvény 22. § (9) bekezdésében előírtak szerint kötelezzék a Cseh Postát az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

(179)

Ami a Zásilkovna (61) preambulumbekezdésben szereplő állítását és a PNS (65) preambulumbekezdésben szereplő állítását illeti, miszerint a cseh hatóságok megsértették a 97/67/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott közbeszerzési szabályokat azáltal, hogy szándékosan bevonták a postautalvány-szolgáltatást az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá, miközben a közbeszerzési eljárás értékelési/odaítélési szempontjait a Cseh Postának kedvezve határozták meg, a Bizottság megjegyzi, hogy – amint azt a cseh hatóságok kifejtették – a közbeszerzési eljárást (67) oly módon alakították ki, hogy az lehetővé tette számos pályázó részvételét, még akkor is, ha nem tudták biztosítani a szolgáltatások teljes portfólióját, és lehetővé tette több postai engedély odaítélését az egyedi szolgáltatásokra vonatkozóan. Ezért a 97/67/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban lehetőség volt arra, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó különböző szolgáltatások nyújtására különböző szolgáltatókat jelöljenek ki. Az ajánlattevőnek lehetősége volt arra is, hogy a törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség részét képező egyedi postai szolgáltatásokra tegyen ajánlatot, a postautalvány-szolgáltatások kivételével. Ezenfelül a Cseh Távközlési Hivatal lehetővé tette valamennyi potenciális pályázó számára, hogy kérdéseket tegyenek fel a pályázati feltételekre és hatályra vonatkozóan, a maximális átláthatóság biztosítása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy mindenki hozzájuthasson az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információhoz. E tekintetben a Zásilkovna nem nyilatkozott úgy, hogy részt kíván venni a közbeszerzési eljárásban. A Bizottság meglátása szerint a közbeszerzési eljárás nem volt diszkriminatív, hanem éppen ellenkezőleg, azt úgy alakították ki, hogy bármely postai szolgáltató pályázhasson arra, hogy egyetemes szolgáltatóként jelöljék ki.

(180)

A Bizottság úgy véli, hogy a közbeszerzési szabályok csak abban az esetben alkalmazandók, ha a tagállamok úgy döntenek, hogy közbeszerzési eljárást szerveznek az egyetemes szolgáltató kiválasztására, és ezért az egyetemes szolgáltatási kötelezettség finanszírozásának a belső piaccal való összeegyeztethetősége attól függ, hogy ezeket a szabályokat valóban betartották-e. A jelen ügyben egy sikertelen közbeszerzési eljárást követően a cseh hatóságok végül úgy döntöttek, hogy amint azt a 97/67/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, az inkumbens szolgáltatót jelölik ki közvetlenül egyetemes szolgáltatóként. Ennek során a cseh hatóságok a postai szolgáltatásokról szóló törvény 22. §-ának (9) bekezdésében meghatározott eljárást alkalmazták, amely szerint a Cseh Távközlési Hivatal a postai engedély megadásáról szóló határozattal a közbeszerzési eljárás hirdetményében meghatározott egyetemes szolgáltatások nyújtására és megszervezésére vonatkozó kötelezettséget arra a szolgáltatóra róhatja, amelyik a leginkább megfelel az értékelési kritériumoknak. Ezért a Cseh Távközlési Hivatal hivatalból közigazgatási eljárást indított a Cseh Postával szemben a 2018. január 1. és 2022. december 31. közötti időszakra vonatkozó postai engedély megadása kapcsán, mivel a Cseh Posta felelt meg a leginkább a közbeszerzési eljárás hirdetményében meghatározott kritériumoknak. Ebből következik, hogy a Cseh Postának a postai általános gazdasági érdekű szolgáltatás egyetemes szolgáltatójaként való közvetlen megbízása összhangban van a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 19. pontjával. Az a tény, hogy a cseh hatóságok a postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatását az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá vonták, nem kérdőjelezi meg a postai általános gazdasági érdekű szolgáltatással való közvetlen megbízás jogszerűségét, mivel a cseh hatóságok lefolytattak közbeszerzési eljárást, amely nem volt sikeres, és csak ezt követően döntöttek úgy, hogy a Cseh Postát jelölik ki egyetemes szolgáltatóként, mivel ez a szolgáltató teljesítette a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség valamennyi szolgáltatásának nyújtására vonatkozó követelményeket. Mindenesetre a Bizottság megjegyzi, hogy a cseh hatóságok alkalmazhatják a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amennyiben a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (68) 32. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést.

(181)

Ami a postautalvány általános gazdasági érdekű szolgáltatásának közvetlen odaítélését illeti, a Bizottság úgy véli, hogy a cseh hatóságok megvizsgálták a postai és pénzügyi intézmények meglévő hálózatait (lásd a fenti (81) preambulumbekezdést), és arra a következtetésre jutottak, hogy a piacon nincs más olyan piaci szereplő, amely a Cseh Köztársaság egész területén kereskedelmi alapon nyújtana postautalvány-szolgáltatásokat az egyetemes szolgáltatás tekintetében megkövetelt módon, ezáltal megfelelve a közbeszerzési eljárásban meghatározott műszaki leírásnak. A postautalvány általános gazdasági érdekű szolgáltatása jellegében és biztosításának módját tekintve annyira sajátos, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség felülvizsgálatakor a piacon nem volt kereskedelmi alapon biztosított helyettesítő szolgáltatás. A postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatásának nyújtásához a szolgáltatónak sűrű és nagy méretű terjesztési hálózattal, valamint napi kézbesítési műveletekkel kell rendelkeznie, amelyekhez magas szintű biztonsági garanciák társulnak. Más szolgáltatók nem rendelkeztek ilyen képességekkel, amelyek szükségesek a postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatásának a cseh állam követelményeivel összhangban történő nyújtásához. Ezenkívül egyetlen más szolgáltató sem tudta volna e képességeket kialakítani a 2018–2022-es időszak előtt. Csak a Cseh Posta rendelkezett olyan sűrűségű, méretű és minőségű hálózattal, amely képes volt teljesíteni a postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatásának célkitűzéseit. Bár nem zárható ki, hogy a versenytársak a jövőben kiépítsenek ilyen hálózatot, a Cseh Posta az egyetlen olyan szolgáltató, amely a 2018–2022 közötti időszakban megbízhatóan kínálni tudja a postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatását. A Bizottság ezért elismeri, hogy a Cseh Posta egyedi logisztikai és fiókhálózattal rendelkezik a sűrűség, a méret és a napi kézbesítési műveletek tekintetében, ami miatt ebben az időszakban a postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatásának egyetlen lehetséges szolgáltatója. Ennek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatásának közvetlen odaítélése az egyetlen szolgáltatóra vonatkozó mentesség hatálya alá tartozhat, és a megbízás megvalósítható a 2014/24/EU irányelv 32. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással (69).

(182)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 20. pontja szerint „[a]mennyiben a hatóság egy általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtását egyszerre több vállalkozásnak is odaítéli, úgy az ellentételezés összegét minden egyes vállalkozásra vonatkozóan ugyanazon módszerrel kell kiszámítani.”

(183)

Mivel mindkét általános gazdasági érdekű szolgáltatással csak a Cseh Postát bízták meg, a Bizottság úgy véli, hogy a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 20. pontjában foglalt követelmény nem alkalmazandó.

(184)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 21. pontja szerint „[a]z ellentételezés összege nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során felmerülő nettó költség – és ezzel együtt az észszerű nyereség – fedezéséhez szükséges összeget.” E tekintetben a 2012-es ÁGÉSZ-keretszabály 24. pontja megállapítja, hogy „[a] közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges vagy várhatóan szükséges nettó költséget a nettó elkerülhető költség módszerét alkalmazva kell kiszámítani, ahol ezt uniós vagy nemzeti jogszabály írja elő és ahol erre lehetőség van.”

(185)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 25. pontja szerint: „[a] nettó elkerülhető költség módszere szerint a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, vagy várhatóan szükséges nettó költség a szolgáltató közszolgáltatási kötelezettség melletti nettó működési költsége és ugyanazon szolgáltató ilyen kötelezettség nélküli nettó működési költsége vagy nyeresége közötti különbség.”

(186)

A 466/2012. sz. végrehajtási rendelet meghatározza a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség Cseh Posta általi teljesítése nettó költségének kiszámításához a Cseh Távközlési Hivatal által alkalmazott eljárást.

(187)

A cseh hatóságok által alkalmazott nettó elkerülhető költség módszere négy fő elemen alapul:

(188)

Ami a Zásilkovna (62) preambulumbekezdés f) pontjában szereplő állítását illeti, amely szerint a költségallokációs módszer alkalmasabb a nettó elkerülhető költség kiszámítására, a Bizottság megjegyzi, hogy az ÁGÉSZ-keretszabály 27. pontja szerint úgy tekinti, „a közszolgáltatási kötelezettség költsége legpontosabban a nettó elkerülhető költség módszerével határozható meg” . Ugyanakkor a 97/67/EK irányelv I. melléklete szintén a nettó elkerülhető költség módszerét alkalmazza az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos nettó költség meghatározására.

(189)

A tényleges helyzet vonatkozásában a Cseh Posta különböző elemekkel és minden tevékenységgel kapcsolatos tényleges bevételeit és költségeit veszik figyelembe a 2018 és 2020 közötti időszakot érintően. 2021 és 2022 tekintetében a Cseh Posta becsült költségeit és bevételeit veszik figyelembe. A 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó tényadatok, valamint a 2021-re és 2022-re vonatkozó becsült adatok felhasználása észszerűnek és pontosnak tekinthető, mivel a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan állnak rendelkezésre tényleges számadatok. Ezek a bemeneti adatok megfelelőek és alkalmasak a túlkompenzáció kizárására, mivel a Cseh Posta számviteli rendszeréből származnak, amely a (176) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint megfelel a 2006/111/EK irányelvnek és a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 44. pontjának.

(190)

A kontrafaktuális forgatókönyv a Cseh Posta abban az esetben tanúsított magatartását veszi figyelembe, ha nem bízták volna meg sem az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel (postai általános gazdasági érdekű szolgáltatással és a postautalványok általános gazdasági érdekű szolgáltatásával), sem a DBIS-szel. A Cseh Posta mérlegelte az üzletoptimalizálás lehetőségeit, és a tényleges helyzethez képest a következő négy elemen változtatott a kontrafaktuális forgatókönyvben:

(191)

A fent említett négy elem tekintetében a cseh hatóságok azt állítják, hogy a Cseh Posta: i. beszüntetné a DBIS-szolgáltatások nyújtását, ii. számos postahivatalt bezárna, és ezen túlmenően több postahivatalt átalakítana postapontokká (70), iii. csökkentené egyes postai küldemények kézbesítési gyakoriságát, valamint iv. beszüntetné az egyetemes szolgáltatási kötelezettség követelményeivel kapcsolatos egyes adminisztratív tevékenységek elvégzését vagy kisebb mértékben végezné el őket. A kontrafaktuális forgatókönyv négy elemét az alábbiak ismertetik:

(192)

A DBIS bevezetésével egyes postai küldemények, főként a normál és az ajánlott levelek („kannibalizált” küldemények) kézbesítési formája fizikairól elektronikusra változott a közigazgatással kommunikáló felhasználók valamennyi típusa esetében. A kontrafaktuális forgatókönyv szerint, amikor a Cseh Posta felhagyna a DBIS-szolgáltatások nyújtásával, a kannibalizált postai küldeményeket hagyományos, fizikai módon kézbesítenék. Egyrészt a Cseh Posta bevételei és költségei csökkennének a DBIS bevételeivel és a kapcsolódó költségekkel, másrészt a Cseh Posta bevételei és költségei növekednének a fizikai formában kézbesítendő kannibalizált postai küldemények visszanyerése miatt. Az alábbi 5. táblázat a postai küldemények számát mutatja be a tényleges helyzetben és a kontrafaktuális forgatókönyvben, figyelembe véve a DBIS-határozat (152) preambulumbekezdésében becsült, a kannibalizált küldeményekre vonatkozó adatokat:

5. táblázat

A postai küldemények DBIS-határozatban becsült száma a tényleges helyzetben és a kontrafaktuális forgatókönyvben, figyelembe véve a kannibalizált küldeményeket adatpostafiókok (DBIS) szerint:

(193)

A 2018–2022-es időszakban a Cseh Posta a tényleges helyzet szerint 3 210 postahivatalt tekint a postahálózat részének. Ez a számadat 3 200, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alá tartozó, kötelezően működtetendő postahivatalból és 10 olyan, önkéntesen működtetett, különleges turisztikai helyszíneken (pl. hegyekben vagy szabadtéri múzeumokban) található postahivatalból áll, amely lehetővé teszi a turisták számára, hogy leveleket vagy képeslapokat küldjenek különleges bélyegekkel. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nélkül a Cseh Posta kevésbé sűrű hálózatot üzemeltetne, csak a nyereséges postahivatalokat tartaná fenn, figyelembe véve, hogy a postai engedélyes nemzeti postai szolgáltató, és úgy telepíti létesítményeit, hogy az ország egész területén biztosítsa szolgáltatásai rendelkezésre állását. Belső számviteli rendszere alapján a Cseh Posta a bevételeket és költségeket a postahivatalokhoz allokálja az egyes hivatalok jövedelmezőségének meghatározása érdekében. A Cseh Posta ezt az információt számos működési és hozzáférhetőségi kritériummal együtt elemezte annak eldöntéséhez, hogy a kontrafaktuális forgatókönyvben fenntartsák-e az adott postahivatalt. A Cseh Posta elemzése alapján a kontrafaktuális forgatókönyv szerint hálózata a Cseh Posta által az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében kötelezően működtetett 583 postahivatalból, a kötelező felett további 10 postahivatalból és 462 postapontból állna. Tekintettel arra, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint a postahivatalok mintegy 80 %-át bezárnák, a kereskedelmi postahivatalok és a postapontok többsége (kb. 89 %-a) közötti maximális távolság, bár nagyobb lenne, mint a tényleges helyzetben, nem érné el a 10 km-t. A Cseh Posta véleménye szerint ilyen esetben a postahivatalokban kínált valamennyi szolgáltatás (beleértve a postai szolgáltatásokat és a postautalvány-szolgáltatásokat is) elérhetősége jelentősen csökkenne. A kontrafaktuális forgatókönyv szerint fenntartandó, kötelezően működtetendő hivatalok száma a megbízási időszak alatt állandónak tekinthető, és az üzletoptimalizálásra vonatkozó előzetes, előretekintő döntést képviseli. Az alábbi 6. táblázat a postahivatalok hálózatát (postahivatalok számát) mutatja be a tényleges helyzet és a kontrafaktuális forgatókönyv szerint:

6. táblázat

A postahivatalok száma a tényleges helyzet és a kontrafaktuális forgatókönyv szerint

(194)

A cseh hatóságok kifejtették, hogy a levelek alacsonyabb kézbesítési gyakorisága azt jelentené, hogy a kézbesítés heti öt napról kéthetente öt napra csökkenne. A csomagkézbesítés piaca kellően versenyképes, ezért a kézbesítés gyakorisága a csomagok esetében nem csökkenne. A cseh hatóságok azt is kifejtették, hogy 2018 és 2022 között változások voltak várhatók a levelek kézbesítésében. A tényleges helyzet szerint 2020-ban új kézbesítési rendszert vezettek be. A meglévő N+1. (71) napon történő kézbesítést kibővítik az N+n. napon történő kézbesítéssel, és feltételezhető, hogy a kereslet nagy része áttevődik az N+n-re, mivel a fogyasztók a kézbesítési költségek megtakarítását részesítik előnyben a kézbesítés gyorsaságával szemben. A kontrafaktuális forgatókönyv szerint a kínálat az N+n. napon történő kézbesítésből áll. A Cseh Posta egy országos ellenőrzés keretében megvizsgálta az egyes helyiségekbe (azaz a háztartásokba) küldött levelek gyakoriságát és számát. Az alábbi 6a. és 6b. táblázat bemutatja a tényleges helyzetben és a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti kéthetente ötnapos kézbesítéshez szükséges munkaerőt teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve, valamint a szükséges járművek számát.

7a. táblázat

Kézbesítési hálózat 2018-ban

7b. táblázat

Kézbesítési hálózat 2019-ben

7c. táblázat

Kézbesítési hálózat 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben

(195)

A Cseh Posta felhagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos bizonyos adminisztratív tevékenységek végzésével is. Azok az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos adminisztratív tevékenységek, amelyeket a Cseh Posta megszüntetne a kontrafaktuális forgatókönyv alapján, a következők:

(196)

Ami egy olyan kontrafaktuális forgatókönyv hihetőségét illeti, amelyben a postahálózat mérete jelentősen csökkenne, a cseh hatóságok kifejtették, hogy a Cseh Posta több típusú postai létesítményt üzemeltet, a kis településeken egyetlen ablakot működtető kis postahivataloktól a sok ablakot működtető, nagyvárosokban található nagy postahivatalokig. Az adott postahivatal által kiszolgált ügyfelek száma annak méretétől függ. A legtöbb ügyfelet a sűrűn lakott területeken található nagy és közepes méretű postahivatalok látják el. Ezeket a postahivatalokat a kontrafaktuális forgatókönyv szerint többnyire fenntartanák. Ezzel szemben a kisebb számú ügyfelet kiszolgáló kis postahivatalokat nem tartanák fenn a kontrafaktuális forgatókönyv szerint. A cseh hatóságok úgy látják, hogy helytelen és nem felel meg a cseh helyzetnek az az egyszerűsített feltételezés, hogy (az általában kisebb és veszteséges) postahivatalok 81,5 %-ának bezárása a kereslet 81,5 %-ának a fennmaradó postahivatalokhoz való áttevődését eredményezi. A pénzügyi adatok azt mutatják, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint fenntartott 583 postahivatal termelte meg a 2018-ban a postahivatalokban nyilvántartott bevételek teljes összegének [50–75] %-át. Az összesen 2 155 bezárandó postahivatal 2018-ban a bevételeknek csupán [15–35] %-át adta, és az arányok más években is hasonlóak. A bezárandó postahivatalokból származó bevételek egy része a postapontokhoz tevődik át, mivel ezekhez helyeződik át az ügyfelek ajánlott levelek és csomagok iránti kereslete, a Cseh Posta pedig elveszíti a kereslet fennmaradó részét, mivel egyes ügyfelek nem fogják többé igénybe venni a szolgáltatásait, így a postautalvány-szolgáltatást sem. Ami a postautalványokat illeti, a bezárt irodák bevételeinek [30–55] %-a elveszne. Végezetül, a kereskedelemre gyakorolt hatást nemcsak egy felmérés alapján becsülték meg, hanem más tényekből is, például a legközelebbi postahivataltól való távolságból és a hasonló szolgáltatás piaci elérhetőségéből kiindulva.

(197)

Ami a kézbesítési gyakoriság csökkentésének keresletre gyakorolt hatását illeti, a cseh hatóságok kifejtették, hogy a Cseh Távközlési Hivatal nemcsak a piacfelmérést, hanem több olyan körülményt is figyelembe vett, amelyek befolyásolhatták a kereslet változását (lásd a (90) preambulumbekezdést). Fontos tényező volt például az is, hogy milyen mértékben állnak rendelkezésre a levélkézbesítést helyettesítő szolgáltatások. Míg az expressz csomagok kézbesítését több szolgáltató kínálja Csehországban, az N+1 modell szerinti garantált levélkézbesítést csak futárszolgálatok. Az egyéni ügyfelek várhatóan általában nem fognak átállni a futárszolgáltatásokra vagy az elektronikus kommunikációra az N+1. napon történő kézbesítés elérése érdekében. Ehelyett az N+n kézbesítési szolgáltatásra térnének át. Az egyes ügyfelek igénybe vehetnek futárszolgálatokat vagy elektronikus kommunikációt, de e szolgáltatások levélküldés helyett történő igénybevételének oka valószínűleg más lesz, és nem függ össze a kézbesítési gyakoriság N+1-ről N+n-re történő változásával, mivel még az N+1 modell szerint kézbesített küldemény sem versenyezhet az elektronikus kommunikációval a gyorsaság és az ár tekintetében; ráadásul a futárszolgálatok sokkal drágábbak. A Cseh Posta 2020 februárjában megváltoztatta a kézbesítés gyakoriságát, és „gazdaságos küldeményeket” kínál N+n. napon történő kézbesítéssel, valamint „elsőbbségi küldeményeket” N+1. napon történő kézbesítéssel. A gazdaságos küldemények 7 CZK-val olcsóbbak, mint az elsőbbségi küldemények (ez a különbség mind a normál, mind az ajánlott levelekre vonatkozik). A Cseh Postának a 2020. február és május közötti időszakra vonatkozó, a gazdaságos és az elsőbbségi küldemények arányával kapcsolatos, a 7. táblázatban bemutatott adatai szerint a legtöbb ügyfél az alacsonyabb árakat részesíti előnyben a gyorsabb, de drágább kézbesítéssel szemben (az ügyfelek körülbelül [93–96] % a gazdaságos modellt választja a normál levelek esetében, az ajánlott levelek esetében pedig körülbelül [82–87] %-uk), ami megfelel a felmérés eredményeinek.

8. táblázat

Elsőbbségi és gazdaságos küldemények aránya (minden ügyfél):

(198)

Ami a PNS (67) preambulumbekezdésben szereplő állítását illeti, amely szerint a Cseh Posta úgy döntött, hogy 2016-ig önkéntesen működtet több postahivatalt, a Bizottság megjegyzi, hogy a Cseh Posta azon döntéséből, hogy 2013 és 2015 között önkéntesen működtetett több hivatalt, nem feltétlenül lehet arra következtetni, hogy a Cseh Postának a 2018 és 2020 közötti időszakban is ugyanezt a megközelítést kellett volna választania. Továbbá, amint azt a cseh hatóságok a (85) preambulumbekezdésben kifejtették, a Cseh Posta azon döntése, hogy ideiglenesen fenntartja ezeket a postahivatalokat, gazdaságilag észszerű volt, tekintettel az akkori politikai döntésre, amely szerint a kötelezően működtetendő hivatalok számát 3 200-ra emelik. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a tagállamok elvben nem kötelesek ugyanazt a kontrafaktuális forgatókönyvet alkalmazni az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációjának minden egyes bejelentésében, hanem mérlegelési jogkörrel rendelkeznek arra, hogy e forgatókönyvet a piaci fejleményeknek megfelelően kiigazítsák. Az ilyen piaci fejlemények valósághűen tükröződnek az egyes postahivatalok költségeiben és bevételeiben, mivel ezeket figyelembe vették azon elemzésben, amely meghatározza, hogy melyik hivatalt kell bezárni, és mely hivataloknak kell nyitva maradniuk a kontrafaktuális forgatókönyv szerint. Mindenesetre a döntő tényező az, hogy a kiválasztott kontrafaktuális forgatókönyvet megfelelően és valósághűen számszerűsítették-e, amint azt az alábbi (205) és (206) preambulumbekezdés kifejti.

(199)

Ami a Zásilkovna (62) preambulumbekezdésben szereplő állítását, valamint a PNS (71) és (72) preambulumbekezdésben szereplő állítását illeti, miszerint a Cseh Posta nem jól vezetett vállalkozás, mivel nem fejti ki és nem indokolja pontosan a kötelezettség hatékony teljesítéséhez szükséges valamennyi költség szükségességét, a Bizottság megjegyzi, hogy a Cseh Posta kiadásait a Belügyminisztérium ellenőrzi, miközben ezzel párhuzamosan a Cseh Posta saját belső vállalati megfelelési programot vezetett be a korrupció és a kötelességszegés egyéb formái ellen, és amennyiben – az összes hatályos intézkedés ellenére – kétségek merülnek fel egy adott szerződés odaítélésével kapcsolatban, ezt a kérdést az illetékes hatóságok, például a prágai városi bíróság tudomására hozzák. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Zásilkovna nem bizonyította, hogy a Cseh Posta nem jól vezetett vállalkozás. A Bizottság továbbá megismétli a (175) preambulumbekezdésben foglalt következtetését, miszerint a nem ÁGÉSZ-tevékenységek és az ÁGÉSZ-tevékenységek végrehajtott számviteli elkülönítése megfelel a 2006/111/EK irányelvnek és a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 44. pontjának. Így a nettó elkerülhető költség számítása valóban csak a Cseh Posta kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségeit veszi figyelembe. Ezenkívül a nettó költség módszere csak azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyek egy átlagos, jól vezetett és megfelelően felszerelt, ugyanabban az ágazatban működő vállalkozásnál merülnének fel, mivel ez jelentené azt, hogy a szóban forgó intézkedés nem biztosítana előnyt a szóban forgó vállalkozás számára (a negyedik Altmark-kritérium is teljesülne – (120) és (121) preambulumbekezdés). Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy a 2021. évi népszámlálásnak a (72) preambulumbekezdésben említett, a Cseh Posta részére történő közvetlen odaítélése nem tartozik e határozat hatálya alá.

(200)

Ami a Zásilkovna (62) preambulumbekezdésben szereplő állítását, valamint a PNS (44), (45) és (69) preambulumbekezdésben szereplő állítását illeti, miszerint a Cseh Posta nem vonja le a végleges nettó elkerülhető költségből azokat a veszteségeit, amelyeket a nem egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos szolgáltatásainak költség alatti áron történő nyújtása miatt önként viselt, a Bizottság megjegyzi, hogy elvben még az egyetemes szolgáltatások esetében is nyújthatók engedmények. A 97/67/EK irányelv 12. cikke előírja, hogy az áraknak a költségeken kell alapulniuk. Az egyetemes szolgáltatás körén kívül eső termékekre azonban nem vonatkozik a költségorientációs kötelezettség, és a Cseh Posta szabadon határozhatja meg árait a kereslet és a kínálat alapján. Mindenesetre a panaszosoknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli termékekre vonatkozó állításai mellett a Bizottság az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó termékek diszkontált árait is értékelte, és megállapította, hogy a cseh hatóságok által benyújtott információk alapján az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó termékek önkéntesen diszkontált árai magasabbak, mint azok átlagos változó költségei, és mint ilyenek, nem gyakorolnak indokolatlan hatást a nettó elkerülhető költségekre. Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy az – akár állandó, akár változó – költségek különböző termékekhez való allokálása nem függ össze az egyes termékek – engedményes vagy nem engedményes – árával. Mivel az egyes termékek költségei erőforrásfogyasztás-orientáltak és nem árorientáltak, a költségallokációs módszer és a megfelelő allokációs kulcsok a meghatározó elemei a költségek egyes termékekhez való allokálásának. A (169)–(172) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban a Bizottság megállapította, hogy a költségallokációs módszer és a vonatkozó allokációs kulcsok összhangban vannak a 97/67/EK irányelvvel, a nemzeti joggal és a Cseh Távközlési Hivatal által jóváhagyott szabályokkal, amit a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan független ellenőr tanúsított. A Bizottság ezért megállapítja, hogy a Cseh Posta a nettó elkerülhető költség növelése érdekében nem allokálja indokolatlanul az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli termékek költségeit az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alá tartozó termékek költségeihez.

(201)

Ami a Zásilkovna (62) preambulumbekezdésben szereplő állítását és a PNS (69) preambulumbekezdésben szereplő állítását illeti, miszerint a postahivatalok számának jelentős csökkentése teljesen irreális és ellentétes a piaci tendenciákkal, és hogy azt nem számszerűsítették megfelelően, a Bizottság megismétli a (197) preambulumbekezdésben foglalt észrevételeit, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint nemcsak a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos üzletágnak a becsült keresleti hatása, hanem az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli üzletágé is megbízható. Ezen túlmenően az átvételi értékesítési szegmens gyors fejlődésére reagálva (a szegmens évről évre 70–100 %-kal növekszik, és jelenleg az online boltokból származó áruk forgalmazásának mintegy 20 %-át teszi ki) a Cseh Posta bevezette a Balík Do balíkovny (csomagkézbesítés a csomagátvételi pontra) elnevezésű, hasonló alacsony költségű terméket, ami azt mutatja, hogy a postahivatalok postapontokká való átalakítása összhangban van a piac fejlődésével.

(202)

Ami a Zásilkovna (66) preambulumbekezdésben szereplő állítását és a PNS (72) preambulumbekezdésben szereplő állítását illeti, miszerint a kézbesítési gyakoriság csökkenése a tényleges helyzet Cseh Posta esetében, amit nem vettek figyelembe a vonatkozó keresleti hatás számszerűsítése során, a Bizottság megjegyzi, hogy a Cseh Posta még az új, kétsebességes kézbesítési rendszerben is köteles naponta kézbesíteni, amikor ezt az ügyfelek kérik és megfizetik. A kontrafaktuális forgatókönyv szerint ilyen kézbesítésekre többé nem kerül sor. Mindenesetre a cseh hatóságok a nettó elkerülhető költségre vonatkozó számításokban megkülönböztették a kétsebességes kézbesítés bevezetése előtti és utáni időszakokat, míg a vonatkozó keresleti hatás számszerűsítése megfelelő piaci felmérésen alapult, és azt a fogyasztói tendenciákra vonatkozó közelmúltbeli megfigyelések támasztották alá.

(203)

Ami a Zásilkovna (36) preambulumbekezdésben szereplő állítását illeti, miszerint a Cseh Posta 2013 és 2017 között túlkompenzációban részesült az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért, és a túlkompenzációt kereskedelmi tevékenységei kereszttámogatására használta fel, a Bizottság megjegyzi, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért 2013 és 2017 között nyújtott kompenzációt az egyetemes szolgáltatási kötelezettségről szóló 2018. évi határozattal hagyták jóvá, amelyet a Törvényszék a T-316/18. sz. ügyben (72) fenntartott. Mivel e határozattal szemben nem nyújtottak be fellebbezést, a Bizottság e határozatban tett megállapításai érvényesek és jogerősek.

(204)

A Bizottság megjegyzi, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás során Csehország felülvizsgálta a nettó elkerülhető költség bejelentett számításait, és konzervatívabb feltételezéseket vett figyelembe a kontrafaktuális forgatókönyvben (azaz csökkentette a nettó elkerülhető költséget). Csehország különösen a következőket feltételezte: i. nagyobb kapacitásbővítés a fennmaradó kereskedelmi postahivatalokban a bezárt hivataloktól elterelt kereslet feldolgozása érdekében; és ii. nagyobb bevételkiesés a piacfelmérések eredményeinek konzervatívabb értelmezése miatt. Csehország emellett a tényleges helyzetben az előre jelzett adatok helyett tényadatokat vett figyelembe – amennyiben rendelkezésre álltak –, ami reálisabbá tette a nettó elkerülhető költség számításait; közelítő számításokkal igazolta, hogy a Cseh Posta további költségmegtakarítást érne el a gyűjtés/kézbesítés műveletei során, ugyanakkor ezeket a költségmegtakarításokat nem vette figyelembe a nettó elkerülhető költség számításaiban; bizonyította, hogy a nagyfogyasztóknak kínált egyetemes szolgáltatási tételek önkéntesen diszkontált árai még mindig magasabbak a vonatkozó átlagos változó költségeknél, és így nem gyakorolnak indokolatlan hatást a nettó elkerülhető költségre; és helyesen vette figyelembe az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó elkerülhető költségének kiszámítása során a DBIS tényadatokkal aktualizált nettó elkerülhető költségét. Ennek eredményeként Csehország 12 300 433 665 CZK-ról 9 996 852 907 CZK-ra, azaz mínusz 18,73 %-os kiigazítással csökkentette a 2018–2022-es nettó elkerülhető költség bejelentett teljes összegét, amint azt a 9. táblázat minden évre vonatkozóan részletesen bemutatja:

9. táblázat

Bejelentett nettó elkerülhető költség a kiigazított nettó elkerülhető költséghez képest

(205)

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy az ismertetett kontrafaktuális forgatókönyv hihető, és olyan racionális feltételezéseken alapul, amelyek tükrözik a Cseh Posta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költségmegtakarítással és bevételnöveléssel optimalizálja üzleti tevékenységét, míg a Cseh Posta szolgáltatásaira gyakorolt keresleti hatást megfelelően becsülték meg, ellentétben azzal, amit a panaszosok a (62) preambulumbekezdés c) pontjában és a (68) preambulumbekezdésében állítanak. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a Cseh Posta által a (73)–(80) preambulumbekezdésben kifejtett, valamint a cseh hatóságok által a (81)–(93) és a (197)–(198) preambulumbekezdésben ismertetett magyarázatok észszerűek és elégségesek a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtett kétségek eloszlatására. Piaci viszonyok között érthető, hogy a Cseh Posta bezárná a veszteséges postahivatalokat, és fenntartaná a nyereséges postahivatalokat. A Bizottság úgy véli, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti postai hálózat és a panaszosok postai hálózata közötti összehasonlításnak nincs értelme, mivel a panaszosok úgynevezett „postahivatalai” főként értékesítési pontok (pl. újságos standok) és átvételi pontok (azaz harmadik személy megbízáson alapuló helyiségei), amelyek a postai szolgáltatásokról szóló törvény értelmében nem tekinthetők a postahivatalokkal egyenértékűnek. Ezek az értékesítési pontok nem felelnek meg a nemzeti jogszabályokban előírt vonatkozó követelményeknek, és nem képesek az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljes körét kínálni. Hasonlóképpen logikus az is, hogy a kézbesítés gyakorisága megváltozna annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a piaci viszonyokhoz és a veszteségek csökkentésének szükségességéhez. Bár az alacsonyabb kézbesítési gyakoriság és a postahivatalok hálózatának csökkenése negatív hatással lenne a keresletre, ezt a cseh hatóságok figyelembe veszik a kontrafaktuális forgatókönyv kialakításakor.

(206)

Meg kell állapítani a megszüntetett tevékenységeknek és hálózati elemeknek megfelelő költségek és bevételek összegét. Ezen információ forrása a Cseh Posta belső elszámolása, azaz a költségek és bevételek elkülönített számviteli nyilvántartása, konkrétabban az egyes költségcsoportokban (költségközpontok) megjelenített költségek és bevételek. Az alkalmazott számítási módszer a tevékenységalapú költségszámítási módszer. Ha a szóban forgó tevékenységet nem végeznék, vagy ha egy bizonyos hálózati elemet nem üzemeltetnének, az ezzel járó költségeket meg lehetne takarítani. Az egyes postahivatalok működtetésével kapcsolatos költségeket külön költségközpontokban számolják el. Minden postahivatal saját nyilvántartást vezet könyvelésében az épület és berendezéseinek működtetésével, valamint a karbantartással és javítással kapcsolatos valamennyi költségről, az ablakok személyzetének személyi jellegű költségeiről és az egyes szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyéb közvetlen költségekről (például címkék használata, értékutalványok, külső adatbázisokhoz való hozzáférés díjai stb.). A postahivatalok által nyújtott postai és nem postai szolgáltatásokból származó bevételeket szintén feltüntetik az egyes postahivatalok könyvelésében. Ezenkívül a postahivatal bevételeit (teljes egészében) a költséghalmaza könyvelésében számolják el, függetlenül attól, hogy ezek a bevételek a postai lánc más részeinek (azaz a válogatás, a szállítás és a kézbesítés) költségeit is fedezik. A postai szolgáltatásokból származó bevételeket a postai lánc e részeire bontják annak érdekében, hogy össze lehessen hasonlítani a postahivatalok költségeit az említett hivatalok által termelt bevételek releváns részével. A cél annak megítélése, hogy egy bizonyos postahivatal nyereséges-e vagy sem, ami fontos annak értékeléséhez, hogy ezt a postahivatalt fenntartanák-e a kontrafaktuális (alternatív) forgatókönyv szerint.

(207)

A 10–14. táblázat összehasonlítja a postahivatalok költségeit a tényleges helyzetben és kontrafaktuális forgatókönyvben, és azonosítja a kontrafaktuális forgatókönyvben a 2018–2022 közötti időszakra javasolt csökkentéssel elkerülhető költségeket.

10. táblázat

Az összes postahivatal költségeinek összehasonlítása a tényleges helyzetben és a kontrafaktuális forgatókönyvben (2018. év)

11. táblázat

Az összes postahivatal költségeinek összehasonlítása a tényleges helyzetben és a kontrafaktuális forgatókönyvben (2019. év)

12. táblázat

Az összes postahivatal költségeinek összehasonlítása a tényleges helyzetben és a kontrafaktuális forgatókönyvben (2020. év)

13. táblázat

Az összes postahivatal költségeinek összehasonlítása a tényleges helyzetben és a kontrafaktuális forgatókönyvben (2021. év)

14. táblázat

Az összes postahivatal költségeinek összehasonlítása a tényleges helyzetben és a kontrafaktuális forgatókönyvben (2022. év)

(208)

Ugyanakkor nem várható el, hogy a kontrafaktuális forgatókönyvben az egyes postahivatalok bezárásából és a DBIS-szolgáltatások megszüntetéséből eredő valamennyi becsült költségmegtakarítás teljes mértékben elérhető legyen. Amikor egy postahivatalt bezárnak, vagy a DBIS-szolgáltatást már nem nyújtják, az e hivatal által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet nem szűnik meg teljes mértékben, míg a DBIS által kannibalizált postai küldeményeket a kontrafaktuális forgatókönyv szerint továbbra is kézbesítenék hagyományos postai úton (azaz papír alapon). A kereslet e változása a költségeket és a bevételeket egyaránt érinti, ezért figyelembe kell venni a kontrafaktuális forgatókönyvben. A cseh hatóságok kifejtették, hogy a kereslet változásának modellezéséhez piacfelméréseket és a DBIS-határozatban bemutatott elemzést vették alapul (lásd a (193) preambulumbekezdést). Az elvégzett felmérések szerint egyes ügyfelek a postahivataluk bezárása után továbbra is igénybe vennék a Cseh Posta szolgáltatásait, és egy másik postahivatalban elégítenék ki a szolgáltatások iránti keresletüket. Mindazonáltal a kereslet egy része elkerülhetetlenül kiesne, mivel bizonyos ügyfelek más versenytársakra váltanának, néhányan pedig úgy döntenének, hogy csökkentik keresletüket. Ennek eredményeként a Cseh Posta bevételkiesést tapasztalna az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és a nem általános gazdasági érdekű szolgáltatások terén. A keresletnek a postahivatalok bezárását követő módosulása miatt várható bevételcsökkenés számszerűsítését az alábbi 15. táblázat mutatja be.

15. táblázat

A bevételek csökkenése (2018–2022)

(209)

Csehország tisztázta, hogy a DBIS-szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos (a tényleges helyzet szerinti) semmilyen költség nem merülne fel a kontrafaktuális forgatókönyvben. A DBIS működési és technológiai szempontból elkülönül a hagyományos postai hálózat tevékenységeitől, és nem osztanak meg folyamatokat a DBIS, illetve a postahivatalokban, közlekedési hálózatokban vagy kézbesítési pontokon megvalósított postai és egyéb folyamatok között, így a DBIS elkerülhető közvetlen költségei pontosan azonosíthatók.

(210)

A bevételekre gyakorolt hatás elemzését követően az a tény, hogy az ügyfelek egy másik postahivatalban elégítik ki a postai és nem postai szolgáltatások iránti keresletüket, azt jelenti, hogy elegendő kapacitásnak kell rendelkezésre állnia az ilyen hivatalban. Amennyiben többletkapacitásra van szükség, az növeli az e postahivatal emberi erőforrásainak és felszerelésének költségeit. A nyitva maradó postahivatalok elegendő (többlet)kapacitásának létrehozásával járó költségek tehát olyan tételnek minősülnek, amely csökkenti a többi postahivatal bezárásával megtakarított költségeket (azaz a 10–14. táblázatban szereplő, a becslések szerint megtakarított összegek csökkennek). E többletkapacitás kiszámítása azon szolgáltatások mennyiségén alapul, amelyek várhatóan áthelyeződnek a bezárt postahivataloktól. A mennyiségeket a tevékenységekre vonatkozó munkaidő-normák alapján munkaórákra számítják át, majd (többlet)költségekben fejezik ki. A fennmaradó postahivatalok kapacitásbővítésének szükségességével kapcsolatos költségeket és az elkerülhető költségekre gyakorolt hatást a 16. táblázat tartalmazza.

16. táblázat

Költségmegtakarítás a postahivatalok hálózatában a kapacitásbővülés figyelembevétele után (2018–2022)

(211)

A Cseh Posta külső tanácsadó segítségével elemezte az ország egész területén kézbesített levelek mennyiségét és gyakoriságát. Az elemzés az egyes levélkézbesítési körzetekben az ügyfelek egyéni helyiségeiben tett látogatások gyakoriságán, valamint a kézbesített küldemények szerkezetén alapult.

(212)

A Cseh Posta nem tervezi a csomagkézbesítés megváltoztatását, mivel a csomagkézbesítési piac kellően versenyképes. Ezért a csomagok kézbesítési gyakorisága nem változik a kontrafaktuális forgatókönyvben.

(213)

A 2018–2019-es időszakban a tényleges helyzet szerint az N+1. napon kézbesítenek, a kontrafaktuális forgatókönyv pedig N+n. napon történő kézbesítést tartalmaz a normál és az ajánlott levelek esetében. A kontrafaktuális forgatókönyv szerinti alacsonyabb kézbesítési gyakoriság megtakarításokat eredményez a járművek és a munkaerő (azaz a postások száma) tekintetében. A költségmegtakarítást a költséghalmazokban és a speciális operációs rendszerekben (azaz a teljesítési termelékenység mérésére szolgáló rendszerben) nyilvántartott költségek elemzéséből származtatják. A költségeket két típusba sorolják: a postai kézbesítéshez kapcsolódó állandó költségek és a levelek kezelésével kapcsolatos változó költségek (pl. a levelek levélszekrényekbe helyezése, ajánlott levelek átadása, kézbesítési jegyzőkönyvek készítése – aláíratás a címzettekkel). A körjárat lebonyolításának költségei olyan költségeknek tekinthetők, amelyeket akkor lehet megtakarítani, ha a postai kézbesítő nem megy ki a körjáratra (a járművek, az üzemanyag és a személyzet költségeit megtakarítják). A küldemények címzetteknek történő tényleges kézbesítésének (átadásának) költségeit részben, a szolgáltatások iránti kereslet pontos csökkenésétől függően takarítják meg.

(214)

A 2020–2022-es időszakban a tényleges helyzet szerint az N+1. és az N+n. napon is kézbesítenek leveleket, a kontrafaktuális forgatókönyv pedig N+n. napon történő kézbesítést tartalmaz. A 2020 és 2022 közötti időszakban a kézbesítés nettó költsége kisebb, mivel csak az N+1. napon történő levélkézbesítés többletköltségeire és többletbevételeire terjed ki. Nem várható, hogy a kézbesítés gyakoriságának csökkenése csökkentené a szolgáltatások iránti keresletet. A kereslet csökkenése csak a postahálózat csökkentésének következményeként várható.

(215)

A (215) preambulumbekezdésben említett feltételezéseket nemcsak egy piacfelmérés, hanem a (203) preambulumbekezdésben ismertetett közelmúltbeli piaci megfigyelések is megerősítették. Az elkerülhető költség mérése során a költségmegtakarítás minden típusát külön számszerűsítik. A költségmegtakarításokat a 17–21. táblázat részletezi.

17. táblázat

A kézbesítési gyakoriság csökkentéséből eredő költségmegtakarítások, figyelembe véve a DBIS megszüntetésének hatását (2018)

18. táblázat

A kézbesítési gyakoriság csökkentéséből eredő költségmegtakarítások, figyelembe véve a DBIS megszüntetésének hatását (2019)

19. táblázat

A kézbesítési gyakoriság csökkentéséből eredő költségmegtakarítások, figyelembe véve a DBIS megszüntetésének hatását (2020)

20. táblázat

A kézbesítési gyakoriság csökkentéséből eredő költségmegtakarítások, figyelembe véve a DBIS megszüntetésének hatását (2021)

21. táblázat

A kézbesítési gyakoriság csökkentéséből eredő költségmegtakarítások, figyelembe véve a DBIS megszüntetésének hatását (2022)

(216)

A tényleges helyzet szerint vannak olyan adminisztratív tevékenységek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez. A Cseh Posta a kontrafaktuális forgatókönyvben e tevékenységek némelyikének megszüntetését tervezi.

(217)

Vannak más adminisztratív tevékenységek is, amelyeket a Cseh Posta önként végezne a kontrafaktuális forgatókönyvben, bár kisebb mértékben, mint a tényleges helyzetben. Például a Cseh Posta még akkor is fenntartana számviteli rendszert, ha nem bíznák meg a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel.

(218)

A Cseh Posta a következő releváns adminisztratív tevékenységeket tervezi megszüntetni a kontrafaktuális forgatókönyvben:

(219)

Az ezen adminisztratív tevékenységek csökkentéséből származó kapcsolódó költségmegtakarításokat a 22–26. táblázat mutatja be.

22. táblázat

Adminisztratív tevékenységekből származó költségmegtakarítás (2018)

23. táblázat

Adminisztratív tevékenységekből származó költségmegtakarítás (2019)

24. táblázat

Adminisztratív tevékenységekből származó költségmegtakarítás (2020)

25. táblázat

Adminisztratív tevékenységekből származó költségmegtakarítás (2021)

26. táblázat

Adminisztratív tevékenységekből származó költségmegtakarítás (2022)

(220)

Az immateriális és piaci hasznok azok a hasznok, amelyekben a szolgáltató egyetemes szolgáltatói minősége miatt részesül, és amely a jövedelmezőségének javulását vonja maga után.

(221)

A szakirodalomban említett tipikus immateriális javak a postai ágazatban a következők:

(222)

Az egyetemes szolgáltatói jogállással kapcsolatos, a Cseh Posta által azonosított immateriális és piaci hasznokat az alábbiak ismertetik:

(223)

A márkaérték növekedése hasznot jelent, mivel az egyetemes szolgáltató magasabb bevételeket ér el, mert a márka közismert, és az emberek úgy vélik, hogy bizonyos szolgáltatásminőséget garantál. Ezt a hasznot pénzügyileg az engedélyes azon ügyfelei százalékos arányának megfelelő bevételként fejezik ki, akik nem vennék igénybe az engedélyes postai szolgáltatásait, ha az nem teljesítené a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettséget. Ezen előny kiszámításához 0,4 %-ot (73) vettek alapul, figyelembe véve a „Tanulmány a postai egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségeinek kiszámításához használt elvekről” című dokumentum (74) következtetéseit.

(224)

Az egyetemes szolgáltató postabélyegek és más értékutalványok értékesítésére vonatkozó kizárólagos jogából származó haszon abból ered, hogy egyes eladott bélyegeket és utalványokat soha nem használnak (többek között azért, mert azokat gyűjtési célokra tartják). Ennek az előnynek az értékét pénzügyileg a következők összegeként fejezik ki: i. az eladott és fel nem használt postabélyegek és értékutalványok becsült értéke; és ii. a postai bélyegek, értékutalványok és más hasonló termékek gyűjtési célokra történő értékesítéséből származó tervezett bevételek.

(225)

A fokozott reklámhatás azt jelenti, hogy az egyetemes szolgáltató haszna, hogy vagyona bizonyos részeit (például autókat vagy épületeket) marketingcélokra használhatja. Ez a haszon úgy számítható ki, mint az egyetemes szolgáltató marketingköltségek (azaz az a költség, amelyet a piacon a márkája és termékei ugyanazon a helyen történő marketingjéért kellene fizetnie) terén elért megtakarítása, figyelembe véve a helyiségeiben található hirdetési felületek más vállalkozásoknak történő bérbeadásából származó tényleges bevételeket. Például a helyiségekben található hirdetési felületek értékének kiszámításához a reklámcégek vagy önkormányzatok árlistáit használták. Ezeket az árakat később hozzáigazították a Cseh Posta helyiségeiben található reklámfelület méretéhez. Ennek alapján a cseh hatóságok megbecsülték az épületeken és a járműveken megjelenő reklámokból származó értéket.

(226)

A cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség részét képező postai szolgáltatások hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) alóli mentességben részesülnek. Az e szolgáltatásokra vonatkozó héamentesség a kontrafaktuális forgatókönyv szerint kétféleképpen érinti a szolgáltatót: i. a bevételeinek területén (a különböző ügyfélkategóriák esetében az árrugalmasságtól függő előny); és ii. a költségei területén (az egyetemes szolgáltató jelenleg nem igényelhet előzetesen felszámított héát az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó számlák tekintetében).

(227)

Ezen immateriális haszon kiszámításakor a héa mindkét következményét figyelembe vették, és az így kapott érték megegyezik ezen elemek különbségével.

(228)

A bevételek területére gyakorolt hatást annak alapján számítják ki, hogy a postai szolgáltatásokat igénybe vevők hogyan érzékelnék a 21 %-os héa bevezetését. A héából eredő haszon összegének meghatározásához elengedhetetlen az ügyfelek struktúrája abból a szempontból, hogy héaalanyok-e (vagy sem). Azok az ügyfelek, akik adóbevallásukban nem igényelhetnek vissza héát (vállalkozók – nem héaalanyok) a héa bevezetése mint abszolút áremelkedés miatt áremelkedést észlelnének, ami eltántoríthatja őket a Cseh Posta postai szolgáltatásainak igénybevételétől. A különleges rendszerbe tartozó ügyfelek (állami szervek) esetében a bevételek bizonyos mértékű csökkenése várható; csak az ajánlott levelek esetében alacsony a rugalmasság, mivel bizonyos típusú dokumentumokat ajánlott küldeményként kell elküldeni. A héából eredő haszon értékét a közigazgatási szervek által küldött ajánlott levelekből származó bevételek [2–8] %-ában határozták meg (75). A héa alkalmazásából eredő áremelkedés nagymértékben alkalmazható a végső (kiskereskedelmi) ügyfelek körében. A héából eredő hasznot ezen ügyfelek kapcsán a szolgáltatásokból származó bevételek [4–9] %-ában határozták meg. A héát fizető ügyfelek adóbevallásaikban visszaigényelhetik a héát, ezért a héa okozta áremelkedés nem gyakorol negatív hatást rájuk, és magatartásukat nem befolyásolja a héa okozta áremelkedés. Ezért a héa nem jelent hasznot ezen ügyfelek vonatkozásában.

(229)

A cseh hatóságok kifejtették, hogy figyelembe vették a (215) preambulumbekezdés e)–g) pontjában felsorolt lehetséges immateriális hasznokat is, de úgy vélik, hogy azok a Cseh Posta esetében nem lennének relevánsak. A cseh hatóságok szerint a méretgazdaságosságot figyelembe veszik a kontrafaktuális forgatókönyvben, így az ilyen immateriális haszon kiszámítása kétszeres elszámoláshoz vezetne. A Cseh Posta elterjedtségét és hálózati előnyét illetően a cseh hatóságok azon a véleményen vannak, hogy ezek az elemek inkább hátrányt jelentenek, mintsem előnyt a kijelölt postai engedélyes számára, mivel az alacsony (elégtelen) kereslettel jellemezhető helyeken is köteles postahivatalokat működtetni. Ezt a hátrányt csak kismértékben ellensúlyozza a szolgáltatások széles portfóliójával rendelkező postahivatalok piaci hasznosításának lehetősége. Ezenkívül a Cseh Posta versenytársai is kínálnak kézbesítési szolgáltatásokat az ország egész területén, anélkül, hogy postahivatalok ennyire sűrű hálózatát kellene fenntartaniuk, amelynek meg kell felelnie a rendelkezésre álló szolgáltatásokra vonatkozó minimumkövetelményeknek. Végül, ami az egységes árak alkalmazását illeti, a cseh hatóságok kifejtik, hogy a Cseh Posta a kontrafaktuális forgatókönyvben is egységes árakat kínálna, ezért abból nem származik haszon. Ezenkívül más postai szolgáltatók is egységes árakat kínálnak.

(230)

Az alábbi 27. táblázat az immateriális hasznok kategóriánkénti becsült éves összegét, valamint az összesített értéket mutatja.

27. táblázat

Immateriális hasznok a 2018 és 2022 közötti időszakban

(231)

Az alábbi 28–32. táblázat áttekintést nyújt mind a DBIS, mind a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljes nettó költsége számításának különböző elemeiről, a fentieknek megfelelően.

28. táblázat

A DBIS és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2018-ra vonatkozó teljes nettó elkerülhető költsége számításának összefoglalása

29. táblázat

A DBIS és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2019-re vonatkozó teljes nettó elkerülhető költsége számításának összefoglalása

30. táblázat

A DBIS és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020-ra vonatkozó teljes nettó elkerülhető költsége számításának összefoglalása

31. táblázat

A DBIS és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2021-re vonatkozó teljes nettó elkerülhető költsége számításának összefoglalása

32. táblázat

A DBIS és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2022-re vonatkozó teljes nettó elkerülhető költsége számításának összefoglalása

(232)

A 33. táblázat áttekintést nyújt a Cseh Postára vonatkozó egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó elkerülhető költségéről, amely megfelel az egyetemes szolgáltatási kötelezettség és a DBIS nettó elkerülhető költsége és a DBIS nettó elkerülhető költsége közötti különbségnek, amelyet a DBIS-határozattal jóváhagyott módszer alapján újraszámítottak, figyelembe véve azonban a 2018–2021-es időszak tényleges helyzetének tényadatait.

33. táblázat

A Cseh Posta egyetemes szolgáltatási kötelezettségének nettó elkerülhető költsége 2018–2022-ben

(233)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Cseh Posta cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos nettó költségének kiszámítására szolgáló módszer nem a költségallokációs módszeren alapul, amely a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget a kijelölt szolgáltatónál a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerült költségek és bevételek közötti különbségként számítja ki, hanem a nettó elkerülhető költség módszerén. A nettó elkerülhető költség módszere szerint a közszolgáltatási kötelezettség – ebben az esetben az egyetemes szolgáltatási kötelezettség – teljesítéséhez várhatóan szükséges nettó költséget a közszolgáltatási kötelezettség mellett működő szolgáltató (Cseh Posta) nettó költsége és annak a nettó költségnek a különbségeként számítják ki, amellyel a szolgáltató akkor szembesült volna, ha nem kell teljesítenie az említett közszolgáltatási kötelezettséget. Ezért függetlenül attól, hogy létezik a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott, az egyetemes postai szolgáltatásokra vonatkozó árképzési politika, amely már úgy tekinthető, hogy megfelelő szintű nyereséget biztosít, a Cseh Posta még mindig viselhet nettó költséget, amikor közszolgáltatási kötelezettséget, például egyetemes szolgáltatási kötelezettséget teljesít. A nettó elkerülhető költség módszere ugyanis figyelembe veszi a szolgáltató által az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítése során azon feltételezett helyzethez képest viselt többletköltségeket, amikor a szolgáltatónak nem kell közszolgáltatást nyújtania.

(234)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a cseh hatóságok által javasolt nettó elkerülhető költség módszer megfelelő a Cseh Posta által az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítése során viselt nettó költség meghatározásához. A nettó elkerülhető költség módszere megfelel a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály követelményeinek. Konkrétabban: a kontrafaktuális forgatókönyv hiteles, csakúgy, mint a Cseh Posta tevékenységeire gyakorolt pénzügyi hatásának becslése. Ezenkívül megfelelően figyelembe vették az immateriális hasznokkal való korrekciót is.

(235)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 21. pontja előírja, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának nettó költségébe bele kell foglalni az észszerű nyereséget. A cseh hatóságok hozzáadtak egy észszerű nyereséget a nettó elkerülhető költség számításához; e nyereséget a Cseh Posta által a tényleges helyzetről a kontrafaktuális forgatókönyvre való áttéréskor a befektetett tőke költségének különbségeként határozták meg (76). Ez a tőkeköltség a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) módszerén alapult. A WACC értékét mind a tényleges helyzet (8,22 %), mind a kontrafaktuális forgatókönyv (8,92 %) tekintetében a 2018 és 2022 közötti megbízási időszakra vonatkozóan a Cseh Távközlési Hivatal 2018 második felében, tanácsadókkal együttműködve számította ki.

(236)

Egy 2015-ös bizottsági szolgálati munkadokumentum (77) szerint a tőkeköltség koncepciója használható a jövedelmezőség észszerű gazdasági mérésére. A WACC-t általában tőkeköltség-koncepcióként használják. A WACC azt a megtérülési rátát jelzi, amelyet annak biztosítása érdekében kell elérni, hogy a befektetők hajlandóak legyenek befektetéseiket versenyfeltételek mellett fenntartani. Az egyetemes szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó WACC alkalmas annak biztosítására, hogy az egyetemes szolgáltató valamennyi releváns költségét figyelembe vegyék. A Bizottság megjegyzi, hogy a Cseh Távközlési Hivatal nettó elkerülhető költségről szóló éves ellenőrzési jelentéseiben részletezett módszer, valamint a WACC értéke mind a tényleges helyzetben, mind a kontrafaktuális forgatókönyvben megfelelő ahhoz, hogy megbecsülje a Cseh Posta észszerű nyereségét a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítése során. Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nettó elkerülhető költség számításai során figyelembe vett észszerű nyereség elfogadható.

(237)

A Cseh Posta az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségének csak azon részéért kap kompenzációt, amely a szolgáltató számára méltánytalan tehernek minősül. A postai szolgáltatásokról szóló törvény 34d. §-a kimondja, hogy az évi 1 500 millió CZK-t meghaladó nettó költségek nem tekinthetők méltánytalan tehernek (78).

(238)

A cseh hatóságok szerint a közigazgatási eljárás utolsó lépése az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségének a méltánytalan teher postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott felső határával való összehasonlítása. A Cseh Posta számára az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért nyújtható kompenzáció maximális összege a (238) preambulumbekezdésben meghatározott összegre korlátozódik. Az állami támogatás szempontjából az a releváns, hogy a Cseh Posta nem részesül túlkompenzációban (azaz nem részesül a nettó elkerülhető költség számításának eredményét meghaladó kompenzációban). A méltánytalan tehernek és szintjének meghatározása szabályozási kérdés, és nem érinti az ÁGÉSZ-keretszabály szerinti összeegyeztethetőségi értékelést.

(239)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 39. pontja kimondja: „Az ellentételezés módszerének kidolgozásakor a tagállamoknak ösztönzőkkel kell előmozdítaniuk az általános gazdasági érdekű szolgáltatások hatékony, magas színvonalú nyújtását, kivéve ha kellően indokolni tudják, hogy ez nem lehetséges vagy célszerű.”

(240)

A cseh hatóságok kifejtették, hogy a kompenzációs mechanizmus tartalmaz hatékonysági ösztönzőket:

(241)

A kompenzáció maximális összegét a postai szolgáltatásokról szóló törvény határozza meg (azaz évente 1 500 millió CZK). Ez az összeg rögzített, és nem igazítják ki az inflációval. Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költsége meghaladja az évi 1 500 millió CZK-t, a Cseh Postának ezt a többletet saját erőforrásaiból kell fedeznie. Ez ösztönzi a Cseh Postát a hatékony működésre.

(242)

A cseh hatóságok megerősítették, hogy létezik a túlkompenzáció megelőzésére szolgáló mechanizmus: a postai szolgáltatásokról szóló törvény 34d. §-a alapján a postai engedélyes kérelmet nyújthat be a Cseh Távközlési Hivatalhoz a méltánytalan pénzügyi terhet jelentő nettó költségek megtérítése iránt. A kérelmet az előző évre (számlázási időszak) vonatkozóan a folyó év augusztus 31-éig kell benyújtani. A Cseh Távközlési Hivatal lefolytatja a Cseh Posta által a nettó elkerülhető költség módszerrel kiszámított nettó költség ellenőrzésére szolgáló közigazgatási eljárást. Az ellenőrzést követően a Cseh Távközlési Hivatal megállapítja, hogy a nettó költség a postai szolgáltatásokról szóló törvény 34d. §-ában meghatározott felső határok szerint méltánytalan pénzügyi terhet jelent-e. Konkrétan: a visszatérítés éves szinten nem haladhatja meg az 1 500 millió CZK-t. Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy a Cseh Postának a 2018 és 2022 közötti időszakban a közszolgáltatásért fizethető kompenzáció maximális összege jelentősen alacsonyabb, mint az adott időszakra kiszámított nettó költség. Az alábbi 43. táblázat bemutatja az egyetemes szolgáltatási kötelezettség becsült nettó elkerülhető költségét, és összehasonlítja azt a Cseh Posta számára a 2018 és 2022 közötti időszakban a közszolgáltatásért fizethető kompenzáció maximális összegével. Ennek alapján és tekintettel arra, hogy a Cseh Távközlési Hivatal utólagos ellenőrzéseket fog végezni a túlkompenzáció feltárása érdekében, a Bizottság megállapítja, hogy elhárul annak kockázata, hogy a Cseh Posta a 2018 és 2022 közötti időszakban túlkompenzációban részesüljön az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért.

(243)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 51. bekezdése szerint „[a] 2.1–2.8. szakaszában meghatározott követelmények rendszerint elégségesek annak biztosításához, hogy a támogatás ne torzítsa a versenyt oly módon, amely ellentétes az Unió érdekeivel.”

(244)

A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó ügyben nincs ok arra, hogy feltételeket írjanak elő, vagy kötelezettségvállalásokat kérjenek Csehországtól.

(245)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 60. pontja kimondja: „A jelen közlemény hatályába tartozó általános gazdasági érdekű szolgáltatások tekintetében a tagállamoknak közzé kell tenniük az alábbi információkat az interneten vagy egyéb megfelelő módon:

(246)

Bejelentésükben a cseh hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy megfelelnek az ÁGÉSZ-keretszabály 60. pontjában felsorolt követelményeknek a 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozó kompenzáció tekintetében. A cseh hatóságok különösen kifejtették, hogy:

(247)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Cseh Postának a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a 2018 és 2022 közötti időszakban nyújtott, közszolgáltatásért járó kompenzáció az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, amely az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése alapján összeegyeztethető a belső piaccal.

(248)

A Bizottság megállapítja, hogy Csehország a 2018–2022-es időszakban jogellenesen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdését megsértve hajtotta végre a cseh hatóságok által meghatározott egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a Cseh Postának nyújtott kompenzációt.

(249)

A Bizottság azonban tájékoztatja Csehországot, hogy – a cseh hatóságok által a fent említett intézkedésekről szolgáltatott információkat megvizsgálva – a Cseh Postának a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a 2018–2022-es időszakban nyújtott állami kompenzáció a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősül a 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály értelmében, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésével összeegyeztethető támogatásnak meg kell felelnie,