This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62017CN0665
Case C-665/17 P: Appeal brought on 27 November 2017 by the European Commission against the order of the General Court (Second Chamber) delivered on 12 September 2017 in Case T-247/16: Trasta Komercbanka AS and Others v European Central Bank
C-665/17. P. sz. ügy: A Törvényszék (második tanács) T-247/16. sz., Trasta Komercbanka AS és társai kontra Európai Központ Bank ügyben 2017. szeptember 12-én hozott végzése ellen az Európai Bizottság által 2017. november 27-én benyújtott fellebbezés
C-665/17. P. sz. ügy: A Törvényszék (második tanács) T-247/16. sz., Trasta Komercbanka AS és társai kontra Európai Központ Bank ügyben 2017. szeptember 12-én hozott végzése ellen az Európai Bizottság által 2017. november 27-én benyújtott fellebbezés
HL C 42., 2018.2.5, p. 6–7
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
5.2.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 42/6 |
A Törvényszék (második tanács) T-247/16. sz., Trasta Komercbanka AS és társai kontra Európai Központ Bank ügyben 2017. szeptember 12-én hozott végzése ellen az Európai Bizottság által 2017. november 27-én benyújtott fellebbezés
(C-665/17. P. sz. ügy)
(2018/C 042/10)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: V. Di Bucci, A. Steiblytė, K.-Ph. Wojcik meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: Trasta Komercbanka AS, Ivan Fursin, Igors Buimisters, C & R Invest SIA, Figon Co. Ltd, GCK Holding Netherlands BV, Rikam Holding SA, Európai Központi Bank
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kérik, hogy a Bíróság:
|
— |
helyezze hatályon kívül a Törvényszék (második tanács) T-247/16. sz., Trasta Komercbanka AS, Ivan Fursin, Igors Buimisters, SIA C & R Invest, Figon Co. Limited, G. C.K J Holding Netherlands B. V. és Rikam Holding S. A. – SPF kontra Európai Központ Bank ügyben 2017. szeptember 12-én hozott végzését, amennyiben az elutasítja a Trasta Komercbanka AS részvényeseinek kérelmével kapcsolatos elfogadhatatlansági kifogást; |
|
— |
mint elfogadhatatlan keresetet utasítsa el az Ivan Fursin, Igors Buimisters, SIA C & R Invest, Figon Co. Limited, G. C.K J Holding Netherlands B. V. és a Rikam Holding S. A. – SPF által benyújtott keresetet; |
|
— |
a felpereseket kötelezze a költségek megfizetésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében elfogadhatónak kell nyilvánítani azon megsemmisítés iránti kérelmet, amelyet valamely felszámolás alatt álló hitelintézet részvényesei nyújtottak be egy olyan határozattal szemben, amelynek tárgya a hitelintézet engedélyének visszavonása. Ily módon a Törvényszék figyelmen kívül hagyott más jogorvoslati eszközöket, amelyek a határidőben benyújtott megsemmisítés és ideiglenes intézkedések iránti kérelem formájában a hitelintézet rendelkezésére álltak, illetve amelyek az uniós bíróságok előtt az Európai Központi Bankkal szemben indítható kártérítési kereset és esetleg a nemzeti bíróságok előtti egyéb keresetek formájában a részvényeseket illették.
A fellebbezés az alábbi két jogalapon alapul:
|
1) |
A fellebbező előadja, hogy a Törvényszék a jogi érdek feltételét illetően megsértette az EUMSZ 263. cikket. Annak megállapításával, hogy a közvetlen részvényesek akadályoztatva voltak azon jogaik gyakorlásában, amelyek a felszámolás alatt álló társaság irányításának és működési elveinek meghatározására vonatkoznak, amit megtehettek volna, ha a társaság még aktív lett volna, a Törvényszék tévesen eltért azon ítélkezési gyakorlattól, amelynek értelmében a részvényeseknek nem lehet a társaságuk jogi érdekétől eltérő jogi érdekük. A Törvényszék továbbá nem vette figyelembe, hogy egy aktív társaság részvényesei, beleértve a nyilvánvalóan kisebbségi részvényeseket, sem rendelkeznek olyan joggal, hogy keresetindításra késztethetnék a társaság ügyvezetését. A Törvényszék nem tett különbséget a bank működési engedélyét visszavonó bankfelügyeleti határozat és a felszámolási eljárást megindító későbbi nemzeti bírósági határozat hatásai között. Végül tévesen ítélte úgy, hogy a felszámolás alatt álló társaság részvényeseinek is ugyanúgy tudniuk kell gyakorolni a tagsági jogaikat, mint egy aktív társaság részvényeseinek. |
|
2) |
A fellebbező előadja, hogy a Törvényszék megsértette az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdését az aktus közvetlenül és személyében érintő jellegére vonatkozó feltétel tekintetében. |
Az első feltétel vonatkozásában a Törvényszék először is nem vette figyelembe, hogy az, hogy többé-kevésbé meghatározható a száma, vagy akár a személyazonossága azon személyeknek, akikre vonatkozik valamely intézkedés, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezen intézkedést úgy kell tekinteni, hogy e személyeket a személyükben érinti mindaddig, amíg ezen intézkedés a szövegében meghatározott objektív jogi vagy ténybeli helyzet alapján alkalmazást nyer. Másodszor téves az a megállapítás, hogy a bank működési engedélyét visszavonó határozat vonatkozik a hitelintézet részvényeseire, mivel az csak magára hitelintézetre vonatkozik. Harmadszor a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az Európai Központi Bank határozata érintette a részvényeseket egyes rájuk jellemző sajátosságok, illetve olyan ténybeli helyzet miatt, amely másoktól megkülönbözteti őket, hiszen a határozat csak a hitelintézetet érintette, de nem érintette a részvényesek jogait. Végül még azt feltételezve is, hogy a társaság egyedüli részvényesét esetleg személyében érintheti az Európai Központ Bank társaságnak címzett határozata, a Törvényszék tévesen vette egy tekintet alá az egyes kisebbségi részvényesek helyzetét az egyedüli részvényes helyzetével.
A második feltétel kapcsán a Törvényszék egyrészt tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a részvényeseket közvetlenül érintette a bank működési engedélyének visszavonása, különbséget nem téve e visszavonás és a felszámolási eljárást megindító későbbi nemzeti bírósági határozat hatásai között. Másrészt tévesen állapította meg, hogy az Európai Központi Bank határozata a hatásainak intenzitása miatt közvetlenül érinti a részvényeseket. Ily módon a Törvényszék nem tett különbséget a határozat hitelintézetre korlátozódó joghatásai, valamint a határozat gazdasági következményei között, amely utóbbiak valóban kiterjedhetnek a részvényesekre.