15.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 351/45

—

hozzáférés a kölcsönökhöz,

—

hozzáférés a kockázati tőkéhez,

—

hozzáférés a tőkepiacokhoz.

—

versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP),

—

az EBB által a kkv-k hitelezésére rendelkezésre bocsátott eszközök,

—

a kohéziós politika eszközei,

—

a kockázatmegosztó eszköz a hetedik keretprogramban.

—

szabályozási intézkedések,

—

pénzügyi intézkedések a hitelezés és a kockázati tőkéhez való hozzájutás javítására az EU-ban,

—

intézkedések a kkv-k környezetének fejlesztésére.

4.1.1

Az EGSZB támogatja a kockázatitőke-alapok által végzett határokon átnyúló műveletek harmonizált rendszerének bevezetését. A javaslat üdvözlendő, mivel várhatóan hozzájárul a piaci hiányosságok csökkentéséhez egy olyan „európai útlevél” révén, amely lehetővé teszi az uniós kockázatitőke-alapok számára, hogy páneurópai alapon értékesítsék termékeiket és gyűjtsenek tőkét. Az EGSZB számos észrevételt tett a kockázati tőkéről szóló előző véleményében (4), és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye ezeket figyelembe.

4.1.2

Az EGSZB nyomatékosan támogatja azt a vizsgálatot, amelyet az Európai Bizottság 2012-ben fog végezni a prudenciális követelményekről szóló rendelet és a bankok, illetve biztosítótársaságok kockázatitőke-befektetései közötti kapcsolatról. A vizsgálatnak elemeznie kell, hogy ezek az eszközök a nagy nemzetközi bankok oligopóliumához vezetnek-e, vagy közép- vagy hosszú távon módosításra szorulnak.

4.1.3

Mivel a kkv-k többsége kisvállalkozás (tíznél kevesebb alkalmazottal), az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a mikroméretű kockázatitőke-alapokra. Az ilyen alapok olyan vállalkozásokba fektetnek be, amelyek projektjei nem keltik fel eléggé a hagyományos kockázatitőke-alapok figyelmét, de ahhoz túl nagyok vagy kockázatosak, hogy hagyományos hitelforrásokból jussanak tőkéhez. Az ilyen alapok erősítik a vállalatok tőkealapját, és a befektetési időszakban alkalmazott különböző képzési módszerek révén fejlesztik a vállalkozók üzleti ismereteit (5). Kérjük a tagállamokat, hogy javasoljanak olyan eszközöket – pl. konkrét adózási intézkedéseket –, amelyek ösztönözhetik az ilyen alapok fejlődését az ilyen pénzügyi hiányosságok áthidalása érdekében.

4.2.1

Üdvözöljük az Európai Bizottságnak a határokon átnyúló kockázatitőke-befektetések adózási reformjára vonatkozó javaslatait. Az EGSZB ugyanakkor arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy javasoljanak egyértelmű intézkedéseket az adóelkerülés és az adócsalás megelőzésére.

4.2.2

A határokon átnyúló tranzakciók adóügyi akadályainak kezelése mellett az Európai Bizottságnak biztosítania kell azt is, hogy a tagállamok előmozdítsák saját adóreformjaikat a kkv-finanszírozási rendszerek érdekében.

4.2.3

Meg kell vizsgálni a néhány tagállamban létező jó példákat, és terjeszteni kell azokat az EU-ban és a kkv-k körében is (6). Számos országban alkalmaznak már pénzügyi ösztönzési csomagokat. Egyik ilyen példa Belgium, közelebbről Flandria, ahol néhány évvel ezelőtt olyan kölcsönösen előnyös hitelezési formát (win-win-loan) vezettek be, amelynek keretében magánszemélyek kölcsönözhetnek pénzt kkv-knak, és ezért adócsökkentést kapnak. További jó példa a Tante Agaath hitel  (7) néven ismert holland rendszer.

4.2.4

Az adómentességek szabályozása, mint pl. a francia ISF PME törvény (8), szintén tényleges haszonnal járhat a magas növekedést felmutató kkv-k számára. Az EGSZB üdvözli az ilyen modelleket, amennyiben az adómentesség összege ésszerű, és nem hat kedvezőtlenül a más, szintén fontos ágazatoknak juttatott hozzájárulásokra.

4.3.1

Az EGSZB támogatja az állami támogatási szabályok modernizálására tett javaslatot, melynek célja a kkv-k állami támogatására vonatkozó jelenlegi szabályok egyszerűsítése. Tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez felül fogja vizsgálni az általános csoportmentesítési rendeletet és számos állami támogatási iránymutatást, beleértve a kockázati tőkére vonatkozót is. Az EGSZB sürgeti e szabályok javítását, egyszerűsítését és egyértelműsítését. Kérjük az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy állami támogatást csak a piac nem megfelelő működésének kezelésére lehessen felhasználni.

4.4.1

Az EGSZB üdvözli, hogy a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MIFID) azt javasolja, hogy homogén kkv-növekedési piacot alakítsanak ki, és tegyék azt a befektetők számára vonzóvá a „gyorsan növekvő kkv-k piaca” besorolás által. Az EGSZB azonban olyan konkrét rendelkezések és intézkedések bevezetését javasolja (9), amelyek révén az irányelv hatékonyan és eredményesen végrehajtható.

4.5.1

Az EGSZB kéri Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a tőzsdén jegyzett kkv-k esetében egyszerűsítsék a számviteli szabályokat és csökkentsék az adatszolgáltatási terheket Európában. Az EGSZB tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság előterjesztett egy javaslatot a számviteli szabályokról szóló irányelvek egyszerűsítésére és módosítására, és ezzel egy időben egy másik javaslatot is az átláthatósági irányelv felülvizsgálatára. Az EGSZB arra emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a 2012 elején elfogadott két véleményét (10), és úgy véli, hogy a kkv-knak fel kell szabadítaniuk forrásokat a beruházásokhoz, hogy tovább növekedhessenek.

4.6.1

Az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a nemzetközi szinten elfogadott pénzügyi szabályozási reformok végrehajtásában. Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a Bázel III EU-ban való végrehajtásával kapcsolatos különböző tőkekövetelmények, amelyek jelenleg megvitatás alatt állnak és nemsokára életbe lépnek (CRD IV/CRR), különféle problémákat okozhatnak a kkv-k számára (11).

4.6.2

Az EGSZB támogatja az európai intézmények által a pénzügyi rendszer ellenálló képességének növelése érdekében tett erőfeszítéseket, melyek célja az, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a válságok. A pénzügyi piacok erősebb szabályozása azonban nem mehet a kis- és középvállalatok finanszírozásának kárára. Az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Parlament által 2012. májusban elfogadott Karas-jelentést, amely további lépést jelent a tőkekövetelményekről szóló Bázel III rendelkezéseinek EU-ban való ésszerű és megvalósítható végrehajtásához.

4.6.3

Az EGSZB tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság konzultálni fog az Európai Bankhatósággal (EBA) az új irányelv (CRD IV) hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül, és hogy az EBA jelentést készít a kkv-knak és természetes személyeknek történő hitelezésről. Az EGSZB sürgeti, hogy az Európai Bizottság teljes mértékben vonja őt be a kockázati súlyozás újraértékelésébe azáltal, hogy vélemény kidolgozására kéri fel a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek elküldendő jelentésről.

4.7.1

Az Európai Bizottság úgy rendelkezik, hogy az irányelvet 2013. március 16-ig kell végrehajtani. Az EGSZB arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a kkv-k gyorsabban profitálhassanak a rendszerből. Nagyon fontos az is, hogy az Európai Bizottság nyomon kövesse az irányelv megfelelő időben történő végrehajtását minden tagállamban. Az Európai Bizottságnak ezenkívül igen szorosan nyomon kell követnie, hogy a tagállamok milyen módon hajtják végre a 4. cikk (5) bekezdését, amely lehetőséget ad nekik az ellenőrzési eljárás 30 napon túli meghosszabbítására, kivéve, ha ez nagymértékben méltánytalan lenne a hitelezővel szemben. Az Európai Bizottságnak alaposan figyelemmel kell kísérnie a tagállamokat is annak megelőzése érdekében, hogy a tagállamok ezt a cikket a kifizetések mesterséges késleltetésére használják, különösen mivel a közhivatalok általi kifizetések késedelme jelentős hatással van a kkv-k készpénzforgalmára és likviditására.

4.7.2

Az EGSZB kéri az európai intézményeket, hogy jó példát mutatva időben fizessék ki alvállalkozóikat, és ne sújtsák őket szükségtelen adminisztratív és pénzügyi terhekkel.

4.8.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendeletre irányuló javaslatát, és emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy a szociális vállalkozások megfelelő tőkéhez jutásának javítását kiemelt helyen kell kezelni a napirenden. Ezzel kapcsolatban az EGSZB 2012 elején kifejtette véleményét (12). Az egyik kihívást a portfólióvállalkozások társadalomra gyakorolt szociális és általános hatásainak mérése és az erről való jelentéstétel jelenti. Az EGSZB uniós szintű közös tanulmány elvégzését ajánlja, hogy kritériumokat és mutatókat lehessen kidolgozni az ilyen kérdések kezeléséhez. Az EGSZB emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy az ilyen alapok csak egyikét képezhetik a számos még kidolgozandó, sürgősen szükséges pénzügyi eszközöknek.

4.8.2

Az EGSZB a tagállamokat is kéri arra, hogy javítsák a szociális vállalkozások különböző formáinak elismerését. Ha nagyobb elismerést kapnának az ilyen vállalkozások, akkor csökkenne a kockázati súlyozás a nekik nyújtott kölcsönök esetében, és nem lennének többé hátrányos helyzetben a hagyományos vállalkozásokhoz képest.

6.1.1

Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy a pénzügyi közvetítők több tájékoztatást kapjanak, a bankokat és pénzintézeteket pedig arra ösztönözzék, hogy lássák el ügyfeleiket minden szükséges eszközzel, ami segíthet nekik finanszírozást találni. Az EGSZB ezen túlmenően fontosnak tartja a kkv-k pénzügyi képzésének elmélyítését. A tagállamoknak nyomatékosan ajánlja, hogy vegyenek részt ebben a kezdeményezésben, és – szoros együttműködésben a kkv-szervezetekkel – dolgozzanak ki konkrét „beruházási készségfejlesztő” programokat a kkv-k számára.

6.1.2

A kkv-k többségének egyik legnagyobb gondját a testre szabott tanácsadáshoz való hozzáférés jelenti. Az EGSZB támogatja az Enterprise Europe Network (EEN) elvét és szerepét, de úgy véli, hogy ennek a hálózatnak a lehetőségeit maradéktalanul ki kellene használni (15). Az EGSZB következésképpen javasolja az EEN pénzügyi tanácsadási kapacitásának megerősítését. Hangsúlyozza azonban, hogy a kkv-szervezeteket ebbe a kampányba is szorosan be kell vonni, amelyet úgy kell kialakítani, hogy kiemelje a kkv-k sokféleségét.

6.2.1

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság már korábban is foglalkozott ezzel a kérdéssel (felmérések a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásáról, illetve a kkv-k finanszírozásának indexe). Üdvözli azt az európai bizottsági javaslatot, hogy szorosabban együtt kell működni a bankszövetségekkel, és tanácsot kell kérni más intézményektől (EKB, EBH). Az EGSZB ajánlja, hogy kkv-szervezeteket és tagállami szintű intézményeket is vonjanak be. Az EGSZB sajnálja, hogy a cselekvési terv nem említi a nemzetközi szervezetekkel, például az OECD-vel való együttműködés megerősítését annak érdekében, hogy adatokat és statisztikákat (16) lehessen gyűjteni a finanszírozáshoz való hozzáférésről.

6.3.1

A kizárólag mennyiségi minősítési modellek gyakran nem alkalmasak a kkv-k értékelésére, mivel túlságosan merevek. A szokásos mennyiségi elemzés minőségi tényezőkkel való kiegészítése kifejezetten üdvözlendő. Ezért a bankok fontolóra vehetnék, hogy kiegyensúlyozott értékelési módszert alkalmazzanak a kkv-k hitelképességének vizsgálatára, bőséges teret engedve a személyes kapcsolatokon alapuló bankszolgáltatásoknak (relationship banking). A bevált módszerekről folytatott eszmecserék során ezzel a kérdéssel is foglalkozni kell. Az EGSZB sajnálja, hogy egyes bankok, úgy tűnik, inkább eltávolodnak ettől az elképzeléstől, mintsem támogatnák azt.

6.4.1

Az EGSZB fontosnak véli, hogy egy egészséges innovációs finanszírozási lánc biztosítása érdekében az üzleti angyalok és a korai szakaszban megjelenő kockázatitőke-alapok kapcsolatba kerüljenek a későbbi szakaszban megjelenő kockázati alapokkal. Ezen túlmenően határozott ösztönzést érdemelnek azok a kezdeményezések, amelyek támogatják, hogy regionális szinten intenzívebb párbeszéd alakuljon ki az üzleti angyalok, a kockázatitőke-alapok és a helyi vállalkozók között.

6.4.2

Fontos volna vizsgálni és alkalmazni olyan megoldásokat, amelyek innovatív módon közelítik meg a kockázati tőkét. Ilyen például a közösségi finanszírozás (crowd funding), melynek keretében nem bankok vagy szakértők, hanem polgárok fektetnek be kkv-kba, és ezt nem a tőzsde, hanem egy online platform segítségével teszik.

6.4.3

Meg kellene erősíteni a támogatás, saját tőke és kölcsöntőke (például nyereségmegosztásos kölcsön) jellegű elemeket tartalmazó hibrid tőke (17) testre szabott formáit, mivel ezek a korai szakaszokban, de a teljes életciklus alatt is jobban illenek a kkv-khoz.

7.1.1

Meg kellene fontolni egy olyan keret kidolgozását, amely ösztönözné a kockázat- és nyereségmegosztás filozófiája szerint működő intézmények hitelnyújtását, mivel a kkv-k minden bizonnyal profitálhatnának ebből. Az Európai Bizottságnak komolyan meg kellene vizsgálnia olyan lehetőségeket, mint a nyereség és veszteség megosztásán alapuló banki finanszírozás. Az EGSZB szívesen venné, ha az Európai Bizottság zöld könyvet dolgozna ki, amelynek alapján európai szintű vita indulhatna a nyereség és veszteség megosztásán alapuló banki finanszírozásról. Több ország – például az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Málta – külön-külön is indított kezdeményezéseket. Ezek előremutatóak, de akadályozhatják a pénzügyi szolgáltatások ágazatának további integrációját az EU-n belül. Ráadásul feltételezhető, hogy a különálló, nem koordinált kezdeményezések nem járnak olyan eredménnyel, amilyen ettől a finanszírozási típustól elvárható (például kockázatmegosztás, nyereségmegosztás és a finanszírozás társadalmilag felelős megközelítése). Az iszlám finanszírozásra utaló, konkrét befektetési politikákkal társuló mikrofinanszírozás ösztönzése is fellendíthetne új vállalkozási tevékenységeket, miközben elősegítené a szegénység elleni küzdelmet egyes régiókban. Ezzel összefüggésben európai bizottsági közleményt kellene kidolgozni, amely feltérképezi, megvizsgálja és ösztönzi az alternatív finanszírozási módokat – annak biztosítása érdekében, hogy ezek a módszerek egyenrangúak legyenek a hagyományos finanszírozási módszerekkel.

7.1.2

Az EGSZB tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság górcső alá vette a hitelközvetítők munkáját és eredményeit, valamint azokat a gondokat, amelyekkel a hitelfinanszírozást kereső kkv-k szembesülnek (18). Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy a hitelfolyamatok jobb átláthatósága érdekében szintén tegyenek így. Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy a tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD III) 145. cikkének (4) bekezdése és a tőkekövetelményekről javasolt rendelet (CRD IV) 418. cikkének (4) bekezdése olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k tájékoztatást kérjenek a bankoktól minősítésükről és eredményeikről. Fontos, hogy ezeket a rendelkezéseket maradéktalanul ültessék át a gyakorlatba.

7.1.3

A bankszektorbeli versenyt illetően az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a helyzetet és biztosítsa, hogy a kkv-ra irányuló pénzügyi termékek terén a bankszektorban kellő szintű verseny legyen az egyes tagállamokon belül és a tagállamok között. Itt van például a finanszírozási veszteség problémája (lásd alább), ugyanakkor a folyószámlahitel-kamatok a kisebb vállalkozások számára továbbra is igen magasak, annak ellenére is, hogy az EKB refinanszírozási kamatlábai még sosem voltak ilyen alacsonyak. A nagyvállalatok más megoldásokat (például közvetlen kölcsönöket) is alkalmazhatnak, de a kisvállalatok nem vehetnek igénybe ilyen termékeket.

7.1.4

Finanszírozási veszteség: több tagállamban a bankok díjat számítanak fel, ha a vállalkozások idő előtt kívánják törleszteni a kapott hitelt. Ha a hitelt a szerződésben foglaltaknál korábban visszafizetik, a bank ezt az úgynevezett „finanszírozási veszteséget” annak kompenzálására számítja fel, hogy a pénzt esetleg alacsonyabb kamattal tudja csak újra befektetni, mint amennyit kapott volna, ha a hitelt nem törlesztették volna a vártnál korábban.

7.1.5

Gond azonban, hogy ezek a finanszírozási veszteség kompenzálására megállapított díjak gyakran igen magasak, és sokszor nincsenek világosan ismertetve a szerződésben, amely ráadásul jövőbeli, egyelőre ismeretlen kamatlábakra hivatkozik. Ez a vállalkozások számára nagyon megnehezíti a korai visszafizetés esetén a finanszírozási veszteség kompenzálásaként felszámítható díj összegének megbecslését. A vállalkozások többsége egyébként nincs is tisztában azzal, hogy fizetnie kell a finanszírozási veszteségért.

7.1.6

Ezért elengedhetetlen, hogy a bankok még a hitelszerződés aláírása előtt világosabb tájékoztatást adjanak ezekről a díjakról. A finanszírozási veszteség kompenzálásaként felszámítható díj összegét pedig ésszerű szinten korlátozni kellene.

7.2.1

Az EGSZB különféle finanszírozási forrásokat feltüntető, egységes, többnyelvű, online adatbázis létrehozása mellett száll síkra, amely a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében összefogja az európai, nemzeti és regionális intézkedéseket. Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság széles körben terjessze az általa kidolgozott gyakorlati útmutatót (19), amely arról tájékoztat, miként lehet hozzáférni 50 milliárd EUR összegű közfinanszírozáshoz a 27 tagállamban.

7.2.2

Az EGSZB úgy véli, hogy a „Horizont 2020” program kapcsán a teljes program 15 %-át kitevő célzott költségvetés és az egységes irányítási struktúra nélkülözhetetlen a kkv-k innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázásához. Az eljárás a pénzügyi és adminisztratív kérdések szempontjából javításra szorul. Például az uniós finanszírozást élvező kutatási projektekben részt vevő kkv-k közül sokan még mindig komoly héa-vonatkozású problémákba ütköznek saját hazájukban. Igen gyakran ez jelenti az egyik legnagyobb akadályt azok számára, akik valóban a kezdetektől fogva részt vesznek. Minden tagállamban be kellene vezetni olyan szabályokat, amelyek egyértelműen megszabadítják a kkv-kat ezektől a terhektől. Az EU által finanszírozott projektekkel kapcsolatos héa minden körülmények között visszaigényelhető kell hogy legyen.