52022IP0298

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52022IP0298 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52022IP0298

Help

Az Európai Parlament 2022. július 7-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről – 2021. évi éves jelentés (2021/2203(INI))

HL C 47., 2023.2.7, pp. 213–224 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
HL C 47., 2023.2.7, pp. 202–213 (GA)

HTML

PDF

Official Journal

2023.2.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 47/213

P9_TA(2022)0298

Az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységei – 2021. évi éves jelentés

Az Európai Parlament 2022. július 7-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről – 2021. évi éves jelentés (2021/2203(INI))

(2023/C 47/18)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződésekhez csatolt, az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a Párizsi Megállapodás európai uniós ratifikálásának EBB általi, 2016. október 7-i jóváhagyására,

—	tekintettel az EBB-csoport 2018. november 13-án közzétett, panaszkezelési mechanizmussal kapcsolatos eljárásaira,

—	tekintettel az EBB 2019. november 14-én közzétett energiahitel-nyújtási politikájára,

—	tekintettel a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló klímabanki ütemtervnek az EBB igazgatótanácsa által 2020. november 11-én történt elfogadására és az EBB 2020. november 15-i új klímastratégiájára,

—	tekintettel az EBB-csoport 2021. január 20-án közzétett operatív tevére,

—	tekintettel az EBB „Builéding a smart and agreen Eruope in the COVID-19 era” (Intelligens és zöld Európa kiépítése a Covid19-korszak után) című, 2020/2021-es beruházási jelentésére, amelyet 2021. január 21-én tettek közzé,

—	tekintettel az EBB 2021. május 3-án közzétett, 2020. évi pénzügyi jelentésére, és az EBB 2020. évi finanszírozási és hitelfelvételi tevékenységeiről szóló, 2021. május 5-én közzétett jelentésére,

—	tekintettel az EBB műveletienek értékeléséről szóló 2020. évi tevékenységi jelentésre és a 2021-2023-as munkaprogramra, amelyeket 2021. június 3-án tettek közzé,

—

tekintettel az EBB „A partnership with Africa: How the European Investment Bank delivers on EU policies in Africa and out future plans for development and partnership across the continent” („Partnerség Afrikával: Hogyan valósítja meg az Európai Beruházási Baknk az EU afrikai politikáit és jövőbeli fejlesztési és partnerségi terveinket a kontinensen?”) című, 2021. június 14-i kiadványára,

—	tekintettel az EBB-csoport 2021. július 29-én közzétett, a belső ellenőrzésre vonatkozó alapszabályára,

—	tekintettel az EBB-csoport 2021. augusztus 5-én közzétett csalás elleni politikájára és az EBB csalás kivizsgállásáról szóló 2020. évi tevékenységi jelentésére, amelyet 2021. július 29-én tettek közzé,

—	tekintettel az EBB-csoport 2020. évi kockázatkezelési adatokról szóló jelentésére, amelyet 2021. augusztus 9-én tettek közzé,

—	tekintettel az EBB-csoport 2021. augusztus 19-én közzétett értékelési politikájára,

—	tekintettel az EBB-nek a sokszínűség és a befogadás terén elért eredményekről szóló, 2020. évi jelentésére, amelyet 2021. október 12-én tettek közzé,

—	tekintettel az EBB 2021. október 13-án közzétett, a 2020-2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós orientációjára,

—	tekintettel az EBB 2021. október 26-án közzétett, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos tervére,

—	tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank közötti, 2021 novemberében hatályba lépett háromoldalú megállapodásra,

—	tekintettel az EBB-csoport 2021. november 18-án közzétett átláthatósági politikájára és a visszaélések bejelentésére vonatkozó, 2021. november 24-én közzétett politikájára,

—	tekintettel az EBB 2021. évi beruházási felmérésének európai uniós áttekintésére, amelyet 2021. december 2-án tettek közzé,

—	tekintettel az EBB-csoport 2021. évi vállalatirányítási jelentésére, amelyet 2021. december 9-én tettek közzé,

—

tekintettel az „EIB Impact Report 2020. climate action, environmental sustainability and innovation for decarbonisation” (Az EBB 2020. évi hatásvizsgálati jelentése: éghajlat-politikai fellépés, környezeti fenntarthatóság és a dekarbonizációt támogató innováció) című, 2021. december 20-án közzétett jelentésre, a „The path to a beteter planet: ADapting to climate change and aligning with the Paris Agreement” (Út egy jobb bolygó felé: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és igazodás a Párizsi Megállapodáshoz) című, 2021. október 28-án közzétett jelentésére, valamint az „EIB Climate ADaptation Plan: supportint the EU adaptation strategy to build resilience to climate change” (Az EBB éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó terve: az EU alkalmazkodási stratégiájának támogatása az éghajlatváltozással szembeni reziliencia kiépítéséhez) című, 2021. október 26-án közzétett dokumentumra,

—

tekintettel az EBB-csoport „Supporting the counterparties on their pathways to align with the Paris Agreement (Paris Alignment for Counterparties)” (A szerződő felek támogatása a Párizsi Megállapodáshoz való igazodás folyamatában (A szerződő felek igazodása a Párizsi Megállapodáshoz)) című, 2021. október 26-án közzétett PATH-keretrendszerére,

—	tekintettel az EBB „Key Findings: Recovery aas a springboard for change” (Fő megállapítások: A helyreállítás mint a változás ugródeszkája) című, 2021/2022-es beruházási jelentésére, amelyet 2022. január 12-én tettek közzé,

—	tekintettel az EBB „Crisis Solutions” (Válságmegoldások) című, 2021. január 20-án közzétett 2020. évi tevékenységi jelentésére és a „The Innovation Response” (Innovatív válaszintézkedések) című, 2022. január 27-én közzétett 2021. évi tevékenységi jelentésére,

—	tekintettel a Törvényszék (első tanács) T-299/20. sz., KF kontra Európai Beruházási Bank ügyben 2022. március 30-án hozott ítéletére,

—	tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által 2021 augusztusában az EBB csoport környezeti és társadalmi fenntarthatósági keretének tervezetéről kiadott észrevételekre,

—	tekintettel az EBB-vel kapcsolatos 1065/2020/PB, 1251/2020/PB és 1252/2020/PB ügyekre, amelyekről az európai ombudsman 2022. április 21-én határozott,

—

tekintettel az európai ombudsman 2168/2019/KR számú ügyben született, arra vonatkozó ajánlására, hogy az Európai Bankhatóság hogyan kezelte korábbi ügyvezető igazgatójának áthelyezését a pénzügyi ágazat egyik lobbiszervezetének vezérigazgatói posztjára, valamint az OI/3/2021/KR ügyben hozott, arra vonatkozó határozatára, hogy az Európai Védelmi Ügynökség hogyan kezelte korábbi ügyvezető igazgatójának arra irányuló kérelmét, hogy vezető tisztséget töltsön be az Airbusnál,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós költségvetésben: a szavak után eljött a tettek ideje” című, 2021. május 26-i különjelentésére,

—	tekintettel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2019. áprilisi környezetvédelmi és szociális politikájára,

—	tekintettel az EBB-csoportnak a 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó, 2022. január 27-én közzétett operatív tervére,

—	tekintettel az EBB-csoport 2022. február 2-án elfogadott környezeti és társadalmi fenntarthatósági keretére,

—	tekintettel az EBB 2022. március 4-én elfogadott, Ukrajnát támogató sürgősségi szolidaritási csomagjára,

—	tekintettel „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című, 2020. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2020)0667),

—	tekintettel a Bizottságnak az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményére (COM(2019)0640), valamint a Parlament arról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című (COM(2020)0380), valamint „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című (COM(2020)0381), 2020. május 20-i bizottsági közleményekre,

—	tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0098),

—	tekintettel a „Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: »Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé«” című, 2021. május 12-i bizottsági közleményre (COM(2021)0400),

—	tekintettel a „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című, 2022. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2022)0108),

—	tekintettel az InvestEU program létrehozásáról szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszközről szóló, 2021. július 14-i (EU) 2021/1229 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—	tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—	tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira,

—	tekintettel a Counter Balance „Felkészült az EBB a csalás és a korrupció elleni küzdelemre? Az uniós bank irányítási keretének kihívásai” című, 2019. évi jelentésére,

—	tekintettel a gazdasági és monetáris unió intézményeiről és szerveiről, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség megelőzéséről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel az európai ombudsman által az EBB elnökéhez intézett, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekről szóló, 2016. július 22-i levélre és az EBB elnökének 2017. január 31-i válaszára,

—	tekintettel az európai ombudsmannak az OI/1/2021/KR sz. ügyben 2022. május 18-án készült, azzal kapcsolatos vizsgálati jelentésére, hogy a Bizottság hogyan kezeli a személyzetének (korábbi) tagjait érintő „forgóajtó-jelenség” kihívását,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0165/2022),

A.	mivel az EUMSZ 309. cikke értelmében az EBB feladata, hogy hozzájáruljon az EU célkitűzéseinek eléréséhez többek között különféle befektetési eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztási eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén;

mivel az EBB 2021-ben megközelítőleg 95 milliárd EUR összegben írt alá hiteleket, és mintegy 430 000 kis- és középvállalkozást (kkv-t) és közepes tőkeértékű vállalatot támogatott, amelyek az EU egységes piacának gerincét képezik; mivel 75 milliárd EUR az EBB-csoport műveleteihez kapcsolódott, a fennmaradó hitelek pedig az Európai Garanciaalap részét képezték; mivel az EBB-csoport által nyújtott finanszírozásból 20,7 milliárd EUR az innovációt támogatta, ezen belül a digitalizációra és a készségfejlesztésre, valamint a digitális világgal kapcsolatos képzésekre irányuló beruházásokat, ezzel nagyban hozzájárulva az EU globális versenyképességéhez és foglalkoztatásához; mivel az aláírt teljes összeg több, mint bármely más multilaterális bank esetében, és rekordot jelent az EBB számára;

mivel Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, ami Ukrajnában humanitárius válságot okozott, és alapvető befolyást gyakorolt az EU és szomszédsága gazdasági és biztonsági helyzetére; mivel az EBB igazgatótanácsa március 4-én jóváhagyott egy Ukrajnát támogató, 668 millió EUR összegű sürgősségi szolidaritási csomagot, amelyet további kifizetések követtek Ukrajna kormánya számára a legsürgősebb szükségletekre; mivel az EBB 4 milliárd EUR-t ajánlott fel a Stand Up For Ukraine globális adománygyűjtő rendezvényen, amelynek célja az orosz invázió áldozatai és az ukrán háborús menekültek támogatása a tagállamokban a kulcsfontosságú szociális infrastruktúra, többek között a lakhatás, az iskolák, a kórházak és az óvodák finanszírozása céljából;

mivel a koronavírus-világjárvány súlyos globális sokkhatást okozott, amely messzemenő társadalmi és gazdasági következményekkel jár; mivel a világjárvány során az EBB körülbelül 6,3 milliárd EUR értékben írt alá hiteleket az egészségügyi ágazatra vonatkozó Covid19-válaszintézkedések részeként, többek között olyan projektek számára, amelyek az egészségügyi és kórházi infrastruktúrára, orvostechnikai eszközökre, valamint az egészségügyi rendszer megerősítésére, ezen belül a pandémiás felkészültséget szolgáló intézkedésekre irányultak; mivel a világjárvány során mozgósított források vonzó célpontot jelentettek a csalás és a korrupció számára, amint azt az EBB csalások kivizsgálásáról szóló, 2020. évi tevékenységi jelentése is kiemelte; mivel az EBB-nek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a források eljussanak azokhoz a kedvezményezettekhez, akiknek azokat szánták;

mivel a Covid19-válság társadalmi és gazdasági következményei, valamint az Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélküli és indokolatlan katonai agresszió és invázió jelentős hatást gyakorolt a méltányos, inkluzív és fenntartható növekedésre, a beruházásokra, a rezilienciára, a foglalkoztatásra, az oktatásra és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekre; mivel a magas infláció, valamint az energia-, üzemanyag- és élelmiszerárak növekedése aránytalan mértékben érinti a leghátrányosabb helyzetű háztartásokat a társadalomban;

Általános megjegyzések

kiemeli, hogy az EBB mint az EU közbankja és mint az egyetlen olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amely teljes mértékben a tagállamok tulajdonában van, és amelyet teljes mértékben az uniós politikák és normák vezérelnek, alapvető szerepet játszik a társadalmi és gazdasági fellendülés támogatásában és a beruházások irányának az uniós célkitűzések szerinti alakításában; tudomásul veszi az EBB 2021/2022-es beruházási jelentését és az EBB-csoport 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó operatív tervét; üdvözli, hogy az EBB 2021-ben rekordszintű, közel 95 milliárd EUR összegű finanszírozási beruházást hajtott végre, és hogy a bank az éghajlatváltozásra, a társadalmi kohézióra és a digitális átalakulásra összpontosít, amelyek hosszú távú kihívást jelentenek az EU számára;

a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélküli és indokolatlan katonai agresszióját és invázióját, valamint Belarusz ezen agresszióban való részvételét; hangsúlyozza, hogy a háború súlyos humanitárius válságot okozott és alapvető befolyást gyakorolt az EU és szomszédsága gazdasági és biztonsági helyzetére, aminek az EBB tevékenységeiben és beruházási terveiben szélesebb körben tükröződnie kell;

üdvözli, hogy az EBB az ukrajnai orosz invázióra reagálva jóváhagyta a sürgősségi szolidaritási csomagot, amely többek között tartalmaz egy 668 millió EUR összegű azonnali pénzügyi támogatást az ukrán hatóságok számára, felgyorsítva a jelenlegi hitelekhez kapcsolódó kifizetéseket, valamint kötelezettségvállalást további 1,3 milliárd EUR összeg gyorsított folyósítására vonatkozóan; megjegyzi, hogy ez a csomag egyaránt tartalmaz azonnali pénzügyi támogatást, valamint közép- és hosszú távú infrastrukturális támogatást, többek között az újjáépítési munkához, amint a háború után Ukrajna visszanyeri szabadságát és függetlenségét; felhívja az EBB-t, hogy dolgozzon ki cselekvési terveket az EU Ukrajnába irányuló közvetlen beruházásainak ösztönzésére, beleértve a háború utáni új gazdasági és szociális projekteket, többek között az iskolák, szociális lakhatás és kórházak támogatására; hangsúlyozza az összehangolt erőfeszítések fontosságát az ukrajnai válságra való reagálás során;

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mielőbb vezessenek be egy adatszolgáltatási mechanizmust, amelynek célja az illetékes hatóságok tájékoztatása a Putyin- és Lukasenka-rezsimhez köthető orosz és belarusz természetes és jogi személyek európai pénzügyi intézményeknél, köztük adott esetben az EBB-csoportnál tartott vagyonáról; kéri az EBB-t, hogy legyen nagyon körültekintő és szorosan kövesse a Tanács által jóváhagyott új szankciókat és intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy a Krím 2014-es jogellenes annektálását követően az EBB megszüntette oroszországi tevékenységeit; továbbá elvárja, hogy az EBB szüntesse meg bármilyen közvetlen vagy közvetett orosz partnernek a beruházási projektekben való részvételét, beleértve a pénzügyi közvetítőket is;

felhívja a tagállamokat, hogy részvényesi minőségükben növeljék az EBB tőkeellátottságát annak érdekében, hogy több hosszú távú hitel és innovatív eszköz álljon rendelkezésre olyan projektek finanszírozására, amelyek jelentős fenntarthatósági, társadalmi és innovációs potenciállal bírnak az EU olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területein, mint a digitalizáció és a zöld átállás, ugyanakkor tartsák fenn az EBB jelenlegi magas hitelminősítését;

üdvözli, hogy az EBB 2021-ben több mint 430 000 kkv-t támogatott, amelyek 4,5 millió embert foglalkoztattak; azonban kéri az EBB-t, hogy biztosítson kiegészítő növekedési tőkét ahhoz, hogy a kkv-k bővíteni tudják tevékenységüket; megjegyzi, hogy a jelenlegi magas energiaárak a kkv-k versenyképességére is hatással vannak; felhívja az EBB-t, hogy értékelje, hogy a kkv-k jelenlegi támogatásának szintje elegendő-e, figyelembe véve a magas energiaárakat, valamint a nyersanyagok árának emelkedését;

üdvözli, hogy az EBB által nyújtott finanszírozásból 2021-ben rekordösszeget, 20,7 milliárd EUR-t fordítottak az innováció támogatására, ezen belül a digitalizációra és a készségfejlesztésre, valamint a digitális világgal kapcsolatos képzésekre irányuló beruházásokra; úgy véli, hogy az ilyen jellegű beruházások döntő fontosságúak Európa versenyképességének fenntartásához és az EU stratégiai autonómiájának megteremtéséhez, és különösen relevánsak az olyan ágazatokban dolgozó munkavállalók számára, ahol jelentős kiigazításra és átképzésre van szükség;

üdvözli az új kohéziós orientációt, amelyben az EBB vállalja, hogy hitelezési tevékenységét 2025-ig az EU–27 kohéziós régiókban nyújtott összes hitelének 45 %-ára, a legkevésbé fejlett régiókban pedig 23 %-ára növeli; hangsúlyozza az éghajlat-politikai fellépés növelésének fontosságát az érintett régiókban a gazdasági, társadalmi és területi konvergencia, valamint a mindenki érdekeit figyelembe vevő, méltányos átállás előmozdítása érdekében, és hangsúlyozza, hogy a beruházásokat pénzügyi, gazdasági és technikai érdemeik alapján kell kiválasztani; felhívja az EBB-t, hogy továbbra is foglalkozzon azokkal a rendszerszintű hiányosságokkal, amelyek megakadályozzák, hogy egyes régiók vagy országok teljes mértékben kihasználják az EBB pénzügyi lehetőségeit, többek között azáltal, hogy fokozott erőfeszítéseket tesz hitelezési tevékenységeinek bővítésére technikai segítségnyújtás, kapacitásépítés és tanácsadási támogatás nyújtása révén, különösen az innováció, a digitalizáció, az infrastruktúra, a kkv-k támogatása és a magas színvonalú foglalkoztatás megteremtését célzó projektek terén, és előnyben részesíti az egyenlőtlenségeket csökkentő, valamint a társadalmi sokszínűséget és befogadást előmozdító projekteket; e tekintetben kéri a tanácsadási szolgáltatások, például az európai régiók beruházásait támogató közös program (JASPERS), az európai helyi energiahatékonysági támogatás (ELENA) és a Fi-Compass fokozott támogatását;

elismerését fejezi ki az Európai Garanciaalap időszerűségéért a Covid19-világjárvány negatív társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése, többek között a kkv-k támogatása tekintetében; megjegyzi, hogy 2021. december 31-ig az EBB az Európai Garanciaalap műveleteire 23,2 milliárd EUR-t (a rendelkezésre álló 24,2 milliárd EUR 95 %-át) hagyott jóvá, ami körülbelül az EBB-csoport szokásos éves beruházásainak egyharmadát teszi ki; megjegyzi, hogy az alap végső kedvezményezettjeivel kapcsolatos átláthatóság nélkül nehéz következtetéseket levonni az európai gazdaságra gyakorolt hatását illetően; ezért kéri az alap részletes értékelését abból a szempontból, hogy az EBB közreműködése mennyiben jelentett hozzáadott értéket, az alap milyen mértékben teljesítette célkitűzéseit, mire az eszköz fokozatosan kivezetésre kerül, és végrehajtása mennyire történt átláthatóan; kéri, hogy az értékelést hozzák nyilvánosságra; üdvözli, hogy folyamatban van az Európai Garanciaalap értékelése, és várakozással tekint elébe;

10.

tudomásul veszi az új környezeti és társadalmi fenntarthatósági keretet (ESSF); üdvözli, hogy a fenntartható finanszírozást működési modellként fogadták el; kéri annak gyors végrehajtását, valamint hogy az EBB határozzon meg egyértelmű és szigorú eljárásokat az átvilágítás elvégzésének módjára vonatkozóan; kéri továbbá, hogy az ESSF valamennyi rendelkezése megfelelően tükröződjön a szerződésekben, és az EBB valamennyi műveletében alkalmazzák a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet;

11.

üdvözli az EBB és a Bizottság közötti InvestEU-megállapodás 2022. március 7-i aláírását, valamint azt, hogy az Európai Beruházási Alap külön végrehajtó partner; kéri az új InvestEU tanácsadó központ gyors létrehozását, és hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a tárgyalásokat a többi végrehajtó partnerrel;

Klímabank

12.

üdvözli, hogy 2021-ben a hitelezés 43 %-a kapcsolódott az éghajlathoz és a környezethez – ami növekedést jelent a 2020. évi 40 %-hoz képest –, és üdvözli az éghajlatváltozással kapcsolatos hitelezési cél 2022-ben történő elérésére irányuló szándékot; továbbá üdvözli, hogy – az Európai Garanciaalap megbízatását figyelmen kívül hagyva, amely kifejezetten a világjárvány által sújtott kkv-kat célozza – az EBB zöld finanszírozásának részaránya valójában 51 %-ra nőtt; megismétli, hogy az EBB valamennyi pénzmozgásának teljesen összhangban kell lennie a nettó nulla kibocsátás legkésőbb 2050-ig történő elérésével és az EU 2030-ra kitűzött megnövelt éghajlat-politikai célkitűzésével; hangsúlyozza, hogy az éghajlatvédelmi átállásnak inkluzívnak és méltányosnak kell lennie; hangsúlyozza, hogy a zöld beruházásoknak életképeseknek kell lenniük, és az EBB-nek fenn kell tartania magas hitelképességi besorolását (AAA); e tekintetben felhívja az EBB-t, hogy hitelnyújtása, pénzügyi eszközei, technikai segítségnyújtása és tanácsadási szolgáltatásai révén támogassa a karbonsemleges gazdaságra való átállásból eredő társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő embereket és régiókat; kiemeli, hogy a klímabank-ütemterv jó kiindulási pont, de további intézkedésekre lesz szükség a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel való összhang biztosítása érdekében, az 1,5 oC-os célkitűzés elérhető szinten tartása és a méltányos átállás biztosítása mellett; megismétli, hogy nagyléptékű változás csak akkor érhető el, ha az ipart is bevonják, és biztosítják a szükséges ösztönzőket az innovatív éghajlati megoldásokhoz és a minőségi munkahelyek létrehozásához; kéri, hogy a klímabank-ütemterv végrehajtására irányuló valamennyi cselekvési tervet a lehető leghamarabb hozzanak nyilvánosságra, ily módon áttekintést nyújtva a célok elérésére tervezett intézkedésekről és lehetővé téve azok megfelelőségének értékelését;

13.

várakozással tekint a klímabank-ütemterv félidős felülvizsgálata elé, és hangsúlyozza, hogy annak fel kell gyorsítania az intézmény olyan, valódi klímabankká történő átalakulását, amely segíti a természeti erőforrások megőrzését és a környezet védelmét; elvárja, hogy valamennyi hitelnyújtás legyen összhangban a Párizsi Megállapodás céljaival – elérhető szinten tartva az 1,5 oC-os célkitűzést –, valamint az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaival; kéri, hogy a klímabank-ütemterv félidős felülvizsgálatában szerepeljen minden egyes projekt esetében a kevésbé karbonintenzív alternatívák és a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások megbízható értékelése; a klímabank-ütemtervvel kapcsolatban 2023-tól kezdődően minden művelet esetében részletes éves eredményjelentéseket vár, beleértve azt is, hogy az milyen mértékben van összhangban az éghajlatra vonatkozó uniós célkitűzésekkel;

14.

üdvözli „A szerződő felek igazodása a Párizsi Megállapodáshoz” keretrendszert, és elvárja, hogy azt teljes mértékben valósítsák meg; megismétli azon – nem csupán a vállalati ügyfeleknek, hanem a pénzügyi közvetítőknek is szóló – felhívását, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2025 végéig rendelkezzenek dekarbonizációs tervvel; hangsúlyozza, hogy az ilyen új követelmények nem befolyásolhatják hátrányosan a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését; kéri, hogy helyezzenek hangsúlyt a rövid távú dekarbonizációs tervek hitelességére; kéri, hogy ezeket a terveket és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat szigorúan hajtsák végre, és értékelés útján bizonyosodjanak meg arról, hogy azok belefoglalhatók az EBB és ügyfelei közötti szerződéses rendelkezésekbe; elvárja, hogy az EBB rendszeresen ellenőrizze és biztosítsa a megfelelést, különösen az ESSF végrehajtása tekintetében;

15.

üdvözli, hogy az EBB európai energetikai beruházásainak értéke a 2018. évi 10 milliárd EUR-ról 2021-ben több mint 14 milliárd EUR-ra nőtt; kéri az EBB-t, hogy – a közelmúltbeli geopolitikai fejlemények tükrében – gyorsítsa fel és növelje az EU energiabiztonságára irányuló beruházásokat, és ismét kijelenti, hogy az EU energiabiztonságának növelése összeegyeztethető az EBB klímabankként betöltött szerepével, valamint az energiaszegénység csökkentésére irányuló céllal, amely különösen sürgetővé válik az energia- és üzemanyagárak gyors növekedése miatt; ismételten felhívja az EBB-t, hogy teljes mértékben hajtsa végre az energiahatékonyság elvét, és tűzze ki célul az energiaszegénység kezelését valamennyi energetikai hitelezésében; megismétli, hogy támogatja az EBB 2019. évi energetikai hitelezési politikáját; felhívja az EBB-t, hogy kezelje prioritásként a megújuló energiával kapcsolatos beruházások, az energiahatékonyság és az energiabiztonság finanszírozását, ami növelni fogja az EU harmadik országoktól való függetlenségét; felhívja az EBB-t, hogy növelje a hitelezést azon projektek számára, amelyek az Oroszországból és más harmadik országokból történő energia- és nyersanyag-behozataltól való gyors függetlenedést segítik;

16.

üdvözli az EBB éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervét és az iránti elkötelezettségét, hogy 2025-ig az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó fellépések arányát az átfogó éghajlat-politikai cél 15 %-ára növeli; megismétli azon felhívását, hogy a fizikai éghajlati kockázat értékeléséhez harmonizált átvilágítási módszerekre van szükség az EBB valamennyi hitelezési tevékenysége esetében, beleértve azokat is, amelyek pénzügyi közvetítőkön keresztül zajlanak;

17.

az energetikai hitelezési politika közelgő félidős felülvizsgálatára tekintettel emlékeztet Hoyer elnöknek az EBB-csoport 2022. január 27-i éves sajtókonferenciáján tett nyilatkozatára: „Küldetésünknek érezzük, hogy a fenntarthatóságra összpontosítsunk, és a párizsi célokat egy hosszú távú befektető intézmény révén valósítsuk meg. Ezért nem látok változást energiahitel-nyújtási politikánkban”; felhívja az EBB-t, hogy tartsa tiszteletben a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform ajánlásait és szüntesse meg a meg nem térülő eszközök, valamint az olyan tevékenységek finanszírozását, amelyek nem egyeztethetők össze az európai zöld megállapodás céljaival és a kapcsolódó uniós stratégiákkal; felhívja az EBB-t, hogy beruházásai során fordítson kiemelt figyelmet azokra a projektekre, amelyek az energiaforrások és -beszállítók diverzifikálása révén növelik az energiaellátás biztonságát és csökkentik az EU harmadik országoktól való energiafüggőségét; ösztönzi az EBB-t, hogy működjön együtt a helyi és regionális hatóságokkal, és segítse elő a kisebb projektek finanszírozását, beleértve a megújuló energiaforrásokra összpontosító, közösségvezérelt kezdeményezéseket is; felhívja az EBB-t, hogy gondoskodjon arról, hogy a szociális és megfizethető lakhatásba történő, üdvözlendő beruházásai szintén hozzájáruljanak az energiahatékonyság javításához;

18.

sajnálatát fejezi ki a közlekedéssel kapcsolatos hitelezési politika felülvizsgálatának késedelme miatt; egy olyan javaslat kidolgozását várja, amely teljes mértékben igazodik a Párizsi Megállapodás céljaihoz, elérhető szinten tartva az 1,5 oC-os célkitűzést, és amely a jövőben szerepet szán az EBB-nek a mobilitás dekarbonizálásában, kiemelt hangsúlyt fektetve a vállalati szintű átállásra; elvárja, hogy az EBB hitelei csökkentsék a közlekedés környezeti hatását, ugyanakkor javítsák a nyújtott szolgáltatások minőségét és megfizethetőségét, továbbá elvárja, hogy ne nyújtsanak olyan új hiteleket, amelyek gátolják a közlekedés dekarbonizációját vagy a fenntarthatóbb és megfizethetőbb kibocsátásmentes mobilitásra való átállást; hangsúlyozza a meg nem térülő eszközökkel kapcsolatos magas kockázatot a közlekedési ágazatban; úgy véli, hogy több finanszírozást kell biztosítani a kibocsátásmentes mobilitásra, különösen a kerékpározásra, és a tömegközlekedés fejlesztésére és korszerűsítésére, a multimodális szolgáltatásokra, többek között a fenntartható várostervezési projektekkel összefüggésben, valamint a jobb közlekedési szolgáltatások biztosítására a kevésbé ellátott közösségek és települések számára; több finanszírozást kér a tengeri ágazat szén-dioxid-mentesítésére;

Biológiai sokféleség és fenntarthatóság

19.

üdvözli az ESSF 4. szabványának aktualizált változatát, nevezetesen „a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása” alapelv beépítését, valamint az ellentételezés korlátozását, különösen a gazdag biológiai sokféleséggel rendelkező területeken, és kéri annak gondos végrehajtását; üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyek a biológiai sokféleségre vonatkozó kockázatértékelés és átvilágítás megerősítésére irányulnak az integrált biodiverzitás-értékelési eszköz révén; elvárja, hogy a felhasznált adatok legyenek naprakészek; aggodalmát fejezi ki azonban az elavult adatok használata miatt; elvárja, hogy az EBB tegyen eleget az EUMSZ 11. és 191. cikkének és állítsa le a pénzeszközök folyósítását, illetve szükség esetén vonja vissza azokat, amennyiben az éghajlatot, a környezetet vagy a helyi közösségeket érintő káros hatásokra utaló bizonyíték vagy ezek komoly kockázata hivatalosan megállapítást nyer, többek között környezeti hatásvizsgálatok révén;

20.

emlékeztet az uniós biodiverzitási stratégia 2030-ra kitűzött azon céljára, hogy évente legalább 20 milliárd EUR-t szabadítanak fel a természettel kapcsolatos kiadásokra; hangsúlyozza, hogy a társadalom egésze profitál a természet helyreállításából, amely a gazdasági ágazatok széles köre számára kritikus fontosságú, továbbá hogy a tagállamoknak az EBB-vel és más pénzügyi intézményekkel folytatott együttműködése kulcsfontosságú lehet a finanszírozási hiány megszüntetéséhez; elismeri a Természetitőke-finanszírozási Eszköz végrehajtása során felmerült kihívásokat és elért eredményeket; megismétli arra irányuló felhívását, hogy az eszköznek vagy bármely utódeszköznek képezze részét egy vissza nem térítendő támogatási komponens – az igazságos átmenet mechanizmus modelljét alapul véve –, amely támogatja a helyi projektek kezdeti bővítését és megkönnyíti a bevételteremtést; kéri egy olyan független, nyilvános értékelés elindítását, amely az ökoszisztéma támogatásának és a biológiai sokféleség helyreállításának szélesebb körű értékelésébe illeszkedik; megjegyzi, hogy a tervek szerint a Természetitőke-finanszírozási Eszközt új eszközök váltják fel a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben; sürgeti ezért az EBB-t, hogy az új eszközök köréből zárja ki a védett területeken és a magas biológiai sokféleséggel rendelkező területeken található, a biológiai sokféleség ellentételezésére irányuló projekteket;

21.

megjegyzi, hogy Ukrajna és Oroszország fontos mezőgazdasági termesztő országok, többek között a búza, a kukorica és az árpa tekintetében; megjegyzi, hogy a háború súlyos hatással van az ukrán mezőgazdasági ágazatra; továbbá megjegyzi, hogy Oroszország és Belarusz jelentős műtrágya-előállító országok; sajnálja, hogy a háború komoly tovagyűrűző hatással járhat a határokon átnyúló ellátási láncokra, az élelmiszer- és műtrágyaárakra, az élelmiszerek megfizethetőségére az EU-ban, valamint az élelmezésbiztonságra és az élelmiszerek megfizethetőségére világszerte; ösztönzi az EBB-t, hogy műveletei révén segítse elő az európai zöld megállapodásban, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és a 2030-ra szóló biodiverzitási stratégiában kitűzött célok, továbbá az e stratégiákon alapuló, az erdőirtás nélkül készült termékekről és a helyreállításról szóló valamennyi releváns és jövőbeli uniós rendeletben foglaltak megvalósulását; felhívja az EBB-t, hogy ne támogassa azokat a tevékenységeket, amelyek akadályozzák a teljes mértékben fenntartható mezőgazdasági ágazatra való átállást, sem pedig a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra irányuló olyan projekteket, amelyek nem tartják tiszteletben a bolygó tűrőképességének határait; felhívja az EBB-t, hogy ne támogasson semmiféle olyan ipari állattenyésztési és gazdálkodási gyakorlatot, amely nem felel meg az uniós állatjóléti normáknak, amint azt a Parlamentnek a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, az állatok EU-n belül és kívül történő szállítása közbeni védelme tekintetében az uniós jog alkalmazása során felmerülő állítólagos jogsértésekkel és hivatali visszásságokkal kapcsolatban folytatott vizsgálatot követő, 2022. január 20-i ajánlása (7) kimondja;

22.

megismétli az EBB-hez intézett azon felhívását, hogy új műveletei keretében támogassa a vegyi anyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági stratégia céljait azáltal, hogy előmozdítja a biztonságos és fenntartható tervezésű vegyi anyagokkal, anyagokkal és termékekkel kapcsolatos innovációt, a toxikus anyagoktól mentes anyagcikluson alapuló körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet és a vízre, levegőre és talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet; üdvözli a műanyag hulladék csökkentésére irányuló „Clean Oceans” kezdeményezés költségvetésének megduplázását (2-ről 4 milliárd EUR-ra 2025-ig); kiemeli, hogy hangsúlyt kell fektetni az egyszer használatos műanyagok fenntartható alternatíváinak megtalálására irányuló projektekre; felhívja az EBB-t, hogy ne nyújtson finanszírozást vagy bármiféle hozzájárulást a mélytengeri bányászat fejlesztéséhez; üdvözli az EBB azon döntését, hogy technikai segítséget és projektfinanszírozást nyújt a metánra vonatkozó globális kötelezettségvállaláshoz;

23.

üdvözli az éghajlatvédelmi kötvények és a fenntarthatósági kötvények folyamatos, több pénznemben történő kibocsátását; üdvözli továbbá az elkötelezettséget az európai zöldkötvénystandardhoz és bármilyen jövőbeli „szociáliskötvény-standardhoz” való igazodás és különösen az átláthatóság növelése, illetve a kötvények elosztásáról és a hatásokról szóló jelentéstétel javítása iránt; ragaszkodik ahhoz, hogy egyetlen ilyen jellegű lépés sem vezethet a standardok csökkentéséhez;

Társadalmi felelősségvállalás, egészségügy és a nemek közötti egyenlőség

24.

üdvözli a munkavállalói jogok felvételét az ESSF 8. szabványába, amelynek kéri szigorú végrehajtását; felhívja az EBB-t, hogy a munkavállalói jogokat vegye jobban figyelembe műveletei során olyan szerződéses rendelkezések bevezetése révén, amelyek kötelezik a projektgazdákat a munkaügyi kockázatok értékelésére, továbbá biztosítsa a munkavállalói jogok teljes körű védelmét az egész ellátási lánc folyamán; felhívja az EBB-t, hogy segítse elő a világjárványt követő inkluzív helyreállítást a szociális ágazatba – többek között az energiahatékony szociális lakhatásba, az oktatásba, az egészségügybe és a készségekbe – irányuló beruházások révén, és hangsúlyozza a tisztességes, biztonságos és egészséges munkakörülmények kialakításának és a munkavállalói jogok tiszteletben tartásának fontosságát;

25.

üdvözli, hogy az EBB kulcsszerepet játszott az egészségügyi válság nyomán tett uniós válaszintézkedések támogatásában; felhívja az EBB-t, hogy folytassa a közegészségügyi ágazat ellenállóbbá tételére, a világjárvány hosszú távú negatív hatásainak megfékezésére és a jövőbeli világjárványokra való felkészültség fokozására irányuló beruházásokat;

26.

hangsúlyozza, hogy hatékonyabbak és fenntarthatóbbak azok a fejlesztési beruházások, amelyekbe nőket is bevonnak, akiknek igényeit figyelembe veszik; felhívja az EBB-t, hogy járuljon hozzá az EU nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségvállalásainak teljes körű végrehajtásához, beleértve a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó harmadik cselekvési tervet is, mégpedig célzott, nemek szerint lebontott adatok szisztematikus gyűjtésével és nyilvánosságra hozatalával; sürgeti az EBB-t, hogy értékelje a projektek nemek szerinti hatását az Unión belül és kívül, és számoljon be értékeléseinek eredményeiről; úgy véli, hogy a projektekről adatokat kell gyűjteni annak kimutatása céljából, hogy azok hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez és a nők társadalmi szerepének megerősítéséhez; sürgeti az EBB-t, hogy értékelje a projektek nemek szerinti hatását és ennek érdekében vegye fel a kapcsolatot külső szakértőkkel; felhívja az EBB-t, hogy gondoskodjon arról, hogy tanácsadó és technikai segítségnyújtó személyzete felkészült legyen a nemek közötti egyenlőség és az inkluzív fejlődés előmozdítására, és ennek érdekében tegyen szert a szükséges szakértelemre, kiemelt figyelmet fordítva a képzésre; kiemeli, hogy növelni kell a nők által vezetett kkv-k számára nyújtott hitelezést a nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó helyreállítás előmozdítása érdekében;

27.

sajnálja, hogy az EBB nem teljesítette a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó, 2021-re kitűzött eredeti céljait, és a nők továbbra is alulreprezentáltak az EBB magas rangú tisztségeiben; ezért felhívja az EBB-t, hogy tegyen fokozott erőfeszítéseket a nemek egyensúlyának javítására a szervezet valamennyi szintjén;

28.

hangsúlyozza az EBB szerepét az európai prioritások megvalósításához való hozzájárulásban; elvárja, hogy a bank támogassa a szociális jogok európai pillére, a fenntartható fejlődési célok és az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiban meghatározott szociális ajánlások végrehajtásához hozzájáruló projekteket; hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd és konzultáció fontosságát, és ösztönzi az EBB-t, hogy erősítse meg az ilyen tevékenységek iránti elkötelezettségét; üdvözli az EBB oktatásba irányuló beruházásait, és megismétli az EBB-hez intézett azon felhívását, hogy növelje ilyen jellegű beruházásait, hogy világszerte segítsen enyhíteni a koronavírus okozta válság oktatási rendszerekre gyakorolt súlyos hatásait;

NDICI – EBB Global

29.

támogatását fejezi ki az EBB Global iránt, és úgy véli, hogy az EBB kulcsszerepet játszhat az EU stratégiai érdekeinek támogatásában; emlékeztet arra, hogy az EBB földrajzi hatóköre összhangban van a Világbankéval; elvárja, hogy az EBB harmadik országokban végrehajtott beruházásai teljes mértékben igazodjanak az EU-n belüli hitelezésre alkalmazandó uniós éghajlat-politikai, biológiai sokféleségre vonatkozó és társadalmi normákhoz, valamint az EU külső tevékenységével kapcsolatos politikákhoz, beleértve a Global Gateway kezdeményezés végrehajtó partnereként végrehajtott beruházásokat is; felhívja az EBB-t, hogy növelje szerepvállalását a kevésbé fejlett országokban, valamint a konfliktusokkal és mélyszegénységgel sújtott országokban; nyilvános konzultációra és teljes átláthatóságra szólít fel az EBB Globalhoz kapcsolódó stratégiákat illetően, különös tekintettel a kedvezményezett országok szerepére és az emberi jogi átvilágításról szóló külön fejezetekre; kéri, hogy az EBB Global irányító szerve és tanácsadó testülete legyen teljes mértékben elszámoltatható és átlátható, beleértve az új tanácsadó testület által tartott ülések napirendjének és jegyzőkönyveinek proaktív közzétételét is; kéri, hogy a személyzet részesüljön megfelelő képzésben a fejlesztési kérdésekben, ami segítséget nyújt számukra az EU Global és a Team Europe kezdeményezések végrehajtásában; felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza az EBB és más pénzügyi intézmények által kezelt Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz keretében nyújtott garanciák felhasználását a Global Gateway kezdeményezés végrehajtása során;

30.

emlékeztet az EU az iránti globális elkötelezettségére, hogy védelmezi és előmozdítja az emberi jogokat, amely jogok oszthatatlanok, egyetemesek és egymástól kölcsönösen függnek; az új ESSF-et jó kiindulópontnak tekinti, de megismétli többször elhangzott azon kérését, hogy további fellépésekre lesz szükség az emberi jogok védelme és az emberi jogi jogsértések megelőzését célzó eljárások további javítása érdekében; megjegyzi, hogy az EBB-t közvetlenül köti az Alapjogi Charta; rámutat az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által az ESSF EBB által készített tervezetével kapcsolatban tett észrevételekre, és sürgeti az EBB-t, hogy azokat teljes mértékben és haladéktalanul vegye figyelembe, különösen azokat, amelyek az emberi jogi átvilágításra, az emberi jogoknak az EBB átvilágítási eljárásaiba való beépítésére és az emberi jogi hatásvizsgálatokra vonatkoznak, valamint arra, hogy az EBB általános emberi jogi kötelezettségvállalásának az emberi jogok tiszteletben tartása iránti felelősségben kell gyökereznie; kéri, hogy az emberi jogokról szóló jövőbeli nyilatkozat térjen ki ezekre a kérdésekre; határozottan úgy véli, hogy egyértelmű emberi jogi megtorlások esetén az EBB-nek nem szabad hiteleket folyósítania; felhívja az EBB-t, hogy tegyen meg minden erőfeszítést a helyi közösségek védelmében, például adott esetben a finanszírozás megvonásával; ezen túlmenően azonnali intézkedést vár, amennyiben egy ügyfél vagy tényleges tulajdonos emberijog-védőkkel vagy környezetvédőkkel szembeni megtorlásban vesz részt; elvárja, hogy az EBB tegyen eleget a Parlament hosszú ideje hangoztatott azon kérésének, hogy kerülje el az ilyen helyzeteket, mégpedig azáltal, hogy szerződéses követelményeket határoz meg, többek között egy, a helyi közösségek szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésének megszerzésére vonatkozó követelményt, a pénzügyi közvetítőkön keresztül finanszírozott projektek esetében is; elvárja, hogy az EBB követelje meg ügyfeleitől, hogy projektjeiket vessék alá emberi jogi hatásvizsgálatnak, és folyamatosan kísérje figyelemmel a projektek helyszíni végrehajtását a visszaélések, a tisztességtelen kisajátítás, illetve a helyi lakossággal szembeni erőszak megelőzése érdekében; e tekintetben arra kéri az EBB-t, hogy aktívan működjön együtt a helyi közösségekkel, és ennek megfelelően tájékoztassa őket jogaikról, különös hangsúlyt helyezve a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezés alkalmazására, ideértve a panaszkezelési mechanizmushoz való hozzáférésüket is;

31.

úgy véli, hogy az EBB Global végrehajtását megfelelő létszámú, a luxemburgi székhelyen kívüli személyzetre kell alapozni, biztosítva a helyszíni jelenlétet és az Európai Külügyi Szolgálattal és annak küldöttségeivel való hatékony együttműködést, mivel a helyszíni szakértelem és projekt-nyomonkövetés létfontosságú a helyi közösségek támogatásához; kéri a helyszíni személyzet – különösen helyi munkavállalókkal való – megerősítését annak érdekében, hogy a helyi szükségleteket magasabb szintű technikai készségekkel – többek között az emberi jogokkal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakértelemmel – tudják kielégíteni; elvárja, hogy 2022-ben konkrét humánerőforrás-tervet tegyenek közzé az EBB Global végrehajtására vonatkozóan, és felhívja az EBB-t, hogy sürgősen erősítse meg a csalás, a korrupció és egyéb tiltott tevékenységek elleni küzdelemre szolgáló mechanizmusokat, különösen az EBB Unión kívüli jelenlétének növelésére irányuló erőfeszítések részeként; sürgeti az EBB-t, hogy terjessze ki a nemzeti hatóságokkal való együttműködését a partnerországokban; emlékeztet arra, hogy a nairobi regionális központ 2019 óta működik; üdvözli a 2021. novemberi határozatot, amelynek nyomán e központ az EBB új Nairobi Központjává vált, amely elősegíti a kenyai, afrikai, Team Europe-, illetve globális partnerekkel való együttműködést, hozzájárul a magán- és állami beruházási prioritások jobb érvényesüléséhez, és bővíti az éghajlat-politikai fellépéssel, az innovációval és a digitális beruházásokkal kapcsolatos szakértelmet;

32.

hangsúlyozza a fejlesztési finanszírozás koherenciájának, addicionalitásának és hatékonyságának fontosságát; e tekintetben felhívja az EBB-t, hogy erősítse meg a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott együttműködést; felhívja az EBB-t, hogy segítse elő a kisebb fejlesztési finanszírozási szereplők részvételét a műveleteiben; felhívja továbbá az EBB-t, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt a magánberuházások bevonására és a kevésbé fejlett országok hazai erőforrásainak mozgósítására;

Átláthatóság és irányítás

33.

emlékeztet arra, hogy az általános cél az, hogy a projektekre vonatkozó információkat az EBB igazgatótanácsa általi jóváhagyásuk előtt három héttel közzétegyék; aggodalmát fejezi ki az átláthatóság csökkenése miatt, különös tekintettel a projektekre vonatkozó információk időben történő nyilvánosságra hozatalára; emlékeztet arra, hogy míg 2010-ben az összes projekt 96,1 %-át tették közzé három héttel az igazgatótanács jóváhagyása előtt, 2020-ban csupán 60 %-át; megjegyzi, hogy az EBB szerint ez a csökkenő tendencia annak a következménye, hogy az EBB nagyobb mértékben működik együtt a magánszektorba tartozó vállalatokkal; sajnálatát fejezi ki az üzleti titoktartásra vonatkozó rendelkezések egyre gyakoribb alkalmazása miatt; ezzel összefüggésben elismeri az üzleti titoktartásra vonatkozó mindkét rendelkezés fontosságát – különösen a kkv-k esetében –, valamint az átláthatóságot mint a demokratikus elvek – köztük az emberi jogok – védelmének központi elemét, és felhívja az EBB-t, hogy teremtsen egyensúlyt a kettő között, szem előtt tartva, hogy az EBB-alapok közpénzek, és azokat mindig nyilvános ellenőrzés és elszámoltathatóság alá kell vonni; nagyobb átláthatóságra és elszámoltathatóságra szólít fel, többek között az uniós intézmények és különösen a Parlament felé; kiemeli továbbá, hogy néhány közelmúltbeli, környezeti hatásvizsgálatot igénylő projektet csak jóváhagyás után tettek közzé; emlékeztet továbbá arra, hogy a magánberuházók esetében a legjobb standard az, hogy minden projektet legalább 30 nappal a jóváhagyás előtt közzé kell tenni, és hogy a csak magánszektorbeli projekteket finanszírozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (a Világbank-csoport tagja) 60 nappal a finanszírozási döntések meghozatala előtt környezeti hatásvizsgálatokat tesz közzé; emlékeztet arra, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatoknak a hatályos tőkepiaci szabályzásnak megfelelően kell működniük, amely az információmegosztásra vonatkozó rendelkezéseket is magában foglal; rámutat az európai ombudsman közelmúltbeli ajánlásaira, amelyek szerint az EBB-nek „ambiciózusabb megközelítést kell alkalmaznia közzétételi gyakorlatával kapcsolatban”, az átláthatóságra vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban kell eljárnia, és átláthatóbbnak kell lennie az általa finanszírozott projektek lehetséges környezeti hatását illetően; sürgeti az EBB-t, hogy a lehető leghamarabb hajtsa végre ezeket az ajánlásokat;

34.

ismételten szorgalmaz egy, a Parlament és az EBB közötti intézményközi megállapodást, amelynek célja az EBB dokumentumaihoz és adataihoz való hozzáférés javítása és a demokratikus elszámoltathatóság növelése, beleértve annak lehetőségét is, hogy írásbeli választ igénylő kérdéseket nyújtsanak be az EBB-hez, valamint meghallgatásokat és gazdasági párbeszédeket szervezzenek;

35.

felhívja az EBB-t, hogy rendszeres strukturált párbeszédek révén még nagyobb mértékben tájékoztassa a Parlamentet döntéseiről, az elért előrehaladásról és hitelezési tevékenységei hatásáról;

36.

úgy véli, hogy az új átláthatósági politika elszalasztott lehetőségnek bizonyult; felhívja az EBB-t, hogy gondolkozzon el a kritikus értékeléseken, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBB részben figyelmen kívül hagyta a Parlament arra irányuló, igen egyértelmű kérését, hogy a többi pénzügyi intézmény bevált gyakorlataival és normáival összhangban javítsa átláthatósági politikáját; üdvözli az EBB műveleteire vonatkozó addicionalitási hatásvizsgálatok közzétételét az EBB addicionalitás- és hatásmérési keretének részeként; sajnálja, hogy az új politika csupán kisebb előrelépést tesz a proaktív közzététel irányába, többek között a több mint 50 millió EUR összegű, pénzügyi közvetítők útján végrehajtott projektek esetében, annak ellenére, hogy az EBB-nek „a közzététel vélelme” alapján kell működnie, hogy betölthesse küldetését az EU közbankjaként; megjegyzi, hogy az új politika nem kötelezi az EBB-t arra, hogy proaktívan tegyen közzé információkat a projektek kiválasztásáról – különösen az átvilágítási információkat – az EBB igazgatótanácsának döntése előtt, összhangban a nemzetközi pénzügyi szervezetek gyakorlatával, aggasztónak tartja továbbá, hogy harmadik felek üzleti érdekei, valamint a piaci visszaélésekről szóló irányelv (8) alapján kivételeket alkalmaztak a dokumentum-hozzáférés tekintetében; sajnálja továbbá, hogy a politika nem rendelkezik az igazgatótanács és az igazgatási bizottság jegyzőkönyveinek időben történő közzétételéről; kéri, hogy ezeket a hiányosságokat sürgősen szüntessék meg; kéri, hogy az átláthatósági politikát hangolják össze az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank átláthatósági politikájával a magas környezeti kockázattal járó projektek közvetítőire vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében, és megismétli arra vonatkozó felhívásait, hogy a vízenergiára vonatkozó követelményekhez igazított átláthatósági követelményeket terjesszék ki valamennyi infrastrukturális projektre, köztük a pénzügyi közvetítők révén finanszírozott projektekre;

37.

e tekintetben a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó ambiciózus szabályokat szorgalmaz, amelyek szigorú adózási, átláthatósági, környezetvédelmi és szociális normákon alapulnak; felhívja az EBB-t, hogy a lehető legrövidebb időn belül módosítsa a környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó szerződési feltételeinek mintáját és ennek megfelelően a pénzügyi közvetítőkkel kötött szerződéseket, amelyek meghatározzák, hogy milyen környezeti információkat kell összegyűjteni és közzétenni; hangsúlyozza azonban, hogy az ilyen új követelmények nem befolyásolhatják hátrányosan a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését;

38.

tudomásul veszi az aktualizált magatartási kódexet, és üdvözli az összeférhetetlenségre vonatkozó szigorúbb szabályokat és az időszakos felülvizsgálatra vonatkozó kötelezettségvállalást; sajnálja, hogy az ismételt kérések ellenére nincs olyan rendelkezés, amely kizárná az alelnököket a származási országukban zajló műveletek felügyeletéből, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezzel foglalkozzanak a következő felülvizsgálat során;

39.

komoly aggodalmának ad hangot az EBB-n belüli szociális párbeszéd hiánya miatt, különösen a zaklatással, a munkakörnyezettel és a munkafeltételekkel kapcsolatos aggályok kezelése tekintetében; elvárja, hogy az EBB vezetősége biztosítsa a kötelességszegés valamennyi formájával szembeni zéró toleranciát, és sürgősen hajtsa végre a kötelességszegések megelőzéséhez szükséges változtatásokat; sürgeti az EBB vezetőségét, hogy kezdjen valódi párbeszédet a személyzettel aggályaik kezelése érdekében, és erősítse a bizalmat és az elszámoltathatóság kultúráját; ösztönzi a bankot, hogy indítson felméréseket és konzultációkat alkalmazottai körében;

40.

kéri a Bizottságot, hogy a 19. cikk szerinti eljárás keretében tegye közzé véleményének indokolását;

Zéró tolerancia a csalással szemben

41.

tudomásul veszi az új csalás elleni politikát, és hangsúlyozza az inkluzív együttműködés fontosságát a csalás elleni politika fontos eszközeinek kidolgozása során; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EBB pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó politikája nem orvosolja a főbb hiányosságokat, nevezetesen ami az EU negyedik pénzmosási irányelvében (9) foglalt előírások beillesztését illeti és különösen az „Ismerd az ügyfeledet” ellenőrzések közzétételét bármely projekt jóváhagyása előtt; szintén sajnálja, hogy nem történt javulás az átláthatósági előírások terén, nevezetesen abban, hogy a közvetlen és közvetett hitelek nyújtását attól tegyék függővé, hogy a kedvezményezettek közzéteszik-e a finanszírozási műveletekben részt vevő kedvezményezettek és pénzügyi közvetítők adózási és számviteli adatait; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBB nem rendelt meg független ellenőrzéseket a pénzmosás elleni standardok EBB-nél történő alkalmazására vonatkozóan; elvárja, hogy az EBB igazodjon a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó, folyamatosan fejlődő uniós szabályozási kerethez és gyakorlatokhoz annak érdekében, hogy lehetővé tegye a bank számára a tiltott magatartásban való részvétel hatékony megakadályozását és a korrekciós intézkedések meghozatalát, nevezetesen a szervezetek kizárása, a pénzeszközök visszafizettetése és más szerződéses és jogorvoslati lehetőségek igénybevétele révén;

42.

felhívja az EBB-t, hogy kötelezze el magát az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni politikájának megerősítése mellett, többek között azáltal, hogy megtagadja a bizonyítottan negatív előzményekkel rendelkező kedvezményezettek vagy pénzügyi közvetítők finanszírozását, illetve az ilyen pénzügyi partnerekkel való együttműködést; felhívja az EBB-t, hogy hajtson végre megelőző intézkedéseket és rendszeres adóértékeléseket az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek, az adócsalás és adókijátszás, valamint a jogellenes és agresszív adókikerülés ellen; felhívja az EBB-t, hogy a közvetlen és közvetett hitelek nyújtását attól tegye függővé, hogy a kedvezményezettek közzéteszik-e az országonkénti adózási és számviteli adatokat, valamint megosztják-e a finanszírozási műveletekben részt vevő kedvezményezettek és pénzügyi közvetítők tényleges tulajdonosainak adatait, és ennek érdekében az ügyfeleivel kötött szerződésekbe foglaljon bele erre vonatkozó konkrét rendelkezést; felhívja az EBB-csoportot, hogy a gyengén szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő joghatóságokkal és a jó adóügyi kormányzással kapcsolatos politikáját hozza összhangba a folyamatosan fejlődő európai és nemzetközi szabályozással az adózási integritás területén, valamint a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó normákkal és politikákkal; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a csalás, a korrupció és más tiltott tevékenységek elleni hatékony küzdelemben; felhívja az EBB-t, hogy a tiltott tevékenység gyanúját felvető eseteket további kivizsgálás és a büntetőeljárás lefolytatása céljából továbbítsa az uniós, illetve Unión kívüli hatóságokhoz, és szükség szerint nyújtson segítséget;

43.

megismétli azon felhívását, hogy amennyiben a helyi hatóságok a vonatkozó jogszabályok lehetséges megsértése miatti bejelentést kapnak és/vagy jogi eljárásban vesznek részt, a finanszírozást függesszék fel legalább a nemzeti szintű nyomozás és bírósági eljárás lezárulásáig;

44.

emlékeztet arra, hogy a Bizottság arra kérte az EBB-t, hogy több információt osszon meg az olyan szerződéses feltételek tényleges alkalmazásáról, amelyek lehetővé teszik az EBB számára a finanszírozás megszüntetését vagy megvonását, és elvárja, hogy a Parlament teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen ezekhez az információkhoz; elvárja az alapos nyomon követést, amely teljes mértékben figyelembe veszi az érintett résztvevők és érdekelt felek által kifejezett aggályokat, különösen az emberi jogok és a jogállamiság megsértésével kapcsolatban;

45.

megismétli azon kérését, hogy az EBB erősítse meg a panaszkezelési mechanizmussal, illetve a csalások kivizsgálásával foglalkozó osztályainak függetlenségét és hatékonyságát; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EBB panaszkezelési mechanizmusáról szóló legalább egy, igen egyértelmű jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az EBB környezetvédelmi és szociális normáit megsértették; üdvözli ezért, hogy a bank a panaszkezelési mechanizmusról szóló jelentést követően lépéseket tett a kifizetések felfüggesztése érdekében; úgy véli azonban, hogy le kell vonni a megfelelő tanulságokat, azaz hogy még van javítanivaló annak ellenőrzése terén, hogy a projektek megfelelnek-e a bank saját politikáinak, illetve a nyilvánosság projektekről való tájékoztatása terén; javasolja, hogy az összetett projektek esetében a bank kérjen segítséget a helyi környezetvédelmi és szociális szakértőktől a projektek alaposabb értékelése és a konkrét körülmények jobb megértése érdekében; felhívja továbbá az EBB-t, hogy gondoskodjon arról, hogy a normákat a teljes projektciklus során betartsák, és amennyiben azokat nem tartják be, tegyen lépéseket hatékony, érdemi és azonnali korrekciós intézkedések révén, amennyiben lehetséges, vagy pedig a projekt gyors leállításával; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy amennyiben egy projektnél összeférhetetlenség esete állhat fenn, továbbra sem világos, hogy az okozott kárt hogyan fogják enyhíteni; felhívja az EBB-t, hogy kötelezze el magát átláthatósági kultúrájának erősítése mellett annak révén, hogy tovább növeli az etikus érdekképviseletet, mégpedig egy átláthatósági nyilvántartás bevezetésével, amely előírja az igazgatási bizottság tagjai számára, hogy tegyék közzé az érdekképviselőkkel tartott megbeszéléseiket; sürgeti továbbá az EBB-t, hogy kerülje el a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni, megfelelő várakozási idő nélküli foglalkoztatást, amely várakozási időt az európai ombudsman Európai Bankhatósággal és Európai Védelmi Ügynökséggel kapcsolatos közelmúltbeli ajánlásainak kellő figyelembevételével kell megállapítani, mivel ez nemcsak az EBB hírnevét, hanem annak függetlenségét is veszélyezteti;

46.

üdvözli az Európai Ügyészséggel kötött munkamegállapodást, és felszólít annak teljes körű és gondos végrehajtására, különösen a jelentéstételt illetően;

47.

üdvözli az EBB és az Europol közötti, 2021. október 29-én aláírt munkamegállapodást, amelynek célja, hogy elősegítse az információk és a szakértelem megosztását a csalás és a korrupció elleni küzdelem során; elvárja, hogy ezt a megállapodást teljes mértékben hajtsák végre;

48.

megismétli az EBB-hez intézett azon felhívását, hogy erősítse az európai ombudsmannal és az Európai Csalás Elleni Hivatallal fenntartott kapcsolatát;

49.

üdvözli az Európai Számvevőszék, az EBB és a Bizottság közötti megújított háromoldalú megállapodást, amely erősíti a Számvevőszék ellenőrzési jogkörét az EBB által kezelt uniós bevételek és kiadások tekintetében, megfelelően tiszteletben tartva az adatok bizalmasságára vonatkozó meglévő rendelkezéseket; ugyanakkor megjegyzi, hogy az EBB saját alapjainak tevékenységével kapcsolatos adatok továbbra is kívül esnek a számvevőszéki ellenőrzések hatályán és megbízatásán;

o o

50.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Beruházási Banknak.

(1) HL C 270., 2021.7.7., 2. o.

(2) HL L 107., 2021.3.26., 30. o.

(3) HL L 231., 2021.6.30., 1. o.

(4) HL L 274., 2021.7.30., 1. o.

(5) HL L 209., 2021.6.14., 1. o.

(6) HL C 270., 2021.7.7., 113. o.

(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0015.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/57/EU irányelve (2014. április 16.) a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (HL L 173., 2014.6.12., 179. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

Top

Choose the experimental features you want to try