Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 48/12

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„KRAŠKA PANCETA”

EK-sz.: SI-PGI-0005-0833-13.10.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Kraška panceta”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Szlovénia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Kraška panceta” jellegzetesen téglalap alakú, hagyományos szárított húskészítmény. A késztermék tömege legalább 2,2 kg.

A „Kraška panceta” császárhúsból készül. A terméket úgy készítik elő a szárításhoz, hogy meghagyják rajta a bőrt és eltávolítják a bordákat. A kizárólag tengeri sóval történő száraz sózás, valamint a hőkezelés nélküli szárítás és érlelés hozzájárul a vékony szeletek érzékszervi jellemzőinek kialakulásához. A császárszalonna húsos része száraz és tömör, nyomás alatt kellően rugalmas marad. Látható a bordák helye. A bőr kemény és sima, és azt közvetlenül a fogyasztás előtt távolítják el. A császárszalonna húsos része az érlelés során jellegzetesen rózsaszínűvé válik. A zsír krémfehér színű. A szalonnaszelet túlnyomórészt húsos részekből áll, amelyeket vékony zsírrétegek ereznek. Az érzékszervi jellemzők közé tartozik a lágy textúrájú, vékony szalonnaszelet külső megjelenése. A császárszalonna húsos és zsíros részeinek szorosan kell kapcsolódniuk egymáshoz. A szalonnaszelet zamatos, harmonikus aromájú, íze édes, nem sós.

A sótartalom legfeljebb 6 % lehet, a kiszárítás mértékének legalább 33 %-ot kell elérnie, az aw-érték legfeljebb 0,92 lehet, a fehérjetartalomnak legalább 23 %-nak, a zsírtartalomnak pedig legalább 36 %-nak kell lennie.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

A „Kraška panceta” húshasznú sertések császárhúsából készül, amelyet a sertések mellkasi részéből vágnak ki, és kilenc–tíz borda helye látható rajta. A császárszalonna az oldalas húsos részét is tartalmazza. A „Kraška panceta” jellegzetesen 45–50 cm hosszú és 18–20 cm széles, téglalap alakú császárszalonna. A friss császárhús tömege legalább 4 kg. A császárszalonnát úgy készítik elő a szárításhoz, hogy meghagyják rajta a bőrt és eltávolítják a bordákat, az oldalát egyenesre vágják; a császárhúsnak és a bőrnek mindeközben sértetlennek kell maradnia. A belső lágy zsírréteget eltávolítják.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott „Kraška panceta” terméket egészben vagy félbe vágva értékesítik; hátulján a bőrfelületre forró bélyegzővel beégetik a „Kraška panceta” logót. Annak érdekében, hogy a termék hozzáférhetőbb legyen a vásárlók számára (csemegeáruként történő értékesítés), a császárszalonna feldarabolható azonos méretű kisebb darabokra. Az érzékszervi jellemzőknek, a császárhús jellegzetes vörös színének és a szalonnazsír krémfehér színének megőrzése céljából létfontosságú a „Kraška panceta” feldarabolásának és csomagolásának rendkívül alapos technológiai felügyelete. A levegővel való érintkezés, aminek következtében a hús oxidálódik, jelentős mértékben ronthatja a császárszalonna minőségét. Éppen ezért a „Kraška panceta” feldarabolása és csomagolása kizárólag a „Kraška panceta” előállítása tekintetében nyilvántartásba vett létesítményekben történhet. Így a termék azonnal csomagolható, megakadályozható a levegővel való érintkezés miatti oxidáció vagy a nem megfelelő hőmérsékletnek való kitettség, ami által pedig elérhető a termék szükséges mikrobiológiai biztonsági szintje. Ez a rendszer biztosítja a folyamatos felügyeletet, a teljes nyomon követhetőséget, valamint azt, hogy megmaradjanak a „Kraška panceta” terméknek az eredetiség és a fogyasztók bizalma szempontjából legfontosabb jellegzetes tulajdonságai.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A „Kraška panceta” elnevezést és logót minden olyan termelő feltüntetheti termékein, aki rendelkezik a termelési előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolással. A logó a császárszalonna stilizált képéből és a „Kraška panceta” feliratból áll. A logó mellett feltüntetik a termelő nyilvántartási számát. A logó használata a forgalmazás formájától függetlenül minden császárszalonna esetében kötelező. Az azonosító jelet a császárszalonna egész darabjai esetében is beégetik a bőrbe.

A „Kraška panceta” terméken ezenkívül az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezést és a nemzeti minőségi jelzést is fel kell tüntetni.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Kraška panceta” előállítási területét határoló vonal Kostanjevica na Krasu településtől indul Opatje selo településig, onnan a Szlovénia és Olaszország közötti határig, majd a határ mentén a lipicai határátkelőig, onnan az út vonalában Lokev településig, azután az út vonalában Divača településig, onnan egyenes vonalban Vrabče faluig, majd tovább Štjak, Selo, Krtinovica, Kobdilj településekig, onnan egyenes vonalban Mali Dol településen keresztül Škrbina településig Lipa és Temnica felé folytatódik, majd Kostanjevica na Krasu településnél végződik. Az előbb felsorolt valamennyi falu a földrajzi terület részét képezi.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A Karszt-fennsík (Kras) az egyik legnagyobb domborzati egység Szlovéniában. Dimbes-dombos mészkőfennsík, jellegzetes karsztos felszínnel (völgyek, víznyelők, mellékvölgyek, hegyszakadékok, földalatti barlangok). A mészkőtalaj jellemző a Karszt térségre; ezen a mészkő alaprétegen alakult ki a híres vörös talaj (terra rossa). A fennsík felszínén csekély vastagságú talaj található, amely főként sziklás, bár megél rajta fű, bokor vagy ritkás erdő.

A Karszt éghajlatát döntő mértékben határozza meg a tenger közelsége. Itt találkozik az enyhe mediterrán éghajlat a hideg szárazföldi levegővel. A Karszt térségében gyakoriak a hőmérséklet-ingadozások, ahol a hideg szárazföldi levegő a karszti bóra szél formájában a mediterrán térségbe áramlik. A tenger közelségének eredményeképpen a tél közepén a többnapos jeges bóra szél elmúltával gyakran számottevő hőmérséklet-emelkedés következik be. A lehulló hó hamar elolvad. A tenger közelsége nyáron jelentős hatással bír, amikor a meleg, száraz idő a jellemző. A Karszt-fennsík változatossága és a tenger közelsége miatt mindig fúj szél vagy szellő, így az adott földrajzi területen viszonylag alacsony a páratartalom.

A földrajzi terület természetes feltételei kedvező mikroklimatikus körülményeket kínálnak a hús szárításához, amit a helyi lakosok ősidők óta kiaknáznak. Vastag falú karszti házaik különböző helyiségei biztosítják a hőmérséklet és a páratartalom megfelelő kombinációját. Az érlelési folyamat egyes technológiai fázisainak megfelelően folyamatosan keresve a páratartalom és a hőmérséklet megfelelő kombinációját, a termelő a sonkát (pršut), a zsíros szalonnát (panceta), a sertésnyakat (vratovina), a kolbászt és az egyéb termékeket egyik helyiségből a másikba viszi. Így az idők során a tapasztalat mellett kialakult a szaktudás, valamint fejlődtek és a helyiek körében megszilárdultak a gyakorlati készségek.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Kraška panceta” jellegzetessége téglalap alakú formájában rejlik; a császárszalonna a sertések mellkasi részét és az oldalas egy részét foglalja magában, kilenc–tíz borda helye látható. A termék ily módon történő darabolása biztosítja a hús és a szalonna közötti megfelelő arányt. A császárszalonnában nagy a húsnak a zsíros részekhez viszonyított aránya. A termék másik jellegzetessége az, hogy a száraz sózáshoz hagyományosan csak tengeri sót használtak. A hőkezelés nélkül, 18 °C alatti hőmérsékleten végbemenő szárítási/érlelési folyamatnak köszönhetően a fehérjék nem szenvednek hőkárosodást, és a zsírszövet szilárdsága is megmarad.

A szárítási/érlelési folyamat alapos nyomon követésével párosulva ezek az eljárások olyan egyedi minőséget biztosítanak, amely miatt a fogyasztók nagyra értékelik a „Kraška panceta” terméket, és amelynek köszönhetően a termék kereskedelmi szempontból is sikeres lett.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Kraška panceta” földrajzi jelzés az előállítás hagyományán és a termék hírnevén alapul.

A Karszt térségben az enyhe mediterrán éghajlat találkozik a hideg szárazföldi levegővel. A Karszt-fennsík változatossága, valamint a tenger közelsége miatt mindig fúj szél vagy szellő, ami elősegíti a viszonylag alacsony páratartalom kialakulását. A szárítási folyamatnak kedvező természetes körülmények és a piaci kereslet arra sarkallták a helyi lakosokat, hogy a szalonnadarabok előállítási módját a kereslethez igazítsák.

A szalonnakészítés rendkívül nagy múltra tekint vissza a térségben, hiszen már 1689-ben is készült róla feljegyzés. Az idők során a tapasztalattal fejlődtek és a helyiek körében megszilárdultak a gyakorlati készségek, amelyek azután egyik nemzedékről a másikra szálltak. Munkájuknak köszönhetően a Karszt térség lakosai hozzájárultak a „Kraška panceta” hagyományos, felismerhető formájának és érzékszervi jellemzőinek kialakulásához.

Szlovénia más térségeitől eltérően a karsztiak a „Kraška panceta” előállításához mindig kizárólag száraz sózást és kevés sót alkalmaztak. Szlovénia más területein általában sós vizet használnak, vagy a száraz és a nedves sózás kombinációját. A „Kraška panceta” érzékszervi jellemzői jelentős mértékben a száraz sózás folyamatának és az alacsony hőmérsékleten történő, viszonylag hosszú érlelési időszaknak köszönhetőek. Kellő érettségének, valamint jellegzetes illatának és ízének köszönhetően a „Kraška panceta” gasztronómiai különlegesség, amely a karszti prosciuttoval (Kraški pršut) együtt ünnepi alkalmak szokásos ínyencségévé vált.

A „Kraška panceta” előállításában új korszak köszöntött be 1977-ben, amikor a termelők különleges technológiával felszerelt termelőberendezéseket kezdtek használni.

A „Kraška panceta” hírnevét számos irodalmi mű, brosúra, prospektus stb. megörökíti. 1978-ban a „Kraška panceta” terméket ismertette az egyik termelő prospektusa. Dr. Stanislav Renčelj szintén bemutatta a „Kraška panceta” terméket a Suhe mesnine narodne posebnosti (Szárított hústermékek – nemzeti különlegességek) (1991), a Kraška kuhinja (Karszti konyhaművészet) (1999), a Suhe mesnine na Slovenskem (Szlovén szárított hústermékek) (2008) és az Okusi Krasa (A Karszt ízei) (2009) című művében. Okusiti Slovenijo (Megízlelni Szlovéniát) (2007) című könyvében Dr. Janez Bogataj a „Kraška panceta” terméket szlovéniai gasztronómiai különlegességként mutatja be. A termék ismertetése több reklámcélú kiadványban is megtalálható, így például a Do odličnosti za dober okus, Slovenija (1998) (Rise to Excellence for the Gourmet, Slovenia, Dem Exzellenten Genuß Entgegen, Slowenien) című háromnyelvű kiadványban, valamint a következő publikációkban: Edamus, Bibamus, Gaudeamus (Interreg III project, 2006), Kras in Kraške posebnosti (A Karszt és a karszti különlegességek) (Phare-program), Pomlad Kraških dobrot (A karszti különlegességek virágkora) (Karszti kísérleti projekt, 2001), Dobrote Krasa in Brkinov (A Karszt és a brkini térség különlegességei) (Sežana önkormányzat, 2010) stb.

A „Kraška panceta” termelői részt vesznek a Gornja Radgona-i (Felsőregede) nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállításon, amelyen a „Kraška panceta” az utóbbi tíz évben komoly elismerésekben és díjakban részesült.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.mkgp.gov.si/fileadmin/mkgp.gov.si/pageuploads/Varna_hrana/junij2010/Spec_Kraska_panceta.pdf

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.