20.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 264/82

Előadó:

Jorge PEGADO LIZ

Társelőadó:

Roger BARKER és Christophe LEFÈVRE

1.1.

Az EGSZB fenntartás nélkül elfogadja az egységes szerkezetbe foglalást és a kodifikációt, vagyis a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló javaslat (COM(2015) 616 final) szövegének egyszerűsítését, amely összhangban áll azzal, amit a véleményeiben többször jelzett.

1.2.

Az egységes szerkezetbe foglalt szövegek és a kodifikált új szövegjavaslatok mindegyikét részletesen megvizsgálta az EGSZB, és ennek alapján a 4.2. pontban említett részleteken kívül semmilyen egyéb formális hibát nem talált.

1.3.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázatot két fejcikkel készítsék el, hogy össze lehessen hasonlítani az új cikkeket a régiekkel is, és nem csupán a régieket az újakkal.

1.4.

Az EGSZB ezenkívül ambiciózusabb munkát várt, amelynek célja azon vetületek kodifikálása, amelyek más jogszabályokban szétszórtan találhatók, nevezetesen azok, amelyekre a 4.4. pontban felsorolt irányelvekben hivatkoznak.

1.5.

Az EGSZB szeretné, hogy az új szöveg lényegi felülvizsgálatakor megfelelően vegyék figyelembe az Európai Bizottság munkájának tárgyát képező minden egyes irányelvvel kapcsolatban az évek során tett javaslatait, nevezetesen a 4.8. pontban említett véleményeket.

2.1.

Az Európai Bizottság 2015. december 3-i (COM(2015) 616 final) javaslatának indokolásában a következő olvasható:

2.2.

Az Európai Bizottság kodifikációjával kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy „az új irányelv a benne foglalt jogi aktusok helyébe lép; e javaslat teljes egészében megőrzi a kodifikált jogi aktusok tartalmát, és ennek megfelelően, kizárólag a kodifikáció elvégzéséhez szükséges alaki módosítások elvégzésével, azokat pusztán egybefoglalja”, ami nem gördít akadályt e kodifikációnak „a szokásos uniós jogalkotási eljárással összhangban” való végrehajtása elé. E megállapítás igazolja az EGSZB véleményét még akkor is, ha „a kodifikált jogi aktusok elfogadása során gyorsított eljárás alkalmazható” amint azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, jelenleg is hatályos, az intézmények között legutóbb létrejött megállapodásban megerősített, „1994. december 20-i intézményközi megállapodás” előírja (1).

2.3.

Az uniós társasági jogra vonatkozó ezen összeállítási, rendszerezési és kodifikációs munka célja az Európai Unió e területre vonatkozó szabályai értelmezésének, átültetésének, alkalmazásának és végrehajtásának egyszerűbbé tétele.

2.4.

Véleményeiben az EGSZB számos alkalommal javasolta, ajánlotta és kérte, hogy az európai jogalkotó erőfeszítései ebbe az irányba mutassanak, és ezen erőfeszítéseket mindig támogatta. Az EGSZB így nem ért egyet teljesen az Európai Bizottság által e javaslat keretében elvégzett munkával, elsősorban azért, mert egy olyan területről van szó, amelynek egyszerűsítése mindenki számára jótékony hatással bír: a vállalkozások, a munkavállalók, a fogyasztók és általában a polgárok számára, de a bírók, az ügyvédek, a jegyzők számára is, valamint általában minden olyan szakmai szereplő számára, aki szakmája gyakorlása során a társasági jogot alkalmazza.

3.1.

A társasági jog jogi alapjainak kezdeményei az EGK-t megalapító eredeti, 1957-ben Rómában aláírt szerződésben, annak 48–66. cikkében találhatók meg. A nemzeti jogszabályok egyes társasági jogi vetületeinek közelítésére irányuló gondolat csak az 1992. február 7-én Maastrichtban aláírt szerződéssel jelenik meg, elsősorban az egységes piac létrehozását célzó jogszabályok közelítéséről szóló 94–97. cikk (az Egységes Európai Okmányból eredő) új kiadásában, valamint az EK-Szerződés 39–55. cikkének új kiadásában (amelyek az EGK-Szerződés régi 48–66. cikkét váltották fel).

3.2.

Ily módon a Tanács 1968. március 9-i első, 68/151/EGK irányelvétől kezdve, amely az egyenlővé tétel érdekében megpróbálta összehangolni a tagállamokban a társaságoktól a Szerződés 58. cikkének második bekezdése értelmében megkövetelt garanciákat mind az üzlettársak, mind pedig a harmadik személyek érdekeinek védelmében (HL L 65., 1968.3.14., 8. o.), több tucat szabályozó irányelv és ajánlás tett kísérletet a társasági jog egyes vetületeinek a „szabályozására” Európában az egységes piac megvalósítása terén, vagy a nemzeti jogszabályok közelítésével, vagy e jogszabályok harmonizálására tett kísérletekkel, de soha nem kívánta egyetlen igazi „átfogó törvényben” létrehozni az európai társasági jogot.

3.3.

Az a feladat, amelyet a Bizottság e javaslattal vállal még azt sem tűzi ki célul, hogy a társasági jog különböző vetületeit érintő valamennyi irányelvet kodifikálja. Kizárólag a következő hat irányelv tárgyát képező területekkel foglalkozik:

3.4.

A feladat teljesítése a 82/891/EGK, 89/666/EGK, 2005/56/EK, 2009/101/EK, 2011/35/EU és 2012/30/EU irányelv és az azokat módosító aktusok 23 hivatalos nyelven készült, egységes szerkezetbe foglalt előzetes változata alapján történt meg, melyben a régi és az új számozás megfeleltetése a készülő irányelv IV. mellékletében foglalt megfelelési táblázatban található.

4.1.

Amint az előzőekben már szerepel, az EGSZB fenntartás nélkül jóváhagyja az egységes szerkezetbe foglalást és a kodifikációt, és az e munka eredményeként létrejött egyszerűsített szöveget.

4.2.

Az egységes szerkezetbe foglalt szövegek és a kodifikált új szövegjavaslatok mindegyikét részletesen megvizsgálta az EGSZB és ennek alapján az alábbi észrevételeken kívül semmilyen egyéb formális hibát nem talált:

4.3.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázatot két fejcikkel készítsék el, hogy össze lehessen hasonlítani az új cikkeket a régiekkel is, és nem csupán a régieket az újakkal.

4.4.

Az EGSZB ambiciózusabb munkát várt, amelynek célja azon vetületek kodifikálása, amelyek más jogszabályokban szétszórtan találhatók, nevezetesen azok, amelyekre a következő irányelvekben hivatkoznak:

4.5.

A Bizottság 2015. évi munkaprogramjának (COM(2014) 910 final) III. mellékletében található 45. pontban az Európai Bizottság pedig bejelentette a társasági jog terén a 2009/102/EU irányelv kodifikációját, az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozóan.

4.6.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság tekintetbe vett egyes, a társasági jog terén a 2003/58/EK és a 2006/68/EK irányelvben az első és második irányelv egyszerűsítésére vonatkozó SLIM kezdeményezés keretében a munkacsoport által a társasági jog egyszerűsítésére vonatkozóan megfogalmazott javaslatokat.

4.7.

Az EGSZB-nek lehetősége volt véleményeket készíteni az Európai Bizottság munkájának tárgyát képező minden egyes irányelv kapcsán, amelyeket nem minden esetben vettek teljes egészében figyelembe; azt is szeretné, ha az Európai Bizottság az új szöveg tartalmi felülvizsgálatakor megfelelő mértékben figyelembe venné az EGSZB által az ével során tett javaslatokat, amelyekre e munka keretében nem kerül sor.

4.8.

Az alábbi véleményekről van szó: