15.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/88

1.1

Az Európai Bizottságnak ez már a második közleménye a kulcsfontosságú alaptechnológiák témájában. Az előző közleményről (1) az EGSZB 2010 szeptemberében készített véleményt (2). Ebben a véleményében az EGSZB támogatta, hogy az EU a kulcsfontosságú alaptechnológiákra összpontosítson, viszont az EU csúcstechnológia-gyártási ágazatában érezhető gyenge pontok miatt erős fenntartásai voltak a javaslatok hatékonyságával kapcsolatban.

1.2

Az említett vélemény 1.10. pontja tartalmazta az EGSZB ajánlásait:

Az EGSZB megismétli ezeket az ajánlásokat.

1.3

Az Európai Bizottság a legutóbbi közleményében azt javasolja, hogy az EU K+F-törekvéseit alakítsák egy három pilléren nyugvó stratégiává, amely nemcsak a kutatást és fejlesztést támogatja, hanem a prototípusok és a fejlett gyártási rendszerek kifejlesztésére irányuló kísérleti projekteket is, hogy a technológiákat termékekre lehessen váltani. Ezzel kapcsolatban az EGSZB-nek két javaslata van. Az első: az, hogy a stratégia két új pillére került a középpontba, nem szabad, hogy elvonja a figyelmet az uniós kutatásról és fejlesztésről, és annak nagyságrendi csökkenését sem eredményezheti, mivel a kutatás, különösen az alapkutatás az a mag, amelyre ahhoz van szükség, hogy a jövő kulcsfontosságú alaptechnológiái kifejlődhessenek. A második: a rendszert, amely láthatólag azon alapul, hogy új technológiákat piacképessé tegyen, neves gyártók piaci húzóerejével kell kiegészíteni. Ennek megfelelően az EGSZB szeretné, ha nagyobb súlyt helyeznének a gyártással foglalkozó uniós vállalatok kapacitásainak fejlesztésére.

1.4

Az EGSZB általánosságban támogatja a cselekvési tervet, amelynek tartalmát a 3. pont foglalja össze. Emellett a tagállamok közötti eltéréseket figyelembe véve az EGSZB azt is szeretné, hogy készítsenek cselekvési terveket az egyes térségek szakmai készségeinek és képességeinek megfelelően.

1.5

A cselekvési terv bizonyos összetevői valószínűleg nagyobb ösztönző erőt kívánnak majd, különösen az állami támogatások korszerűsítése, a kockázati tőke, a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó tárgyalások globális szemszögből, a csúcstechnológiai iparágakon belüli kereskedelmi tárgyalások, valamint az oktatás és képzés javítása valamennyi szinten, külön hangsúlyt helyezve a mérnöki és tudományos képzésre.

1.6

A cselekvési terv ugyan kitér a KAT-projekt irányítására, de annak feltételei nem világosak, így a programhoz esetleg nem lesz meg a kellő ösztönző erő.

2.1

Az Európai Bizottság „magas szintű csoportot” hívott össze az első közleményére adott válaszok elemzésére. Az erről készített jelentést (3) 2011 júniusában tettek közzé. A mostani, második közlemény ennek alapján ismerteti „a kulcsfontosságú alaptechnológiák európai stratégiáját”.

2.2

A magas szintű csoport meghatározta, melyek azok a nehézségek, amelyekkel Európának szembe kell néznie akkor, amikor elképzeléseit értékesíthető termékekre akarja váltani – azaz át akarja vészelni a világszerte jól ismert, „a halál völgyének” is nevezett kritikus időszakot. Az átkeléshez a csoport egy három pilléren nyugvó stratégiát javasol. A pillérek:

2.3

A javaslat arról szól, hogy olyan, fejlett gyártási iparágat kellene kifejleszteni, amely exportbevételi forrásokat hoz létre, és támogatni kell a lehető legfejlettebb gyártási technológiák létrehozására képes végfelhasználói eszközöket (gépeket, szoftvereket, szolgáltatásokat stb.) előállító európai termelőket, valamint a gyártási rendszerek (technológiák és folyamatok) fejlesztését és tökéletesítését, hogy hatékony, korszerű és csúcstechnológiát alkalmazó gyártóüzemek épüljenek Európában.

2.4

A jelentésben megfogalmazott tizenegy ajánlás a következő:

3.1

„A jelenlegi kutatási eredmények, a piaci tendenciák és a társadalmi kihívások megoldásához nyújtott hozzájárulásuk gazdasági elemzése alapján az EU kulcsfontosságú alaptechnológiái a mikro-/nanoelektronika, a nanotechnológia, a fotonika, a korszerű anyagok, az ipari biotechnológia és a fejlett gyártási technológiák”.

3.2

A közlemény a helyzet elemzésekor a következőket emeli ki:

3.3

A közlemény szerint a fenti hiányosságoknak a következők az okai:

3.4

A közleményben felvázolt stratégia célja az, hogy:

3.5

Az alábbiakban összefoglaljuk az Európai Bizottság cselekvési tervét:

3.5.1

Az uniós eszközök kiigazítása

3.5.2

Koordináció

3.5.3

Irányítás

3.5.4

Készségek – az Európai Bizottság a következőket tervezi:

3.5.5

Kereskedelem

4.1

A kulcsfontosságú alaptechnológiák stratégiájának célja az, hogy előmozdítsa az európai polgárok és vállalkozások hétköznapjaiban elengedhetetlen csúcstechnológiai termékek Unióban történő gyártását 2020-ig és azon túl. A csúcstechnológiai termékek Európában történő gyártása jelenleg nem elég versenyképes a világpiacokon, pedig az európai kutatás és fejlesztés világszínvonalúnak tekinthető. A problémát nem az európai csúcstechnológia-gyártási kapacitás és képesség hiányosságaként kell felfogni, hanem úgy, hogy nem működik a K+F és a gyártás közötti átmenet. Az Európai Bizottság stratégiája gyakorlatilag abban áll, hogy a technológiát el kell juttatni a gyártókhoz. Valójában az EGSZB úgy véli, hogy a sikeres átvitelhez olyan gyártókra van szükség, akik képesek sikerre vinni a technológiát, és az EGSZB véleménye szerint Európában nincs elegendő világszinten versenyképes vállalkozás a csúcstechnológia-gyártási ágazatokban.

4.2

Az alábbi táblázatok forrása a Financial Times 2012. évi elemzése a világ 500 vezető globális vállalatáról és a legjelentősebb térségek 500 vezető vállalkozásáról. Az elemzés csak a csúcstechnológia-gyártási ágazatokra terjed ki.

4.3

Bár a vállalatok felsorolása korántsem árul el mindent, az EGSZB elégedetten állapítja meg, hogy a lista pontosan mutatja a világ térségeinek relatív gyártási erejét.

A világ 500 vezető vállalkozását összefoglaló alábbi táblázatban az egyes csúcstechnológia-gyártási ágazatokban működő vállalkozások száma látható. A feltörekvő piacok (FP) többek között Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát (a BRIC-országokat) foglalják magukban. Ezen a szinten Európa csak az ipari technológiai ágazatokban tölt be vezető szerepet, viszont a regionális táblázat teljesebb képet nyújt.

4.4

A regionális táblázat a vállalatok számát és összesített piaci kapitalizációját mutatja. Ez mélyebb szintű rálátást ad az egyes térségek erejére, a piaci tőke pedig az egyes regionális ágazatok méretének és viszonylagos sikerességének mércéje.

4.5

Európa világszinten vezető helyen áll a vegyipari és az ipartechnológiai ágazatokban. Nagy erőt képvisel továbbá a gyógyszerészeti és biotechnológiai, valamint a gépjárműágazatban. Az egészségügyi berendezések, a technológiai eszközök és a szoftverek ágazatát az Egyesült Államok uralja, és a hardverágazatban mind Japán, mind a feltörekvő piacok erősebbek az EU-nál.

4.6

Az elemzésből világosan látszik, hogy a KAT-programnak olyan stratégiával kell rendelkeznie, amely erősíti azokat az ágazatokat, ahol Európa gyengén teljesít, és kiaknázza azokat, amelyekben Európa ereje viszonylag nagy. Külön erőfeszítésre van szükség az orvostechnológiai és az egészségügyi berendezések terén.

5.1

1957 óta az EU-ban mindössze három világszintű csúcstechnológiai vállalat jött létre: az ASML, a Nokia és az SAP. Az EU folyamatosan le volt maradva. Ez, úgy tűnik, azt jelenti, hogy a kapitalizmus és a vállalkozói szemléletmód együttesen vallottak kudarcot, összehasonlítva az egyesült államokbeli vállalatok ugyanebben az időszakban elért eredményeivel, illetve a Távol-Kelet – Japán, Tajvan, Korea, valamint újabban Kína – folyamatos előretörésével.

5.2

Amerikában sok területre a szabadpiaci kapitalizmus jellemző, viszont a világranglista élén álló egyetemeihez kapcsolódó katonai/ipari komplexuma rendkívül termékeny talajt biztosít a találmányokhoz, és olyan elképzelések születtek tömegével, amelyek csak kiaknázásra várnak az alapvetően vállalkozói jellegű kultúrában és a hatalmas piacon.

5.3

A kelet-ázsiai országokban a még kifejlődőben lévő iparágak aktív állami támogatásban és védelemben részesülnek, amíg meg nem állnak a saját lábukon. Ezek az országok nyitva állnak az oda irányuló csúcstechnológiai befektetések előtt, és vonzóak is ezek számára. A befektetésekkel együtt érkező technológiákat magukévá tették, és ki is használják.

5.4

Európában a helyzet ettől nagyban különbözik. A legfontosabb tényező a homogenitás hiánya. Szinte minden szempontból – legyen az akár egy főre eső GDP, munkanélküliségi arányok, vállalati infrastruktúrák, egyetemi infrastruktúrák, iskolai teljesítmény, tőkepiacok, a munkaerőpiac rugalmassága, az internet elterjedése stb. – igen nagy eltérések mutatkoznak az EU-nak a Világbank által megkülönböztetett hat fő térsége között. Ezek az EU–15 északi térsége (Brit-szigetek, skandináv országok), az EU–15 középső térsége (a hat alapító tagállam Olaszország nélkül, de Ausztriával együtt), az EU–15 déli térsége (a Földközi-tenger partján fekvő 4 ország), az EU–12 északi térsége (a balti államok), az EU–12 középső térsége (PL, CZ, HU, SI, SK), valamint az EU–12 déli térsége (RO és BG).

5.5

Ha azt akarjuk, hogy a kulcsfontosságú alaptechnológiák ágazata képes legyen világszinten működni, logikus lenne az említett hat csoport számára külön-külön úgy alakítani ki politikákat és programokat, hogy az figyelembe vegye egyetemeik és kutatóintézeteik színvonalát, a munkaerő tudományos és technológiai ismereteit, a gyártó cégek képességeit és meglévő piacait stb. Ha ez meglenne, akkor az erőfeszítések elsőbbségi sorrendjét térségek szerint lehetne megállapítani, és a legjobban álló térségek lehetnének az éllovasok. Ennek során a közleményben javasolt kohéziós politikákat is figyelembe kellene venni.

5.6

Az Európai Bizottság az EU-t jogszabályokkal és pénzösszegek kifizetésével irányítja, ebben megfigyelőközpontok és ügynökségek segítik. Mindez hatékony lehet az olyan területeken, ahol egy kezdeményezésért egyetlen biztos vállalhatja a teljes felelősséget. A kulcsfontosságú alaptechnológiák projektjében viszont legalább hat biztos vesz részt, és az EGSZB úgy véli, hogy ez a hatáskörök összpontosítása és egy közvetlenebb irányítási mód nélkül nem vihető sikerre.

5.7

Számos hagyományos megközelítésmódot felül kell vizsgálni. Ilyen például a regionális megközelítés. A magas szintű csoport és a közlemény is felismerte, hogy az állami támogatási mechanizmusokat a KAT-projektek esetében újra kell gondolni. A közlemény a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó javaslatokkal nem foglalkozik olyan nagy lelkesedéssel, mint a magas szintű csoport jelentése (5). Az EGSZB örömmel fogadja ugyan, amit a közlemény ír a kereskedelemről, de nem érzi úgy, hogy a jelenlegi kereskedelempolitikák kellően védenék az EU érdekeit. Ez is egy olyan terület, amelyen hasznos lenne az új irányítás és az uniós érdekek következetes előtérbe helyezése.

5.8

Az EGSZB örömmel fogadja, hogy a magas szintű csoport szemléletmódot váltott, és a K+F támogatása helyett egy kiegyensúlyozott hárompilléres megközelítésre helyezte a hangsúlyt. E tekintetben a 7. keretprogram most eléggé hiányosnak tűnik. Az EGSZB azonban még így is aggódik amiatt, hogy az EU-ban esetleg nincs elegendő olyan vállalat, amelynek megvan a kellő képessége, megfelelő termékeket állít elő és világszinten eléggé ismert ahhoz, hogy a kutatási és fejlesztési pillér eredményeit sikerre vigye és eladhatóvá tegye. A javaslat egésze azon a feltételezésen alapul, hogy a második és a harmadik pillér a kulcsfontosságú alaptechnológiákat piacképessé tudja tenni. A valóságban a kulcsfontosságú alaptechnológiákat többnyire az olyan csúcstechnológia-gyártó cégek viszik sikerre, mint az Apple, a BMW, a Bayer, a Rolls Royce vagy az Airbus. Az EU-nak a tagállamokkal együtt stratégiát kell kidolgoznia arra, hogy még több világszínvonalú, késztermékeket előállító vállalatot tudjon támogatni és fejleszteni. A már működő vállalatokat pedig arra kell ösztönözni, hogy termékválasztékukat a világpiacot megcélozva sok kulcsfontosságú alaptechnológia felhasználásával készült új termékekkel bővítsék. A közlemény többször is említi, hogy a kulcsfontosságú alaptechnológiák elősegíthetik a növekedést és a munkahelyteremtést. Az EGSZB ezt más szemszögből látja: inkább a kulcsfontosságú alaptechnológiákat használó vállalatok serkenthetik a növekedést és teremthetnek munkahelyeket. Az EU-nak több vállalatra van szüksége, olyan termékekkel és piacokkal, amelyek ki tudják használni a kulcsfontosságú alaptechnológiákat.

5.9

Ha egyes kulcsfontosságú alaptechnológiákat neves, késztermékeket gyártó cégek nem tesznek piacképessé, akkor ezt megteszik vállalkozók. A vállalkozók legtöbbje is vagy kockázatitőke-befektetők, vagy neves vállalatok révén jutott sikerre, vonzerejének köszönhetően. Az IBM szponzorálta a Microsoftot és mentette meg az Intelt; az Apple az ARM Holdings szponzora volt, amely ma az Intel riválisa; a Google és a Facebook egyaránt gazdag technológiai ágazati befektetőktől kapott tőkét; a Google-t ezután kockázatitőke-befektetők támogatták, a Facebookot pedig a Microsoft. Európában a Skype és az Angry Birds mögött álló skandináv vállalkozók Londonból és Kaliforniából kaptak kockázatitőke-támogatást.

5.10

A KAT-projekt mikrokozmoszt képez az EU előtt álló jólétteremtési kihíváson belül. Az Egyesült Államokban alkalmazott módszert a piac irányítja, Ázsiában pedig állami politikák működnek. Az olyan EU-tagállamoknak, mint Németország és a skandináv országok, sikeres politikáik vannak, másoknak viszont nincsenek. Az EU egészére vetítve a közlemény az Unió korlátozott erőforrásait helyezi a KAT-program hátterébe, az EGSZB viszont attól tart, hogy ez a jólétteremtési modell nem lesz kellően hatékony a globális versennyel szemben.

6.1

Az EGSZB aggódik amiatt, hogy az „egyensúlynak” a második és harmadik „pillérre” való „áthelyezése” esetleg az uniós K+F nagyságrendjének csökkenését vonja maga után. Az EGSZB ezt nem támogatná. Ahhoz, hogy az innovációk következő generációja megvalósulhasson, erőteljes alapkutatásra van szükség. A modern technológiák többnyire az alapkutatások váratlan eredményein alapulnak.

6.2

Mivel az EU-nak nincs olyan léptékű katonai, illetve ipari komplexuma, mint az Amerikai Egyesült Államoknak (vagy Kínának), más módon kell a tudományos kutatást ösztönözni és kihívások elé állítani. Ez teszi értékessé az olyan projekteket, mint a Galileo és az ITER.

6.3

Az EGSZB örömmel fogadja az oktatásra és a készségekre helyezett hangsúlyt. Megjegyzi azonban, hogy a közlemény kiemeli, hogy az EU-ban csökken a tudományos és mérnöki diplomát szerzők száma. Az, hogy az EU-ban minden oktatási szinten elmaradás tapasztalható a tudományos és mérnöki tárgyak terén, általában az EU versenyképességének, és konkrétan a KAT-projektnek is az Achilles-sarka. A közleményben vázolt tervek a probléma nagyságrendjét és sürgősségét tekintve messze nem elegendőek.

6.4

Az EGSZB nemrégiben fogalmazta meg véleményét az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közleményre (6) adott válaszként. Ebből a kulcsfontosságú alaptechnológiák kontextusába illenek az 1.5.1. (a „piaci hiányosságok” fogalmának meghatározása), az 1.6.3. és az 1.6.4. (egyenlő versenyfeltételek) pontban kifejtett aggodalmak. A belső piaci versenyképesség megtartására való törekvéssel az EU a világpiaci versenyképességét tette kockára.

6.5

A közlemény megjegyzi, hogy az EU-ban az elmúlt évtizedben kevésbé volt élénk a kockázatitőke-piac, és azt javasolja, hogy a kockázati tőkéből származó pénzeket uniós forrásokkal váltsák fel. Ez üdvözlendő, de nem elégséges. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az EU a tagállamokkal együttműködve teremtse meg a kockázati tőkéhez szükséges előfeltételeket Európában.

6.6

Az Európai Bizottság tájékoztatta az EGSZB-t a magas szintű csoportot felváltó KAT külső tanácsadó csoporttal kapcsolatos szándékairól. „A csoportban a hat kulcsfontosságú alaptechnológia (nanotechnológia, mikroelektronika, biotechnológia, fotonika, korszerű anyagok és fejlett gyártási technológiák) mindegyikét képviseli majd technológiai szakember, ezenkívül javasoljuk, hogy a csoportban olyan szakértők is vegyenek részt, akik egyszerre több alaptechnológiát képviselnek (a legtöbb innovatív termék ugyanis különböző kulcsfontosságú alaptechnológiákat ötvöz), és több felhasználó-ágazati képviselő legyen benne (pl. a repüléstechnika, a gépjárműipar, az űrrepülés, az építés, az energetika, az élelmiszeripar, az orvosi eszközök, a berendezések, az ipari formatervezés stb. területéről), mint az eredeti magas szintű csoportban (mivel a KAT-stratégia célja a KAT-alapú termékek ipari termelésének fokozása)”.

6.7

Sok minden múlik majd a képviselt vállalatokon; azon, hogy milyen befolyást tudnak gyakorolni a nagyobb (sokkal nagyobb) külső tanácsadó csoportra; azon, hogy a csoportnak sikerül-e elősegítenie, hogy a csúcstechnológia-gyártási ágazatban működő több mint 118 regionális vállalat világszintűvé váljon; és ami a legfontosabb: sikerül-e hozzájárulnia ahhoz, hogy a térségben újabb 118 vállalat növekedjen és erősödjön meg.