(1)

Három év végrehajtást követően az Unió költségvetésére (a továbbiakban: a költségvetés) alkalmazandó pénzügyi szabályok további módosítására van szükség annak érdekében, hogy a rugalmasság növelésével megszűnjenek a szűk keresztmetszetek a végrehajtásban, egyszerűsödjön a végrehajtás az érdekelt felek és a szolgálatok számára, valamint fokozódjon az eredményközpontúság és javuljon a hozzáférhetőség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság, ezért hatályon kívül kell helyezni a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5), és helyébe e rendeletnek kell lépnie.

(2)

A költségvetésre alkalmazandó pénzügyi szabályok összetettségének csökkentése, valamint a vonatkozó szabályok egyetlen rendeletbe való belefoglalása érdekében a Bizottságnak az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (6) hatályon kívül kell helyeznie. Az áttekinthetőség érdekében az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet főbb szabályait ebbe a rendeletbe, míg más szabályokat pedig a szolgálatoknak szóló iránymutatásokba kell belefoglalni.

(3)

Az alapvető költségvetési alapelveket fenn kell tartani. Az említett elvektől való meglévő eltéréseket lehetőség szerint felül kell vizsgálni és egyszerűsíteni kell az olyan meghatározott területeken, mint például a kutatás, a külső fellépések és a strukturális alapok, figyelembe véve, hogy azok továbbra is relevánsak-e, mekkora hozzáadott értéket jelentenek a költségvetés számára, és mekkora terhet rónak az érdekelt felekre.

(4)

Az előirányzatok átvitelére vonatkozó szabályokat egyértelműbben kell bemutatni és különbséget kell tenni az automatikus és a nem automatikus átvitel között. Az érintett uniós intézményeknek mind az automatikus, mind a nem automatikus átvitelről tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)

A külső címzett bevételek átvitelét és a következő programra vagy fellépésre való felhasználását engedélyezni kell az ilyen alapok hatékony felhasználása érdekében. Lehetővé kell tenni, hogy a belső címzett bevételeket csak a következő pénzügyi évre lehessen átvinni, kivéve, ha ez a rendelet másként rendelkezik.

(6)

A belső címzett bevételeket illetően engedélyezni kell, hogy az új ingatlanprojekteket bérleti jogviszonyból, valamint épületek értékesítéséből származó bevételekből finanszírozzák. Ennek érdekében az ilyen bevételeket belső címzett bevételnek kell tekinteni, amely a teljeskörű felhasználásáig átvihető.

(7)

Az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az Uniónak felajánlott bármilyen adományt elfogadjanak.

(8)

Rendelkezést kell bevezetni, amely engedélyezi, hogy jogi személyek promóciós vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási célból természetbeni szponzorálást nyújtsanak egy eseményhez vagy tevékenységhez.

(9)

Egyértelművé kell tenni a teljesítmény fogalmát a költségvetés tekintetében. A teljesítményt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének közvetlen alkalmazásához kell kapcsolni. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét szintén meg kell határozni, és össze kell kapcsolni a kitűzött célokat és a teljesítménymutatókat az eredményeket, valamint a gazdaságosságot, az eredményességet és a hatékonyságot az előirányzatok felhasználásában. A jogbiztonság érdekében el kell kerülni a különböző programok meglévő teljesítménykereteivel való összeütközést, és meg kell határozni a teljesítményre – különös tekintettel a kimenetekre és az eredményekre – vonatkozó terminológiát.

(10)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással (7) összhangban az uniós jogszabályoknak magas színvonalúaknak kell lenniük, azokra a területekre kell összpontosítaniuk, amelyeken a legnagyobb hozzáadott értékkel bírnak a polgárok számára, és a lehető legeredményesebbek és leghatékonyabbak az uniós szakpolitikák közös célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. E célkitűzések megvalósításában segíthet, hogy a jelentős kiadásokkal járó meglévő és új kiadási programokat és tevékenységeket értékelés alá vetik.

(11)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkében foglalt átláthatóság elvével összhangban, az uniós intézmények munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el. Ami a költségvetés végrehajtását illeti, ezen elv alkalmazása magában foglalja, hogy a polgárok tudomást szerezhessenek arról, hogy az Unió hol és milyen célokra fordítja a forrásokat. Az ilyen információk előmozdítják a demokratikus vitát, hozzájárulnak a polgároknak az uniós döntéshozatali eljárásban való részvételéhez, megerősítik az uniós kiadásokkal kapcsolatos intézményi kontrollt és alapos vizsgálatot, valamint hozzájárulnak az Unió hitelességének fokozásához. A kommunikációnak célirányosabbnak kell lennie és fokoznia kell az uniós hozzájárulás láthatóságát a polgárok számára. Az ilyen célokat a költségvetésből finanszírozott források valamennyi címzettjével kapcsolatos információk – lehetőség szerint korszerű kommunikációs eszközök segítségével történő – közzététele révén kell megvalósítani, aminek során figyelembe kell venni ezen címzetteknek a bizalmassághoz és a biztonsághoz fűződő jogos érdekeit, természetes személyek esetében pedig a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmét. Ezért az uniós intézményeknek az arányosság elvével összhangban szelektív megközelítést kell alkalmazniuk az információk közzététele terén. Használható információk nyújtása érdekében a közzétételre vonatkozó döntéseknek megfelelő szempontokon kell alapulniuk.

(12)

A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok sérelme nélkül, minden esetben törekedni kell a maximális átláthatóság biztosítására a címzettekre vonatkozó információk tekintetében. A közvetlen irányítás keretében végrehajtott uniós források címzettjeire vonatkozó információkat az uniós intézmények e célra létrehozott weboldalán – így például a pénzügyi átláthatósági rendszerben – kell közzétenni, és meg kell adni legalább a címzett nevét és földrajzi helyét, az összeget, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak, valamint az intézkedés célját. A tájékoztatás során figyelembe kell venni az olyan releváns kritériumokat, mint például a gyakoriság, az intézkedés típusa és jelentősége.

(13)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a költségvetést közvetett módon, a tagállami szervezetek révén hajtsa végre. A jogbiztonság érdekében ezért indokolt a tagállami szervezetet vagy valamely tagállamban létrejött közjogi szervként, vagy olyan, a magánjog alapján működő szervként meghatározni, amely közfeladatot lát el, és amelynek a tagállam megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújt. Egy tagállam által, a hatályos uniós jog előírásaival összhangban, az ilyen magánjogi szerveknek a tagállam által meghatározott és bankgaranciát nem szükségszerűen igénylő formában nyújtott pénzügyi támogatást megfelelő pénzügyi garanciának kell tekinteni.

(14)

A nyilvános versenyeljárást követően odaítélt pénzdíjak, vissza nem térítendő támogatások és szerződések esetében és különösen versenypályázatok, pályázati felhívások és/vagy ajánlati felhívások esetében az EUMSZ elveinek és különösen az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartása érdekében az uniós források címzettjeinek nevét és a településük nevét közzé kell tenni. Az ilyen közzétételnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a versenyben sikertelen pályázók ellenőrizhessék az odaítélési eljárásokat.

(15)

A természetes személyekre vonatkozó személyes adatokhoz való nyilvános hozzáférés nem lehet hosszabb annál az időtartamnál, amely alatt a címzett a forrásokat felhasználja, így ezeket az adatokat két év után el kell távolítani. Ugyanez alkalmazandó az olyan jogi személyekre vonatkozó személyes adatokra, amelyek hivatalos megnevezésében természetes személy vagy személyek neve szerepel.

(16)

Az e rendeletben tárgyalt esetek többségében a közzététel jogi személyeket érint. Természetes személyek érintettsége esetén, a személyes adatok közzétételének tiszteletben kell tartania az odaítélt összeg nagysága és a források legmegfelelőbb felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó igény közötti arányosság elvét. Ilyen esetekben az érintett régió statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) 2. szintje szerinti közzététele összhangban áll a címzettekre vonatkozó információ közzétételének céljával és biztosítja a különböző méretű tagállamok közötti egyenlő bánásmódot, egyúttal tiszteletben tartja a címzettek magánélethez való jogát és különösen személyes adataik védelmét.

(17)

A jogbiztonság érdekében és az arányosság elvével összhangban, meg kell határozni, hogy melyek azok a helyzetek, amelyekben a közzétételre nem kerülhet sor. Például, nem lehet közzétenni azokat az információkat, amelyek az ösztöndíjakra vagy a leginkább rászoruló természetes személyeknek kifizetett közvetlen támogatások egyéb formáira, a bizonyos nagyon alacsony értékű szerződésekre vagy a pénzügyi eszközök révén meghatározott értékküszöb alatti pénzügyi támogatásokra vonatkoznak, vagy azokban az esetekben, amikor a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait vagy sértheti a címzettek üzleti érdekeit. Ugyanakkor, a vissza nem térítendő támogatások esetében a jelenlegi gyakorlat fenntartása és az átláthatóság érdekében nem indokolt, hogy meghatározott értékküszöb alapján különös mentességet biztosítsanak a közzétételi kötelezettség alól.

(18)

Ha a címzettek személyes adatait az uniós források felhasználásának átláthatósága és az odaítélési eljárások ellenőrzése céljából közzéteszik, az ilyen közzétételről, valamint jogaikról, és e jogok gyakorlására alkalmazandó eljárásokról tájékoztatni kell e címzetteket a 45/2001/EK (8) és az (EU) 2016/679 (9) európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban.

(19)

Annak biztosítása érdekében, hogy az egyenlő bánásmód elvét valamennyi címzett esetében tiszteletben tartsák, a természetes személyekkel kapcsolatos információk közzétételét a tagállamok azon kötelezettségével összhangban is biztosítani kell, hogy magas fokú átláthatóságot garantáljanak azon szerződések esetében, amelyek meghaladják a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) meghatározott értékhatárt.

(20)

Közvetett és megosztott irányítás esetében az uniós forrásokat kezelő személyeknek, szervezeteknek vagy kijelölt szerveknek kell rendelkezésre bocsátaniuk a címzettekre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információkat. Megosztott irányítás esetében az információkat az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kell közzétenni. A Bizottságnak rendelkezésre kell bocsátania arra az egységes weboldalra vonatkozó információt – ideértve a honlap címére vonatkozó hivatkozást is –, ahol a címzettekre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk megtalálhatóak.

(21)

A közvetlen és közvetett irányítás keretében kezelt pénzügyi eszközök adatainak jobb olvashatósága és átláthatósága érdekében valamennyi jelentéstételi követelményt a költségvetési tervezethez csatolandó egyetlen munkadokumentumba kell belefoglalni.

(22)

Annak érdekében, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (EFRA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) végrehajtása során ösztönözze a bevált gyakorlatok elterjesztését, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tájékoztatási céllal az irányításért és kontrollért felelős szervek rendelkezésére bocsásson egy, a saját kontrollstratégiáját és megközelítését, ideértve az ellenőrző listákat és a bevált gyakorlat példáit is tartalmazó, nem kötelező erejű módszertani útmutatót. Az útmutatót szükség esetén naprakésszé kell tenni.

(23)

Helyénvaló rendelkezni arról, hogy az előirányzataik végrehajtásának elősegítése érdekében az uniós intézmények szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthessenek egymással, valamint arról, hogy ilyen megállapodásokat köthessenek egymással az uniós intézmények szervezeti egységei, az uniós szervek, az európai hivatalok, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának főtitkári hivatala is szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre, építési beruházásra vagy ingatlanszerződésekre vonatkozóan.

(24)

Helyénvaló meghatározni új európai hivatalok felállításának eljárását, és különbséget kell tenni az ilyen hivatalok kötelező és nem kötelező feladatai között. Be kell vezetni azt a lehetőséget az uniós intézmények, az uniós szervek és egyéb európai hivatalok számára, hogy átruházzák az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört az európai hivatal igazgatójára. Az európai hivataloknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel is, hogy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kössenek szolgáltatásnyújtásra, vagy árubeszerzésre, vagy építési beruházásra, vagy ingatlanszerződésekre vonatkozóan. Helyénvaló meghatározni a számviteli nyilvántartás vezetésére vonatkozó konkrét szabályokat, azokat a rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét, hogy feladatai egy részét átruházza az említett hivatalok személyzetére, valamint a működési eljárásokat azon bankszámlák tekintetében, amelyeket a Bizottság megnyithat az európai hivatal nevében.

(25)

A végrehajtó ügynökségek költséghatékonyságának javítása érdekében és az egyéb uniós szervekkel kapcsolatban szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét megbízzák az érintett végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselője feladatainak egészével vagy egy részével.

(26)

A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a végrehajtó ügynökségek igazgatói megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, amikor az ügynökségeikre átruházott programok operatív előirányzatait kezelik. Az egyes támogató szolgáltatások globális központosításából származó hatékonyságnövelés maradéktalan érvényesítése érdekében kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a végrehajtó ügynökségek kezelhetnek igazgatási kiadásokat.

(27)

Meg kell állapítani a pénzügyi szereplők – különösen az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők – hatásköreire és feladataira vonatkozó szabályokat.

(28)

Az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Számvevőszéket és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét két héten belül tájékoztatni kell a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, a belső ellenőr és a számvitelért felelős tisztviselő kinevezéséről, illetőleg megbízatásának megszűnéséről.

(29)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek teljeskörű felelősséggel kell tartozniuk a hatáskörükbe tartozó valamennyi bevételi és kiadási műveletért és a belső kontrollrendszerért, és elszámoltathatónak kell lenniük az intézkedéseikért, adott esetben fegyelmi eljárás keretében is.

(30)

Meg kell állapítani az engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatait, felelősségi köreit, valamint az általuk betartandó eljárási elveket is. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek biztosítaniuk kell, hogy a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők és azok személyzete megkapják a kontrollokra vonatkozó standardokkal és a kapcsolódó módszerekkel és technikákkal kapcsolatos információkat és képzést, valamint hogy intézkedéseket hoznak a kontrollrendszer működésének biztosítása érdekében. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek be kell számolnia az ellátott feladatokról az uniós intézmény részére készített éves jelentésben. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell azokat a pénzügyi és irányítási információkat, amelyek az adott tisztviselő feladatainak ellátásáról szóló megbízhatósági nyilatkozat alátámasztásához szükségesek, beleértve az elvégzett műveletek átfogó teljesítményére vonatkozó információkat is. Az elvégzett műveletekhez kapcsolódó bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni. A közbeszerzési szerződések tárgyalásos eljárás útján történő odaítélésének valamennyi formájáról a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek külön jelentést kell készítenie az érintett uniós intézmény részére, valamint ennek az uniós intézménynek az Európai Parlament és a Tanács részére, mivel ezek az eljárások eltérést jelentenek a szokásos odaítélési eljárásoktól.

(31)

Figyelembe kell venni az uniós küldöttségek vezetői vagy távollétük esetén helyetteseik közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként betöltött kettős szerepét, egyrészt az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vonatkozásában, másrészt – az operatív előirányzatok tekintetében – a Bizottság vonatkozásában.

(32)

A Bizottság csak azokban a helyzetekben ruházhatja át a saját költségvetési szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetés-végrehajtási hatásköröket az uniós küldöttségvezető-helyettesekre, amelyekben e feladatoknak az uniós küldöttségvezető-helyettesek általi ellátása szigorúan az üzletmenet-folytonosság biztosításához szükséges az uniós küldöttségvezetők távollétében. Az uniós küldöttségvezető-helyettesek számára nem engedhető meg, hogy e hatásköröket rendszeresen vagy belső munkamegosztási okok miatt gyakorolják.

(33)

A számvitelért felelős tisztviselő felelős a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a követelések beszedéséért. A számvitelért felelős tisztviselő kezeli a pénztárat, a bankszámlákat és harmadik felek állományait, ő vezeti az elszámolásokat, és felelős az uniós intézmények pénzügyi kimutatásainak összeállításáért. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az egyetlen személy, aki jogosult a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükör meghatározására, míg az összes többi uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselői saját intézményük számviteli eljárásait határozzák meg.

(34)

Meg kell határozni továbbá a számvitelért felelős tisztviselő kinevezésével és megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat.

(35)

A számvitelért felelős tisztviselőnek eljárásokat kell kialakítania annak biztosítására, hogy a likviditáskezeléssel kapcsolatos igények kielégítésére nyitott számlák és az előlegszámlák ne mutassanak passzívumot.

(36)

Továbbá meg kell állapítani a rendes költségvetési eljárás alól kivételt jelentő és csak korlátozott összegeket érintő irányítási rendszer részét képező előlegszámlák alkalmazásának feltételeit, az előlegszámla-kezelők, továbbá az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő előlegszámlák ellenőrzésével kapcsolatos feladataival és felelősségi körével együtt. A Számvevőszéket tájékoztatni kell az előlegszámla-kezelő kinevezéséről. A hatékonyság érdekében a küldöttségeken előlegszámlákat kell létrehozni mind a Bizottság, mind az EKSZ költségvetési szakaszaiból származó előirányzatokra. Helyénvaló meghatározott feltételek mellett lehetővé tenni továbbá, hogy az uniós küldöttségeken előlegszámlákat alkalmazzanak korlátozott összegek költségvetési eljárás keretében történő kifizetésére. Az előlegszámla-kezelők kinevezése tekintetében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság által, a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén alkalmazott személyek közül is kiválaszthassák őket, amennyiben nincs az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekről szóló, 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (11) (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló bizottsági alkalmazott.

(37)

Azon helyzet figyelembevétele érdekében, amikor a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén nincs a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló bizottsági alkalmazott, valamint az azzal kapcsolatos technikai nehézségek figyelembevétele érdekében, hogy az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő minden jogi kötelezettségvállalást megtegyen, az említett területen lehetővé kell tenni a Bizottság alkalmazottjai számára, hogy legfeljebb 2 500 EUR összegig olyan, nagyon alacsony értékű jogi kötelezettségeket vállaljanak, amelyek az előlegszámláról végrehajtott kifizetésekhez kapcsolódnak, valamint lehetővé kell tenni az uniós küldöttségek vezetői és azok helyettesei számára, hogy a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének utasítására jogi kötelezettségeket vállaljanak.

(38)

Feladataik és felelősségi körük meghatározását követően a pénzügyi szereplők csak a személyzeti szabályzatban megállapított feltételek szerint vonhatók felelősségre. Pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületeket hoztak létre az uniós intézményeknél a 966/2012/EU, Euratom rendelet értelmében. Ugyanakkor a hozzájuk benyújtott ügyek korlátozott száma miatt és hatékonysági okokból helyénvaló feladataikat átadni az e rendelet értelmében alapított intézményközi testületnek (a továbbiakban: a testület). A testületet azért kell létrehozni, hogy a Bizottság vagy egyéb uniós intézmény és szerv által – a saját személyzetük tagjai tekintetében meglévő igazgatási autonómiájuk sérelme nélkül – a hozzá továbbított, a kizárásra és a pénzügyi szankcióra vonatkozó döntések szükségességére vonatkozó kéréseket megvizsgálja, és ajánlásokat tegyen. Az említett átadás célja továbbá a párhuzamosságok elkerülése és az egymásnak ellentmondó ajánlások vagy vélemények kockázatának enyhítése olyan ügyekben, amelyben egy gazdasági szereplő és uniós intézmény vagy uniós szerv tisztviselője egyaránt érintett. Szükséges fenntartani azt az eljárást, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetséges megerősítést kérni olyan utasításokkal kapcsolatban, amelyeket az említett tisztviselő szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével ellentétesnek talál, és így mentesülhet minden felelősség alól. A testület összetételét módosítani kell, amikor ezt a szerepet tölti be. A testület nem rendelkezhet vizsgálati hatáskörrel.

(39)

A bevételek tekintetében kezelni kell a609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (12) által szabályozott saját források negatív kiigazításait. A saját források esetének kivételével szükséges fenntartani az eljárás különböző szakaszaiban az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó meglévő feladatokat és kontrollokat, amelyek a következők: a követelések tervezett összegének megállapítása, beszedési megbízás kibocsátása, a terhelési értesítés feladása a kötelezett részére, amelyben tájékoztatják a követelés megállapításáról, és szükség esetén, a bevételek hatékony beszedése érdekében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartását garantáló követelményeknek megfelelően a jogos követelések elengedése.

(40)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy teljesen vagy részben elálljon egy megállapított követelés beszedésétől, amennyiben a kötelezett az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) meghatározott fizetésképtelenségi eljárások valamelyikében vesz részt, különösen bíróság által jóváhagyott megállapodások, kényszeregyezségek és hasonló eljárások esetében.

(41)

Különös rendelkezéseket kell meghatározni a követelés becsült összegének kiigazítására vagy nullára csökkentésére vonatkozó eljárásokra.

(42)

Egyértelműen meg kell határozni, hogy mikor kell bevezetni a költségvetésbe a pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók útján befolyt összegeket, a felhalmozódott kamatot vagy az ezek által generált egyéb bevételeket.

(43)

A pénzügyi piacok legutóbbi fejleményei és az Európai Központi Bank (EKB) által az irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott kamatláb miatt felül kell vizsgálni a pénzbírságokra és egyéb büntetésekre vonatkozó kamatlábat érintő rendelkezéseket, valamint rendelkezni kell a negatív kamatláb esetén alkalmazandó szabályokról.

(44)

Az uniós intézmények által az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) értelmében kiszabott pénzbírságokból vagy egyéb büntetésekből álló követelések sajátos jellegének figyelembevétele érdekében különös rendelkezéseket kell alkotni az esedékes, de még nem befizetett összegekre alkalmazandó kamatlábakra vonatkozóan, azokban az esetekben, ha az ilyen összegeket az Európai Unió Bírósága megemeli.

(45)

Pontosítani kell, és meg is kell erősíteni a beszedés szabályait. Különösen meg kell határozni, hogy a számvitelért felelős tisztviselő olyan összegek esetében is beszámítással szedi be az összegeket, amelyekkel a kötelezett egy végrehajtó ügynökségnek tartozik, amikor a végrehajtó ügynökség a költségvetést hajtja végre.

(46)

A jogbiztonság és az átláthatóság biztosítása érdekében meg kell határozni azokra a határidőkre vonatkozó szabályokat, amelyeken belül a terhelési értesítést ki kell küldeni.

(47)

Az eszközkezelés biztosítása érdekében, valamint pozitív hozam elérésére törekedve, az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében kiszabott pénzbírságokra, egyéb büntetésekre és szankciókra vonatkozó ideiglenesen beszedett összegeket, például a versenypolitikával kapcsolatos vitatott pénzbírságokat pénzügyi instrumentumokba kell befektetni, és meg kell határozni, hogy az ilyen befektetésekből keletkező hozamokat mely célhoz kötik. Mivel a Bizottság nem az egyetlen olyan uniós intézmény, amely pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók kiszabására jogosult, szükséges meghatározni az egyéb uniós intézmények által kiszabott pénzbírságokat, egyéb büntetéseket vagy szankciókat érintő rendelkezéseket, valamint meg kell határozni ezek beszedésére vonatkozó szabályokat, amelyeknek egyenértékűnek kell lenniük azokkal, amelyek a Bizottságra alkalmazandóak.

(48)

Annak biztosításához, hogy a Bizottság a finanszírozási határozatok elfogadásához szükséges valamennyi információval rendelkezzen, meg kell állapítani a vissza nem térítendő támogatásokról, közbeszerzésekről, a külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapokról (a továbbiakban: uniós vagyonkezelői alap), pénzdíjakról, pénzügyi eszközökről, vegyesfinanszírozási eszközökről vagy platformokról és költségvetési biztosítékokról szóló finanszírozási határozatok tartalmára vonatkozó minimumkövetelményeket. Ugyanakkor annak érdekében, hogy hosszabb távú perspektívát nyújtsanak a potenciális címzetteknek, lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozatokat több mint egy pénzügyi évre fogadják el, előírva ugyanakkor, hogy végrehajtást az adott év költségvetési előirányzatainak rendelkezésére állásától tegyék függővé. Csökkenteni kell továbbá a finanszírozási határozathoz szükséges elemek számát. Az egyszerűsítés céljával összhangban, a finanszírozási határozatnak ugyanakkor éves vagy többéves munkaprogramnak kell minősülnie. Mivel a 70. és 71. cikkben említett uniós szerveknek nyújtott hozzájárulást a költségvetés már megállapította, e tekintetben nem szükséges külön finanszírozási határozat elfogadását előírni.

(49)

Ami a kiadásokat illeti, a költségvetés-végrehajtás különböző szakaszaira vonatkozó egyértelmű keret megállapítása érdekében pontosítani kell a finanszírozási határozatok, a globális költségvetési kötelezettségvállalások és az egyedi költségvetési kötelezettségvállalások közötti kapcsolatot, valamint a költségvetési és jogi kötelezettség fogalmát.

(50)

Különösen az uniós küldöttségek és uniós képviseletek által vállalt jogi kötelezettségek számának és az általuk tapasztalt árfolyam-ingadozásoknak a figyelembevétele érdekében az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokat olyan esetekben is lehetővé kell tenni, amelyekben a végső fizetési kedvezményezett és az összeg ismertek.

(51)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők által teljesíthető kifizetések tipológiája tekintetében pontosítani kell a kifizetések különböző típusait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. Tovább kell pontosítani az előfinanszírozási kifizetések elszámolására vonatkozó szabályokat, különösen olyan helyzetekre vonatkozóan, amikor az időközi elszámolás nem lehetséges. Ennek érdekében a tett jogi kötelezettségvállalásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk.

(52)

E rendeletnek elő kell írnia, hogy a kifizetéseket meghatározott határidőkön belül teljesíteni kell, valamint hogy e határidők elmulasztása esetén a hitelezők a költségvetésre terhelendő késedelmi kamatra jogosultak, a tagállamok, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) kivételével.

(53)

Helyénvaló a kiadások jóváhagyását és engedélyezését érintő rendelkezéseket egy cikkben kell egységesíteni, valamint meg kell határozni a kötelezettségvállalások visszavonásának fogalmát. Mivel a tranzakciókat számítógépes rendszerekben végzik, a „kifizethető” jelzéssel ellátott utalvány aláírását a jóváhagyási döntés kinyilvánítása érdekében – korlátozott számú eset kivételével –, biztonságos elektronikus aláírással kell felváltani. Pontosítani kell továbbá azt, hogy a kiadások jóváhagyása valamennyi támogatható költségre vonatkozik – ideértve azokat a költségeket is, amelyek nem kapcsolódnak kifizetési kérelemhez –, mint például előfinanszírozás elszámolása esetén.

(54)

Az összetettség csökkentése, a meglévő szabályok észszerűsítése és e rendelet olvashatóságának javítása érdekében több költségvetés-végrehajtási eszközre vonatkozó közös szabályokat kell megállapítani. Ezen okokból egyes rendelkezéseket össze kell vonni, más rendelkezések szövegét és hatályát össze kell hangolni, valamint el kell hagyni a szükségtelen ismétléseket és kereszthivatkozásokat.

(55)

Minden uniós intézménynek belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságot kell létrehoznia, amelynek feladata a belső ellenőr függetlenségének garantálása, a belső ellenőrzési munka színvonalának nyomon követése és annak biztosítása, hogy szolgálatai megfelelően figyelembe vegyék a belső és külső ellenőrzések alapján megfogalmazott ajánlásokat, és azok alapján megtegyék a szükséges lépéseket. A belsőellenőrzés-felügyeleti bizottság összetételéről minden uniós intézménynek a saját szervezeti autonómiájának és a független szakértői tanácsadás fontosságának figyelembevétele alapján kell határoznia.

(56)

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költségvetésből finanszírozott projektek teljesítményére és eredményeire. Ezért a már jól bevált uniós hozzájárulási formák (a ténylegesen felmerült támogatható költségek visszatérítése, egységköltség, egyösszegű átalány és átalányfinanszírozás) mellett meg kell határozni egy további, a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozási formát. Ezt a további finanszírozási formát bizonyos feltételek előzetes teljesítésére, vagy a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósítására kell alapozni.

(57)

Lehetővé kell tenni, hogy amikor a Bizottság az uniós források címzettjeinek működési és pénzügyi kapacitását, illetve azok rendszereit és eljárásait értékeli, akkor alapul vegye a saját maga, illetve más szervezetek vagy donorok – például nemzeti ügynökségek és nemzetközi szervezetek – által végzett értékeléseket ugyanazon címzett kétszeri értékelésének elkerülése érdekében. A más szervezetek által elvégzett értékelések átvételének lehetőségével akkor kell élni, ha az ilyen értékeléseket az alkalmazandó végrehajtási módszerre vonatkozóan e rendeletben megállapított feltételekkel egyenértékű feltételekkel összhangban végezték el. Ezért annak elősegítése érdekében, hogy a donorok átvegyék egymás értékeléseit, a Bizottságnak ösztönöznie kell a nemzetközileg elfogadott standardok, illetve a nemzetközi bevált módszerek elismerését.

(58)

Fontos továbbá elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekben az uniós források címzettjeinél különböző szervezetek több alkalommal is ellenőrzést végeznek e források felhasználására vonatkozóan. Ezért lehetővé kell tenni, hogy támaszkodni lehessen független ellenőrök által már elvégzett ellenőrzésekre, feltéve, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre alkalmasságukra és függetlenségükre vonatkozóan, és az ellenőrzés nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokon alapul, megalapozott bizonyosságot nyújt, valamint az ellenőrzéseket az uniós hozzájárulás felhasználását ismertető pénzügyi kimutatásokra és jelentésekre vonatkozóan elvégezték. Ezt követően ezen ellenőrzéseknek kell az uniós források felhasználására vonatkozó átfogó bizonyosság alapjául szolgálniuk. Ezért fontos annak biztosítása, hogy a független ellenőr jelentését és a hozzá kapcsolódó ellenőrzési dokumentációt kérésre az Európai Parlament, a Bizottság, a Számvevőszék és a tagállami ellenőrző hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani.

(59)

Ahhoz, hogy fel lehessen használni a vizsgálatokat és ellenőrzéseket, valamint az uniós forrásokból támogatásban részesülő személyekre és szervezetekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében, fontos biztosítani az uniós intézményeknél, az irányító hatóságoknál, valamint az egyéb, uniós forrásokkal gazdálkodó szerveknél és szervezeteknél már rendelkezésre álló minden információ újbóli felhasználását és ezáltal ugyanazon adatoknak a címzettektől vagy kedvezményezettektől való újbóli bekérésének az elkerülését.

(60)

A címzettekkel való hosszú távú együttműködési mechanizmus kialakítása érdekében lehetővé kell tenni pénzügyikeret-partnerségi megállapodások aláírását. A pénzügyikeret-partnerségi megállapodás vissza nem térítendő támogatások vagy az uniós forrásokkal gazdálkodó személyekkel és szervezetekkel kötött hozzájárulási megállapodások révén kell végrehajtani. Ennek érdekében rendelkezni kell az ilyen hozzájárulási megállapodások minimális tartalmi követelményeiről. A pénzügyikeret-partnerségi megállapodások nem korlátozhatják indokolatlanul az uniós forrásokhoz való hozzájutást.

(61)

A különböző költségvetés-végrehajtási eszközök, mint például vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, közvetett irányítás, pénzdíjak stb. között össze kell hangolni az uniós hozzájárulás felfüggesztésére, megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozó feltételeket és eljárásokat. Meg kell továbbá határozni, hogy mely indokok alapján kerülhet sor felfüggesztésre, megszüntetésre vagy csökkentésre.

(62)

E rendeletben meg kell állapítani azokat az egységesen alkalmazandó időtartamokat, ameddig az uniós hozzájárulásokkal kapcsolatos dokumentumokat a címzetteknek meg kell őrizniük annak elkerülése érdekében, hogy eltérő vagy aránytalan szerződési feltételek rögzítésére kerüljön sor, ugyanakkor biztosítva, hogy elegendő idő álljon a Bizottság, a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) rendelkezésére az ilyen adatokhoz való hozzájutásra és az utólagos programellenőrzések és pénzügyi ellenőrzések elvégzésére. Ezenfelül bármely, uniós forrásban részesülő személyt vagy szervezetet kötelezni kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából történő együttműködésre.

(63)

Annak érdekében, hogy megfelelő tájékoztatás álljon a résztvevők és a címzettek rendelkezésére, valamint annak biztosítására, hogy gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, a résztvevők és a címzettek számára lehetővé kell tenni, hogy a jogaikat hátrányosan befolyásoló bármely intézkedés elfogadását megelőzően benyújtsák észrevételeiket, és tájékoztatni kell őket az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről.

(64)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes korai felismerési és kizárási rendszert.

(65)

A korai felismerési és kizárási rendszernek alkalmazandónak kell lennie a résztvevőkre, a címzettekre, azon szervezetekre, amelyek kapacitására a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni kíván, közbeszerzésben a szerződő fél alvállalkozójára, olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely az uniós forrásokból a költségvetés közvetett irányítása keretében részesül, minden olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely a finanszírozási eszközök közvetlen irányítása keretében részesül, olyan résztvevőkre vagy címzettekre, akire vagy amelyre a költségvetést megosztott irányítás keretében végrehajtó szervezetek információt szolgáltatnak, valamint az adományozókra.

(66)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy személynek vagy szervezetnek a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisába való felvételére irányuló döntést egy olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozó kizárást indokoló helyzet alapján hoznak meg, aki vagy amely az említett személy vagy szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének tagja, vagy aki vagy amely az említett személy vagy szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontroll-jogkörrel rendelkezik, vagy olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az említett személy vagy szervezet kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozik, vagy olyan természetes személy, akire elengedhetetlenül szükség van az odaítéléshez vagy a jogi kötelezettség végrehajtásához, akkor az adatbázisban rögzíteni kell az e személyekre vonatkozó információkat is.

(67)

A valamely személynek vagy szervezetnek az odaítélési eljárásokban való részvételből történő kizárására, illetve a valamely személlyel vagy szervezettel szembeni pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatokat, valamint a kapcsolódó információk közzétételére vonatkozó határozatokat az igazgatási ügyekben őt megillető döntési jogkörrel összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek kell meghozniuk. Jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában, valamint súlyos szerződésszegés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a testület ajánlásának figyelembevételével, előzetes jogi minősítés alapján kell meghozniuk a határozatot. A testületnek a kizárás időtartamát is mérlegelnie kell olyan esetekben, amikor a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat az időtartamról nem rendelkezett.

(68)

A bizottság szerepe a kizárási rendszer koherens működésének biztosítása kell, hogy legyen. A bizottságnak egy állandó elnökből, a Bizottság két képviselőjéből és az ajánlást kérő engedélyezésre jogosult tisztviselő képviselőjéből kell állnia.

(69)

Az előzetes jogi minősítés nem érinti az érintett személy vagy szervezet magatartásáról a tagállamok illetékes hatóságai által a nemzeti jog alapján alkotott végső értékelést. Ezért a testület ajánlását és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatát az e végső értékelésről szóló értesítést követően felül kell vizsgálni.

(70)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek azon személyt vagy szervezetet ki kell zárnia, akivel, illetve amellyel szemben jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat a személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelezettségszegése, a társadalombiztosítási járulék- vagy adófizetésre vonatkozó kötelezettségének szándékos vagy nem szándékos elmulasztása, a székhelye szerinti joghatósági területtől eltérő területen – a székhely szerinti joghatósági területen fennálló adófizetési, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségek megkerülése céljával – szervezet létrehozása, valamint költségvetési csalással, korrupcióval, bűnszervezetben való részvétellel, pénzmosással, terrorizmus finanszírozásával vagy terrorizmussal összefüggő bűncselekményekkel, gyermekmunkával, vagy az emberkereskedelemmel kapcsolatos egyéb bűncselekmények vonatkozásában vagy szabálytalanságok elkövetése miatt bűnösséget állapított meg. A jogi kötelezettségvállalás súlyos megszegése és csőd esetén a személyt vagy szervezetet szintén ki kell zárni.

(71)

Amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy személy vagy szervezet kizárásáról, vagy egy személlyel vagy szervezettel szembeni pénzügyi szankció kiszabásáról, valamint a kapcsolódó információ közzétételéről határoz, be kell tartania az arányosság elvét, figyelembe véve különösen a helyzet súlyosságát, annak költségvetési vonzatát, a szóban forgó magatartás óta eltelt időt, a magatartás fennállásának időtartamát és ismételt előfordulását, azt, hogy a magatartás szándékos volt-e, vagy a tanúsított gondatlanság mértékét, valamint a személynek vagy szervezetnek az érintett illetékes hatósággal való együttműködési készségét és e személynek vagy szervezetnek hozzájárulását a vizsgálathoz.

(72)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára biztosítani kell a személy vagy szervezet kizárásának lehetőségét abban az esetben is, amikor a gazdasági szereplő kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó valamely természetes vagy jogi személy csődben vagy más hasonló, fizetésképtelenségi helyzetben van, illetve ha e természetes vagy jogi személy nem teljesíti a társadalombiztosításijárulék-fizetési vagy adófizetési kötelezettségeit, amikor az ilyen helyzetek befolyással bírnak az említett gazdasági szereplő pénzügyi helyzetére.

(73)

Nem indokolt, hogy kizárásra vonatkozóhatározat szülessen egy személlyel vagy szervezettel szemben, ha korrekciós intézkedések megtételével bizonyította a megbízhatóságát. Célszerű úgy rendelkezni, hogy az említett lehetőség a legsúlyosabb bűncselekmények eseteiben ne legyen alkalmazható.

(74)

Az arányosság elvének értelmében különbséget kell tenni azon esetek között, amikor egyrészről a kizárás alternatívájaként lehetséges pénzügyi szankció kiszabása, másrészről, amikor az érintett címzett úgy kísérelt meg jogosulatlanul uniós forráshoz jutni, hogy e magatartásának a súlyossága indokolttá teszi a pénzügyi szankció és a kizárás együttes alkalmazását a kellő visszatartó erő érdekében. Meg kell határozni továbbá a pénzügyi szankciónak az ajánlatkérő szerv által kiszabható legmagasabb összegét.

(75)

Pénzügyi szankciót kizárólag a címzettre szabad kiszabni, a résztvevőre nem, mivel a kiszabandó pénzügyi szankció kiszámításának alapját a szóban forgó jogi kötelezettségvállalás értéke képezi.

(76)

A kizárásra vonatkozó határozat meghozatalának vagy a pénzügyi szankciók kiszabásának lehetősége független a szerződésben előírt szankciók, például a kötbér alkalmazásának lehetőségétől.

(77)

A kizárásnak a 2014/24/EU irányelvben foglaltakhoz hasonlóan meghatározott időre kell szólnia, és tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

(78)

Meg kell határozni a kizárásra vonatkozó határozat meghozatalának vagy a pénzügyi szankciók kiszabásának kezdő időpontját és elévülésük időtartamát.

(79)

Fontos, hogy a kizárás és a pénzügyi szankció visszatartó ereje erősíthető legyen. Ennek érdekében a visszatartó erőt meg kell erősíteni a kizárásra és/vagy a pénzügyi szankcióra vonatkozó információk közzétételének a lehetővé tételével, megfelelő módon biztosítva a 45/2001/EK, valamint az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt adatvédelmi előírásokat. Az ilyen közzététel várhatóan elősegíti, hogy ugyanaz a magatartás ne ismétlődjön meg. A jogbiztonság érdekében és az arányosság elvével összhangban, meg kell határozni, hogy a közzétételre milyen helyzetekben nem kerülhet sor. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a mérlegelés során figyelembe kell vennie a testület bármely ajánlását. Természetes személyek esetében a személyes adatokat csak kivételes körülmények esetén szabad közzétenni, amennyiben ezt a magatartás súlya vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása indokolja.

(80)

A kizárásra vagy pénzügyi szankcióra vonatkozó tájékoztatást csak bizonyos esetekben, így például súlyos szakmai kötelezettségszegés, csalás, a költségvetésből finanszírozott jogi kötelezettségvállalásban foglalt főbb kötelezettségek teljesítésében mutatkozó jelentős hiányosság, vagy szabálytalanság esetén indokolt közzétenni, vagy abban az esetben, ha egy szervezetet a székhelye szerinti joghatósági területtől eltérő területen, a székhely szerinti joghatósági területen fennálló adófizetési, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségek megkerülése céljával hoztak létre.

(81)

A kizárási kritériumokat egyértelműen el kell határolni azoktól a szempontoktól, amelyek a odaítélési eljárásban való részvételi lehetőség megtagadásához vezetnek.

(82)

A kockázatok korai felismerésére és a személyekre vagy szervezetekre kizárásra vonatkozó határozatokra és a kiszabott pénzügyi szankciókra vonatkozó információkat célszerű központosítani. A vonatkozó információkat e célból egy olyan adatbázisban célszerű tárolni, amelyet a Bizottság a központosított rendszer tulajdonosaként létrehoz és működtet. A rendszernek a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával kell működnie.

(83)

Bár a korai felismerési és kizárási rendszer felállítása és működtetése a Bizottság feladata kell, hogy legyen, a többi uniós intézménynek és szervnek, valamint az uniós forrásokat közvetlen, megosztott és közvetett irányítás keretében végrehajtó minden személynek és szervezetnek részt kell vennie az említett rendszerben azáltal, hogy megküldi a Bizottságnak a releváns információkat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a testületnek garantálnia kell az érintett személy, illetve szervezet védelemhez való jogát. Ugyanezt a jogot biztosítani kell az érintett személy vagy szervezet számára a korai felismeréssel kapcsolatban is, amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan intézkedést szándékozik hozni, amely sértheti az érintett személy vagy szervezet jogait. Az Unió pénzügyi érdekeit sértő olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység esetén, amelyről még nem született jogerős ítélet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetővé kell tenni a személy vagy szervezet tájékoztatásának elhalasztását, valamint a testület számra lehetővé kell tenni, hogy később biztosítsa a személy vagy szervezet számára azt, hogy az észrevételeinek megtételére vonatkozó jogát gyakorolja. Az ilyen halasztás csak abban az esetben lehet indokolt, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn.

(84)

Az Európai Unió Bíróságának – az EUMSZ 261. cikkével összhangban – korlátlan joghatósággal kell rendelkeznie az e rendelet alapján a kizárásra vonatkozó határozatok és a kiszabott pénzügyi szankciók tekintetében.

(85)

Annak érdekében, hogy könnyebb legyen biztosítani az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét a költségvetés végrehajtásának valamennyi módszere esetében, a költségvetés végrehajtásában megosztott és közvetett irányítás keretében részt vevő személyeknek és szervezeteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy adott esetben figyelembe vegyék az engedélyezésre jogosult tisztviselők által uniós szinten elrendelt kizárásokat.

(86)

Ennek a rendeletnek elő kell mozdítania az e-kormányzat célkitűzésének teljesülését, különösen az elektronikus adatok használatát az uniós intézmények és harmadik felek közötti információcsere során.

(87)

Az elektronikus információcsere és a dokumentumok elektronikus benyújtása, illetve adott esetben az e-közbeszerzés alkalmazása irányába tett, jelentős egyszerűsítést képviselő lépéseket a rendezett jogi környezet megteremtése érdekében mindig egyértelmű feltételeknek kell kísérniük az alkalmazandó rendszerek elfogadására vonatkozóan, ugyanakkor az e rendeletben előírtak szerint meg kell őrizni a résztvevők, a címzettek és az engedélyezésre jogosult tisztviselők számára az uniós források kezelése tekintetében biztosított rugalmasságot.

(88)

Szabályokat kell meghatározni a közbeszerzési eljárások, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás és a pénzdíjas versenypályázatok során a pályázati dokumentumokat értékelő bizottság összetételére és feladataira vonatkozóan. Az értékelő bizottság számára lehetővé kell tenni külső szakértők bevonását, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik.

(89)

A megfelelő ügyintézés elvével összhangban az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek szükség szerint pontosítást vagy hiánypótlást kell kérnie, az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett és anélkül, hogy érdemben módosítaná a pályázati dokumentumokat. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetővé kell tenni, hogy ettől csak kellően indokolt esetekben tekintsen el. Ezenfelül az engedélyezésre jogosult tisztviselőt fel kell jogosítani a nyilvánvaló szerkesztési hibák kijavítására, illetve arra, hogy felkérje a résztvevőt ezek kijavítására.

(90)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megköveteli, hogy a Bizottság saját védelme érdekében az előfinanszírozás kifizetésekor garanciát kérhessen. A szerződő felektől és a kedvezményezettektől nem lehet automatikusan megkövetelni a biztosítéknyújtást, hanem azt kockázatelemzéstől kell függővé tenni. Ha a végrehajtás folyamán az engedélyezésre jogosult tisztviselő észleli, hogy egy kezes az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban már nem nyújthat biztosítékot, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek jogosultnak kell lennie arra, hogy egyéb biztosítékot kérjen.

(91)

A közvetlen és a közvetett irányításra vonatkozó eltérő szabályok – különösen a költségvetés-végrehajtási feladatok fogalma – zavart teremtettek és maguk után vonták a hibás minősítések kockázatát mind a Bizottság, mind a partnerei részéről, és ezért ezeket egyszerűsíteni kell és össze kell hangolni.

(92)

Az uniós forrásokat közvetett irányítás keretében kezelő személyeknek, illetve szervezeteknek az előzetes pilléralapú értékelésre vonatkozó rendelkezéseket felül kell vizsgálni, hogy a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben támaszkodhasson ezeknek a személyeknek és szervezeteknek azon rendszereire, szabályaira és eljárásaira, amelyek a Bizottság által alkalmazottakkal egyenértékűnek bizonyultak. Ezenfelül fontos pontosítani, hogy amennyiben az értékelés olyan területeket tár fel, amelyeken a kialakított eljárások nem elegendőek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulási megállapodásokat írjon alá, ezzel párhuzamosan pedig megfelelő i felügyeleti intézkedéseket hoz. Pontosítani kell továbbá azokat az eseteket, amelyekben a Bizottság dönthet úgy, hogy nem írja elő az előzetes pilléralapú értékelés elvégzését a hozzájárulási megállapodás aláírásának feltételeként.

(93)

A költségvetést végrehajtó személyek és szervezetek díjazásának – adott esetben és amennyiben lehetséges – a teljesítményen kell alapulnia.

(94)

A Bizottság finanszírozási megállapodások révén köt partnerséget harmadik országokkal. Az ilyen finanszírozási megállapodások tartalmát pontosítani kell, különösen egy fellépés azon részeivel kapcsolatban, amelyeket a harmadik ország hajt végre közvetett irányítás keretében.

(95)

Fontos elismerni a vegyesfinanszírozási eszközök és platformok sajátos jellegét, amelyeknél a Bizottság a saját hozzájárulását pénzügyi intézmények hozzájárulásaival ötvözi, és pontosítani kell a pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

(96)

Az uniós intézmények által saját számlára kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó közbeszerzési szabályoknak és elveknek a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14) és a 2014/24/EU irányelvben meghatározott szabályokon kell alapulniuk.

(97)

A vegyes szerződések esetében pontosítani kell az ajánlatkérő szerveknek az alkalmazandó szabályok meghatározására vonatkozó módszerét.

(98)

A 2014/24/EU irányelvben meghatározott értékhatárok feletti és alatti szerződések esetében, valamint az említett irányelv hatálya alá nem tartozó értékhatárok feletti és alatti szerződések esetében pontosítani kell a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, előzetes és utólagos közzétételi intézkedéseket.

(99)

E rendeletnek értékhatároktól függetlenül tartalmaznia kell az uniós intézmények rendelkezésére álló közbeszerzési eljárások teljeskörű felsorolását.

(100)

Az igazgatási egyszerűsítés érdekében, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételének ösztönzése céljából a közepes értékű szerződésekre vonatkozóan tárgyalásos eljárásról kell rendelkezni.

(101)

A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan e rendeletnek is lehetővé kell tennie a közbeszerzési eljárás megindítása előtti piaci konzultációt. Annak biztosítása érdekében, hogy az innovációs partnerséget kizárólag akkor alkalmazzák, amikor a kívánt építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások nem léteznek a piacon vagy piacközeli fejlesztési tevékenységként, e rendeletben elő kell írni, hogy innovációs partnerség alkalmazását megelőzően előzetes piaci konzultációt kell lefolytatni.

(102)

Pontosítani kell azt, hogy az ajánlatkérő szervek milyen módon járulnak hozzá a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, miközben biztosítják, hogy a szerződéseik az ár-érték arány szempontjából a legelőnyösebbek legyenek, különösen bizonyos címkék előírása és/vagy a megfelelő odaítélési módszerek alkalmazása révén.

(103)

Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők a szerződések teljesítése során megfeleljenek az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, kollektív szerződésekben vagy a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményekben előírt környezetvédelmi, szociális és munkajogi előírásoknak, ezeknek az előírásoknak szerepelniük kell az ajánlatkérő szerv által meghatározott minimumkövetelmények között, és be kell épülniük az ajánlatkérő szerv által aláírt szerződésekbe.

(104)

Célszerű azonosítani és külön kezelni azokat a különböző helyzeteket, amelyek általában összeférhetetlenségnek minősülnek. Az „összeférhetetlenség” fogalma csak arra az esetre használandó, amikor a költségvetés végrehajtásáért, ellenőrzéséért vagy kontrolljáért felelős személy vagy szervezet, illetve valamely európai uniós intézmény vagy bármilyen szintű nemzeti hatóság tisztviselője vagy képviselője kerül ilyen helyzetbe. Az odaítélési eljárás jogosulatlan befolyásolására vagy bizalmas információ megszerzésére tett kísérletetsúlyos szakmai kötelezettségszegésként kell kezelni, amely az odaítélési eljárásból való részvételi lehetőség megtagadását és/vagy az uniós támogatásból való kizárást eredményezheti. Ezenkívül a gazdasági szereplők lehetnek olyan helyzetben, amikor szakmai érdekellentét miatt nem szabad kiválasztani őket a szerződés teljesítésére. Így például egy vállalkozás nem értékelhet olyan projektet, amelyben maga is részt vett, vagy egy könyvvizsgáló nem ellenőrizhet olyan elszámolásokat, amelyeket korábban maga hitelesített.

(105)

A 2014/24/EU irányelvvel összhangban lehetővé kell tenni, hogy bármilyen sorrendben ellenőrizni lehessen egy adott gazdasági szereplő esetleges kizárását, az alkalmasági követelmények és értékelési szempontok alkalmazását, valamint a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelést. Ennek eredményeként lehetővé kell tenni, hogy az ajánlatokat az értékelési szempontok alapján, az adott ajánlattevőnek a kizárási kritériumok vagy kiválasztási szempontok szerinti előzetes ellenőrzése nélkül utasítsák el.

(106)

A szerződést a 2014/24/EU irányelv 67. cikkével összhangban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni.

(107)

A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az alkalmassági követelmények szigorúan a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők értékeléséhez, az értékelési szempontok pedig szigorúan az ajánlatok értékeléséhez kapcsolódnak. Így mindenekelőtt a szerződés teljesítésével megbízott személyzet képesítését és tapasztalatát csak alkalmassági követelményként szabad vizsgálni, értékelési szempontként nem; ellenkező esetben felmerülne az átfedéseknek, illetve egyazon elem kétszeri értékelésének a kockázata. Ezenkívül, amennyiben az ilyen képesítéseket és tapasztatot értékelési szempontként használnák fel, a szerződés teljesítésével megbízott személyzet lecserélése – minden esetben, vagyis még akkor is, ha betegség vagy beosztás változása miatt kerül rá sor – kérdéseket vetne fel azokkal a feltételekkel kapcsolatban, amelyek mellett a szerződés odaítélésére sor került, és így jogbizonytalanságot eredményezne.

(108)

Az uniós közbeszerzési eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós források felhasználására eredményes, átlátható és megfelelő módon kerüljön sor, és ezzel egyidejűleg csökkenjenek az uniós források címzettjeire nehezedő adminisztratív terhek. Ennek kapcsán az e-közbeszerzésnek hozzá kell járulnia az uniós források jobb felhasználásához, és meg kell könnyítenie a gazdasági szereplők közbeszerzési szerződésekhez való hozzájutását. Minden közbeszerzési eljárást indító uniós intézménynek világos szabályokat kell közzétennie a weboldalán a beszerzésre, a kiadásokra és a monitoringra vonatkozóan, valamint a megkötött szerződésekről, feltüntetve azok értékét is.

(109)

Egyértelművé kell tenni, hogy minden eljárásnak tartalmaznia kell egy felbontási szakaszt és egy értékelési szakaszt. Az eljárást lezáró döntést mindig értékelés alapján kell meghozni.

(110)

Az eljárás eredményéről való értesítéskor a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket tájékoztatni kell a döntés alapját képező okokról, és rendelkezésükre kell bocsátani egy, az értékelési jelentés tartalma alapján összeállított részletes indokolást.

(111)

mivel a szempontokat sorrend nélkül lehet alkalmazni, a szabályszerű ajánlatot benyújtó, sikertelen ajánlattevőket, amennyiben kérik, tájékoztatni kell a nyertes ajánlat jellemzőire vonatkozó információkról és komparatív előnyeiről.

(112)

Az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződések esetében nem létezhet arra vonatkozó kötelezettség, hogy a sikertelen szerződő feleket tájékoztatást kelljen nyújtani a nyertes ajánlat jellemzőiről és komparatív előnyeiről, mivel az adott keretszerződés feleinek minden újabb versenyeztetés alkalmával történő ilyen jellegű tájékoztatása sértheti a köztük folyó tisztességes versenyt.

(113)

Az ajánlatkérő szervnek jogában kell, hogy álljon a szerződés aláírása előtt megszüntetni a közbeszerzési eljárást, anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kártérítésre formálhatnának jogot. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az olyan helyzetekre, amikor az ajánlatkérő szerv olyan módon járt el, amiért az uniós jog általános elveivel összhangban kártérítési felelősséggel tartozhat.

(114)

A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan tisztázni kell, hogy egy szerződés milyen feltételek fennállása esetén módosítható a teljesítési ideje alatt új közbeszerzési eljárás nélkül. Nem szükséges új közbeszerzési eljárást lefolytatni különösen az olyan esetekben, mint például az adminisztratív változások, az egyetemes jogutódlás, valamint a világos és egyértelmű felülvizsgálati rendelkezések vagy választási lehetőségek alkalmazása, amelyek nem változtatják meg az eredeti eljárás minimumkövetelményeit. Arra az esetre célszerű előírni az új közbeszerzési eljárás kiírását, ha az eredeti szerződésen érdemi módosításokat hajtanak végre, különösen annak hatályát és a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztása tekintetében is. Az ilyen módosítások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés alapvető feltételeit, különösen, ha a módosítások – amennyiben a módosított feltételek szerepeltek volna az eredeti eljárásban – befolyásolták volna az eljárás eredményét.

(115)

Rendelkezni kell az építési beruházásokkal, árubeszerzéssel vagy összetett szolgáltatásokkal kapcsolatos teljesítési biztosíték lehetőségének előírásáról az érdemi jellegű szerződéses kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása és a szerződés annak teljes időtartama alatti megfelelő teljesítése érdekében. Rendelkezni kell a szerződéses jótállási időszakot lefedő visszatartási biztosíték lehetőségének előírásáról is az ezen ágazatokban szokásos gyakorlatnak megfelelően.

(116)

Az alkalmazandó értékhatárok és eljárások meghatározása céljából egyértelművé kell tenni, hogy az uniós intézmények, végrehajtó ügynökségek és uniós szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek-e. Ha a központi beszerző szervtől vásárolnak, nem indokolt, hogy ajánlatkérő szervnek minősüljenek. Ezenkívül az uniós intézmények egyetlen jogi személyt alkotnak, és az egyes szervezeti egységeik egymás között szerződést nem, csak szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthetnek.

(117)

Indokolt, hogy e rendeletben rögzítésre kerüljön az építési beruházásokra, valamint az árubeszerzésekre és szolgáltatásokra vonatkozóan a 2014/24/EU irányelvben foglalt két értékhatárra történő hivatkozás. Az egyszerűsítés, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, az uniós intézmények szerződéskötési igényeinek sajátosságait figyelembe véve, ezen értékhatároknak a koncessziós szerződésekre is alkalmazandónak kell lenniük. Az értékhatároknak a 2014/24/EU irányelvben előírt felülvizsgálata ezért az e rendelet szerint végzett közbeszerzésekre közvetlenül alkalmazandó kell, hogy legyen.

(118)

Harmonizációs és egyszerűsítési célokból a közbeszerzésre alkalmazandó rendes eljárásokat azokra az enyhébb szabályozás szerinti beszerzésekre is alkalmazni kell, amelyek a 2014/24/EU irányelv 74. cikkében említett, a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások szerződéseire vonatkoznak. Az enyhébb szabályozás alá eső beszerzésekre vonatkozó értékhatárt ezért hozzá kell igazítani a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések értékhatárához.

(119)

Egyértelművé kell tenni a várakozási időszak alkalmazásának feltételeit, amelyet a szerződés vagy keretszerződés aláírása előtt kell betartani.

(120)

A külső fellépések területén végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük a 2014/23/EU és a 2014/24/EU irányelvben foglalt elvekkel.

(121)

Az összetettség csökkentése, a meglévő szabályok észszerűsítése és a közbeszerzési szabályok olvashatóságának javítása érdekében össze kell vonni a közbeszerzésre vonatkozó általános rendelkezéseket és a külső fellépések területén végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazandó különös rendelkezéseket, valamint el kell hagyni a szükségtelen ismétléseket és kereszthivatkozásokat.

(122)

Egyértelművé kell tenni, hogy székhelyüktől függően mely gazdasági szereplők férhetnek hozzá az e rendelet szerinti közbeszerzésekhez, és kimondottan rendelkezni kell e hozzáférés nemzetközi szervezetek számára való lehetővé tételéről.

(123)

Az egyrészről az átláthatóság és a koherensebb közbeszerzési szabályok iránti igény, másrészről az e szabályok egyes technikai szempontjaival kapcsolatos rugalmasság biztosítása iránti igény közötti egyensúly elérése érdekében a közbeszerzésre vonatkozó technikai szabályokat e rendelet mellékletében kell meghatározni, továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e melléklet módosításaira vonatkozóan.

(124)

Egyértelművé kell tenni a vissza nem térítendő támogatásokról szóló cím hatályát, különösen a támogatásra jogosult tevékenységek, illetve szervek típusai, valamint a vissza nem térítendő támogatások céljára használható jogi kötelezettségvállalások tekintetében. Különösen, fokozatosan meg kell szüntetni a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok alkalmazását azok korlátozott mértékű igénybevétele, valamint a támogatások elektronikus kezelésének fokozatos bevezetése miatt. Egyszerűsíteni kell a struktúrát, és e célból e rendelet más részeibe kell áthelyezni az olyan eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek nem vissza nem térítendő támogatások. Egyértelművé kell tenni, hogy milyen jellegű szervek kaphatnak működési támogatást, mivel az általános uniós érdeket szolgáló tevékenységet folytató szervek fogalmát lefedi a valamely uniós szakpolitika részét képező és azt támogató célkitűzés elérésére irányuló tevékenységet folytató szervek fogalma.

(125)

Az eljárások egyszerűsítése és e rendelet olvashatóságának javítása érdekében egyszerűsíteni és észszerűsíteni kell a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázathoz, a pályázati felhíváshoz és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodáshoz kapcsolódó rendelkezéseket.

(126)

A több támogató által finanszírozott fellépések végrehajtásának az olyan esetekben való megkönnyítése érdekében, amikor a tevékenység teljes finanszírozása az uniós hozzájárulásra való kötelezettségvállalás megtételekor még nem ismert, pontosítani kell, hogy hogyan történik az uniós hozzájárulás meghatározása, és milyen módszerek szolgálnak felhasználásának az ellenőrzésére.

(127)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalányfinanszírozás alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen finanszírozási formák jelentősen egyszerűsítik az adminisztratív eljárásokat és jelentős mértékben csökkentik a hibakockázatot. Függetlenül attól, hogy milyen területet érint az uniós intézkedés, az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány megfelelő finanszírozási formákat jelentenek, különösen az olyan szabványosított és ismétlődő intézkedések esetében, mint a mobilitás vagy a képzési tevékenységek. Ezenfelül, mivel a tagállami közigazgatások és a kedvezményezett országok vagy partnerország közötti intézményi együttműködést (intézményi ikerprojekt) a tagállami intézmények hajtják végre, az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazása indokolt és várhatóan elősegíti aktív szerepvállalásukat. A hatékonyság növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok és az uniós források más címzettjei gyakrabban élhessenek az egyszerűsített költségelszámolási módszerekkel. Ezzel összefüggésben az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalányfinanszírozás alkalmazására vonatkozó feltételeket rugalmasabbá kell tenni. Kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a tevékenység vagy a munkaprogram teljes támogatható költségét lefedő egyösszegű átalányt kell létrehozni. Ezenfelül az eredményközpontúság előmozdítása érdekében előnyben kell részesíteni a kimenet-alapú finanszírozást. A bemenet-alapú egyösszegű átalánynak, egységköltségnek és százalékos átalányfinanszírozásnak továbbra is rendelkezésre kell állnia olyan esetekben, amikor a kimenet-alapú finanszírozás nem lehetséges vagy nem megfelelő.

(128)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány engedélyezésére vonatkozó adminisztratív eljárásokat egyszerűsíteni kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezen engedélyezésre történő felhatalmazásával. Adott esetben az ilyen engedélyt a Bizottság is megadhatja, tekintettel a tevékenységek vagy a kiadások jellegére, vagy az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők számára.

(129)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány megállapításához szükséges hiányzó adatok beszerzése érdekében lehetővé kell tenni a szakértői vélemény igénybevételét.

(130)

Amellett, hogy ki kell használni az egyszerűsített finanszírozási formák gyakoribb használatában rejlő lehetőségeket, biztosítani kell, hogy érvényesüljön a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint különösen a gazdaságosság és a hatékonyság elve, illetve a kettős finanszírozás tilalma. E célból az egyszerűsített finanszírozási formák alkalmazásakor biztosítani kell, hogy a felhasznált források alkalmasak legyenek az adott célok elérésére, hogy ugyanazon költségeket csak egyszer finanszírozzák a költségvetésből, hogy tiszteletben tartsák a társfinanszírozási elvet, és hogy ne kerüljön sor a címzettek összességében vett túlkompenzálására. Az egyszerűsített finanszírozási formáknak ezért statisztikai vagy számviteli adatokon, hasonló objektív eljárásmódokon vagy szakértői véleményen kell alapulniuk. Ezenfelül a megfelelő műveletellenőrzéseket, kontrollokat és időszakos vizsgálatokat a jövőben is alkalmazni kell.

(131)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány időszakos értékeléseivel szemben meg kell határozni a műveletellenőrzések és kontrollok alkalmazási körét. Az említett műveletellenőrzéseknek és kontrolloknak az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány kifizetési feltételeinek teljesülésére kell összpontosulniuk, és szükség esetén ki kell terjedniük a kimenetek és/vagy eredmények megvalósítására is. Nem indokolt, hogy az említett feltételeknek részét képezze a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek bejelentésének kötelezettsége. Ha az egyösszegű átalány, az egységköltség vagy a százalékos átalány összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a Bizottság előzetesen meghatározta, úgy azt nem lehet vitatni az utólagos kontrollok során. Ez nem lehet akadálya a vissza nem térítendő támogatás csökkentésének nem kielégítő, részleges vagy késedelmes végrehajtás, valamint szabálytalanság, csalás vagy egyéb kötelezettségszegés esetén. Csökkenteni kell a vissza nem térítendő támogatást különösen akkor, ha nem teljesülnek az egyösszegű átalány, az egységköltség vagy a százalékos átalány kifizetésének feltételei. Az időszakos vizsgálat gyakoriságát és hatályát függővé kell tenni a költségek alakulásától és jellegétől, figyelembe véve különösen a piaci árak jelentős változásait és egyéb releváns körülményeket. Az időszakos vizsgálat a jövőbeli megállapodásokra alkalmazandó egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány kiigazítását eredményezheti, azonban nem használható fel az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány már megállapított értékének megkérdőjelezésére. Az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány időszakos értékeléséhez statisztikai és módszertani célokból szükség lehet a kedvezményezett elszámolásaiba való betekintésre és az ilyen betekintés a csalás megelőzése és felderítése céljából is szükséges.

(132)

Annak érdekében, hogy a kis szervezetek könnyebben részt tudjanak venni az uniós szakpolitikák végrehajtásában egy olyan környezetben, amelyben a források rendelkezésre állása korlátozott, el kell ismerni támogatható költségként az önkéntesek által végzett munka értékét is. Ennek eredményeképpen az ilyen szervezeteknek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk az önkéntesek munkájára annak érdekében, hogy társfinanszírozást biztosítsanak a fellépéshez vagy a munkaprogramhoz. Az alap-jogiaktusban meghatározott maximális társfinanszírozási arány sérelme nélkül, ilyen esetekben az uniós vissza nem térítendő támogatást az önkéntesek munkáját fedező költségektől eltérő tervezett támogatható költségekre kell korlátozni. Mivel az önkéntes munka olyan, harmadik fél által nyújtott munka, amelyért a kedvezményezett nem fizet díjazást, a korlátozás révén elkerülhető az olyan költségek megtérítése, amelyek nem merültek fel a kedvezményezettnél. Az önkéntesek munkájának értéke továbbá nem haladhatja meg a természetbeni hozzájárulások és az összes egyéb társfinanszírozás értékének 50 %-át.

(133)

Az államháztartás egyik alapvető elvének védelme érdekében e rendeletben fenn kell tartani a nyereségszerzés tilalmának elvét.

(134)

A vissza nem térítendő támogatásokat főszabályként pályázati felhívás nyomán kell odaítélni. Kivételek engedélyezése esetén azokat a hatály és az időtartam tekintetében szűken kell értelmezni és korlátozott módon kell alkalmazni. A vissza nem térítendő támogatások – de facto vagy de jure monopólium alapján – pályázati felhívás nélkül történő odaítélésének kivételes lehetőségével csak abban az esetben szabad élni, ha kizárólag az érintett szervek képesek végrehajtani az adott tevékenységtípusokat, vagy ha e szerveket a jogszabály vagy valamely hatóság ilyen monopóliummal ruházta fel.

(135)

A vissza nem térítendő támogatások elektronikus kezelése és az e-közbeszerzés bevezetésének irányába történő előrelépés érdekében a pályázókat és az ajánlattevőket egy meghatározott időszakban csak egyszer szabad felkérni arra, hogy igazolják a jogállásukat és a pénzügyi életképességüket, és nem célszerű arra kötelezni őket, hogy minden egyes odaítélési eljárás során újból nyújtsák be az igazoló dokumentumokat. Ki kell ezért igazítani az arra vonatkozó előírásokat, hogy a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárások és a közbeszerzési eljárások során hány évre vonatkozóan kell megkövetelni a dokumentumok benyújtását.

(136)

A pénzügyi támogatás előrelátható költségekhez nem kapcsolódó hasznos módjaként elő kell segíteni a pénzdíjak alkalmazását, és az alkalmazandó szabályokat egyértelművé kell tenni. A pénzdíjakat a többi finanszírozási eszköz – például a vissza nem térítendő támogatások – kiegészítésére, nem pedig kiváltására szolgáló lehetőségnek kell tekinteni.

(137)

A pénzdíjak rugalmasabb alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti kötelezettséget – mely szerint az 1 000 000 EUR vagy azt meghaladó értékű pénzdíjakról tájékoztatást kell közzétenni a költségvetési tervezetet kísérő beszámolókban – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó előzetes tájékoztatási kötelezettséggel kell felváltani, és az ilyen pénzdíjakat a finanszírozási határozatban kifejezetten meg kell említeni.

(138)

A pénzdíjakat az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével összhangban kell odaítélni. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a versenypályázatok szabályainak alapvető jellemzőit, különösen az odaítélést követően a pénzdíj nyerteseknek való kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket és a versenypályázat közzétételének megfelelő módját. Szükséges továbbá létrehozni egy olyan, pontosan körülhatárolt odaítélési eljárást a pályázat benyújtásától kezdve a pályázóknak nyújtott tájékoztatáson át a nyertes pályázó értesítéséig, amely követi a vissza nem térítendő támogatások odaítélésére vonatkozó eljárás felépítését.

(139)

Ebben a rendeletben meg kell határozni a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra és a pénzügyi támogatásra alkalmazandó elveket és feltételeket, valamint az Unió pénzügyi kötelezettségének korlátozására, a csalás és a pénzmosás elleni küzdelemre, a pénzügyi eszközök megszüntetésére és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat.

(140)

Az elmúlt években az Unió egyre gyakrabban alkalmazott pénzügyi eszközöket, amelyek révén ugyan fokozottabb multiplikátorhatás érhető el a költségvetésből nyújtott finanszírozáshoz viszonyítottan, de ezzel párhuzamosan pénzügyi kockázatot generálnak a költségvetésre nézve. Az említett pénzügyi eszközök nemcsak a 966/2012/EU, Euratom rendelet által szabályozott pénzügyi eszközöket foglalják magukban, hanem olyan egyéb eszközöket is, mint a költségvetési biztosítékok és a pénzügyi támogatás, amelyekre korábban kizárólag az ezekre vonatkozó alap-jogiaktusok szabályai voltak alkalmazandók. Az ezen eszközökre alkalmazandó elvek egységességének biztosítása érdekében közös keretet kell kialakítani, és ezen eszközöket e rendelet új címében kell összevonni, amely a pénzügyi eszközökre alkalmazandó meglévő szabályokon felül magában foglal egy, a költségvetési biztosítékokról szóló szakaszt, valamint a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatásról szóló szakaszt.

(141)

A pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok szerepet játszhatnak az uniós források hatásainak multiplikálásában, amennyiben ezeket a forrásokat más forrásokkal vonják össze, és azok tőkeáttételi hatással bírnak. A pénzügyi eszközöket és a költségvetési biztosítékokat csak akkor szabad alkalmazni, ha nem áll fenn a belső piacon belüli verseny torzulásának vagy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetetlenségnek a kockázata.

(142)

Az Európai Parlament és a Tanács által egy adott programra jóváhagyott éves előirányzatok keretében a pénzügyi eszközöket és a költségvetési biztosítékokat előzetes értékelés alapján kell alkalmazni, amely bizonyítja, hogy azok hatékonyan szolgálják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását.

(143)

A pénzügyi eszközöket, a költségvetési biztosítékokat és a pénzügyi támogatást alap-jogiaktus révén kell engedélyezni. Ha a pénzügyi eszközöket kellően indokolt esetben alap-jogiaktus nélkül hozzák létre, azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetésben jóvá kell hagynia.

(144)

Meg kell határozni az esetlegesen a X. cím hatálya alá eső eszközök, úgymint hitelek, biztosítékok, sajáttőke-befektetés, kvázisajáttőke-befektetés és kockázat-megosztási eszközök fogalmát. A kockázat-megosztási eszközök fogalmának ki kell terjednie a projektkötvények hitelminőség-javítására is, amely hitel vagy garancia formájában nyújtott hitelminőség-javítás révén fedezi a projektek adósságszolgálati kockázatát és enyhíti a kötvénytulajdonosok hitelkockázatát.

(145)

Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a pénzügyi eszközből vagy költségvetési biztosítékból teljesített bármely visszafizetést arra az eszközre vagy biztosítékra kell felhasználni, amelyből a visszafizetés keletkezett az eszköz vagy biztosíték hatékonyságának fokozása érdekében, és az ilyen visszafizetést figyelembe kell venni az eszközre vagy biztosítékra vonatkozó jövőbeni előirányzatokra való javaslattételkor.

(146)

Az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása során indokolt érvényesíteni az érdekek összehangolásának szempontját, és elismerni különösen azt, hogy az EBB és az EBA rendelkezik a pénzügyi eszközökkel való gazdálkodáshoz és a költségvetési biztosítékok nyújtásához szükséges szakértelemmel.

(147)

Lehetőséget kell nyújtani a csoportként működő EBB és EBA számára, hogy a végrehajtás egy részét átadják egymásnak, amennyiben az ilyen átadás egy adott tevékenység végrehajtására nézve előnyös, a Bizottsággal létrejött vonatkozó megállapodásban foglalt részletesebb rendelkezésekkel összhangban.

(148)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy pénzügyi eszközt vagy költségvetési biztosítékot a költségvetésből származó kiegészítő támogatási formákkal kombinálnak, úgy a pénzügyi eszközökre és költségvetési biztosítékokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egész intézkedésre. Ezeket a szabályokat adott esetben ki kell egészíteni az ágazatspecifikus szabályokban meghatározott különös követelményekkel.

(149)

Az azon pénzügyi eszközökkel való gazdálkodásnak és az olyan költségvetési biztosítékok nyújtásának, amelyek a költségvetésből kerülnek finanszírozásra, összhangban kell lenniük az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitikával és annak frissítéseivel, a vonatkozó uniós jogi aktusokban és tanácsi következtetésekben meghatározottak szerint, különösen az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke összeállításának kritériumairól és folyamatáról szóló, 2016. november 8-i tanácsi következtetésekre (15) és annak mellékletére, valamint az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről szóló, 2017. december 5-i tanácsi következtetésekre (16) és annak mellékleteire.

(150)

A költségvetési biztosíték, valamint a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatás általánosságban olyan, költségvetésen kívüli művelet, amely jelentős hatást gyakorol az Unió mérlegére. Jóllehet ezek általánosságban továbbra is költségvetésen kívüli műveletek maradnak, e rendeletbe való belefoglalásuk erősíti az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és világosabb keretet biztosít azok engedélyezésére, kezelésére és számvitelére vonatkozóan.

(151)

Az Unió nemrégiben fontos, költségvetési biztosítékokon alapuló kezdeményezéseket indított el, többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA), illetve az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot (EFFA). Az említett eszközök jellemzője, hogy az Unió számára függő kötelezettséget teremtenek és források tartalékba való feltöltése révén működnek, likviditási tartalékot képezve, amely lehetővé teszi, hogy a költségvetésből rendezett módon teljesíthetők legyenek az említett függő kötelezettségek keretében felmerülő kifizetési kötelezettségek. Az Unió hitelminősítésének garantálása és ebből fakadó hatékony finanszírozási képességének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a függő kötelezettségek engedélyezése, valamint a hozzájuk kapcsolódó tartalékalap-feltöltés és nyomon követés olyan határozott szabályrendszer alapján történjen, amelyet minden költségvetési biztosítékra alkalmazni kell.

(152)

A költségvetési biztosítékból eredő függő kötelezettségek a finanszírozási és befektetési műveletek széles körét fedhetik le. A költségvetési biztosíték lehívásának lehetőségét nem lehet teljes bizonyossággal előre beütemezni éves alapon, mint a hitelek esetében, amelyek meghatározott törlesztési ütemtervvel rendelkeznek. Ezért a függő kötelezettségek engedélyezésére és nyomon követésére mindenképpen olyan keretet kell kialakítani, amely mindig maradéktalanul biztosítja a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatban (17) megállapított éves kifizetési felső határok tiszteletben tartását.

(153)

Az említett keretnek az irányításról és a kontrollról is rendelkeznie kell, beleértve az Unió pénzügyi kitettségéről való rendszeres jelentéstételt is. A pénzügyi kötelezettségek tartalékfeltöltési rátáját a kapcsolódó eszközből eredő pénzügyi kockázatok megfelelő kockázatértékelése alapján kell meghatározni. A függő kötelezettségek fenntarthatóságát évente kell értékelni a költségvetési eljárás keretében. Annak érdekében, hogy ne keletkezzen hiányállapot a pénzügyi kötelezettségeket fedező tartalékokban, létre kell hozni egy korai előrejelző mechanizmust.

(154)

A pénzügyi eszközök, a költségvetési biztosítékok és a pénzügyi támogatás fokozódó alkalmazásához jelentős volumenű kifizetésielőirányzat-mozgósításra, illetve ehhez kapcsolódó tartalékfelöltésre van szükség. A támogatási multiplikátorhatás elérése, ezzel párhuzamosan pedig a pénzügyi kötelezettségekkel szembeni megfelelő szintű védelem biztosítása érdekében optimális szinten kell meghatározni a szükséges tartalékfeltöltési összeget, és hatékonyságnövekedést kell elérni az említett tartalékok közös tartalékalapban történő összevonásával. Az említett összevont tartalékok rugalmasabb alkalmazása továbbá lehetővé teszi egy olyan globális tartalékfeltöltési ráta hatékony alkalmazását, amely optimális forrásellátottság mellett biztosítja az előírt védelmet.

(155)

A közös tartalékalapnak a 2020 utáni programozási időszakban való megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak 2019. június 30-ig független külső értékelést kell benyújtania arról, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a közös tartalékalap pénzügyi irányításának a Bizottságra, az EBB-re vagy a kettő kombinációjára való ruházása, figyelembe véve egyrészt az eszközkezelési szolgáltatások összehasonlítása során használt releváns technikai és intézményi kritériumokat, többek között az adott intézmények technikai infrastruktúráját, az általuk nyújtott szolgáltatások költségeinek összehasonlítását, intézményi felépítésüket, a jelentéstételt, a teljesítményt, az elszámoltathatóságot és az egyes intézmények szakértelmét, másrészt pedig a költségvetésre vonatkozó egyéb vagyonkezelési megbízásokat. Az értékeléshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell mellékelni.

(156)

A tartalékfeltöltésre és a közös tartalékalapra alkalmazandó szabályoknak szilárd belső kontrollkeretet kell biztosítaniuk. A közös tartalékalapban tartott források kezelésére alkalmazandó iránymutatást a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével folytatott konzultációt követően a Bizottságnak kell megállapítani. A pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások engedélyezésére jogosult tisztviselőknek aktívan nyomon kell követniük a felelősségi körükbe tartozó pénzügyi kötelezettségeket, és a közös tartalékalap forrásainak pénzügyi vezetőjének a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által meghatározott szabályok és eljárások alapján kell kezelnie az alapban lévő pénzkészletet és eszközöket.

(157)

A költségvetési biztosítékoknak és a pénzügyi támogatásnak a pénzügyi eszközökre vonatkozóan megállapított elveket kell követniük. Különösen a költségvetési biztosítékoknak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és azonnal lehívhatónak kell lenniük. A költségvetési biztosítékokat közvetett irányítás keretében, illetve – kizárólag kivételes esetekben – közvetlen irányítás keretében kell végrehajtani. A költségvetési biztosítékok, csak finanszírozási és befektetési műveleteket fedezhetnek, és a partnereknek saját forrásaikkal hozzá kell járulniuk a fedezett műveletekhez.

(158)

A tagállamok vagy harmadik országok részére a pénzügyi támogatásokat hitel, hitelkeret, illetve a támogatás eredményességének biztosítására megfelelőnek tartott bármilyen egyéb eszköz formájában kell nyújtani. Ennek érdekében a Bizottság a vonatkozó alap-jogiaktusban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges forrásokat a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvegye, gondoskodva arról, hogy az Unió ne legyen részes a futamidők olyan átalakításában, amely kamatkockázatnak vagy bármilyen egyéb kereskedelmi kockázatnak tenné ki.

(159)

Az egyszerűsítés és a megcélzott hatékonyság elérése érdekében a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó rendelkezéseknek a lehető leghamarabb alkalmazóknak kell lenniük. A költségvetési biztosítékokhoz és a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó rendelkezéseknek, valamint a közös tartalékalapnak a 2020 utáni többéves pénzügyi kerettől kell alkalmazandóknak lenniük. Ez az ütemezés lehetővé teszi majd a függő kötelezettségek kezelésére szolgáló új eszközök alapos előkészítését. Lehetővé teszi továbbá a X. címben foglalt elvek és egyrészről a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat, másrészről e kerethez kapcsolódó konkrét programok összehangolását.

(160)

Az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) szabályokat állapít meg többek között az európai szintű politikai pártok és politikai alapítványok finanszírozására vonatkozóan, különösen a finanszírozási feltételek, a finanszírozás odaítélése és elosztása, az adományok és hozzájárulások, az európai parlamenti választási kampányok finanszírozása, a visszatéríthető kiadások bizonyos finanszírozási tilalmak a számvitel, a beszámolás és az auditálás, a végrehajtás és ellenőrzés, a szankciók, az európai politikai pártokkal és alapítványokkal foglalkozó hatóság, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője, valamint a tagállamok közötti együttműködés és az átláthatóság tekintetében.

(161)

E rendeletbe bele kell foglalni a költségvetésből az európai politikai pártok részére az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben előirányzottak szerint nyújtott hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat is.

(162)

Az európai politikai pártoknak nyújtott pénzügyi támogatásnak egyedi hozzájárulás formáját kell öltenie, azért, hogy megfeleljen ezen pártok sajátos igényeinek.

(163)

Jóllehet a pénzügyi támogatás nyújtásához nincs szükség éves munkaprogramra, azonban az európai politikai pártoknak utólag igazolniuk kell az uniós források körültekintő felhasználását. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek mindenekelőtt ellenőriznie kell, hogy a forrásokat a hozzájárulási felhívásban leírt visszatéríthető kiadások kifizetésére használták-e fel, az e rendeletben megállapított határidőkön belül. Az európai politikai pártoknak juttatott hozzájárulásokat az odaítélésük pénzügyi évét követő pénzügyi év végéig kell elkölteni; ezen időpontot követően az el nem költött forrásokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek vissza kell fizettetnie.

(164)

Az európai politikai pártok működési költségeinek finanszírozására nyújtott uniós forrásokat nem lehet felhasználni az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben meghatározott céloktól eltérő célokra, különösen nem olyan harmadik felek közvetlen vagy közvetett finanszírozására, mint például a nemzeti politikai pártok. A hozzájárulásokat az európai politikai pártoknak a jelenlegi és jövőbeli kiadások bizonyos százalékának kifizetésére kell használniuk, nem pedig a hozzájárulás iránti kérelmük benyújtása előtt felmerült kiadások vagy adósságok kifizetésére.

(165)

Továbbá a hozzájárulások odaítélését egyszerűsíteni kell és hozzá kell igazítani az európai politikai pártok sajátosságaihoz, különösen azáltal, hogy nem kell kiválasztási szempontokat alkalmazni, általános szabályként egyszeri teljes előfinanszírozási kifizetést kell megállapítani, valamint lehetőséget kell nyújtani az egyösszegű átalány, a százalékos átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazására.

(166)

A költségvetésből származó hozzájárulásokat fel kell függeszteni, csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni, ha az európai politikai pártok megszegik az 1141/2014/EU, Euratom rendeletet.

(167)

A mind e rendeleten, mind az 1141/2014/EU, Euratom rendeleten alapuló szankciókat koherens módon kell kiszabni, a ne bis in idem elvének tiszteletben tartásával. Az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban az e rendeletben előírt közigazgatási és/vagy pénzügyi szankciók nem alkalmazandók azon esetekben, amelyekre vonatkozóan az 1141/2014/EU, Euratom rendelet alapján már kiszabtak szankciókat.

(168)

E rendeletben olyan általános keretet kell létrehozni, amelynek alapján a költségvetés-támogatás eszközként alkalmazható a külső fellépések területén, ideértve többek között a harmadik országok arra való kötelezését is, hogy a megfelelő módon és kellő időben benyújtsák a Bizottságnak azokat az információkat, amelyekre annak a közösen elfogadott feltételek és az Unió pénzügyi érdekeit védő rendelkezések teljesítésének értékeléséhez szüksége van.

(169)

Az Európai Parlament és a Tanács szerepének megerősítése érdekében pontosan meg kell határozni az uniós vagyonkezelői alap létrehozása céljából követendő eljárást. Meg kell továbbá határozni az uniós vagyonkezelői alapokhoz történő hozzájárulásra alkalmazandó elveket, különösen azt, hogy fontos biztosítani a más donoroktól érkező hozzájárulásokat, amelyek a hozzáadott érték tekintetében indokolják ezen vagyonkezelői alapok létrehozását. Ezen túlmenően egyértelművé kell tenni a pénzügyi szereplők és az uniós vagyonkezelői alapok igazgatótanácsának felelősségi körét, valamint meg kell határozni a részt vevő donoroknak az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsában való méltányos képviseletét biztosító szabályokat, valamint azt a követelményt, hogy az alap felhasználásához a Bizottság egyetértő szavazatára van szükség Fontos továbbá részletesebben meghatározni az uniós vagyonkezelői alap számára előírt jelentéstételi kötelezettséget.

(170)

A meglévő szabályok észszerűsítésével összhangban és a szükségtelen ismétlődések elkerülése érdekében a 966/2012/EU, Euratom rendelet második részébe foglalt, az EMGA-ra, a kutatásra, a külső fellépésekre és a meghatározott uniós alapokra alkalmazandó különös rendelkezéseket csak e rendelet megfelelő részeibe kell beilleszteni, feltéve, hogy a rendelkezéseket még alkalmazzák, vagy továbbra is relevánsak.

(171)

Egyszerűsíteni és pontosítani kell a számlák tartalmára és a számvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Ezért helyénvaló egybeszerkeszteni az éves beszámolóra és az egyéb pénzügyi beszámolásra vonatkozó valamennyi rendelkezést.

(172)

Javítani kell annak módját, ahogyan az uniós intézmények az ingatlanprojekteket illetően jelenleg jelentést tesznek az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az új ingatlanprojekteket a már értékesített ingatlanokért kapott bevételekből finanszírozzák. Következésképpen a címzett belső bevételekre vonatkozó rendelkezések hivatkozását be kell illeszteni az ingatlanprojektekre vonatkozó rendelkezésekbe. Ezáltal lehetővé válna, hogy teljesüljenek az uniós intézmények ingatlanpolitikájának változó igényei, ugyanakkor csökkenjenek a költségek és növekedjen a rugalmasság.

(173)

Az egyes uniós szervekre alkalmazandó szabályok, a közbeszerzésre vonatkozó részletes szabályok, a tényleges tartalékfeltöltési rátára vonatkozó részletes feltételek és a minimumráta kiigazítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatra, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek pénzügyiszabályzat-mintájára, e rendelet I. mellékletének módosítására, a tényleges tartalékfeltöltési ráta számításának részletes feltételeire és módszertanára, valamint a tényleges tartalékfeltöltési ráta meghatározott minimumrátájának a módosítására – amely minimumráta nem lehet alacsonyabb 85 %-nál – vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(174)

Annak biztosítása érdekében, hogy az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott a foglalkoztatás és a társadalmi innováció európai uniós programja (EaSI) gyorsan megfelelő forrásokat nyújtson a változó politikai prioritások támogatásához, a három tengely mindegyike indikatív részarányának, valamint minden tengelyen belül a tematikus prioritásokra meghatározott minimális százalékaránynak nagyobb rugalmasságot kell lehetővé tennie, továbbra is megtartva ugyanakkor a határokon átnyúló EURES partnerségek esetében a magas kihelyezési arányt. Ennek révén javul az EaSI irányítása, valamint a költségvetési forrásokat azon intézkedésekre lehet összpontosítani, amelyek jobb foglalkoztatási és társadalmi eredményekkel járnak.

(175)

A kulturális és a fenntartható turisztikai infrastruktúrába történő beruházás elősegítése érdekében – az uniós környezetvédelmi jogszabályok, különösen adott esetben a 2001/42/EK (20) és a 2011/92/EU (21) európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásának sérelme nélkül – az ilyen beruházásokra pontosítani kell, az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) alapján nyújtott támogatás hatályára vonatkozó egyes korlátozásokat. 2018. augusztus 2-ig ezért egyértelmű korlátokat kell bevezetni az ERFA az ilyen beruházásokhoz nyújtható hozzájárulás mértékét illetően.

(176)

A megnövekedett számban érkező migránsok és menekültek jelentette kihívások kezelése érdekében pontosan meg kell határozni, hogy milyen célkitűzésekhez nyújthat az ERFA hozzájárulást a migránsok és menekültek támogatása keretében, hogy a tagállamok olyan beruházásokat hajthassanak végre, amelyek célcsoportját a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok – így többek között a menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesülő személyek – képezik.

(177)

Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) szerinti műveletek végrehajtásának megkönnyítése érdekében ki kell terjeszteni a potenciális kedvezményezettek körét. Ezért az irányító hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a természetes személyeket kedvezményezettnek tekintsék, és az állami támogatási rendszerek keretében a kedvezményezett fogalmát rugalmasabban kell meghatározni.

(178)

A gyakorlatban a makroregionális stratégiákról való megállapodás tanácsi következtetések elfogadásával történik. Az ilyen következtetéseket adott esetben az EUSZ 15. cikkében meghatározott hatásköre figyelembevételével az Európai Tanács jóváhagyhatja, ahogyan ez az 1303/2013/EU rendelet hatálybalépése óta több alkalommal meg is történt. Ebben a rendeletben meghatározott, a makroregionális stratégiára vonatkozó fogalommeghatározást ennek megfelelően módosítani kell.

(179)

A megosztott irányítás keretében végrehajtott ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, EMVA és ETHA (a továbbiakban: az európai strukturális és beruházási alapok – ESB-alapok) hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása, valamint a tagállamok kötelezettségeinek pontosítása érdekében, az 1303/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott általános elveknek utalniuk kell az e rendeletben megállapított azon elvekre, amelyek a költségvetés-végrehajtás belső kontrolljára és az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkoznak.

(180)

Annak érdekében, hogy a migrációs és menekültügyi kihívások hatékony kezelése céljából maximalizálni lehessen az összes uniós alap közötti szinergiákat, biztosítani kell, hogy amikor a tematikus célkitűzések prioritásokként megjelennek az alapspecifikus szabályokban, e prioritások kiterjedjenek az egyes ESB-alapok e területeken való megfelelő felhasználására. Adott esetben biztosítani kell a koordinációt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal.

(181)

A programozási intézkedések koherenciája érdekében évente egyszer össze kell hangolni a partnerségi megállapodásokat és a Bizottság által az előző naptári évben jóváhagyott programmódosításokat.

(182)

A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák előkészítésének és végrehajtásának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a vezető alap fedezze az előkészítési, működési és szervezéssel kapcsolatos költségeket.

(183)

A közösségvezérelt helyi fejlesztés és az integrált területi beruházások végrehajtásának elősegítése érdekében pontosítani kell a helyi akciócsoportok szerepét és felelősségi körét a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák tekintetében, valamint a helyi önkormányzatok regionális fejlesztési szervek vagy nem kormányzati szervezetek szerepét és felelősségi körét az integrált területi beruházások tekintetében, az egyéb programszervekkel kapcsolatban. Közreműködő szervezetként történő kijelölés az alapspecifikus szabályokkal összhangban csak abban az esetben szükséges, ha a releváns szervezetek olyan további feladatokat is elvégeznek, amelyek az irányító vagy az igazoló hatóság vagy a kifizető ügynökség felelősségébe tartoznak.

(184)

Az irányító hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy pénzügyi eszközök felhasználása érdekében közvetlenül ítéljenek oda szerződést az EBB vagy nemzetközi pénzügyi szervezetek részére.

(185)

Sok tagállam alapított állami tulajdonú bankokat vagy intézményeket azzal a közpolitikai megbízatással, hogy előmozdítsanak bizonyos gazdasági fejlesztési tevékenységeket. Az ilyen állami tulajdonú bankok, vagy intézmények olyan sajátos jellemzőkkel bírnak, amelyek megkülönböztetik őket a magántulajdonú kereskedelmi bankoktól a tulajdonosi struktúra vagy a fejlesztési megbízatásuk tekintetében, valamint a tekintetben, hogy nem elsősorban profitmaximalizálásra törekednek. Az ilyen állami tulajdonú bankok, vagy intézmények elsődleges szerepe az, hogy ellensúlyozzák a piaci kudarcokat azokban az esetekben, amikor egyes térségekben, illetve bizonyos szakpolitikai területek vagy ágazatok vonatkozásában a kereskedelmi bankok által nyújtott pénzügyi szolgáltatások nem elegendőek. Ezek az állami tulajdonú bankok vagy intézmények jó helyzetben vannak ahhoz, hogy előmozdítsák az ESB-alapokhoz való hozzáférést, ugyanakkor megőrizzék a versenysemlegességet. Sajátos szerepük és jellemzőik lehetővé teszik, hogy a tagállamok fokozottabb mértékben alkalmazzanak pénzügyi eszközöket annak érdekében, hogy az ESB-alapok a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki a reálgazdaságban. Ez az eredmény összhangban lenne azzal a bizottsági politikával, amelynek célja, hogy megkönnyítse, hogy az ilyen állami tulajdonú bankok vagy intézmények alapkezelői szerepet töltsenek be mind az ESB-alapok felhasználásában, mind ezen alapoknak az ESBA-finanszírozással való ötvözésében, amint azt különösen az európai beruházási terv előirányozza. A különböző pénzügyi eszközök felhasználására a vonatkozó jogi szabályozással összhangban már odaítélt szerződések sérelme nélkül ezért indokolt tisztázni, hogy az irányító hatóságok számára lehetséges, hogy közvetlenül odaítéljenek szerződéseket az ilyen állami tulajdonú bankok vagy intézmények részére. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy e közvetlen odaítélési lehetőség továbbra is összeegyeztethető legyen a belső piac elveivel, az állami tulajdonú bankok és intézmények által teljesítendő szigorú feltételeket kell meghatározni.

E feltételek közé tartozik, hogy ki kell zárni a közvetlen magántőke-részesedés lehetőségét, a 2014/24/EU irányelvben meghatározott követelményeket teljesítő nem kontrolláló és nem blokkoló jellegű magántőke-részesedések kivételével. Ezenfelül szigorúan az 1303/2013/EU rendelet alkalmazási körére korlátozott jelleggel az állami tulajdonú bankok és intézmények számára abban az esetben is lehetővé kell tenni a pénzügyi eszközökkel való gazdálkodást, ha a magántőke-részesedésük nem biztosít semmilyen befolyást az ESB-alapok által támogatott pénzügyi eszközök napi szintű irányítási döntéseit illetően.

(186)

Annak érdekében, hogy az ERFA-ból és az EMVA-ból a kkv-k számára továbbra is hozzá lehessen járulni a felső határ nélküli, biztosítékhoz és értékpapírosítási célú közös pénzügyi eszközökhöz, rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok számára lehetséges legyen, hogy felhasználják az EFRA-t és az EMVA-t annak érdekében, hogy az ilyen eszközökhöz a teljes programozási időszak alatt hozzájáruljanak, valamint aktualizálják az e lehetőséghez kapcsolódó – például az előzetes vizsgálatokra és értékelésekre vonatkozó – rendelkezéseket, és az ERFA számára bevezessék a prioritási tengely szintjén történő programozás lehetőségét.

(187)

Az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) elfogadásának az volt a célja, hogy a tagállamok az ESB-alapok felhasználása révén hozzá tudjanak járulni azon támogatható projektek finanszírozásához, amelyek az ESBA keretében támogatásban részesülnek. Az 1303/2013/EU rendeletbe külön rendelkezést kell beilleszteni a feltételek meghatározása érdekében, hogy javuljon a kapcsolat és az egymást kiegészítő jelleg, ami elősegíti, hogy az ESB-alapokat kombinálni lehessen az EBB-nek az ESBA uniós garanciája alá tartozó pénzügyi termékeivel.

(188)

Működésük során a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezeteknek meg kell felelniük az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitikának – és annak módosításainak –, amint azt a releváns uniós jogi aktusok és tanácsi következtetések, különösen a 2016. november 8-i tanácsi következtetések és azok melléklete, valamint a 2017. december 5-i tanácsi következtetések és azok melléklete meghatároztak.

(189)

A kontroll- és ellenőrzési követelmények egyszerűsítése és összehangolása, valamint az EBB és más nemzetközi pénzügyi szervezetek által kezelt pénzügyi eszközök elszámoltathatóságának javítása érdekében módosítani kell a pénzügyi eszközök irányítására és kontrolljára vonatkozó rendelkezéseket a megbízhatósági folyamat elősegítése céljából. Ez a módosítás nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 39. cikkében említett pénzügyi eszközökre, amelyeket az e rendelet hatálybalépése előtt aláírt finanszírozási megállapodás révén hoztak létre 2018. augusztus 2-ig. Az ilyen pénzügyi eszközökre a finanszírozási megállapodás aláírásának időpontjától kezdődően az említett rendelet 40. cikke továbbra is alkalmazandó.

(190)

Az 1303/2013/EU rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendelet 40. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kontrolljelentések és az éves ellenőrzési jelentések mintái tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (25) megfelelően kell gyakorolni.

(191)

A 2007–2013 közötti programozási időszak során kiszabott pénzügyi korrekciók következetes kezelése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a pénzügyi eszközök esetében lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon műveleten belül egy egyedi szabálytalanság miatt megszüntetett hozzájárulást újból felhasználják ugyanazon műveleten belül szabályos kiadásra annak érdekében, hogy a kapcsolódó pénzügyi korrekció ne okozzon nettó veszteséget a pénzügyi eszköz műveletére nézve.

(192)

Annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre a sajáttőke-alapú eszközökre vonatkozó támogathatósági időszak lejárta utáni, a végső kedvezményezettekben végrehajtott beruházás céljára teljesített kifizetések céljából letéti számlák használatát lehetővé tevő finanszírozási megállapodások aláírásához, az ilyen finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó határidőt 2018. december 31-ig meg kell hosszabbítani.

(193)

A piacgazdasági elven működő befektetők közpolitikai projektekben való társberuházásának ösztönzése érdekében be kell vezetni a befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód koncepcióját, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi, hogy az ESB-alapoknak alárendelt pozíciójuk legyen a piacgazdasági elven működő befektetőkhöz és az EBB-nek az ESBA uniós garanciája alá tartozó pénzügyi termékeihez képest. Ezzel párhuzamosan meg kell határozni az ilyen megkülönböztetett bánásmód alkalmazásának feltételeit az ESB-alapokkal való gazdálkodás során.

(194)

Tekintettel a tartósan alacsony kamatokra, valamint annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetekre ne háruljon indokolatlan pénzügyi teher, lehetővé kell tenni – aktív likviditáskezelés mellett – az 1303/2013/EU rendelet 43. cikke értelmében az ESB-alapok befektetései utáni negatív kamat finanszírozását a pénzügyi eszközbe visszafizetett forrásokból.

(195)

A jelentéstételi követelményeknek a befektetők megkülönböztetett bánásmódjáról szóló új rendelkezéshez való hozzáigazítása, valamint bizonyos követelmények megkettőzésének elkerülése érdekében az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkének (2) bekezdését módosítani kell.

(196)

Az ESB-alapokkal való gazdálkodás megkönnyítése érdekében a tagállamok számára biztosítani szükséges azt a lehetőséget, hogy a technikai segítségnyújtási tevékenységek végrehajtása érdekében közvetlenül ítéljenek oda szerződést az EBB-nek, egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetek és állami tulajdonú bankoknak vagy intézményeknek.

(197)

A lezárásukat követően nettó bevételt termelő műveletekre vonatkozó feltételek harmonizációja érdekében e rendelet vonatkozó rendelkezéseit a már kiválasztott, de még folyamatban lévő műveletekre, valamint a folyó programozási időszakban kiválasztandó műveletekre egyaránt alkalmazni kell.

(198)

Az energiahatékonysági intézkedések megvalósításának hathatós ösztönzése érdekében azok a költségmegtakarítások, amelyek egy műveletből eredő energiahatékonyság-javulásból fakadnak, nem minősítendők nettó bevételnek.

(199)

A bevételtermelő műveletek végrehajtásának megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni a társfinanszírozási arány csökkentését a program végrehajtása során bármikor, valamint rendelkezni kell a nettó bevétel százalékában meghatározott átalány nemzeti szintű megállapításának lehetőségéről.

(200)

Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) késői elfogadása, valamint amiatt, hogy a támogatási intenzitási szinteket az említett rendelet állapította meg, szükséges, hogy az ETHA-ra vonatkozóan a bevételtermelő műveletek tekintetében az 1303/2013/EU rendelet bizonyos kivételeket határozzon meg. Mivel ezek a kivételek kedvezőbb feltételeket biztosítanak egyes olyan bevételtermelő műveletekre, amelyekre vonatkozóan az összegeket, illetve a támogatási rátákat az 508/2014/EU rendelet határozza meg, az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatott műveletek esetében való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében e kivételek alkalmazására vonatkozóan eltérő hatálybalépési időpontot kell megállapítani.

(201)

A kedvezményezettek adminisztratív terhének csökkentése érdekében meg kell emelni azt a küszöbértéket, amelynek el nem érése esetén bizonyos műveletek mentesülnek a végrehajtásuk alatt termelt bevétel kiszámítására és figyelembevételére vonatkozó követelmények alól.

(202)

Az ESB-alapok és egyéb uniós eszközök közötti szinergia elősegítése érdekében lehetővé kell tenni a felmerült költségek egy előre meghatározott arány alapján történő visszatérítését a különböző ESB-alapokból és uniós eszközökből.

(203)

Az egyösszegű átalány alkalmazásának előmozdítása érdekében, és mivel az egyösszegű átalánynak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosító tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszeren kell alapulnia, el kell törölni az alkalmazására vonatkozó felső határt.

(204)

A projektek kedvezményezettek általi végrehajtása során felmerülő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a finanszírozásra vonatkozóan be kell vezetni az egyszerűsített költségelszámolási opció új formáját, amely a műveletek költségeitől eltérő feltételeken alapul.

(205)

A források felhasználására vonatkozó szabályok egyszerűsítése és a kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamoknak fokozottabb mértékben kell alkalmazniuk az egyszerűsített költségelszámolási módszereket.

(206)

Figyelembe véve, hogy az 1303/2013/EU rendelet 71. cikkével összhangban a beruházási műveletek tartóssága biztosításának kötelezettsége a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől alkalmazandó, és hogy amikor a beruházás új gépek és berendezések lízingeléséből áll, az utolsó kifizetésre a szerződéses időszak végén kerül sor, ez a kötelezettség nem alkalmazandó az ilyen típusú beruházásra.

(207)

Az egyszerűsített költségelszámolási opció széles körű alkalmazásának biztosítása érdekében kötelezővé kell tenni az egységköltség-alapú térítés, az egyösszegű átalány vagy a százalékos átalány alkalmazását műveletek vagy egy művelet részét képező olyan projektek esetében, amelyek az ERFA-ból és az ESZA-ból részesülnek bizonyos értékhatár alatti támogatásban, a vonatkozó átmeneti rendelkezésekre figyelemmel. Az irányító hatóság vagy az európai területi együttműködési cél alá tartozó programok esetében a monitoringbizottság számára lehetővé kell tenni, hogy ezt az átmeneti időszakot az általa megfelelőnek ítélt időtartamra kiterjessze, ha úgy ítéli meg, hogy ez az ilyen kötelezettség aránytalan adminisztratív teherrel jár. Az ilyen kötelezettség nem alkalmazandó a valamely állami támogatás keretében olyan támogatásban részesülő műveletekre, amely nem minősül csekély összegű támogatásnak. Az ilyen műveletek esetén továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások minden formájának igénybevehetőségét. Ezzel párhuzamosan az egyszerűsített költségek meghatározására szolgáló módszerként a költségvetési tervezetet kell alkalmazni minden ESB-alap esetében.

(208)

Az egyszerűsített költségelszámolási opció korábbi és célzottabb alkalmazásának elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1303/2013/EU rendelet kiegészítésére vonatkozóan, amelyekben további egyedi szabályokat állapít meg a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szerepére, felelősségére és feladataira, valamint a kapcsolódó kiválasztási szempontokra és megfelelő pénzügyi eszközökön keresztül nyújtható termékekre, az 1303/2013/EU rendeletnek az egységköltség-alapú térítésre, illetve a százalékos átalányfinanszírozásra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítésére, a tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerére, amely alapján mértékük megállapítható, valamint a finanszírozás részletes módszertanának meghatározására vonatkozóan, amely nem a költségeken és azok alkalmazásán, hanem a végrehajtás terén elért előrehaladásra vagy a program célkitűzéseinek megvalósítására vonatkozó feltételek teljesítésén alapul. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(209)

Az adminisztratív teher enyhítése érdekében növelni kell az olyan százalékos átalányok alkalmazását, amelyek módszertanát nem a tagállamoknak kell megállapítaniuk. Ezért két kiegészítő százalékos átalányt kell bevezetni: egyet a közvetlen személyzeti költségek kiszámítására, egy másikat pedig a személyzeti költségeken alapuló, fennmaradó támogatható költségek kiszámítására. Ezenfelül tovább kell pontosítani a személyzeti költségek kiszámítására vonatkozó módszert.

(210)

A műveletek eredményességének és hatásának javítása érdekében elő kell segíteni a tagállam teljes területére kiterjedő műveletek, illetve a különböző programterületekre kiterjedő műveletek végrehajtását, valamint bizonyos befektetések tekintetében növelni kell az Unión kívüli kiadások lehetőségét.

(211)

Annak ösztönzése érdekében, hogy a tagállamok igénybe vegyék a nagyprojektek független szakértők általi értékelésének lehetőségét, úgy kell rendelkezni, hogy a nagyprojekthez kapcsolódó költségnyilatkozatot még a független szakértő kedvező értékelését megelőzően be lehessen nyújtani a Bizottsághoz, amennyiben a Bizottságnak a vonatkozó információk független szakértőnek való benyújtásáról való tájékoztatása már megtörtént.

(212)

A kedvezményezettek adminisztratív terheit csökkentő közös cselekvési tervek előmozdítása érdekében csökkenteni kell a közös cselekvési tervek kidolgozásához kapcsolódó szabályozási követelményeket, megfelelő hangsúlyt helyezve ugyanakkor a horizontális elvekre (többek között a nemek közötti egyenlőségre és a fenntartható fejlődésre), amelyek jelentősen hozzájárulnak az ESB-alapokkal való hatékony gazdálkodáshoz.

(213)

A kedvezményezettekre háruló szükségtelen adminisztratív teher elkerülése érdekében a tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét. Ennek megfelelően pontosítani kell ezen szabályok alkalmazási körét.

(214)

Az adminisztratív teher csökkentése, valamint a technikai segítségnyújtás az EFRA, az ESZA és a Kohéziós Alap közötti és régiókategóriák közötti hatékony felhasználásának biztosítása érdekében növelni kell a tagállamok technikai segítségnyújtására alkalmazandó korlátok kiszámítására és nyomon követésére vonatkozó rugalmasságot.

(215)

A végrehajtási struktúrák egyszerűsítése céljából egyértelművé kell tenni, hogy az európai területi együttműködési célkitűzés keretébe tartozó programokra vonatkozóan is rendelkezésre áll annak lehetősége, hogy az irányító hatóság, az igazoló hatóság és az audithatóság ugyanazon közjogi intézmény része legyen.

(216)

Részletesebben meg kell határozni az irányító hatóság felelősségi körét a kiadások ellenőrzése tekintetében az egyszerűsített költségelszámolási opció alkalmazása során.

(217)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ESB-alapok és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap felhasználása során a kedvezményezettek maradéktalanul részesülhessenek az e-kormányzás nyújtotta megoldások egyszerűsítési lehetőségeiből és különösen a teljeskörű elektronikus iratkezelés elősegítése céljából, egyértelművé kell tenni, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén nem szükséges a papír alapú nyilvántartás.

(218)

A kontrollok arányosságának növelése és az egymást átfedő kontrollokból eredő adminisztratív terhek, különösen a kisebb kedvezményezettekre háruló terhek enyhítése érdekében – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét nem sértve – az EFRA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ETHA-ra vonatkozóan érvényesülnie kell az egységes ellenőrzés elvének, és a kétszeresére kell emelni azt az összeghatárt, amely alatt egy műveletet nem kell egynél több ellenőrzésnek alávetni.

(219)

Fontos feladat az ESB-alapok láthatóságának növelése és a lakosság figyelmének felhívása eredményeik, illetve sikereik kapcsán. A tájékoztatási, illetve kommunikációs tevékenységek és nyilvános láthatóságot javító intézkedések továbbra is alapvető fontosságúak az ESB-alapok teljesítményének megismertetése, illetve annak szemléltetése szempontjából, hogy hogyan zajlik az uniós pénzügyi források kihelyezése.

(220)

Annak megkönnyítése érdekében, hogy egyes célcsoportok hozzáférjenek az ESZA-hoz, célravezető, hogy bizonyos, az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) I. mellékletében említett mutatók esetében ne legyen kötelező az adatgyűjtés.

(221)

Az e rendelet alapján támogatott műveletek egyenlő bánásmódjának biztosítása érdekében meg kell állapítani az 1303/2013/EU rendelet egyes módosításai alkalmazásának időpontját.

(222)

Annak biztosítása érdekében, hogy az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU és a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) teljes programozási időszakára koherens szabályrendszer érvényesüljön, az e rendeletekre vonatkozó egyes módosításoknak 2014. január 1-től kezdődően alkalmazandóknak kell lenniük. E módosítások visszamenőleges hatályú alkalmazása révén biztosítható bizonyos jogos elvárások figyelembevétele.

(223)

Az olyan pénzügyi eszközök felhasználásának a felgyorsítása érdekében, amelyek az ESB-alapok keretében nyújtott támogatást az EBB-nek az ESBA uniós garanciája keretében kínált pénzügyi termékeivel kombinálják, valamint hogy a sajáttőke-alapú eszközök esetében folyamatosan rendelkezésre álljon a megfelelő jogalap a letéti számlák használatát lehetővé tevő finanszírozási megállapodások aláírásához, e rendelet egyes módosításainak 2018. január 1-től alkalmazandóknak kell lenniük. Annak előírása, hogy e módosítások visszamenőleges hatállyal legyenek alkalmazandók, még inkább megkönnyíti azon projektek finanszírozását, amelyek ESBA-val kombinált ESB-alap által nyújtott támogatásban részesülnek, és elkerülhetővé teszi, hogy joghézag keletkezzen az 1303/2013/EU rendelet egyes rendelkezései hatályának lejárta és az e rendelettel való meghosszabbításuk hatálybalépése közötti időszakban.

(224)

Az ágazatspecifikus szabályokban szereplő egyszerűsítések és változások alkalmazását a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, elősegítve ezzel a végrehajtás felgyorsítását a jelenlegi programozási időszak alatt, ezért azokat 2018. augusztus 2-től kezdődően kell alkalmazni.

(225)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) 2017. december 31. után is működnie kell, hogy ideiglenes támogatást nyújtson azon nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára (NEET-fiatalok), akik olyan régiókban élnek, amelyeket aránytalan mértékben sújtanak nagyarányú elbocsátások. A NEET-fiatalok folyamatos támogatása érdekében, az 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (29) az e folyamatos támogatást biztosító módosítását 2018. január 1-jei hatállyal kell alkalmazni.

(226)

Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (30) alapján lehetővé kell tenni, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) egy vagy több ágazatán belül vegyesfinanszírozási eszközöket lehessen létrehozni. Ilyen vegyesfinanszírozási eszközök révén olyan vegyesfinanszírozási műveletek lennének finanszírozhatók, amelyek nem visszatérítendő támogatási formákat, például a tagállamok költségvetéseiből származó támogatást, a CEF-támogatásokat és az ESB-alapok által nyújtott támogatásokat, és az uniós költségvetési pénzügyi eszközöket – ideértve a CEF tőkefinanszírozási eszközének és a CEF hitelfinanszírozási eszközének kombinációit is – ötvözik az EBB csoporttól, nemzeti fejlesztési bankoktól, fejlesztési vagy egyéb pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó finanszírozással és magánforrásból származó pénzügyi támogatásokkal. Az EBB csoporttól származó finanszírozásnak magában kell foglalnia az ESBA keretében nyújtott EBB finanszírozást, és a magánforrásból származó pénzügyi támogatásnak magában kell foglalnia a közvetlen és közvetett hozzájárulásokat, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén nyújtott támogatásokat.

(227)

A vegyesfinanszírozási eszközök kialakításának és felépítésének e rendelet szerint elvégzett előzetes vizsgálaton kell alapulnia, és tükröznie kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közlekedési ágazat programjának a 2014–2020 közötti időszakra nyújtandó pénzügyi támogatást célzó többéves munkaprogram meghatározásáról szóló C(2014) 1921 bizottsági végrehajtási határozat módosításáról szóló Bizottság végrehajtási határozatban (2017. január 20.) említett „vegyesfinanszírozási felhívás” végrehajtásából levont tanulságok eredményét. A CEF vegyesfinanszírozási eszközeit a többéves és/vagy az éves munkaprogramoknak kell létrehozniuk, és azokat az 1316/2013/EU rendelet 17. és 25. cikkével összhangban kell jóváhagyni. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden CEF vegyesfinanszírozási eszköz felhasználásáról átlátható módon és időben beszámoló készüljön az Európai Parlament és a Tanács részére.

(228)

A CEF vegyesfinanszírozási eszközeinek elő kell segítenie, hogy észszerű, egységes kérelmezési mód álljon rendelkezésre valamennyi támogatási forma esetében, így többek között a CEF-ből származó uniós támogatások és a magánszektorbeli finanszírozások céljára is. Az ilyen vegyesfinanszírozási eszközöknek a kérelmezési folyamat projektgazdák számára történő optimalizálását kell célozniuk azáltal, hogy technikai és pénzügyi szempontból egységes értékelési eljárást biztosítanak.

(229)

A CEF vegyesfinanszírozási eszközeinek növelniük kell a rugalmasságot a projektek benyújtása tekintetében, valamint egyszerűsíteniük és észszerűsíteniük kell a projektazonosítás és -finanszírozás folyamatát. Emellett növelniük kell az érintett pénzügyi intézmények szerepvállalását és elkötelezettségét, csökkentve ezáltal a projektekkel kapcsolatos kockázatokat.

(230)

A CEF vegyesfinanszírozási eszközeinek javulást kell eredményezniük a tagállamok, a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és a magánbefektetők közötti fokozottabb együttműködés, információcsere és együttműködés tekintetében annak érdekében, hogy létrejöjjön és támogatásban részesüljön a CEF szakpolitikai célkitűzéseit megvalósító projektek megfelelő portfóliója.

(231)

A CEF vegyesfinanszírozási eszközei keretében arra kell törekedni, hogy azok javítsák az uniós kiadások beruházási multiplikátorhatását a magánbefektetők részéről érkező további források bevonásával, ezáltal biztosítva a magánbefektetők lehető legnagyobb mértékű bevonását. Ezenfelül biztosítaniuk kell, hogy a támogatott tevékenységek gazdaságilag és pénzügyileg életképesekké váljanak, és segíteniük kell elkerülni, hogy elmaradjon a befektetésekből származó a tőkeáttételi hatás. Hozzá kell járulniuk a párizsi éghajlat konferencián (COP 21) meghatározott célértékek elérésére, a munkahelyteremtésre és a határokon átnyúló összekapcsolhatóságra vonatkozó uniós célkitűzések megvalósításához. Fontos, hogy olyankor, amikor a tevékenységek finanszírozásához mind CEF-forrásokat, mind ESBA-forrásokat igénybe vesznek, a Számvevőszék megvizsgálja, hogy a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e az EUMSZ 287. cikkével és az 1316/2013/EU rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(232)

A közlekedési ágazatban a legtöbb esetben várhatóan továbbra is a vissza nem térítendő támogatások jelentik majd az uniós szakpolitikai célkitűzések támogatásának elsődleges módját. A CEF vegyesfinanszírozási eszközök alkalmazása ennek megfelelően nem csökkentheti e támogatások rendelkezésre állását.

(233)

A magán-társbefektetők közlekedési projektekben való részvételét elő lehetne segíteni a pénzügyi kockázat csökkentése révén. E célra alkalmasak lehetnek az EBB által a közös finanszírozási mechanizmusok – például a vegyesfinanszírozási eszközök – keretében végrehajtott, költségvetésből támogatott első veszteségre nyújtott garanciák.

(234)

A CEF-ből nyújtott finanszírozásnak az 1316/2013/EU rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján a többéves és az éves munkaprogramokban meghatározott kiválasztási és odaítélési szempontokon kell alapulnia, függetlenül a finanszírozásnak vagy a finanszírozások kombinációjának a formájától.

(235)

A vegyesfinanszírozás során nyert tapasztalatokat figyelembe kell venni az 1316/2013/EU rendelet értékelései során.

(236)

Nem értelmezhető úgy, hogy a CEF vegyesfinanszírozási eszköznek az e rendelettel való bevezetése érinti a 2020 utánra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások eredményét.

(237)

Tekintettel arra, hogy a közlekedési ágazatban nagyon magas a CEF kivitelezési aránya, valamint annak érdekében, hogy azok a projektek részesüljenek támogatásban, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat szempontjából a legnagyobb hozzáadott értéket képviselik a törzshálózati folyosók, a határon átnyúló projektek és a törzshálózat egyéb szakaszaira vonatkozó projektek, valamint az 1316/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt horizontális prioritások keretében támogatható projektek kapcsán, kivételes jelleggel további rugalmasságot kell biztosítani a többéves munkaprogramok alkalmazásában, lehetővé téve, hogy a pénzügyi keretösszeg elérje az 1316/2013/EU rendeletben említett pénzügyi költségvetési források akár 95 %-át is. Fontos mindazonáltal, hogy a CEF végrehajtási időszakának fennmaradó részében további támogatásban részesüljenek az éves munkaprogramokban szereplő prioritások.

(238)

mivel a CEF távközlési ágazata a CEF közlekedési ágazatához és a CEF energetikai ágazatához képest más természetű, a támogatások átlagos mértéke kisebb, eltérő típusú költségek és projektek jellemzik, ezért kevésbé terhes tanúsítási kötelezettség révén – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének gyengítése nélkül – el kell kerülni a kedvezményezettekre és a kapcsolódó tevékenységekben részt vevő tagállamokra háruló szükségtelen terheket.

(239)

A 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) szerint a digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a tevékenységek támogatására jelenleg csak vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés alkalmazhatók. A digitális szolgáltatási infrastruktúrák lehető leghatékonyabb működésének biztosítása érdekében az ilyen tevékenységek támogatására a CEF keretében jelenleg használt egyéb pénzügyi eszközöket, közöttük innovatív pénzügyi eszközöket is célszerű rendelkezésre bocsátani.

(240)

Az irányító hatóságokra nehezedő, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal való hatékony gazdálkodást esetlegesen hátráltató szükségtelen adminisztratív teher elkerülése érdekében egyszerűsíteni kell és meg kell könnyíteni az operatív programok nem alapvető elemeinek módosítására vonatkozó eljárást.

(241)

A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap alkalmazásának további egyszerűsítése érdekében kiegészítő rendelkezéseket kell hozni a kiadások támogathatósága, különösen az egységköltség-alapú térítés, az egyösszegű átalány és az átalányfinanszírozás alkalmazásának tekintetében.

(242)

A partnerszervezetekkel szembeni tisztességtelen bánásmód elkerülése érdekében a kizárólag a támogatás beszerzéséért felelős szervnek betudható szabálytalanságok nem érinthetik a partnerszervezetek kiadásainak támogathatóságát.

(243)

Az ESB-alapokkal és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal való gazdálkodás egyszerűsítése és a jogbizonytalanság elkerülése érdekében pontosítani kell az irányítás és a kontroll tekintetében az egyes tagállami feladatköröket.

(244)

Tekintettel arra, hogy a vonatkozó pénzügyi szabályokat a pénzügyi éven belül koherensen kell alkalmazni, elvben célszerű lenne úgy rendelkezni, hogy e rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) első részére vonatkozó módosítások alkalmazásának kezdőnapja egy pénzügyi év kezdőnapjára essen. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy az e rendeletben mind a költségvetési rendelet, mind az ágazatspecifikus szabályok módosításai vonatkozásában előírt jelentős egyszerűsítésből fakadó előnyöket az uniós források címzettjei minél hamarabb élvezhessék, helyénvaló kivételes jelleggel úgy rendelkezni, hogy e rendelet alkalmazása a hatálybalépésének napján kezdődjön meg. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az új szabályokhoz való alkalmazkodásra több idő álljon rendelkezésre, az uniós intézményeknek a 2018-as pénzügyi év végéig továbbra is a 966/2012/EU, Euratom rendeletet kell alkalmazniuk az igazgatási előirányzataik végrehajtása tekintetében.

(245)

A pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra és a pénzügyi támogatásra vonatkozó módosítások egy részét csak a 2020 utánra szóló többéves pénzügyi keret alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az alkalmazandó jogalapoknak és a programoknak az új szabályokhoz való hozzáigazítására.

(246)

A teljes munkaidős egyenértékek éves átlagára és az előző évekről átvitt címzett bevételek tervezett összegére vonatkozó tájékoztatást első alkalommal a 2021-ben előterjesztendő költségvetési tervezettel együtt kell rendelkezésre bocsátani annak érdekében, hogy a Bizottságnak elegendő ideje legyen az új kötelezettséghez való alkalmazkodásra,