30.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 414/95

(1)

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 1963 óta hajt végre a Közösségen kívüli műveleteket a Közösség külső politikáinak támogatása céljából.

(2)

E műveletek többségét a Tanács kérésére hajtották végre, és azok a Bizottság által nyújtott közösségi költségvetési garanciában részesültek. A 2000–2007-es időszakra nézve a közösségi garanciát a Közösségen kívüli (Közép- és Kelet-Európa, mediterrán országok, Latin-Amerika és Ázsia és a Dél-Afrikai Köztársaság) projektekhez adott hitelek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló, 1999. december 22-i 2000/24/EK határozat (2), valamint a térségspecifikus hitelnyújtással kapcsolatos 2001/777/EK (3) és 2005/48/EK (4) határozat hozta létre.

(3)

Az EU külső fellépéseinek az EBB hitelbesorolásának befolyásolása nélküli támogatása céljából az EBB számára költségvetési garanciát kell nyújtani a Közösségen kívüli műveletek végrehajtására. A Közösségen kívüli, közösségi garancia igénybevétele nélküli műveleteinek növelésére kell ösztönözni az EBB-t, különösen a csatlakozás előtt álló és a mediterrán országokban, valamint más térségek befektetési besorolással rendelkező országaiban, emellett tisztázni kell a közösségi garanciafedezet jellegét, miszerint az meghatározott politikai és országjellegű kockázatokat fedez.

(4)

A közösségi garanciának az EBB támogatható beruházási projektjeihez tartozó hitelek és hitelgaranciák veszteségeit kell fedeznie az előcsatlakozási támogatási eszköz (5) (IPA), az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (6) (ENPI), valamint a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) által érintett országokban, amennyiben a szóban forgó hitelfinanszírozást vagy -garanciát le nem járt és meg nem szüntetett, aláírt megállapodás értelmében megítélték (az EBB finanszírozási műveletei).

(5)

Az e határozat szerinti közösségi garancia összegei az EBB közösségi garancia melletti finanaszírozásának felső határait jelentik. Nem olyan célösszegeket képviselnek, amelyeket az EBB-nek feltétlenül fel kell használnia.

(6)

Az EU külkapcsolati politikáit az elmúlt években felülvizsgálták és kibővítették. Ez történt különösen a 2005-ös bővítésről szóló bizottsági stratégiai dokumentumban meghatározott előcsatlakozási stratégia, a 2004. május 12-i bizottsági stratégiai dokumentumban meghatározott európai szomszédságpolitika, a Latin-Amerikával és Délkelet-Ázsiával megújított partnerségek, valamint az EU Oroszországgal, Kínával és Indiával fennálló stratégiai partnerségei esetében.

(7)

2007-től az EU külkapcsolatait támogatják az új pénzügyi eszközök is, azaz az IPA, az ENPI és a DCI, valamint a stabilitási eszköz (7).

(8)

Az EBB finanszírozási műveleteinek összhangban kell lenniük az EU külső politikáival és támogatniuk kell azokat, beleértve a sajátos térségi célkitűzéseket is. Az EBB által nyújtott finanszírozásnak ki kell egészítenie a megfelelő közösségi támogatási politikákat, programokat és eszközöket a különböző térségekben. Emellett az EBB által nyújtott finanszírozásnak valamennyi támogatásra jogosult térségben figyelembe kell vennie a környezet védelmét és a tagállamok energiabiztonságát. Az EBB finanszírozási műveleteinek a megfelelő – az EU politikai és makrogazdasági szempontokra vonatkozó magas szintű megállapodásaival összhangban lévő – feltételeknek eleget tevő országokban kell megvalósulniuk.

(9)

Meg kell erősíteni a Bizottság és az EBB közötti politikai párbeszédet, valamint az EBB és a Bizottság finanszírozási tevékenysége tekintetében a stratégiai tervezést és összehangolást. Meg kell erősíteni az EBB Közösségen kívüli tevékenységei és az EU politikái közötti kapcsolatot az EBB és a Bizottság – központi és cselekvési szinten egyaránt megvalósuló – fokozott együttműködésén keresztül. Ennek a megerősített együttműködésnek magában kell foglalnia többek között a politikai kérdésekkel, a kölcsönös jelentőségű dokumentumok elkészítésével és a projektcsatornákkal kapcsolatos korai konzultációt. Különösen fontos a Bizottság vagy az EBB által készített stratégiai programozási dokumentumokkal kapcsolatos korai konzultáció az EBB és a Bizottság tevékenységei közötti szinergiák maximalizálása és az EU vonatkozó politikai célkitűzéseinek teljesítése felé való haladás mérése érdekében.

(10)

A csatlakozás előtt álló országok tekintetében, az EBB ezen országokban végzett finanszírozási tevékenységének tükröznie kell a csatlakozási és európai partnerségben, a stabilizációs és társulási megállapodásokban, valamint az EU-val való tárgyalások során megállapított prioritásokat. A Nyugat-Balkánon az uniós fellépés fő irányának az újjáépítésről mindinkább az előcsatlakozási támogatásra kell áttérnie. Ilyen értelemben az EBB tevékenységének törekednie kell az intézményteremtés szempontjának előtérbe helyezésére is, adott esetben más, a térségben aktív nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve. A 2007–2013-as időszakban a tagjelölt országokban (Horvátországban, Törökországban és Macedónia volt Jugoszláv Köztársaságban) a finanszírozásnak egyre nagyobb mértékben az EBB által biztosított előcsatlakozási hitellehetőség keretében kell megvalósulnia, amelyet – csatlakozásuk folyamatának előrehaladásával párhuzamosan – idővel ki kell terjeszteni a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országokra is.

(11)

Az ENPI támogatási körébe tartozó országok tekintetében az EBB-nek folytatnia kell a mediterrán térségbeli tevékenységeinek megszilárdítását, mind nagyobb hangsúlyt helyezve a magánszektor fejlesztésére. E tekintetben szükség van a partnerországokkal való együttműködésre a magánszektor fejlesztésének megkönnyítése és a strukturális reformok — különös tekintettel a pénzügyi ágazat reformjára — ösztönzése érdekében, valamint az EBB tevékenységét elősegítő további intézkedésekre, különösen annak biztosítása érdekben, hogy az EBB értékpapírokat bocsáthasson ki a helyi piacokon. Kelet-Európa, a Dél-Kaukázus és Oroszország vonatkozásában az EBB-nek fokoznia kell tevékenységét az érintett országokban, az Uniónak az adott országgal kötött, politikai és makrogazdasági szempontokat érintő magas szintű megállapodásainak megfelelő feltételek szerint. Ebben a térségben az EBB-nek az EU számára nagy jelentőséggel bíró projekteket kell finanszíroznia a közlekedési, energia-, távközlési és környezeti infrastruktúra terén. Elsőbbséget élveznek a transzeurópai hálózatok kibővített fő tengelyeihez kapcsolódó projektek, az egy vagy több tagállam számára határokon átnyúló hatással bíró projektek, valamint a fokozott összekapcsolhatóság révén a térségi integrációt elősegítő nagyobb projektek. A környezetvédelmi ágazatban, az EBB-nek Oroszországban kiemelt jelentőséget kell tulajdonítania az északi dimenzióra vonatkozó környezeti partnerség keretén belül megvalósuló projekteknek. Az energiaágazaton belül különösen fontosak a stratégiai energiaellátási és energiaszállítási projektek. Ebben a térségben az EBB finanszírozási műveleteit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szorosan együttműködve kell végrehajtani, különösen a Bizottság, az EBB és az EBRD közötti háromoldalú egyetértési megállapodásban meghatározandó feltételek szerint.

(12)

Az ázsiai és latin-amerikai országokban az EBB finanszírozási tevékenységét fokozatosan az EU e térségekre vonatkozó együttműködési stratégiájához igazítják, és az kiegészíti a közösségi költségvetési forrásokból finanszírozott eszközöket. Az EBB-nek törekednie kell arra, hogy tevékenységeit fokozatosan az említett térségek egyre több országára terjessze ki, beleértve a kevésbé gazdag országokat is. Az EU célkitűzéseit támogatva, az EBB ázsiai és latin-amerikai országokban végzett finanszírozási tevékenységének a környezeti fenntarthatóságra (beleértve az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését is) és az energiabiztonsági projektekre kell összpontosítania, továbbá folyamatosan támogatnia kell az EU közvetlen külföldi befektetésekben, valamint technológia és know-how átadásában megnyilvánuló ázsiai és latin-amerikai jelenlétét. A költséghatékonyságot figyelembe véve, az EBB-nek képesnek kell lennie arra, hogy közvetlenül együttműködjön a helyi vállalatokkal, különösen a környezeti fenntarthatóság és az energiabiztonság területén. A középtávú felülvizsgálat újra meg fogja vizsgálni az EBB ázsiai és latin-amerikai finanszírozásának célkitűzéseit.

(13)

Közép-Ázsiában az EBB-nek a határokon átnyúló hatásokkal bíró főbb energiaellátási és energiaszállítási projektekre kell összpontosítania. Az EBB Közép-Ázsiában végzett finanszírozási műveleteit az EBRD-vel szorosan együttműködve kell végrehajtani, különösen a Bizottság, az EBB és az EBRD közötti háromoldalú egyetértési megállapodásban meghatározandó feltételek szerint.

(14)

Az AKCS-országokra vonatkozó Cotonou-i megállapodás keretében végzett EBB-tevékenységek kiegészítése érdekében Dél-Afrikában az EBB-nek a közérdekű infrastruktúra-projektekre (beleértve a települési infrastruktúrát, az energia- és vízellátást) és a magánszektor, többek között a KKV-k, támogatására kell összpontosítania. Az EU és Dél-Afrika közötti kereskedelmi és fejlesztési együttműködési megállapodás keretében történő gazdasági együttműködésre vonatkozó rendelkezések végrehajtása tovább ösztönzi az EBB tevékenységeit ebben a térségben.

(15)

Az érintett régiókban megvalósuló uniós támogatások összességének összehangolása céljából lehetőségeket kell keresni arra, hogy az EBB finanszírozási tevékenységét – a projektek előkészítésével és a jogszabályi és szabályozási keretrendszer végrehajtásával vagy fokozásával kapcsolatos technikai segítségnyújtás mellett, pénzügyi segély, kockázati tőke és kamattámogatás formájában – megfelelően összekapcsolják az EU költségvetési forrásaival az IPA, az ENPI, a stabilitási eszköz, és Dél-Afrika esetében a DCI révén.

(16)

Az EBB már jelenleg is szorosan együttműködik a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az európai kétoldalú intézményekkel. Erre az együttműködésre az egyes térségekre vonatkozó egyetértési megállapodások az irányadók, amelyeket az EBB irányító szerveinek jóvá kell hagyniuk. Az Európai Unión kívüli, e határozat hatálya alá tartozó finanszírozási műveletei során az EBB-nek törekednie kell az összehangolás és az együttműködés fokozására a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és adott esetben az európai kétoldalú intézményekkel, beleértve adott esetben az ágazati feltételrendszerrel kapcsolatos együttműködést, a globális kezdeményezések – mint például a segélyek összehangolásának és hatékonyságának előmozdítása – keretében a más nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott erőteljes együttműködést és társfinanszírozást.

(17)

Fokozni kell az EBB és a Bizottság jelentési tevékenységét az EBB finanszírozási műveleteivel kapcsolatban. Az EBB-től kapott információk alapján a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB e határozat értelmében végrehajtott finanszírozási műveleteiről. A jelentésnek tartalmaznia kell különösen egy olyan részt, amely ismerteti az uniós politikák tekintetében jelentkező hozzáadott értéket, valamint egy olyan részt, amely a Bizottsággal, más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és kétoldalú adományozókkal folytatott együttműködést, többek között a társfinanszírozást ismerteti.

(18)

Az e határozattal létrehozott közösségi garancia az EBB-nek a 2007. február 1-től2013. december 31-ig tartó időszak során aláírt finanszírozási műveleteire terjed ki. Az ezen időszak első felében végrehajtott fejlesztések számbavételének lehetővé tétele érdekében az EBB és a Bizottság elvégzi e határozat félidős felülvizsgálatát. A felülvizsgálat külső értékelést is tartalmaz, amelynek szempontjait e határozat II. melléklete határozza meg.

(19)

Az EBB finanszírozási műveleteit továbbra is az EBB saját szabályainak és eljárásainak – beleértve a megfelelő ellenőrzési intézkedéseket – , valamint a Számvevőszékkel és az OLAF-fal kapcsolatos vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell irányítani.

(20)

Az 1994. október 31-i 2728/94/EK, Euratom rendelettel, létrehozott külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (a garanciaalap) továbbra is biztosítja a közösségi költségvetés számára az EBB finanszírozási műveleteihez kapcsolódó veszteségek fedezéséhez szükséges likviditási tartalékot (8).

(21)

Az EBB a Bizottsággal folytatott konzultáció alapján elkészíti finanszírozási műveletei aláírásának indikatív többéves programozását annak érdekében, hogy biztosítható legyen a garanciaalap feltöltésének megfelelő költségvetési tervezése. A Bizottság figyelembe veszi ezt a tervet a költségvetési hatóság részére benyújtott rendes költségvetési tervezése során,

a)

alapösszeg, amelynek felső határa 25 800 millió EUR maximális összeg, amely magában foglalja a (4) bekezdésben meghatározott térségek szerinti elosztást, és a (6) bekezdésben említett időtartam teljes hosszára vonatkozik;

b)

2 000 millió EUR összegű opcionális összeg. Ezen opcionális összeg teljes vagy részleges aktiválásáról, valamint térségek szerinti elosztásáról a Tanács a Szerződés 181a. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően határoz. A határozat a 9. cikkben meghatározott félidős felülvizsgálat eredményén alapul.

a)

csatlakozás előtt álló országok: 8 700 millió EUR;

b)

szomszédos és partnerségi országok: 12 400 millió EUR,

az alábbi indikatív lebontás szerint:

c)

Ázsia és Latin-Amerika: 3 800 millió EUR,

az alábbi indikatív lebontás szerint:

d)

Dél-Afrikai Köztársaság: 900 millió EUR.

a)

a Bizottság által elkészített stratégiai dokumentumok, mint például országos és térségi stratégiai dokumentumok, cselekvési tervek és előcsatlakozási dokumentumok;

b)

az EBB stratégiai tervezési dokumentumai és projektcsatornái;

c)

egyéb politikai és műveleti szempontok.

a)

deviza át nem utalása;

b)

kisajátítás;

c)

háború vagy zavargások;

d)

szerződésszegés esetén az igazságszolgáltatás megtagadása.