Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62013TN0202

    T-202/13. sz. ügy: 2013. április 9-én benyújtott kereset — Group’Hygiène kontra Bizottság

    HL C 171., 2013.6.15, p. 33–34 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    15.6.2013   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 171/33


    2013. április 9-én benyújtott kereset — Group’Hygiène kontra Bizottság

    (T-202/13. sz. ügy)

    2013/C 171/62

    Az eljárás nyelve: francia

    Felek

    Felperes: Group’Hygiène (Párizs, Franciaország) (képviselők: J.-M. Leprêtre és N. Chahid-Nouraï ügyvédek)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    az EUMSZ 263. cikk alapján azonnali hatállyal semmisítse meg a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének módosításáról szóló, 2013. február 7-i 2013/2/EU bizottsági irányelvet annyiban, amennyiben az a csomagolások szemléltető példáinak listájára felveszi a tokmányokat, az ipari felhasználásra szánt tokmányok kivételével;

    az Európai Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első jogalap a Bizottság hatáskörének hiányán alapul, mivel a Bizottság a végrehajtási hatásköre alapján nem módosíthatja az alapszabályozás lényegi elemeit. Mivel a 2013/2/EU irányelv (1) a csomagolás fogalommeghatározását a 94/62/EK irányelvben (2) nem említett termékekre is kiterjesztette, a 2013/2/EU irányelvet így hatáskör hiányában fogadták el.

    2.

    A második jogalap az EUMSZ 296. cikknek és az Európai Unió indokolási kötelezettségre vonatkozó általános jogelveinek a megsértésén alapul, mivel a 2013/2/EU irányelv nem fejti ki annak okait, hogy miért csak bizonyos tokmányok minősülnek csomagolásnak. A felperes úgy érvel, hogy a jogi aktus indokolása annál is inkább szükséges, mivel a megtámadott intézkedés helyzetváltozást eredményez az Európai Unió intézményeinek a szóban forgó területen való korábbi helyzetéhez képest.

    3.

    A harmadik jogalap a 94/62/EK irányelv megsértésén alapul, ugyanis nyilvánvaló, hogy a tokmányok nem minősíthetők csomagolásnak, mivel a tokmány a termék tisztán belső eleme, és nem felel meg a csomagolás 94/62/EK irányelvben foglalt jogi fogalommeghatározásának.

    4.

    A negyedik jogalap az egyenlőség elvének a megsértésén alapul, ugyanis a 2013/2/EU irányelv összehasonlítható helyzeteket eltérően kezel, mivel az irányelv nem minősíti csomagolásnak az ipari tokmányokat, noha az ipari tokmányok és a nem ipari tokmányok objektíven összehasonlítható helyzetben vannak, és mivel a tokmányokhoz hasonló jellemzőkkel bíró termékek a csomagolás kategóriájából ki vannak zárva.

    5.

    Az ötödök jogalap a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének a megsértésén alapul, mivel a 2013/2/EU irányelv nyersen és átmeneti intézkedések nélkül megkérdőjelezi az európai uniós jogalkotó által elfogadott azon megoldást, miszerint a tokmányok a 94/62/EK irányelv értelmében nem csomagolások.

    6.

    A hatodik jogalap az arányosság elvének a megsértésén alapul, mivel a vitatott intézkedés aránytalan pénzügyi következményekkel jár az ágazat gazdasági szereplőire, mivel a csomagolásra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó többi ipari szereplőtől eltérően a tokmánygyártók nem tudják csökkenteni a gyártott tokmányok mennyiségét, ugyanis azok feltétlenül szükségesek, és a termékek szerves részét képezik.


    (1)  HL 2013. L 37., 10. o.

    (2)  A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 365., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 13. kötet, 349. o.).


    Top