1)

Ellentétesek-e az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma foglalkoztatás feltételeiről szóló 99/70/EK irányelvben (1) szereplő keretmegállapodás 4. szakaszában foglalt elvével a D.lgs 23/15 (23/15. sz., felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet) 1. cikke 2. bekezdésében és 10. cikkében szereplő olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a kiválasztási szempontok megsértése miatt jogellenes csoportos létszámcsökkentéseket illetően olyan differenciált kettős védelmi rendszert írnak elő, amely alapján a csoportos létszámcsökkentésre irányuló eljárás keretében a 2015. március 7. előtt létesített, határozatlan időre szóló munkaviszonyok tekintetében megfelelő, hatékony és visszatartó erejű védelem valósul meg az eredeti munkakörbe történő visszahelyezésnek és a járulékok munkáltató általi megfizetésének eszközével, ezzel szemben a 2015. március 7. előtt létesített, azonban határozatlan időre szóló munkaviszonyokká e dátumot követően átalakított határozott időre szóló munkaviszonyok esetében – a munkában töltött idő egyezősége ellenére – kevésbé hatékony és kevésbé visszatartó erejű, egy alsó és felső értékhatár között meghatározott egyszerű kártérítést kell alkalmazni?”

2)

Ellentétes-e az Alapjogi Charta 20. és 30. cikkében, valamint a 98/59/EK irányelvben (2) szereplő rendelkezésekkel a 23/15. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 10. cikkében szereplőhöz hasonló olyan jogszabályi rendelkezés, amely a kiválasztási szempontok megsértése miatt jogellenes csoportos létszámcsökkentések esetére – a csoportos létszámcsökkentésre irányuló eljárással érintett, korábban létesített, többi hasonló munkaviszony esetétől eltérően – kizárólag a 2015. március 7. után határozatlan időre (vagy határozatlan időre szólóvá átalakított munkaviszony keretében) alkalmazott munkavállalók vonatkozásában nem írja elő az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, viszont ezzel párhuzamosan olyan egyszerű kártérítési mechanizmust vezet be, amely nem alkalmas a munkahely elvesztése anyagi következményeinek az ellentételezésére és kedvezőtlenebb ahhoz a másik meglévő modellhez viszonyítva, amely olyan más munkavállalókra vonatkozik, akiknek a jogviszonya – a jogviszony átalakítása vagy létrehozása időpontjának kivételével – az előzőekkel azonos jellemzőkkel rendelkezik?