52021IP0353

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52021IP0353 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021IP0353

Help

Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása az új EKT-ről a kutatás és az innováció szolgálatában (2021/2524(RSP))

HL C 99., 2022.3.1, pp. 167–174 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2022.3.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 99/167

P9_TA(2021)0353

Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában

Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása az új EKT-ről a kutatás és az innováció szolgálatában (2021/2524(RSP))

(2022/C 99/17)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a kutatás és az innováció szolgálatában álló új EKT-ről a Bizottságnak feltett kérdésre (O-000031/2021 – B9-0026/2021),

—	tekintettel a Bizottságnak az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című, 2020. szeptember 30-i közleményére (COM(2020)0628),

—	tekintettel az Európai Tanács 2020. december 1-jei következtetéseire,

—	tekintettel az Európai Kutatási Térség (EKT) 2016–2018 közötti időszakban elért eredményeiről szóló jelentésre,

—	tekintettel a 2020. június 23-i innovációs eredménytáblára,

—	tekintettel az Európai Unió Bíróságának a C-66/18. sz. ügyben 2020. október 6-án hozott ítéletére (1),

—	tekintettel a Bizottság 2005. március 11-i ajánlására a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről (2),

—	tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

A.	mivel az EKT-nak a kutatók szabad mozgásának, valamint a tudományos ismeretek és technológiák szabad áramlásának megvalósítása révén történő kiteljesítése kulcsfontosságú prioritás az Európai Unió számára;

B.	mivel az EKT a szabályozási és igazgatási keretek közötti különbségek csökkentése révén a kutatás és innováció (K+I) terén tett nemzeti erőfeszítések szétaprózódásának megszüntetését irányozta elő;

mivel az EKT fontos mechanizmusokat nyújtott a kutatók szabad mozgásának, valamint a tudástechnológiák és az innováció cseréjének biztosításához; mivel továbbá az EKT egy bevetté vált, jól ismert keret, amely ösztönzi a tagállamok kutatói és az „EKT-központok” közötti, határokon átnyúló közös K+I tevékenységeket;

mivel a kutatásnak a kutatás integritásának alapelvén kell alapulnia, és az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA) által kidolgozott, a kutatás integritására vonatkozó európai magatartási kódexet a kutatói közösség számára hivatkozási alapnak kell tekinteni; mivel a függetlenség és az objektivitás a tudományba vetett bizalom kiépítésének és fenntartásának kulcsfontosságú elemei;

mivel az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseink eléréséhez, a digitális átállás megvalósításához és az európai gazdaság helyreállításához létfontosságú az Európai Unióban a K+I felgyorsítása, valamint a tagállamokban a magán- és állami K+I közötti együttműködés javítása az új technológiai megoldások korai piaci bevezetése és társadalmi elterjedése, valamint a meglévő technológiai megoldások javítása érdekében; mivel a minőségi foglalkoztatás megteremtése gazdasági lehetőségeket kínál az EU számára; mivel az alapkutatásba való befektetés a jövőbe való befektetést jelent, és mivel az ilyen kutatás finanszírozása nem kapcsolódhat szervesen a gazdasági jövedelmezőséghez; mivel az állami finanszírozású kutatások jelentős tudományos áttöréseket eredményeztek;

F.	mivel főszabályként a K+I-nek tiszteletben kell tartania a technológiasemlegesség elvét; mivel azonban fontos hangsúlyozni, hogy a technológiai döntéseknek tiszteletben kell tartaniuk a hatályos szakpolitikai kereteket;

G.	mivel a K+I elengedhetetlen a Európa helyreállításának lehetővé tételéhez, a digitális és zöld átállás társadalmilag felelős módon történő támogatásához és felgyorsításához, az Unió fenntarthatóságának és versenyképességének fokozásához, valamint az Unió rezilienciájának megerősítéséhez;

mivel a Covid19-válság hátrányosan érintett számos fiatal kutatót, akik romló munkakörülményeket tapasztaltak és kevésbé fértek hozzá a laboratóriumokhoz és más alapvető létesítményekhez, és ennek következtében kevesebb lehetőségük volt projektjeik befejezésére és a szakmai előmenetelhez szükséges képesítések megszerzésére;

mivel az Európai Unió felsőoktatási ágazatában a legmagasabb pozícióknak csupán 24 %-át töltik be nők; mivel a nők még mindig alulreprezentáltak a doktoranduszok között számos természettudományi, technológiai, műszaki tudományos és matematikai (STEM) területen – beleértve az IKT-t és a műszaki tudományokat –, de a gyártás és az építőipar területén is;

mivel a többi uniós finanszírozási program és uniós politika felé irányuló szinergikusabb megközelítés a kevésbé jól teljesítő országokban hasznosíthatná különösen az elmúlt évtizedben kiépített K+I kapacitásokat; mivel ehhez az erőforrások összevonására lenne szükség olyan tevékenységek támogatása érdekében, amelyek előmozdítják a humántőke fejlesztését, az innovatív technológiák és új üzleti modellek bevezetését, továbbá az infrastruktúra karbantartásának és fejlesztésének támogatása céljából; mivel az intelligens szakosodási prioritások keretében a strukturális alapokból finanszírozott beruházások és a keretprogram által támogatott kiváló K+I kezdeményezések célzott kombinációja jelentősen javíthatná egyes régiók teljesítményét és erősíthetné az EKT egészét; mivel ebben az összefüggésben azt is hangsúlyozni kell, hogy szükség van a kutatási infrastruktúrák használatának uniós szintű optimalizálására és jobb összehangolására;

mivel a Bizottság arra irányuló inkluzív megközelítésének, hogy az egymással kölcsönösen összefüggő politikák közötti szinergiák előmozdítása érdekében összehangolja az EKT-t az európai oktatási térséggel és az európai iparpolitikával, az EKT, az európai oktatási térség vagy az iparpolitika bonyolultabbá tétele helyett szinergiákhoz kell vezetnie;

L.	mivel az EKT-nek hozzá kell járulnia az EU számos stratégiájához és nemzetközi kötelezettségvállalásához, például a kkv-stratégiához és a digitális stratégiához, az európai zöld megállapodáshoz és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz;

mivel a világra való nyitottság és a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a sikeres uniós K+I politikákhoz; mivel a keretprogramhoz társult országok az EKT szerves részét képezik, és már most is hozzájárulnak céljaihoz; mivel az európai szomszédság kiemelt figyelmet érdemel; mivel valamennyi keleti és déli országának részesülnie kell az uniós tagállamokkal folytatott tudományos cserékből és együttműködésből;

mivel az EKT nem teljesíthető ki a tudományos élet Unión belüli szabadságának garantálása, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseinek tiszteletben tartása nélkül; mivel az EUB szerint a tudományos élet szabadsága nemcsak egyéni dimenziót foglal magában – amely összefügg a véleménynyilvánítás szabadságával, és különösen a kutatás területén a kommunikáció, a kutatás és az eredmények terjesztésének szabadságával –, hanem magában foglal egy, a tudományos intézmények autonómiájában tükröződő intézményi és szervezeti dimenziót is;

Célkitűzések

üdvözli a Bizottságnak az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című közleményét, amely a tagállamokkal szoros együttműködésben végrehajtandó stratégiai célkitűzéseket és fellépéseket határoz meg annak érdekében, hogy elsőbbséget biztosítsanak a kutatási és innovációs beruházásoknak és reformoknak, hogy elérjék a GDP 3 %-ában meghatározott célt, hogy Unió-szerte javuljon a kutatók kiválósághoz való hozzáférése, valamint hogy lehetővé váljon, hogy a kutatási eredmények elérjék a tudományos közösséget, a társadalmat és a reálgazdaságot, biztosítva ugyanakkor, hogy a közfinanszírozású K+I ténylegesen hozzájáruljon a társadalmi jóléthez;

felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el egy európai kutatási és innovációs paktumot, amely az alábbi 2030-ig teljesítendő kötelezettségvállalásokat foglalja magában: a K+I-re fordított közkiadások növelése a GDP 0,81 %-át kitevő jelenlegi átlagos szintről 1,25 %-ra, az egész EU-ban összehangolt módon; a közös programok és az európai partnerségek állami K+F finanszírozásának növelése a jelenlegi, valamivel 1 % alatti szintről 5 %-ra; valamint közös megállapodás az EKT-fellépések kiemelt területeiről (horizontális és tematikus szinten egyaránt);

hangsúlyozza a K+I és a vállalkozói szellem közötti szoros kapcsolatot, amely lehetőségeket teremt új unikornisok, induló vállalkozások és kkv-k létrehozására; emlékeztet egy olyan digitális ökoszisztéma létrehozásának fontosságára, amely főként az „EKT innovációs központok” révén hozzájárulna a technológiai innovációhoz és a kkv-k növekedéséhez;

elismeri az egyetemek és a felsőoktatási intézmények kulcsszerepét az élénk K+I ökoszisztémák létrehozásában; kiemeli a diákoknak mint az innovátorok következő generációjának központi szerepét ezekben az ökoszisztémákban;

ragaszkodik ahhoz, hogy az EKT összefüggésében a „kutatás” és az „innováció” kifejezések használata ne korlátozódjon a technológiai innovációra, hanem azok a társadalom- és bölcsészettudományok valamennyi aspektusa szempontjából széles körben releváns, az egyes általános célkitűzésekbe teljes mértékben beépített átfogó témákként ágyazódjanak be;

úgy véli, hogy az EKT felülvizsgálatának horizontális megközelítést kell tartalmaznia a kutatóintézetek, köztük az egyetemek közötti együttműködés megerősítésére; felszólít az egyetemi szövetségek költségvetési támogatásának növelésére, valamint egy olyan támogató keret létrehozására, amely lehetővé teszi a szövetségek rugalmas fejlődését; úgy véli továbbá, hogy az egyetemek közötti együttműködést nem szabad csupán a szövetségekre korlátozni, hanem több finanszírozási rendszert is elérhetővé kell tenni az egyetemek számára a szövetségeken kívüli együttműködéshez;

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szinergiákat hozzanak létre a felsőoktatás, a kutatóintézetek és a civil társadalmi szervezetek mint valódi partnerek között a K+I összefüggésében, valamint az ipari szövetségek között, teljes mértékben kihasználva ezáltal az egyetemek kettős szerepét; ezzel összefüggésben megismétli, hogy minőségi kutatási infrastruktúra felhasználásával kedvező feltételeket és lehetőségeket kell teremteni a kutatók számára; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa e partnerségek inkluzív kialakítását az átláthatóság, az érdekelt felek kiegyensúlyozott képviselete és a folyamatos nyitottság alapján, és biztosítson elegendő lehetőséget az ilyen különféle érdekelt felek részvételére;

hangsúlyozza, hogy minden finanszírozási felhívásnak átláthatónak kell lennie, és azt jóval előre be kell jelenteni; hangsúlyozza továbbá, hogy a közös ipari technológiai ütemterveknek jobban figyelembe kell venniük az alulról felfelé irányuló inputokat és az inkluzív részvételt, és nem kizárólag az ipart kell elsődleges inputforrásnak tekinteniük, hanem el kell fogadniuk a legújabb, legkorszerűbb kutatásokat és innovációkat, valamint a fogyasztói szervezetek és a szociális partnerek észrevételeit is;

felhívja a tagállamokat, hogy az „új EKT”-t alakítsák olyan konkrét szakpolitikákká és finanszírozási intézkedésekké, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak a „zöld” és „digitális” kettős átálláshoz, egy ambiciózus európai zöld megállapodás és ipari stratégia végrehajtásához, a reziliens helyreállításhoz és a kielégítetlen egészségügyi szükségletek kielégítéséhez; hangsúlyozza, hogy az egész EU-ban megfelelő kapcsolatokra van szükség az innováción és az ipari ökoszisztémákon belül és azok szereplői között – beleértve az egyetemi világot, az ipart, a közszféra különböző szintjeit, valamint a nagyközönséget és a civil társadalmat – annak biztosítása érdekében, hogy felgyorsuljon a kutatási eredmények gazdasági és a társadalmi alkalmazása; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a kkv-k alapvető szerepét az innováció és a technológiafejlesztés kezelésében, valamint a hagyományos kkv-kban rejlő, még felszabadítandó potenciált; hangsúlyozza az „EKT-központok” mint olyan eszközök szerepét, amelyek biztosítják a magas színvonalú tudomány elérhetőségét valamennyi uniós városban és régióban, valamint fellendítik a fenntartható növekedésre lehetőséget adó régiókat;

10.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a K+I minőségének javítására irányuló folyamat lelassult, és Unió-szerte egyenlőtlen előrehaladást mutat (3);

11.

hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány idején a K+I fontos szerepet játszott a válság leküzdését célzó multiszektorális és tudományágakon átívelő megoldások kidolgozásában; e tekintetben üdvözli az „EKT a koronavírus ellen” cselekvési tervet, amely egy példája a tagállamokkal közösen végrehajtott, gyorsan meghatározott és jól célzott fellépésnek;

12.

hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány nemcsak a K+I együttműködés, hanem a nyílt tudományos gyakorlatok és infrastruktúrák fontosságát is bizonyította a legsürgetőbb társadalmi igények gyors megoldásában; hangsúlyozza, hogy az EKT kulcsszerepet játszik a nyílt tudomány előmozdításában és a kutatási eredmények, adatok és infrastruktúra megosztásában, valamint annak biztosításában, hogy az államilag finanszírozott kutatásból származó valamennyi tudományos publikációt alapértelmezés szerint nyílt hozzáférésű folyóiratokban tegyék közzé, míg a kutatási eredményeket és adatokat a FAIR (lekérdezhető, hozzáférhető, interoperábilis, újrafelhasználható) elvek szerint bocsássák rendelkezésre;

13.

kiemeli, hogy a Covid19-világjárvány növelte a jobb konnektivitás iránti igényt, és ezért felgyorsította a digitális átállást; sajnálja azonban, hogy a technológiamegosztást és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat nem vették kellőképpen figyelembe;

14.

felszólít az alapkutatás és az alkalmazottabb jellegű kutatás közötti egyensúly megteremtésére, amely konkrét innovációt eredményez az EKT egészében, és hangsúlyozza, hogy mindkettő kulcsfontosságú;

15.

kiemeli, hogy az alapkutatás olyan tudósok tevékenységét jelenti, akik tudásépítés érdekében vizsgálnak kérdéseket, függetlenül a gazdasági jövedelmezőségtől vagy a rövid távú alkalmazhatóságtól;

16.

rámutat arra, hogy az új EKT-nak teljes mértékben fel kell karolnia a zöld és digitális kettős átállást, és hozzá kell járulnia ebben az összefüggésben a K+I törekvések felgyorsításához, többek között a K+I beruházások jobb összehangolásához és megerősítéséhez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel (RRF) fennálló szinergiák kiaknázása révén, valamint a magán- és állami K+I közötti együttműködés javítása révén, nemcsak a tagállamokon belül, hanem a tagállamok között is, annak érdekében, hogy felgyorsuljon az olyan innovatív technológiák és megoldások társadalmi elterjedése és korai piaci bevezetése, amelyek létfontosságúak uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez, valamint a kettős átállás kínálta lényeges gazdasági előnyök kiaknázásához;

Finanszírozás és szinergiák

17.

hangsúlyozza, hogy tekintettel arra, hogy Európa a Covid19-válság által súlyosbított sürgető társadalmi, ökológiai és gazdasági kihívásokkal néz szembe, legfőbb ideje átalakítani az EKT eszközrendszerét, hogy megvalósuljon Európa helyreállítása, és új, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból ellenálló modellt építsenek ki az EU számára; ezért aggodalmát fejezi ki a nemzeti politikák és a tagállamokkal uniós szinten megállapodott politikák összehangolásának lassú üteme miatt;

18.

felkéri a tagállamokat, hogy növeljék a K+I-re szánt nemzeti költségvetéseket; üdvözli e tekintetben, hogy a Tanács a 2020. december 1-jei következtetéseiben ismételten megerősítette a GDP 3 %-át kitevő beruházási célkitűzést; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezekben a következtetésekben a Tanács nem kötelezte el magát a K+I állami finanszírozására vonatkozóan javasolt, a GDP 1,25 %-át kitevő beruházási célkitűzés mellett;

19.

emlékeztet a K+I hozzájárulásának fontosságára a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésében; ösztönzi a tisztaenergia-technológiák területére vonatkozó nemzeti K+I költségvetések általános növelését, amelyek elősegítik a 2030 és 2050 felé konkrét és releváns utakat kijelölő nemzeti célkitűzéseket és finanszírozási célokat;

20.

hangsúlyozza az európai finanszírozási eszközök – különösen a Horizont Európa, az Erasmus+, a kohéziós politikai alapok, a NextGenerationEU, az Egységes piac program, az InvestEU, a LIFE+, az Igazságos Átmenet Alap és az EU külső fellépési eszközei, a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA), az EU4Health és a Digitális Európa program – közötti szinergiák megteremtésének és kiaknázásának fontosságát, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson egyértelmű, egyszerű és gyakorlati útmutatást és egyszerűsített eszközöket a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy miként lehet ezeket a nemzeti szinergiákat a legjobban megvalósítani; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) fontosságát, amely támogatni fogja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, beleértve a kutatási és innovációs infrastruktúrákat is, és nagyban hozzá fog járulni az „új EKT” megvalósításához;

21.

úgy véli, hogy a helyreállítási tervek és a NextGenerationEU lehetőséget kínálnak a tudásháromszög megerősítésére és a készségek, az oktatás és a kutatás megerősítésére; hangsúlyozza, hogy strukturáltabb kapcsolatokra van szükség az európai oktatási térség és az európai innovációs térség megerősítésére irányuló kezdeményezésekkel; üdvözli a Tanács azon tervét, hogy az EKT megerősítését beépítse a nemzeti helyreállítási tervekbe;

22.

hangsúlyozza a tudományos élet, a kutatóintézetek és az ipar közötti együttműködés fontosságát a projektek tervezési szakaszától kezdve a tudomány, valamint az erőforrások és a kiegészítő előnyök megosztását célzó innovatív technológiák és megoldások előmozdítása, valamint a technológiai innovációs projektek közös megvalósítása érdekében piackész termékek, szolgáltatások vagy folyamatok létrehozása és a jólét növelése érdekében; ösztönzi az „új EKT” keretében a különböző szereplők közötti kölcsönös cseréket és fokozott együttműködést az oktatási tapasztalat javítása, a tudásátadás folyamatának felgyorsítása, a tudatosság növelése és a társadalmi, környezeti és gazdasági kihívások leküzdését célzó megoldások biztosítása céljából;

23.

kiemeli az ökoszisztémákkal kapcsolatos multidiszciplináris és több érdekelt fél bevonására épülő megközelítésben rejlő lehetőségeket, amelyek ötvözik Európa kreatív és kulturális erősségeit és értékeit; tudomásul veszi a különböző ágazatok és tudományágak – többek között a művészet, a formatervezés és a kreatív területek, valamint a társadalom- és bölcsészettudományok – egyesítése által teremtett szinergiaelőnyöket;

24.

elismeri a magánszektor szerepét K+I képességeink javításában, az új innovációk kidolgozásában, valamint Európa versenyképességének és fenntarthatóságának növelésében; hangsúlyozza, hogy jelentős társadalmi hatás érhető el többek között a legújabb kutatási ismereteknek az induló és a meglévő vállalkozásokban és az iparban való felhasználása révén; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a tudományos élet és az üzleti világ közötti hosszú távú stratégiai együttműködést a közérdekű célok előmozdítása és a tudásháromszög integrálása érdekében a jobb társadalmi eredmények elérése céljából; hangsúlyozza, hogy az ipar és a kkv-k jelentős szerepet játszhatnak a hosszú távú beruházásokhoz való hozzájárulásban és a „halálvölgy” áthidalásában, és felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne jobban kihasználni az állami és a magánszektor K+I beruházásai közötti szinergiákat, többek között a képzés, a készségek és a kutatási tevékenység fejlesztése terén is;

25.

megismétli, hogy az „új EKT” összefüggésében fontos a szellemi tulajdonra vonatkozó meglévő keret alkalmazása, a küszöbön álló egységes szabadalom támogatása és minden szükséges rugalmasság annak érdekében, hogy egyensúlyt lehessen teremteni a hatékony szellemitulajdon-jogok érvényesítése és az innováció ösztönzése között; kiemeli, hogy a közelgő egységes szabadalom szerepet játszhat az eljárások egyszerűsítésében és az európai innovátorok adminisztratív terheinek csökkentésében;

A szakadék áthidalása

26.

úgy véli, hogy a K+I-re fordított, jelentősen megnövelt közkiadások sikerének egyik kulcsa a különböző európai, nemzeti és magánfinanszírozási források integrálása, beleértve a Horizont Európa, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az uniós kohéziós alapok és a nemzeti K+F finanszírozás konvergenciáját is;

27.

felszólít a Horizont Európán belül egy, a részvétel bővítését és az EKT megerősítését célzó ambiciózus csomagra, amely támogatja a tagállamok közötti együttműködést a kiválósághoz való kiegyensúlyozott hozzáférés elérése érdekében;

28.

felhívja a tagállamokat, hogy a világjárványból való kilábalás szempontjának figyelembevétele mellett a lehető leghamarabb támogassák az új EKT-t olyan nemzeti reformokkal és forrásokkal, amelyek új eszközök, nevezetesen a Horizont Európa „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” című részének végrehajtása révén kiegészítik az uniós finanszírozási eszközöket, hozzájárulva a K+I terén megnyilvánuló teljesítménybeli különbségek csökkentéséhez és a különböző országok és régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez; e tekintetben hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a K+I területén végrehajtott beruházásokkal és reformokkal; üdvözli az átállással foglalkozó EKT-fórum létrehozását és a várható kutatási és innovációs paktumot; megjegyzi, hogy a paktum sikere annak az ágazaton belüli széles körű támogatásától függ, ezért kéri, hogy a Parlamentet és az érdekelt feleket vonják be a paktum kidolgozásának folyamatába;

29.

elismeri a regionális kormányzatok jelentős szerepét a K+I politikák előmozdításában, valamint a regionális K+I ökoszisztémák fontosságát; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el egy többszintű kormányzási formát, amely magában foglalja a regionális és helyi önkormányzatokat a regionális ökoszisztémák és az „EKT-központok” megerősítése érdekében;

30.

hangsúlyozza, hogy szinergiákat kell biztosítani az „EKT-központok” és más K+I központok, például az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) innovációs központjai, a digitális innovációs központok és hálózatok, például a mesterséges intelligenciával foglalkozó digitális innovációs központok és az Európai Vállalkozói Hálózat között;

31.

ösztönzi azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a készségekbe, a kutatásba és az innovációba való beruházás további fokozása azokban a tagállamokban, amelyek az európai innovációs eredménytábla szerint továbbra is szerény és mérsékelt innovátoroknak minősülnek; üdvözli az ilyen tagállamok előtt álló szakadék áthidalására irányuló, már meglévő kezdeményezéseket, köztük az EIT regionális innovációs programját;

32.

hangsúlyozza, hogy az EKT-nek prioritásként kell kezelnie a kiválósághoz való hozzáférést, a kutatók mobilitását és a tudás szabad áramlását, elő kell mozdítania az inkluzivitást és terjesztenie kell a lehetőségeket Európa egész területén, megerősítve a különböző K+I közösségek közötti kapcsolatokat és szinergiákat, hozzájárulva ezáltal Európa kutatási és innovációs potenciáljának teljes körű kiaknázásához; kiemeli, hogy a kiválóság előtérbe helyezésével az EKT központi szerepet játszhat az Unión belüli egyenlőtlenségek csökkentésében, és segíthet a még mindig meglévő kutatási szakadék áthidalásában;

33.

hangsúlyozza, hogy a társadalmi igényeknek és érdekeknek kell a K+I középpontjában állniuk, és hogy ezért a polgárok, a helyi közösségek és a civil társadalom szerepvállalásának kell az új EKT alapjául szolgálnia annak érdekében, hogy elősegítsék a társadalmi befogadást, és ezáltal nagyobb társadalmi hatást érjenek el, és növeljék a tudományba vetett bizalmat; ezért fokozott tudományos kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányokra szólít fel, valamint a civil társadalom és a végfelhasználók szoros bevonására a K+I folyamat elejétől kezdve, beleértve a kirekesztés kockázatának nagyobb mértékben kitett csoportok – például a fogyatékossággal élő személyek és a társadalom egyéb alulreprezentált csoportjai – képviseleti szervezeteit a K+I-ből való kirekesztettségükkel kapcsolatos kritikus kérdések kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a később kifejlesztett technológiák és innovációk valóban a társadalmat szolgálják, ne pedig fordítva;

34.

üdvözli a Bizottság arra irányuló terveit, hogy Unió-szerte javítsa a kutatók kiválósági intézményekhez és infrastruktúrákhoz való hozzáférését; hangsúlyozza azonban, hogy célzottabb támogatásra van szükség a K+I területén jelentkező hiányosságok megszüntetéséhez az Unióban;

35.

hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a kutatási adatokhoz való hozzáférés széttagoltságát, és elismeri az európai nyílt tudományosadat-felhő (EOSC) fontosságát az „új EKT” összefüggésében, amelynek célja az intézményi, nemzeti és európai érdekelt felek, kezdeményezések és adatinfrastruktúrák összekapcsolása egy inkluzív, nyílt tudományos ökoszisztéma kialakítása érdekében az EU-ban; kéri, hogy az európai adatmegosztási infrastruktúrák javítása és az adatszabványok használatának előmozdítása révén mozdítsák elő a nyílt tudományban való részvételt és az adatmegosztásra irányuló kezdeményezéseket;

Szakmai pályafutások

36.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nők és lányok részt vehessenek a STEM-szakmákban, és kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek javítják a nők számára a kutatói karrierhez szükséges feltételeket és csökkentik az elszivárgás hatását; kéri, hogy javítsák a foglalkoztatási lehetőségek vonzerejét a fiatal kutatók és az alulreprezentált csoportok számára, figyelembe véve azt is, hogy a nők döntő mértékben járulnak hozzá a tudományos és K+F tevékenységekhez, és mindeközben csökkentsék a nemek közötti bérszakadékot az ágazatban; ösztönzi a tagállamokat és a kutatószervezeteket, köztük az egyetemeket, hogy támogassák a rugalmas munkafeltételeket és szabályokat a kutatás és innováció területén dolgozó nők és férfiak számára egyaránt, többek között támogassák a gondozási feladatok egyenlő megosztását, és vizsgálják felül a kutatók teljesítményének értékelését a nemi előítéletek kiküszöbölése érdekében; ragaszkodik továbbá a nemi dimenzió jobb integrálásához a K+I-be, valamint lebontott adatok és eredmények gyűjtésének javításához;

37.

nagyra értékeli az ERA4You kezdeményezést, amely célzott mobilitási intézkedéseket irányoz elő az alacsony K+I teljesítményt felmutató tagállamok kutatóinak támogatására a kiválóság tanulása és fejlesztése, valamint a kutatók ipar és tudományos körök közötti mobilitásának előmozdítása érdekében;

38.

tudomásul veszi az átállással foglalkozó EKT-fórum elindítását, melynek célja a tagállamok támogatása a nemzeti K+I finanszírozás és reformok koordinálásában és rangsorolásában;

39.

megjegyzi, hogy a tehetségek áramlása és a K+I lehetőségek jelentősen eltérnek a tagállamok között; úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak a tehetségek áramlására kell törekednie, a kutatók kiegyensúlyozott, körkörös mobilitása révén kezelve az „agyelszívás” problémáját; úgy véli, hogy egy ilyen egyensúly eléréséhez európai szintű fellépésre van szükség politikai intézkedések és eszközök révén;

40.

kiemeli a kutatók mobilitását ösztönző rendszerek fontosságát (ERASMUS+, Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, Európai Kutatási Tanács); ezzel összefüggésben emlékeztet a Horizont Európában előírt, a kutatóknak az Unióba és az Unión belüli származási országukba való visszatérését támogató intézkedésekről szóló tanulmányra, amely hasznos eszköz lehet a kutatók visszatérését elősegítő intézkedések szükségességének bizonyítására;

41.

felszólítja a Bizottságot, hogy e cél elérése érdekében dolgozzon ki újabb eszközöket és intézkedéseket többek között az EKT-központokon és az ERA4You kezdeményezésen, a részvétel bővítésére irányuló cselekvéseken, valamint azon támogató eszközökön keresztül, amelyek segítik a nemzeti K+I rendszerek reformjának megtervezését és végrehajtását, például a Horizont keretprogram szakpolitika-támogató eszközének felhasználásával;

42.

üdvözli a kutatói karrierek támogatására szolgáló eszköztár kidolgozására irányuló kezdeményezést; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csak 2024-re tervezi annak elfogadását, és kéri mielőbbi elfogadását a mobilitás fokozása, a kompetenciák és készségek fejlesztése, célzott képzések biztosítása és a foglalkoztathatóság javítása érdekében;

43.

felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa és bontsa le azokat a régóta fennálló akadályokat, amelyekkel a kutatók szembesülnek, amikor fontolóra veszik, hogy más európai országokba és régiókba költözzenek, ideértve a kutatáshoz nem kapcsolódó akadályokat is, mint például a társadalombiztosítási, nyugdíj- és humánerőforrás-politikákat, beleértve az elismerési és jutalmazási rendszereket, valamint a gyermekgondozási létesítményeket és a munka és a magánélet közötti egyensúlyt; ezért felhívja a Bizottságot és a nemzeti ügynökségeket, hogy működjenek együtt, és javítsák a kutatók felvételével és mobilitásával, valamint a szakmai előmeneteli lehetőségekkel kapcsolatos információk gyűjtését és összehasonlíthatóságát;

44.

támogatja a Bizottság arra irányuló tervét, hogy kidolgozza a kutatók páneurópai nyugdíjalapját (RESAVER) és egy átfogó kutatói karrierkeretet a határokon és ágazatokon átnyúló mobilitás további előmozdítása, a karrierlehetőségekkel kapcsolatos összehasonlíthatóság és átláthatóság javítása, valamint a magasan képzett tehetségek harmadik országokból történő jobb bevonzása érdekében;

45.

meggyőződése, hogy a kutatók a kutatási rendszerek, az innováció és a fenntartható növekedés egyik legfontosabb erőforrását jelentik, és hogy munkájuk elvégzéséhez megfelelő feltételeket kell biztosítani számukra; úgy véli továbbá, hogy a munkáltatóknak és a finanszírozóknak biztosítaniuk kell, hogy a kutatók munkakörülményei biztosítsák a sikeres kutatási teljesítményhez elengedhetetlennek ítélt rugalmasságot és autonómiát, lehetővé tegyék mind a nők, mind a férfiak számára a család és a munka összeegyeztetését, valamint javítsák az infrastruktúrákhoz, a számítási teljesítményhez és a lehetőségekhez való hozzáférést; felszólít a virtuális kutatói mobilitás kínálta lehetőségek szisztematikus elismerésére;

46.

hangsúlyozza a készségek alapvető szerepét; úgy véli, hogy a tudás előtérbe helyezése az új EKT egyik alapvető pillére; hangsúlyozza az egyetemek szerepét az egész életen át tartó tanulás, a készségfejlesztés és az átképzés előmozdításában annak érdekében, hogy valamennyi munkavállaló számára javítsák a lehetőségeket, és kielégítsék a zöld és digitális átállásból eredő munkaerőpiaci készségigényeket, valamint hogy hozzájáruljanak a Covid19-válságból való gyors kilábaláshoz;

47.

felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal azon politikák és eljárások meghatározása érdekében, amelyek támogathatják a kutatói karrierek jobb irányítását, csökkenthetik a bizonytalanságot, előmozdíthatják a befogadást és a sokszínűséget, és végső soron javíthatják a tudományos eredmények minőségét;

A kutatást lehetővé tevő feltételek

48.

úgy véli, hogy az Uniónak világszínvonalú infrastruktúrával és eszközökkel kell rendelkeznie a K+I tevékenységek végrehajtása, az iparágak és a kkv-k támogatása, valamint az európai szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén az innovációs potenciál felszabadítása érdekében;

49.

elismeri a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma ütemtervének fontosságát a K+I infrastruktúra fejlesztése szempontjából, amely az EKT kulcsfontosságú pillére, és hangsúlyozza az új páneurópai infrastruktúrák fejlesztésének fontosságát;

50.

felhívja az illetékes intézményeket, hogy megfelelő feltételek és lehetőségek biztosításával támogassák a fiatal kutatókat, és fogadjanak el sürgős intézkedéseket, mint például a támogatások és projektek időtartamának meghosszabbítása, a határidők kiigazítása és a létesítményekhez való hozzáférés javítása;

51.

kéri, hogy támogassák az új és a már meglévő tehetségeket, és biztosítsanak kapcsolattartó és együttműködési felületet a kutatók számára karrierjük minden szakaszában a mesterséges intelligencia valamennyi területén, mivel az az innováció, a jövőbeli növekedés és a versenyképesség egyik fő hajtóerejévé vált, és alapvető fontosságú a társadalom előtt álló fő kihívások – például az éghajlatváltozás, az energia és mobilitás, az élelmezés, a természeti erőforrások, az egészségügy és a befogadó társadalmak – kezelésében; kiemeli az „EKT-központok” fejlesztésének fontosságát az EU-ban, amelyek növelik az ezen eszközökhöz való hozzáférést, és hozzájárulnak a szekemberhiány csökkentéséhez ezen a területen;

52.

kiemeli, hogy alapvető fontosságú a FAIR-elveken alapuló európai nyílt tudományosadat-felhő gyors kidolgozása; aggodalmát fejezi ki az e célkitűzés felé történő lassú előrehaladás miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az európai nyílt tudományosadat-felhő megbízható K+I adattérré történő bővítését; emlékeztet annak fontosságára, hogy összekapcsolják az adatmegosztással kapcsolatos valamennyi kezdeményezést, például az egészségügy, az energia, a gyártás, a mobilitás, a mezőgazdaság, a pénzügyek, a készségek és a közigazgatás területén működő európai adatterek létrehozásával kapcsolatos kezdeményezéseket;

Alapelvek

53.

hangsúlyozza, hogy az EKT nem hajtható végre az Unión belül garantált tudományos szabadság nélkül; üdvözli a tudományos élet szabadságának elvét, amely az új EKT egyik alappillére;

54.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EKT valamennyi európai országban előmozdítsa a tudományos élet szabadságának tiszteletben tartását a tudományos kiválóság biztosítása érdekében, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikkével összhangban;

55.

hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani az etikai gyakorlatokat és alapvető etikai elveket, valamint az etikai normákat, amint azt a különböző nemzeti, ágazati vagy intézményi etikai kódexek rögzítik; emlékeztet annak fontosságára, hogy a Horizont Európa keretprogram 19. cikkében meghatározott etikai elveket alkalmazzák az uniós kutatási programokra;

56.

hangsúlyozza, hogy be kell vonni a polgárokat annak céljából, hogy társadalmunk érdekében hozzájáruljanak az új ismeretek és az innováció fejlesztéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a társadalommal folytatott párbeszédet, növelje a tudatosságot, részesítse előnyben az aktív részvételt a tudományos kutatás minden szakaszában, lehetővé téve ezáltal a polgárok számára a megoldások közös megtervezését, az ötletekhez való hozzájárulást és a tudománnyal és annak küldetésével kapcsolatos konstruktív hozzáállás megteremtését; felkéri az érintett intézményeket, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalok és a diákok bevonásának lehetőségeire;

Globális dimenzió

57.

hangsúlyozza, hogy a nemzetközi együttműködés fontos tényező, amely lehetővé teszi az EKT számára a tudásmegosztás és a készségek fejlesztését, valamint a kutatási és innovációs kapacitások javítását;

58.

hangsúlyozza, hogy az EKT megreformálásának, valamint az EKT-n túlmutató nemzetközi együttműködésre vonatkozó uniós és tagállami stratégiai megközelítés aktualizálásának együtt kell járnia; ezért felszólít a K+I terén folytatott nemzetközi együttműködésről szóló 2012. évi bizottsági közlemény aktualizálására, amelynek új megközelítést kell alkalmaznia az alacsony és közepes jövedelmű országokkal való együttműködésre vonatkozóan;

o o

59.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) 2020. október 6-i Európai Bizottság kontra Magyarország ítélet, C-66/18, EU:C:2020:792.

(2) HL L 75., 2005.3.22., 67. o.

(3) Lásd az EKT tekintetében elért eredményekről szóló 2018. évi jelentést.

Top

Choose the experimental features you want to try